Kelet-Magyarország, 1972. november (32. évfolyam, 258-281. szám)

1972-11-05 / 262. szám

iiWém&se a JSBLW-i9tA<firAnanszAts i. tftdá! Megkezdte munkáját a VII. megyei úttörőparlament Szombaton délelőtt a nyír. egyházi Szamuely Tibor út­törőházban megkezdődött a kétnapos VII. megyei úttörő- parlament. Csaknem 80 ezer tagot számlál megyénkben az úttörőszövetség — a kis­dobosokkal együtt — 314 úttörőcsapat készült erre a rangos rendezvényre. A cél •zúttal „Az úttörőélet de- mokratizmusá”-nak rnegvi. tatása. Ezt a témát az úttö­rőcsapatok felépítésének megfelelően az őrsökben, ra­jokban és csapatokban vég­zett munka ismertetésével tárgyalják. Az úttörőház feldíszített termeiben úttörőrendőrök fogadták a járások és váro­sok küldötteit — 120 ifjú „képviselőt”. A tanácskozá­son megjelent és az úttörő­parlament elnökségében foglalt helyet Szilágyi József, a KISZ megyei bizottságá­nak első titkára. Koncz Károly, a megyei pártbizott­ság párt- és tömegszerve­zeti osztályának vezetője dr. Cservenyák László, a megyei pártbizottság agitációs- és propagandaosztályának ve­zetője. Horváth Miklós. a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának vezetője. A megyei parlament úttörőéi, nöke Bodnár Katalin meg­nyitója után Halász András, a KISZ megyei bizottságá­nak titkára tartott vitaindí­tó előadást, amelyben össze, foglalta a járási és városi úttörőparlamenteken fel. vetett kérdéseket. Ezután a küldöttek hat szekcióban kezdték meg a vitaindító előadás és a tanácskozás fő témájának, az úttörőélet de­mokratizmusának megbeszé­lését. Az első szekció az őrsi élet demokratizmusával. a kisdobos- és úttörőélet leg­kisebb közösségének — az őrsöknek — a munkájával foglalkozik. Hasonlóan eh­hez a rajok és a csapatok életét is külön-külön cso­portokban vitatják meg. Ér­dekes a negyedik szekció munkája, itt „A mi váro­sunk. járásunk, megyénk út­törőparlamentje” a vita té­mája. Talán a legizgalma­sabb viták az ötödik és a hatodik szekcióban folynak. Az egyikben „Úttörőéletünk a napközi otthonokban” címmel a napközi otthonok feladata és az úttörőélet programja közötti összeüt­közésekről cserélik ki ta­pasztalataikat. Sajnos a kettő gyakran akadályozza egymást, s megoldást erre csak az úttörőparlamentek­nél is magasabb fórumok dolgozhatnak ki. Hasonlóan izgalmas viták színhelye a hatodik szekció, ahol a sza­bad idő hasznos eltöltéséről és annak akadályairól ta­nácskoznak „Úttörőéletünk az útörőházak és csapatok szak­köreiben” címmel. Délután kötetlenebb prog­ramon, városnéző sétán- vet­tek részt a járások küldöttei, majd 15 órától a tv-fóru- mokhoz hasonló interpelláci. ók következtek. A pajtások előre írásban adták be kér­déseiket, amelyek egyaránt foglalkoztak az úttörőélet egy-egy területével, egy is- iskola, egy község gondjai­val, megoldásra váró kér­déseivel, aktuális bel- és külpolitikai kérdésekkel, amelyekre megyei párt- és tanácsi vezetők válaszoltak. Az első — a gyerekeknek is igen komoly munkát je­lentő — nap programja az 1. számú _ gyakorlóiskolában fejeződött be, ahol az út­törőcsapat műsoros klubes­ten látta vendégül a küldőt, teket. Vasárnap az egyes szekciókban tovább folytat- * ják a vitát. A VASSZERKEZETI ÉS GÉPIPARI VÁLLALAT honoló üzemében Diesel motorok­hoz készítenek alkatrészeket. Képünk: T.ippa István, Balogh Gyula speciális "gépekkel Diesel motorok hengerperselyének megmunkálását végzik. (Elek Emil felvétele) Szabolcs megye számokban Megjeleut az új statisztikai Az elmúlt napokban jelent meg a Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár megyei igazgatóságának új kiadványa: az 1971 évi sta­tisztikai évkönyv. Több, mint 400 oldalán sűrű számsorok­ban, az eddigieknél néhol még részletesebb elemzésben mutatja be megyénk életét, fejlődését, változásait, a la­kosság számát, a megkeresett és elköltött pénz vándorútját, a tanulás és művelődés, az építés és az otthonok, a be­tegségek és a házasságkötések adatait, sőt az utolsó 40 olda­lon összehasonlító tábláza­tokat is találunk arról, hogy hazánk megyéi közül Sza­bolcs-Szatmár „hol áll” a leg­különfélébb vonatkozásokban. Születés, házasság... A halálokok között vezetnek a szív és vérkeringési rend­szer betegségei, többnyire azonban csak 60 év fölött. Sajnos, 493 szabolcsi állam­polgár halt meg nem termé­szetes halállal. Ezek között legszomorúbb három adat a 101 motoros jármű okozta bal­eset, a 197 öngyilkosság és a 15 gyilkosság. Hunba és keresel Megyénk összes beruházá­sainak végösszege az 1971-er évben fölötte van a 5 ezer millió forintnak, amiből ma­gánberuházás — lakás, stb. — 800 millió. Viszont úgy az ál­lami. mint a szövetkezeti be­ruházások megkettőződtek 3 év alatt. évkönyv Ruházkodásra évi 2300-at. Testápolásra 300-zal. közle­kedésre 900-zal. művelődésre szánt .kiadásoknál 800 forint­tal kezdődik az összeg fejen­ként és évenként. Mit eszik az átlagos szabol­csi? A munkások és alkalma­zottak adataiból legjobb kö­vetkeztetni, mert nekik aránylag kevés „háztájijuk” van, tehát többnyire a bolt­ban vásárolnak. Eszerint fe­jenként és évenként csecse­mőtől aggastyánig átlagban 25 kiló zsírt, ebből 2 kiló va­jat, 25 kiló nyershúst. de ezenkívül 20 kiló baromfit és 15 kiló hentesárut. 101 liter tejet, 261 tojást (!). 119 Ír ló kenyeret, 24 kiló cukrot, 65 kiló burgonyát, 72 kiló zöld­ségfélét és 65 kiló gyümöl­csöt. Mindenekelőtt hányán la­kunk á megyében? A kérdés­re nem egyszerű a válasz. Azokat ugyanis, akiknek csak az állandóra bejelentett la­kása van a megyében, de munkavállalás, vagy más ok miatt ideiglenes bejelentő­vel állandóan máshol tartóz­kodnak, valahogyan el kell választani az adatokban. így alakult ki az állandó népes­ség és a lakó népesség fogal­ma. Az előbbi 604 000 az utóbbi 560 000 fő. Tehát az előbb említett különbség 44 ezer. Egy év alatt több, mint 50Ö0 házasságot kötött szabolcsi lány, vagy özvegy, elvált asz- szony. 10 700 kisgyermek szü­letett 1971-ben megyénkben élve. Hatezer haláleset tör­tént. A kettő különbsége, a természetes szaporodás tehát majdnem ötezer fő. A válások száma egv év alatt 733. Ebből 120 huszonöt éven aluli férj és 45 60 éven felüli is elvált, ötvenhét fe­leség 50 éven felül bontottá fel tavaly Szabolcsban a há­zasságát. 280-nal több kisfiú született, mint kislány. A 10 ezer újszülött kisgyermekből 67 családban volt a jövevény már a tizenegyedik vágj' még többedik gyerek. Igen jelentősek a közvetle­nül a lakosságot érintő taná­csi beruházások, végösszegük kissé meghaladja az előző há­romévi összes ilyen kiadást. Főleg a lakásépítés meggyor­sulásáról tanúskodnak a szá­mok: míg 1968-ban 63 milliót, 1969-ben 45-öt és még 1970- ben is 34-et költöttek a taná­csok lakásépítésre, addig 1971-ben 262 milliót. Megyénk iparában — bele­számítva a kétezernél több kisiparost is — kis híján 40 ezer ember dolgozik. Közel 15 ezer közülük nő. A szocialista iparban dolgozók havi átlagos keresete 1902 forint volt. Hit mutat a háztartási könyv ? Mire költik? (Ezekben az adatokban már a 114 ezer mezőgazdaságból élő forgalma is benne van.) A véletlensze­rűen kiválasztott átlagos ház­tartási könyvek adatai sze­rint': Élelemre — amiben ben­ne van az ital- és a dohány­áru is — fejenként és évente 7 ezer forintot. Ezután a lakás­építés és lakáskarbantartás következik 2500 forinttal fe­jenként. Külön 1500 forint körül mozog a háztartási költ­ségek és a lakásfelszerelés. Szabolcs helye Az elmúlt évben 4785 lakás épült Szabolcsban. (Megszűnt 1474.) Az árvizes évet leszá­mítva soha ennyi. Szabolcsi­ak pénzéből bankban volt 1600 millió. (Közel 10 millió lottószelvényt vettek a sza­bolcsiak egy év alatt.) És most lássuk a megyék össze­hasonlításában szűkebb ha­zánkat: 25 nagyközségünknél csak Hajdúban van eggyel több. Somogyot és Pest me­gyét leszámítva viszont még mindig nálunk él a lakosság legnagyobb hányada közsé­gekben. A természetes sza­porodásban, a gyermekszületé­sek arányában azonban még mindig messze verünk min­den megyét. Az egy főre jutó beruházás értékében (38 452 ’forint)'‘ csalt Heves és Veszp­rém előz meg. Még mindig nálunk a legkevesebb orvos, a. legkisebb búzaátlag s So­mogy és Csongrád után azon­ban nálunk épült a lakosok szá­mához képest a legtöbb la­kás. (Nem az árvizes évben!) E rövid áttekintést csak azzal lehet zárni, hogy: hala­dunk. Természetesen jobb volna gyorsabban. Ez azon­ban legnagyobb részben raj­tunk múlik. (GNZ) £sz tees'óhjostttoMolcq — Már két és fél órája ébren vagyok. Pedig még csak hat óra van. Mögöttem a napi vonatozás fele. Dél­után aztán vissza. Demecser —Nyíregyháza, Nyíregyháza —Demecser. Tizedik éve. Uram isten, már? Pedig csak most töltöttem a hu­szonhármat. Az egész azó­ta jobb, amióta az asszony­nyal járok be és haza. Még szerencse, hogy egy helyen dolgozunk. De ébresztő! — Letisztogatlak te jó öreg elefánt. Ugye én so­sem hagylak így éjszakára? így. Most az ágyat, aztán jöhet a tokmány. Elefánt vagy, de nem ormányod van. Csak tokmányod. Jó. Hogy nem jutott ez eddig eszembe!? Most a szán. a szánszekrény. késtartó. Jó, jó. Meg is olajozlak. No azért nem veregetlek meg. A négyezer-hatszáz kilóddal meg se éreznéd. Vagy még­is? Különben elég itt jár­kálni melletted. Milyen hosz- szú is vagy? Ha jól emlék­szem arra amit tanultam, akkor 4500 milliméter. Csu­da egy tankönyv volt. Mil­liméterre szabdalt fel. Pedig mennyivel egyszerűbb így. hogy négy és fél méter. — Most egy kis áramot adok rád. Kapcs. ford. Se­besség. Jól van öreg MVE 340 Becsületes eszterga vagy Szeretlek. Marhaság Mi az hogy szeretlek? Kel­lünk egymásnak. Nem csap­juk be egymást sose. Vagy ez a szeretet? Ki- és meg­ismertelek. Addig olvastam a motor oldalán a rédiádat, amíg mindent megtudtam rólad. Te vajon tudod, hogy én Bilecz József vagyok? Hallottál róla, hogy 1949. szeptember 24-én születtem? De most munkára. Dobjuk fel a bugát, aztán neki a kést — Először csak lassan. Negyvennyolc fordulattal, így. aztán jobban rá. Futja a 15 lóerőből. Kétszáz. Há­romszáz. Háromszáznyolc­van. Most jó. Hallom. És érzem. Tudnám, ha nem is látnám. Maszatos ez a rajz kissé. De azért lesz belőle ékszíjtárcsa. Megy a gép, az én kis MVE-m magától is. itt is hagyhatom. Per­sze. Még nem írtam be a létszámot. Ki van szabadsá­gon? Mindjárt megnézem. Ha már csoportvezető va­gyok. — Ezzel vesztem. De mi van veled ánt? Re­megsz? Bízoú, lizony. Bete, gek a csapágyak. Úgy csi­nálsz. mintha félnél. Volt egy kutyánk. Azt láttam egy. szer így reszketni. Jól van no. állítok valamit, hátha... Csu. da hangod van. Ahogy züm­mögsz. és hozzá ahogy ma­rod a vasat. De ez nem is ilyen egyszerű. Tegnap volt? Vagy előtte? Amikor kis fe­leségem átmentéi itt. a mű­helyen mit mondtál? — Kis vasszobrás2 vágj' Jóska. Te mindent meg tudsz csinálni ezen a gé­pen. És mégse csinálsz ne­künk semmit. — Fura. Vasszobrász. Van a Marinka elvtárs asztalán egy kis szobor. Csavarból, alkatrészből. Olyanokból, amit itt esztergáltunk. Szo­bor az, szoborabb, mint amit néha a tévé mutat. Fedig csak vas. összeszerelve. Kü. lönben kéne csinálni egy állványt az állólámpának. Ráér. Nincs hova tenni. Majd ha meglesz a lakás. Lakás. Tudom a címét. Ószőlő utca, II. emelet nyolc. Egyelőre ott még csak leve­gő van. De épül. Megnéztem. Most biztos köd úszik arra. Majd bekalitkázzák a leve­gőt, a ködöt, aztán az már lakás lesz. Másfél, év múlva. — De stop. Állítsunk csal- a késen. El ne rontsam már ezt a tárcsát. Most megmér­lek Csak pontosan, mert akkor lehet hajtani a pén­zért. Szégyen lenne, ha visszadobnák. Biz’ isten szé. gyelleném. Mert megisme­rem. amit én csinálok. Száz egyforma darab közül kiválasztom a sajátomat. Tényleg, miről ismerem meg” Pontosan olyan, mint a töb­bi. mégis. Más az egyénisé­ge. Kicsit olyan mint az esztergályos. De vajon én milyen vagyok? Amikor megnézem magam abban amit esztergálok, mindig ne_ vethetnékem van. Hol gör­bének, hol megnyúltnak, hol kövérnek, hol ösztövérnek mutat. Görbe tükrök ezek, vagy, hogy szakszerű legyek hossztengeiyen forgó anyag­ból megmunkált forgástes­tek. — Ennyi lennék? Ha arra gondolok, hogy az asszony­kám naponta többször is be_ téved csak hogy megpuszil­jon akkor... Persze. Szeret. De mit szeret rajtam? Vas­tag fekete keretes szemüveg, gél takart szemem? Azt, hogy erős a karom? Nem is tudom. Egyébként azt hi­szem, fölösleges azt tudni, hogy az ember miért szeret valakit, meg hogy miért sze­retik. Hogyan is mondtam neked, elefánt? Szükségünk van egymásra. Igaz, ez más . Te csak gép vagy. — Ez a... rendben, rend­ben, nem káromkodom rád. te szegnyereg. Nem. Nem szoktalak szidni, ugye. ele­fánt? Végtére tebelőled iön össze a havi kétezer. Tény­leg Ma fizetés napja. Úgy csinálok, mintha nem is érdekelne. Pedig nagyon 'is érdekel. Kettőnk pénze lesz 3200 körül. Ebből lemegy a vasúti jegy. ebédek. amit hazaadunk, valamit vásárol­ni is kell. Marad egy ezres, ha igaz. Kell is. A lakásra 70 ezer. Phü! Beleizzadok, ha rágondolok. Hetvenezer! Bitang sok pénz. — Hé! Megállni! Állítsunk csak ezen a késen. Nem. Kicserélem. Az a szikrázás, meg a sivítás az előbb miatta volt. De nem fog hí rajtam. Úgyis én vagyok az erő­sebb. Erősebb? Ez túlzás. Okosabb. Ez az. Ez a mén­kű nagy gép aligha az erő­met tiszteli. Fej kell ide. Meg fül. És orr. így ni. Most úgy fogsz forogni, ahogy én akarom. — Akarom. Ez a lényeg. Sokszor de nehéz. Lehet, hogyha újra választhatnék könnyebbet választanék? Könnyebb? Mi az, hogy könnyebb. Mindenütt van nehézség. Erre amit csiná­lok pedig nagy szükség van. Hányán is voltunk, amikor tanultunk? Tízen. Egyedül maradtam. Még van 37 évem a nyugdíjig. Addig még én is leszek jubileumos. mint az öregebb szakik. Nagy ég. Harminchét év. Hány ten. gelyt. perselyt, tárcsát készí. tek el addig! így mint ezt. — Azért jó lesz észnél len. ni. Jöhetnek az automaták, akkor pedig kevés lesz, amit tudok. Tanulni kellene Mi­kor? A vonatlépcsőn? Vagy éjfélkor, amikor a második műszakból hazaérek? Türe­lem majd ha kész lesz a lakás. Ha biztos lennék, hogy az építők olyan komolyan veszik, mint én a munkát. Igen. akkor 74 elején költöz. hetnék. — Alakulsz kis tárcsám? Na itt még meghámozlak egy kicsit. Nemsokára már termelhetnek veled valame­lyik téeszben. Nem furcsa? Bejöttem a faluból, hogy a falunak gyártsak. Bonyolult ez egy kicsit. Ismerős, ro­kon mind falun. Én is fa­lusi vagyok. Nekem mégis ez a másik világ az igazi. Igaz, naphosszat ezt az öt csenevész fát látom az ab­lakból. Akik otthon van­nak, meg kint élnek a le­vegőn. A jó levegőn. De az olaj szaga, a vas szaga se kutya. Meg az emberek is másabbak. Nem, nem job­bak. Csak másait. Munkás lettem. De valóban munkás vagyok? — A csuda vigye. Megint kiégett a munkaruhám. Nem kerülgetett ki a szikra. Pe­dig szeretem ezt a kék ke­zeslábast. Itt az ujjánál ola­jos. Ki kell mosatni. Most olyan vagyok egy kissé, ami. lyennek rajzolják a mun­kást. Kék overall, az ujja két.- hajtásra feltürve. Fogó a kézben. Csak éppen u szemüveg nem stimmel. Az már az értelmiségi. Falusi legény, munkásruhában, ér­telmiségi szemüveggel. — Pakolnak a srácok. A csarnokban lesz , a munkás­gyűlés ünnep előtt. Aztán két napig nem látlak, öreg elefánt. ígérem, szépen le­ápollak előtte. Ünnepelj te is. Aztán kezdjük. Tizenöt lóerővel, teljes fordulattal. Bürget LajM

Next

/
Thumbnails
Contents