Kelet-Magyarország, 1972. november (32. évfolyam, 258-281. szám)
1972-11-26 / 279. szám
\%i*. november 28. RELET-MAGYARORSZAG VASÁRNAPI MELLÉKLET 9. ot<M Kiss Dénes: ÉDES ŐSZI LÁRMA Szüretek méz-illata s aongakongás hív haza várnak régi őszök Gesztenyefa pagoda könnyet ejtő sátora árnyában időzök Drótkarikán gesztenye kis koronám ékszere parázslana lángban zöld csillagok köldöke nesztelenül feltörne öreg diófánkon Delavári muskotály nagyapám ki halott már s csillag-szüret várna Mustban fuldokló darázs mélyről izzó tűzrakás édes őszi lárma. Major fános: PRÉSHÁZAK, GÁLICOS KÁDAK Paprikafüzér piroslik a fehér falakon — Bartók helyett stráfkocsik nyikorgását hallgatom. Présházak, gálicos kádak fölött a nap lehűl. Árnyékai mártanának hódolok szüntelenül. Paul Éluard: LESZÁMOLÁS Tíz barát elpusztult a háborúban Tíz asszony elpusztult a háborúban Tíz gyermek elpusztult a háborúban Száz barát pusztult el a háborúban Száz asszony pusztult el a háborúban Száz gyermek pusztult el a h áborúban És ezer barát és ezer asszony és ezer gyermek Ó mesterek vagyunk a halottak számlálásában Négyjegyű meg hétjegyű számokkal dolgozunk Nagy jártassággal de rohan az idő És háborútól háborúig minden feledésbe merül Ekkor emlékeink tömegéből Váratlanul előbukkan egyetlen halott S életünk szembefordul a halállal Védekezik a háború ellen És küzd az életért Boldog Balázs fordítása Húsz évvel ezelőtt, 1952. november 18-án halt meg századunk francia köb /szelének egyik vezéralakja, a nemzetközi Lenin- békedíj tulajdonosa. Nyelvi sarok Az intézménynevek Az elmúlt hetekben Nyíregyházán két sportklub, a Spartacus és a Petőfi egyesült. Az új egyesület neve Nyíregyházi Spartacus-Pető- fi SC lett, Beillik-e ez az elnevezés a hagyományosan kialakult magyar intézménynév-rendszerbe? Az intézménynevek a tulajdonnevek sajátos csoport, ját alkotják. A hivatalok, intézmények. Intézetek, szervezetek, szövetkezetek, vállalatok. társulatok nevét jelöli ezzel a műszóval a hyelvtudomány. E nevek általában két elemből állanak. Az első elemük az egyedítő elem, a második a fogalmi csoportot megielölö tag. A Tiborszállási Általános Iskola intézménynévben például az általános iskola rész a fogalmi csoportot jelölő tag, és elárulja pontosan az intézmény funkcióját, feladatát. Ä tiborszállási, az egyedítő elem pedig megmondja ennek az általános iskolának a földrajzi helyét, és ezzel elkülöníti minden más általános iskolától. A magyar intézménynevek egy részében egyedítő elemként földrajzi név áll. A Szamossályi Általános Iskola a Kisvárdai Múzeum nevekben az intézmény pontos helyét, a Mátészalkai Járási Kórház, a Tiszántúli Áram- szolgáltató Vállalat, a Nyírségi Állami Erdőgazdaság és a hasonló elnevezésekben pedig e hatáskörébe tartozó területe* ’elöli meg. Természetesen ezzel megközelítően utal az intézmény földrajzi elhelyezkedésére is. Más intézménynevekben gyakran fordul elő egyedítő elemként személynév, utalva az intézménynek a személy- lyel közvetlen vagy közvetett kapcsolatára. A Jósa András Múzeum névben az alapító, az adományozó neve áll. Más nevekben az intézmény kiemelkedő dolgozójának, tanárának vagy híressé vált diákjának a nevét, sokszor a foglalkozási ágban kiemelkedő tudós, művész, politikus vagy feltaláló nevét találjuk. Ilyenek: Kabay János Általános Iskola Tiszávasváriban. Vásárhelyi Pá] Vízügyi Szak- középiskola Nyíregyházán. A legtöbbször azonban a helyi, megyei történeti. irodalmi, kulturális hagyományokból ismert nevek élnek tovább az Intézménynevekben. Ez a névadási szokás sokszor nagyfokú egyhangúságot ad, és zavart okozhat a megértésben is. Megyénkben egész sereg kulturális intézmény viseli Kölcsey, Bessenyei, Krúdy és Móricz nevét. Különösen feltűnő ez a termelőszövetkezeteknél. Az 1968. évi országos címtár adatai szerint megyénkben 118 termelőszövetkezet viselt személynevet. A Kossuth, Petőfi és Rákóczi név he'v venhárom nevében fordul elő. Szép számmal van olyan intézménynevünk is, amelyben a névadó és az intézmény között semmiféle kapcsolat sem volt, aZ intézménynek kellett ezt megteremtenie a névadó eszméinek ápolásával, terjesztésével. Ugyanannak a személynévnek a gyakori használata kívánja meg azt, hogy egyedítő etemként az ilyen nevek elé még földrajzi nevet is tegyen az intézmény. Néhány intézménynév-típusban, elsősorban a kisipari és mezőgazdasági termelőszövetkezetek, szórakozó helyek nevében egyedit elemként gyakran jelennek meg az államélef fogalma' jelképei, a szocializmus jelszavai. Pl. Béke, Igazság Haladás, Szabadság, Vörös Csillag stb. Sajnos, túlságosan nagy változatosságot itt sem találunk. Az említett címtár szerint megyénk egyik járásában a 32 termelőszövetkezet közül 11- nek Uj Élet Termelőszövetkezet a neve. Egyik-másik intézményünk nagyon terjedelmes nevet visel. Intézményeink nagy erőfeszítéseket tesznek arra, hogy nevükben jellegük. funkciójuk. pontosan kifejezésre jusson, hiszen a név pl. a nagyipari üzemek és a kisipari termelőszövetkezetek esetében pontosan tájékoztatja a kereskedelmet. a megrendelőt. Ebbe a hagyományosan kialakult intézménynévadási rendszerbe sehogyan sem ülik bele a Nyíregyházi Spartacus-Petőfi SC elnevezés. Nincsen ugyanis egyetlen olyan intézménynevünk sem. amely fogalmi elemként két személynevet tartalmazna. Nem lenne elég csak az egyik, vagy a kettő helyett eev harmadik szeméi vnév. esetleg az „egyesült” szó? Bachát Lászlói Közoktatás és közművelődés A GYORSAN VÁLTOZÓ ÉS SOKSZOROZÖDO ismeretek nem teszik lehetővé, hogy az iskolában mindarra felkészíthessük a gyermekeket, amire később szüksége lesz. Két okból nem tudjuk ezt megtenni: a gyermek még alkalmatlan rá, hogy mindarra felkészítsük, ami rá vár, másrészt nem is ismerjük azokat az ismereteket, amelyekre gyermekeinknek feL- nőtt korukban szükségük lesz. A nevelést, a művelődést sohasem tekinthetjük befejezettnek, a ma emberének egész életében új ismeretek elsajátítására kell törekednie. Ez a követelmény nemcsak az egyén tevékenységét befolyásolja, hanem a társadalomnak is arra kell berendezkednie, hogy nem oldhatja meg csak az Iskolában ; és nem oldhatja meg csak gyermekkorban a művelődést. A történelmi fejlődés során az iskola hosszú ideig elsődleges és mindenekfö- lötti szerepet játszott. Napjainkban az iskolán kívüli művelődés a másodlagos szerepből az egyenértékűség irányába fejlődik. Hosszú fejlődési folyamat eredményeként emelkedhet csak a közművelődés az oktatással egyenrangú szerepre. Ehhez még sok szemléleti változásra van szükség, ami hatással lesz az anyagi ellátottságra, az intézményhálózatok munkájára és az irányításra is. Már napjainkban is több szállal kötődik egymáshoz a közoktatás és a közművelődés. Hiszen azonos eszmei alapon és azonos célok érdekében tevékenykednek a pedagógusok, népművelők egyaránt. A közoktatás felülvizsgálata során minden fokozaton és minden iskolatípusnál az egész életen át tartó művelődés, az önképzés követelményeit kell figyelembe venni. Az iskolának az a feladata, hogy megalapozza a korszerű művelődést. Olyan fiatalokat kell képeznie, akiknek a személyiségében sokoldalúan és szilárdan kiformálódtak a politikai, erkölcsi és ízlésbeli tulajdonságok, tudományos- technikai értékek. Akik megfelelő gyakorlati készségekkel, jártasságokkal rendelkeznek. Az ilyen fiatalok be tudnak illeszkedni a felnőtt társadalomba, a szocializmus építésében alkotó tevékenységet tudnak kifejteni. Az iskolának arra is fel kell készítenie a fiatalokat, hogy közéleti feladataikat sikeresen lássák él, egyéni és családi életüket is tartalmassá, kiegyensúlyozottá tudják tenni. Elvárjuk az iskolától, hogy képessé tegye tanulóit az általános és szakműveltség folyamatos kiegészítésére, a rendszeres önképzésre, önművelésre. Tanítsa meg őket a köz- művelődési rendszerek (sajtó, könyv, könyvtár, dokumentáció, rádió, televízió, film, színház, hangverseny, múzeum, stb.) hatékony igénybevételéhez szükséges alapismeretekre. Úgy nevelje az iskola a gyermekeket, hogy kialakuljon bennük a válogatás képessége, a rendelkezésre álló eszközök használatában. A. közös iskola j rendezvénylátoga tások mellett a tanuló is legyen képes rá. hogy saját érdeklődésének megfelelő filmet megnézzen, könyvet olvasson, stb. Az iskolás évek alatt is be tudjon kapcsolódni a társadalmi művelődés áramköreibe. AZ IS AZ ISKOI.A FELADATA. hogy a saját intézményében elérhető kulturális lehetőségek mellett rászoktatja tanulóit az iskola székhelyén, körzetében működő közművelődési intézmények (közművelődési könyvtár,, művelődési otthon. színház, mozi. múzeumok. hangversenyek. kiállítások) látogatására, használatára. a szolgáltatások elemzésére, értékelésére. Nemcsak az jelzi egy iskola oktató-nevelő munkáját, hogy hány diák tagja az iskolai könyvtárnak, a helyi könyvtár használata is képet ad az eredményes nevelésről. Különösen a VIII. osztályt elvégzett tanulók esetében. Sokan közülük az iskola befejezésével hátat fordítanak az olvasásnak is, a színházlátogatásról, a kiállítások megtekintéséről nem is beszélve. Az iskolai mozgalmi munka általános és erőteljes fejlődésétől is függ a gyermekek társadalmi érdeklődése, a közművelődési intézmények rendezvényeinek látogatottsága. Az iskolai tanulmányok idején kialakított napirend, életmód tudatos és tervszerű tervezése hozzászoktatja a fiatalokat a szabad idő hasznos eltöltésére, a szocialista életforma kifejlesztői sere. Az iskolából kikerült fiatal nagyon gyakran nem tud mit kezdeni a hirtelen megnövekedett szabad idővel. Az iskola és a közművelődés kapcsolatában nem állíthatunk követelnie, v e.et kizárólag az iskola elé. Nem állíthatjuk, hogy azért nincs meg az elméleti, gyakorlati együttműködés, mert az iskola nem megfelelően készíti fel a tanulóit á művelődés iskolán kívüli lehetőségeinek a használatára. A legutóbbi népművelési és könyvtári tanácskozások is megállapították, hogy a közművelődés sem teremtet, te meg azt a lehetőséget* hogy a fiatalok szabad idejének hasznos eltöltésére minden segítség adva legyen. Egy jól sikerült irodalomóra után hiába ment a diák a művelődési házba, hogy ott mást is megtudjon Petőfiről, vagy Jevtusenkóról. A művelődési ház programja szerint csak jövőre lesz erre lehetőség a Petőfi-évforduló alkalmával. Csak a könyvtár, ami ha megfelelő nagyságú állománnyal rendelkezik, bármikor kiegészítheti az iskolai anyagot. A TANULÓIFJUSAG SZABAD IDEJÉNEK eltöltéséhez. kulturált szórakozá. si szokásainak kialakításához is hozzá kell járulniok a közművelődési intézményeknek. Pedagógiai átgondoltsággal kell szervezni és megfelelő irányban a kötött és a kötetlen foglalkozásokat. Különösen fontos az arányok betartása a faluról városba került iskolások esetében. Nagyobb előrehaladást a jelenlegi intézményi felszereltség mellett nem várhatunk ezen a téren sem. A kulturáltabb berendezés, a korszerűen felszerelt klubszobák számának növelésével, megfelelő eszközök, könyvek, játékok biztosításával érhetünk csak el nagyobb létszámú részvételt. A tanárok tapasztalataiból is tudjuk, hogy a köz- művelődés nagymértékben felerősítheti az iskola nevelőhatását. A honismereti szakkörök a hazafias neveléshez rendkívül sok érzelmi töltést adnak. A közművelődési kis csoportokban együtt dolgozó, művelődő felnőtt és gyermek a nemzedéki együttélés szabályait is megtanulja, gyakorolja. Az iskolán kívüli tevékenység már a társadalmi gyakorlat része. Az utóbbi években ismét megérdemelt helyére került a testkultúra, a turizmus, a tömegsport; terveinkben. Az elképzelések megvalósításá. ban nehezen lépünk előre. Egy kicsit a kultúra ellensé. gének tekintik sokan a sportot. Tudományos elemzések bizonyítják a létjogosultságát és fontosságát. A mozgás, a játék rekrációs tevékenvség, felfrissít. Kiegészítője az ember sok irányú tevékenységének. Külön hangsúlyoznunk kell a szakmai irányultságú iskolákban a közművelődés szerepét. A közismereti tárgyakból eleve kevesebbet tanulnak, de a másik oldala is érvényes a kérdésnek: a közművelődés humán foglalkozásai éppen ezért érdekesebbek lehetnek számukra. Kisebb településeken kü„ lönösen sajátos szerepe van a közművelődésnek, a rádiónak, televíziónak, könyvnek, könyvtárnak. Minthogy egyéb lehetőség nincs, mindent ezektől várnak, és minden mást ezeknek kell pótolniok. Az elméleti, elvi alapozáson túl a közös munkában közvetlen megvalósítható feladatokat is, megjelölhetünk. A közművelődés vállaljon szerepet a pedagógusok továbbképzés íben! Csal! az a pedagógus tud naprakész tudással nevelni, aki egyéni önképzését sem hanyagolja el. A megyei továbbképzési kabinet és a megyei művelődési központ közös továbbképzést szervez az audiovizuális eszközök felhasználásáról. A megyei művelődési központ folyamatosan tájékoztatja a pedagógusokat az újonnan megjelent kisfIliitekről, melyek az iskolai anyag kiegészítői lehetnek. A moziüzemi vállalat az új filmeket bemutató sajtóvet] tűsekre rendszeresen meghívja az iskolaigazgatókat, a filmesztétika tanárait. A KÖZMŰVELŐDÉSNEK SEGÍTENIE KELL a pedagógiai propagandamunkát. Elsősorban a szülőknek nyújtott változatos formájú tájékoztatással. A vásáros- naményi járásban a könyvtárigazgató szülői értekezleteken ismertette a könyvtár legújabb könyveit. Nyíregyházán a nők klubjában gyermekkönyvtári szakember tartott előadást azokról az olvasmányokról, amelyek minden gyermek teljes személyiséggé fejlődéséhez nél. külözhetetlenek. A televízió Szülők—nevelők egymásközt c. m'isora gyakorlati példákon mutatja a szülők pedagógiai tájékozottságának fontosságát. A művelődési házak, könyvtárak, stb rendezvényei adnak lehetőséget a-- ra, hogy a különböző területek képviselői, akik érdekel, tek fiataljaink nevelésében, találkozzanak, egyeztessék elképzeléseiket, feladataikat! A szervezeti együttműködés lehetőségei is adottak. Egy 500—1000 lakosú községben indokolt az iskolai könyvtár és a közművelődési könyvtár összevonása. Például Nyírparasznyán a klubkönyvtár olyan lehetőséget kínál, ami mellett nem érdemes a tanterembe szorított iskolai könyvtárat külön működtetni. A felnőttoktatás terén a művelődési házak vállalják az osztályozó vizsgára előkészítő tanfolyamok szervezését. Vállalják, hogy az esti iskolába beiratkozott felnőtteket a közművelődési eszközökkel felkészítik az iskolarendszerű tanulásra. Ahol nem megfelelő a művelődési ház, nem sorolható be egyik intézménytípusba sem, hogy ott ifjúsági klubot, vagy szakköröket működtessen az iskola. A klubmozgalom egyik legjobb kerete a dolgozó és tanuló fiatalok találkozásának. Bármelyik szerv tartja fenn a klubot, nem zárkózhat el az elől, hogy a saját fiataljain kívül más is tagja legyen ennek a csoportnak. Például községekben a helyi ifjúsági klubnak a városban tanuló középiskolások. egyetemisták, vagy éppen az eljáró fiatalok az iskolai klubnak. MINDKÉT TERÜLET NAGY FOKÚ jóindulatára, együttműködési készségére van szükség, hogy megtaláljuk a közös tennivalókat, és a megvalósítás módját. A fenti példák is jelzik, hogy a kezdeti lépések már megtörténtek. Keresni kell elvi, gyakorlati, szervezeti alapon egyaránt a közös munka lehetőségét. Karádi Gyuláné
