Kelet-Magyarország, 1972. november (32. évfolyam, 258-281. szám)

1972-11-17 / 271. szám

f Újdonságok Tudományos kutatások Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban t ­................ —.—-— ■ —■ --------------------------------------------------------------------------------------------^ Korszerű sertéstelep Dombrádon Előtérben a mezőgazdasági gépek korrózióvédelme ¥ Dán, svájci, szovjet és magyar gyárak termékeiből épí*enek fel Dombrádon egy 5400 férőhelyes sertéstelepet. Az új. igen korszerű telep 54 milliós beruházásból készül. Éoítési munkáit a Termelőszövetkezetek Közös Vállalata vé-'zi. a sze~elési munkákba fővárosi vállalatok mellett a N'- "/házi MEZŐGÉP is nagy munkát végez. Az új telep e szét már átadták az üzemeltető dombrádi Petőfi Ter­in . :övetkezetnek, a hátralévő munkákat a tervek sze­rin -nég ebben a hónapban befejezik. SZAKKÖNYVTÁRUNK Kertinesterseg A ma! kertben minden az embert szolgálja. A fák, a, bokrok, a virágok, a székek, a medencék, a szalonnasütők és a kert egyéb berendezései. A kert valójában a lakás foly­tatása. a kényelmes élet szín­tere. Benne olyan berendezési tárgyakra van szükség, ame­lyek megfelelő kényelmet nyújtanak és formájukkal, anyagukkal jól illeszkednek a kerti képbe. A kertet nemcsak a nö­vényzet teszi kertté, de mégis meghatározója, lényege. Az alapot a gyep alkotja. Vele egy szintben élnek a virágok. A második szintben a cserjék, bokrok helyezkednek el, a te­ret az ember horizontjának magasságában tagoliák. A fák már a magasabb szint térha­tárolói. A növények összevá- logatásával és beültetésével azonban még nem befejezett a kert. Hátra van a „szüksé­ges rossz”, az út, amely nem nélkülözhető sehol sem. Ha nedig a kert lejtős területű, a lépcső az út tartozéka. A lej­tőn arrézstHftr pe hasonló a lépcsőéhez, de más is, mert a teret elválaszt­ja és dísziti is. Mindezekből azonban csak a kert váza áll össze. Tehát még mindig nem kész a kert. És egyáltalán nem a lakás kiegészítője. Hogy az legyen, kerti bútor, azaz szék, pad, függőágy, asztal és még sok minden kell hozzá. Aztán a szobortól, a térplasztikától válik változatosabbá, sajátos­sá. A pergola és a lugas bizo­nyos mértékben már önálló dísze is a kertnek, mint ahogy az a világítás is. Alapjaiban befejezetté pedig csak a ját­szóterülettel és gyermekjáté­kokkal válik. Az évek során egyre gazdagodik, jó ízléssel párosulva pedig szépül is. Akinek pedig nincs kertje, az városi udvarát alakítsa ud­varkertté, vagy készítsen te­tőkertet. Mindezeket Kiácz György tanácsai alapján, aki a lakás és a kert szoros kap­csolatában mutat be mindent. Sajátos és újszerű ez a könyv! Kévéi a tárolóhely és a \ A mezőgazdasági gépé­szetben a korrózió elleni védekezés a munkának csak egy kis részterületét jelen­ti. Ennek megfelelően szo­rul általában háttérbe is ez a végső soron igen fontos téma. A technika ugrássze­rű fejlődése következtében azonban mind több gépet és eszközt kell a korróziós ká­roktól megvédeni a mező- gazdaságban is. Megilleti te_ hát a téma, hogy alaposan foglalkozzanak vele itt, Szabolcs-Szatmár megyében. Mintegy hiányt pótló kezde­ményezés volt a Gépipari Tudományos Egyesület me­gyei szervezete korróziós szakcsoportja, a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola és a Magyar Kémikusok Egyesü­lete korróziós szakosztálya által Nyíregyházán megren­dezett korrózióvédelmi an­két ja. A kiállítással és gyakorla­ti bemutatóval megrendezett ankét előadásai között dr. Anka István igazgatóhelyet­tes tolmácsolásában a téma megyei vonatkozású tapasz­talatairól s figyelemre méltó expozé hangzott el. Me­gyénk mintegy 250 mező- gazdasági nagyüzemében je­lenleg 4769 traktor, 1195 te­hergépkocsi, 775 aratócsép­lő gép és mintegy 13 600 főbb munkagép — eke, pótkocsi, vetőgép, műtrágyaszóró, be­takarító gép stb. — dolgo­zik. Megemlítendő, hogy a traktorok és munkagépek száma kevésbé gyarapodik, mégis ugrásszerűen növek­szik a vonóerő-ellátottság. Ennek az a magyarázata, hogy egyre nagyobb telje­sítményű, egyre összetettebb, egyszersmind egyre igé. hyesebb, kényesebb gépek kerülnek a mezőgazdasági nagyüzemek birtokába. Szabolcs-Szatmár megyé­ben a termelőszövetkezetek az elmúlt évben 476 traktort, 611 pótkocsit, 145 gabona- kombájnt és mintegy 1200 nagyobb munkagépet vásá­roltak. Ez örvendetes adatok mellett — sajnos — meg kell állapítani, hogy a mű­szaki ellátás színvonala nem követi a gépesítés fejlődé­sének ütemét. Ez idő alatt ugyanis — tehát 1971-ben — csak 1389 négyzetméter alanterületű gépszín és 6098 négyzetméter alapterü­letű gépjavító műhely épült. Ha úgy vesszük, hogy a vá­sárolt gépek révén csak is­iével növekedett az állo­mány és nagyon szűkösen csak 15 négyzetméter táro­lóhely igényt számítunk, akkor is 18 240 négyzetméter alapterület-növekedésre lett volna szükség. Vagyis ti­zenháromszor többet kellett volna építeni, mint amennyi Repülőgépes növényvédelem tásuk szerint a károsítok irtá­sa, a növényvédő szerek gyors és gazdaságos kijuttatása re­pülőgépről a leghatékonyabb. Az első repülőgépes növény- védelemre 1921-ben került sor az Amerikai Egyesült Álla­mokban. Ma a világon 17 000 repülőgépet alkalmaznak a növényvédelemben, amivel évente 120 millió hektárt mű­velnek meg. A Szovjetunió 7000 repülővel 62 millió hek­tárt. az USA 5000 repülővel 26 millió hektárt munkál meg. A repülőgép a mezőgazda­ságban alcím alatt részlete­sen leírják a szerzők a MÉM növényvédelmi főosztálya re­pülőgépes növényvédő állo­más repülőgépes növényvé­delem technológiai ajánlatát. Ismertetik a forgalomban lé­vő növényvédő szerek közül külön csoportosításban azo­kat. amelyeket reoülőgéonel szigorúan tilos kiszórni külön a kiszórhatókat. Leírják eb­ben a fejezetben a legfonto­sabb biztonsági szabályokat. Külön foglalkoznak a nyo- másporlasztásos, légporlasz­tásos és a centrifugál-porlasz- tásos rendszerű permetező- gépekkel. Legnagyobb helyet a eentrifugál-porlasztásos technika kap a kiadványban, ezzel lehet a jövő permetezési módját, a finomporlasztásos, más néven a ULV-technikát végrehajtani. A földi gépes növényvéde­lem címszó alatt a Kertitox növényvédő gépcsaládról szól­nak, ahol a gépek ismertetése mellett a porozásról írnak bő­vebben. Végül néhány fény­képpel illusztrálják a földi és légi permetezési módokat. „A Nyíregyházi Mezőgaz­dasági Főiskola kiadványai­nak az a célja, hogy friss, időszerű ismeretekkel, szak­tanácsokkal szolgáljanak a mezőgazdaság, illetve a ker­tészet legdinamikusabban fej­lődő területén, a repülőgépes és földi gépes növényvéde­lemben” — írják az előszó ban. Ezt a célt jól szolgálja a kiadvány, haszonnal forgat­hatják a növényvédelemben dolgozó szakemberek, tervező üzemgazdászok egyaránt (es) A telenVoT q legmodernebb szemesfuksrmínv-szárítót ér>fi- ‘♦ák amellyel nemcsak az állatok takarmányszükség­letét száríthatják le. Elek Emil felvételei A Nyíregyházi Mezőgazda- sági Főiskola különkiadvány- sorozatában A korszerű nö­vényvédelem legújabb lehető­ségei címmel a repülőgépes, földi gépes növényvédelemről ír a két szerző: Széles Csaba főiskolai adjunktus, dr. Radics Lajos, a mezőgazdasági tudo­mányok kandidátusa, főiskolai docens. A kiadvány előszavában töb­bek között leírják, hogy ha­zánkban jelenleg 7 millió hektár terület részesül évente valamilyen növényvédelmi kezelésben. Ez a terület a IV. ötéves terv végére 9.5 mil­lió hektárra nő. Kiadványuk­kal csupán azt kívánják elér­ni, hogy felvillantsák azokat az új tudományos kutatási eredményeket, amelyek fel- használásával tovább növe­kedhet a magyar növényvé­delem hatékonysága. Előtérbe helvezik a fiatal repülőgépes növényvédelmet. Nagy jelentőséget tulajdoníta­nak az ULV (Ultra Low Vo­lume = különösen kis térfo­gat) technikának úgy a repü­lőgépes. mint a földi gépes nö­vényvédelemben. Megállapí­javitóműheiy-kabocitás lényegében elkészült. Kevés a javítóműhely kapacitás- növekedése is, de még keve- sebb a karbantartások szín­vonalának növelésére fordí­tott energia. Csakis a komplex szemle­let alapján, a rendszer min­den elemét figyelembe ■ c- ve, sorrendet tartva eine- tünk el eredményeket. Saj­nos, a mezőgazdasági üze­mek jó részében és főleg a kisebb termelőszövetkezetek, ben elkeserítő a helyzet ezen a téren. „Amíg hibá­san működő biztonsági be­rendezéssel mennek ki kör­útra erőgépeink, amíg lógó kerékkel, kenetlenül dolgoz­nak munkagépeink, amíg szanaszét a határban, vagy jobb esetben a gépműhely melletti, térdig érő sárban helyezzük téli nyugovóra gépeinket, addig korrózióvé­delmet tervezni annyit je­lent. mintha a hadmérnök arra törekednék, hogy a há. borúban zajártalomtól védje a tüzért.” Megyénk mezőgazdasági üzemeiben a korrózió elleni védelem legmegnyugtatóbb megoldása a zárt tárolótér és az ezzel párosuló kezelés lenne. Máról holnapra azon­ban ez nem megy. Addig is a fokozatosság megtartásá­val, fokozatosan jobb körül­ményeket biztosítva, na­gyobb gazdaságossággal, gonddal kell kezelni a gé­peket. Ha a korrózió elleni védekezés szervezése során a komplex szemlélet alap­ján kezdünk munkához, nem az lesz az első lépés, hogy veszünk csodaszereket és befújjuk vele gépeinket úgy, ahogy vannak, ott a sártengerben. Felesleges én költséges az ilyen munka. Elsősorban is arra kell tö­rekedni, hogy legyen leg­alább egy salakozott, körül­kerített gépudvar. Egy olyan hely, ahol gépeinket áll­ványra téve, tisztán, rende­sen tárolhatjuk. így már se­gítenek a védőbevonatok. Ha egy traktor a legna­gyobb munkaidényben egy váratlan üzemzavar miatt kénytelen beállni a műhely­be, megesik, hogy az idő­sebb mezőgazdasági szakem. berek felsóhajtanak: „Bez­zeg amíg ökrökkel, lovakkal dolgoztunk, azok nem hagy­tak cserben, mindig lehetett rájuk számítani.” Azt már elfelejtik, hogy csak akkor, ha rendesen abrakolták, ápolták, csutakolták, állat­orvossal, vagy hozzá értő szakemberekkel vizsgáltat­ták, kezeltették igavonó ál­lataikat. S a beteg állatot a világért sem fogták volng eke elé. Magától értetődő­nek tartották, hogy az álla­toknak istállót kellett építe­ni, az eszközök javításira kovácsműhelyt, bogná-mű- helyt tartottak üzemben. Az állati vonóerőt a mo­dern nagyüzemben a traktor és az autó váltja fel. A me­zőgazdasági munkagépek is egyre többet „tudnak”. de egyre összetettebb szerkeze­tűek. A gépek ugyan nem érző lények, de éppen úgy igénylik az ápolást, átvizs­gálást. mint az állatok. Mert a természeti törvények — ha nem is olyan formában jelentkeznek, mint az élő­lényeknél — a gépekre is érvényesek. Igaz, hogy a gép nem ' gyógyítja önma­gát. és éppen ezért érdemel nagyobb figyelmet is a karbantartás, a megelőzés. Az idejében észlelt meghi­básodás viszont könnyen és gyorsan még a munkába in­dulás előtt megjavítható. Megelőzhető a nagyobb baj, a huzamos munkából való kiesés, minimumra 1 csök­kenthető a javítási költség is. A korrózió veszélyének el­hárítására tett megelőző in­tézkedések. a tervszerű Kar­bantartás révén mill’lkat lehet megmenteni és azt aj, még korszerűbb gépek vá­sárlására fordítani. látta Meái Kw.rr-*»AavAweRSSA<S Wfä. «ewMttS» W. «HM

Next

/
Thumbnails
Contents