Kelet-Magyarország, 1972. november (32. évfolyam, 258-281. szám)
1972-11-06 / 263. szám
KELET-MAOVaroRSZAO — ÜNNEPI MELLÉKLET 9. oMa! Í97i november R )-----.-----------------Szuiunbáj Eraliev: MÉG EGYSZER A mezőket, hol lövészárkot ástunk, az utakat, hol vízzel telt a rög, A dünéket Kelet-. Dél-Európa s Oroszország síkjai között, a nagy és kis folyókat, a Dnyepr és a Sztri fényvölgyeit, hol sík és táv a láthatárra dőlve a horizonttól felénk közelít, ba.átaimat. üvegszép-szemekkel az öröklét háromszögébe zárva látnom kell, látnom még az egyszer, szívemmel ismét megérinteni, emlékül újra valamit kiásni, látni, morzsolni, és megérteni! Ott mentünk egyszer feladatra — az ég ezer darabra csattant, s mert' irgalmas volt az az akna, vér és sár közt én megmaradtam. Maradtam én. de e pokolban a kis noteszom elveszett, benne a versek kusza sorban, egyszóval: sorsok, emberek. Azóta rám törnek az esték, a próba kínja testemen: sikerülne e füzetecskét meglelni ott? Igen, vagy nem? Vlagyimir Cibin: HÖZÁPOR Ahol a szarvasagancsok cári koronák, ahol elsisterég a hó, amikor az izzó szántalp belevág, és a megolvadt hóban szélviharok csukáfarka csobban — kicsiny koromban ott a förgeteg-anyácska ringatott, medve volt másik anyám, i szelíd nyálát csurgatta rám, fölöttem a kékség körh i n ta -szédületében ezüst-tobozok: csillagok csüggtek az égen, és éjjel olyan fagvok ropogtak, hogy jégcsapokból nagy harcsabajsza nőtt a holdnak. Arasznyi koromban télen fürdettek patak jegébe vágott pipáló lékben, életre vert a nyírfaseprű, aztán a gőz! — Ettől, kölyök. ha megélsz, nagyra nősz! Ha nagyra nŐ3z. a fagy pőrén se bir veled, a nvírfaseprő vágtára fogja véredet! — Muromec lesz belőle! S a hátam csattogott. Az ablaktábla résén unatkozó kis téli csillagok, és szúrós fehér prémbe bújt a hold, a szél-csiszolt havon kék hasú förgeteg loholt. Erdőszéli fürdőházak füstié göndörül, porhavat csap fel a szél Szántaibak mögül szánta'pak csikorognak, kasban lányok zsinatainak, ágaskodnak, hegyre érnek, fehér csillagokat tépnek. Megégetik ujjúkat, juj! — fujdogálják. csillagtépő kezüket nekem szánják. A megye legnagyobb és legmodernebb könyvtárában Nőm kis büszkeséggel mutatják meg a megyebe érkező hazai és külföldi vendégeknek a Nyíregyházi Bessenyei Gvör tv Tanárképző Főiskola idén átadott modern könyvtárát, amely egy óriás hengerre hasonlít. A könyv‘ár a hét tantermes előadói tömb földszintjár. helyezkedik el, azzal egy építészeti egységet képez. Az épület függőfalas szerkezetű, —, ahogyan a szakemberek nevezik. Közepén végig a — könyvtár szintjén is — egy 15 mé'eres átmérőjű henger áll. melynek tartószerepe van. Ezen belül még egy 1 ( méteres átmérőjű üreges henger, részben nyitott belső henger is található. Ez a hengeres megoldás határozza meg a könyvtári terek, helyiségek funkcionális elhelyezését, azon túl is, hogy a henger belsejében kapott helyet a háromszintes, egyenként 115 négyzetméter alapterületű könyvraktár, mindhárom szintjén Dexion— Salgó rendszerű könyvállványokkal, térigényes elhelyezésben. Két és fél ezer olvasó igénye A nyíregyházi az ország egyelőre egyetlen olyan pedagogy ’ző felsőoktatási intézménye, amelyben az óvónő, tanító- és tanárieiöl- tek képáésa egységesen valósul meg. Ez a könyvtár szerepét is megnöveli. Egyelőre 150—200 oktatóra, 1600 nappali és 1400, levelező hallgatóra szánjBanak, s a. könyvtár pedagógiai szakkönyvtár jellegéből adódóan több száz gyakorló pedagógus is • ‘ .'hatóan igénvbe veszi a könyvtárak összesen — távlatban — 2500 olvasó igényei' ez méretezik a szolgáltatás-.kát. Ez mennviségi- leg és összetételében, s a könyvtári szolgáltatások színvonalában, nvitvatar'ásá- ban naav feladatokat ró a fiätäl könyvtárra. Hogvan tud megfelelni a követelményeknek? A szabad nolcokon elhelyezett 15 ezer kötettel pgyütt jelenleg 120 ezer kötet befogadására képes, azonban a legalsó, közvetlenül a talajon nyugvó raktárszint 3—4 év múlva bizonyosan sorra kerülő tömör rendszerű átalakí*ásával a tárolóképesség 250 000 kötetre növelhető. A volt tanítóképző intézet könyvtárával egyesítet* mostani könyv- és folyóiratállomány több mint 100 ezer kötet, de ebből mintegy 10 ezer kötetet a 19 tanszéken letétként helyeztek el. Ol vasóterem este 9 ig A könyvtár egy kisebb labirintus az idegen számára, ahol a szabadpolcos kölcsön- zöhelyiségek, a folyóiratolvasó, a szabadpolcos olvasóterem, a tanszéki csoportok munkaszobái, a kutatószobák, a könyvkötészet, a ruha*ár. a dohányzó s egvéb helyiségek váltogatják evvfnást. Nem hiányzik természetesen a személyzeti nihehő és zuhanyozó sem, hiszen „nagyüzemi’' m fűszerrel, a kapacitás kihasználása érdekében az olvasóterem este 9 óráig tart nyitva. Külön érdekessége — egyben kényszermegoldás —, hogy egyirányú közlekedés szabályozza a benti olvasóforgalmat. Az építészeti adott-' ságok miatt az olvasótermi forgalom a szabadpolcos kölcsönzés bevezetésével. oda- vissza áramlik. A rend kedvéért kötelező a ruhatár, ahol úgynevezett „őrieeyeket” adnak ki. s könyvtári egyirányú KRESZ-t vezettek be. A legkeresettebb szép- és szakirodalmi, a gyermek- és ifiúsáei műveket, a kötelező olvasmányokat — mintegy 8 ez«"- kötelet — szabad polcon találhatják meg az érdeklődők. Ezeknél teljes a szabad böngészés. az önkiszolgálás, bár a könyvtárosok is szívesen segítenek az eligazodás ban. A folyóiratokat is szabad polcon helyezték el, az olvasóteremben 40 hely van. i ro a a i m i. művészeti receoziós katalógus, betűrendes cikk-ki- vánatok segítik itt az alaposabb tájékozódást. A könyvtár talán légforgalmi -sbh pontja a nagv olvasóterem. ahol aZ egves isfneret- ágak legfontosabb kézikönyvei, alap- és összefoglaló művek. tankönyvek, jegyzetek mintegy 8000 szakosított elrendezésű mű közvétlenül az állványokról használható^ Az általános tájékoztató szolgálat mellett pedagógiai szaktájékoztató és bibliográfiai szolgáltatással is az olvasók rendelkezésére állnak — summázta a könyvtár vezető je. Az olvasóteremben egy szerre 96-an dolgozhatnak munkaasztaloknál tovább: 24-en pedig fotelekkel köti’’ vett alacsonyabb asztálbkné1 Az innen nyíló kutatószobá ka‘ nem hosszabb időre, sze mélvre szólóan foglalhatlak e' az érdekeltek, hanem az ép pen szabad hely alapján. ír géppel való felszerelésük mé a jövő feladata... További terveik között sze repel a könyvkötészet gépesítése, egy reprográfiai részleg létrehozása, nagy teljesítményű másoló- és sokszorosító berendezéssel, fotólaboratóriummal. A megye legnagyobb b'-'n- gadógépességű, kötetszámú, legtovább nyitva tartő legkorszerűbb könyvtára még nem teljes — mondják a szakemberek. Menet közben tovább építik, fejlesztik, hogy könyv- állományával. szolgáltatásaival az elmélyülő tanulás feltételeit minél jobba í megtekernek orsók. egvben a főiskolai oktató-nevelő és tudományos kutatómunka műhelyévé tegyék. Ehhez csak annyit tehetünk: jó lenne, ha a „legek könvvtára” a megye egyik szellemi otthona lenne rr •>.- csak a f iiskola „polgá a“’, hanem rigvon sok művelődő ember számára is. r*. KÉPZŐMŰVÉSZEINK VÁZLATKÖNYVÉBŐL. KRUTILLA JÓZSEF: PORTRÉ. kaplarft volna egész kom- t" «melót, így hál napszámba jártám, porc! ' -t. El lettem k'HVe. mint a felnőtt borjú £ elindultam. Zseb°mh"n egy garas se, csak egv nikkelón, amit nyolcéves koromban kaptam Ts'ván-dánkor a'i'-m utótól. Magyari Kossá Pál királyi kamarástól. Ez ez óra beutazta az egész or- Skígot. Arattunk Jászságban Kongómban. Baranyában. S voltunk Ózdon, Pesten. Meg marosnál is. meg gyárban is. Hol itt, hol ott. Ahol megfi7-ttek. Mindenütt voltam de sehol se voltam otthon. Ö mit mesélhetnék, hogy miiven szaguk van az istállóknak, ahol háltam, milyen illatuk van a szalmáknak amiken feküdtem. Nagy utazás ez, 'szagtól szagig, kérem. — Nem vágyott otthonra, állandó lakhelyre? Vr1 tam. Még a kutya is vágyik, ho?v egy helyen lépvén, ahol már jól befészkelte magái -i t-onsvok közé. 5 ívtam És sokszor elterveztem, m’kor lefeküdtem hocv esvsz°r házam lesz. Este én nem imádkoztam, csak azt tervez* em. hogv egyszer házam lesz. Ez volt az én imádságom. — H-ízrqr. képzelte, hogyan lesz? _ Úgy, hogy megnősülök. És kettő ember többre megy, Bánt egy. — Megnősült? — Meg. 1929-ben nősültem meg. Tizenöt évi kóborlás ulán hazajöttem a tanyára. Huszonöt éves voltam, már koros legény, és meguntam már az ide feküdj, oda feküdj életet, a kocsmáidat is meguntam már, inkább csak tanyázni mentem esténként, kicsi* beszélgetni, és ott láttam meg a feleségemet. Megyek egvszer az>egyik tanyára, látok ott egy szép lánj-t. Mindjárt jól megnéztem, ő meg mindjárt lekapta a fejét. “ie én meg nem vettem el a tekinte‘emet. M indtám maiamban, várok én egv órát is. ha kell, majd csak felnézel te, aztán meglátom a szemedet. Meg is láttam, és ő is meglátta az enyémet. Hát így volt. ZseUérlánv vol*. összeházasodtunk, beállt mellém napszámba az uradalomba, nagyon dolgoztunk, és tér ..Tűk, hogy házat veszünk. — És meglett a ház? — Nem. Sohasem... Tudja az úgy volt, hogy • megvolt nekünk engedve a tehéntartás, meg a malactartás, a cselédháznál. hizlaltunk is. gon- fjoR-'V eladjuk; aztán veszünk egy házat. Már el is -diuk már meg is volt a pénz. de a házból mégse lett semmi. — Miért? — Már amikor megvettük volna a házat, akkor meghalt a feleségem. Két gverek marad* utána. Amikor a harmadik gyerek jött volna, egvszer csak na-on fosz- • szül lett itt a tanyán az én feleségem, hívtam is az uradalomból az orvost, az még eret vázolt n«kl. nem tudta a vérzést elállítani, csak folyt, folyt a vér, nem volt itt autó, szalmával béleltem egv kocsit, nem tudtam mit *enni, kocsiderékban vittem negyvenöt kilométerre Szolnokra, kórházba, ment is a ló, hajtottam, de már hiába, az asszony már nem kérdezte tőlem többé: jó volt-e -te. amit főztem? Elvérzet*, meghalt. és vele halt a ház is... Mohón kap a cigaretta után. A Éecske füstszűrös részét most nem gyömöszöli a szipka hüvelyébe, csak bekapja hirtelen. 4. — Hogvhogv meghalt a ház ; Hát már együtt volt a pénz is? — Hát, hogy mindent megértsen... Az egyik gyerek, aki maradt utána, két és fél éves volt. a másik gyerek m»sré1 éves volt, ott sírtak körülöttem, min* a szopós borjak. Nem kellett nekem már a ház. nem kellett nekem már semmi. — Mit tett a pénzzel? — Szégyen talán, de egy paraszt itt a tanyán, hogy tompítsa, ami fáj? Megittam. Kocsmáról kocsmára- mentem, és vége lett. — Mi lett a gyerekekkel? — Egyik, a nagyobbik, kendőben a hátamon volt. Másik a karomon. így jártarq én a kocsmába, és így jár*- tam én a munkába. — Nem gondolt arra, hogy meg kellene nősülnie? — Gondoltam. Tetszett is egy asszony, meghalt a fér+ je, háza is volt, és mondta, ha elveszem feleségül, még vesz nekem egy bőrkabátot is, és rám íratja a házát is. Házam lett volna. De nem vettem el ez1 az asszonyt, már neki is volt gyereke, mi meg még fiatalok voltunk. gondoPam, még nekünk is lesznek gyerekeink, és akkor, ho^v lesz az, hogy háromféle gyerekünk lesz? Nem vettem el. A házzal se vettem el. Egy szolgálólányt vettem el. Itt az uradalomban. 36-ban. Most is ő a feleségem. — Vele nem gyűjtöttek házra? — De. Gondoltuk, megin* l-óne gyűjteni egy házra, de sosem jutottunk hozzá, csak gondoltunk rá. Jöttek sorra a gyerekek, tíz élő everekem van, hét fiú. három lány. és így sose jutott házra, enni kellett mindegyiknek. Megettük a házat. 5. Megint egy cigaretta — mint a beszéd szakaszai. — Sose le't háza? Egyszer. Ez a kicsi, piros tetős. De ez az államé. Negyvenhatban, amikor jött a földosztás, akkor kaptam kilenc hold földet, itt, ezt, ami körülöttünk van, s ezen a kilenc holdon volt egy nagy uradalmi Istálló, ott laktunk az istállóban, tizenket- ten, mind a család, azt kaptuk, hogy építsünk belőle házat. — És így épült fel ez a kicsi ház. — Egy év múlva, negyvenhétben. Addig nem volt hozzá tehetségünk. Kaptam földet, nem volt hozzá igavonó állat, fuvarossal szántottam pénzért, meg munkáért, és az első az kellett legyen, hogy enni legyen, és csak aztán jöhe'eR a másik, hogy lakóhely legyen. 1947-ben fogadtam egy kőművest, úgy terveztem, kiszámítottam, hogy ha a nagy istállót lebontja, annak anyagából harminc méter hosszú lesz a ház. De csak nyolc méter let4. Csak egy szoba és egy kicsi konyha lett, a bontásból lett fele anyagot oda kellett adni a kőművesnek, nem tudtam neki mást fizetni, ez leU a fizetség, .. Azóta áll ez a ház. Negyvenkét karácsonyán költöztünk bele, és csillagszórót gyújtottunk. — Azóta sem vett saját házat? Téesz-tag lett, keresett, a gyerekek is megnőttek, kerestek ők is. Vehetett volna. — Kerestem ám, vehettem volna ám. De ázó* a meg éppen azért, mert a gyerekek megnőttek, megnősültek, férjhez mentek, segítenem kellelt őket, mindegyiknek kellett valami hely, ahová behúzódjon, lakás vagy ház, és hát mi meg csak maradtunk, öregek. — Azért lottózik, hogy egyszer nagy nyereményt kap, akkor végre vesz egy saját házat? — Azért. * — A lottó tárgynyereménysorsoláson Balti-tengeri tár- sasutazásra jogosító utalványt nyert. Mi lett volna az útvonal? — A tengerre szólt volna. Hajóállomásra kellett volna menni, ... de kaptunk Pesten az utalványért száz forint híján tízezer forintot. — Tízezer forintból akar házat venni? — Nem. Tudom én, hogy ennyiből nem lehet. De vettem ér4e négy hasas disznót. — A négy hasas disznó minek? — Mindegyik sokszor megellik. És abból lesz a ház. ★ Csend. A táj mozr 'atlan. A vályogistállóbar meg- megmordul az egyik asa» disznó.
