Kelet-Magyarország, 1972. november (32. évfolyam, 258-281. szám)

1972-11-28 / 280. szám

WH. november A KELBT-MAGTAHORSSA« •.I oMaf Hírünk Magyar Hírlap Telefonra várva Az országos terveket ele­mezve Gazsi Nándor, a pos­ta-vezérigazgatóság posta- műszaki igazgatója a követ­kezőket mondta a Magyar Hírlap munkatársának: — Az egyéni előfizetők kérel­meinek elbírálásánál első helyre az egészségügyi dol­gozók kerülnek, az orvosok között elsősorban a kórhá­zakban működő gyógyító Or­vosok. a körzeti orvosok. Akik olyan munkahelyen, be­osztásban dolgoznak, hogy lényeges: a munka befejezé­se után is azonnal elérhetők legyenek, szintéh gyorsabban kapnak telefont. Jövőre — egvéb példákat is említve el­mondta az Igazgató — Nyír­egyháza 520Ö új távbeszélő- állomással gyarapszik. (No­vember 13.) Esti Hírlap Épöl a híd A Szabolcs-Szatmár me­gyei Rakamaz község hatá­rában, Rakamaz és Tokaj kö­zött a Hídépítő Vállalat négy hidat készít. Ez a munka a 38-as főútvonal rekonst­rukciójával egvidőben tör­ténik. A hidakat már az új közúttal kapcsolják majd egybe, s ezzel megszüntetik a vasútvonallal való szint­beni kereszteződést, amely eddig sok bosszúságot okozott. (November 5.) V endéglátás Az első étlap A fejlett nyírségi éttermi kultúrát igazolja, hogy az el­ső ismeri magyar nyelvű él­lapot. a „Tariffa”-t Nyíregy­házán 1834-ben írta Márkus Mihály, a Nagy Vendégfoga­dó tulajdonosa. A jellegze­tes alföldi ételek egyébkén: a neves szakácsmesterek re ceptúróiban is megtalálha tők. A cukrászboltok a XIX század közepén a Nyírségber is vendéglátóhellyé, cukrász, dává alakultak át. (Október, szám.) Tv-híradó Ideaen­torsai műnkről Megalakult Nyíregyházái; a Felső-Tisza vidéki Intéző Bizottság. Feladata, hogy a történelmi és népm "vészeti emlékekben gazdag megye turizmusát elősegítse. Sóstő környékét üdülőteleppé fej­lesztik a rakamazi Tisza- parton pedig hétvégi telke­ket parcelláznak. Áz intézi bizottság a szolgáltatás fej­lesztésével is elő akarja se­gíteni. hogv minél többen látogassák Szabolcs-Szatmár történelmi és építészeti mű emlékeit. (November 1.) Népszava A moszkvai rádió szabolcsi emlékéről Negyvenedik évfordulójá ünnepelte a moszkvai rádió magyar adása. Az első mű sorokról többek között a kö­vetkezőket írják: A moszkvai rádió magyar adásainak kéz detéről az első műsorokról néhány visszaemlékezést őriz. nek Moszkvában: Antal Mik lós budapesti lakos 1987-ber írta le emlékeit. 1932-ber Nyíregyházán élt. és minder estéiét a rádió mellett töltőt te Az egyik alkalommal fel figyelt arra • hogy a bemon dó német nyelven közl; „Néhánv perc múlva ma gyár nyelvű adásunkat hall­ják" Talán n véletlen is közrejátszott abban. hogy Antal Miklós emlékezetébe mélyen bevésődött ez a nap. Tervezték Nyíregyházán A moszkvai rádió mikrofon­jánál ugyanis négy magyar íróforradalmár foglalt he­lyet, ezek közül Zalka Máté­ra és ííiés Bélára név sze­rint is emlékezik. S ez szin­te magától értetődő, hiszen Zalka Máté gyerekkori ját­szópajtása volt, együtt jár­tak iskolába. Még a hang­ját is megismerte, amint ké­szülő regényéről beszélt. Azonnal értesítette Zalka Má­té apját, majd később még levelet is sikerült váltania a Moszkvában élő íróval. (No­vember 6.) Népszabadság Hányán dolgoznak ? A munkaerőhelyzetet ele­mezve mútat rá a Népsza­badság munkatársa: a né­pességnek körülbelül a fele aktív kereső Bács és Pest me. gyében, a legalacsonyabb az aktív keresők aránya Sza­bolcs, Hajdú és Szolnok me­gyében <41—43 százalék). A 14 évesnél idősebb, de a nyugdíjkorhatárnál fiata­labbak arányában az orszá­gos átlag (64 százalék) mö­gött erősen elmarad Hajdú megVé és Szábölés megye. Az országos statisztikai adatok alapján megyénk to­vábbra is á mezőgazdasági jellegű megyék közé tarto­zik Bács-Kiskun, Békés, Hajdú, Somogy, Tolna és Éala megyével. (November 10.) Magyar Nemzet A városiasodásról Néhány JO- kevéssé ismert — városról ír Baróti Géza: .„Átutazóban" címmel. Nyír­egyházáról a következőket: A városfejlesztés sötán „az ut­cákat és nagy lélegzetű tere­ket kellett az öröklött ko­pottságból kivakarni, érté­küket megóvni, s az értékte­len helyére maradandó érté­ket ültetni. Az urbanizáció folyamatának ez a nagysza­bású szervátültetése kivá­lóan sikerült és még koránt- em ért véget. A jó öreg tir- iák város Valámi nehezen megfogható fiatalodási tö­rekvés jegyében él. s bár Szabolcs-Szatmár még min­dig az ingázó, az egész or­szágban elszéledt munkaerő­utánpótlás jelentős hátor­szága, Nyíregyházán ke­véssé érzik ez az elvándorlá­si láz. A fiatalabb korosz­tály nem azt érzi, hogy az sten háta mögött él, ha- . iem egy mind kényelme- ebbé, meghittebbé és mo- ’ernebbé váló városban, melyre már a legrosszabb karattal sem ’éhét "áakasz- ani a vidéki f 'szék jelzőt.” November 12.) lurádló A szabi ácsi almáskor lekről Négyrészes sorozatot ko­mit a Falurádió a szabolcsi almáskertekről. Azt részle­tezték többek között: rend­kívül fontos az almáskertek rekonstrukciójának körülte. kintő szervezése, mert külön­ben az 1980-as évekre nagy /isszaesés következne be. A tóvetkező években ugyanis 500—2000 hold almaültet­vény fog kipusztulni — el­öregedés miatt — évenként. \ jelenlegi számítások és kísérletek szerint — ame­lyekben mások mellett ko­moly szerepét vállalt á Ker- ászeti Kutató Intézet újíe- lértói telepe — évi 2—3 ezer hold pótlása látszik megold­ható feladatnak. Milyen sze- encse. hogy idejében felis- herték ennek a munkának a fontosságát. Ez a tudomány felmérhetetlen becse. elébe mégv a gazdálkodás napon­ta jelentkező gondjainak. (Beféjéző fé52: rtöwetnbef 13.) Aranyérmes cipőmodellek A Nyíregyházi Cipőipari Szövetkezet épületének egyik oldalszárnyában, két kisebb helyiségben dolgoznak a ter­vezők. Az első szoba inkább műhelyhez hasonlít, mint ter­vezőirodához. Itt ugyanis kéz­zel készítik az első pár minta­darabokat. A másik, tágasabb, helyiségben végzik az „igazi" tervezést — magasított aszta­lokon rajzolják, szabják, kí­sérleteznek az új modellek­kel. A polcokon sorakozó szá­mozott dobozok viszont már az elkészült mintákat rejtik. tgv evvel előre A hattagú tervezőkollektíva vezetője Bárdi András. Nem­régen vette át a ..vezérbotot’' a nyugdíjba vonult Borbély Sándortól és máris jelentős sikert könyvelhetnek el. Az októberi budapesti cipőmo- dell-kiállításon öt beküldött tervük közül négyet díjazott a zsűri — egy első, egy máso­dik, és két harmadik díjat hoztak el, a vele járó serle­gekkel, oklevelekkel és pénz­jutalommal. — A tervezés, modellezés nem könnyű, de nem is bo­nyolult munka — mondta Bárdi András. Fontos, hogy egy évvel mindig előre dol­gozzunk. figyeljük a külföldi piacot, a divatirányzatokat, hiszen szövetkezetünk kizá­rólag exportra termel. Az olasz, angol cipőkkel pedig nem könnyű felvenni a ver­senyt, diktálják az „iramot”," nem lehet lemaradni mögöt­tük. Műhelytitkuk nincs — Hogyan lesz valakiből model 1 tervező ? — Természetesen kezdetben nem a tervezőasztalhoz ke­rültem. Lassán 20 éve dol­gozom a szövetkezetnél, Itt tanultam a szakmát — cipő- Celsórészkészitő az eredeti foglalkozásom. Dolgoztam szinte minden területen, így a gyakorlati ismereteket most alaposan fel tudom használni a tervezésnél. A jelenlegi kol­lektíva 5—6 éve dolgozik együtt* a tapasztalatunk, a rutinunk megvan, de az újabb anyagok mindig más-más kö­vetelmények elé állítanak bennünket. — Műhelytitkunk nincs. Nagyrészt saját elképzelése­inket valósítjuk meg, de min­dig szem előtt tartjuk azt, hogy a cipők elegánsak, ké­nyelmesek, jó minőségűek és praktikusak legyenek. Az ötletet kaptafára rajzol­ják, majd a kiválasztott bőrt rászegezik — rácvikkölják — a kaptafára. A pábírmintá útán szabják, ragasztják* tű­zik, talpalják a cipőket. A modellekből először csak né­hány párat — kizárólag kézi munkával — készítenek. Ezek kerülnek a hazai és külföldi bemutatótermekbe. Miután megnyerik a kereske­dők. az üzletemberek tetszé­sét. lehet szó a megrendelés­ről . Amit kézzel meg tudnak csinálni, az a sorozatgyártás­ra is alkalmas. Á 4—5 féle technológia pedig lehetővé te­szi* hogy' egyszerre pár ezres, de ugyanakkor 17—?0 ezres tételeket is tudnak gyártani. 4 milyen a modell... Ahogy sikerül á modell, olyan az eladás — tartják a szövetkezetnél. Ha nem is szó szeHnt így van — hiszen sok függ a technológiától, a soro­zatgyártás pontos munkájától — az igaz, hogy csak az egye­di darabok sikere után be­szélhetnek megrendelésről. A jó tervezőgárda tehát sokat ronthat, de ugyanakkor sokat tehet azért, hogy újabb piaco­kat és megrendeléseket sze­rezzenek a szövetkezetnek. Balogh Júlia Megkezdődtek az országos egészségnevei és* i napok Orfezágos egészségnevelési napok címmel ötnapos tudo­mányos előadássorozat kez­dődött hétfőn a TIT termé­szettudományi stúdiójában. Az ötnapos tanácskozás „ál­la. hogy újabb háté., y űiódszörekkel. ötletekkel, ;á. 'asdalctokka] eazdagitsa Az egészségnevelés fégyverlá át, eszközéit. Az első napon az egészsége nevelés elméleti, szervezési eh módszertani kérd:s?il vitat­ták meg. Dr. Métréki ' ■% áz Egészségügyi Felvilágosítá­si Központ Igazgatója beveze­tő előadásábán összefoglalta az egészségnevelés elméleti kérdéseit, a vele ‘ emben tá­masztott tudómért; os igénye, kel. majd Volíár János. a Vöröskereszt budaoesti szer*, vezetőnek titkára szolt a vö­röskeresztes evékenység időszerű egészségnevelési feU adatairól. Ezután szekcióülé­seken Vitatták meg a napi­renden szereplő kérdéseket. Kedden Ortutay Zsuzs- V család szerepe az egészségne­velésben című előadási il megkezdődik a családvéde. lem 6 az egészségneve' s kapcsolatait magában fog; a. ló témakör megviia' ésá, amelyben jelentős szeredet kapnak a nők egészséevédel*. mének kérdései. UNGVAR SÉTÁNY. lUA/US I TÉR é U] utcanevek Nyíregyházán A közelmúltban utca elne­vezésekről döntött a városi tanács Nyíregyházán. Az ut­cák többségét a városrende­zési tervek alapján alakítot­ták ki, néhány esetben már meglévő utcák nevét változ­tatták meg. Jósaváros utcái: Az Őszülő utca 190. számú házzal szemben nyíló kelet—nyugati irányú utcának — amely a Korányi Frigyes utcába csatlakozik be az Eperjes ut­ca, a Korányi Frigyes utcá­tól nyugatra körülbelül 120 méter távolságban a Csaló közből nyíló és az Eperjes utcába csatlakozó utcának a Lengyel utca, a megépült la­kóházaktól nyugatra körül­belül 140 méter távolságra az Eperjes utcából nyíló — észak—déli irányú, s a ké­sőbbiekben kialakítandó új utcának az Vngvár sétány nevet adták. (Mindhárom el­nevezés testvérvárosi kap­csolatainkra utal). A Smidt Mihály utcával párh za*.os szak—déli irányú új utcá- ak — amely a Csaló közbe! yílik és az Eperjes utcába csatlakozik, a Gádor Bál itea nevet adták. A rende isi terv almién ki'‘kitár ló jósavárosi teret Május 1 ’érnek nevezték el. Az Északi körút térségé­ben az Árok utcából nyírt és az Ujszőlő utcába torkolló új utcának a Tőke utca ne­vet adták. Sóstófürdő térségében az Igrice csatorna, Kemecsei út, valamint északon a Vörös Csillag Tsz gyümölcsöskert­je által határolt tömbben ki­alakított új utcák — az üdü­lőtelep utcái — neve: Nap­fény, Árnyas, Szivárvány. Majális, Szikes, Szódaház. Fürdő utca. Á Kemecsei út­ból nyíló — eddig Földmű- vesszövetkezeti utcának — az Igrice csatornáig terjedő szakaszát Berenát utcára vál­toztatták meg. A Sóstói út folytatásaként 1970-ben for­galomba helyezett új útsza­kaszt a tbc-kórháztól Sóstó­fürdőn át egészen az Igrice csatornáig Sóstói útnak, a Sóstógyógyfürdő központjá­ban lévő székely képűtől a Kemecsei útig terjedő (épí­tők üdülője előtt haladó) út­szakaszt Blaha Lujpa sé­tánynak nevezték él. Vajda-bokor térségében Ireséalja és Csendes utca, '’elsősima térségében Simái '.ér, Barázda utca. Róna út­tá, I. Mandabokor térségé­ben Kalászos utca, Jegenye utca, Borbánya térségében Bodza utca, Galagonya utca, Kökörcsin utca, Kökény utca nevet adtak a kialakított új utcáknak, térnek. önkéntes rendőrök tanácskozása fegy év munkáját értékelték vasárnap délelőtt Kisvárdán, a Bessenyei Gimnázium dísz­termében Kisvárda város és a kisvárdai járás önkéntes réndörei. A tártácskozáson — árriélyen részt vett Jakab Miklós, a járási pártbizottság első titkára, lápok András, a városi pártbizottság titkára, 4r. Józsa István, a járási hi­vatal elnöke, a járás, a város társadalmi és tömegszerVeze­teinek képviselői — Kamarái Hugó járási-városi rendőrka­pitány értékelte az önkénte!« rendőrök tevékenységét, szólt azokról az eredményekről, amelyeket a Bűnüldözés te­rén az önkéntes rendőrök se­gítségével elértek. Az ünnepi tanácskozáson kitüntetéseket és jutalmakat adtak át a legeredményesebben dolgozó Önkéntes rendőröknek. üimutasztottáh a tédöoüást Pénzbüntetés a szabályok megszegőinek Á Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács elnöke 1972. október !-án kelt 2006/2/1972. számú határozatával a ragadós száj - és körömfájás miatt védő­körzetté nyilvánította többek között Nyíregyháza város te­rületéből a felsősima! és a manda-bokori kirendeltségek közigazgatási területét is írről a határozatról a Sza- uolcs-Szatmá- megyei Állat forgalmi és Húsipari Válla- at is értesült. B. I. felvá árló ennek ellenére a vé lőkörzetté nyilvánított terű létről, az állategészségügyi állomás engedélye nélkül PANORÁMAKÉP A TISZATELEKI BEKE TERMELŐSZÖVETKEZET ÁLLATTE­NYÉSZTŐ TELEPÉRŐL. (ELEK EMIL FELVÉTELE) felvásárlás céljából ötveli darab sertést hozatott be a háztáji gazdaságokból a nyír­egyházi Vásár térre. B. I. fenti cselekményével szabálysértést követett el, megszegte a rendelkezést és az állatbetegségek elleni vé­dekezés elmulasztása miatt a szabálysértési hatóság 500 ’orint pénzbírsággal sújtotta. A nyíregyházi városi fő- íllatorvös által tett feüe- lentés alapján ugyancsak öt- ;záz forint pénzbírsággal sújtották P J. szélső-bokori 'akost, áki két sertését vé­dőoltásban nem részesítette. Nyolcszáz forint pénzbír- idggal sújtották S. P. nvfr- egyházi, manda-bokori la­kost, aki öt darab sertés és két darab szarvasmarha vé­dőoltását megakadályozta azzal, hogy nem tartózkodott otthon, annak ellenére, hogy értesítést kapott. S. J. Nyíregyháza, ugyan­csak manda-bokori lakos az állatbetegségek elleni véde­kezést elmulasztotta. őt szarvasmarha, 47 sertés ái két bárány beoltását elmu­lasztotta. Ezért a szabálysér­tési hatóság 1800 forint bír­sággal sújtotta. S. A. manda-bokori lakost 1500 forint pénzbírsággal sújtották, mert 28 darab ser­tést, nyolc szarvasmarhá' és két bárányt nem oltatotí be. A fentieken kívül feltűnő­en sok eljárást indítottak még azok ellen, akik a vé­dőoltással kapcsolatos ren­delkezéseket nem tartották be. Ezzel veszélyeztetik nem­csak a saját állatállomá­nyaik, hanem a körzethez tartozó állatok egészségét is. F. Q

Next

/
Thumbnails
Contents