Kelet-Magyarország, 1972. november (32. évfolyam, 258-281. szám)

1972-11-12 / 267. szám

r WifÄ-mWÄKöHSZÄe - VASÁRNAPI MBLLBKLEY 1971 ficwemb«* tt T * Ute VAN GYAKORLATA — Dolgozott már valahol? — De mennyire, kérem! Eddig tizenhat helyen!... MEGLEPETÉS — Sürgős, fiacskám? — Á, dehogy, suliba járok benne!... IFJŰSÁGI KLUBBAN A különc... ÚTON AZ EMBERKERTBE • TECHNIKA • Tudomány • TECHNIKA • Tudomány • TECHNIKA • Randevú a Mars-lakókkal ? Betegség és színek Sklovszkij szovjet csilla­gász hipotézise szerint a Marson uralkodó zord ter­mészeti viszonyok inkább alkalmasak az élet kialaku­lására, mint a jóval mele­gebb Venuson. 1969—70-ben szovjet automata bolygóközi állomások ereszkedtek le a Venusra, és az előbb említett feltételezés igazolást nyert: a Venus valóban túlságosan „cseppfolyós” ahhoz, hogy ott élet alakuljon ki. A for­róság meg egyenesen elké­pesztő: 90 légköri nyomás mellett plusz 475 Celsius. A tudósok szerint tehát nem a Venus, hanem inkább a Mars alkalmas arra, hogy a Föld után az élet második hordozója legyen a naprend­szerben. Persze ez sem az a kimondottan kényelmes boly­gó, ami a mi általunk el­képzelt életet illeti. Először is kétszer akkora távolságra van a Naptól, mint a Ve­nus, és másfélszer mesz- szebbre, mint a Föld. így jóval kevesebb meleget kap. A legmagasabb nappali hő­mérséklet legfeljebb plusz 15—25 Celsius, a legalacso­nyabb éjszakai pedig mínusz 50—65 fok. Ez az egyenlítői középérték! Elkép zelhető, hogy a sarkokon még na­gyobb az ingadozás. Úgyszól­ván nincs vize, ha csak nem számítjuk a légkörben ki­kristályosodott csekély pá­ratartalmat. 1956-ban rendkívül kedve­ző állásban figyelték meg földünkről a Marsot. Ekkor bizonyosodott be először, hogy a bolygón lehetséges az élet. Színképelemzéssel meg­állapították, hogy a földi életre jellemző szerves ve- gyületek találhatók a boly­gón. Milyen élőlényekről lehet sió? A Marson lévő élet fel­tevését mgggyő^ően védel­mezte és meggyőzően érveli mellette G. Tyihov, a Szov­jet Tudományos Aksrdémf?; ' levelező tagja. Nevéhez fű­ződik az asztrobotanika, vagyis a csillagászati bota­nika megalapítása. Tyihov feltételezte, hogy a Marson minden tavasszal megújul a növényzet. A növényzet szí­ne azonban nem zöld, ha­nem kékes, esetleg ibolya­színű, hogy jobban elnyel, hesse a távoli Nap életadó sugarait. Milyen tehát a Mars flórája? Tyihov véle­ménye szerint a mi földi moha- és zuzmóféléinkhez, bozótunkhoz, alacsony nö­vésű fáinkhoz, bokrainkhoz hasonló. Vitába szállt Tyi- howal Ljubarszkij szovjet , asztrobiológus, a moszkvai Országos Asztronómiai és Geodéziai Társaság tudomá­nyos titkára. Egyben, a fő dologban azonban egyetért a két tudós, nevezetesen ab­ban, hogy a marsbeli flóra reális valóság. Persze, ha a földihez hasonlítjuk, akkor inkább félsivatagi, esetleg sztyeppéi jellegű, és jól al­kalmazkodik a nedvességhi­ányhoz. A Mars szervezetei nem primitívek és nem egy­szerű képződmények — írja Ljubarszkij egyik tudomá­nyos munkájában. — A Mars természeti viszonyai egykor elég kedvezőek vol­tak ahhoz, hogy magasabb- rendű szerves lények jelen­jenek meg. Az evolúció ha­tásánál fogva inkább vár­hatjuk a szervezetek to­vábbi bonyolódását a rosz- szabbodó viszonyoknak meg. felelően, semmint a vissza­térést az elsődleges primitív formákhoz. Lozina-Lozinszkij profesz- szor, a tudományos akadé­mia leningrádi citológiai in­tézete kozmikus biológiai. laboratóriumának vezetője | azt állítja, hogy a Marson j néhány földi lény is élhet J Egyes organizmusok szívós- j sága közismert. Bizonyos mikrobnégek például; még a halálos sugárzást is I kibírják! Nukleáris reaktor­ban már találtak ilyeneket! Lozina-Lozinszkij mester­ségesen előá'1ít''ft marsbeb viszonyokat. Hasonló mini- Marsot építettek a moszkvai mikrobiológiai intézet mun­katársai is, Kiderült, hogy a Mit jelent a színdinamika ? Napot helyettesítő ibolyán­túli sugarakban csak azok a mikrobák éltek meg, ame­lyeket valamilyen védőszín­nel festettek meg. A festék­réteg kompenzálta a gyilkos ibolyántúli sugarakat el­nyelő sűrű légkör hiányát. Kolmogorov szovjet tu­dós szemére veti a fantasz- tikusregény-íróknak, hogy a „marslakók” leírásában nem jeleskednek túl nagy fantáziával. Mintha a maga­sabb rendűséget az szabná meg, hogy egy lénynek két szeme, vagy orra van. Az űrhajózás századában — ír­ja a szovjet tudós — köny- nyen lehetséges, hogy más, sokkal magasabb rendű, hozzánk egyáltalán nem ha­sonlító élőlényekkel fogunk találkozni. Miért ne fordul­hatna elő például, hogy a magasabbrendű lény penész­rétegben jelentkezik? Tudatos tevékenység a Marson ? A Mars-csatornák 1877- ben történt felfedezése óta nem szűnt meg a vita a kö­rül a technogén hipotézis körül, hogy a csatornák olyan mérnöki létesítmé­nyek, amelyet vagy marsla­kók, vagy pedig más boly­góról származó civilizált lé­nyek építettek. A rejtélyt csak az űrhajózás korszaká­ban sikerült megfejteni. Mars-csatornák valóban léteznek, bár geometriai pontosságukat és számukat túlbecsülték, felnagyították — feltételezi Ljubarszkij professzor. — De hogyan ke­letkezhettek? Valószínűleg vulkanikus tevékenység, vagy meteorbecsapódások folytán. Egyik hipotézis sem megdönthetetlen. Ljubarszkij szerint a csatornák nem az agy termékei. Inkább olyan törések halmaza, amely a kéregben, vagy mélyebben alakult ki geológiai folya- natok hatására/ A ' jövő Mars-kísérletei isztázzák ezeket a feltéte­lezéseket és más nyitott kér­déseket. így például azt is, hogy maradt-e nyoma az ésszerű tevékenységnek a Marson? Ha pedig mégsem lenne álét a bolygón? Akkor az ember feltétlenül elviszi oda. Az ember bizonyára még a mi korunkban leszáll a Marsra, hogy betelepítse ezt a zord bolygót. A gyomorbántalmakban szenvedők a sárgát, míg a szívbetegek a rózsaszínt ked­velik — jelezték többek kö­zött a Budapesti Műszak: Egyetem számítógépein kiér tékelt vizsgálati eredmények A magyar színbizottság 50 ezer személlyel végzett teszt- vizsgálatot, s a több millió adatot komputerekbe táplál ták. A vizsgálatokból például kitűnt; a gyerekek a piros, a 20 és 30 év közöttiek a kék. az 50 évesek a zöld, az idősebb emberek pedig ismét a piros színt szeretik. A színek ked- veltsége — állapították meg a bizottság tudományos munka­társai — összefügg a biológiai és szellemi érettséggel; a fel­serdült nők előbb vonzódnak a kék felé, mint a fiatalem­berek. Ezeket a felismerése­ket egyebek között az árucik­kek színének megválasztásá­nál vehetik figyelembe a ru­haipartól egészen a játék- gyártásig. A két éve alakult magyar színbizottság vizsgálatainak célja többek között, hogy a színdinamika mint új tudo­mányág elterjedésének útját egyengesse, a művészet, a tu­domány és az ipar területén egyaránt. Jelentőségét az utóbbiban az Országos Műsza­Hogyan kerül az európai angolna a San Francisco-i öbölbe? Hogyan jut az ame­rikai kék rák egyiptomi par­tokra, vagy az amerikai Dela- ware-öbölben honos rák a Visztulába? Egy amerikai fo­lyóirat felhívja a figyelmet a „biológiai szennyezésre”, amelyet hajók okoznak, ami­kor ballaszttartályaikban vi­zet visznek egyik tengerből a másikba, s ezzel együtt ide­gen organizmusokat. Külö­nösen sebezhető e szempont­ból a Fekete-tenger, amely néhány ezer évvel ezelőtt még csak édesvizü tó ki Fejlesztési Bizottságnak a* a tanulmánya is jelzi, amely­nek kidolgozásában a színbi­zottság kutatói is részt vet­lek. A tanulmány .negál) - .lt­ja; évente több. mint 300 millió forintot takaríthatna meg a népgazdaság, ha az üzemek fokozott gondot fordí­tanának a színes munkatér kialakítására. Ezzel ugyanis növekedne a munka intenzi­tása, kevesebb lenne a bal­eset és jobb a dolgozók köz-" érzete is. Egy üzemet azonban nem elég egyéni ízlés alapján élénk színekkel kifesteni; a munka tudatos környezet­alakítást követel. Az a mun­kás például, aki órákig piros színű terméket válogat. ha felnéz, a szemközti fehér fa­lat zöldnek látja. Ettől a sze­me kifárad, ezért célszerű a falat eleve zöldre festeni. Színdinamikai szakembere® tanácsai alapján festették ki már egyebek között a re­konstruált Kelenföldi Textil«) gyár üzemeit, a Kőbányai Gyógyszerárugyár növény­üzemét és a Magyar Posztó­gyár dunaújvárosi fésüsfonó- ját. A munka mindegyik: gyárban termelékenyebbé vált, s a munkások is szíve­sebben dolgoznak. volt. s a vízében található élőlények még nem alkalmaz­kodtak áz óceánok erősen sós vizéhez. Félő, hogy a hajók­kal a Fekete-tengerbe hurcolt élőlények elszaporodnak, mert hiányoznak az őket szokott helyükön pusztító organizmu­sok, s a túlszaporodott szer­vezetek veszélyeztetik majd a krími, a bolgár és a török strandokat. A folyóirat egy szakírója azt javasolja, hogy a hajók ürítsék ki tartályai­kat, mielőtt egyik tengerből a másikba hajóznak, különö­sen a Fekete- és a Földközi» tenger felé haladva. „Potyautas” organizmusok KERESZT REJTVÉN*/ 1840. november 12-én született Párizsban Auguste Rodin fran­cia szobrászművész. Bár művé­szetét egy eleve szobrásziatlan stilusfogalommal, az impresszio­nizmussal szokták meghatároz­ni művei ... folyt, a bekülden­dő vízszintes 1., függőleges 13., 28.. vízszintes 27., 52. és 64. so­rokban. VÍZSZINTES: 13. Tönkretesz. 14. Férfinév. 15. LÖAM. 16. Folyó Romániá­ban. 17. Állóvíz. 18. Fél „szem”. 20 így is rövidítik a darabot. 21. Blaha Lujza. 22. Egyetemi előcsarnok. 24. Növényrész. 26. Ellentétes kötőszó. 29. Szövetet készít. 31. Tótói egynemű betűi. 32. Köteléket kibont. 33. A sza­badba. 34. Hangtalan „török”. 36. Kevert vas! 38. Három oro­szul. 39. Holland városka. 40. Ülőbútora. 42. Paradicsom. 43. Folyékony „kenyér”. 44. Város Csongrád megyében. 46. Jő anyagi helyzet. 47. PG. 48. Er­dei vad. 49. Ifjúsági Magazin. 51. Alumíniumban van! 57. Női énekhang. 59. Azonos magán­hangzók. 60. Lék szélek. 61. Trombitahang. 63. Cigarettázik. 68. Latin kötőszó. 69. Tinó be­tűi. 71. Hadköteles személy ka­tonai szolgálatra való alkalmas­ságát állapítja meg. 72. Afrikai ország. FÜGGŐLEGES: 2. Lágy hangsor. 3. Bőven áraszt. 4. ZT. 5. A beteg gondo­zói. 6. Fordított kötőszó. 7. Csigafajta. 8. Tiltószó. 9. Az elektromos melegítő. 10. Rang­jelző. 11. Pest megyei község. 12 Angol hosszmérték. 17. Jobb ma egy veréb, mint holnap egy ... 19. Szerencse. 22. Bányater­mék névelővel. 23. Kereskedel­mi műszó. 24. Visszaás! 25. Ha­dar nagyobbik fele! 30. Sátán. 33. Barnabőrű. 35. Városrész rövidítve. 36. Vágá (pl. kenye­ret). 37. Tevékeny, agilis. 38. Tudom egynemű betűi. 40. Két­jegyű mássalhangzó. fi. Teve egynemű betűi. 44. Dél-Korea fő­városa. 45. A tévében többszöx szerepelt csillagászunk. 48. Strá- zsa. 50. Vissza: világhírű épí­tészünk névjele. 52. Egy kézen megszámolható. 53. Rosszul lát. zsargonban. 54. Kaszálóra. 55. Létezel-e? 56. Ver. 58. Meg­bízhatatlan, nem szavahihető, könnyelmű. 62. Adói magán­hangzói. 65. ÓÓF. 66. ÁOJ. 67. Vissza: mint a 7. függőleges. 70. Szamárhang. 73. Csont latinul. A megfejtéseket november 20- ig kell beküldeni. CSAK LEVE­LEZŐLAPON BEKÜLDŐT! MEGFEJTÉSEKET FOGADUNK EL. Október 29-i rejtvénypályáza* tunk megfejtése: ... Maga II. Sán­dor cár a novella olvasása köz­ben lett a jobbágyfelszabadítás híve. a Nyertesek: Gincsai Miklós« Lábossá Gusztávné, Major Zol­tán, Szakady Márta nyíregyhá­zi, dr. Kovács István egri, Bakó Sándorné fehérgyarmati. Béri Béla mátészalkai, Kokas Sán- domé nyírbátori, Tóth Károly tisztabereski és Szabó Arpád- né vámosatyai kedves rejtvény* fej tőink. A nyerem enyköny veket po«» tán elküldtük.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents