Kelet-Magyarország, 1972. november (32. évfolyam, 258-281. szám)
1972-11-19 / 273. szám
'm. é wm ÄTS. m¥g^tm> !®r m ffer merlbo TECHNIKA • Tudomány • TECHNIKA • Tudomány • TECHNIKA » — Először hallgassuk me? főkönyvelőnk beszámolóját.. (Galambos Hédi rajza) KIUGRÓ SÁNC AZ ŐSKORBAN JÁTÉKSZENVEDÉLY — Lépj már, mert a következő Jelenetben klvonszolÍJák a holttestedet a színről. A TERMÉSZET CSODÁJA A gyümölcslédelein stratégiája Pusztuló flóra, kihaló növények Tavasszal, az új hajtások, levelek, virágok, gyümölcskezdemények megjelenésével együtt szaporodni kezdenek a különböző növényi betegségokozók és az állati kártevők is. Elsősorban a levéltetvek, a pajzstetvek és az atkakár_ tevők szaporodhatnak el; ezek ma a legelterjedtebb és ugyanakkor a legszaporább kártevők. Ha már megtalálhatók a hajtásvégeken, a levelek fonákén csoportosan szivogató, rendszerint, zöldes, sárga, vagy fekete színű levéltetvek, a növények különböző részein mozdulatlan, pontszerű pajzsuk alatt meghúzódó pajzstetvek, vagy a mindkettőnél apróbb atkák, azonnal meg kell kezdeni ellenük a védekezést, mert csak így gátolható meg nagyobb mértékű elszaporodásuk. A Jelenlegi növényvédő szerek közül leghatásosabbak a szerves foszforsav- észter hatóanyag-tartalmú szerek. Ezek ugyanis vagy mély hatásúak, a kipermetezés után beszívódnak a levelek felületéről a sejtekbe, vagy szisztemikusak, azaz nemcsak beszivódnak a sejtekbe, hanem a nedvkeringéssel szétterjednek az egész növényben. Bárhol támadja meg a növényt kártevő, a növény nedvével együtt a méreg is a szervezetbe kerül és elpusztítja a parazitát. Ezt a hatásukat a különböző szerek rövidebb-hosszabb ideig megőrzik, mert a beszívódott szert az eső nem moshatja le, és ellenáll a napfény bontó hatásának is. Ezért csak a szerenként pontosan előírt várakozási időtartam eltelte után kell megismételni a permetezést, ha várható a kártevők újabb támadása, vagy újra megjelentek a növényeinken. Közben azonban a permetezett területről nem szabad leszedni semmilyen terményt, mert mosással sem távolít, ható el a növényvédő szer felszívódott hatóanyaga, ami nemcsak a kártevőkre, hanem az emberi szervezetre is mérgező. Ezért a kiskertekben nem is engedélyezik minden foszforsavészter hatóanyagú növényvédő szer használatát, csak a kevésbé veszélyesekét, mint amilyen a Lebaycid és a Foszfotin. Azonban ezeknél a szereknél is szigorúan be kell tartani a csomagolóanyagukon feltüntetett óvó rendszabályokat, és csak a várakozási idő eltelte után fogyasztható a permetezett fa termése. A foszforsav tartalmú szerek növényi sejtekbe felszívódó hatóanyaga hatásos minden olyan kártevő szervezet ellen, amelyek a növény megrágásával, vagy egyéb hasonló módon károsítanak, mert így méreganyaggal kevert sejtnedv kerül a szervezetükbe, ami a pusztulásukat okozza. Ezért elpusztulnak tőle az alma, barack, szilva, cseresznye „kukacosodását” okozó alma-, barack-, illetve szilvamoly és a cseresznyelégy lárvái, a poloska- szagú gyümölcsdarazsak, sodrómolyok, lombrágó hernyók, szőlőilonca, szőlőmolyok lárvái is, tehát szinte valamennyi zöldség-, gyümölcs-, dísznövény- és szőlő, kártevő ellen hatásosak a foszforsavészterek. Az atkák ellen azonban sokszor hatástalanok, és azok továbbszaporodva nagy károkat okozhatnak, amit a növények sárgulása és gyakran finom pókhálószerű szövedék jelez. Ha feltűnik kártételük és a foszforsavészterek nem bizonyulnak elég hatásosnak ellenük, speciális atkaölő szerekkel kell permetezni ellenük. A gombabetegségek közül leggyakrabban a liszthar- matgomba károsít. A valóban lisztszerű, szürkésfehér szövedéke szinte valameny- nyi növényen megjelenhet, és a szövedék alatt me^bar- nul, elpusztul a növény, mert elszívja tőle a gom' a tápanyagokat, ha nem védekeznek. A különböző permetező, porozo kénes es ] kéntartalmú növényvédő szerek hatnak ellene. A kijut- j tatott szerben lévő kén a napfény oxidáló hatására kéndioxiddá válik, ami sejt- méreg. A kén többi része a sejtekbe jut és kénhidrogén keletkezik belőle, ami erősebb méreg a kéndioxidnál is, és ezért elpusztítja a gombaszövedéket. Azért, hogy ne keletkezzen túl sok ké hoxid, ami a növényt is károsítaná, a kora reggeli vagy esti hűvösebb órákban kell védekezni kénes és kéntartalmú szerekkel. A betegséget okozó gombák többsége növényekben él — belső élősködő — és általában csak a szaporítóképleteiket fejlesztik ki a 1 növények felületén, amelyek, már feltűnőek. Ilyen gombabetegség a peronoszpóra, a varasodás (fuzikládium), a monilia, a levéllikasztó- és a rozsdagombák is. Éppen ezért nagyon veszélyesek, mert csak akkor lehet hatásosan védekezni ellenük, ha a szaporodásuk . időszakában megfelelő növényvédő szer borítja a növényeket, ami a növények felületére kerülő fertőző gomba szaporító szerveit elpusztítja, mielőtt behatolnának a sejtek közé. Ellenük réztartalmú szerek hatásosak, de a jonatán almafáknál, a cseresznye-, meggy-, kajszi-, szilva- és őszibarackfáknál sziromhullás után, mikor már megjelentek az új levelek, rézpótló szerves gombaölő szereket kell használni a réztartalmú szerek helyett, mert a réz leperzselheti a leveleket, zsenge hajtásokat. A réz és a rézhelyettesítő hatóanyag is a fehérjékre mérgező, így a fertőzést okozó szaporítószerv fehérjetartalma kicsapódik, — mint főzéskor a tojásfehérje — és‘ elpusztul. Kísérleteznek a növényi sejtekbe felszívódó rovarölő szerekhez hasonló felszívódó és az egész növényben szétterjedő gombaölő szerep kel is. Ha ezek beválnak és megindul a gyártásuk, lehetőség lesz a már megtelepedett belső élősködő gom- babetegsegek leküzdésére is, vagyis a beteg növények gyógyítására. Komisszár Lajos A technika fejlődésével járó következmények, a XX. század „robbanásai” sajnos többféle módon károsan is érintik az ember környezetét. Egyre gyakrabban hallunk kipusztulófélben lévő állatokról. De nemcsak a faunát érintik ezek a veszélyek: sok ezer növényfaj túlélése bizonytalan és sok százat lehetne ■ említeni, amelyek már soha többé nem virítanak. Kipusztultak a gondatlanság, az erdőirtás, sok esetben a vegyszerek túlzott használata és egyéb okok következtében. Svájcban most térképezik fel a kihalóban lévő növényfajokat, s ezekről „Vörös könyv”-et fektetnek fel a botanikusok. A munka egy nemzetközi természetvédelmi szervezet égisze alatt folyik. Sajnos elég lassan halad, mert kis összeget szavaztak meg erre a célra, így csak néhány botanikus foglalkozik a témával. Eddig kb. 100 kipusztult, vagy pusztulóban lévő növényt térképeztek fel. Lapozzunk bele a szomorú „Vörös könyv”-be: valamennyi kontinens szerepel benne. A Fülöp-szigetek és & trópusi kertek dísze a zsád- virág. A pillangósok családjába tartozik, szemet gyönyörködtető kék-zöld virágokat hoz. Egy közeli rokonának a magvait Guam szigetén táplálékként is használják. A trópusi virág a Fülöp-szigeteken az erdőirtás következtében a teljes kipusztulás előtt áll. Az angol flóra egyik gyönyörű színfoltja, egy orchideafaj, szintén kihalás előtt áll. Ezt az egzotikus külsejű gesztenyebama-sárga virágokat temrő, vadon növekvő orchideát a kirándulók nem egy esetben megpróbálják kiszakítani természetes környezetéből és otthon nevelni tovább. Az átültetési azonban nem bírja. Yorkshire egyik természetvédelmi rezervátumában védetté nyilvánították ezt a gyönyörű virágot, ez azonban édeskevés ahhoz, hogy megállítsák a brit flóra gyönyörű színfoltjának végleges kipusztulását. Nem lehet minden esetben a technika fejlődését okolni egyes növények kipusztulásáért. A botanikusok szerint a kecskék a világ legveszedelmesebb állatai a növényvilág szempontjából. Amikor 1502-ben Szent Ilona szigetét felfedezték. a szigetet gazdag erdők borították, mammut- fenyő erdők adtak árnyat más trópusi iák társaságában. ötven évvel később az időközben a szigetre behozott kecskék letaroltak itt mindent. Egzotikus növényzetéről egykor híres volt Maori-szigete, ahol viszont a disznók irtottak ki egy gyönyörű virágot adó trópusi liliomfajt. A növények, a virágoM nemcsak az ember környezetét teszik kellemessé, nemcsak esztétikai szempontból értékesek az ember számára, hanem sok ezer növényfaj tartalmaz olyan anyagokat, amelyeket a gyógyításnál lehet felhasználni. A gyógynövényeket, részben az orvostudomány, másrészt igen sok országban — különösen ott, ahol kevés az orvos — a „népi orvoslás” is hasznosítja. Aa Amazonasz dzsungeléiba» élő indián törzsek évszázadok óta használják az erdők gazdag növényvilágát táplálkozási és gyógyítási célokra egyaránt. Ezek az írás. tudatlan indián törzsek kitűnőé. ismerik a dzsungel növényvilágát, egyes növények gyógyhatását, az olyan növényfajokat is, amelyek a legrészletesebb növényhatározó lapjain sem találhatóki még meg. Amikor ezeket az indiánokat kiemelik megszokott környezetükből, hogy „civilizálják őket”, vagy területüket útépítés, olajkutatás stb. céljára kisajátítsák^ akkor az illető brazil stb.. hatóságok intézkedései egyben egy gyógynövénykultii- rát is elsorvasztanak. A bolíviai callawayák, & „népi orvosok” szintén jelentős eredményeket érnek el bizonyos betegségek gyógyításában. Ezeknek a hegyi falvakat járó népi orvosoknak a patikáját az Andok és Kordillerák plátóin termő sok száz gyógynövény jelenti. Sajnos a dél-amerikai kontinens viszonylag „szűz” területein is kihaló- félben van több növényfai. KERESZT REJTVÉNV 18*1. november 19-én Budapesten halt meg Csíky Gergely író, műfordító, a magyar kritikai realista dráma megteremtője. 1879-ben féléves párizsi tartózkodása nagy fordulat fejlődésében. Megismeri a francia tézisdrámákat. Az akkor divatos francia szerzők — ifj. Dumas. Sardóu — drámaszerkesztés módjából és ábrázoló technikájából alakítja ki a maga módszerét, s így tudja folyt, a beküldendő vizsz. 2., függ. 1., 19., vizsz. 27. és 54. sorokban. VÍZSZINTES: 13. Forró égövi kúszó növény. 74. Pénzfajta. 15. ... Nevada, hegység az USA Kalifornia államában (rr = r). 16. En ékít angszín. 18. MVV. 20. Nem, latinul. 21. Folyó Olaszországban. 22. Pózna közepe! 24. Rabiátus része! 26. Nikkel vegyjele. 30. Eddig is fel lehet fegyverkezni. 32. Közlekedési vállalatunk. 33. Leszállított zenei hang. 35. Cselekedetek. 36. S-sel füstköd. 37. Előtt, latinul. 38. A méhek is termelik. 40. Koffer egyik fele! 42. ... mail, légiposta! küldeményeken olvasható. 43. Ésszel felfogja (—’). 44. Tojásfehérjéből készül. 46. Becézett angol férfinév. 48. AAAA. 49. Ásó betűi. 50. Árvízvédelmi töltések. 52. Visszaver! 53. Az abc utolsó betűje. 56. ötszázötven római számmal. 57. Magyar író. úiságirő. régész (1879—1S34). 58. A macskával rokon ragadozó. 60. Ritka női név 64. Szolgálatra következő. 65. Nyomá. 66. Rövid. 69. Iskolai, magánhangzói. FÜGGŐLEGES S 3. Téli takarmány. 3. Zátony egyik felel. 4. -ban. -ben, latinul. 5. Panamai gépkocsik felség!elzése. 6. Egyik szülő. 7. Diplomás neve előtt áll. 8. Csata- halók. 9. Bányatermék, utolsó két betű felcserélve. 10. Kínai hosszmérték. 11. Rostiéért termesztett növény. 12. Ceruza. 17 Láda különálló részeit összeerősíti. 22, Simító betűi. 23. NLY. 24. Az anyag vegyi úton tovább nem bontható legkisebb része. 25. Tantál vegyjele. XI. Ilyen szeg az éter. 23. Éktelen tizenkét hónap. 29. Zóla-regény címe. 31. Papírra vetett elbeszélés. 34. Olasz város, Firenzétől keletre, az Arno mentén. 39. Becézett öregúr. 41. A földből felszínre törő víz. 44. Köszönet. 45. Egykori magas rangú török polgári hivatalnok 47. Néhány nagyváros föld alatti vasútjain. 50. Vezető zsargonban (—’). 51. KM. 54. Emberiesség humanitás. 55. Nepálban van! 56. Énekkettősre, utolsó két betű felcserélve. 57. Szótlanul elgondolkodó, magába mélyedő (—’) 59. Fémhuzal. 61. Magyar Optikai Művek. 62. Gitárkellék. 63. Hangtalanul „motoz”. 66. Kicsl- nyítőképző. 67. RD. 68. Régi római pénz. A megfejtéseket november 27^g Kell beküldeni. Csak levelezőlapon beküldött megfejtéseket fogadunk el! November 6-i rejtvénypályázatunk megfejtése: „ ........ nem találok kifejező szavakat és ha találnék, úgy azok véresre sértenék a fülüket és a sziveket”. Nyertesek: Hargitai Gyula, dr. Képes Józsefné, Mészáros Edit, Tőzsér Katalin. Vágó Sándorné nyíregyházi, Kricsán Pál kér- semjéni, Sipos Istvánná kisvárdal, dr. Katona Sándorné nábrá- di, özv. Tóth Sándorné nyírbátori, és Elek Istvánná záhonyi kedves rejtvényfejtőink. A nyertesek részére decemb£e 9-ig — és már ezúttal Is — fejenként 3 db 10 Ft-os könyvsor»- jegyet küldünk,