Kelet-Magyarország, 1972. november (32. évfolyam, 258-281. szám)

1972-11-29 / 281. szám

«tawawm»«» sn 3. (Mai Jegyzetek: LESZ-E KŐVETKEZŐ NEMZEDÉKE a tanyai társadalomnak? És ha lesz. miért? Hogyan lehet az, hogy még napjainkban is sok fiatal vállalja mindazt, amit a tanyán élés jelent? Tanácsi dolgozókkal közösen ilyen és ehhez hasonló kérdéseket tettünk fel a ta­nyai fiataloknak-. A kisebb tanyák lakói lassan beköltöz­nek a falvakba, a nagyobb tanyák többsége máris villanyt, bekötő utat, autóbuszt és te­lefont kapott Ha pedig egy fiatal mégis ott akarja hagyni a tanyát, ott a kérdés: hogyan és hová? Az „igazi kitörés”' ugyanis sok tanu­lással és áldozatvállalással jár. Egyszerűen csak az iparban munkát vállalni nem min­dig jelent komolyabb előrelépést. Főleg az anyagiakban nem. A városba került és munkássá váló fiatalnak vállalni kell az in­gázás, a különélés, az albérlet (vagy mun­kásszállás), és a hét végi utazások keser­veit. Városban nehéz letelepedni — a la­káshiány miatt. Az otthonmaradás sem könnyű, de könnyebb, mint az ingázás. A fiataloknak nehéz kivárni a jogos igények teljesítését. KISZ-klub, mozi, könyvtár, esz­presszó és még sok minden kellene, ami vá­roson van, tanyán sokszor nincs. A TERVEK ÉS A TETTEK azonban biztatóak. A KISZ KB anyagi segítséget nyújt a KISZ-klubok és az ifjúsági házak építéséhez, s ebből a segítségből a tanyai fiatalok is részesülnek, A nagykállói járás­ban például a községi tanácsok intézkedési tervet dolgoztak ki, amely tartalmazza, hogy a tanácsok a jövőben mi­lyen anyagi és egyéb támogatásban részesítik a fiatalokat. A tanácsokba egyre több fiatal tanácstagot választanak, akik legtöbbször jól ismerik és megfelelően kép­viselik a községek külterületén élő ifjúságot is. Vadas-tanya fiatal tanácstagja például ^anasz^0<^0^’ hogy nincs villany az iskola körül, a fiatalok nem tudnak közösen szó­rakozni. A járási hivatal elnöke megnyug­tatta: jövőre a járás minden jelentősebb tanyáján kigyullad a fény. A Magyar Tele­vízió munkatársai addig is aggregátort aján­dékoznak a vadas-tanyai iskolának. Ludastó nemrégiben 8 kilométer bekötő utat és au­tóbuszt. kapott, a tanya fiataljai így néhány perc alatt elérhetik a járási székhelyet. A többi járásban is vannak jó tapasztalatok. Bálint-bokor, Manda-bokor és Kálonga-tanya fiataljai gyakran tartanak kulturális vetélke­dőket, ezeken a településeken aktív a KISZ- élet. A Vásárosnaményhoz tartozó Petőfi- tanya fiataljai társadalmi munkában segí­tették a buszváró és a vasúti váróterem építését, így hamarosan bekapcsolják a ta­nyát a közlekedésbe. A TANYAI KOLLÉGIUMOK ÉPÍTÉSÉ is arra enged következtetni, hogy a tanya­világ a jövőben is élő tényező marad. A tanácsok, a tsz-ek és az állami gazdaságok is sokat tehetnek azért, hogy a tanyai fiata­loknak kedvük legyen otthon maradni. 2. Háztartási napló „INGYEN LAKÁS NINCS, a tanácsi bérlakásért is fizetni kell egy bizonyos ösz- szeget. Lakásra minden családnak szüksége van, már csak ezért is érdemes, sőt, szük­séges minden családnak takarékoskodni. A takarékosság nem fukarság.” Október 27-én a nagykállói Zöld Mező Tsz tanácstermében körülbelül ezekkel a mondatokkal kezdte a takarékossági ankétöt az Országos Taka­rékpénztár egyik képviselője. Az ankéton részt vevő lányok és asszonyok érdeklő­déssel figyelték azt az előadást (nevezhet­nénk tanácsadásnak is), amelynek minden család hasznát veheti. Szó volt itt az előtakarékoüságról. az .utótakarékosságról (eíőbbire példáúl íakék- építés előtt, utóbbira lakásépítés után van szükség), az ifjúsági takarékról és a háztar­tási napló vezetéséről. Az ankét résztvevői­nek kérdéseiből is kiderült, sokan nem tud­ják, hogy mi is az ifjúsági takarékbetét. Az információ, a felvilágosítás hiánya miatt pedig — bármilyen furcsán hangzik —• anyagi kár éri a családokat, mert sokan 2 százalékos kamatot adó postai takarékba teszik pénzüket, pedig az ifjúsági takarék sokkal előnyösebb, mert ha egy 14 éven felüli fiatal havonta mondjuk 400 forintot tesz az ifjúsági takarékba, akkor 5 év múl­va 24 ezer forint helyett a kamattal és a prémiummal együtt 28 ezer forintot kap vissza. Ezenkívül — mindössze 2 százalékos kamatra — 22 ezer forint OTP-kölcsönt is vehet a már 19 éves fiatal, így összesen 50 ezer forintja lehet, például egy családi ház építésének „beugrójához”. AZ ANKÉT FŐ TÉMÁJA a háztartási napló vezetése volt. Itt is elhangzott, hogy a háziasszonyoknak tudni kell: ma már nem lehet gazdálkodni családi terv, családi mérleg nélkül. Főként a háziasszonyok vál­lán nyugszik a felelősség, hogy a család (az iskolás gyerek is) takarékoskodjék, félrete­gyen kisebb-nagyobb összeget a családta­gok által meghatározott közös célra. Még a jól kereső családokban sem lehet kiegyen­súlyozott a családi élet —; takarékosság nélkül. A nyomdai úton előállított háztar­tási napló — amelyet ismertettek az anké­ton — világosan elénk vetíti, hogy hol, miből lehet és kell takarékoskodni, s hóna­pok, vagy egy év elteltével a helyesen ve­zetett naplóból azt is látjuk, hogy milyen összeg áll rendelkezésünkre. A naplóvezelés nem azt jelenti, hogy bevezettük ’a család­ba is a bürokráciát. A napló rovatai a jö­vőbe is mutatnak, az elkönyvelt bevételek és kiadások ismeretében — az árrendezése­ket is figyelembe véve — a jövőnket is tervezhetjük, meghatározhatjuk céljainkat is. A rendszeresen és pontosan vezetett naplóból néhány hónapos tapasztalat után megtudhatjuk, hogy a család jövedelméből mennyit tehetünk a takarékba anélkül, hogy a rendszeres kiadásoknál meglepetés érne bennünket... AZ ANKÉT UTÁN a jelentős jövede­lemmel rendelkező asszonyok véleménye is ez volt: a receptekkel és jó tanácsokkal ki­egészített háztartási napló a tapasztalt há­ziasszonyokat is ésszerűbb gazdálkodásra serkenti. Jó lenne, ha az OTP megyénkben több ilyen ankétot tartana és több háziasz- szony kezébe juttatna háztartási naplót. Nábrád! Lajos Nem a dolgozókon múlik 4 \yíregyhaii Konzervgyár bérbelvzele a szakszervezel élőn Az ország tizenöt konzerv­ipari vállalata között előkelő helyet foglal el a Nyíregyhá­zi Konzervgyár azzal, hogy a munkások számát tekintve a negyedik, a termelés meny- nyiségét nézve az ötödik, míg az exportra jutó terme­lés nagyságát vizsgálva a második helyen áll a sor­ban. S ennek furcsa ellen­pontja, hogy az átlagbérek alapján évről évre az utolsó, vagy az utolsó előtti helyen áll. Az itteni fizetések elma­radnak az élelmiszeripari vállalatok fizetésének megyei átlagától is, az utolsó helyen tanyáznak a 20 ezer forintot nem sokkal meghaladó éves átlagos bérszínvonallal. Intézkedések kellenek Mi vezetett ide, milyen le­hetőségei vannak a gyárnak az utolsó helyről való el­mozdulásnak? Erről tájékoz­tatta a vállalat igazgatója, Folkmayer Tibor a közel­múltban az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottságát. A nyíregyházi gyár bér­helyzetének alakulásához hozzájárultak külső és a vál­lalat belső körülményeiből adódó problémák egyaránt. Az például, hogy a gyár már a telepítés kezdetétől a munkaigényesebb termékek gyártását kezdte meg, eleve alacsonyabb jövedelmeket tett lehetővé. Ugyanakkor a Konzervipari Tröszt összeha­sonlítása a más, hasonló pro­filú konzervgyárakkal azt mutatja, hogy ott közel azo­nos termékmennyiséget jóval kevesebb dolgozó igénybevé­telével érnek el. A változtatás lehetőségé­nek sok mindén fthfcárt szab, de néhány intézkedés* fel­tétlen meg kell tenni. hi­szen a gyár kollektívája a jelenlegi jövedelmezőségi szinttel nincs — és nem is le­het — megelégedve. Ugyanis a fizikai dolgozók bérszínvo­nala az utóbbi három évben tíz százalékkal nőtt, de a gyár veszteséges termelése miatt elmaradt nyereségré­szesedés révén a tényleges jövedelemnövekedés csak en­nek fele, mintegj" 5,5 száza­léknyi. Az alkalmazottaknál a tavalyi személyi jövedel­mek is csak az 1968-as szin­ten maradtak. Sok fajta, feszített tempó A gyár a feldolgozott zöld­séget, gyümölcsöt javarészt piaci áron szerzi be. Ugyan­akkor az eladási, értékesítési árszint behatárolt, eíre a vállalatnak nincs befolyása. Igv érthető meg, hogy a je­lenlegi termeléssel az idén t9 millió forintos vesztesé­get „tervezhetnek”. Márpedig a bérek emelésének egyii, alapja éppen a nyeresége­sebb termelés lenne. Viszont — s ez is a vállalat vezetői­nek a megállapítása — a je­lenlegi veszteséges gazdálko­dás nem minősíthető objek­tív helyzetnek, több intézke­dést lehet tenni, amivel vál­toztatnak rajta, legkedvezőbb esetben akár 6—8 milliós nyereség is elérhető lenne Nyíregyházán. Ehhez az első tennivaló a gyártmányszerkezet felül­vizsgálata. Jelenleg 400 fajta konzerv készül itt, s a nagy szám mutatja, hogy ennyi terméket igazán jól szerve­zett, nagyüzemi módon nem lehet előállítani. A munka­erő-ellátáshoz, a gyár kapa­citásához kell igazítani a termelés szerkezetét. A gyár eredetileg 3200 vagon áru feldolgozására lett tervezve, most 4500 vagonnál tartanak. A túlzsúfoltság mindenütt érezhető, hosszabb távra az ilyen túlfeszített termelés sem engedhető meg. A reális mennyiség az évi 4000 va- gonos feldolgozás lenne, ahol még jól szervezhető a fel­dolgozás minden mozzanata. Ugyanakkor azonban — mi­vel a termékek 85 százaléka exportra kerül — a gyár ve­zetőinek döntése attól is függ, hogy milyen nemzetkö­zi szerződések vannak a ter­melésre, melyek azok akon- zervek, amelyeket az ország devizamérlegének javítása ér­dekében feltétlen gyárta­niuk kell. Gondosabb bérgazdálkodás Ebben a helyzetben érté­kelhető igen pozitívnak, hogy a vállalat az idén a fizikai dolgozóknál 6 százalékos; az alkalmazottaknál négyszáza­lékos bérfejlesztést tervezett, amit várhatóan teljesít is. Emellett az idén a béralapnál csak minimális túllépésük adódhat az utolsó negyedévi munkaigényes termékek gyártásánál. A gondosabb bérgazdálko­dásnak, a béralappal való ta­karékosságnak — ami nem jelentette azt, hogy valahol is visszatartották volna, nem fizették volna ki a jogos ke­reseteket — egyik fontos se­gítője volt az üzemek között kialakult munkaverseny. Na­ponta, havonta értékelik a legjobban dolgozók, az üze­mek eredményeit, s az elsők havonta jutalomba/. része­sülnek. A munkások áteső* portosításánál egyre inkább figyelembe veszik, hogy egy- egy kisebb közösség, brigád egyszerre változtasson he­lyet, menjen új munkaterü­letre. így jobban a maguké­nak érzik az üzemet, a mun­kahelyet. A túlórák számát csökkentették. 4 s/a^wrveisel is segítsen Mindezek az erőfeszítések sokat javítottak a . vállalat helyzetén, de javarészt csak arra valók — mivel a többi gyár is megtesz mindent a jövedelem növelésére — hogy a nyíregyházi gyár el­maradása ne növekedjen A szakszervezet segítségét ké­rik a helyzeti hátrány leküz­désében, vagy olyan veszte­ségforrások megszüntetésé­ben, mint a pektinüzem, ahol a termelés népgazdaságilag fontos, viszont a gyárnak nem fűződik hozzá érdeke, hiszen 4 milliós veszteséget „hoz”. Kulcsár Mátyás, az ÉDOSZ közgazdasági osztá'yának a vezetője, aki szintén részt vett a megyebizottsági ülé­sen, már vázolta is azokat az intézkedéseket, amit eddig tettek egyrészt a konzervipar jövedelmezőségi szintjének a javítására, másrészt a bér- színvonalban legjobban ei- mardt nyíregyházi és debre­ceni gyárak segítésére. Emel­lett persze a vállalatnak is megvannak a lehetőségei, hogy a szervezettséget job­ban fokozva, a belső tartalé­kokat kihasználva elősegítse a nagyobb jövedelmek kép­ződését, ehhez vegye igénybe a dolgozók segítségét .-is. liiAioi-.. Lányi Kos mid HÓK-cégnél kooperál a vasipari ktsz A Nyíregyházi - Vas- es Fémipari Kisipari Szövetke­zet műhelyeiben és szerelő- csarnokaiban december 10-re elkészül az idén gyártott 150 köbméteres hidroglóbuszok kilencedik példánya. Ezzel ez a nagy tudást igénylő te­vékenység be is fejeződik. Az eddig gyártott példányok mind Szabolcs-Szatmár me­gyében maradtak, itteni me­zőgazdasági nagyüzemek vették meg. Ezt a munkát a jövő esztendőben nem foly­tatják. Emberközelben Jegyzetek a gr őr tele ki Aranykalász 7 sz-bnl Hétköznap a győrteleki Aranykalász Termelőszövet­kezet irodáiban. A napi mun­kaeligazító megbeszélésnek már egy fél órája vége van, mire Magyar Sándor elnök leteszi a telefonkagylót a legsürgősebb üzenetek után Telefonok helyett hadd raj­zoljuk le szavakkal, amit a falon függő térképeken lát­tunk: Győrtelek 1756 holdja a Mátészalka felőli út elága­zásában fekszik: innen lehet menni vagy Fehérgyarmat vagy Csenger felé. A közös gazdaság területe elnyújtott, alakja, min* egy kissé poca­kos emberé. Nagyon vegyes talajok. És: készen van a; agronómiái terv, ezt a térké­pek mutatják. Egész sor jót hallottunk a közös gazdaság munkájáról. Az utóbbi években az élre tört a környéken. Most is az elsők között van, még ünnér élőt* befejezték az összes ve­tést. Állandóan segítenek © környék gyengébben gépesí­tett közös gazdaságainak. He­lyesen választották meg a vetéssze —zetet, a melkií- üzemága kitűnőé- '—.érvre nek, jól program k d >1­gozóik fáradozásait és emiatt gyümölcsözően hasznosítják ka Mindez nem mondható el a régebbi esztendőkre. Bi­zony, a szocialista mezőgaz­dasági nagyüzem megterem­tése közben hét főagronó- must és nyolc főkönyvelőt váltott a vivődő, útját kereső falu. Magyar Sándor is a hatodik elnök — bár a főis­kola után ez volt agronómus- '-ént az első munkahelye, az egyetemet már itt végezte el — Abból indultunk ki hogy van kétszázhét mun­kára fogható tagunk... — Szóval az emberekbq» ': És a föld, a gépek csak az 'tán? — Igen, Mart á földön it- ember dolgozik. A gépeken 's. Mindent, ami rViunka, csak az ember valósíthat meg .. Innentől kezdve az igen jó tv "írteleki logika világos, mint a napfény. A szerelők és aKtorosok, fuvarozók négy renöt erős, egészséges tagot igényelnek. Az állattenyész­tés 24-et. A gyümölcsösbe tá ép, erős ember kell. A zöld­ségesbe szintén. Ezzel ki is merült a nehéz munkára is alkalmas tagság létszáma. A többiek betegesek, idősek, nyugdíj előtt állók. Mit lehet ilyen helyzettel! tenni? — ezt már a megér­kező Nagy Miklós foagronó- mussal együtt folytatjuk Mindé-: --kel őtt 'elszámolíá? a tizenhét fő növényre k: terjedő „vegyeskereskedést Az Aranykalász jelenleg csa négy növényfajtával foglal kozik. Kalászosokkal — már napok óta földben a 450 hole búza. Kukoricával — még tö- -ik, de már segí*enek mások iák is. Napraforgó var még és pillangósok, mert ez kell az állatokhoz. Nincs szakosított telepük Ahhoz kicsik. (Nyílt titok Hogy egyik szemsz*" :k a szintén ilyen kicsi, ké ­tágú Géberjénnel egyesülési tárgyalásokat folytatnak.) De állományuk, törzsállomár nyuk is igen jövedelmezővé válhat, ha majd nemsokára ötvenezer forintnál is jóval többet kaphatnak fajbikái­kért, melyek *ovább örökít­hetik teheneik máris jóval évi háromezer literen felüli és egyre növekvő teljesítmé­nyét. És a gépesítés! Idén is mil- ós összegeket adnak gé­nekért. eddig is következeié- >n (" "sz° £7 ner akadályozta meg őket abban, hogy amikor nem sikerült a vegyszeres lyomirtás, kapával es- enek neki a napraforgónak, vápáit a sor elején Antal tiklós. párttitkár. Konc/. La­jos, az ellenőrző bizottság el nöke és ^ "sorban a ka pálni igen jól tudó főagronó mus (gyermekkora óta tanul :o a hazái földet vágni).-onek az ablaké’ ■ atyáján sie'ünk ki, me, ígérkeztek a kombájnok Az egyik Szamoskérről, ahol kukoricatörésben segített s már indul is tovább szintén segí*eni Olcsvaapátiba. A másikhoz megérkezett a szíj és az egész vezetőség kéri, hogy még e beszámolóban nyugtázzuk Katona Gyulá­nak, a csengerújfalui terme­lőszövetkezet elnökének kol­legialitását: levette a gépről és ideadta, mert az övék már úgysem dolgozik. Pedig ezt a gépet, amihez adta, előlük vette meg Győrtelek. Nagy Miklós is mehet azE—512-es­sel. Jó üzlet a „segítség”, százezreket hoz a konyhára. És mindez hogyan történt? Vívódások, vita nélkül? De­hogyis! Az árvíz után több milliós hiány volt. vezetőség helyett az állami gazdaság- mi látták el néhány an má­sodállásban a vezetést, Volt olyan is, aki rövid működés után szanatóriumba ment. De most tartalék lesz. És minden takarmány éltévé Már szeptember elején bési lóztak. Egy munkanap értéke a száz forint felé közeledik Nyugodtak a szavak, hatá­rozóiak a tettek Győrtele ken, ahol mindenki bizakod ,a néz a következő évek gya­rapodó gazdálkodása elé. Gesztelyi Nagy Zoltán A vasipar vezetői ezekben a napokban tartózkodnak a Német Demokratikus Köz­társaságban, hogy végső for­mába öntsék és aláírásuk; 1 lássák el azt a megállapo­dást, amely 10 esztendőre sza­bályozza a nyíregyházi szö­vetkezet és a Schönebech-i traktorgyár közötti együtt­működést. A ktsz az NDK- ból kap gépeket, valamint nyersanyagot ahhoz, hogy traktoralkatrészeket állítson elő. A kooperáció előnye el­sősorban az, hogy a vasipgr minden dolgozója hosszú táv­ra előre jól látha*ja a fejlő­dés mértékét, és élvezheti az előnyös együttműködés tartós h asznát. A ktsz-nél jól felkészültek a januárban kezdődő gyár­tásra. Külön foglalkoztak azokkal a szakmunkásokkal, akik a rendkívüli pontosságot kívánó, korszerű technológiát öveteiő gyártásban a fő szé- epet játsszák. Megkezdik ./marosan azokat a beruhá- ásokat, amelyek a zavarta- an gyártáshoz elengedhetet- ?nek. A nyíregyház’’ szőve*- cezet a nemze*közi kooperá­ció révén az eddiginél is fontosabb szerepet tölt be a megye iparába« I* Fiatalok —- tanyán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents