Kelet-Magyarország, 1972. november (32. évfolyam, 258-281. szám)

1972-11-01 / 258. szám

4. oldal KElET-M A'ö'YA'ROTtSZ AC Í972. novemISer %. HAZÁI KILÁTÓ Szerkesztői üzenetek ÁLL A VÍZ Nyár elején a Vasvári Pál utca 73—77. számú torony­házakhoz járdát építettek. Reménykedve vártuk, hogy a járdát a 75. számú torony­házhoz is megépítik. Sajnos, ez csak remény maradt, az épület bejárata előtt tovább­ra is áll a víz — ha esik az eső — a kavicsos járdát té­len nem lehet kellőképpen rendben tartani. Ugyanígy nem javították ki az ABC- áruházhoz vezető lépcsőt sem, pedig rendkívül baleset- veszélyes. Az illetékesek úgy gondolják, ha eddig jó volt, ezután is legyen jó? Vagy ennek rendbe hozása is a la­kásszövetkezet feladata? — kérdezi levelében B. M.-né a 75. számú toronyház lakói nevében is. ARANY KARKÖTŐ Október 5-én a Gáva— Rakamaz között közlekedő autóbuszon arany karkötő­met elvesztettem. Amikor észrevettem, kétségbeesve rohantam az akkor szolgá­latban lévő gépkocsivezető­höz — Bihari Jánoshoz — hogy a karkötőm felől érdek­lődjem. Örömömre — hiszen a karkötő nem is annyira értéke, mint inkább a hozzá fűződő emlék miatt volt ked­ves számomra — nála volt és átadta. Csakis a köszönet és elismerés hangján tudok erről a gépkocsivezetőről be­szélni, aki becsületességből és emberségből jelesre vizs­gázott, s magatartásával vállalatának is érdemet szer­zett — írja levelében Molnár Lászlóné tanárnő. TEPERTŐ Nem is olyan régen tette szóvá a Kelet-Magyarország, hogy az üzletekben nem le­het tepertőt kapni, mire a húsipari vállalat azonnal reagált, s ettől kezdve volt tepertő minden élelmiszer- és húsüzletben. Egy ideig, mert körülbelül egy hónap­ja már ismét hiányzik. Már úgy tűnik, hogy a tepertő­hiány periodikusan jelentke­zik, s a húsipar csak rekla­máció után biztosítja teper­tőből a folyamatos ellátást. Vajon mi ennek az oka? — kérdezi Kulcsár Jánosné nyíregyházi levélírónk. SZEMÉTDOMB A legelhagyatottabb város­szélen, vagy külterületen is megengedhetetlen volna az a szemétdomb, amely a Lenin téren a Krúdy mozi mögötti felvonulási épület körül van, s mindez a város központ­jában. Az elhagyott felvonu­lási épületnek ma már nincs rendeltetése, hogy miért lé­tezik még mindig, ki tudja? Viszont úgy látszik, arra ki­válóan alkalmas, hogy köré­je a szemetet összegyűjtsék, a rossz tűzhelytől kezdve az elhullott csirke teteméig minden megtalálható. Csú­nya látvány, amely közegész­ségügyi szempontból is erő­sen kifogásolható — jegyzi meg Szikszai József nyíregy­házi lakos. MEGÉRDEMELT PIHENÉS Mintegy húszévi szolgálat után a közelmúltban ment nyugdíjba „Juliska néni”, a Tiszavasvári ÁFÉSZ hivatal- segédje. Először mint taka­rítónő kezdte munkáját a szövetkezetben, majd később hivatalsegéd lett, ő kézbe­sítette a leveleket, értesíté­seket, Mindenki szerette; a rábízott munkát mindig be­csülettel ellátta. Munkatár­sai eleinte nehezen szokták meg. hogy nincs köztük — legalábbis állandóan, hiszen a szövetkezet vezetői által ren­dezett nyugdíjastalálkozó­kon mindig ott van — azon­ban odaadó munkája után megérdemli a pihenést, melyhez a szövetkezet min­den dolgozója jó egészséget kíván — olvastuk Gulyá* Antal, a Tiszavasvári ÁFÉS dolgozójának levelében. özv. Lakatos Jánosné tí­márt, Varga János győrte- leki, Itsák Győző penészleki, Viraszkó Ferenc nyírteleki, Muskóczy Tibor kisvárdai, Bagdi Ferenc besztereci, Ke­rekes Mihályné orosi olva­sóink ügyében az illetékesek segítségét kértük. Kopcsa Miklós nyíregyházi lakos pa­naszát orvosolták, az építő­ipari vállalat a hibát elhárí­totta. Juszku Endréné fé- nyeslitkei, valamint Heder- man Gusztáv magyi olvasó­inkat a társadalombiztosítá­si igazgatóság levélben tájé­koztatta. Patály Lajosné győrteleki olvasónk fiának munkabérét a kocsordi Uj Élet Termelőszövetkezet ki­fizette. Bodó Irén nagydobosi lakos problémája elintézést nyert. A lap megírta — az illetékes válaszol SZÉNATÉR Az 1972. szeptember 14-én „Széna tér” címmel megjelent cikkel kapcsolatosan közöl­jük, hogy a nyíregyházi Szé­na téren a Közúti Építő Vál­lalat a Tanácsköztársaság tér és a Vasgyár, valamint a Mező utca építéséhez szüksé­ges anyagokat (útépítési) tá­rol. Ebben az évben az ott lé­vő anyagokat beépítik. A nyár folyamán a Nyíregyházi Kertészeti és Parképítő Vál­lalatnak megbízást adtunk egy, a környezetbe beillő zöldfelület terveinek az elké­szítésére. A munkát előrelát­hatólag a jövő év első negyed­évében kezdjük meg. FORGALOM „Gödrös utca” címmel a Kéményseprő utcai lakók be­NEM JAVÍTJÁK MEG... 1972. áorilis 18-án a meg­hibásodott televíziónkat a fehérgyarmati ktsz kölesei javítórészlegébe vittük, ahol a javítás elvégzését a következő napra ígérték, majd alkatrészhiányra való hivatkozással a rövid válla­lási időből hónapok lettek. Végül is televíziónkat haza­szállították úgy, hogy to­vábbra is rossz és ehhez még egyéb bosszúság is pá­rosult; a készüléket elcse­MEGLEPETÉS — Rövid határidő alatt garantáltan összecseréljük a készülékét...! (Kiss Ernő rajza) jelentését tartalmazó cikk je­lent meg augusztus 9-én a Kelet-Magyarország Fórum rovatában. A cikk írója az ut­ca forgalmának korlátozására utalt. A Tünde utcai szenny­vízvezeték építése idején a Kéményseprő utca forgalma megnövekedett a korábbi állapotokhoz viszonyítva. A közműépítési munkálatok be­fejeződtek, melynek nyomán a forgalom ismét lecsökkent. Annak idején a rendőrkapi­tányság közlekedésrendészeti osztályával helyszíni szemlét tartottunk és megállapítottuk, hogy az átmenő forgalom megtiltása az utca hosszúsága miatt nem lehetséges, ilyen hosszú szakaszon a tilalom megtartását ellenőrizni sem lehet. Nyíregyháza Városi Tanács V. B. műsza.vi osztálya rélték, ugyanis a hátlapján szereplő típus- és gyártási szám nem egyezik a jótállási jegyen feltüntetettel. Úgy tu­dom, garanciális készüléket, ha az javíthatatlan, ki kell cserélni. Erről azonban szó sincs, ma már a ktsz azon az állásponton van: vigyem a televíziómat ahová aka­rom, ők nem javítják meg. Valóban mindössze ennyi, amit a ktsz érdekemben te­het? — kérdezi Kálnásí Sándor milotai olvasónk. GÖDRÖN ÁT A Honvéd utcai ÁFOR benzintöltő állomás a város egyik legforgalmasabb he­lye. Nap mint nap hosszú so­rokban várakoznak az autók. A kiszolgálásra nincs panasz, udvariasak a dolgozók és gyorsan megkapja minden autós a kért üzemanyagot. A bosszúság abból adódik, hogy a töltőállomás előtt egy 30—40 centiméteres mé­lyedés, gödör keletkezett, amely esős időben vízzel megtelik, s ezen kell az autó­soknak átgázolni, miközben vízzel, sárral összecsapják egymást. A közlekedés biz­tonsága szempontjából is fontos lenne e hiányosság megszüntetése, melyre az il­letékesek figyelmét felhív­juk — írja F. P. „CSATATÉR” Két éve vezették be a gázt az Egyház utca 4. szá­mú házba, s utána tataroz­ták, mindannyiunk örömére. Bánatunk viszont, hogy az­óta a fél udvart elfoglalja a sok törmelék, szemét, rozs­dás bádogdarabok, ócska ku­ka és még sorolhatnánk, hogy mi egyéb. Többször kértük az ingatlankezelő vállalatot a szemét elszállí­tására, hiszen mindez nem­csak egészségtelen, hanem balesetveszélyes is. A tizen­egy család és sok gyerek óhaja, hogy az udvart ren­deltetésének megfelelően használhassuk és ne szemét­telep legyen — írják leve­lükben az Egyház utca 4. számú ház lakói. TARTÓS FELFORDULÁS Sajnos, gyakori jelenség és szomorú tapasztalat, hogy ha a város valamely pont­ján gázvezetéket, vagy más­fajta csőrendszert fektetnek, az hónapokat vesz igénybe. Az árkot jó előre kiássák, s aztán hosszú ideig senki felé sem néz. így van ez most a Bethlen Gábor utcán, a szű­rőállomástól a Bessenyei parkig. Jó néhány hete itt is kiásták az árkot, s azóta úgy áll. A védőkorlát már itt-ott az árokba fordult, s e kö­rülmény a rosszul megvilá­gított járdán közlekedők szá­mára balesetveszélyes. Fon­tos lenne a korlát helyreállí­tása, de a munka befejezése volna az elsődleges illetve fontosabb, hiszen a csőfekte­tésnek célja van, s bizonyá­ra annak eredményét sok család, vagy közület várja. A hetek óta tartó „felfor­dulás” pedig az utca képét is rontja — olvastuk Takács Kálmán nyíregyházi lakos levelében. Enyhe lefolyásúd k a hüléses megbetegedések Debrecenben az utóbbi na­pokban emelkedett a hülé­ses megbetegedések száma. A munkahelyekről, iskolák­ból többen hiányoznak. Ko­rán jött a hideg és ehhez nem mindenki tudott azon­nal alkalmazkodni. A meg­hűléses megbetegedések ál­talában enyhe lefolyásúak. Tünetei a következők: torok­fájás, nátha, rossz közérzet. Előfordul, hogy kisebb mér­tékben a láz is fellép. A legjobb gyógymód az, ha a beteg pár napig odahaza ma­rad és a körzeti orvos által javasolt gyógyszereket hasz­nálja. A KÖJÁL megállapí­tása szerint Debrecen vá­rosban influenzás megbete­gedés nincs. (Hajdú-Bihari Napló) Ötnyelvű folyóirat Veszprémben Veszprém, négy tudomá- nyes intézménye — a vegy­ipari egyetem, a Műszaki Kémiai Kutató Intézet, a Magyar Ásványolaj- és Föld­gázkísérleti Intézet és a Ne­hézvegyipari Kutató Intézet — angol, orosz, francia és német nyelven megjelenő tu­dományos folyóiratot ad ki. A „Hungarian Industrial Chemistry" első száma a napokban lát napvilágot. (Veszprémi Napló) Kél termés esiy fáról Másodszor is gyümölcsöket termett az idei október vé­gén egy télikörtefa Egyed János szekszárdi nyugdíjas, vasúti pályaőr Pollack Mi­hály utca 8. számú házának kertjében. A kilencéves fa több mint egy hónapja újból virágzott és most — miután első termését már leszedték — harminc zöld színű kis körtét növeszt levéltelenné vált ágain. A természeti fur­csaságnak csodájára járnak a szomszédok, a tulajdonos 85 életéve alatt nem látott hozzá hasonlót. (Tolna megyei Népújság) Leesett az első hó a Mecseken A minap hallottunk má- sodvirágzású gesztenyékről. Október 22-i számunkban jázminok, az aranyeső­cserjék virágzásáról adtunk hírt. Vénasszonyok nyarára számított néhány naív kerti hortenzia és margaréta is. Jóhiszeműségben ime a vi­rágok még mindig túltesz­nek rajtunk, akik már na­pok óta télikabátra cserél­tük ballonunkat. Havat azért még nem szerettünk volna és kicsit hitetlenkedve tekint- gettünk a Mecsek felé, a fe­hérlő domborulatokra. Múlt szombat óta ugyanis napon­ta 2—3 centimáternyi hó esett. El is olvadt persze, de hétfőn reggel ismét újabb 3 centiméter vastagságú fehér takaró borította a Misinát, Tubest. (Dunántúli Napló) Kukorica — fóliában A kukorica-betakarítás idei legnagyobb gondja a túlságosan nedves termés , kellő kiszárítása. A szárító- berendezések állandó mű­ködtetés mellett sem győzik a kombájnok által betaka­rított termést azonnal fel­dolgozni. A Tatai Állami Gazdaságban sajátos módon segítenek a szárítógépeknek; a kombájnoktól érkező ku­koricát fóliába öntik — s a burgonyához hasonlóan — elföldelik. Amikor pedig a szárítógépek kissé felszaba­dulnak, a kukoricát előve­szik és felöntik a szárítóba. Ha nem ezt tennék, időn­ként le kellene állítani a kombájnokat. A változó idő­járás azonban arra figyel­meztet: minél előbb le kell takarítani a kukoricatáblá­kat és biztonságosabb hely­re kell szállítani a bőséges­nek ígérkező termést. (Komárom megyei Dolgozók Lapja) Import tehénállomány a Baki AG-ban Az elmúlt évben 400 import* úgynevezett osztrák tarka elö- hasi üszővel népesítette be új tehenészeti telepét a Baki Álla­mi Gazdaság. A távolról, s még Ausztrián belül is sok helyről érkezett állatokkal nem volt baj a gazdaságban, mindössze né­hányat kellett betegség gyanú­ja, vagy az alkalmazkodóképes­ség hiánya miatt elkülöníteni. Végeredményben a behozott 400 vemhes üsző közül 384 borját adott. A tej termelési eredmé­nyek biztatóak. Az egész állo­mány átlagban 3400 kilogramm körül alakul az első laktációs tejtermelés. S ugyanakkor a zsírszázalék 4—4,1. Az elmúlt évben a gazdaságban meglévő magyartarka állománytól 3280 liter tejet fejtek, s a zsírszáza­lék 3,85 volt. A harmadik ellés után átlagosan 25 százalékkal több tejre lehet számítani, mint az első laktációban. Néhány egyed egészen kimagasló ered­ményt mutat fér a gazdaságban. A 255-ös Grirlanda például 6203 kilogramm tejet adott 300 nap alatt, a 81-es Blühte pedig 6019 kilót. S ha ezekhez is hozzáad­juk a 25 százalékot, úgy 7500 kilogramm körül áll meg a mérce, s ezt a szintet bizony nem sok egyed üti meg az or­szágban. (Zjalai Hírlap) PANASZOS LEVEL NYOMÁN Miért nem fizet tel;es munkabért a kocsordi U) Elet Tsz? A levél, amelyet szerkesztő­ségünk Kocsordról kapott, a panaszok egész sorát veti fel. Hogy a gyár a cukorrépa árát már régen kifizette és a ve­zetőség erről nem tájékoztat­ta a tagságot. Aztán amikoi már megtudták, közölték, a munkabérnek csak a 80 szá­zalékát fizetik ki. A tsz a tagságtól még júniusban fel­vásárolta a trágyát, de az el­lenértékét még mindig nem fizette ki és így tovább.,. Megtudtuk: a cukorrépa­pénzt a jelzett időben való­ban megkapta a tsz. Hogy rögtön nem fizették ki a munkabért belőle? Annak el­sősorban az adminisztrációs munka az oka. vagyis a tel­jesítmény szerinti elosztás el­készítése. Ezek közé tartozik például a 20 százalék vissza tartása is. A termelőszövetke zet ez évre szóló, a tagság ál tál is ismert munkabérsza- bálvzata a következőket rög­zíti: „A felsorolt bértételek év közben csak 80 százalékban fizethetők, havonként, utólag, míg a fennmaradó 20 száza­lék a termelési bevétel-ki­adási terv betartása, illetve teljesítése esetén fizethető ki. . Amiért ez a szabályzat ilyen feltételeket ír elő, annak oka van. A kocsordi Uj Élet Ter­melőszövetkezet a szanálási eljárások során jelentős, olyan segítséget is kapott az államtól, amelyet vissza kell fizetni. S ez az adósság még fennáll. Ilyen körülmények között a Magyar Nemzeti Bank határozza meg az év közbeni kifizetések rendsze­rét, illetve százalékos ará­nyát. Ennek figyelembevéte­lével készült el a termelőszö­vetkezet munkabérszabály­zata. amely nemcsak a tag­ságra, hanem a vezetőségre is kötelező. A kiosztási jegyzéken — amely lényegében már a pa­naszos levél írása közben ké szült — 169 tagnak a név szerepel. A kiosztásra kerülő összeg több. mint 310 000 fo­rint. Azóta fel is vették az ér­dekeltek. (Volt ugyanis olyan hangulat a tagság körében, hogy így, a 20 százalék levo­nása után nem veszik át. Sőt, három napig a magkender betakarítása is szünetelt.) Többen belátták; ez is pén­zes munka, csak a betakarítá­sa után várhatnak innen is pénzt. Kocsordon nem fizet rosz- szul a termelőszövetkezet. An­nak ellenére, hogy tavaly (s év közben csak a 80 százalék kifizetésére került sor. egy 10 órás munkanapra 78 forint 40 fillér jutott év végén. Meg kell azonban érteni, hogy a termelőszövetkezetnek több, az állammal szembeni kötele­zettsége van még ezenkívül, amelyek évek óta kiegyenlí­tetlenek. (Adók, biztosítási dí­jak. stb.) Ilyen körülmények között érthető a bank óva­tossága. Való igaz. hogy a termelő- szövetkezet még nem fizetett a tagságnak az elvitt trágyá­ért. Nyíltan és őszintén meg­mondják; nem tudnak miből. Ha lesz pénz erre is, kifizetik. X. 4>

Next

/
Thumbnails
Contents