Kelet-Magyarország, 1972. december (32. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-15 / 295. szám
* Wff. W. w: ofart (Folytatás az 1. oldalról) daságszervező tevékenységének alapja, amely megszabja az állami szervek, vállalatok és szövetkezetek munkáját. A népgazdasági terv tehát a gazdasági célok megvalósítását szolgáló eszközök és módszerek összehangolt rendszerének megteremtésére is kiterjed. A népgazdasági terv célkitűzéseit alapvetően gazdasági módszerekkel valósítjuk meg, ezért nagy fontosságú a gazdasági szabályozóknak, terelő és befolyásoló eszközöknek a fejlesztési célokkal összehangolt tervezése. A népgazdasági terv döntően közgazdasági Tisztelt országgyűlés! A törvényjavaslat központi állami döntés körébe utalja a népgazdaság szerkezeti fejlődését érzékenyen érintő és a társadalmi-politikai hatás szempontjából elsősorban fontos gazdaságfejlesztési programokat, a központi állami beruházásokat, a vállalati beruházások és a műszaki fejlesztés állami támogatásának, irányának és mértékének megállapítását, a lakosság életszínvonalát érintő központi intézkedéseket, az állami tartalékok mértékének és összetételének megáll aortását és más hasonlóan fontos kérdéseket. Ezek a döntések elsősorban országos jelentőségű gazdasági feladatokra vonatkoznak, amelyeknek nagyságrendje, erőforrása, fedezetük megteremtése, belső és külső gazdasági kaocsolódásaik jelentősége miatt mind a tervezésben, mind a megvalósításban kormányzati színtű elhatározást igényelnek. Mindezek alapján indokolt törvényben megerősíteni, hogy a terv — mind a középtávú, mind az éves népgazdasági terv — kötelezően állapítja meg a Minisztertanács, a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek gazdaságirányító tevékenységének egységes és összehangolt irányát és felelősségét a megvalósításban. A gazdálkodó szervezetek (vállalatok, szövetkezetek) tevékenységének is összhangban kell lennie a népgazdasági tervben foglalt célokkal. Ennek érdekében kötelesek rendszeresen olyan terveket készíteni, hogy azokkal a nép- gazdasági terv és a szabályozó eszközök útján kifejezett céloknak és követelményeknek a megvalósulását biztosítsák területükön. A fejlődés tervszerűségét a gazdasági élet azon fő folyamatain mérjük, amelyek a népgazdaság növekedésének ütemét, egyensúlvát, a társadalompolitikai célok megvalósulását meghatározzák. Fő figvelmünket a nemzeti jövedelemnek a hatékonyságon alapuló növekedési ütemére, a nemzeti jövedelem elosztásának a tervben előirányzott Tisztelt országgyűlés! A tervszerűség érvényesítéséhez különböző jellegű és különböző időtávra ható döntéseket kell összehangolni. E követelmények egyetlen tervben nem elégíthetők ki, hanem megfelelő módon ösz- szekapcsolt különböző időtávra szóló (hosszú távú, középtávú, rövid távú) tervek rendszerére van szükség. A hosszú távú népgazdasági terv a társadgl- mi-gazdasági célokat és feladatokat. a termelés, a műszaki fejlesztés, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bővítése. a lakosság életkörülményeinek javítása és a területfejlesztési politika terén irányozza elő. A hosszú távú — 15—20 évre szóló — népgazdasági terv irányt szab a középtávú tervezésnek bizonyos társadalmi-gazdasági feladatok tekintetében, amelyeket hosz- szabb időszak fejlődéséhek feltété’ és követelményei alapja’- élszerű meghatá rozni. hozzásegíthet ben- aünkei ahhoz, hogy a középmódszerekkel történő megvalósítása új feladat; de nem kevésbé új gazdasági és politikai feladat a terv megvalósítását szolgáló gazdasági szabályozók: elsősorban az árpolitika, a pénzügyi politika — ennek keretében a költségvetési és a vállalati jövedelemszabályozási politika: a hitel- politika, valamint a külkereskedelmi politika szabályozói hatásainak előrejelzése és tervezése. Gazdasásnolitikánk lehetővé teszi, hogy a gazdasági szabályozás eszközei és módszerei hosszabb távra érvényesek legyenek és ezzel a tervszerű munkát minden szinten elősegítsék. megvalósítására, a műszaki haladás fő tendenciájának érvényesülésére, egész népünk és ezenbelül az egyes osztályok és rétegek életviszonyának alakulására, nemzetközi gazdasági kapcsolataink, s az ország nemzetközi fizetési mérlegének alakulására összpontosítjuk. Vagyis, nem egyedül a növekedés ütemére, hanem az arányos növekedésre. Az összegészet nézve, gazdaságunk tervszerűen fejlődik, a negyedik ötéves terv fő céljait és arányait — hároméves időszakaszt alapul véve — megvalósulónak tekintjük. A gazdasági folyamatok tervszerű befolyásolására hatékonyan alkalmazzuk a gazdasági szabályozás eszközeit. Szükség esetén nem riadtunk vissza — a rendelkezésre álló szabályozórendszer alkalmazása mellett — erőteljes központi intézkedésektől sem. Gondolok itt elsősorban a beruházási kereslet mérséklése és az erőforrások koncentrálása érdekében hozott intézkedésekre. Gazdaságirányítási módszereink fejlesztésében a terv- gazdálkodás valamiféle feladását kereső és kutató bur- zsoá propagandisták vágyálmaira aligha válaszolhatunk megfelelőbben, mint szocialista gazdaságunk eredményeivel. Most hazánkban törvényszíntű megerősítést nyer az a követelmény, hogy a népgazdasági tervezésnek elő kell mozdítania a szocialista országok gazdasági integrációs céljainak megvalósulását, s a tervek megalapozásánál figyelembe kell venni az érvényes megállapodásokat és egyezményeket — sőt, a lehetséges, a potenciális együttműködés kihasználásával is számolni kell. Ez hozzájárul a komolex program megvalósításához, az integráció elmélyítéséhez. A szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval folyó konzultációk és tervegyeztető tárgyalások lehetővé teszik fejlesztési céljaink jobb megalapozását, erőforrásaink összpontosítását a hatékonyabb területek és tevékenységek fejlesztésére. távú tervekben öt évre előre tekintve, pontosabban felmérjük a hosszabb távú célok irányába mutató, kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés ütemét, mértékét, fő arányait és meghatározzuk a központi irányítás feladatait. A középtávú, az ötéves terv az a tervkategória, amely a vonatkozó időszakra már teljes összefüggésében komplex módon megállapítja a népgazdaság fejlődésének ütemére, fő arányaira, a fontosabb szerkezeti változásokra és a népgazdasági egyensúlyra vonatkozó gazdaságpolitikai célokat és feladatokat. A gazdasági élet menetének állandó figyelemmel kísérése, a főbb területeken bekövetkezett változások, a jelentkező időszerű problémák rövid távon is megkövetelnek összehangolt kormányzati intézkedéseket, amelyeket a népgazdaság ötéves tervének szem előtt tartásával az adott időszakban meg kell tenni. Ez a feladat az éves. operatív népgazdasági tervekre hárul. A tervek közötti szerves kapcsolat és összhang megteremtésének fontos feltétele, hogy helyesen, lehetőleg objektív ismérvek alapján válasszuk meg a különböző tervek időhorizontjának megfelelő folyamatokat és kitűzhető célokat. Például amíg a területfejlesztési politika, vagy az oktatáspolitika céljai többnyire hosszú távra irányozhatok elő, addig a nemzeti jövedelem növekedését, felhasználási arányait, a műszaki fejlesztés fő irányait, vagy a lakosság szociális, kurturális, egészség- ügyi és lakásellátásának föladatait középtávú, ötéves terveinkben lehet (és kell) reálisan meghatározni. Az éves, operatív népgazdasági terv — többek között — a kezdő és befejező > egyedi nagyberuházások megjelölését, a termékforgalmat szabályozó intézkedéseket, az A~- politikai jellegű központi intézkedéseket, a közoon+i bér- és szociális intézkedéseket tartalmazza. A tervgazdálkodás eddigi tapasztalatait és a gazdaság- irányrtás rendszerével fennálló összefüggéseket figyelembe véve, a törvényjavaslat az elmondottak alapján állaoítja meg, hogy a népgazdaság tervszerű irányításának fö eszköze a középtávú népgazdasági terv. Ezt a tervet — amely az átfogó, cselekvési programot adó célokat, feladatokat, eszközöket teljes összefüggésükben tartalmazza — a hosszú távú terv alapozza meg és készíti elő. maid az éves *erv konkretizálja és időszerűsíti rövid távra. A törvényi avaslat szerint az országgyűlés az eddigi gyakorlathoz hasonlóan a jövőben is törvény formájában hagyja jóvá a középtávú, ötéves tervet, új vonás viszont az a rendelkezés, amely szerint a hosszú távú terv irányelveit az országgyűlés a jövőben megvitatja. Úgy véljük, hogy a távlati terv irányelvjellege nem tesz-' szükségessé, hogy azt tö-v ’.yben rögzítsük. Á távlati terv fejlesztési koncepciójának az érvényesítését az ötéves tervtörvényben kell biztosítani. Tisztelt országgyűlés! Az előterjesztett törvény- javaslat a tanácsok és a gazdálkodó szervezetek — a vállalatok és szövetkezetek — tervezési kötelezettségét is szabályozza. Ez azért indokolt, mert a különböző szintű tervek készítésének kötelezettsége és a népgazdasági terv elsőbbsége alapvető jelentőségű elvi kérdés szocialista társadalmunkban. A gazdaságirányítás reformja nyomán az egyik jelentős új dolog a vállalatok ötéves terveinek készítése. A vállalatok és szövetkezetek tervének biztosítania kell egyrészt a népgazdasági tervek tevékenységükre vonatkozó döntésének — például az államközi szerződések — megvalósítását, másrészt a szabályozórendszer által kifejezett hatékonysági követelmények érvényesülését. Gazdaságirányítási rendszerünkben a vállalati tervezőmunka sokoldalúbbá, bonyolultabbá és felelősségteljesebbé vált. Mindenekelőtt azért, mert nem elégséges a meglévő erőforrásoknak az adott tervfeladatok szerinti felosztása, hanem a gazdaságpolitikai célok keretébe illeszkedő vállalati fejlesztési célokat Is jórészt a vállalatnak kell megállapítania. A vállalati tervezéssel szemben támasztott fontos követelmény, hogy a vállalatok és szövetkezetek által a tervekben foglalt fejlesztési politika és erőforrás- igény összhangban legyen a népgazdasági tervekben megfogalmazott gazdaságpolitikai célokkal és a rendelkezésre álló eszközökkel. A követelményeket csak úgy lehet érvényesíteni, ha a vállalatok és szövetkezetek terveik elkészítéséhez számottevő segítséget kapnak az irányító és felügyeleti szervektől. Ezért a törvényjavaslat kimondja, hogy a központi tervezőszervek kötelesek rendszeresen tájékoztatni a vállalatokat és szövetkezeteket a népgazdaság fejlődéséről, a gazdasági fejlődés előrelátható feltételeiről és segítséget nyújtani tervezőmunkájukhoz. Ez a szocialista társadalom feltételei között természetes követelmény. Népgazdaságunk tervszerű fejlődésében nagy szerepük van a fővárosi és a megyei tanácsoknak. A törvényjavaslat ezért úgy rendelkezik, hogy a népgazdasági és a tanácsi terveknek és tervezéseknek szoros kapcsolatban kell lenniök. Áz eddigiekhez hasonlóan a jövőben is aktív szerep hárul a tanácsokra, nemcsak saját tervük kialakításában és megvalósításában, hanem a népgazdasági terv megalapozásában is. vezés társadalmi funkciójának kiteljesedésével. A tervezés demokratizmusának biztosítása érdekében a törvényjavaslat leszögezi, hogy a népgazdasági tervezés során hasznosítani kell a dolgozók tapasztalatait és javaslatait. A tervezés demokratizmusának elmélyítése és ki- szélesítése természetesen csak abban az esetben lehet gyümölcsöző, ha világosan meghatározzuk a terv kidolgozásáért és ellenőrzéséért felelős szerveket és azok feladatait. A népgazdasági tervek kidolgozása és ellenőrzése ugyanis megfelelően felkészült állami szervekre hárul. A törvényjavaslat e tekintetben néhány alapvető megállapítást tesz. Legjelentősebb ebből a szempontból az, hogy a népgazdasági tervezés állami szervezete nem különül el az államigazgatási szerveken belül, annak részeként kell minden szervezetnek a népgazdasági tervezés feladatait ellátni. Szükséges hangsúlyozni a minisztériumoknak és az országos főhatóságoknak a tervezésben betöltött fontos szerepét, hatáskörét és felelősségét. Ugyanakkor a tervezőfolyamat sokrétűsége, az egység és összhang követelménye nélkülözhetetlenné teszi, hogy legyen olyan központi tervezőszerv, amely e szétágazó munkát irányítja, összefogja és a népgazdaságfejlesztési kérdésekben az egységes nép- gazdasági érdek alapján a A központi állami döntés ervényesülése A különböző tervek összhangja tervjavaslatot kidolgozza. Ezt a szerepet tölti be megalakulása óta hazánkban az Országos Tervhivatal. A tervszerű központi irányítás szempontjából fontoa lépés lesz az állami tervbizottság létrehozása, amelv a Minisztertanács szerveként fog működni. Gazdasági jogalkotásunk jelentős állomása Tisztelt országgyűlés, kedves képviselő elvtársak! Pártunk Központi Bizottságának novemberi határozata tartalmazza a népgazdasági tervezés további tökéletesítése terén előttünk álló feladatokat is. Mindenekelőtt terveink megalapozottságát kell javítani. Terveink megalapozottságának javításában fontos eszköz a műszaki és gazdasági előrejelzés. Törekednünk kell arra, hogy a tervezéshez szükséges előrejelzéseket egyidejűleg több helyen is elvégezzék, a különböző prognózisokat ütköztessük és így a lehető legkisebb teret engedjük a szubjektívizmusnak. Terveinkben a jelenleginél magasabb színvonalon kell biztosítanunk a termelés és elosztás tervezésének szorosabb összekapcsolását a jövedelmek keletkezésének és elosztásának tervezésével. Munkánk színvonalának javítására irányuló tevékenységünk szerves részének tekintjük, hogy a KGST-országokkal együttműködve szüntelenül javítsuk a tervezés nemzetközi összehangolását. Ez a különböző időtartamú tervek egyeztetése mellett megköveteli a prognosztika és a tervezés módszereinek egyes területeken alkalmazandó összehangolását is. A tervezés módszereinek továbbfejlesztése vonzó feladatokat ad azon tudományok művelői számára, akik valamilyen módon a tervezés elméleti és gyakorlati kérdéseivel, a tervek megvalósulásának feltételeivel, a tervek és a gazdasági élet kölcsönhatásával ‘ foglalkoznak. Különösen igényt tartunk azokra a kutatásokra, amelyek népgazdaságunk fejlődésének törvényszerűségét és e fejlődés befolyásolására ható tényezőket, a fejlődés célszerűbb módszereinek kutatását tűzik ki célul. A népgazdasági tervezésről szóló törvényjavaslat kidolgozásával gazdasági jogalkotásunk jelentős állomásához érkeztünk. A törvényjavaslat előterjesztésére abban az évben kerül sor. amikor megemlékeztünk a tervgazdálkodás hazánkban történő bevezetésének 25. évfordulójáról. Bízva abban, hogy a népgazdasági tervezésről sióid törvényjavaslat megfelel a vele szemben támasztott követelményeknek, kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot vitassa meg és fogadja el. Párdi Imre nagy tapssal fogadott beszéde után felszólalások következtek. Hozzász ílt a napirendi előterjesztéshez dr. Szabó Kálmán (Budapest), Nagypataki Imre (Fejér), Mocsári Sándor (Hajdú-Bihar), dr. Radnóti István (Veszprém), dr. Szép Zoltán (Budapest) és Jazbinuek Vilmos (Baranya) megyei képvise’ő. Mivel több hozzászóló nem jelentkezett, az Ország->s Tervhivatal elnöke válaszolt a felvetett kérdésekre. Párdi Imre leszögezte, hogy a vitában a törvényjavaslat szükségességének hangsúlyozása és egyértelmű támogatása nyilvánult meg. Értékes »s hasznos ismeretek hangzott-k el a tervezői és a gyakori atl munka tapasztalatai alapján. A Minisztertanács névéin köszönetét mondott a törvényjavaslat előkészítése során va1amennyi kéoviselő résziről kifeitett aktív közreműködésért és igen hasznos, alkotó segítségért. F.zután kiemelte: a felszólalók által kifejezésre juttatott egyetértés bízvást találkozik az ország- gyűlés egyetértő véleményével. Ismételten kérte a tör- vényi avaslat elfogadását a beter’oszt ett módosításokkal egvütt. Hata.rozathpzatal következett. Az orszávgvűiés. előbb a terv- és kőtségvetésl bizottság szétosztott ,igleptésében a törvényjavaslathoz beterjesztett öt módosító — az indoklás szövegére is vonatkozó — javaslatot egyhangúlag elfogadta, majd a népgazdasági tervezésről szóló törvényjavaslatot általánosságban és a már megszavazott módosításokkal részleteiben is egyhangúlag elfogadta. interpellációk Ezt követően Apró Antal bejelentette: az MSZMP Központi Bizottságától és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnökségétől javaslat érkezett az Elnöki Tanácsban megüresedett hely betöltésére. Az átiratot, amelyet Kádár János és Kállai Gyula írt alá, dr. Pesta László jegyző ismertette. A javaslat alapján az országgyűlés Darvas József képviselőt egyhangúlag a Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagjává választotta. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége javaslatot terjesztett elő az új építési és közlekedési bizottság megválasztására, valamint a szociális és egészség- ügyi bizottságba, illetve a mentelmi és összeférhetetlenségi bizottságban elhalálozás folytán megüresedett tagsági hely betöltésére. Az előterjesztést — amelyet a képviselők előzetesen kézhez kaptak — az országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Az új építési és közlekedési bizottságba a következő 17 országgyűlési képviselőt választották meg: Búza Barna, Cserna Sándor, Daradics Ferenc, Gyarmati János. Jávor József, Jeszenszky Gábor, Juratovics Aladár, Kalmár János. Korponai Lajos, Kovács Sándor, Nagy Istvánná, Pázsit Árpád. dr. Radnóti István. Skaliczki Ká- rolyné. Szabó Imre, Tegda Je- nőné, Záborszky Ferenc. A szociális és egészségügyi bizottságba Danes Józsefet, a mentelmi és összeférhetetlenségi bizottságba Szűcs János képviselőt választották meg. Ezután szünet következett. Ezt követően Apró Antal bejelentette, hogy az új bizottság szünetben megtartott alakuló ülésén a bizottság elnökévé Gyarmati Jánost, titkárává pedig Kalmár Jánost választották meg. Bejelentette továbbá, hogy Orosz Ferenc képviselőt, a kulturális bizottság titkárát tartós külföldi szolgálata miatt — bizottsági tagságának meghagyása mellett — tisztéből a bizottság felmentette és helyette dr. Dömötör János bizottsági tagot választotta meg titkárrá. Napirend szerint ezután az interpellációkra került sor. Az országgyűlés legutóbbi, októberi ülésszakán egy-egy interpelláció hangzott el a hivatalosan távollévő Faluvégi Lajos nénzügyminiszterhez és Szurdi István belkereskedelmi miniszterhez. Az ügyrendi előírásoknak megfelelően a két miniszter az ülésszakot követő 30 napon belül írásban válaszolt a hozzá intézett kérdésekre. Faluvégi Lajos, illetve Szurdi István írásban adott válaszát mind az interpelláló kéoviselők, mind az ország- gyűlés elfogadta. Ezt követően dr. Csendes Béláné budaoesti, Raffai Sarolta Bá^s-Kiskun megyei és Vida Miklós budaoesti képviselő interpellációjára került sor. Felvetett kérdéseikre dr. Dimény Imre, dr. Csanádi György és dr. Szekér Gyula miniszter válaszolt. A vá1 aszokat a képviselők elfogadták. Ezzel befejeződött a naoi- rendi témák megtárgyalása. Apró Antal elnök berekesrtrt- te az országgyűlés téli ülésszakát, kertemes ünnepeket és eredményekben gazdag, boldog új évet kívánt. Tudományosság és demokratizmu, Tisztelt országgyűlés! Szeretnék röviden szólni a tervezési munkát érintő két, egymáshoz szorosan kapcsolódó kérdésről: a tervezés tudományos megalapozottságának javításáról és a tervezés demokratizmusának elmélyítéséről. E két követelmény közötti kapcsolat lényege, úgy vélem az, hogy a tervezésben kerülni kell a voluntariz- must, a szubjektivizmust, a valóságtól elrugaszkodott célok kitűzését. Ebben segítségünkre lehet és van a tudomány, a közgazdaságtudomány, a szociológia, a demográfia, a műszaki tudományok, a statisztika, a számítástechnika. Az elmúlt években a tervezés előrelépett a tudomás nyos eredmények szervezett alkalmazásában. A hosszú távú és a középtávú tervezőmunka különböző szakaszaiba bevontuk a kutatóintézeteket, az egyetemi tanszékeket, a nagyvállalatokat és nem kis számban kértünk fel közéleti személyiségeket is elgondolásaik kifejtésére. A mind sokoldalúbbá váló és gyorsuló világunkban a társadalomnak a változó feltételekhez, a társadalmigazdasági fejlődést meghatározó törvényekhez történő alkalmazkodása, megfelelő színvonalú tervezési tevékenység nélkül elképzelhetetlen. Ezért is számolunk a jövőben a tervezés tudományos megalapozottságának és a születő, új jelenségek iránti fogékonyságnak a növelésével, valamint a tér
