Kelet-Magyarország, 1972. december (32. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-16 / 296. szám
1972. lecwiTwr TW. f. oMM • • ünnepi tudományos ülés a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulója alkalmából a Magyar Tudományos Akadémián A Magyar—Szovjet Baráti Társaság, az MSZMP KB Politikai Főiskolája és a Magyar Tudományos Akadémia pénteken ünnepi tudományos ülést rendezett a Szovjetunió megalakulásának fél évszázados évfordulója tiszteletére a Tudományos Akadémia nagytermében. Az elnökségben foglalt helyet Nemes Dezső akadémikus, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Politikai Főiskola rektora. Nagy Miklós, az MSZMP KB tudományos és kulturális osztályának vezetője, Erdey- Gruz Tibor akadémikus, az MTA elnöke, Nagy Mária, az MSZBT főtitkára Katona Imre, a budapesti pártbizottság titkára, továbbá V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete és J. V. Bromlej, az SZMBT hazánkban tartózkodó delegációjának vezetője. Jelen voltak az ünnepségen az MSZBT országos elnökségének tagjai, a tagcsoportok képviselői, a párt-, a társadalmi és tömegszervezetek budapesti és megyei képviselői. Az ünnepi ülésen Nemes Dezső mondott elnöki megnyitó beszédet. Ezt követően Erdey-Gruz Tibor lépett a mikrofonhoz és a Szovjetunió tudományos fejlődéséről tartott előadást. Ezután J. V. Bromlej, a Szovjet Tudományos Akadémia tagja, a szovjet—magyar történész bizottság elnökhelyettese mondott beszédet „Jelenkori nemzeti folyamatok a Szovjetunióban” címmel. Szabó József kandidátus, az MSZMP KB Politikai Főiskolájának rektorhelyettese a Szovjetunió gazdasági fejlődésének nemzetközi jelentőségét méltatta, majd Berecz János kandidátus, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője tartott előadást a magyar és a szovjet nép kapcsolatainak fejlődéséről. NEMES DEZSŐ: 'A Szovjetunió a nemzetek közösségének példája SZABÓ /ÓZ SÉF: fejlett ipari nagyhatalom Nemes Dezső, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság, a Magyar Tudománvos Akadémia és az MSZMP Politikai Főiskolája nevében köszöntötte a tudományos és egyben ünnepi ülésszak részvevőit. Külön üdvözölte a szovjet vendégeket a Szovjet—Magyar Baráti Társaság küldötteit, akik — mint mondotta — személyükben annak a népnek képviselői, amely a bolsevik párt vezetésével megalkotta a szovjet köztársaságok egységes szövetségi, államát, a fennállásának 50. évfordulóját ünneplő Szovjetuniót. — Most a Szovjetunió létrejöttének fél évszázados évfordulójához érkeztünk — mondotta — e kierpelkedő történelmi évforduló természetesen ismét elválaszthatatlanul egybeforr Lenin nevével. Ö vezette a szovjet hatalmat teremtő népek küzdelmét. melynek során megérlelődtek a politikai és morális .feltételei annak, hogy 192? decemberében megalakuljon a szovjet köztársaságok egységes szövetségi állama, ö vértezte fel eszmeileg és irányította a bolsevik párt szívós felvilágosító munkáját, amit minden szovjet köztársaságban folytatott, s más nagy feladatokkal együtt, a szovjet köztársaságok összefogásának feilesztéséért, magasabb szintre emeléséért, a Szovjetunió megalakulásáért. Hangsúlyozta továbbá: — A Szovjetunió fennállásának első negyedszázada alatt a kapitalista világ által körülzárva. az imperialist támadás állandó veszélyével fa-'--^szemet nézve, s a békéért lankadatlan küzdelmet folytatva érte el nagy vívmányait. A Szovjetunió első és második negyedszázadának fordulópontja egybeesett a szocializmus világrendszerré válásával. Széthullott a kapitalista államok gyűrűje, amely a szovjet hatalom országait három évtizedig körülfogta. így ért véget az imperialista hatalmaknak az a lehetetlen kísérlete, hogy a szovjet államot, ha már elpusztítani nem tudták. akkor legalább holmi karantén kordonnal zárják el a világ többi népétől. A második világháborút követő küzdelmei során a népi demokratikus országok kiszabadultak az imperializA Szovjetunió megalakulásakor az ott élő népek és nemzetiségek a fejlődés nagyon különböző fokán állottad Elég arra utalni, hogy mus hatalmi köréből, felszámolták a kapitalista rendszert és a szocializmus útjára léptek. S a Szovjetunió, melynek felszabadító hadserege kitűzte a győzelmi vörös lobogóját Berlinben és Port Artúrban, Szófiában és Phenjanban, s elhozta a szabadságot a mi országunk, a mi népünk számára is, döntő segítséget nyújtott a szocializmus világrendszerré válásához. A Szovjetunió második negyedszázada tehát egyben a szocialista világrendszer fejlődésének első negyedszázada. — A nemzetközi erőviszonyok pozitív változásaiban azonban a legfőbb tényező a Szovjetunió ereie és fejlődése, s az a következetes harc, amelyet szövetségeseivel együtt a nemzetközi béke megszilárdításáért folytat. Utalok itt arra a változásra is, amely a Német Demokratikus Köztársaság nemzetközi helyzetében bekövetkezett. Utalok egyben arra is, hogy ez a lenini békepolitika vitte előbbre az európai biztonsági értekezlet összehívásáért indított akciónkat. Ennek során immár jelentős akadályokat sikerült elhárítani. s a további küzdelem kiszélesedett fronton folytatódhat, hogy még nagyon is hatékony szemben álló erők szabotálása véglegesen meghiúsuljon, az európai népek békéjét megnyugtatón szavatoló biztonsági rendszer létrejöjjön. — Bonyolult helyzetben, sok áldozattal és erőfeszítéssel érte el a Szovjetunió "fennállásának első két negyedszázadában hatalmas sikereit és ma gyors léptekkel halad a kommunizmus felépítésének útján, a mi pártunk, a mi népünk, a szocializmus felépítésén munkálkodva ugyanazt az utat követi. Ezért is áll hozzánk oly közel a szovjet nép munkája, annak sokirányú tapasztalata, amelyből már eddig is sok felbecsülhetetlen értékes tanulságot tudtunk levonni saját munkánk számára. — A Szovjetunió fennállásának harmadik negyedszázada kezdődik. Mit hoz a következő negyedszázad ? — kérdezhetjük. Bizonyos, hogy a két világrendszer közötti verseny további kibontakozását, s a kommunizmus új nagy győzelmeit — fejezte be beszédét Nemes Dezső. Oroszország északi fővárosában. Leningrádban akkor már két évszázada működött nagy tekintélyű tudományos akadémia, voltak viszont népek, amelyeknél az írástudatlanok aránya meghaladta a 90 százalékot. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után már az első években megindult a tudomány állami szervezése, a kutatások fő vonalainak a tervezése. Következésképpen nemcsak a tudomány számára alakult ki kedvező helyzet, hanem a kutatási eredmények gyakorlati felhasználásának meggyorsulásával a műszaki és a gazdasági fejlődés számára is. Az azóta is töretlen fejlődés eredményeképpen jelenleg mintegy ötezer tudományos és felsőoktatási intézmény van a Szovjetunióban és bennük több. mint egymülió tudományos dolgozó működik. Erdey-Grúz Tibor a továbbiakban utalt egyes szőkébb tudományokban létrehozott akadémiák, mint a mezőgazdasági és az orvos- tudományi akadémia munkásságára, majd kiemelte, hogy az össz-szövetségi és a köztársasági akadémiák, valamint a szakakadémiák nemcsak a tudomány fejlődésében játszanak vezető szerepet, hanem a szovjet állam, az ipar, a mezőgazdaság, a közegészségügy, a honvédelem és a kultúra továbbépítésének is fontos pillérei. -Különösen a 60-as évek óta egyre növekszik az ipari kutatóintézetek, valamint a tanszéki kutatások jelentősége. A tudomány és technika állami bizottsága a műszaki-tudományos prob/. V. BROMLE/: Az előadó bevezetőben elmondotta, hogy a Szovjetunió a világ egyik legtarkább nemzetiségi összetételű országa: száznál több nemzet és nemzetiség lakja. Némelyikük sok évszázados történelemre tekinthet vissza, némelyikük pedig tulajdonképpen a szovjet hatalom idején alakult ki. A nemzetiség szerinti összetétel sokrétűsége különös jelentőséget adott a nemzetiségi kérdésnek a cári Oroszországban Ezért nem véletlen, hogy Lenin sokoldalú tevékenységében oly kimágasló helyet foglalt el ez a kérdés. Lenin nagy történelmi érdeme abban állott, hogy az új történelmi feltételeknek, az imperializmus és a oroletárforra- dalmak korszakának megfelelően — alkotó módon továbbfejlesztve a marxizmust — logikus egésszé énítette ki a nemzeti kérdésről és a nemzeti felszabadulásról szóló tant, és kidolgozta pártunk programtételeit a nemzetiségi politikával kapcsolatban — hangsúlyozta J. V. Bromlej. — A lenini nemzetiségi politika a szoviet hatalom évei alatt biztosította országunkban a szocialista nemzetek általános gazdasági felemelkedését. A Bzovietunió megalakítása után azonnal megindult a harc a cári Oroszország olvan súlvos örökségének felszámolásáért. mint a nének gaariasági feiiettségéBen mutatkozó óriási egyenlőtlenség. Az inarosítás és a kollektivizálás. valamint ama segítség eredményeként, amelvet a fejlettebb nének a fejlődésben elmaradott népeknek nyújtottak. ezt az egyenlőtlenséget ténvlegesen már a háború végére megszüntettük. — Lényeges változások mentek végbe a szovjet hatalom évei folyamán a nemzetek és nemzetiségek szociális összetételében. Kezdetben ezek a változások főképpen a kizsákmányoló osztályok felszámolásában jutottak kifejezésre. A népek szociális összetételének egymáshoz való közel kerülése szempontjából óriási jelentőségű volt, hogy mindegyik köztársaságban kialakult a nemzeti munkásosztály. így például tatárlémák megoldására irányuló munkákat koordinálja. Az utóbbi években számos új tudományos centrum jött létre, illetőleg erősödött meg a Szovjetunióban, mint a szilárd testek fizikájának' és kémiájának kutatásával foglalkozó noginszki. a pah- rai fizikai, a puscsinói biológiai centrum, a Leningrad alatti magfizikai intézet. Előadása befejező részében Erdey-Grúz Tibor megállapította : a tudományos kutatásnak a Szovjetunióban érvényesülő szemlélete, az ott kidolgozott módszerek és elért vívmányok nagy hatással voltak a magyar tudományos életre. A felszabadulás óta eltelt több, mint negyed évszázad alatt tudományos kapcsolataink mind szorosabbá váltak. Nagy szerepe van ebben azoknak az egyezményeknek, amelyeket a Magyar Tudományos Akadémia kötött a Szovjet Tudományos Akadémiával és más szovjet akadémiákkal. Egyezményeinkben mindinkább arra törekedtünk, hogy szervezetten is elősegítsük a kutatóintézetek é* a tudósok közvetlen kapcsolatait, szorosabbá tegyük konkrét együttműködésüket közös témákban. Mindez arra irányul, hogy abból a hatalmas hatásból, amelyet a tudományok szovjetunióbeli mű. velése az egész világra kifejtett, minél többet értékesíthessünk ha7.ánk fejlődése, népünk jóléte érdekében. földön a munkások száma csupán az első ötéves terv idején (1928—1932) ötszörösére nőtt. Jelenleg minden köztársaságban az őslakos nemzetiség alkotja a munkásosztály többségét. A szovjet hatalom idején minden köztársaságnak saját nemzeti értelmisége alakult ki. Kezdetben ezek túlnyomóan a társadalom életének olyan területein tevékenykedő szakemberek voltak, amely területekre különösen jellemzőek a nemzeti sajátosságok, a nemzeti nyelv használata (tanítók, művészek, írók, stb.) és ez teljesen érthető. Hiszen a népek kulturális színvonalát csak a nemzeti nyelvek -használata révén lehetett felemelni. — Soknemzetiségű államunk tapasztalatai egészében véve szemléltetően tanúskodnak arról — amint az egész szocialista közösség tapasztalatai is —, hogy a szocializmus minden szükséges féltőiéit biztosít a nemzeti kérdésben megnvilvánulö két tendencia harmonikus feilő- désőbez. F tenden-iék meeie- lenése a kapitalista világban eikeríi’b etpfi°nül antaeónisz- tikus ielleeű. TTgvanezek a tapasztalatok azonban azt is mutatták, hogy a nemzetközi és a nemzeti egvs^g a szocializmusban sem jön létre önmagától. hogy ennek érdekében a kommunista és munkáspártok követk°zetes marxista—leninista iránvyonalára van szükség. Az S’ZB'p ezért fordít olvan naev figyelmet a nemzetek feiiődő^Zeek. s egvmásboz való közeledésének fnivamatoira. amelyek tervszerű irányításával kedvező feltételeket teremt valamennyi nemaet számára az internacionalizmus elmélyítéséhez. A nemzeti folyamatok mindennapos nártiránvftása a Bzovictimiö nagyszámú népeinek eddig nem ismert egvsé«érp ás szilárd barátságára vezetett A 740 milliós szoviet nép összeforrva. bizalommal és réltndatnsan halad az C-ZTTTS vezetésével a párt vvtv kongyessausáp vüelfilt útop. fgv készül a Bzoviebipiö megalakulásának -n ávfordutétára — felezte be előadását 3. V. Bromlej. Szabó József kandidátus, az MSZMP KB Politikai Főiskolájának rektorhelyettese, a Szovjetunió társadalmi-gazdasági fejlődéséről, illetve annak tanulságairól tartott előadást. Elöljáróban leszögezte, hogy a szovjet nép, a soknemzetiségű szocialista állam a világtörténelemben úttörőként kísérletezte ki a szocialista építés módszereit és eszközeit. A szocialista társadalom felépítésére irányuló program kidolgozásában kiemelkedő szerepet játszott Vlagyimir Iljics Lenin. A Szovjetunió tapasztalatai meggyőzően tanúsítják, hogy a fejlett szocialista társadalomi felépítése viszonylag hosszú időt igényel, egész történelmi időszakra terjed. A fejlett szocializmus megvalósításával összefüggő feladatok meghatározásában nagy sze*epet játszott az SZKP 20. kongresszusa, amely tovább gazdagította a szocializmusra vonatkozó marxista elméletet. 1967-ben a Szovjetunió fél évszázados fejlődése, s a megtett útnak objektív sokoldalú elemzése alapján az SZKP megállapította, hogy az országban felépült a fejlett szocialista társadalom. Ezt a következtetést az SZKP 24. kongresszusa is megerősítette. A szovjet emberek Joggal büszkélkedhetnek azzal, amit kivívtak, elértek, ötven esztendő alatt a szovjet állam fejlett ipari nagyhatalommá és technikailag fejlett országgá vált. A Szovjetunió ma vezető helyet foglal el a világ legfejlettebb ipari hatalmai között. Nemzeti vagyonának értéke 1972-ben meghaladta a forradalom előttinek 15-szöröBERECZ IÁNOS: Bevezetőben rámutatott arra, hogy a magyar nép és a Szovjetunió népeinek barátsága történelmet formáló napok eseményeiben, közös forradalmi csaták tüzében született — Az októberi forradalom eszméje hazánkban is a dolgozók tömegeit ragadta meg és vonzotta magához — mondotta ezután. A háborúba kergetett magyar munkások és nincsetelen parasztok közül sokan felismerték, hogy ez a forradalom nemzetközi jelentőségű, s a nép igazi érdekeit valósítja meg. A magyar hadifoglyok tömegesen csatlakoztak a forradalom ügyéhez. Mintegy százezer magyar internacionalista ragadott fegyvert a szovjet hatalom védelmében a fehérekkel, az ellenforradalmárokkal. az intervenciósokkal vívott küzdelemben. A Magyar Tanácsköztársaság dicsőséges eseményeiről szólva az előadó rámutatott arra, hogy Tanács- Magyarország kormányzó- tanácsa első megnyilatkozásában „kijelentette teljes eszmei és lelki közösségét az orosz—szovjet kormánynyal és fegyveres szövetséget ajánlott Oroszország proletárjainak”. Az oroszországi kommunista (bolsevik) párt VIII. kongresszusa azonnal válaszolt: „Oroszország munkásosztálya minden erejével segítségükre siet”. — így született a magyar és a szovjet nép barátsága: nem véletlenül, hanem megalapozottan, tudatosan — hangsúlyozta az előadó. A szónok ezután részletesén ismertette hazánk történelmének felszabadulás utáni éveit, a magyar haladás erőinek harcát a reakció, az elnyomók, a kizsákmányolok ellem. Hozzáfűzte, a mentsél A Szovjetunió gazdasági, tudományos-technikai eredményei és társadalompolitikai fejlődésének tapasztalatai nemzetközi jelentőségűek. A Szovjetunió alapvető vívmányai a szocializmus vívmányai. S a tapasztalatai nagy jelentőségű hazánk számára is. A Szovjetunió megalakulása a nemzetiségi kérdés megoldásában kifejezte az új szocialista állam internacionalista jellegét. A Magyar Népköztársaságban ugyan nincs nagyszámú nemzetiség, de az első szocialista állam internacionalizmusa mégis nagy jelentőségű tanulság a ml számunkra is. Nagy jelentőségű a nemzeti kérdés olyan elrendezésében, hogy annak megoldása ne gyengítse, hanem erősítse a szomszédos szocialista országokkal való barátságunkat és együttműködésünket. — A szocialista közösség országainak internacionalista kapcsolatai a két rendszer ideológiai és politikai harca közepette fejlődnek — zárta előadását Szabó József kandidátus. — Ez a harc alkotó része a nemzetközi osztályharcnak, amelynek arcvonala Magyarországon is keresztülhúzódik. — Azok a sikerek, amelyeket Magyarország a szocialista építésben elért, elérhetetlenek lettek volna a Szovjetunióhoz fűződő barátság nélkül. E barátság alapja az érdekek mélységes egysége. Mindig büszkén mondtuk és mondjuk: mi és a Szovjetunió szoros, megbonthatatlan politikai és gazdasági szövetséget alkotunk, amely a magyar és a szovjet népnek, a szocialista országok valamennyi testvérnépének javát szolgálja. zetközi imperializmus minden lehetőséget kihasznált magyar politikai szövetségeseinek támogatására. Ilyen körülmények között rendkívüli fontosságú volt a magyar haladó erők számára, hogy maguk mellett tudták a Szovjetuniót, és erőteljes támogatást kaptak tőle az imperialista beavatkozás elhárításához. A Szovjetunió jelentős mértékben hozzájárult a magyar népi demokrácia győzelméhez és megerősítéséhez — mondotta. — A magyar—szovjet kapcsolatoknak, a két nép igaz barátságának nemzetközi jelentőségéről beszélt ezután a szónok. Hangoztatta: a Szovjetunió a haladó erők előtt mindenkor példája volt az azonos célokért küzdő kis és nagy országok testvéri összefogásának, egyenjogú együttműködésének. Ez az összefogás hozzájárul a mi nemzetközi szerepünk és jelentőségünk növeléséhez. Végezetül hivatkozott a szónok a Leonyid Brezsnyev vezette szovjet párt- és kormányküldöttség legutóbbi magyarországi látogatására, amely — mint mondotta — szintén meggyőző erővel igazolta a magyar—szovjet barátság megbízhatóságát. Megmutatta ez a látogatás, hogy az MSZMP és az SZKP viszonya őszinte együttműködés, s mindkét párt szilárdan a marxizmus—leniniz- mus alapján áll. A magvar —szovjet barátság nálurk nemcsak a kommunisták ügye, hanem egész népünk, a szocialista Magysrorszég nemzeti érdeke is. Nemzeti és nemzetközi érdekeinket követve a jövőben is állhatatosan törekszünk a magyar—szovjet barátság erősítésére, fejlesztésére — mondotta befejezésül. ERDEY-GRUZ TIBOR: A nép felemelkedését szolgáló tudomány A lenini nemzetiségi politika A magyar—szovjet baráti kapcsolatok
