Kelet-Magyarország, 1972. november (32. évfolyam, 258-281. szám)
1972-11-23 / 276. szám
Hfl. H. KTT WT-WÄetA«<MW»!«il Kettős pilléren WRHEZ IDŐSZAK UTÁN mérte fel, értékelte és ösz- szegezte a szocialista munkaverseny helyzetét és eredményeit a Szatmár- beregi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének társadalmi és önkormányzati bizottsága. A nehéz időszakot még az 1970. évi árvíz okozta. Addig ugyanis a szövetséghez tartozó tsz-ek többségében már szervezett és eredményes volt a munkaverseny, sőt, számos szocialista brigád is működött. Az árvíz azonban súlyos károkat okozott a szocialista munkaverseny-mozgalom. ban is. A szocialista brigádok többsége — elsősorban a fehérgyarmati járásban — az árvíz utáni időszakban feloszlott, a kollektívák szét- bomlottak, az emberek — a brigádtagok — más-más területre, vagy munkahelyre kerültek. Ez a helyzet, de általában az árvíz utáni temérdek gond, probléma háttérbe szorította a szocialista munkaversenyt. Azzal a tsz-gazdaságok vezetői és pártszervezetei se tudtak foglalkozni. így volt ez egészen az elmúlt esztendő végéig. A versenymozgalom újraszervezésének, a szocialista célokért és címért versenyző brigádok újraalaku- lásának a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1971. december 1-én megtartott kibővített ülése, és annak — a munkaverseny-mozgalom továbbfejlesztésével foglalkozó határozata adott erőteljes lökést a szatmár-beregi termelőszövetkezetekben is. A területi szövetség vezetői, munkatársai a társadalmi és önkormányzati bizottság aktív közreműködésével meg. beszélték a Központi Bizottság határozatát és javaslatait s 1972 elején hozzákezdtek a konkrét, gyakorlati munkához, a munkaverseny-mozgalom újraszervezéséhez és továbbfejlesztéséhez. Lendületet adott e munkának a kormány 1972. áprilisi határozata, majd a szocialista brigádvezetők XV. országos tanácskozása, nem utolsósorban a termelőszövetkezetek H, országos kongresszusa. A SZATMÁR-BEREGI TESZÜV VEZETŐI, MUNKATÁRSAI, valamint a társadalmi és önkormányzati bizottság tagjai megbeszélték a munkaverseny továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatokat a járási partbizottságokkal, KISZ-bi- zottságokkal és a tömeg- szervezetek vezetőivel is. Egységesen abban állapodtak meg — amit a párt Központi Bizottsága is javasolt —, hogy a munkaverseny alapvető formája továbbra is a szocialista brigádmozgalom legyen. A párt Központi Bizottságának határozata szerint munkájukat „a szocialista öntudat és az anyagi érdekeltség kettős pillérjére építve” végezték, végzik, s ma már értékes eredményekről számolhatnak be. Az 1972. évi országos és szövetségi szintű gazdálkodási versenyt a csegöldi Bajesy-Zsilinszky Termelő- szövetkezet felhívással kezdeményezte, amelyhez a szövetség tagszövetkezetei saját helyzetük és adottságuk szerint kidolgozott vállalásokkal csatlakoztak. A vállalások tartalma — a ver, senyzés célja — valamennyi szövetkezetben a halmozottan termelési érték és a brutto jövedelem növelése, az áruértékesítési terv túlteljesítése és a -tsz-tagok személyes jövedelmének gyarapítása volt és marad. E gazdasági feladatokkal együtt célul tűzték ki a közösségi szellem erősítését, de olyan konkrét feladatokat is, mint a munkáét üzemszervezés korszerűsítő se, az anyagi ösztönzés módszereinek tökéletesítése, vagy, mint a járadékos és nyugdíjas tsz-tagokról való fokozottabb gondoskodás. Az áprilisi kormányhatározat értelmében a munkaverseny és a szocialista brigádmoa- galom újraszervezése és továbbfejlesztése során egyértelmű megfogalmazást — és a versenyző tsz-ekben megértést— nyert az is, hogy a munkaverseny szervezése és ösztönzése a gazdasági irányító munka szerves része, a gazdasági vezetők ■munkaköri kötelessége is. A közös szervező munka eredményeként a Szatmár- beregi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének 34 termelőszövetkezete csatlakozott az 1972. évi gazdálkodási versenyhez. A szövetség területén jelenleg 35 termelőszövetkezetben 95 szocialista címért versenyző brigád dolgozik mintegy 1500 taggal. A nyári, időszaki jellegű gabonabetakarítási versenyhez 42 közös gazdaságból 170 kombájnos, 55 rendrevágógép-vezető és 89 bálázógép-kezelő csatlakozott. A betakarítási verseny legjobbjainak összesen 22 500 forint jutalmat osztottak ki. MOST EGY EVVEL a párt Központi Bizottsága múnkaversennyöl kapcsolatos határozata után a szatmár-beregi termelőszövetkezetekben a munksver- seny és a szocialista brigádmozgalom ismét fellendülőben van, az eddig végzett szervező munka meghozta eredményét. Több tér., meíőszövetkezetben új brigádok alakultak s ezeknek a szövetség, illetve a bizottság konkrét segítséget is nyújtott — elsősorban a reális vállalások kialakításában és megfogalmazásában. Az idén — a KISZ megyei bizottságával együttműködve — megszervezték a termelőszövetkezeti fiatal szocialista brigádvezetők megyei vetélkedőjét is. A legjobbaknak 2000 forint jutalmat is adott a szövetség. Az elért eredmények értékelésével egyidőben azonban azt is hangsúlyozni kell, hogy a szatmár-beregi termelőszövetkezetek még megközelítően se használják ki azokat a lehetőségeket, amelyeket a tnunkavcrseny és a szocialista brigádmozgalom adhat. Különösen vonatkozik ez a fehérgyarmati és a vásárosnaményi járásokra. A fehérgyarmati járásban csak négy termelő- szövetkezetben versenyeznek brigádok (kilenc brigád 88 taggal) a szocialista címért. A vásárosnaményi járás 2TJ közös gazdasága közül 11- ben működik 28 brigád 304 taggal. A mátészalkai járás, ban viszont 20 tsz-ben dolgozik és versenyez brigád, közülük jó néhány — például: az ópályi Kossuth Tsz állattenyésztő szocialista brigádja — már 1965 óta, vagy mások négy-öt éve. A mátészalkai járásban csak három olyan tsz van, amelyben még nem szerveztek szocialista címért versenyző brigádot A 20 tsz 58 brigádjában 1042 tag dolgozik, közülük 284 nő, 389 fiatal, 30 éven aluli tsz-tag. A porcsaimai Dózsa és a sza- mosbecsi Dózsa Tsz-ekben külön ifjúsági szocialista brigád j* működik. A mátészalkai Egyesült Erő Tsz- nek 11, a csengerújfalui Béke Tsz-nek 8 szocialista brigádja van. Kiemelkedően jó a szocialista brigádmozgalom a fehérgyarmati Győzhetetlen Brigád Tsz- ben is, ahol négy brigád dolgozik példamutató eredményekkel. A vásárosnaményi járás legjobbjai a beregda- róci és a csarodai tsz-ek. A berégdaróci Barátság Tsz- ben 10 szocialista brigád működik, ezek közül hét régebbi, három viszont az idén alakult. A csarodai Uj Élet Tsz Május 1. elnevezésű szocialista brigádja 1968 óta évről évre elnyerte a kitüntető címet. LEHETNE MÉG JO PÉLDÁT SOROLNI többet is. Összességükben azonban mind azt bizonyítanák, hogy az „árvízkár” a szocialista j ■munkaver seny-mozgalom- ban is megszűnt, a szatmár- j beregi közös gazdaságok i többségében újrarendeződtek j és újraszerveződtek a sso-! cialista gondolkozása, a f munkaverseny értékeit ée ; előnyeit jól ismerő dolgozók [ sorai, kollektívái. Mindezek ellenére feladat és lehetőség még bőségesen van mindhárom járás termelőszövetkezeteiben. örvendetes és megnyugtató azonban, hogy az új lendületű munkaverseny- és brigádmozgalom mindenütt a szocialista öntudat és ar anyagi érdekeltség kettős pillérére épül. Szendrei Jőasdf ; „Nem várhatunk mindent felülről“ Tantestületi értekezleten a Nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium és Szakközépiskolában Tanítási szünet volt november 21-én az általános és középiskolákban. A nevelők ezen a napon vitatták meg feladataikat, iskolájuk eredményeit, gondjait, tennivalóit, a Központi Bizottság határozatának megvalósítását. Elkezdődött a nagy munka, amely hosszú időre szóló program, de megvannak a „sürgős”, „minél előbb” jelzéssel ellátható részei. Főként ezekre figyeltünk a Nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium és Szakközépiskola nevelési értekezletén, ahol kritikus, önkritikus, optimista légkörben vitatták meg háza tájuk tennivalóit. Fiatal iskola A megye egyik legfiatalabb középiskolájában 13 tanterem és 3 előadóterem áll az 560 tanuló és a 29 tanár rendelkezésére. Tíz gimnáziumi osztályuk van — biológiai és matematikai I. tagozattal és hat szakközépiskolai osztály. A szakközépiskolai osztályokban a rádióműszerészetet oktatták eddig, azonban a je~ jelenlegi III. és IV. osztály már „kifutó”, velük zárul a* ilyen képzés. Az útkeresés jegyében — a felettes oktatási szervek — a finommechanikai és műszeripari képzésben jelölték meg a szakközépiskolai osztályok profilját. Sajnos, az üzemi háttér és a tárgyi feltételek hiánya eddig is erősen megkérdőjelezte ezt a lépést, a következő időszak felülvizsgáló, elemző, profilmeghatározó munkája ad végleges választ, milyen változási kíván az élet. a megye leányé itt is a szakközépiskolai osztályoktól.., A szorító gondokat naponta tapasztalják. Megértették azonnban, hogy égjük napról ' a másikra nem lehet átformálni a szakközépiskolai osztályok képzését, ebben meg kell várni a minisztériumi és megyei, városi intézkedéseket. Az viszont bizonyos, hogy a tantestület véleménye, javaslata, helyset- ér nroblémaismerete helyet fog kapni az új feladatok meghatározásában. A legélénkebben az foglalkoztatta a vitában részt vevőket — s erre adott ösztönzést Banner Lámt- 16 igazgató referátuma is — mi az, amire nem kell várni, mór holnap, holnapután elkezdhető, illetve folytatható... A túlterhelést nem lehet leszűkíteni csupán a tananyagból eredő gondokra. Nem várhatnak — az egyébként belátható időn belül megjelenő — minisztériumi tananyagcsökkentő , intézkedésekre, mert sokszor a nem megfelelő módszerek, a túlzott, úgynevezett áligényesség, a nem megfelelő fokú tanítani tudás, a tantárgyi „sovinizmus” is szüii, táplálja a tanári és a tanulói túlterhelést. Kellő önvizsgálattal, a határozat szellemében, már ma és holnap megtehetők az első lépések, hogy a szubjektív „falak” ne gátolják a korszerű oktató-nevelő munkát. A vitában felszólaló Sze- merszki Miklós. a városi pártbizottság titkára is felhívta a figyelmet erre, hangoztatva: a korszerű nevelés legfőbb ismérve az eredményesség, a hatásosság. Ki-ki saját tanítási módszerét, stílusát felülvizsgálva levonhatja a tanulságot és ha a mindennapos oktató-nevelő munkában alkalmazza is, máris tett egy lépést a határozat megvalósításáért... Szabadosság üéikft! IBUSZ-szal a múltba! Az. újsághirdetést 1989 januárjában pillantottam meg. Ez volt a szövege: „Hathetes IBUSZ-utazás a múltba. 1999. március 7-től április 18-ig. A bibliai időktől — Tróján át — Napóleonig. Találkozás Mózessel, Agamemnonnal és a többi történelmi nagysággal. 58 000 forint, OTP részletre is! Indulás a ferihegyi Időgépállomásról.” Március 7-én ott állottam az Időgépállomáson és egyszerre inamba szállt a bátorságom. — Nem téríthetik el a gépet? — kérdeztem. — Ha ott rekedünk a, múltban, nem láthatom többé se Angyalt, se Maigret felügyelőt, és Kelemennek se adhatom meg tartozásomat! — Garantáljuk a visszaérkezést; — nyugtattak meg, erre beszálltam a gépbe. Bekapcsoltuk a biztonsági övét és alig telt el másfél óra, már négyezer évet tett meg a gép. Megérkeztünk * régi Athénbe és felkerestük Agamemnont, akit egy falovat gyártó kisipari szövetkezetben találtunk meg. Agamemnon j-pporzékolt, mert a ktsz nem készítette el időre a megrendelt falovat. A szövetkezet elnöke azzal védekezett, hogy a Gyaluértékesííő Vállalat nem szállította le a csiszoláshoz szükséges gyalukat. Agamemnon ekkor tanácsomra célprémiumot tűzött ki, mire a faló másnapra elkészült. Megtekintettük a jelenetet, amint a katonák beszálltak a falóba, amelynek nagyon szűk volt a nyílása és így a bejáratnál nagy tolongás folyt. A katonák dühösen kiáltozták: — Belül még egészen üres... A háború végét nem vártuk be, hanem visszautaztunk több, mint hétezer évet, egészen Mózes koráig. Amikor meglátott, izgatottan kérdezte tőlem: —■ Elhozta? — Mit kellett volttá elhoznom ? — Hát a csapot. Maga nem a vízvezetékszerelőtől jött? — Nem. — Hogy az a... —kezdett mérgelődni, de azután mérsékelte hangját és elpanaszolta nekem. hogy baj lesz a nimbuszával. — Ma kellene ebből a sziklából vizet fakasztanom. — magyarázta, — de hogy vigyem véghez a csodát, ha nem szállítják le a csapot? Mit fog mondani az utókor? Megígértem neki, hogy kimentem az utókor előtt, mire megnyugodott. Mannával akart megkínálni, de nekem rohanni kellett az időgéphez. Indultunk a tizenhatodik századba. 1536-ot írtak, amikor megérkeztünk. Sajnos. Boleyn Annát nem láthattuk, bedig az IBUSZ prospektus megígérte! Az történt, hogy egy napot hmtűnk és VIII. Henrik éppen megérkezésünk napján fejeztette le. Megtudtuk, hogy a királyi házaspárnak egy Erzsébet nevű hároméves kislánya van. Megkértük vezetőnket, vigyen bennünket Erzsébet korába, de kijelentette, hogy mivel ez nincs a prospektusban, telefonálnia kell Pestre a központba. Rögtön kapott kapcsolást, azután közölte, hogy fejenként húsz forintot kell a külön útért fizetnünk. Ebbe belementünk. Amikor megérkeztünk 1587-be, nagy fejetlenség volt a To werben. Akkor fejeztette le Erzsébet Stuart Máriát. Ezután utunk végső állomása, Naoóleon kora következett. Ez azonban már nem nagyon érdekelt bennünket. hiszen annyiszor láttuk Napóleont filmen. Charles Boyler például sokkal jobban tetszett, mint a nagy császár. Amikor visszaérkeztünk Budapestre, új IBUSZ-hir- detés keltette tel figyelmünket. Hatnapos utazást hirdettek a világ teremtéséhez Azt is meg fogom nézni. Palása hémló sekben. fegyelmi ügyekben, % tanulóifjúságot érintő, neve» lőtestületi üléseken. Jellemzi^ mennyire élő és nem alkalomszerű ez a viszony a tanulóifjúsághoz, hogy a vitába* feltette a kérdést az egyik tanár: vajon nem kellett volna-e meghívni erre a fontos nevelési értekezletre is » KISZ képviselőjét... Nyissuk ki az iskolákat A szabadosság és a szabadság is gyakran került szóba a Krúdy középiskola nevelőtestületi ülésén. Világosan kiderült a vitából: a nevelők tudják, érzik, hogy a nagyobb önállóság a tanítási órák megszervezésében, lebonyolításában, a módszerek megválasztásában nem okozhat anarchiát, nem vezethet szabadossághoz. Ezért is említették töhhen „ , a szakmai munkaközösségek nagyobb szerepét, á tantestületi élet.' a demokratizmus, a tanárok közötti munkatársi viszony és a tanári példamutatás jelentőségét. Szerényen, de a közös eredmények jóleső érzésével summázták azt is, hogy az iskolában sikerült előrelépni a szocialista tanár-diák viszony továbbfejlesztésében. S ez nem formálisan él, hanem tartalmával hat az iskolai közösség fejlődésére. A diákok véleményező, javaslat- tevő jogköre — a központilag javasoltakat jóval megelőzve — egy sor fontos dologra kiterjed. Az ifjúság, a KISZ képviselője ott van és pontjaival, véleményével „szavaz” a felvételi beszélgetéseknél. A fiatalok részt vettek a házirend kialakításában. a tanulószobai felvételek elbírálásában, a kedvezményes, ingyenes étkeztetést, a bejáró tanulók költségeinek megtérítését eldöntő kérdé„Nyissuk ki az iskolát m tanulók előtt akkor is, amikor nincs tanítás, amikor nem kötelező az iskolába jörmir — javasolta az egyik tanár. A téli, a nyári vakáció és más iskolaszüneti napokon is tegyék lehetővé, aki be akar jönni, olvasgatni, böngészi», a társaival csevegni — az ne találjon csukott ajtókat, Igenám, de ez a tanároktól is elvesz egy-egy órát, felügyeletre csak szükség van — hangzott nyomban a másíts érv. „Talán a KISZ-szel közösen ez is járható ét hetu- ne...” — javasolták. Támogatták a nevelőit: a javaslatot, hogy a fiatalok jobb informálása érdekében szervezzenek iskolai „közgyűléseket” — nem várva a kétévenként sorra kerülő parlamentekre. Gondolkoznak azon is, hogy kisebb körbe« — az író-olvasó találkozók mintájára — diák-tanár találkozókat,. kqrekasztal-be- szélgetéseket .is lehetne tartani. Ez csak első hallásra iurcsa. hiszen,, a diák és a tanár naponta találkozik, miért kellene külön is találkozniuk? A tanárok is megerősítették, hogy a diákokkal csak a tanítási órákon találkoznak. Eddig nem volt idő, erő jobban megismerni őket, s ténylegesen hatni emberi, jellembeli fejlődésükre. Az egyik osztályban a lányok haragosdit játszanak, kiderült, néhányan már évek óta nem szólnak egymáshoz. Az egyik osztályban — pontosabban a tantestületi ülésen — megróttak egy fiút a gyenge tanulásért. Éppen az általunk is meglátogatott neveiért értekezleten mondta el az egyik tanárnő: a megrótt fiú az egyik legjobban elfoglalt tanuló az iskolában. S tudják-e a tanárok, hogy az egyik kollégiumban villany- oltás után — zseblámpafénynél — tanulnak a lányok, s hányán szerepelnek eredményesen a különböző vetélkedőkön, sportversenyeken. Egyéni sikerük egyben az iskola sikere, hírnevének gyarapítása is. *• Önvizsgálat és cselekvés Teljes képet — még felsorolást — sem adhatunk a Krúdy nevelési értekezletéről. Minden terítékre került, ami megnyugtatta a pedagógusokat — s több éves gondjaikra adott választ. Elhangzottak kérdések, amelyekre a születő intézkedések hoznak megoldást. Egyre azonban nem lehet rendeletet hozni — mondták a tanárok — az új iránti fogékonyság, a nagyobb hivatástudat, a tanári tekintély, a mindennapos nevelő- munkában formálódhat, telhet meg tartalommal. S ezért minden nevelőnek meg kell vívnia a saját kis csatáját önmagával is, mit csinált jól eddig és min kell változtatnia... Ezt a személyes elköte- fozettséget is kéri a Közvetíti Bizottság határozata mű fon pedagógustól, különösen számít a kommunistákra, a pedagógus pártatapszerv retekre. A ma és a holnap — és a •-V"''')! éve'- munkájában. PaH
