Kelet-Magyarország, 1972. november (32. évfolyam, 258-281. szám)
1972-11-17 / 271. szám
ffffi. ifWSJhSer Wi' Közlemény az MSZMP Központi Bizottsága üléséről (Pofytatás m L «M»MQ és egyéni érdekek összhangjának megteremtéséért A soron lévő ideológiai, politikai és gazdasági feladatok megoldásával, az ellentmondásokból keletkező feszültségeket leküzdve erősíteni ’ és fejleszteni kell a munkás-paraszt szövetséget és a szocialista nemzeti egységet Belpolitikai életünk • legfőbb jellemzője népünk mindennapos alkotó tevékenysége, helytállása az építőmunkában. A X. kongresszus határozata, negyedik ötéves tervünk a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség mindennapi munkájában valósul meg, s ez jövő fejlődésünk legfontosabb záloga. A munkásosztály magatartása, munkája, fegyelme, szemlélete, a szocialista munkaverseny és brigádmozgalom példája kihat az egész társadalomra, városban és falun egyaránt. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek dolgozói a nehéz időjárási viszonyok közepette is jó termést takarítanak be. Értelmiségünk alkotó munkája szocialista fejlődésünk szerves részévé vált. A kongresszus a tár• sadalom fontos kérdései során külön foglalkozott a nők. az ifjúság helyzetével és a népesedés kérdésével. — A kongresszus határozatainak megfelelően nagy erőfeszítések történtek a nők helyzetének könnyítésére. Két év alatt számos központi intézkedés, állami rendelkezés és az üzemek, vállalatok, intézmények helyi akciói vitték előbbre a dolgozó nők helyzetének könnyítését célzó párt- határozat végrehajtását. Változatlanul elsőrendű fontosságú feladata egész társadalmunknak a nők egyenjogúságának mind teljesebb megvalósítása az élet minden területén. — Az országgyűlés megalkotta az ifjúsági törvényt, a kormányzat, a társadalmi erők széles körű programot dolgoztak ki, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, s a fiatalok más érdekvédelmi szervezetei is megmozdultak annak érdekében, hogy az ifjúság problémái gyorsabban és a korábbinál jobban megoldódjanak. — A párt, a népfront, a Magyar Nők Országos Tanácsa és a kormány napirenden tartják a népesedés alakulásának nagy fontosságú kérdését Számos részintézkedés történt a népszaporulat kedvezőbb alakulása érdekében. A kedvezőtlen jelenségek okainak mélyreható feltárása és fokozatos megszüntetése azonban — tekintve a kérdés szerteágazó és bonyolult társadalmi, gazdasági és közegészségügyi vonatkozásait — körültekintő vizsgálatot kíván; ez folyamatban van. zalékkal szemben évi 4,6 százalékkal növekedett. Mező- gazdaságunk most már évek óta rendszeresen kielégíti az ország kenyérgabona-szükségletét, s nagy eredmény, hogy megoldottnak tekinthető a korszerű kukoricatermesztés, a baromfi- és újabban a sertéstenyésztés. Most mezőgazdaságunkban — az eddigi eredmények megőrzése és továbbfejlesztése mellett — a növénytermesztésben a cukorrépa-, a dohány- és a zöldségtermesztés, az állattenyésztésben a szarvasmarha-tenyésztés, a hús- és tejtermelés erőteljes fejlesztése és gazdaságosabbá tétele a fő feladat. Az ismert és még meg- • levő hiányosságok ellenére a kereskedelem sokat fejlődött. Ezt meggyőzően bizonyítja a viszonylag egyenletes és kielégítő közellátás olyan körülmények között, amikor az országban, több éves átlagot összehasonlítva, az egy főre eső fogyasztás a régebbi évi 3,6 százalékkal szemben az utóbbi időben évi 5,5 százalékkal növekedett. A feladat most az, hogy az ipar és a kereskedelem között jobb együttműködés alakuljon ki; a kereskedelem átgondoltabban adja meg rendeléseit az iparnak; az Ipar gyorsan, jó minőségben és a kívánt mértékben elégítse ki a kereskedelem megrendeléseit, s feleslegesen ne halmozzanak fel készleteket. III, A gazdasági építőmunka A X. kongresszus határozatainak jelentős része a szocialista társadalom alapjait érintő gazdasági építőmunka kérdéseivel foglalkozik, amelyeknek pártunk tevékenységében is döntő szerepük vari. A Közjjöntf Bizottság megállapítja, hogy a kongresszus által jóváhagyott gazdaságpolitikai Irányelvek érvényesülnek, az elhatározott gazdasági feladatok megoldása folyamatban van. 1 A népgazdaság az el- múlt két évben a kongresszus irányvonalának megfelelően és a IV. ötéves terv előírásaival összhangban fejlődött. A nemzeti jövedelem — az 1961—67. közötti időszak évi 5,3 százalékos átlagával szemben — 1968— 71-ben évi átlagban 6,1 százalékkal növekedett. A IV. ötéves terv első két évében a termelés össznövekedése — lényegében azonos dolgozói létszámmal — teljes egészében a munka termelékenységének emelkedéséből adódik. Ugyanezen években a társadalmi összfogyasztás a nemzeti jövedelemmel közel azonos mértékben emelke. dett. Problémát okozott, hogy a nemzeti jövedelem felhasználásában 1971—72-ben a tervezettnél nagyobb részarányú a felhalmozás. Biztosítani kell, hogy a következő három évben a nemzeti jövedelemből a felhalmozás aránya az ötéves terv előírásainak megfelelően 23—25 százalék legyen. 2 2 Az ipar általános növe- kedési üteme a korábbiakhoz képest valamelyest — évi 6,8 százalékról 5,7 százalékra — csökkent. Kedvező. hogy az ipari termelésen belül a kiemelt iparágak — vegyipar, energiaipar, építő, ipar, — az átlagosnál nagyobb mértékben növekedtek. Viszont a tervszerűen visszafogott szénbányászat mellett. a ruházati ipar termelése a tervezettnél lassabban, csak évi 4,3 százalékkal nőtt Nem a tervezettnek és nem a szükségletnek megfelelően növekedett az építőanyag-ipar termelése. —■ Az iparban a termelés strulri ills változásának Irán’ megfelelő, bár annak mértéke még nem kielégítő. A központi fejlesztési programok teljesítését — a közúti járműgyártást, a könnyűipari rekonstrukciót, az alumíniumipari fejlesztést, a könnyűszerkezetes építési módot, a földgázfelhasználást, a kőolajtermékek vegyipari feldolgozását, a számítástechnika alkalmazását — továbbra is kiemelt feladatként* kell kezelni. A feladat most az ipar progresszív ágazataiban a termelés növekedési ütemének emeléséhez szükséges rendszabályok kidolgozása, a gazdaságos cikkek termelésének növelése és a nem gazdaságos cikkek termelésének további, gyorsabb ütemű csökkentése. — A gazdasági irányító szervek külön vizsgálják meg és kísérjék figyelemmel az ország ipari termelésének jelentős részét előállító legnagyobb 40—50 állami vállalat tevékenységét és amelyiknél az szükséges, külön intézkedéssel biztosítsák a megfelelő munkához szükséges feltételeket. Az általánostól eltérő megoldást kell kidolgozni és alkalmazni annak a több ezer dolgozót foglalkoztató 8—1G nagyvállalatnak a korszerűsítésére, amelyeknél a termelési struktúra szükséges átalakításához saját erőből nem biztosíthatók az anyagi eszközök.-— A kongresszus határozatának megfelelően az ipari szövetkezetek az állami nagyipart hasznosan kiegészítve főleg a lakosság közvetlen szükségleteire termeljenek, a növekvő Igényeknek megfele lően szolgáltatásokat végezzenek. Az Ipari termelés struktúrájának korszerűsítésére irányuló munka érdekében a fejlődés szempontjából jelentős állami nagyüzemek számára biztosítani kell a szükséges munkaerőt, mert még gyakori, hogy munkaerő hiányában nagy értékű termelőberendezések kihasználatlanok. A minisztériumok a termelési feltételek korszerűsítésével együtt dolgozzák ki a belső munkaerő-tartalékok felszabadítására. átképzésére és átcsoportosítására vonatkozó terveket, ideértve a megfelelő kereseti viszonyok és munka- feltételek megteremtését is a fejlesztendő területeken. ‘í c. mezőgazdaság össze termelése az elmúlt két évben a tervezett évi 3,6 #zá(S A közlekedés és áru- szállítás kielégítően megoldja a népgazdaság évről évre növekvő szállítási feladatait. A vasúti szállítás korszerűsítése, a jelentős méretű útépítés, a gépkocsi teherszállítás, az autóbusz-hálózat, a személygépkocsi-állomány növekedése lendületesen folytatódik. A továbbiakban nagyobb erőt és figyelmet kell fordítani a még nem kielégítő tömegközlekedés fejlesztésére, elsősorban az egyesítés századik évfordulóját ünneplő fővárosunkban, Budapesten. fi Az 1968. január elsején életbe léptetett gazdaságirányítási rendszer alkalmas és hatékony eszközként szolgálja a szocialista tervgazdálkodást, a szocialista építés céljait. A gazdasági irányítás fejlesztése azonban továbbra is feladat, hasznosítani kell az elmúlt évek tapasztalatait és szem előtt kell tartani, hogy a fejlődés folyamatában változnak a feltételek, új technika lép be és új szervezés bontakozik ki, növekednek a követelmények az irányítással szemben. Legfőbb tennivalónk a következők: — A Központi Bizottság kezdeményezésére, a pártszervek irányításával elkészült a gazdaságirányítás mai helyzetének és problémáinak átfogó elemzése. A kormány szerveinek, erre építve, ki kell dolgozni ok a népgazdaság tervszerű fejlődését biztosító közgazdasági szabályozók módosítását úgy, hogy azok 1975-ben, az új ötéves terv indításának időpontjára bevezethetők legyenek. — 1973-tól kezdve meg kell szüntetni a vállalati nyereség és a bérek alakulásának szoros kapcsolatát a szén- bányászatban és a villamos- energia-iparban, központilag szabályozva a. bérfeilesztési. Kísérletképpen néhány ipari és építőipari vállalatnál be kell vezetni az átlagbér-szabályozás helyett a létszám- megtakarításra jobban ösztönző bértömeg szabályozás rendszerét *7 Az új irányítási rend* * szer bevezetése óta eltelt négy év alatt a népgazdaságban a termelés és a fejlődés tervszerűsége a korábbinál nagyobb mértékben érvényesült. A tervezőmunka is fejlődött, növekedett a középtávú ötéves tervek megalapozottsága és szerepe. Ebben a ciklusban van először az üzemeknek és a tanácsoknak is önállóan kidolgozott Ötéves tervük. Megkezdődött a tudományosan megalapozott országos 15 éves távlati terv és annál hosszabb időre szóló fejlesztési programok kidolgozása. Feladataink: A gazdaság tervszerű fejlődésének erősítése érdekében javítani kell a népgazdasági tervek megalapozottságát, fejleszteni kell a tervezőszervek közötti együttműködést és munkamegosztást, fokozni kell a tervek végrehajtásának ellenőrzését. A tervek megalapozottságának javítása a központi fejlesztési programok és a beruházások jobb műszaki, gazdasági előkészítését, á naturális célok és a pénzügyi fedezet pontosabb összehangolását, valamint az ár- és értéktervezés fejlesztését teszi szükségessé. — A népgazdasági tervezésről törvényt kell alkotni, amelyben biztosítani kell az Országos Tervhivatal nagyobb hatáskörét is. Növelni kell az ágazati minisztériumok felelősségét tervjavaslataik realitásáért, a műszaki fejlesztés irányáért és a tervezési struktúra korszerűsítéséért. Megfelelő előkészítés után létre kell hozni a Minisztertanács szerveként az Állami Tervbizottságot, amely jobban összehangolja a minisztériumok és főhatóságok tervezőmunkáját, javaslatokat tesz a kormánynak a nép- gazdasági tervre és a gazdasági szabályozásra, s ellenőrzi a végrehajtást. O A beruházások több éven át meghaladták a népgazdaság lehetőségeit, túlméretezetté váltak, szétszórtságuk növekedett és a befejezetlen beruházások állománya magas szintre emelkedett. 1970—71-ben a beruházások és a fogyasztás együttes ösz- szege érezhető mértékben meghaladta a megtermelt nemzeti jövedelmet; növekedett te költségvetési híány-és* az ország külföldi adóssága. « A Központi' Bizottság és a kormány 1971 végén az 1972 évi beruházások fő összegét lényegében az 1971. év szintjén állapította meg. Ez megfelel a IV. ötéves terv tényleges beruházási előírásainak. Az intézkedések hatására 1972-ben a megfelelő szintre korlátozódtak mind a központi, mind a vállalati beruházások. A kérdés nagy népgazdasági horderejét számba véve a beruházásokat a továbbiakban is szorosan kézben kell tartani, hogy azok külön-külön bármenynyire is indokoltak volnának — összességükben ne haladhassák meg a népgazdaság tényleges lehetőségeit. Jelenlegi gazdaságirá- * nyitási rendszerünkben az árrendszer fontos szabályozó szerepet tölt be a nép- gazdasági tervek megvalósításában, a gazdasági munka hatékonyságában, a termelés és a fogyasztás alakulásában. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fix, a limitált és a szabad árak rendszere alapvetően betölti rendeltetését. Ugyanakkor az áraknál még számos megoldatlan kérdés van, ami a gazdasági fejlődést is zavarja. Az építőiparban az 1968-ban központilag elhatározott 13 százalékos áremelésen túl a termelői árak túlzott, évi 4 százalékos emelkedése, a kivitelezés költségeinek növekedése esetenként lehetetlenné teszi a tervek végrehajtását és súlyosan terheli a költségvetést. Fix áru végterméket kibocsátó számos nagyüzemnél a szabad arakkal dolgozó kooperáló vállalatok által felemelt termelői árak hatása nehé- problémákat okoz a gazdálkodásban. A rögzített fogyasztói árait egy részénél a rendkívül magas állami ártámogatás a költségvetésben fokozódó feszültséget okoz. Ugyanakkor a szabadáras fogyasztási cikkek áremelkedéseinek egy része indokolatlanul terheli a fogyasztót. A Központi Bizottság úgy foglalt állást, hogy gazdaságpolitikai céljaink elérése érdekében folytatni kell a jelenlegi árpolitikát. Tovább, ra is az értékarányos árakra kell törekedni, de közben maximálisan biztosítani kell az árak stabilitását. A felismert hibákat ki kell küszöbölni. Ennek érdekében: — Mind a termelői, mind a fogyasztói áraknál javítani, szélesíteni és szigorítani kell az árellenőrzést. Ki kell terjeszteni az árváltoztatás bejelentési kötelezettségét, s a megalapozatlan áremeléseket nem lehet engedélyezni. — A termelői áraknál a rögzített, a limitált és a szabad árak mellett széleskörűen be kell vezetni a megrendelőt z és a szállítót egyaránt kötelező szerződéses árak rendszerét. — A kötött építőipari árak arányát a jelenlegi 60 százalékról 90 százalékra kell növelni. Az építőipari költségeket kötelező normatívák alapján kell felszámol, ni és maximálni kell a haszonkulcsot. — A Központi Bizottság, mérlegelve a helyzetet és megvizsgálva az illetékes állami gazdasági szervek ide vonatkozó javaslatait, elfogadta, hogy néhány fogyasztási cikknél — különböző okoknál fogva — most áremelést kell végrehajtani. Ezek a következők: A ráfordítási költségek megközelítése és az állami ártámogatás csökkentése céljából a tej- és tejtermékek fogyasztói árát átlagosan 30 százalékkal kell felemelni. Az utalványra adott csecsemőtej ára nem emelhető. Az élelmezési normák felemelésével,“ a költségvetés ■^terhére a gyermekgondozó intézmények, a kórházak és hasonló intézmények tejellátásának eddigi szintjét fenn kell tartani. A tej- és tejtermékek fo. gyasztói ára emelkedésének részbeni ellensúlyozásául, az áremeléssel egyidejűleg a nyugdíjakat, a járadékokat, a családi pótlékot, a gyermekgondozási segélyt és az össztöndíjakat egységesen havi 50 Ft-tal fel kell emelni. A költségvetési bevételek növelése céljából fel kell emelni az égetett szeszes italok és a cigaretta árát. A költségvetés bevételeinek növelése céljából, valamint a gépjármű-közlekedés nagyarányú növekedése miatt szükséges járulékos beruházások (útépítés stb.) költségeinek részbeni fedezésére fel kell emelni a személyi tulajdonban lévő gépkocsik adóját — a gépkocsik nagyságától függően differenciálva — átlag havi 100 Ft-tal, a motorkerékpárokét havi 20 Ft-tal. A Központi Bizottság megvizsgálta a nagy állami hozzájárulást igénylő fogyasztói húsárakat is. Úgy foglalt állást, hogy a hús fogyasztói árának indokolt és szükséges felemelésére 1976-ban, a következő ötéves terv elején kerüljön sor. Akkor is úgy, hogy a hús árának felemelését ezzel egyidejűleg és annál nagyobb mértékben bér- és szociálpolitikai intézkedésekkel, valamint a textil-, ruházati és egyéb iparcikkek árának csökkentésével kell ellensúlyozni. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy a most elhatározott áremelések után az alapvető élelmiszerek ára: í az ötéves terv hátralévő ré szében maximálisan stabili zálni kelll A IV. ötéves ter v- végéig az alapvető fogyás:/ tási cikkek hatóságilag rög zített árai nem változhatnak A szabadáras cikkek körét nem lehet bővíteni. Irt Országunk adottsága * — különösen nyers anyag-szegénységünk — kö vetkeztében népgazdaságán, s annak fejlődése nagv mértékben függ a nemzri- itözi gazdasági tevékenységtől. Nemzeti Jövedelműn! mintegy 40 százaléka a külkereskedelmi forgalomban realizálódik és ma már • nemzeti jövedelem 1 százalékos növelése a külkereskedelmi forgalom 2 százalékos növelését igényli. Mindennek következtében Magyarország széles körű gazdasági kapcsolatokat épített ki, s azokat növelni kívánja a jövőben is elsősorban a Szovjetunióval, a többi szocialista országgal. Gazdasági kapcsolatainkat bővítjük a fejlődő országokkal és a fejlett kapitális, ta országikkal is. Külkereskedelmünk az elmúlt négy év alatt is lendületesen fejlődött,. 1968— 69-ben a tervezett irányban, 1970—71-ben azonban nem a tervezettnek megfelelően, összességében az import négy év átlagában évi 15 százalékkal, az export osals évi 12 százalékkal növekedett. Mivel ez az arány tartósan egészségtelen, az illetékes párt- és állami szervek 1971. decemberében határozott intézkedéseket hoztak és ennek eredménye, ként 1972. első 9 hónapja alatt az import 4 százalékkal csökkent, az export viszont 23 százalékkal növekedett. Ez azonban csak átmeneti és részeredmény. A népgazdaság megfelelő fejlődését^ az ország nemzetközi fizetési mérlegének kívánatos alakulását az export és a* import egészséges arányának tartós megteremtésével lehet csak biztosítani. 11 Nemzetközi , gazdasági ■*"“*• kapcsolataink különleges fontosságú eleme a KGST-országok közötti szakosítás és kooperáció gazdag lehetősége, amellyel ez ideig még csak kis mértékben tudtunk élni. Az együttműködés új, magasabb formáját nyitja meg az önálló nemzetgazdaságokon alapuló szocialista gazdasági Integráció közösen kidolgozott komplex programja, amelynek .megvalósítását a Magyar Népköztársaság min. den tőle telhető módon előmozdítja. 12 A x- kongresszus gaz* daságpolitikai határozatainak végrehajtása folyamatban van, de ez még sokirányú és lendületes munkát kíván az illetékes párt-, állami, gazdasági szervektől^ a társadalmi szervezetektől, a dolgozó tömegektől egyaránt. E határozatok végrehajtásától függ népgazdaságunk erősödése, az életszínvonal további emelkedése^ szocialista társadalmunk fejlődése. A tennivalók gazdaságirányítási rendszerünk továbbfejlesztése érdekében 1975-ig: — A népgazdaság irányító^ inak meg kell vizsgálniok a gazdasági fejlődést eddig hatékonyan segítő, de a nagy állami vállalatok műszaki, gazdasági fejlődését ma már inkább fékező eszközlekötési járulék csökkentésének, esetleg megszüntetésének lehetőségét — 1975-ig a közszolgáltató vállalatok - gazdálkodási rendjét újból átfogóan felül kell vizsgálni és tovább kell fejleszteni az V. ötéves terv feladatainak megfelelően. "I A feladatok megoldása érdekében a gazdasági vezetőknek intenzíven kell dolgozniok a Központi Bizottság és a kormány üzem- és munkaszervezésről szóló határozatának végrehajtásán. El kell érni, hogy valamennyi gazdasági egy- •»égben lényegesen korszerű- ódjön a szervezettség. En- íek során gátat kell vetni aa adminisztratív létszám egészségtelen felduzzadásának is. E folyamatot * párt- és szak- szervezeti szervek fokozott uértékben ösztönözze; segítek és ellenőrizzék. (Folytatás a 3. oldalon)
