Kelet-Magyarország, 1972. november (32. évfolyam, 258-281. szám)
1972-11-21 / 274. szám
HESi SB* Wroc alv tBm-WíerxiöRszjw Megyei ffeiadoftenr az állami oktatás helyzetérái és feladatairól szélé KB-határozat végrehajtására Az állami oktatás helyzetéről és fejlesztésének feladatairól szóló központi bizottsági határozat végrehajtására a megyei párt-vb több év^e szóló átfogó programot, feladat- tervet dolgozott ki, melyet a megyei pártbizottság elfogadott . Mint ismeretes, az MSZMP Központi Bizottsága a X. kongresszus határozata alapján felülvizsgálta az állami oktatás helyzetét és az 1972. június 15-i ülésén megjelölte a továbbfejlesztés feladatait. A Központi Bizottság széles körű előkészítő és felmérő, elemző munka után hozta meg a társadalom fejlődése szempontjából nagy jelentőségű határozatát az állami oktatás továbbfejlesztéséről. A határozat megvalósítása hosszabb távra — 1985-ig — szóló feladatrendszer. A végrehajtást a közoktatásban elért eredményekre építve az 1961-es oktatási reformtörvény nevelési célkitűzéseivel, a tanácsi munka korszerűsítésével, a párt ifjúságpolitikai és tudománypolitikai határozatával összhangban szükséges megvalósítani. A szabolcsi oktatásügy nagy eredményei A Központi Bizottság határozatának eredményes megvalósítása megkívánja, hogy reálisan számba vegyük a közoktatás megyei helyzetet, sajátosságait, összefoglalóan azt, hogy az alapvető területeken gondjaink az országostól lényegesen nagyobbak. Megyénk oktatásügye a felszabadulás óta az óvodától a felsőfokú képzésig nagy eredményeket ért el. Ebben a legjelentősebb az egységes alapműveltséget nyújtó általános iskola kiépítése, amely megyénk társadalmi felemelkedésében fontos szerepet játszott. Az általános iskolai képzés kiterjesztése hozzájárult a megyénkre korábban jellemző analfabétizmus felszámolásához. Számottevő fejlődést ért el a megye a szakmunkásképzés és a középiskolai oktatás területén is. A szakmun- • kásképzés és a középiskolai oktatás fejlesztését az indokolta, hogy megnövekedett a továbbtanulási igény, meggyorsult a megye iparosodása és a mezőgazdaság nagyüzemű fejlődésének eredményeként egyre több képzett szakemberre van szükség. Az elmúlt tíz év történetéhez tartozik, hogy a tanárképző és a mezőgazdasági főiskola létrehozásával megkezdődött és eredményesen folyik megyénkben a felsőfokú képzés. A feladatterv megállapítja, hogy megyénkben is számottevően javult a tanulók neveltségi és műveltségi szintje. Az általános és középiskolai tanulók felkészültebben, jobb és korszerűbb ismeretekkel fejezik be tanulmányaikat, Jelentősen nőtt a közép- és felsőfokon továbbtanu'^k aránya. Az 1961-ben bevezetett oktatási reformtörvény megyénkben is hozzájárult az oktatás korszerűsítéséhez, a gyakorlattal való kapcsolat erősítéséhez és a szocialista pe- velés javításához. A célkitűzések megvalósítását azonban nehezítette a tárgyi és személyi feltételek lassú fejlődébe, a tanulók es a tanárok túlterhelése, az oktatási és nevelési módszerek fogyatékossága. Jelentős eredményeket értünk el a fizikai dolgozók gyermekeinek és a hátrányos helyzetben lévő gyermekek tanulmányi és szociális segítésében. A középiskolákban emelkedett a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya. (1968— 69-ben az első osztályosok 56 százaléka, 1971—72-ben 68 százaléka.) Eredményesnek bizonyultak a továbbtanulásra előkészítő tanfolyamok, táborok, örvendetes az is. hogy a középiskolai diákotthonokban elhelyezett tanulók 77 százaléka fizikai dolgozók gyermeke. Megállapítja a feladatterv, hogy iskolánkban egyre színvonalasabb az ifjúsági szervezetek — az úttörő és a KISZ — politikai nevelő- és szervező munkája. Növekedett — bár nem a követelményeknek megfelelően — a tanulók aktivitása, politikai érdeklődése. Az elért eredmények jelentős mértékben a pedagógusok áldozatkész munkájának köszönhetők. Kedvezően alakult a pedagógusok marxista világnézete, gazdagodott szakmai, módszertani felkészültségük. Emelkedett a pedagógusok anyagi, erkölcsi és társadalmi megbecsülése. Többségük nagy hivatástudattál, odaadóan végzi az oktató-nevelő munkát, tevékenyen részt vesz a helyi politikai és társadalmi feladatok megoldásában is. Színvonalasabb, hatékonyabb oktatómunkát A megyei feladatterv átfogó képet ad a közoktatás jelenlegi helyzetéről, s az eddigi közös erőfeszítések eredményeire támaszkodva azok továbbfejlesztésével határozza meg a tennivalókat. Az oktató-nevelő munka általános fejlődése ellenére az eredmények elmaradnak a társadalmi követelményektől. A viszonylagos gyors mennyiségi fejlesztéssel nem járt együtt az oktatás és a nevelés tartalmi színvonalának emelkedése. Az egyik legnagyobb gond ma is a tanteremhiány, a zsúfcltság, az alapfelszereltség hiánya, a kis községek, külterületi és tanyai iskolák mostoha viszonyai. Megnövekedtek az iskolák közötti színvonalkülönbségek, nem sikerült az országos szinthez felzárkózni és a növekvő megyei szükségleteket kielégíteni. Ezért a határozat különösen nagy feladatokat ró a megye oktatási szenreire, hogy minden szinten tovább javítsák az oktató-nevelő munka színvonalát és hatékonyságát. Mindezt együtt szükséges megoldani az oktatás tartalmi korszerűsítésével, a tárgyi és személyi feltételek fejlesztésével. A feladatterv sorra veszi a megye közoktatási hálózatának főbb jellemzőit, a feladatokat. Az óvodai ellátottságról megállapítja, hogy az óvodák száma húsz év alatt nyolcvanról 230-ra, a férőhelyek száma több, mint háromszorosára — 12 026 — növekedett. A fejlődést jelzi, hogy 1953-ban a gyerekek tíz százaléka, jelenleg 37 százaléka részesül óvodai ellátásban. Ennek ellenére a foglalkoztatottság növekedéséből és az iskolaelőkészítés igényéből származó követelményeknek az óvodák teljes mértékben nem tudnak eleget tenni. Az óvodai hálózat megyén belüli területi megoszlásában lényeges eltérések tapasztalhatók. A legnagyobb a lemaradás és feszültség a nyíregyházi, a nagykállói, és a vásárosnaményi járásokban. Igen alacsony az óvodai ellátottság a külterületi településeken is. Nehezíti az óvodai munkát az a tény is. hogy a nevelői ellátottság nem megfelelő. Növelni szükséges az óvodák iskolaelőkészítő funkcióját, s az előkészítésben részesülő gyermekek számarányát A feladat: az iskolaelőkészítő tevékenység kiterjesztése és a •uűádvédeiem színvonalának emelése érdekében úgy keil fejleszteni az óvodai hálózatot, hogy az óvodás korú gyermekek döntő többsége számára biztosítsa az óvodai nevelést. A középfokú és felsőfokú óvónőképzés növelésével, színvonalának emelésével el kell érni, hogy minden óvodában felkészült nevelők foglalkozzanak a gyerekekkel. Az óvodák fejlesztésében, felszereltségük javításában továbbra is támaszkodni kell az állami, gazdasági és társadalmi szervek erőforrásaira, összefogására. Fontos feladat, hogy az illetékes állami szervek gondoskodjanak a társadalmi erővel létrehozott óvodák felszereléséről, működési és fenntartási költségeik biztosításáról. Kiemelten foglalkozik a feladatterv az általános iskolák fejlesztésével, amely a Központi Bizottság határozata alapján is az oktatásügy korszerűsítésében a legalapvetőbb feladat. A megye általános iskolai intézményhálózatának fejlődésére jellemző, hogy 1945-ben mindössze 878 általános és elemi iskolai tanterem volt 1960-ban a tantermek száma már 1833, jelenleg pedig 2056. A tárgyi feltételekkel párhuzamosan javultak a személyi feltételek is. 1945-ben 1300, 1960-ban 3551, jelenleg 4383 általános iskolai tanító és tanár dolgozik megyénkben. A személyi ellátottságban a legnagyobb gondok a külterületeken és a kis településeken tapasztalhatók. Megyénkben a pedagógusok 9,3 százaléka képesítés nélküli (országosán 5,6 százalék). Az általános iskolák szakos- tanár ellátottsága pedig az országos 74 százalékkal szemben 65,4 százalék. Néhány szakon azonban a szakos ellátottság 40 százalék alatt van. (Kémia, testnevelés.) A megyei átlagtól jelentősen elmarad a nagykállói. a nyírbátori es a vásárosnaményi járás. A három város szakos ellátottsága kielégítő. Megállapítható, hogy az utóbbi években lezajlott körzetesítés a kis településeken é6 a külterületeken csak részben oldotta meg a tanulók szakrendszerű oktatását. Megállapítja a feladatterv, hogy minden évben tovább javul az általános iskolát végzettek aránya. 1958-ban a tanulók 53 százaléka végezte el nyolc év alatt az általános iskolát, jelenleg 72,8 százalékuk. (Országosan 81 százalék.) Legnagyobb a lemorzsolódás a mátészalkai, a fehérgyarmati és a nyírbátori járásokban. Növekszik az általános iskolákban a cigánytanulók aránya. Környezetük miatt azonban kevesen jutnak el a nyolcadik osztályig. Az általános iskolai diák-szociális ellátás is fejlődött. 1950-ben a megyében 8 napközi otthonos csoport volt, jelenleg pedig 363 csoportban a tanulók 16 százaléka részesül napközi otthoni ellátásban. A megye három városában ennél az aránynál jobb az ellátottság, a fehérgyarmati és a kisvárdai járásban viszont alig nyolc százalékos. A megye hét tanyai kollégiumában 1239 tanuló elhelyezese biztosított. Az általános iskolákban a legfőbb gond a tanteremhiány. 1960 óta 413 új tanterem épült a megyében, a szükségtantermek szám» -mégis-jelenleg mintegy 300.'A tantermek 51 százalékában délelőtt, délután tanítanak. Legnagyobb a tantermek zsúfoltsága Kisvár dán, Mátészalkán és a nagykállói járásban. Az igen szükséges tornateremmé! iskoláinknak csak 16 százaléka rendelkezik. Jellemző még. hogy az iskolák 52 százaléka osztott, az alapfelszereltség a megye általános iskoláiban alig 50 százalékos. A hátrányos helyzetű tanulókért A feladattere hangsúlyozza; el kell érni az általános iskolák közötti színvonalkülönbség fokozatos megszüntetését az oktató-nevelő munka tartalmi korszerűsítésével, a tárgyi és személyi feltételek javításával. A tananyagok a túlterhelés csökkentése, a korszerű módszerek, pedagógiai eljárások alkalmazása, a pedagógusok önállóságának növelése mellett alapvető feladat az általános iskolai tantermeit megépítése és megfelelő számú és jól képzett nevelők beállítása. A hátrányos helyzetű tanulók segítésével, a lemorzsolódás csökkentésével, a kisegítő iskolahálózat fejlesztésével, körzetesítéssel, az általános iskolai kollégiumhálózat bővítésével, a cigánylakosság életkörülményeinek javításával el kell érni, hogy a megye tanköteles korú fiataljai a lehetőségekhez mérten elvégezzék az általános iskolát. Az általános iskolákkal együtt igen fontos feladat a szakmunkásképzés továbbfejlesztése. Megyénkben jelentős eredményeket *'-rtünk el a szakmunkásképzés közép fokon történő megszervezésében, a működési feltételek megteremtésében. Jelenleg az intézmények száma tizenöt, — tíz ipari, négy mezőgazdasági és egy kereskedelmi — 9931 tanulóval. Az oktatók száma 350. A szakmunkásképző intézetekben tanulók számát tekintve helyzetünk elfogadható. A gyors fejlődéssel azonban nem alakultak megfelelően a személyi és a tárgyi feltételek. Probléma, hogy a tanulók alig tíz százaléka részesül kollégiumi ellátásban, kevés a tanműhely, az intézmények zsúfoltak, a felszerelés egy része korszerűtlen. Fontos feladat a szakmunkásképzés olyan irányú fejlesztése, hogy az összhangban legyen a megye gazdasági ágazatai számára képzendő szakemberszükségletté!. Elengedhetetlen az iskola, az üzemek és a tsz-ek közötti együttműködés erősítése, a tanulók képzése és elhelyezése érdekében. Továbbra is szorgalmazni kell a személyi és a tárgyi feltételek javítását, a továbbtanulás és a pályaválasztás céltudatos irányítását, nem utolsósorban a kollégiumi hálózat bővítését. Az állami oktatás fejlesztéséről szóló párthatározat alapján fontos feladatok várnak a megye középiskoláira. Megyénkben jelenleg 29 középiskola működik, 350 tanuló- csoporttal és 639 tanárral. A tanulók száma 11 563, s közülük 34 százalékuk jár szakközépiskolába. A gyors fejlesztés során nőtt a szinvonalkülönbség a középiskolák között. Gondot okoz, hogy elmaradt a kollégiumi hálózat kiépítése. A szabolcs-szatmári középiskolásoknak mindössze 24 százaléka részesül kollégiumi ellátásban, 31 százalékuk uejáró, tanulószobai ellátást 3473 diák kap. Még mindig alacsony a szakközépiskolákba járók aránya. A szakközépiskolák nem tiszta profilúak és nem rendelkeznek a gyakorlati képzéshez szükséges tanműhelyekkel és felszerelésekkel. Nincs meg a kellő összhang a középfokú képzés — szakmunkás, szakközépiskola, gimnázium — és a megye .szakmunkásigénye között. A középiskolák továbbfejlesztésének főbb feladatait is magába foglalja a megyei feladatterv. Javítani szükséges a középiskolák életre és továbbtanulásra felkészítő tevékenységét, meg kell teremteni a szakemberszükséglet alapján a gimnáziumi, a szakközépiskolai és szakmunkásképzés közötti összhangot. Ennek érdekében meg kell oldani a profilttextítást. Fontos tennivaló, javítani • taiwwbely-ella-. tottságot, kialakítani a szakközépiskolák üzemi hátterét. Az oktató-nevelő munka színvonalának növelése pedig megkívánja, hogy tovább növeljük a kollégiumi férőhelyek számát és korszerűsítsük a meglévő kollégiumokat. Megyénk két felsőfokú oktatási intézménye az elmúlt tíz évben kezdte meg működését. Megyei és területi igényt elégítenek ki. A tanárképző főiskola egységes képzési rendszerrel óvónők, tanítók, általános iskolai tanárok képzésével jelentősen hozzájárul megyénk pedagógus-ellátó t- ságának javításához. A Bessenyei György Tanárképző Főiskolának jelenleg 1433 nappali és 1013 levelező hallgatója van. A mezőgazdasági főiskolán kertész, gépész és mező- gazdasági repülőgépész szakembereket képeznek. A nappali hallgatók száma 381. a levelezőké 39. A végzett agrár- szakemberek munkája igen jelentős megyénk mezőgazda- sági üzemeinek fejlesztésében. A két főiskolán az oktató-nevelő munka színvonala mindjobban megfelel a főiskolai képzés követelményeinek. A tárgyi feltételek a mezőgazdasági főiskola kollégiumi ellátottságát kivéve jók. A megyei feladatterv hangsúlyozza: mindkét főiskola váljon a szakemberek képzésének központjává, segítse az új módszerek, eljárások elterjesztését, legyenek a megye kísérletező, kutató és tudományát központjai. Töltsék be kulturális kisugárzó szerepüket is. A párt* és tömcjfszervezetek teciiívsUH A megyei pártbizottság feladaíterve meghatározza a pártszervek, pártszervezetek legfontosabb tennivalóit. A pártszervek és szervezetek gondoskodjanak a határozat egy. séges értelmezéséről, tegyenek meg mindent a végrehaj. táshoz szükséges szemlélet kialakítására. Járuljanak hozzá, hogy az oktatás korszerűsítését szolgáló állami intézkedéseket mindenütt megfelelően fogadják és hajtsák végre. Kiemelkedő feladat vár az iskolai pártalapszervezetekre, a kommunista pedagógusokra, hogy példamutatóan vegyék id a részüket a határozat megvalósításából. Legyenek kezdeményezői az alkotó iskolai légkör megteremtésének, a tan- testületi demokratizmus fejlesztésének, támogassák a kísér- letező, kezdeményező nevelőket. Értessék meg mindenkivel, hogy a pedagógiai önállóságnak nagyfokú módszertani kulturáltsággal, az egymáshoz kapcsolódó oktatási intézmények követelményeinek ismeretével rendszeres ideológiai, politikai és szakmai továbbképzéssel kell párosulnia. Meghatározott feladatok várnak a KISZ megyei, városi és járási bizottságaira is. Segítsék, hogy az úttörő- és KISZ-szervezetek megértsék a feladataikat, munkájuk legyen összehangoltabb és hatékonyabb, az iskolai vezetéssel, a szülői házzal, a nevelési célok megvalósításában. Lényeges, hogy erősítsék kapcsolataikat az iskolai pártszervezetekkel. hatékonyabban vonják be a középfokú intézmények tanulóifjúságát, a politikai tájékoztatás és információ megyei rendszerébe. Rendszeresen juttassák el az ifjúság észrevételeit, javaslatait a párt- és az állami szervekhez. A KISZ feladata, hogy fordítsanak megkülönböztetett figyelmet a szakmunkásképző intézetekben lévő ifjúsági szervezetek munkájára, a holnap munkásosztályának politikai, világnézeti és szakmai képzésére, továbbképzésére. A megyei bizottság a KISZ Vili. kongresszusának határozata alapján vállaljon védnökséget az oktatás és a nevelés feltételeinek javítására. Kössenek szocialista szerződéseket a védnökségi feladatok eredményes megvalósítására. Az állami és a társadalmi szervekkel együttműködve szervezzenek a továbbtanulásra felkészítő táborokat, előkészítőket a fizikai dolgozók gyermekeinek tanulmányi segítésére. Ajánlásokat is tartalmaz a feladatterv a megyei tanácsnak, a társadalmi és a tömegszervezeleknek. A megyei tanács az ez év végéig felméri a IV. ötéves tervben szereplő oktatási beruházások teljesítését, és megteszi a szükséges intézkedéseket azok megvalósítására. Kidolgozza 1973 első felében a megye közoktatásának V. ötves hosszú távú fejlesztési programját és hosszú távú koncepcióját. Ezekben megkülönböztetett figyelmet fordít az iskolák közötti szintkülönbségek megszüntetésére, az általános iskolai hálózat fejlesztésére, a szakmunkásképzés tárgyi és személyi feltételeinek javítására és megvizsgálja a középfokú intézményhálózatot. A megye gazdaságfejlesztési tervére épülő munkaerőszükséglet és a demográfiai igények alapján meghatározza a fejlesztés irányát és szerkezeti arányait. Lépéseket tesz újabb általános és középiskolai kollégiumok létesítésére, a gyermekvédelmi munka és a gyógypedagógiai oktatás javítására. a készülő komplex terv alapján a cigánytanulók iskoláztatási feltételeinek megteremtésére. A megyei pártbizottság az SZMT-nek javasolja, dolgozza ki saját feladatait, kiemelten foglalkozzon a dolgozók munka melletti tanulásával, a szakmai és általános műveltség növelésével. A Pedagógusok Szakszervezete kísérje figyelemmel a pedagógusok élet- és munkakörülményeinek javítását, segítse az iskolavezetést, a tantestületi demokratizmus fejlesztésében, a munka- és álllampolgári fegyelem erősítésében. Megkülönböztetett gonddal foglalkozzon a kezdő pedagógusokkal, szorgalmazza mindenütt a korszerű pedagógiai eljárások, módszerek elterjesztését, A Hazafias Népfront megyei bizottsága is kidolgozza saját feladatait a Központi Bizottság határozata és a megyei feladatterv végrehajtására. A helyi népfrontbizottsá- gok segítsenek, hogy a lakosság minden rétegében váljanak ismertekké és találjanak támogatásra a közoktatási és köz- művelődési célkitűzések. Segítse az iskola és a családi ház hatékonyabb együttműködését, hogy a szülői munkaközösségek a nevelési célkitűzéseket megvalósító aktív közösségekké váljanak. Megyénkben az általános politikai feltételek kedvezőek, a figyelem és az érdeklődés az iskola és az ifjúság felé fordul. Ki kell használni a kedvező lehetősegeket, s el kell érni, hogy a közoktatás ügye a pedagógusok munkája, minden szinten megkapja a hozzáértő, türelmes politika' éa társadalmi támogatást, s a Központi Bizottság határozatai, a megyei pártbizottság feladatterve, célkitűzései maradéktalanul megvalósuljanak megyénkbe®. t. md
