Kelet-Magyarország, 1972. december (32. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-15 / 295. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJ ETEK! Kxtx. Évfolyam. 295. szám ARA: 80 FILLÉR 19 72. DECEMBER 15, PÉNTEK 6' fejeződött az országgyűlés (éli ülésszaka Elfogadták a népgazdasági tervezés törvényjavaslatát Csütörtökön délelőtt a népgazdasági ter­vezésről szóló törvényjavaslat tárgyalásával kezdte meg harmadik munkanapját az or­szággyűlés téli ülésszaka. A • tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titká­ra. Fock Jenő, a kormány elnöke, Aczél György. Apró Antal, Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai PÁRDI IMRE: Bizottságának tagjai, ott voltak a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az ehneleti páholyokban helyet foglalt a buda­pesti diplomáciai képviseletek számos veze­tője és tagja. Az ülést dr. Beresztóczy Miklós, az or­szággyűlés alelnöke nyitotta meg. A nép- gazdasági tervezésről szóló törvényjavaslatot Párái Imre, az Országos Tervhivatal elnöke terjesztette elő. Gazdasági fejlődésünk alapja a szocialista tervgazdálkodás Tisztelt országgyűlés! A Minisztertanács megbí­zásából az országgyűlés elé terjesztem a népgazdasagi tervezésről szóló törvényja­vaslatot, A törvény megal­kotásával magas szintű sza­bályozást kap alkotmá­nyunknak az a rendelkezé­se. amely szerint: „A Ma­gyar Népköztársaság gazda­sági életét állami népgazda­sági terv határozza meg.” A szocialista tervgazdál­kodás több, mint negyed- százada alapvető tényezője országunk társadalmi, gazdasági fejlődésének, né­pünk életében bekövetkezett mélyreható átalakulásnak. A tervgazdálkodás fontos szerepet játszott a szocialis­ta táreadalmi és gazdasági viszonyok kialakításában és megszilárdításában. A terv- gazdálkodás úUán haladva — támaszkodva a testvén szocialista országok, elsősor­ban a Szovjetunió tapasz­talataira — juthattunk el a szocializmus alapjainak lerakásához és tűzhettük magunk elé a szocialista társadalom felépítését. Gazdasági fejlődésünk az 1947 óta alkalmazott és ál­landóan tökéletesített szo­cialista tervgazdálkodás rendszerében valósult meg. Az eltelt két és fél évtized­ben végbement nagyarányú fejlődés és az elért jelentős eredmények igazolják a terveknek és azok megva­lósításának társadalmunk­ban betöltött alapvető sze­repét. A népgazdasági tervezés történelmi jelentőségét bi­zonyítja gazdasági fejlődé­sünk gyors üteme. A nem­zeti jövedelem 1970-ben az 1938. évinek több, mint a háromszorosa volt. A la­kosság egv főre jutó fo­gyasztása a termelékenység emelkedéséhez hasonlóan csaknem háromszorosára, az ipari termelés nyolcszo­rosára, a mezőgazdasági termelés mintegy másfél- szeresére nőtt. Hazánk agrárországból fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá vált. Gazdaságunk dina­mikus fejlődését tükrözik a foglalkoztatottságban bekö­vetkezett jelentős változá­sok. A két világháború kö­zött a foglalkozási szerke­zet alig változott. 1970-ben viszont az iparban és az építőiparban foglalkozta­tottak aránya az 1930. évi 20—21 százalékról már 44 százalékra emelkedett, egy­idejűleg * mezőgazdaságban dolgozók aránya a foglal­koztatottak több. mint 50 százalékáról 25 százalékra ttokként. Képünkön: Párdi Imre expozéját tartja. (Kelet-Magyar- ország telefotó) Széles bázison nyugvó ne­hézipart teremtettünk; amelyen belül a vegyipar és a gépipar játssza a legna­gyobb szerepet; együttes ré­szesedésük az összes ipari termelésből eléri a 38 szá­zalékot. Gazdasági fejlődésünk eredményei tükröződnek a lakosság jövedelmének, fo­gyasztásának emelkedésé­ben; a szociális, kulturális ellátás és az életmódot érin­tő egyéb szolgáltatások fejlődésében. A fogyasztás növekedését a fogyasztás szerkezetének kedvező irá­nyú változása kísérte. Élel­miszer-fogyasztásunk egész­ségesebbé vált; az egy főre jutó gabonából készült ter­mékek fogyasztása a háború előttihez? képest 10 százalék­kal csökkent, a húsfogyasz­tás viszont 70 százalékkal emelkedett, a cukorfogyasz­tás pedig a háromszorosa az akkorinak. A fogyasztás szerkezeté­ben az elmúlt évtizedben a legfontosabb változás a tartós fogyasztási cikkek arányának gyors előretörése. Fejlődtek a lakásviszonyok; 1951. és 1970. között 1 mil­lió 50 ezer új lakás épült az országban, ennek nagyobb része abszolút többletet je­lent, kisebb része pedig a megszűnt, korszerűtlen, egészségtelen lakások pót­lását szolgálja. Gazdasági fejlődésünk je­lentős tényezője a dolgozók kulturális színvonalának emelkedése. A két világhá­ború között az aktív keresők 90 százaléka még az általá­nos iskola jelenlegi 8 osz­tályának megfelelő képzett­séggel sem rendelkezett. 1970-ben már az aktív ke­resők több, mint 60 száza­lékának van 8 osztályos ál­talános iskolai végzettsége. Nagymértékben . emelkedett az érettségizettek és a fel­sőfokú végzettségűek aránya is. 1930-ban a két kategória együttes aránya még csak 5 százalék volt, 1970-re vi­szont elérte a 20 százalékot. A tervezés politikai szerepe Tisztelt országgyűlés! A szocializmus világmére­tű előretörésében és fejlő­désében fontos politikai szerepe van a népgazdasági tervezésnek. A szocialista országok nemzetközi ta­pasztalata ezt a tényt ma már meggyőzően bizo­nyítja. Méltán mondhatjuk te­hát, hogy a tervgazdálko­dás, a tervezés a szocializ­mus építésének nemzetkö­zileg is bizonyított általános törvényszerűsége, amely a szocializmus útjára lépett nemzetek és országok» sajá­tos viszonyai között nyer konkrét megvalósítási for­mát. A szocializmus sikerének könyvelhető el, hogy ma már a tervezés a kapitalista világban is elismert foga­lom. A tervezés tőké6 vál­tozata a két társadalmi és gazdasági rendszer ver­senyének körülményei kö­zött alakult ki, amikor a kapitalizmus kénytelen a realitásokat figyelembe venni, a szocializmussal együttélni, átvéve attól a gazdaságirányítás egyes módszereit. Amikor a népgazdasági tervezés politikai tartalmát hangsúlyozzuk, tesszük ezt azért, mert napjainkban a burzsoá propaganda világ­szerte azt terjeszti, hogy a tervezés független a társa­dalmi rendszerektől, poli­tikailag semleges jelenség, csupán technika, módszer, nem pedig társadalmi-gaz­dasági kategória. Ezzel az a céljuk, hogy eltereljék a figyelmet a népgazdasági méretű tervezés valóságos lehetőségének legfontosabb előfeltételéről, a termelési eszközök társadalmi tu­lajdonba vételének szüksé­gességéről. Márpedig a termelési esz­közök társadalmasítása el­engedhetetlen feltétele az egész társadalom érdekeit szolgáló átfogó népgazdasá­gi itervezésnek. A szocialista gaidaságbán a tervezésnek fontos feladata javaslatok Kidolgozása a gazdaságpoli­tikai .. elgondolások, célkitű­zések továbbfejlesztésére. Tisztelt országgyűlés! A szocialista társadalom építésének mostani idősza­kában a társadalmi követel­mények újabb és a koráb­biaknál is bonyolultabb fel­adatokat adnak. Nemcsak konkrét feladatokról van szó, hanem arról a tapasz­talaton alapuló felismerésről is, hogy a gazdasági célok csak akkor oldhatók meg sikeresen, ha a kijelölt cé­lok és eszközök a haladó társadalmi megítéléssel is összhangban vannak. Szocialista államunk gazdaságpolitikáját a gazda, ságirányítás egységes rend­szere útján valósítja meg. E rendszerben a központi irányítás a népgazdasági terven alanszik. A tervezés: tudatos felkészülés a jövőre. A jövőre való tudatos fel­készülés megköveteli a kü­lönböző társadalmi, gazdasági és a műszaki-tudományos fo­lyamatok előrejelzését. A prognózis azonban még nem terv. A terv ennél több: a terv a jövő tudatos formálá­sának eszköze, a gazdaság be­folyásolásának, az állam gaz­(Folytatás a 3. oldalon) Az iraki vendégek látogatása Tarpán Az Iraki Kommunista Párt Központi Bizottságának me­gyénkben tartózkodó kül­döttsége csütörtökön a tar- pai Győzelem Termelőszö­vetkezetbe látogatott. Tarpán, a nagyszerű ha­gyományokkal rendelkező négyezer lakosú, lendülete­sen fejlődő beregi község­ben Faggyas Jenő, a Győze­lem Tsz elnöke, a megyei párt-vb tagja fogadta a ven­dégeket: Karim Ahmedet, az Iraki Kommunista Párt Po­litikai Bizottságának tagját és Dzsamal Mauludot, a párt Központi Bizottságának tagját és a velük érkező dr. Tar Imrét, a megyei pártbi­zottság első titkárát, vala­mint Varga Istvánt, az MSZMP Központi Bizottsá­gának munkatársát. Sok olyan konkrét tényt sorolt fel a tsz elnöke, amelyről az elismerés hang­ján szóltak: a cukorrépa és a szálas takarmányok beta­karítását jövőre már telje­sen gépesítik a közös gazda­ságban, s egy évvel később a kukorica-betakarításból is száműzik a kézi mun­kát. A tsz közel ötezer hol­das határában — amelyet annak idején 18 ezer kis­üzemi parcellából szerveztek korszerű nagyüzemmé — az összes kalászost hat kom- bájnos learatta az idén — régen az egész falu aratott. Iraki vendégeink elisme­réssel szóltak arról, hogy a gépesítés, korszerűsítés kö­zepette a termelőszövetke­zet vezetői, a pártszervezet nem tévesztik szem elől: olyan munkát igénylő mű­velési ágakat is ápolnak, bővítenék, ahol a szövetke­zet tagjai valóban ledolgoz­hatják azokat a napokat, amelyek alapvetőek a kü­lönböző juttatásokhoz. A termelőszövetkezetnél nemcsak az fontos, hogy év­ről évre emeljék a kerese­tet — az idén például a ta­valyi 88-cal szemben kö­rülbelül 92 forint lesz az egy munkanapra jutó kere­set. Nagyon sok .minden járul még hozzá, hogy a szövetkezet több, mint eze’* tagja, azok családja jól érezze magát. Csak egy a pluszok közül: a tsz saját hajdúszoboszlói üdülőjében a tagság negyedrésze pihen­het minden esztendőben. A vendégek ellátogattak a szövetkezet közvetlenül át­adás előtt álló szarvasmar- hateleoére, ahol háromszáz jószágot lényegében egy szakmunkás gondoz, lát el, egy kisegítővel. Itt szinte minden gépekkel, automa­tákkal történik — vagy pél­dául a borjúnevelőben infra- lámpákkal adják a mele­get, s a fényt a patikatiszta­ságú termekben. Itt is jól­eső érzéssel állapíthatták meg: a szövetkezetiek talá­lékonysága, a sok helyből beszerzett anyag révén 47 700 forintba kerül egy tehén el­helyezése — s ez az összeg jóval alacsonyabb a hasonló építkezésekénél. Jó néhány kérdésre ad­tak kölcsönösen választ az iraki elvtársak és vendéglá­tóik baráti beszélgetésen — amelybe később bekapcsoló­dott Hegedűs Sándor, az MSZMP vásárosnaményi já­rási bizottságának első titkára, Szűcs László, a tar- pai községi csúcstitkár és Csürke Sándor, a tarpai ta­nácselnök is. Karim Ahmed, az Iraki KP Politikai Bizottságának tagja beszélgetés közben el­mondta: hazájában maga is sokat foglalkozik a mező- gazdasággal. Pártjuknak je­lentős befolyása van a sze­gényparasztok és a közép­parasztok körében is. Ezért is vizsgálja nagy figyelem­mel az itteni szövetkezete­ket, azok erősödését. Irak­ban is vannak már — bár alacsony szintű — szövetke­zetek, de ezekre főleg a gaz­dag parasztoknak, földbirto­(Folytatás a 2. oldalon) Drecln József Nyíregyházán Szerdán délután Nyíregy­házára érkezett Drecin Jó­zsef, az Országos Tervhiva­tal elnökhelyettese, a Szer­vezési és Vezetéstudományi Társaság elnöke. Aznap megbeszélést folytatott az SZVT megyei vezetőivel, csütörtökön délelőtt a me­gyei tanácson fogadta a ven­déget dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke. A fo­gadáson részt vett Kállai Sándor, a megyei pártbizott­ság titkára és dr. Fábián Lajos, a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának titká­ra. Drecin József délelőtt az MTESZ Víz utcai székházá­ban előadást tartott idősze­rű szervezési kérdésekről. Magyar—szovjet barátsági nagygyűlés Mátészalkán A Szovjetunió Kárpáton- túli Területe Néptanácsának négytagú küldöttsége — amely a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács meghívására tartózkodik megyénkben — december 14-én, csütörtökön Mátészalkára látogatott. A vendégek — akiket elkísért a szatmári városba dr. Pén­zes János, a megyei tanács elnöke is — délelőtt a vá­rosi tanács munkájával is­merkedtek. Ezt követően el­látogattak a rekonstrukciós bővítés alatt álló Szatmár- vidéki Féúpari Vállalathoz, majd a vegyesipari szövet­kezetnél tanulmányozták a tevékenységet. Délután a delegáció tag­jai részt vettek a tisztele­tükre rendezett magyar— szovjet barátsági nagygyű­lésen. A járási Zalka Máté művelődési központ nagy­termében a város mintegy félezer dolgozójával találko­zott a küldöttség. A nagy­gyűlést Lánczi János, a vá­rosi tanács elnöke nyitotta meg, majd Lévai György, a városi pártbizottság osztály- vezetője méltatta a két test­véri nép barátságát, Sza­bolcs-Szatmár megye és szovjet Kárpátontúl kapcso­latainak fejlődését. Ezután Georgij Kosztrub, a Kárpátontúli Területi Néptanács VB elnökhelyet­tese, a delegáció vezetője szólt a nagygyűlés- közön­ségéhez, tolmácsolta a szov­jet nép üdvözletét. A barát­sági nagygyűlést követően a Mátészalkai Esze Tamás Gimnázium énekkara és iro­dalmi színpada adott színvo­nalas műsort. A burgonyatárolás korszerű módszere (4. oldal)' NKB-vizsgálat nyomán (5. oldal)! Üzemi szarkák (5. oldal) Sportjelentéseink (7. oldal) LATONK TARTALMASOK«

Next

/
Thumbnails
Contents