Kelet-Magyarország, 1972. november (32. évfolyam, 258-281. szám)

1972-11-24 / 277. szám

Ij jdfmsáfiytk + Iwfimufirvm tartatások 4- lapasatalatcsere a mexSgaBdaságban A KOftMAKYHATAROZAT UTAH növekedett a cukorrépatermő tériét, fék az átlagtermések Beszélgetés Kocsis Jánossal, a Szőrén esi Cukorgyár termettefési osztályának vezetőjével Ml (GY CSINÁLJUK „Beszédes“ számok az á|febénél Vörös Hajnal Termelőszövetkezetből A múlt év végén kor­mányhatározat született a munkaigényes növények kedvezőbb termelési felté­teleinek biztosítására. E nö­vények egyike a cukorrépa. Egy év jelentős változást ha nem is hozhat, de ten­denciájában már értékel­hető. Felkerestük Kocsis Jánost, a Szerencsi Cukor­gyár termeltetési osztályá­nak vezetőjét, aki kérdé­seinkre az alábbi válaszo­kat adta. Az 1911. évi kormány­határozat (áremelés) ni­1070-ben 4079 hektárról 8716 1971-ben 5655 hektárról 13188 1973-ben 5998 hektárról 18400 A legkiemelkedőbb ter_ méseredményt a vásárosna- ményi Vörös Csillag Terme­lőszövetkezet érte el 70 hektár átlagában 566 mázsa hektáronkénti terméssel. Négyszáz mázsa feletti hek­táronkénti átlagtermést ér­tek el a fábiánházi Kos­suth, a fehérgyarmati Uj Élet, és az ópályi Kossuth Termelőszövetkezetek. Jó termést takarítottak be — 350 mázsa/ha felett — a kocsordi Uj Élet, a kisvár- dai Rákóczi és a tunyogma- tolcsi Uj Élet Termelőszö­vetkezetekben. Hogyan fejlődött a gé­pesítés? Hogyan ter­jed a belterjes iparszerű nagyüzemi cukorrépa­termesztés? s 4 f **.<"*» - f »V A gépesítés nagy ütem­ben fejlődött. A mezőgaz­dasági üzentél? megkedvel­ték a megyében gyártott CV—71-es cukorrépavető gépeket és több gazdaság rendezkedett be arra, hogy a vetést szemenkénti román vetőgéppel végezze el. Ezt a gépet azért szerették meg, mert azzal kukoricát és egyéb növényeket is tudnak vetni. A belterjes termesztést, iparszerű nagyüzemi cu­korrépa-termesztés elterje­dését gátolja: a fejlesztési alap hiánya; a gépek be­szerzésénél mutatkozó ne­hézségek. A mezőgazdasági üzemek korábban olyan beruházá­sokat valósítottak meg, amelyek több évre előre lekötötték a fejlesztési alapot. Emiatt a bank hi­telt nem tud adni. A gépeket előre nem le­het megrendelni. Az AG- ROKER nem tud raktáron tartani nagy készleteket gépekből és általában csak annyi gépet rendel meg a gyártó cégtől, amennyit a vevők előre megrendelnek. Különösen nehéz a nyu­gati gépek beszerzése, mert ott a mezőgazdasági üze­meknek előre ki kell fizet­niük a gép árát és még így sem biztos, hogy a gépet megkapják, mert a nyugati gépek beszerzésére kevés a devizakeret. Csehszlovák gépet 1972- ben nem lehetett kapni» Az NDK-gépek gyártását is beszüntették és csak nagy teljesítményű magyar gépe­ket lehetett beszerezni. Eze­ket a géneket a kisebb gaz­daságok nem tudják meg­vásárolni. Most értesültünk arról, hogy Csehszlovákiában a háromsoros betakarító gé- j pet tökéletesítették, azzal | kötött talajokon ís be lehet takarítani a cukorrépát és ezekből a gépekből 1973- ban már lesz készlet az AGROKER vállalatoknál. A magyar hatsoros beta­karító gépeket több mező- gazdasági üzemben használ­ják jó eredménnyel. Üzemeltetnek a megyé­ben még hat garnitúra fran­cia betakarító gépet is. Saj­nos nem mindenütt tudnak ezzel a géppel megfelelő minőségű cukorrépát beta­lyen eredményeket ho­zott Szabolcs-Szatmár- ban az idei cukorrépa­termesztésben ? Az áremelésre vonatkozó 1971. évi kormányhatározat hatására a megye mezőgaz­dasági üzemei általában növelték a cukorrépa-terü­letet és a terméseredmé­nyek is növekedtek már az idei cukorrépa-termesztés­nél. Ezt alátámasztja, hogy ad­dig, amíg vagon termést adtak át vagon termést adtak át vagon termést várunk. karítani. Emiatt sok ne­hézséggel kell a cukorgyár­nak megküzdenie, mert csak nagy beruházással le­hetne a régi gépeket a gyár öreg, 84 éves berendezéseit alkalmassá tenni a gazos és sok földszennyezettséget tartalmazó cukorrépa fel­dolgozására. Igénybe veszik-e a szabolcsi gazdaságok — — a szarvasmarha- program takarmány- alapjának növeléséhez — a gyár természetbeni juttatásait? A szabolcsi gazdaságok a szarvasmarha takarmány­alapjának növeléséhez a gyár természetbeni jutta­tásait igénybe veszik. Az Idén már lehetősége van a cukorgyárnak arra, hogy száraz . szeletet is szállítson a termelők kívánságának megfelelően. Nedves szelet­ből minden igényt ki tud­nak elégíteni. Más cukor­gyárakból is lenne lehető­ség szeletvásárlásra. Sok gazdaságban nagyon ked­velik a cukorgyári melaszt, mellyel kisebb tápértékű és gyengébb minőségű takar, mányokat is fel lehet etet­ni és olcsóbbá lehet tenni a takarmányozást. A keveréktakarmány, az urebetin beszerzésénél is tudunk segíteni. Sajnos még nem saját termékkel, mert ahhoz, hogy Szeren­csen is készüljön keverék- takarmány, legalább 20 millió forintot kellene a szervezés alatt álló társu­lásnak kapnia a mezőgaz­dasági üzemektől, hogy a cukorgyár, által eddig be­fektetett és folyamatosan befektetésre kerülő pénz­eszközökhöz ál’ami támoga­tást is lehessen kérni és meg lehessen gyorsítani a szárítóüzem és a keverő­üzem építését. Egyelőre csak úgy tudunk segíteni a mezőgazdasági üzemeknek, hogy a gazda­Ne csak a pénzével gaz­dálkodjon! Bizonyíthatóan az is pénzt ér, ha a tulajdonában lévő, vagy a gondjaira bízott motorokkal is gazdálkodik. A mezőgazdaság mostoha körül­ményei között szüntelenül „dolgozó” gépek jó munkáját ezernyi akadály nehezíti, és ■ha rendszeresen nem gondos­kodunk róluk esetleg éppen akkor mondják fe! a szolgála­tot, amikor a legnagyobb szükség lenne rájuk. A nem tökéletes levegőszűrés, a tü­zelő- és kenőanyagok szeny- nyezettsége nemegyszer oko­zott már üzemzavart. Ekkor még nem is szóltunk arról, hogy a rendszeres és gondos karbantartás elmulasztása nemcsak az üzemeltetést drá­gítja, hanem a gépet is idő ságok kérésére a répa utáni száraz szelet járandóságot a termelők költségére Kapos­várra szállítjuk, ahol a szá­raz szeletből a modern üzemben elkészítik a keve­réktakarmányt és mázsán-, ként 280 forintért a termelő költségére Kaposvárról a rendeltetési helyre szállít­ják. Több mezőgazdasági üzemnek megéri, hogy vál­lalja a szállítási költséget, mert így olyan takarmány­hoz juthatnak, amellyel gyorsítják a szarvasmarha- hizlalást és azt olcsóbbá tehetik, mint a hagyomá­nyos takarmányokkal. Fokozódik-e az ér­deklődés 1973-ra? Több lesz-e a szerződött terület, kötnek-e több évre szóló szerződést a gazdaságok? Az 1973. évi termelés iránt fokozódik az érdeklő­dés, mert a szerződést ed­dig a tervezett terület 103,9 százalékára kötötték meg és így az 1973. évi szerző­dött terület már a mai na­pon 659 hektárral több, mint amennyi az 197?. évi termést adó terület. A nagyobb mezőgazdasá­gi üzemek már aláírták a több éves szerződést is: 1973-ra 6657 hektárra, 1974- re 6098 hektárra, 1975-re 6122 hektárra, és szeretnénk elérni, hogy a mezőgazda­sági üzemek velünk 1976-ra is szer^őf^st .u Van-e a Szerencsi Cu­korgyárnak kérése, kí­vánsága, amit a sza­bolcsi termesztőkkel a lap hasábjain közölni szeretnének? Olyan kéréssel szeretnénk fordulni a lap hasábjain ke­resztül a mezőgazdasági üzemekhez, hogy vizsgálják meg lehetőségeiket és ha a már megkötött szerződése­ken felüli területre tudná­nak velünk szerződést köt­ni, úgy értesítsenek bennün­ket, hogy az érdeklődő gaz­daságokat felkereshessük, a feltételeket ismertethessük; szakembereinken keresztül szaktanáccsal segítséget ad­hassunk; a gépek beszerzé­sénél és üzemeltetésénél se­gíthessünk; a múltban elő­fordult hibák kiküszöbölé­sénél közreműködhessünk. Ettől függetlenül szakem­bereink folyamatosan tart­ják a kapcsolatot a mező- gazdasági üzemekkel és min­den törvényes lehetőséget kihasználunk arra. hogy se­gítsük a mezőgazdasági üze­mek munkáját — fejezte be nyilatkozatát Kocsis János. (Cs B.) előtt tönkreteszi, azaz min­denképpen tetemes kárt okoz. Hogy ne csak gépeink, ha­nem mi is jól dolgozzunk, elő­ször meg kell ismernünk mo­torjaink minden lényegesebb működő részegységét, főda­rabját. ezek feladatát, műkö­dési elvét. Mint egy jó or­vosnak. meg kell tudnunk különböztetni az üzemszerű zajokat, rezgéseket. hőmér­sékletet a rendellenestől, hogy időben beavatkozhas­sunk, így valamennyi moto­runk rendeltetés szerint: használatát, üzembiztos mű­ködését minél hosszabb, ideig — az amortizáción túl is —-' lehetővé tegyük. Udvari György vezeti be a kedves olvasót ezekbe a tud­nivalókba. Munkáját két, jól elhatározott részre tagolja. A Tisza menti Tsz-ek Te­rületi Szövetsége egyik fel­mérésében példaként említi az újfehértói Vörös Hajnal Termelőszövetkezetet. Ahol már régebb idő óta rendszere­sen értékelik az ágazatok jö­vedelmezőségét. Ezzel kap­csolatban beszélgettünk Bán­falvi András főagronómussal és Fráter Iván főkönyvelővel. A jövedelmezőség számítá­sát, ellenőrzését 1968 óta vég­zik a tsz-ben. Lényegében ez kétirányú. Egyik: tény szá­mok alapján költségszámítás; másik: a terv alapján jöve­delmezőségszámítás. S vizs­gálják a párhuzamok alaku­lását. Mint például a nö­vénytermelés és a gépesítés összhangja. Vagy mint a gazdaságosság összhangja a munkaerő-kihasználással. Megváltozóit termelési szerkezet — A jövedelmezőség és a legmegfelelőbb termelési arányok kialakítása érdeké­ben széles körű termelésszer­kezeti változtatást hajtottunk végre — mondja a főagronó- mus. — Még 1968-ban 32 féle növény termelése történt. Rá­fizetéssel. Jelenleg 9 szántó­földi növényünk van, 1968-hoz hasonlítva 38 százalék terme­lési értéknövekedéssel. Gazdaságosság szerinti sor­rendje a szántóföldi termelés­nek: búza, őszi árpa. tavaszi árpa, napraforgó, mák, kuko­rica, dohány, cukorrépa és 34 hektár (60 hold) konzerv­gyári kertészet. A tsz közös szántója 1260 hektár (2192 hold). — Ami az állattenyésztést illeti, felhagytunk a juhászat­tal. Jelentősen sikeresebb ná­lunk a szarvasmarha-tenyész­tés. tartás. Negatív egységgé alakítottuk, 50 fejőstehénnel, melyek átlag 2700—3000 litere­sek. Végigkísértük a szántóföldi növénysorrend elsőjének, a búzának a tsz-nél történő termelési és számítási útját. — Tapasztalatunk szerint legcélszerűbb és leggazdasá­gosabb, szántóterületünk 40 százalékán termelni búzát. Ez a megyei átlagnál több — közli a főkönyvelő. — Átlag 35—40 %-ban kerül búza­vetés, más elővetemény után. Múlt évben ez az arány 56 százalék volt. A közös határa csaknem kivétel nélkül középkötött vá­lyogtalaj. Búzavetés aló 18— 25 centiméter mélyen szánt­ják. Hektáronként 6,5—7 má­zsa vegyes műtrágyát adagol­nak, a kisebb mértékű szer­ves trágyázás mellett. A mű­trágya összetételét elővete- ménytől teszik függővé. — Például kukorica után több N-arányt adunk. Erre a kukorica szármaradványok sikeresebb bomlasztására van szükség. Októberi vetés A szántás munkálása vetés előtt, a talaj nedvességi álla­pota szerint: tárcsa, disztlller, kombinátor, nehézfogas és si­mító. Vetés után gyűrűs hen­ger, a Vetést közvetlen köve­tő, legalább 8—10 milliméter csapadék utáni állapot kivé­telével. S nagyon fontosnak tartják a vetésnél, hogy az október hónapban minden­képpen befejeződjék. A gyor­saságot és a minőségi munkát holdanként 4 forinttal premi­zálják. — Termelési hasznosság te­kintetében legeredményesebb nálunk a Bezosztája II. fajta. Körülbelüli eredményt ad a Miranovszkaja és a Jubilej- neja. De mér valószínűnek tekintjük, hogy a Kavkazzal is sikerrel próbálkozhatunk. A vetést, egy holdra számít­va, 165 kiló maggal kezdik, s 180 kilóval fejezik be. Szá­mítva a későbbi időszakkal járó mostohább körülmények­re. Télen és kora tavasszal nem hanyagolják el az esetle­ges vadvizek elvezetését. Fel­fagyás esetén hengereznek. Tavasszal hektáronként 1.5—1.75 mázsa, 34 százalékos N-hatóanyagot juttatnak a vetett talajba. S ha a gyomok 4—5 leveles fejlettséget értek el, azonnal kezdik a vegysze­rezést. Ezt lombtrágyázással együtt végzik. A vetőmagnak szánt parcel­lákat — 70 hektárnyi —, vi­rágzás előtt szelektálják. El­távolítják az idegen gabona­féléket. Jól képzett, gyakorlati ta­pasztalatokkal rendelkező kombajnosai vannak a tsz- nek. (Idén a Tisza menti szö­vetség területén az újfehér­tói Vörös Hajnal Tsz kezde­ményezte a nagy sikerrel vég­ződött aratási versenyt.) A búza önköltsége 1971-ben 1 q búza önköltsé­ge 198,26 forintot tett ki. Az értékesítés 302,70 forintért történt, q-ként 7,7 forint fel­árral. A költségmegoszlás 1 q búza termelése után, az aláb­biak szerint alakult: Szerves műtrágyázás 1,42 Ft., alapmunkadíj 17,99 Ft., vetőmag 30,83 Ft, közteher 1,74 Ft. műtrágya 45,02, fő­ágazati ált. k. 33,81 Ft, nö­vényvédő szer 0,63 Ft, gépi munkadíj 66.82 Fb Mindössze­sen: 198,26 forint. Az 1971. évi búzaterület 85 százalékán 30 q-n felüli át­lag termett (hektáronként 34—35 q), a többi helyen kevesebb. S a pontos számí­tások alapján megállapítot­ták, a tsz gazdálkodási gya­korlata szerint, hektáronként 19,7 q az a termésminimum, aminél már nincs ráfizetés. (Az idei termés költségszá­mításával befejezés előtt tar­tanak.) — Múlt évi búzatermésünk után — közli a gazdasági vég­ső adatot a főkönyvelő — 3 millió 61 ezer forint bruttó bevételünk származott. Idén sem lesz kedvezőtlenebb, összesen 17 millió 360 ezer termelési értéktervet irányoz­tunk elő. 23,4 százalékkal több a múlt évinél. S mert min­dent pontosan tudunk, figye­lünk és ellenőrzünk, nem fo­gunk csalódni. A tagság jövedelme A korszerű törekvésnél» máris sok „igazolása” vani Ezek közt egyik leglényege­sebb, a tagság helyzetének ja-í vulása. Míg 1968-ban az egy dolgozó tagra jutó átlagrésze­sedés a közösből 7779 forintod tett ki, s maga a gazdaság nagy nehézségekkel küzdött, 1971-ben az egy dolgozó tag-í ra jutó átlagrészesedés mát* 19 896 forint. S a gazdaság minden tekintetben stabil. Végül a tsz két felelős em­bere így összegez: gépesítés fokozása, vegyszerezés-kemi- zálás, minőségi vetőmagval» és műtrágyázás. A dolgozói« anyagi és erkölcsi megbecsü­lése. S mindehhez olyan számviteli munka, amelyből mindenkor tudjuk, mit miért és mennyiért csinálunk. Asztalos Bálint A Tiszaberceli Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola ITT. éves tanulói petrezselyem­dugványozással foglalkoznak. Előtérben: Váradi Erika, Hajnal Vali és B. Tóth József. (Hammel József felvételei SZAKKÖNYVTÁRUNK Motorok a földeken és utakon UM 11 é*m*> -S 1WfZ. zKjVefTrDer *K 1 ___________________________*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents