Kelet-Magyarország, 1972. december (32. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-17 / 297. szám

IST? december 17. *** ÍT- MAG YARORsv K r* f. öMafl Pártirányítás a kisvárdai járásban A plusz: az akaraterő Népköztársasági ösztöndíjasok között TÁRSADALMI SZÜKSÉG- SZERuSEG a pártvezetés — és pártirányítás állandó ja­vítása, korszerűsítése. A já­rási pártbizottságok munká­járól és továbbfejlesztésének fő feladatairól ez év március 21-én az MSZMP Politikai Bizottsága határozatot foga­dott el. E határozat fontos része a párt-, állami és társa­dalmi szervek közötti mun­kamegosztás érvényesülése. Erről számolt be a legutóbbi, járási jogú pártbizottságok első titkári értekezletén a me­gyei pártbizottságon Jakab Miklós, az MSZMP kisvárdai járási bizottságának első tit­kára. Ismeretes, hogy a X. párt- kongresszus és a KB határo­zatai alapján altami intézke­dések születtek az irányítás rendszerének továbbfejlesz­tésére. A gazdaságirányítási rendszer, a tanácshálózat kor­szerűsítésére vonatkozó hatá­rozatok a döntési hatáskörök jelentős részét decentralizál­ta. Gyakorlattá válik, hogy minden kérdésben ott dönte­nek, ahol ahhoz a legtelje­sebb ismerettel rendelkeznek. Közismert, hogy e határoza­toknak megfelelően az , álla­mi és társadalmi szervek ön- j állósága, hatásköre és jogkö­re megnövekedett. A járási tanács mint testület meg­szűnt, nagyközségi és közös tanácsok alakultak. Jelenleg a kisvárdai járás 35 községében 29 tanács mű- . ködik, de a további korsze­rűsítés következtében csak 21 marad. Négy nagyközségi (ebből 3 közös) tanács van. A járási pártbizottság e köz- • igazgatási változásoknak meg­felelően alakította ki a párt­szervek és pártszervezetek szervezeti felépítését is. En- -, nek megfelelően 3 nagyköz­ségi pártbizottságot, 1 nagy­községi csúcsvezetőséget és 5 i közös tanácsú községben szin­tén csúcsvezetőségeket hoz­tak létre. Terv az-, hogy még egy közös tanácsú községben községi pártbizottságot. 3 kö­zös tanácsú közigazgatási te­rületen pedig csúcsvezetősé­geket alakítanak. Ennek meg­felelően változtatlak a KISZ szervezeti felépítésén is. Növekedett a pártszervek és az alapszervezetek önállósága és jogköre. Káderhatáskörrel és véleményezési jogkörrel rendelkeznek. A záhonyi üze­mi pártbizottságnak tagfelvé­teli és fegyelmi jogköre is van. Érthető, hogy a válto­zások bizonyos mértékig új helyzetet teremtettek az ál­lami, társadalmi szervek, és a párt kapcsolatában is. Ezért indokolt és szükségszerű volt a pártirányítás és ellenőrzés módszereinek felülvizsgála­ta. és a megváltozott körül­ményeknek megfelelő alkal­mazása. Segítséget adott eh­hez a megyei pártbizottság határozata, melynek alapján a járási pártbizottságon és a községekben is tisztázódott az. hogy az állami, társadalmi szervekkel mely pártszerv vagy pártalapszervezet fog­lalkozzon. Erre párthatáro­zat született. A JÁRÁSI PÁRTBIZOTT­SÁG a X. kongresszus és a megyei pártbizottság határo­zataiból adódó követelménye­ket figyelembe véve kettős feladatot jelölt meg. Egyik: tovább javítani a különböző szervezetek pártiránvítását és párteilenőrzését. Beszámol­tatásuk színvonalát növelni, és javítani a párt koordináló tevékenységét. A másik: biz­tosítani a párthatározatok végrehajtásának hatékony­ságát úgy, hogy a különböző szervek önállósága, felelőssé­ge növekedjen. E kettős feladat végrehaj­tása érdekében a következő föbí intézkedéseket jelölték meg. Nagyobb gondot kell fordítani arra. hogy a külön­böző testületek, szervezetek vezetői megismerjék, helye­sen értelmezzék a párt hatá­rozatait. és az azokból eredő feladataikat. E határozatokat a járási pártbizottság a szük­séges időben ismerteti, ezek fontosságát a különböző ta­nácskozásokon napirenden tartja, s a határozatokat ta­nulmányozás céljából e szer­vek vezetőinek a rendelkezé­sére bocsátja. Ugyanakkor el­lenőrzik és segítik is, hogy a határozatokból eredő konkrét, sajátos feladataikat e szer­vezetek kidolgozzák és meg­valósítsák. Ennek leggyako­ribb és egyik legjobban be­vált mouszere a párt testü­leti ülésein történő beszá­moltatás. Az elmúlt évben az állami es a társadalmi szer­vezetek például 21 napiren­det készítettek, ez évben 18- at adnak, amelyet a járási part-vb tárgyal. Ezek több­sége az állami, társadalmi szervezetekre vonatkozó párt- határozatok végrehajtását elemzi. A járási pártbizottság rend­szeresen képviselteti magát az. állami, társadalmi szerve­zetek ülésein, tanácskozásain es segíti munkájukat. Igény­lik a járási pártbizotlság se­gítségét. Ezt tapasztalatok bi­zonyítják. Főképpen azok a főbb napirendek, amelyek el­készítésében segítséget kap­nak a pártbizottságtól. Ez a segítés azonban kölcsönös. Ugyanis a járási pártbizott­ság is igényli — a járást érin­tő főbb kérdésekben — a kü­lönböző állami, társadalmi szervezetek véleményét, ja­vaslatait. Kérnek is javasla­tokat például a vb munka­terveinek elkészítéséhez. Az állami, társadalmi szer­vezetekre vonatkozó pártha­tározatokat párttitkári — ese­tenként a községi illetékes tömegszervezeti vezetőkkel közös — értekezleteken is­merteti a járási pártbizott­ság. Gyakori, hogy ezekre meghívják a tömegszerveze­tek, tömegmozgalmak illeté­kes járási vezetőit is. VÁLTOZÁS TÖRTÉNT A JÁRÁSI pártbizottság, a kü­lönböző választott szervek, testületek közötti munkameg­osztásban is. Fő törekvés, hogy a járási pártbizottság és a vb munkatervében egy­értelmű és világos ajánláso­kat ad a járási pártbizottság a különböző szervezeteknek és vezető testületeknek. Cél az, hogy a legfontosabb kér­désekre irányítsák figyelmü­ket. Ezt a gyakorlatot követ­ték, amikor a járási hivatal­nak ajánlották: vizsgálják, elemezzék a tsz-ek jövede­lem-elosztásának alakulását, módszereit, az anyagi érde­keltség elvének érvényesülé­sét és segítsék a jó módsze­rek elterjesztését. A szak- szervezeti bizottságoknak azt ajánlották, hogy hatékonyab­ban foglalkozzanak a mun­kások . politikai, kulturális és szociális helyzetének javítá­sával. Ajánlották a HNF já­rási bizottságának, vizsgálják meg a helyi népfrontbizottsá­gok össztevékenységét. Eze­ket az ajánlásokat szívesen fogadták, a gyakorlati mun­kában felhasználták. A já­rási pártbizottság és a vb munkaterveit megküldi az ál­lami és társadalmi szerveze­teknek. Ajánlásaikat e szer­vezetek munkaterveik össze­állításában hasznosítják és testületi üléseiken megtár­gyalják. A járási pártbizottság nem csökkenti a társadalmi szer­vezetek vezetőinek és testü­letéinek az önállóságát. Az alapvető politikai állásfogla­lások után biztosítja, hogy a párt politikája, határozatai alapján, felsőbb szerveik in­tézkedéseit figyelembe véve maguk dolgozzák ki felada­taikat, önállóan és felelősen döntsenek saját területükre vonatkozóan. Az állami és társadalmi szervezetek között együttmű­ködési tervek készültek. A megyei tanács vb járási hi­vatalának például együttmű­ködési terve van a KISZ-szel. a HNF-fel. az MHSZ-szel. Hasonlók vannak a tömeg­szervezetek között is. Készül­tek ilyenek községekben is. néhol azonban még formáli­sak, sablonosak., Ezeket az együttműködési terveket ál­talában félévenként értékelik és szükség szerint módosít­ják. EZEKNEK AZ INTÉZKE­DÉSEKNEK és a kialakult j vagy alakuló munkamódsze­reknek a nyomán a munka­megosztásban is jelentős fejlődés következett be. Ered­ménye, hogy csökkent a munkában a párhuzamos­ság, az átfedés a testületek és az apparátus tevékenysé­ge, valamint a tárgyalt té­mák között. Hatékonyabbá vált a párthatározatok vég rehajtásának ellenőrzése, és számonkérése a párttestüle­tek részéről. így biztosítható, hogy a döntés elvi alapon történjen. Egyre ritkább, hogy a párt­apparátus, a párt vezetőségek más szervezetek helyett dol­gozzanak. Nagyobb gondot fordít a járási partbizottság arra. nogv a vezetők minden területen ismerjék feladatai­kat, önállóan végezzék mun­kájukat és növekedjen fele­lősségük. A pártszervek el­ismerik és megbecsülik az állami és társadalmi szerve­zetekben, mozgalmakban dol­gozó kommunisták munká­ját. Elvi alapokon nyugvó kapcsolat alakult ki az álla­mi és társadalmi szerveze­tek vezetői között. Fejlődés tapasztalható a közbeeső parlszervek és alap­szervezetek irányító, ellen­őrző, koordináló munkájában is. A járási pártbizottság irá­nyító munkájában új hely­zetet jelentett és új módsze­reket követelt a járási tanács megszűnése és az egységes szakigazgatási szervezet ki­alakítása. A járási pártbi­zottság arra törekszik, hogy segítse a járási hivatal fele­lősségének érvényesülését, a járás társadalmi, politikai életéért, az államigazgatási feladatok megoldásáért. Növekedett a járási párt- vb szerepe a járási hivatal párcirányitásában és ellen­őrzésében. Ez évben a járási hivatal elnöke ti esetben szá­molt be testületi ülésen a ta­nácsi munkát érintő pártha­tározatok végrehajtásáról. A járási párt-vb külön értékel­te a járási hivatal pártszer- . vezetének munkáját. Értékel­te a járási hivatal munkáját a megyei tanács vb is, és megállapította, hogy tevé­kenysége megfelelő, hatósági jogkörét gyakorolja. Fejlődés tapasztalható a községi, illet­ve a helyi tanácsok munká­jának segítése, ellenőrzése te­rületén is, de a problémák megszüntetése érdekében nem elég következetesek. Különösen a pártalapszer- vezetek irányító, koordinál munkájában tapasztalható;' még fogyatékosságok. Ezt he lyenként káderproblémák ne hezítik. Előfordul az is, hog. egyes állami, gazdasági irá nyitó szervek nem mindé esetben egyeztetik elképzelő seiket a pártszervekkel, alap­szervezetekkel. Az alapszei. vezetek munkáját a közsó gekben nehezíti, hogy tőbe munkahellyel, testülettel, in­tézménnyel kell foglalkoz­nak, ugyanakkor a párttit­károk és a pártvezetőségek egy részének felkészültsége nem megfelelő. Gond az is. hogy egyes helyeken nincs megfelelő egyetértés, hiány­zik a jó együttműködés a párt-, az állami, társadalmi stb. szervezetek vezetői kö­zött. Említhetjük Dombrádot, Tornvospálcát, ahol ezek a problémák megszűntek vagy megszűnőben vannak. Van olyan tapasztalata Is a járási pártbizottságnak, hogy egyes vezetők egyetér­tenek ugyan a párthatároza­tokkal. de amikor anyagiak­kal is segíteniök kellene meg­valósulásukat. — ifjúságpoli­tikai, nőpolitikái határozat — akkor húzódoznak. EDDIGI TAPASZTALA­TAIK sokoldalú elemzése és az MSZMP KB november 14—15-i állásfoglalása arra hívja fel a járási pártbizott­ság figyelmét, hogy még kö­vetkezetesebben, még haté­konyabban dolgozzon a X. kongresszus határozatainak megvalósításán. Ennek szel­lemében jelölték meg a to­vábbi tennivalókat. r. K. — Hogy ez valamiféle ran­got jelentene? Minek rang­sorolni az embereket? A tu­dóst ismerik el. (Gyula Sán­dor.) — Persze hogy van, aki azt mondja: ezek az igazi stréberek. (Klein Zsuzsa.) — Az sem utolsó szem­pont, hogy nem kell minden fillért a szüléinktől kikönyö­rögni. (Tóth Magdolna.) Körülbelül ez az a három gondolat, olyan mottóféle egv csapongó, kötetlen be­szélgetésen, amivel összefog­lalták, hogy a népköztársa­sági ösztöndíjas sem egy cso­dabogár a tankönyvek közé temetkezve; egyszerű főisko­lai polgár kevés szabad idő­vel, kevés pénzzel, s talán a/, átlagosnál több akaraterővel. Abban megegyeztek, hogy valószínűleg az akaraterő az a plusz, amiért a jóval több mint ezer nyíregyházi főis­kolai hallgató közül éppen ők. tizen, megkaplak az ezer- forintos népköztársasági ösz­töndíjat. Indulás Vlagyimirba Klein Zsuzsa, harmadéves, magyar—orosz szakos. Az út a miskolci pénzügyi techni­kumtól az első munkahelyen át — ahol levonás-nyilván .ár­tó volt — a népköztársasági ösztöndíjig elég szabálytalan, különösen ha hozzávesszük, hogy a középiskolában mind­össze heti két órában tanult oroszt, s hogy a felvételi ne legyen olyan nehéz, egy TIT- tanfolvammal próbálta meg­toldani a tudását. Szorgalmát már túlbuzgóságnak is tar­tották, amikor látták, hogy 4,81-re áll az utolsó vizsga előtt és még mindig tanul. — Mert kiszámítottuk, hogy ha az az egy elégsé­ges, tttég mindig jeles va­gyok. Ehhez az ösztöndíjhoz két egymást követő, félév után legalább 4,51-re kell tudni. Mondták is. hogy ak­kor minek tanulok, ha úgyis meglesz? Valamit azért ő is irigyel másoktól. A nem magyar szakosoktól azt. hogy kedvük és érdeklődésük szerint ol­vashatnak. A magyarosoknak a szabad idő is a kötelező és az ajánlott irodalommal te­lik el, arra már nem marad, amit szeretne olvasni. Pél­3. „Gyenge testalkat, haj­lam a tüdőbajra és a -zívedények tágulására” — állapította meg a bizottság 1841. február 28-án kapta meg „búcsúlevelét”, az obsi- tott. Tizennyolc éves és kéthó­napos volt akkor. És már ob­sitos. „...Csillámlani kezdett szerencse­csillagom...“ Az ifjú obsitos 1841 feb­ruárjában tűnt fel Sopron­ban. Egy rend viseltes egyen­ruhát, egy pár bakancsot, fehérneműt és egy fehér posztókucsmát kapott az ob- sit mellé, szerzett még egy görcsös botot is — így jelent meg soproni barátai köré­ben. Azok örömmel fogad­ták, de segíteni nem tudtak rajta. Továbbállt hát. Pápá­ra gyalogolt. Keresete nem volt, szülői támogatásra aligha számíthatott. Meg­próbálkozott a tanulással, de nem érezte jól magát Pá­pán. Itt sem állomásozott hát sokáig, néhány heti ba­rangolás után hazaindult — szüleihez, Dunavecsére. ▲ szülők, akik másfél évig dóul Németh Lászlót, az egyik kedvencet. Talán majd kint Vlagyimirban, anová ja­nuár végen utazik egy fél évre. — Egy régi kisváros Moszkva fölött 130 kilomé­terre. Az ottani főiskolán le­szünk 24-en a tanév végéig. Néhány vizsgánk is ott lesz oroszból. A magyart addig felfüggesztjük, csak az a baj. hogy ha hazajövünk, abból is vizsgázni kell. A leftneh /eb fi nap — Elmondom a legnehe­zebb napomat. Csütörtök. Nyolctól neveléselméleti sze­minárium. Utána két növény­földrajzi előadás. Majd két anatómiagyakorlat. Ekkorra már egy óra van. Kettőtől ötig anatómiaelőadás. A ket­tő között megvolt az ebéd. öttől fél hétig angolt tanu­lok, héttől kilencig atlélika- edzés a Bethlen Gábor ut­cán. Angolra már melegítő­be megyek. Közben a vacsora, s edzés után megint éhesek. Abból az ezerből jó néhány kell a kondíciópótlásra. A testneve­lés szakosoknak kevés a menza. Meg általában a fiúk­nak. Gyula Sándor biológia— testnevelés szakos a legnehe­zebb nappal arra adott vá­laszt, vajon egy kiemelkedően jó tanuló érzi-e azt, amiről mostanában annyit beszé­lünk, a túlterhelést. A vá­lasz elég diplomatikus, az is kiderül belőle, hogy ez bi­zony sok, de az is, hogy azért az az angol nem kötelező, s hogy 'ennél csak könnyebb napok vannak. — Az számít, hogy érde­kelje. amit tanul, tehát le­gyen feje. Aztán van egy cél, hogy tudja, mire készül. Eh­hez jön még az akaraterő. S plusz valamit még jól kell csinálni. Sokan képesek len­nének erre. Hogy ez mennyire nem egy nagvképű elmélet, az, abból derül ki. ahogy visszakérdez, mi az a plusz, amit ő jól csi­nál? — Nem jól. esetleg jobban. A testnevelésben az úszást és az atlétikát. A torna mehet­ne jobban. Erre megy el a legtöbb idő. Ami marad, az a szakkönyveké. szakfolvó- iratoké — a biológiához. Még nem láthatták fiúkat, bizo­nyára szeretettel fogadták. Ezt olvashatjuk ki abból a levélből is, amelyben ké­sőbb maga a költő mesélte el viszontagságait egy volt iskolatársának: „ .. .örül­tek, hogy a katonaságtól megszabadultam, de — kép­zeld barátom! — azt akar­ták, hogy mészáros legyek, én és mesterember! Ennek két oka volt. Először az atyám engem mindig job­ban szeretett volna látni: húst mérni, mint jambuso- kat, trocheusokat faragni. Másodszor — s ez már fon­tosabb ! — szüleim elszegé­nyedtek, annyira, hogy en­gem tanulásomban segíteni nem voltak képesek. Azon­ban — gondolhatod — hogy ha még tíz ily fontos ok lett volna is, ebben velők meg nem egyezem.” Nem is egyezett. Két hónapig volt ideje arra, hogy viszonylag nyugodt körülmények között felmérje helyzetét. Világo­san tudta, hogy nem foly­tathatja apja mesterségét, hivatásérzetével ezt nem le­hetett volna, összeegyeztetni. Munka nélkül viszont nem maradhatott Dunavecsén. szülei terhére. Keresnie kel­lett egy olyan pályát, ame­lyen művészi vágyainak él­het és meg is élhet. Nem volt más választása — ván­dorszínésznek kellett állnia így lett 1841 nyarán egv vándortársulat tagja. Sokat nem tudunk e háromhóna­így is nehéz az új dolgokat, valtozásoKat követni. A szép- irodalomra szinte nem ma­rad idő, pedig igy könnyen vezethet egy út a szakbarbár­sághoz. Talán mégsem, hiszen már tud erről az útról. Ha marad, hazakiildi Tóth Magdi a körúti és a Tölgyes „tanszéket" emlege­ti, a két legközelebbi szóra­kozóhelyet, ahol a tőiskolások megfordulnak. Neki töob ide­je lenne erre, mint két tár­sának: biológia—mezőgazda- sági ismeretek szakos. Lát­szik, hogy idejét logikusan, kimérten osztja be, mennyi jut szakirodalomra, mennyi József Attilára. Radnótira, Garai Gáborra. Tagja volt a főiskolai KISZ végrehajtó bi­zottságnak is. Ö az. aki a dolgok pénzügyi oldalát is nagyon fontosnak érzi. — Van, aki azt mondja, bejutottam a főiskolára, egy kettessel átmegyek. Tén'deg kizárja ;\z ön tudatosságot az a tény, hogy pénzért jobban kell tanulni, de mégis más, hogy minden hónapban van ezernégyszáz forintom, s nem kell az utolsó harisnyanad­rágra is a szüleimtől kérni. És mire jut ebből a pénz­ből? — Most van lehetőségem előkészülni. Nem ruhára, sla- firungra gondolok, hanem ar­ra a gyerekre, aki majd meg­kérdez valamit az iskolában, s elvárja, hogy tudjam. Igaz, itt jó könyvtár van, de lesz-e ott. ahová kerülök? Átlag 3— 400 forintba kerül a havi könyvvásárlás. Szakkonyve- két veszek. A húgom németre jár. azt én szoktam fizetni. Amikor tényleg sok van. kül­dök haza Dombrádra. a szü­leimnek. ★ Elnézést. Magdi, hogy Nyi­las Misi jutott eszembe, a szüleitől kapott pénz meg­duplázásával és visszaküldé­sével. Persze hogy össze sem lehet hasonlítani. Csakhát melyik szülő ne örülne akár 1972-ben is. ha főiskolás gyer­mekétől pénzt kan. A népköz- társasági ösztöndíjból. pos kóborlásról. 1841 ószén már ismét Pápán bukkan fel, innen írja egy barátjá­nak, hogy „szerencsecsillaga némileg csillámlani kez­dett” ... A szerencse mindenek­előtt abból állt. hogy Pápán tanított akkoriban a tudós Tarczy Lajos professzor, ki már tavasszal is továbbta­nulásra bíztatta Petőfit. Most is segített a költő fel­vételében — megengedték neki. hogy a gimnázium VTI. (logika, bölcsészeti) osztá­lyába járjon, noha Selme- cen. a VI. osztályban, félév­kor megbuktatták. Tarczy tanítványt is szer­zett neki. egy ügyvéd kislá­nyát kellett tanítani, kosztért és pár forint havi bérért. Társaitól különböző ruhadarabokat is kapott, fekhelyet hol egyiknél, hol másiknál talált. Mint új környezetben rend­szerint, ezúttal is nehezen engedett fel. Önképzőköri — akkoriban úgy mondták: képzőtársasági — sikerei egyengették ezt a folyama­tot. A társaság könyvtárából a világirodalom és az új magyar literatúra alkotásait lehetett megszerezni. Rá is vetette magát a könyvekre, rpínden bizonnyal itt kez­dett behatóan foglalkozni Schiller, Heine, Lenau mű­veivel. Még fontosabb, hogy itt már nemcsak írni leli' tt, hanem hallgatóságra is ta­lált, többször is fellépett sa­ját költeményeivel. (FolytátjúS} Baraksó Erzsébet Fekete Sándor: Petőfi élete

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents