Kelet-Magyarország, 1972. november (32. évfolyam, 258-281. szám)

1972-11-03 / 260. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYES Üli ETEK i XVTX ÉVFOLYAM. 260. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1972. NOVEMBER 3, PÉNTEK LAPUNK TÁRTA LM Vietnami mérnök jelölteb Nagyhalászban (3. oidaH Integráció a mezőgépiparban (4. oldal) A nyugdíjalap kiszámításának új rendje (5. oldal' Révbe ért a Nyíregyházi Volán női kézilabdacsapata (7. oldal) P fá éíiozfafő a KGST VB 60. ülrsszal*áról P Szabályozta« a magánszemélyek gépjárműhasználatát \m Készleges módosítás a bérsza lálvozásban ü Tovább fejlesztik a mezőgazdasági szövetkezetek n o munka verseny-mozgalmat • • ülést tartott a Minisztertanács Henryk Jabionski látogatása Kecskeméten A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tartott. Vályi Péter, a Miniszter- tanács elnökhelyettese tájé­koztatást adott a KGST Végrehajtó Bizottságának ok­tóber 24—26-án Moszkvában megtartott 60. üléséről. A Minisztertanács a jelentést és a végrehajtó bizottság ülé­sén hozott ajánlásokat jóvá­hagyólag tudomásul vette és megbízta a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bi­zottságát. hogy az ajánlások­ból eredő hazai feladatok végrehajtására a szükséges intézkedéseket tegye meg. Vályi Péter, a Miniszterta­nács elnökhelyettese beszá­molt a magyar—szovjet gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési kor­mányközi bizottság 12. ülésé­ről. amelyre október 19—20- án került sor. A tanácsko­zás résztvevői fő figyelmü­ket az 1976—80 közötti együttműködésnek a kor­mányelnökök tavaszi talál­kozóján megállapított fel­adataira fordították. Megvi­tatták a gépipari, vegyipari és energetikai együttműkö­dés. továbbá a termelési sza­kosítás és kooperáció idő­szerű kérdéseit. A Minisz­tertanács a jelentést jóváha­gyólag tudomásul vette. Megbízta a Nemzetközi Gaz­dasági Kapcsolatok Bizottsá­gát a kormányközi bizott­ság 12. ülésének jegyzőköny­véből adódó feladatok meg­határozásával, valamint az Országos Tervhivatal elnökét, hogy gondoskodjék a köz­ponti tervező szervek által egyeztetett munkaprogram teljesítéséről. Dr. Tímár Mátyás, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se tájékoztatta a kormányt a magyar—NDK gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság el­nökeinek október 20-án Bu­dapesten folytatott tárgyalá­sairól. A két ország gazda­sági kapcsolatai eredménye­sen fejlődnek. Növekedett a magyar—NDK külkereske­delmi forgalom, ezen be­lül a közszükségleti cikkek kölcsönös szállítása. A Mi­nisztertanács a tájékozta­tót tudomásul vette és meg­bízta az ‘lletékes minisztere­ket, hogy a megállapodások végrehajtására a szükséges intézkedéseket tegyék meg. A kormány a közlekedés- és postaügyi miniszter előter­jesztése alapján rendeletet hozott a magánszemélyek géojárműhasználatának ^ sza­bályozásáról. Ennek előírásai szerint magánszemély sze­mélygépkocsi, motorkerékpár és 500 kg-nál nem nagyobb ■teherbírású pótkocsi kivéte­lével gépjárművet nem tart­hat üzemben. Magánszemély részére csak olyan gépjármű vámkezelhető. amelynek üzemben tartására iogosult. A rendőrség csak ilyen gépjár­müvekre adhat ki hatóság* jelzéseket. A jeleni. szemé­lyi tulajdonban lévő olyan géniárművet. amelyet a ren­delet szerint magánszemély nem tartha' üzemben, a tu­lajdonosa 1973. december 31-ig használhatja. Külföldi személytől gépiárművet bel­földön jsak az arra feljogo­sított állami gépjárműkeres­kedelmi vállalat vásárolhat. A Minisztertanács felhív'a a közlekedés- és postaügyi mi­nisztert, hogy a fuvarigények felmérése útján állapítsa meg, milyen eszközök szük­ségesek a kisiparosok, a kis­kereskedők és az őstermelők szállítási szükségleteinek ki­elégítésére, és — az érde­kelt szervek bevonásával — gondoskodiék a fuvarozói és egyéb szolgáltatói tevékeny­ségek bővítéséről, illetőleg a szállítási igénvek kielégítésé­re alkalmas új szolgáltatási formák bevezetéséről. A kormány megtárgyalta és elfogadta a közlekedés- és post-ügyi miniszter elő*er- jesztését a tehergépjármű­gazdálkodás helyzetéről és a tehergépjármű-állomány rekonstrukciójáról. Az ioari és a mezőgazdasági vá’ "#.la­toknál a gazdaságtalan te­hergépjárművek üzemelteté­sének és a többletalkatrészek felhasználásának költsége igen magas, emellett jelentős javító- és karbantartókapaci- tást kötnek le, A vállalatok nincsenek eléggé érdekeltté téve a selejtezésben. A kor­mány felhívta a közlekedés- és postaügyi minisztert, hogy 1973. december 3l-ig rendel­jen el rendkívüli felülvizs­gálatot. Utasította az illeté­kes minisztereket, hogy vizs­gálják meg a tehergépjármű­állomány rekonstrukciója érdekében hozott intézkedé­seknek a hazai gyártásra, a javítóipari kapacitás felsza­badítására, a szállítási szer­kezetre és az üzemi költsé­gekre gyakorolt ha‘ását, s a szükséges tennivalókra te­gyenek javaslatot. A könnyűipari miniszter tájékoztatta a kormányt a textil- és textilruházati ipar rekonstrukciójának helyze­téről. A 4. ötéves terv idő­szakára e területen tervezett beruházások indítása kielé­gítő. A rekonstrukció végre­hajtásához azonban a taná­csok és a vállalatok saját alaojaikból a tervezettnél ki­sebb mértékben járultak hozzá. A szükséges munkaerő biztosítása érdekében egyéb intézkedések mellett a tex­tilipari vállalatoknál na­gyobb összegeket biztosítsa­nak a szociális és a munka- védelmi beruházásokra. A kormány a jelentést tudomá­sul vette. A munkaügyi miniszter ja­vaslatot terjesztett elő a bér- szabályozás részleges módo­sítására. A kormány hozzá­járult. hogy azok a miniszté­riumi iparba tartozó válla­latok, amelyek munkaerőt szabadítanak fel, emelik a műszakszámot, programot dolgoznak ki és hajtanak végre a gazdaságtalan ter­melés részarányának vissza- szorPására, amennyiben ez hátrányosan érintené a sze­mélyi jövedelmek emelését az illetékes minisztérium en­gedélyével eltérhetnek a bér- szabályozás általános rend­szerétől. Az ipar és az építő­ipar területéről tárcánként 1 —3 és egy közlekedési válla­latnál, valamint egy-két ipa­ri szövetkezetnél kísérleti jelleggel a bértömegszabályo­zás rendszerét alkalmazzák. Az 1972. évi eredmény elszá­molásától kezdődően a válla­latoknál mérsékelik a bér­fejlesztési mu*ató csökkenése esetén jelentkező terheket. A munkaügyi miniszter tá­jékoztató jelentést terjesztett elő az 1972-ben kezdődő mun­kástovábbképzés előkészíté­sének helyzetéről. November­ben 14 szakmában kezdődik meg a szakmai ismereteket felújító-korszerűsítő tovább­képzés. A munkavezetők fo­lyamatosan irányítási felada­tokra felkészítő, 150 órás tan­folyamokon vesznek részt. A kereskedelmi és vendéglátás területén dolgozó szakmunká­sok részére ismeretbővítő és speciális továbbképzést bizto­sítanak. A kormány a tájé­koztató jelentést jóváhagyó­lag tudomásul vette. Felhívta az ágazati minisztereket, hogy a munkástovábbképzésre továbbra is jelentőségének megfelelő figyelmet fordítsa­nak. A művelődésügyi miniszter jelentést terjesztett a kor­mány elé az általános és kö­zépiskolai diákotthoni beru­házásokról. A negyedik öt­éves terv fejlesztési program­jához képest a diákotthonok beruházásainak teljesítésében elmaradás mutatkozik. Az ál­talános iskolai diákotthonok férőhelyeinek egy részét a ta­nácsok más rendeltetésű épü Az állami oktatás fejlesz­téséről szóló párthatározat megyei feladatait vitatták meg november 2-án Nyír­egyházán. A Móricz Zsig- mond Színházban tartott ok­tatáspolitikai értekezleten az óvodák, általános iskolák diákotthonok, napközi ott­honok, kisegítő iskolák gyógypedagógiai, gyermek- védelmi intézetek, zeneisko­lák vezetői, a pedagógus pártszervezetek titkárai, ta­nácsi művelődési osztályúk vezetői, szakfelügyelők és szülői munkaközösségi el­nökök vettek részt. Megjelent és az elnökség­ben foglalt helyet Ekler György, a megyei pártbi­zottság titkára. Szabolcsi József, a Művelődésügyi Mi­nisztérium főosztályvezetője. Oláh Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének megyei titkára és Halász András, a KISZ megyei bizottságánál' titkára. Batári Kálmán, a megyei tanács művelődésügyi osz­tályának általános iskolai csoport vezetője nyitotta meg a tanácskozást. Hor­Henryk Jablonski. a Len­gyel Népköztársaság állam­tanácsának elnöke és kísé­rete csütörtökön Kecskemét, re látogatott. A lengyel ven­dégeket a látogatásra elkí­sérte Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá. nak elnöke, Roska István külügyminiszter-helyettes, és Németi József, a Magyar Népköztársaság varsói nagy­követe. A megyei pártbizottság székháza előtt dr. Romány Pál, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság első titkára, dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke, dr. Soós Gá­bor, a mezőgazdasági és élelmezésügyi minis'er el­ső helyettese. Szabó Lajos, a kecskeméti városi pártbi­zottság első titkára és Reile Géza, a városi tanács elnö­ke fogadta a vendégeket. Dr. Romány Pál a megyei pártbizottság és tanács és a megye lakossága nevében üdvözölte a testvéri lengyel nép államfőjét, s a többi vendéget az ősi Kecskeméten, amely mintegy 600 éve kapott városi rangot attól az I. Lajostól, aki Lengyelor­szág királya is volt. Ezután tájékoztatást adott' az or­szág legnagyobb területű megyéjének, Bács-Kiskun. nak életéről, munkájáról és jellegzetességeiről. Lakosai közül legtöbben még a me­zőgazdasággal foglalkoznak, de a felszabadulás óta erő­teljesen fejlődött az ipar is és ma már csaknem 70 ezren tevékenykednek ebben az ágazatban. A megye len­gyel vonatkozású kapcsola­tairól szólva megemlítette, hogy a Zománcipari Mű­vek kecskeméti kádgyára termelésének 10 százalékát a Lengyel Népköztársaságba szállítja, a megyei építkezé­seken pedig sok lengyel építőipari gépet használnak. váth Miklós, a megyei ta­nács művelődésügyi osztá­lyának vezetője tartott elő­adást „Az állami oktatás helyzete és fejlesztésének feladatai” címmel a megyei feladatokról. Előadásában hangsúlyozta a párthatáro­zatban szereplő legfonto­sabb tennivalókat, amelye­ket októberben közösen meg­vitatott a megyei párt- és tanács vb. Megállapítható, hogy az oktatásügy helyzete és fejlesztésének feladatai lényeges vonatkozásaikban megegyeznek a Központi Bizottság helyzetelemzésével azzal a sajátossággal, hogy a közoktatás alapvető terü­letein a szabolcsi gondok nagyobbak, mert a fejlődés nem volt ellentmondás­mentes, s viszonylagos el­maradásunkat nem sikerült felszámolni. A sajátos hely­zet abból ered. hogy Sza- bolcs-Szatmár az ország egyik legnépesebb és legna­gyobb megyéje, ahol az is­kolás korú fiatalok aránya 33 százalék az országos 25 százalékkal szemben. Szólt arról is, hogy a me­gyének a múltban is jelen­tős kapcsolatai voltak Len­gyelországgal, és Bács-Kis­kun lakóiban elevenen él­nek az ezzel kapcsolatos tradíciók. így például Petőfi szülőhelye, Kiskőrös és Bem szülővárosa, Tamów között is régi a kapcsolat; emlékü­ket Kiskörösön együttes szobruk idézi. A város Krakkóban végzett hajdani főbírájának egyik írásművé­re komponálta Kodály Zol­tán a Psalmus Hungaricust. Napjaink kapcsolataira utal Csorba Tibornak, a Varsó­ban élő magyar származású művésznek a napokban Kis­kunhalason megnyílt kiállí­tása Kosa Antal, a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz elnöke a közös gazdaság megalakulásának körűimé, nyeit, munkáját, termelési profiljait ismertette a ven­dégekkel. A tájékoztatót kö­vető eszmecsere során a len­gyel államelnök hangsúlyoz, ta: nagy érdeklődéssel ér­keztek Kecskemétre, Bács- Kiskun megyébe, amelyről korábban főleg történelmi, kulturális és művészeti is­meretekkel rendelkeztek. Gazdasági téren leginkább a homoki gazdálkodásról tud. tak, s az ezzel kapcsolatos tapasztalatokkal azért is szeretnének közvetlenül megismerkedni, mert náluk is sok a homokos talaj, saz itteni tapasztalatokat fel. használhatják ezeknek a te­rületeknek a hasznosításá­ban. Ezt követően a vendégek megtekintették a termelőszö­vetkezet borjú-, illetve szarvasmarhatelepét és siló- zóját. Henryk Jablonski és Losonczi Pál a termelőszö­vetkezet ötfogatú hintáján — amely 1972-ben országos Foglalkozott az előadó az állami oktatás továbbfej­lesztése során megvalósuló feladatokkal, az iskolai ok­tató-nevelő munka korszerű­sítésével, a tananyagcsök­kentéssel, a tantervi módo­sítással, a nevelőmunka ha­tékonyságát növelő tényezők szerepével. Hangsúlyozta többek között, hogy a ne­velés-oktatás központi alak­ja továbbra is a pedagógus, s nagy a felelősségük a párthatározat megvalósítá. sában. Horváth Miklós át­fogó megyei elemzését — amely kiterjedt az óvodai nevelésre, a napközi ottho­nok, általános iskolai diák­otthonok, kisegítő iskolák, gyógypedagógiai gyermek- védelmi intézetek munká­jára is — vita követte. A délelőtti vita során felszó­lalt Kecskés István tarpai pedagógus, aki a községi összefogásról számolt be az iskolák fejlesztésében. Dr. Toronyicza Gyula, a Máté­szalkai Zalka Máté Általá­nos Iskola igazgatója az is­(Folytatás a 2. oldalon) bajnokságot is nyert — » szövetkezet lakótelepére haj. tatott, ahol betértek Sende Imre téesz gépkocsivezető és felesége lakásába. Az ízlése, sen berendezett lakásban közvetlen beszélgetés zajlott le, amelynek során szóba ke­rültek a házaspár élet- és munkakörülményei, a gaz­dálkodás, a szövetkezet éle­tének különféle kérdései. A látogatást követően a Bács-Kiskun megyei párt­bizottság és a megye. ta­nács ebédet adott H vli Jablonski tiszteletére as Aranyhomok-szállóban. Az ebéden dr. Gajdócsi István pohárköszöntőt mondott. Henryk Jablonski pohár­köszöntőjében rámutatott: a két nép barátsága mindig akkor volt a legerősebb, amikor a történelem folya. mán közösen harcoltak a szabadságért, a haladás írt. A szocializmus talaján mi­nőségileg megváltozott es nagy arányokban fejlődött a barátság, aminek jelentősé­géről a Bács-Kiskun megyei látogatás során is alkalmuk volt meggyőződni. Szólt ar­ról is: Lengyelországban úgy tekintenek Bács-Kiskun megyére, mint Petőfi szülő­földjére, mint jelentős kul­turális hagyományokkal rendelkező területre. Hang­súlyozta: a két országban: folyó szocialista építőmunka nemzetközi szempontból is jelentős: a Szovjetunió és a szocialista országok tevé­kenysége, barátságuk szün­telen mélyítése hozzájárul a béke erőinek további foko­zásához és elősegíti azoknak a népeknek a harcát is, amelyek nemzeti független­ségükért és szabadságukért küzdenek. Henryk Jablonski és kísé­rete Kecskemétről délután visszautazott Budapestre. Fogadás az Országházban Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke és felesége csütörtökön este fogadást adott Henryk Jablonski, a. Lengyel Népköz- társaság államtanácsa elnöké­nek és feleségének tiszteleté­re az Országházban. Részt vettek a fogadáson a lengyel államelnök kíséretének tag­jai is. Magyar részről a fogadáson jelen volt Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Vdlyi Péter, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Cseterki Lajos, az Elnöki Ta­nács titkára. Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter, dr. Korom Mihály igazságügy­miniszter, továbbá az Elnöki Tanács több tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális, társadalmi élet sok más ve­zető személyisége. Részt vet­tek a fogadáson a buda^-sti diplomáciai képviseletek ve­zetői, valamint katonai és légügyi attaséi. A meleg, baráti légkörű fo­gadáson Losonczi Pál pohár­köszöntőt mondott (Folytatás a 2. oldalon) Megyei közoktatáspolitikai értekezlet Nyíregyházán A tanácskozáson részt vett és felszólalt Ekler György, a megyei pártbizottság titkára

Next

/
Thumbnails
Contents