Kelet-Magyarország, 1972. november (32. évfolyam, 258-281. szám)
1972-11-26 / 279. szám
*, «MM «Lpr-HfACifÄliORSiÄ» í#7f. swvemSer ML' CSALÁD —OTTHON Fiúknak — iskolába ajánljuk Fiúknak is praktikus a divatos, derékig érő ujjatlan mellény. A nadrágok majdnem egyenes szárúak, elég bővek és igen változatos zsebmegoldásokkal készülnek. A négyzsebes düftin vagy kordbársony „szafári” felsőrész, különböző nadrággal, líéllemes inlUv.. __..api viselet. Az ünnepi öltöny, a sötétkék blézer, szürke vagy sötétkék nadrággal, zsebén az elmaradhatatlan emblémával. A meleg- pulóver lehet magas nyakmegoldású. A színes acrylzokniról se feledkezzünk meg. Jő, ha van egy melegebb, erősebb, és egy pár könnyebb, ünnepélyesebb cipő. A sapka lehet a tűzött, rövid orkánkabát anyagából, esetleg műszőrme díszítéssel, de lehet bármilyen szövőből is. léfycggyfl/tés Jubilánsok Divatos kézimunkák Arról, hogy mikor indult meg a bélyeggyűjtés szerte a világon, pontos, hiteles adatok nincsenek. Az első bélyeg Nagy-Britanniában jelent meg 1840. évben és a fennmaradt feljegyzések szerint már a bélyeg megjelenését követő években voltak olyan személyek, sőt klubok, amelyek a levélbélyegek összegyűjtésével is foglalkoztak. • Hazánkban a bélyeg »yűjtés az 1850—1860-as évek közöt*, főleg két helyen, Budapesten és Erdélyben, a nehézipar központjában indult meg. De a bélyeggyűjtés elterjedése, legalábbis szervezett formában csak lassan hódított tért. Annak felderítése és rögzítése, hogy szűkebb pátriánkban, Szabolcs-Szaímár megyében mikor és hogyan indult meg a bélyeggyűjtő mozgalom, a jövő feladata lesz. . A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége, a dolgozók tömegeinek új, egységes, demokratikus szervezete Budapesten 1952. február 24-én alakult meg. Ugyanezen év március—május hónapjaiban sorozatosan alakultak meg a MABEOSZ vidéki tagegyesüíetei. Az ez évi bélyegnapi ünnepséget június hó 4-én rendezte meg a Magyar Bélyeg- gyűjtők Országos Szövetsége. Az ünnepségen adták át a Szövetség emlékjelvényét és emléklapját. Megyénk közigazgatási területén élő bélyeggyűjtők közül — 20 éves tagságuk alapján — a következők kapták meg a MABEOSZ emlék- jelvényét és emléklapját: Kócsár Imre eserígeri, Rédl Lajos kisvárdai, Kiss Béla. Krayzell András és Sidó Gergely nyírbátori, dr. Ár- vay László, Fekete Gyula dr. Horváth Sándor, Jancsó Istvánná, dr. Kusnyerik János, Lendvs’ László, Misky Tibor és dr. Répás András nyíregyházi bélyeggyűjtők. Békési Pál Az idei téli divatban ismét a kötött és horgolt cikkek vezetnek. Az eddigiektől eltérően azonban inkább a melirozott, csikós és a különböző ötletes mintákkal díszített ruhák, pulóverek, mellények kapják az első helyek Kis fáradtsággal, olcsón magunk is készíthetünk ilyen újszerű ruhadarabokat, sőt kötés-, horgolástudományunkat meglévő ruháink felfrissítéséhez is hasznosíthatjuk. 1. Rizskötéssel, vagy kls- pálcás horgolással nagyon gyorsan elkészíthetjük az egyszínű midiruhát. Divatos szabású alját hosszú rojt díszíti. A sötét, alkalmi ruhának is használható ruha alját és övét díszíthetjük rávarrt népi hímzéscsíkkal is. Ismét divatos a pelerin minden hosszúságban. A ruhához horgolhatunk két színből csíkozott (egyik a ruha színe, másjk világos szín) divatos peíe- rint is (horgolásához készíttessünk szabásmintát), melynek kedves téli kiegészítője a legombolhaiö kapucni. 2. Üjra divatba jött nagyanyáink legkedvesebb és legtöbbet viselt ruhadarabja — a kendő. Háromsarkosan kötve meleg ruhakiegészítő. Csikozottan, vagy nagy kockákból horgolva — megfe^ lelő szép színes, vagy fémszálas fonalból — ruhadíszítő. Alkalmi ruhákhoz kedves báli belépő is lehet a megszokott stóla helyett. 3—4. A maradék fonalakból, mely minden kézimunkázó családban bőven van. a színeket ügyesen összeválogatva, divatos mellényt, „la j bit” köthetünk, horgolhatunk. A hossza végződhet mell alatt, de lehet derékig, csípőig érő is. A legdivatosabb széles patentrésszel. Nadrággal, szoknyákkal viselve a legkedvesebb ruhadarab lehet. 5. Kevés munkával felújíthatjuk, divatossá tehetjük a régi ruhát, ha az anyag vastagságának megfelelő fonalból ujjat, nagy zsebeket, visszahajtós divatos nyakat horgolunk, illetve kötünk hozzá. Sportos táskával, széles bőrövvel, bordás pa- tnutharisnyával teljesen újjávarázsolt öltözéket nyertünk vele. 6. Alkalmi ruhánk fiatalos kiegészítője lehet a nagy virágokkal horgolt, japán ujjú kis boleró, ami készülhet egyszínű és színes fonalakból is. Táplálkozási kultúránkról Nem szükséges hozzá statisztika, elég ha az utcán, a munkahelyünkön, vagy a baráti körünkben kicsit körülnézünk : megállapíthatjuk, hogy az elmúlt években a kövér emberek országa lettünk. Mi tagadás, mi magyarok szeretünk jókat enni, konyhánk dús és ízletes, de sajnos túl zsíros, és túl bőséges. Míg 1938-ban 33 kiló volt az egy főre eső évi húsfogyasztásunk, ma 55 kiló, s a 17 kiló zsírmennyiséget is feltornásztuk 26 és fél kilóra. Pedig a régiekkel együtt mi is tudjuk, hogy „Fogunkkal ássuk meg sírunkat.” Ez a tapasztalat korunkban is igazolást nyer, hisz a halálokok között első helyen a túltápláltságból adódó szív- és érrendszeri megbetegedések állnak. Nem véletlen, hogy a tőkésorszá- okban nem egy biztosító társaság az életbiztosítás megkötése előtt leméreti az ügyfelet és a biztosítási díjtételt aszerint emeli, amilyen mértékben az ügyfél súlya túllépi a normálisát. De hát mit lehet tenni a súlytöbbletünk ellen? Mi a tennivalónk, ha belátjuk, hogy az a bizonyos 5—10 kiló mázsás súllyal nehezedik minden szervünkre?! Hát bizony kisebb gyertyát kell égetnünk, ha hosszú életűek akarunk lenni a földön — válaszolják az Egészségügyi Felvilágosító Központ orvosszakemberei. Ez a kisebb gyertya nem a tevékenység csökkentését jelenti, hanem a táplálkozásét, s azok között is főleg az esti étkezését. „Hogy könnyű legyen az álmod, legyen könnyű a vacsorád!” — hagyták ránk elődeink a bölcs mondást. Mi azöhban hiába ismerjük ezt az igazságot, szerte a hazában esténként mégis nagy tort ülünk, nagykanállal eszünk, s a pihenni térő szervezetünket jócskán megterheljük. Az emberiség civilizációs ártalmaként kialakult a mozgásszegény életmód, holott az ember úgy van teremtve, hogy mozogjon, dolgozzék. Ha ezt nem teszi, ha a szervezetét nem működteti, elgyengül, elsat- nyul. A inai üléstől ülésig elrendezett életmódunkban már jóformán alig gyalogolunk. így következik be az a nagy veszedelem, hogy á bőséges táplálkozással több energiát veszünk magunkhoz, mint amennyit elhasználunk. Ezáltal felbomlik energiaegyensúlyunk, s előáll a túltápláltság, az „elfekvő készletek” felhalmozódása, azaz a kövérség'. Étkezési ritmusunk, étkezési szokásaink sajnos nagymértékben közrejátszanak egészségünk rongálásában. Ha akkor étkeznénk bőségesen, amikor azt le is dolgozzuk, és nem este, a pihenés óráiban fogyasztanánk annyit, amennyi csak belénk fér, kevesebb lenne „túlsúlyos” honfitársunk. Az egészségügy szakembereinek táplálkozási tanácsa évezredes: „Reggelidet edd meg magad, ebéded oszd meg barátaiddal, s a vacsorádat hagyd meg ellenségeidnek.” Ennek belátásával a legtöbb iparilag fejlett országban ma már a reggeli számít főétkezésnek. Számunkra is nyitva áll az útja annak, hogy ezt az átállást megvalósítsuk, csakhogy a mi táplálkozási kultúránk megmerevedett egy ponton. Egész napot átdolgozunk egykét feketekávéval, jobb esetben elfogyasztjuk mellé Vékony kis üzemi ebédünket, s korgó gyomrunkat az esti jóllakásra tartogatjuk. Ezt kellene felváltania annak, hogy korábban kelve jól bereggelizzünk, napközbenre is néhány kiadós, jó falatot fogyasszunk, estére pedig a sok üldögélés és tévén! "'s mellé maradna a leginkább illő; bögre aludttej. Tudjuk ennek igazságát, mégsem eszerint élünk. Az Egészségügyi Világszervezet megállapítása szerint az emberiség életkorának meghosszabbodása a jelenlegi 68, 70, 72 évről ma nem új gyógyszerek feltalálásán és a kórházi ágyak számának növelésén múlik elsősorban, hanem táplálkozáskultúránk változásán. Elélhetnénk akár 100—120 évig is, sajnos mégis túl korán halunk meg, mert életvitelünkben, s főleg étkezésünkben nem alkalmazkodunk megfelelően korunkhoz. a kisebb fizikai igénybevételt jelentő technika korához. NOKMÄLSÜLY TÁBLÁZAT Nö FÉRFI 1 esi50 év 40 év 30 év 20 év magasság dü év 40 év 30 év 20 ér cm kg kg kg kg kg kg kg kg 61 60 56 53 155 63 62 59 SS 83 61 58 54 157,5 64 63 60 $$ 64 63 60 56 160 66 65 92 5C 65 c" 64 61 57 162.;• 68 66 63 59 68 67 63 59 165 70 89 65 Sí 69 68 64 61 167,5 72 70 67 SS 72 70 66 63 170 74 73 69 m 73 72 68 64 172,5 76 74 71 m 76 74 70 66 175 79 77 73 m 77 76 71 68 177,5 80 79 75 m 79 78 74 70 180 83 81 77 Ti 81 79 75 71 182,5 85 83 79 •n 185 87 86 82 7« 187,5 88 87 83 Tí Koesfc Éva Presszóban pihenni ? A vidéki városokban és községekben valóságos népszokássá vált, hogy az emberek pihenés, vagy szórakozás ürügyén eszpresszókba ülnek be. Szűk termecskék, a dohány és ital friss vagy avitt illatával fertőzött levegő, zaj, lárma — ez jellemzi a pihenésre választott színhelyeket. Vannak családok, amelyek az eszpresszókban bonyolítják társadalmi életüket is, vendégeiket nem a lakásukra hívják meg, hanem a presszóba. A falvak még nem teljesen fertőzöttek a városiak szokásával, a községek presszói inkább csak a fiatal nemzedék találkahelyei, hogy táncolhassanak, ismerkedhessenek. Az idősebb falusi korosztályok aránylag keveset töltenek a modern kor „tenyérnyi csárdáiban”, ahol a vendégek gőzölgő duplák mellett üldögélnek. Olykor valóban elkerülhetetlen, hogy valaki betérjen egy presszóba. De a presszókban „élő” emberek egészsége súlyos veszélyeknek van kitéve. Anélkül, hogy kárt akarunk a vendéglátó iparnak okozni, beszélni kell ezekről a veszélyekről. Nem lehet elhallgatni, hogy aki a szabad idejét, pihenésre, szórakozásra szánható órakvantumát a füstös, rossz levegőjű presszókban pácolja, rendkívül meggondolatlanul cselekszik, úgyszólván lélegzetvételnyit sem engedélyez szervezetének egy valóban üdítő friss szippantásra. Egyre többet panaszkodunk amiatt, hogy szennyezett levegőjű környezetben élünk, a városok utcáit elboritják az autók mérgező gázai, a városokra ipari füst, korom telepszik és mi csak azt érezzük, egyre fáradtabbak, ki- merültebbek vagyunk. Különös módon a városok lakói már a reggeli órákban érzik a legjobban, legerősebben, hogy fáradtak. Paradox fáradtsági tünet ez, semmiféle kapcsolata nincs az izomterhelés nyomán fellépő fiziológiai fáradtsággal, s hogy különbséget tegyenek, az orvosok új kifejezést kerestek a jelenségre: „városi patalógia.” így jelölik azt a negatív hatást, amelyet bizonyos helyzetek és körülmények gyakorolnak a városi emberek szervezetére. A zajok, rezgések elszántan kalapálnak az emberek idegrendszerén, rossz a levegő, zavaró a tömeg, minden perc megannyi megrázkódtatást hoz és az ember szervezete permanens reagálásokra kény- szerüL Hát ne lenne fáradt? És hol pihenjen? A presszóban, amelyet az utca szennyezett levegőjével szellőztetnek. ahol újabb füstmolekulák terhelik még az eleve rossz levegőt is? A presszóban, ahol zaj, tömeg, ingerlékeny vendég és felszolgáló van? Ahol dohányzunk és alkoholt iszunk? Ilyenféleképpen aligha túlzás állítani, hogy a presszó az egészség, a pihenés siralom^ háza. A jelző aligha túlzót Statisztikai adatokkal mutat* ták ki, hogy a szabad ide* jét nem friss, megfelelő környezetben töltő városi ember neorotikus konfliktusai szaporodnak, a korábbi fáradtság betegséggé változik. A párizsi Henri-Rouseele kórház orvosai kimutatták, hogy a 40 és 49 év közötti korosztálynál éri el a kimerültség! százalékarány a legmagasabb szintet. Természetesen való igaz; hogy a helyes módon töltött pihenés valódi művészet és az is igaz, könnyebb tanácsokat adni, mint jó és egészséges életritmust kialakítani, következetesen betartani. De nincs más választás. El kell dönteni, hogy mit akarunk: élni, vagy korán meghalni.' A XX. század betegsége, járványa, a szívbetegség is, nagyobb százalékarányban szedi áldozatait azok közülj akik ésszerűtlenül élnek. Munkahelyeink körülményein ritkán tudunk mi magunk változtatni, annak levegőjét nem tudjuk kicserélni, zajától aligha menekülhetünk. De a szabad időnkkel többé-ke- vésbé magunk rendelkezünk. Teljesen rajtunk múlik, hogy néhány szabad félórácskánkat egy presszóban töltjük-e, avagy kisétálunk egy kellemes parkba, erdőbe. Ez a legkevesebb, amit megtehetünk, önmagunknak —» önmagunkért. Soltész Isivé*
