Kelet-Magyarország, 1972. december (32. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-02 / 284. szám
t&TÍ. áeeéfí’iSer *?. ^trfrr \k k,flr'T><2’71 1* » *m A holnap növénytermesztői Huszonöt évvel ezelőíl történt MEGYÉNKBEN EGYETLEN INTÉZMÉNY, a Bakta- lórántházi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola képez üzemeltető gépész szakmunkásokat, más néven traktorosokat. Természetesen a pontosabb név az előbbi, mert az egyszerű traktorvezetésnél sokkal magasabb és sokrétűbb képzettséget kapnak az itt végzett fiatalok. Fülöp Mihállyal, az iskola igazgatójával beszélgettünk a növény- termesztő gépész szakmunkásképzésről. A sokirányú teendő, gond közül egyet választottunk ki: mennyire elégíti ki a jelenleg beiskolázott létszám az igényeket. A megyei pártbizottság november 20-i ülése ..Az állami oktatás helyzetéről és fejlesztésének feladatairól” napirend tárgyalásakor elfogadott feiadattervben a szakmunkás- képzésről többek között ezt olvashatjuk: „Fontos feladat a szakmunkásképzés olyan Irányú fejlesztése. hogy az összhangban legyen a megye gazdasági ágazatai számára képzendő szakemberszükséglettel. “ A baktai szakiskola évente 60 gépészt bocsát ki. Közéi ilyen számban iskoláznak be a Hajdú megyei szakiskolákban is szabolcsi fiatalokat. A 120 főből optimista számvetés szerint is mintegy 100 szakember kerül vissza 3 év után a termelésbe. Megyénkben csak a termelőszövetkezetekben — az 1971-es statisztika szerint — 3787 traktor és 674 arató-cséplő gép volt. Hacsak a jelenlegi trak- toráltománnyal számolunk, akkor Is csuoán az egyhar- mlncnyolcad részéhez képezünk utánpótlást, igazi szakembert. Ez nagyon lassú ütem. Az 50 éven felüli emberek már nem szívesen ülnek traktorra. inkább vágynak a műhelybe. tehát itt a generációváltás is gyorsabb, mint más területeken. Másrészt egy traktorra, hogy jobban hasznosíthassuk —nyújtott, kettős műszak —, nem elegendő egy traktoros. A gépek üzemeltetési. , jávitási költsége sokkal kevesebb lenne, ha nem rövid tanfolyamos, hanem szakiskolát végzett emberek kezelnék. Növekedne a gépek életteljesítménye is. A MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZEK gyorsabb ’ ütemű képzésének és továbbképzésének elmulasztása gátlójává válhat a mezőgazdasági üzemek technikai fejlődésének, .mivel a mezőgazdasági gépészeknek — a növényék komplex gépesítésének megoldása miatt — a növénytermesztés technológiáiéba is be kell kapcsolódniuk. Ezt a feladatot maradéktalanul csak ol van gépészek tudják végrehajtani. akik rendelkeznek a növénvtermesztés és a növényvédelem alapismereteivel. Az alapfokú traktorvezetői tanfolyamot végzettek ezt nem tudják végrehajtani. A növénytermesztésben a váltás nem úgy történik, hogy a most ott dolgozók helyére majd fiatalabbak állnak, mint ahogy ez évszázadokon át történt. A nehéz fizikai munkát minden területen gépek fogják végezni, ami azt jelenti, hogy a holnap növénytermesztői a mezőgazdasági gépészek lesznek. A gabona- termesztés máris úgy történik. Napjaink problémája és a megoldás útján halad a kukorica, cukorrépa és burgonya gépesített termesztése. Jelentős előrelépés van a dohány- és zöldségtermesztés gépesítésében. A százezreket, milliókat érő kombájnkolosz- szusokat már nem lehet egyszerű tanfólyamot végzett emberekre bízni. A tanfolyamos oktatás más ok miatt is erősen csökkent. A 80-aS évek második felében évente mintegy 500 fő végzett alapfokú tanfolyamot. Az elmúlt évben már csak 150 főt küldtek a szövetkezetek tanfolyamra. Különösen nasv a visszaesés, amióta a költségeket a küldő üzemek viselik. A HÁROMÉVES SZAKTSKOL VT végzett fiatalok keresett szakemberek lettek az új. modern gépek üzemeltetésében, de a műhelyekben is, mint javító szakmunkások, pedig a képesítésük szerint a termesztői munkában kellene dolgozniuk. Sorolhatnánk a községeket, mint Dombrád. Jánd, Csegöld. Nyírgvulaj, Olcsva és a többiek, ahol 5— 6 évvel ezelőtt megjelentek a magasabb képzettségű gépészek. onnan azóta minden évben próbálnak úiabbakat beiskolázni. Egyik-másik szövetkezetben annyira hiányzik a szakember, hogy a megkapott új gébekre haza akarják vinni a harmadéves tanulókat, meg sem várva, hngv azok szakmunkás-bizonyítványt kapjanak. Most. amikor a gépek szerepe ugrásszerűen megnövekedett, látják igazán a termelőszövetkezetek vezetői, hogy milyen jó befektetés a szakmunkásképzés. A baktai szakmunkásképzőbe az idén is kétszerese volt a jelentkezők száma, mint amennyit felvehettek'. Az iskola kollégiuma 120 fő részére épült, de most ,ls több, mint 200 fiatal van itt. Az igazgató szerint a műhelyek, tantermek, gépek a jelenlegi létszám kétszeresének képzésére is elegendők lennének, de minden további felvételnek a kollégium kapacitása szab határt. Az állami oktatásról szóló párthatározat kimondja, a szakmunkásképzést kiemelten kell kezelni. Érdemes lenne sürgősen megvizsgálni milyen forrásokból lehetne a kollégiumi férőhelyet bővíteni. A teljes gépesítés igénye már a nagjton közeli jövőben bekövetkezik. Nehogy az legyen maid az akadály, hogy nincs, aki kezelje a komplikált gépeket. AZ 1973 ŐSZÉN BEISKOLÁZOTT tanulók csak 1976 nyarán állnak munkába. Ha olyan gyorsan építenénk kollégiumot, hogv az már jövő őszre igénybe vehető legyen, akkor is csak az ötödik öt- j éves terv idejére jönnének ki azok a szakmunkások, akiket ott elhelyezhetnénk. Ez a példa is jól mutatja, hogy az idő mennyire sürget. Csikós Balázs A bankállamosítás a szocialista fejlődés nyitánya volt 1947. december 4-én lépett életbe a korszakos törvény tehát a kommunisták nagy győzelmét hozta. A kilenc nagybank államosítása lehetővé tette, hogy 3 milliárdnyi bevallott vagyonuk, Szerteágazó érdekeltségeik, több Száz gyáruk, vállalatuk, nagykereskedelmi bázisuk felett az állam, ellenőrzése teljesen érvényesüljön. Hatalmas csapás volt ez a magyar nagytőkére. Ugyanakkor az államosítás lebonyolítása a szocialista gazdasági szakemberek képességeinek és felkészültségének próbaköve is volt. Egv korszak lezárult Nem véletlen, hogy Vass Zoltán, a Gazdasági Tanács főtitkára a december 20 és 21-én megtartott nagy értekezleten nem tűrt halogatást. Közölte: a bankok államosítása január 1-gyel végbemegy! Kinevezték az új vezetőket. A kommunista párt szakemberei, vezetői világosan meg is magyarázták, mit jelent ez a korszakos lépés. Először is meggátolták, hogy a spekuláns tőke külföldre vándoroljon. A hitel- rendszerben teljessé lett az állami monopólium, ami lehetővé tette a hároméves tért' feladatainak célszerű finanszírozását. A bankok tulajdonában volt ipari üzemek az állam tulajdonába mentek át. jobban szerveződött a munkásosztály. Az osszbetétállomány 80 százaléka állami bankba került, de ide koncentrálódott a tőkeerő Is. Megkezdődhetett a specializált bahkrertdszer kiépítése. mód volt az életképtelen kisbankok felszámolására, a hitelrendszer feletti korlátlan beavatkozás révén egyes vállalatok állami bekebelezésére is. Egy korszák zárult le. A magyar gazdasági életből kiiktatták a háború után megmaradt erős nagytőkét, és a kommunisták programjának megfelelően megindulhatott a gazdasági célok megvaló- sitása, a társadalmi változások végrehajtása. A bankokkal a magyar kapitalizmus elvesztette utolsó befolyását, spekulációs lehetőségét, a magyar burzsoázia alól végleg kicsúszott a talaj. A december 4-én életbe lépett törvény a szocialista átalakulás nyitánya volt. Kisrárdáfél Büdwenfmihályig A legnagyobb hatású intézkedésekre Budapestén került sor. De a hullámok elérték a vidéket, az itteni bankokat is. Az eseméhyek részesei — Toldy Katalin, dr. Horváth Dezső. Pénzes István, Farkas Sándor, Tamás Antal, Gyarmati János. Görög Pál, Szebenyi András. Drégelyi Mihály, B. Juhász Ferenc, Manzer Lajosné — az elmondhatók hogy Szabolcsban és Nyíregyházán is döntő változások kezdődtek. Megszűnt a Szabolcsi Takarékpénztár, a Nyírvidéki Takarékpénztár, a Nemzeti Hitelintézet, a Magyar Általános Hitelbank. Vidéken több tucat kisebb-nagyobb, részben ezekhez kapcsolódó bank került összevonásra. Uj igazgatóságot választottak a falusi hitelszövetkezetek. A régi banktisztviselők örömmel fogadták az államosítást. Egy bizonytalan, áttekinthetetlen, bizonyos fokig meddő korszak zárult le a számukra. Életbe léphetett az addig csak papíron volt kollektív szerződés, így létük is bizonyosabbá vált. Az infláció utáni apró-cseprő munka helyett kezdetét vehette egy valóban hasznos banki munka. Termelési, művelési hitelek. állami pénzfeladatok teljesítése került napirendre, világos érdékek tették újszerűvé és vonzóvá tevékenységüket. Korábbi gondosan behatárolt ismereteik helyett az új barik nagy áttekintést követelt. De ami a legfőbb volt: változott o banki morál. A hitel, a betét, a gazdasági élet finanszírozása, később ellenőrzése és befolyásolása új tartalmat kapott. Egyértelműen a dolgozó nép érdekét szolgálta. Kisvárdától az akkori Büd- szentmihályig mindenütt lezajlottak az összevonások, a hitelszövetkezetek átszervezései, a személycserék. A Magyar Nemzeti Bank az ipari üzemek pénzügyeit vette kezébe, az Országos Szövetkezeti Hitelintézet a falusi hitelszövetkezetek, földműves- szövetkezetek és a csírában már jelentkező egyéb szövetkezeti szektor pénzügyeit intézte, de egyben a lakosságnak is nyújtott hitelt. Az OTP és a takarékszövetkezetek elődje a lakossági betétek igen kevés munkát adó kezelésén kívül szintén állami pénzfeladatokat bonyolított. De állami lett a korábban banki érdekeltségű biztosító is, biztosítva ezen a téren is az átalakuló állam és társadalom érdekeit. Az államosított bank Magyarországon döntő szerepet kapott. Ellenőrzése révén valósult meg a szocialista tulajdon megvédése, a tervszerű gazdálkodás biztosítása. Ezerkilencszáznegy venhét: harc a hatalomért. A kommunisták a baloldali erőkkel együtt utolsó nagy harcra indulnak a nyílt réakció ellen. Mindenki látja: társadalmi. gazdasági változásra van szükség. Az erők összecsapnak Címek, események a korabeli krónikából. A Pfeiffer- pártba tömörül a reakció. A Jobboldali szociáldemokraták a munkásegység kialakulását igyekeznek meghiúsítani. Rossz a közbiztonság. Hekus Dönci nevétől hangos a sajtó. Naponta száz hír gyilkosságról, utcai támadásról, fosztogatásról. A már államosított üzemekben nehezen indul a termelés. A magántőke és -ipar lassítja az újjáépítést. Szaporodnak a spekulánsok. Az egyéves forint forgalomban levő bankjegymennyisége nő, 75 százalékkal. A magánosok vagyonokat akarnak Nyugatra sibolni. Élesedik a politikai harc. választásra készül az ország. Mindenre kiterjedő programja csak a kommunista pártnak van. Augusztus elsején megindul az első hároméves terv. A magánkézben levő hitelrendszer lassítja hatását. A Gazdasági Főtanács szigora ellenére a magyar kapitalisták még elég erősek ahhoz, iiogy fékezzék a háború utáni feltámadást. Ekkor jön egy jelentős fordulat. A-választja-, sókon a baloldal olyan győzelmet arat, amc-1" a radikális politika előtt nyitja meg az utat. Október 21-én, egy keddi napon az új kormányprogram nyolcadik pontjaként napvilágot lát a hír: napirendre kerül a bankok államosítása. November 14-én. pénteken az országgyűlés megkezdté az államosítási törvény tárgyalását. 19-én, szerdán délután a parlamentben a tudós Mód Aladár a Magyar Kommunista Párt nevében indokolja, miért sürgős a nép kezébe venni a bankokat. A szociáldemokrata Justus támogatja. Az ellenzék sem mfer nyíltan fellépni a törvényjavaslat ellen. Még 20-án és 21-én folynak a felszólalások, majd 1947. november 22-én a magyar törvényhozás mégszavazza az államosítást. A kilenc legnagyobb bankról van szó. Majd napvilágot lát a hivatalos lap. amely tudtál adja: a bankok államosítnsá- rőí szóló törvény 1947. december 4-én életbe lép. A szocialista forradalom első nagy gazdasági intézkedése A múltra emlékező bankosok mind felidézik, milyen hírekkel támadták őket. Csajka, elhurcolás, politikai változás híresztelése, elbocsátás — minden szerepelt á reakció kelléktárában. Riasztani akarták azokat, akik lelkesen és becsületesen kezdtek munkájukhoz. A volt részvényes hangos fenyegetése éppúgy elhangzott, mint a suttogó rémhír, amely ezeft a téren is megkísérelte megállítani a már megállíthatatlan!: a szocialista átalakulást. A lenvegetéstfll a/, clekironikáig De nem sok idő volt az elmélkedésre. A népgazdaság k feladatok százaival látta el k bankokat. A tervszerű gazdálkodás biztosítása melleit jöttek azok a feladatok, amelyek a lakosságot szolgálták. A magyar bankszervezet jól töltötte be hivatását akkor is, amikor a direkt irányítási rendszerben igazgatási jelleggel hatott. Az ellenforradalom után a szocialista bankemberek teljes tudásukkal járultak hozzá ahhoí. hogy meggátolják az infláció kibontakozását. Kiemelt szerepet kapott a mezőgazdasáp szocialista átszervezésének Idején hitelek és termelőalapok biztosításával. Az új irányítási rendszerben a piaci törvények fokozott érvényesülésekor a bankók újra bizonyították a szociálist* bankrendszer rugalmasságát, tehetségét, az ott munkálkodók rátermettségét. A régi bankosok mellett felnőtt áj nemzedék gazdasági életünk jelentős tényezője. Megyénkben ma mintegy ezer banki területen dolgozó szolgálja a gazdasági életet, a milliárdos betéttel rendelkező lakosságot, a biztosítási munkát. Tevékenységük a napi pénzszükséglet biztosításától a házépítésig terjed, és őrzi, bővíti a szocialista bank lényégét: a dolgozók érdekének képviseletét. Korszerű gépek, elektronika segíti kiterjedt tevékenységüket, teszi gyorsabbá munkájukat. Talán nín$s ember, aki így vagy úgy ne lenne kapcsolatban bahkkal. Mégpedig a szocialista bankkal, amely 25 év óta tölti be nélkülözhetetlen alaptevékenységét immár csak és kizárólag a társadalom, a dolgozó nép érdekében. Bürget Lajos Munkásőrök civilben A hirtelen leszálló ködös estében tompán világítanak a nyírbátori főtér villamos lámpatestei. A járdákon még sűrűn koppannak a léptek: munkából hazatérők, bevásárlók, sétáló fiatalok. S ahogy ritkulnak a léptek, úgy sűrűsödnek az ajtónyitások a pártház bejáratán. Ismerős arcokat fogad a szolgálatos munkásőr. A Stefkó József járási munkásőrség első szakasza tart ezen az estén gyűlést az épületben. Mire az óra mutatója a hatosra ér, már együtt is van az egység. A civil ruha most afféle szimbólum is. Hiszeh a szakaszgyűlés vita. fórum, ahol a fordított sorrend is érvényes: beosztott munkásőr is bírálhatja a parancsnokot. elmondhatja mivel nem ért egyet, mit javasol, hogyan változtassanak, hogy jobb legyen. Nem hangzik hát el „Vigyázz!” a terembe belépő Tabi József járási parancsnok érkezésekor sem. Az egész most inkább civilek munkaértekezletére hasonlít, mint egy fegyveres egység munkájának preciz értékelésére. Tóth Miklós például művezető a Csepel Motorkerék- páfgyár nyírbátori üzemében. Szakasz.parancsnok-he- lyettes. Ö nyitja meg a szakaszgyűlést és adja át a szót Bihari Józsefnek, a szakasz parancsnokának. Nem hosszú az értékelés. A foglalkozásokon való meg, jelenés nem rossz, de lehetne jobb is. Mint ahogy a lőeredmények is. Jó együttműködés alakult ki a rendőrséggel és a határőrséggel. Aztán javaslat a kiváló parancsnoki és kiváló munkásőri címre. S névre szóló a bírálat is; ki. hányszor nem jelent meg igazolatlanul. Bíró Ferenc rajparancsnok arról beszélt, hogy a munkásőrt a rend és a pontosság jellemezze. Önként vállalt kötelesség, amelyet komolyan kell venni. A megjelenésben is. Akár a munkahelyről engedik el. akár otthonról jön. szabad idejében. — Jó az új fegyver — folytatta. — Ha jó az előkészítés. akkor a lőered- mény is kiváló. A kapkodás nem jó. Sem a szakaszon. sem a nagyobb mun- kásöregységen belül. Szabó Pál az Auróra cipőgyárban gépkocsivezető. Nincs helyettesítője, így gyakran megtörténik, hogy nem tud megjelenni a foglalkozáson. — Hiába enged el az igazgató, ha a gépkocsinak menni kell Budapestre. Megígérik; segítenék. Megbeszélik a problémát a gyár gazdasági vezetőivel... A kapcsolat egyébként jó a munkásőrség és a munkahelyek vezetői között. Az üzemekben csak jó véleménnyel vannak a munkás- őrökről! munkájukban nem találnak kifogást. Közben kiderül; a gyakorlat jó volt. Az emberek úgy beásták magukat, hogy a parancsnok i6 alig talált rájuk. — Jó volt a lövészet is — mondja Tóth Miklós sza- kaszparancshok-helyettes — csak utána, a fegyelemmel volt baj; sokan csellengtek a lőtéren. Szinte válasz volt érre Török Mihály rajparancsnok hozzászólása: — Amióta bevezettük, hogy a raj parancsnokai értesítik a beosztottakat, azóta megszűnt a hiányzás. Tehát szervezés kérdése is. A másik oldalát meg valahogy úgy tudnám megfogalmazni, hogy ha leadtuk a voksot. vagyis vállaltuk, akkor végre kell hajtani becsülettel... Közben Varga András kér engedélyt a távozásra. Fegyelmezetten. előírásszerűén, mintha csak egyenruhában lenne. A növényolajgyárban dolgozik, kezdődik az esti műszak. Májer József veterán kér szót. Tizenöt évet szolgált becsülettel, most tartalékba vonul. Kissé meghatódva mondja: — Én már többet nem jövök szakaszgyűlésre, és el is búcsúzom... Elnézést kérek, ha véletlenül valakit megbántottam... Valamennyien tiltakoznak; „Találkozunk még...” — Bizorty, elvtársak — mondja Tabi József — ez is hit« volt, hogy megfeledkeztünk azokról, akik tartalékba mentek. Aztán elmondta; az ünnepélyes évzáróra meghívják mindazokat, akik tizenöt évvel ezelőtt alapítói voltak a nyírbátori munkásőregységnek. Folytatódik a vita. Ki legyen a két kiváló? Sok a javaslat, korlátot szab a lehetőség. Végül is szavazással dől el; Baracsi Sándort kiváló parancsnoki. Bakai Zsigmondot pedig kiváló munkásőri címre javasolják. Egy egész évi munka értékelésére tett pontot ezzel a szakaszgyűlés, ahol előre felkészülten, mindenki elmondhatta véleményét, javaslatát, hogy jövőre még eredményesebb évet zárhassanak. Igazi vitafórumon kristályosodnak ki azok a feladatok, amelyeket majd az ennek nyomán születő parancsok meghatároznak. S amelyéket már vita nélkül, pontosan kell végrehajtani! Tóth fawM
