Kelet-Magyarország, 1972. december (32. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-02 / 284. szám
WiPl Íeeeml5e? 't. **WP WICTARÖRST*» r <*<&? megyénk szövetkezeti mozgalmának eredményei, gondjai, tervei ' BESZÉLGETÉS CZIMBALMOS ISTVÁNNAL, A KISZÖV ELNÖKÉVEL Serté§kombinát 1G hónap alatt Lakást, Iskolát, orvosi rendelőt is épít a Tisza menti Tsz-ek Építőipari Közös Vállalata Jubileumi esztendőt zártak a szövetkezeti mozgalom dolgozói. A megalakulás 25. évfordulója egybeesett az új egységes szövetkezeti tör. vény életbelépésének egyéves évfordulójával. Jelentős változások történtek, figyelemreméltó eredményeket értek el a szövetkezetek a termelésben, a szolgáltatásban. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Czimbalmos Istvánnal, a Szabolcs-Szat- már megyei KISZÖV elnökével. — 25 éves hazánkban az ipari szövetkezeti mozgalom. A negyedszázados jubileum hogyan érinti megyénk ipari szövetkezeteit? — Megyénkben is 25 évvel ezelőtt alakultak az első kisipari szövetkezetek. A rakamazi, ,a nyíregyházi és a vencsellői cipész szövetkezetek. Huszonöt évvel ezelőtt ennek a három szövetkezetnek összesen 50 tagja volt, mégis igen nagy jelentőségű volt alakulásuk, hisz az ő mintájukra, kezdeményezésükre alakultak a következő években — más szakmákban is — az egész megye területén a kisipari szövetkezetek. Jellemző az alakulásukra, hogy 1973-ban szintén 3 szövetkezet lesz huszonöt éves. 1975-ben már húsz szövetkezetünk ünnepli 25 éves fennállását. Az alakuláskor csak azzal a vagyonnal rendelkeztek a szövetkezetek, amit az alapitó tagok magukkal vittek. Ez állt 5—600 forint készpénzből tagonként, apró kéziszerszámokból és az akkor igen szegény kisiparosokra jellemző szerény műhelyhelyiségekből, gépekből. A fejlődés a szövetkezetek számát tekintve olyan gyors volt, hogy 1953-ban például már 70 kisipari szövetkezet volt a megyében 1700 dolgozóval. Ebben az időben a szövetkezeti tagoknak a behozott eszközértékkel együtt a szövetkezeti vagyon nem érte el a 100 ezer forintot. — Mikor következett be az ugrásszerű fejlődés? — Az 50-es évek végén, a 60-as évek elején kezdték meg szövetkezeteink a szakosítást. Létrejöttek nagyobb szövetkezetek és megkezdték azoknak a termelőeszközöknek a beszerzését, melyekkel már korszerűbb körülmények között tudtak termeink 1960-ban már 50 ipari szövetkezet működött a megyében 3600 dolgozóval, 200 millió forintos termelési értékkel. 1965- n 44 ipari szövetkezet alakult ki — egyesülések útján — 370 millió forintot termeltek, a foglalkoztatottak létszáma megközelítette az 5000 főt. A szövetkezeti saját vagyon 40 millió forint volt. 1965-től vált gyorsabbá a fejlődés, szervezettebbé a szövetkezetekben végzett ipari tevékenység. Mind több kisipari szövetkezet kezdte kinőni a kisipar kereteit és alakult át kis- és középüzemmé. A párt szövetkezetpolitikájának érvényesülése — mely hosszú távra szabta meg a szövetkezeti mozgalom jövő. jét — biztonságosabbá tette a szövetkezetekben végzett munkát, vonzóvá tette a szövetkezeti mozgalmat. En. nek eredményeképpen értük el, hogy 1972-ben a 44 ipari szövetkezetben a foglalkoztatottak létszáma elérte a 11 ezer főt, ■ a két háziipari szövetkezettel együtt pedig a 13 ezret. A termelési érték a megye szövetkezeti iparában 1 milliárd 100 millió forintra emelkedett. A termelési értéken belül közel 200 millió forint értékű építési és javí. tó-szolgáltató tevékenysé. günk az előző évihez képest 10 százalékkal nőtt. Ezen- belül 30 százalékkal nőtt a háztartási gépek, a rádió, a televízió és gépkocsik javítása. A teljes termelésből a belkereskedelemnek 170 millió forintot értékesítettek szövetkezeteink vasipari és faipari tömegcikkekben, textilruházati termékekből, cipőből. Exportra — ugyanebben az időben — 300 millió forintos értékesítés történt — A számok bizonyítják — különösen az utóbbi időben — az elért gyors fejlődést. Megyénk kisipari szövetkezeti mozgalma így kapcsolódott be az országos fejlődésbe, s lett méltó partnere az állami és a tanácsi iparnak. Mindezeket figye. lembe véve határozta el az OKISZ VI. kongresszusa a névváltozást, s a kisipari szó helyett ma ipari szövetkezetekről beszélünk. A szövetkezetek fejlődése a tagság politikai arculatának változásával járt együtt. Ma már szinte valamennyi ipari szövetkezetben önálló pártszervezet működik, a 44 ipari szövetkezetben 45 KISZ-alapszervezet van. A szövetkezeti vezetőségben, vezető munkakörökben igen sok a női dolgozó, a fiatal. Az összlétszámnak közel 50 százaléka 30 éven aluli, ami azt is jelenti, hogy fiatal a mozgalom, biztosított az utánpótlás. A szövetkezetek, ben nagy gondot fordítanak a fiatalok kulturális lehetőségeinek biztosítására, csakúgy mint a tömeg- és a mi. nőségi sportra. 25 évvel ezelőtt — ez az alapító tagok véleménye — nem hitték volna el. hogy ilyen fejlődést fogunk elérni. hogy rangja és becsülete van termékeinknek a hazai és külföldi piádon egyaránt — Az új szövetkezeti törvény első évének milyen gyakorlati tapasztalatai vannak? — A megye ipari szövetkezeteiben a törvény előkészítése során voltak viták, kételyek is bukkantak fel, hogy eléggé öntudatos-e az ipari szövetkezet tagsága, hogy a törvényben biztosított jogokkal és kötelességekkel élni tud-e. Felmerült, hogy van-e olyan képzett vezető testület az egyes szövetkezetekben, amely a megváltozott körülmények között képes lesz irányítani, szervezni, vezetni a szövetkezetét? Egy év telt. el az egységes szöye^-wdi törvény és az ipari szövetkezetekre vonatkozó ágazati törvényerejű rendelet alkalmazása óta és elmondhatjuk, hogy szövetkezeteinkben élni tudtak és jól gazdálkodtak a nagyobb önállóságból adódó lehetőségekkel. Kisebb hibáktól eltekintve tudtak élni a szövetkezetek a törvény adta jogokkal, kötelességekkel. Ki tudták dolgozni a szövetség által adott irányelvek alapján azokat a szabályzatokat, melyek alapján végzik a munkájukat. — A közgyűlések elfogadták a törvény alapján készített új alapszabályokat és elfogadtak olyan szabályzatokat, amivel eddig nem rendelkeztek. Ilyenek például a szervezeti és működési szabályzat, a munkaügyi szabályzat, a munkavédelmi szabályzat, a részesedési és törzsgárdaszabály- zat. Ezeket a szövetkezeti tagság a közgyűlések előtt brigádértekezleten is megvitatta és a közgyűlési határozattal a szabályzatok belső törvényévé váltak. Nagy jelentősége van a szövetkezeti törvénynek abban is, hogy a helyi párt- és tanácsszervek figyelmét a szövetkezeti mozgalomra — ezenbelül az ipari szövetkezeti mozgalomra — irányította, s a szövetkezetek lényegében csak az ő segítségükkel tudták feladataikat sikerrel megvalósítani. — Sokat segített az ipari szövetkezetek munkájában hogy az új gazdasági mechanizmus bevezetése lényegében egybeesett a párt szövetkezetpolitikájának az ipari szövetkeztekben történő megvalósításával is. Ez együtt egy olyan változást jelentett az ipari szövetkezetekben. melynek eredményét a szövetkezeti tagság lemérhette a magasabb jövedelem. a részesedés. a korszerűbb munkakörülményekben. Elősegítette, hogy a szövetkezeti tagok alkotó munkája és ötletei nyomán bővült a választék, javult a minőség, esőkként az önköltség- Figyelemreméltó, hogy űj javítőszolgáltató tevékenységet honosítottak meg szövetkezeteinkben. A 25 év fejlődése alapján elmondhatjuk, hogy ma nincs olyan család a megyében, amely ipari szövetkezeteinkkel valamilyen kapcsolatban ne lenne, hiszen rádió, televízió javítása, lakóépületek karbantartása, új lakások építése ösz- szefügg szövetkezeteink te. vékenységével. — A gyors fejlődés, a szövetkezeti törvény alkalmazása nem a hiba nélküli munkát jelenti. Tudjuk, hogy esetenként még előfordul a gyengébb minőségű munka, a be nem tartott határidő, a szövetkezeti törvény és a szövetkezet közgyűlése által hozott határozatok megsértése is. Feladatunknak tekintjük azonban, hogy az ilyen eseteknek elejét “-r^yük, meg" “k. Ehhez nagy segítséget jelent, hogy a törvényességi felügyelet gyakorlása során az illetékes tanácsok körültekintően járnak el, támogatják a szövetkezeteinket gondjaik megoldásában. — Mit vár Czimbalmos elvtárs az 1973-as évtől, milyen tervei vannak a megye ipari szövetkezeti mozgalmának? — Elsősorban várom azt, hogy a Központi Bizottság november 14—15-i határozatai, melyek érintik a szövetkezeti ipar tevékenységét is — sikerrel valósuljanak meg. Tagságunk a X. pártkongresszus határozatának szellemében végezze munkáját. Fontosnak tartom, hogy megvalósuljanak azok a munka- és üzemszervezési intézkedések, amelyek fokozzák a szövetkezetek jövedelmét, csökkentik a termékek önköltségét. Lehetővé kívánjuk tenni, hogy 4— 5 százalékkal növekedjen a szövetkezeti ipar területén dolgozók jövedelme. Természetesen úgy, hogy az árak — itt a szabadárakra is gondolok — a lehető legstabilabbak maradjanak. Elvárjuk, hogy a ruházati termékeknél megyénk szövetkezetei elsősorban az úgynevezett olcsóbb és divatos termékekből mind többet biztosítsanak akár az export terhére is a megye kereskedelmi hálózatának, a lakosság igényeinek kielégítésére. További intézkedéseket tesznek szövetkezeteink a javító-szol eáltató tevékenység fejlesztésére Is. Több szövetkezetnél folynak beruházások a szövetkezetben dolgozók munkakörülménveinek javítása céllá bél. korszerűbb gének kerülnek beállításra, melyek a termék és a szolgáltatás minőségét vannak hivatva lavítani. A folvamatos termelésszervezésről mind több szövetkezetünkben elismerőleg beszélhetünk. A fentiek figyelembevételével készült el az ipari eaftvetkezetek SSflt* Alakulásának negyedik évében, idén 85 milliós tervvel indult a Tisza menti Tsz-ek Építőipari Közös Vállalata. Ez a terv 14 millióval több a múlt évinél. Előtérben volt még ebben az esztendőben a nagyüzemi szakosított állattenyésztési és hízlalási telepek építése, berendezéseinek szerelése. Szarvasmarhatelepek építését végezte és végzi a szövetkezeti vállalat a tisza- löki Szabadság, tiszaeszlári Kossuth, timári Béke és a kálmánházi Rákóczi Tsz- ben. Sertéstelep készült és készül a tiszadobi Táncsics, dombrádi Petőfi és a tisza- vasvári Munka Tsz részére. E jelentős mezőgazdasági objektumok egy részét már átvették az építtető gazdaságok, a többiek ez év végéig kerülnek mind átadásra. Újabban november utolsó két napján került átadásra, a dombrádi Petőfi Tsz sertéskombinátja, mely 48,7 millióba került. E telep külön érdekessége, hogv mindössze tizenhat hónap alatt épült meg. Ekkora mezőgazdasági létesítmény, ilyen rövid idő alatt, a megyében még nem készült. Az új szakosított szarvasmarhatelepek közt legnagyobb a tiszalöki, félezres férőhellyel. A többi 300— 300 jószág befogadására képes. A sertéstelepek egyenként átlag 7—8 ezer kövér sertés kibocsátására alkalmasak. Kapacitásának teljes kihasználása érdekében, újabban nem csak tsz-ek építkezési igényeit elégíti ki a szövetkezeti vállalat. A megyei húsipari vállalat rekonstrukciója keretében, év végéig ad át szociális létesítményt. Két egyenként tizenkét lakásos—épületek kivitelezését kezdte meg a évi terve. A termelésben mintegy 10 százalékos felfutással számolunk. Ezenbelül 450 lakást tervezünk átadni. 1973-ban a javító-szolgáltató tevékenységünket 8 százalékkal kívánjuk növelni, 25 százalékkal pedig több terméket biztosítunk a belkereskedelemnek. A belkereskedelem jobb ellátása érdekében tervezzük, hogy az exportot csak az 1972-es szinten fogjuk tartani, nem növeljük. Tervezünk 12 százalékos nyereségnövekedést a törvényes lehetőségen belül. A dolgozók 4—5 százalékos jövedelememelése mellett biztosítani akarjuk a szövetkezetek saját alapjainak növelését Is, úgy, hogy a fejlődés, a termeléshez vállalat Nyíregyházán, a Krúdy utcában. Ezeket teljes elkészítéssel jövő év harmadik negyedében adja át. Három évre szóló részleges munkája van a berke- szi gyermekotthon felújításánál és bővítésénél. Ennél jelentősebb munkafeladat: nyolctantermes iskola, mosoda és kazánház építése, a fűtés általános korszerűsítése. Megállapodás történt, Kálmánháza községben jövő évben orvosi lakás és rendelő építésére. Természetesen, a vállalat fő figyelme továbbra is a mezőgazdasági termelőüzemek építési igényeire irányul. Előkészítő tárgyalások kezdődtek további szakosított szarvasmarhatelepek kivitelezésére az ibrányi Rákóczi, buji Uj Élet és a pát- rohai Zöld Mező Tsz részére. A magasabb terv igényének megfelelően, tovább növekedett idén a vállalat termelési intenzitása. Míg a múlt évben egy dolgozó tagra jutó termelési érték 215 978 forint volt — idén 250 000 Ft felett várható. S általában a termelékenység növekedése 16 százalék fölött alakul. Kezdő évben 380 dolgozót foglalkoztatott a szövetkezeti vállalat, az idei átlaglétszám 525 fő. Az idei tevékenység nyomán történik, hogy a vállalat első ízben nyereséget oszt taggazdaságainak. Ez az összeg előreláthatólag, mintegy másfél millió forint lesz. Bár korábban is volt már nyereségosztási lehetőség, de a taggazdaságok lemondtak róla, a vállalat erőteljesebb fejlesztése érdekében. Előrelátásuk meghozta a kívánj. eredményt. szükséges gépek és anyagok saját erőből fedezhetők legyenek. — Az említett 1973 évi tervek az eddigiektől jóval magasabb követelményt támasztanak a szövetkezeti ipar dolgozói és vezetői elé, de a magasabb követelményhez a párt helyes szövetkezetpolitikája, a szövetkezeti törvény, s az annak alapján elfogadott szövetkezeti szabályzatok helyes alkalmazás« olyan biztos fedezetet nyújtanak, amilyen biztos alaoról az utóbbi években sohasem indultunk. Ezért várok sikeres esztendőt az 1973-as évtől — fejezte be nyilatkozatál Czimbalmos István, a Ki* SZÖV elnöke. A Budapesti Közlekedési Vállalat BK.V 44 órás munkahéttel, állandó 1 műszakos beosztássá; azonnali belépésre keres: LAKATOS, MAROS, VILLAN YHEGESZTÖ SZAKMUNKÁSOKAT, valamint vasipari és építőipari betanított Es segédmunkásokat. Munkaidő-beosztás: hetenkénti szabad szombat. FELVESZÜNK TOVA BB A: szakma nélküli férfidolgozókat: vasúti pálya-javítási é: építési munkára, nődoigozókat: pályatisztítási munkára. A munkaidő-beosztás: kéthetenkénti szabad wombat és szabad hétfő. Egyenruha-ellátás. Vidéki dolgozók részére munkásszállást táztosftenkl Bérezés: ? kollektív szerződés szerint! Minden dnle.->7d és családtagja részére autóbuszra villamosra, HÉV-re és metróra szóló díjmentes utazási igazolványt biztosítunk. FELVÉTEL: Budapest, VII, Körtééi a. W. és a váfialart valamennv telephelyén. (Bp. 222? NYÍREGYHÁZI PANORÁMAKÉP. UJ, TÍZSZINTES LAKÁSOK ÉPÜLNEK A KUN BÉLA ÉS KOSSUTF UTCA SARKÁN. (ELEK EMIL FELVÉTELE) i
