Kelet-Magyarország, 1972. november (32. évfolyam, 258-281. szám)

1972-11-16 / 270. szám

f®72. november VL KELSTT-MAGYAROÍtSZAO MSZBT.'kiadványok, képes krónikák A Szovjetunió megalakulásénak 50. évfordulójára A közeli hetekben több tízezer példányban bocsát ki az MSZBT színes képek­kel illusztrált írásos kiad­ványokat, érdekes cikkgyűj­teményeket, könyveket a Szovjetunió megalakulásá­nak közelgő 30. évfordulója alkalmából. A gazdag, vál­tozatos témákban összeállí­tott kiadványok értékes se. gítséget nyújtanak az or­szágszerte működő 700 MSZBT-tagcsoportnak, az évfordulóhoz kapcsolódó ünnepségeihez, kulturális rendezvényeihez. Nyolckötetes reprezentatív sorozat készül a Szovjetunió 15 köztársaságának megismér. te'ésére. Az egyenként 10 000 példányban napvilágot látó, 17 ív terjedelmű színek ké­pes kötetek első darabja a legnagyobb szovjet köztár­saság, a több, mint 130 mil­lió lakosú OSZSZSZK föld­rajzát, gazdasági életét, tör­ténelmét, művészetét mu­tatja be. A decemberben elkészülő második kötet Ukrajnáról, Belorussziáról és Moldaváról öleli fel a leg­fontosabb tudnivalókat. A közelmúltban ugyan­csak 10 000 példányban bo­csátották közre ..A kommu­nizmus útján” című, képek­kel illusztrált brosúrát, amelyik a Szovjetunió kilen­cedik ötéves tervének prog­ramjáról, a szovjet emberek országépítö munkájáról szól. A műsoros estek program­jaihoz kiváló témák közt válogathatnak az előadók négy cikkgyűjtemény segít­ségével. A kiadványokban a szovjet APN hírügynökség munkatársainak érdekes cikkei, az ország legfrissebb gazdasági, tudományos, technikai eredményéiről kö­zölt beszámolói kapnak he­lyet. A 3000 példányban nyomtatott cikkgyűjtemények első két füzete „A szovjet tudomány ereje” és „A szovjet ipar ereje” címmel jelenik meg. December elején az MSZBT a Kossuth Könyv­kiadóval közösén miniköny­vet jelentet még. Az ,,50 éves a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége” című kis könyvből több ezer kerül a könyvesboltok pol­caira is. Az érdekes kiad­vány lapjai beszámolnak a Szovjetunió születésének történelmi körülményeiről, közlik az államalapítási ha­tározatot, színes képeken mutatják be a 15 köztársa­ság címerét és zászlaját, és rövid ismertetőt adnak a köztársaságok jellemzőiről. Á sótól a készruháig Szo'gáltatási helyzetkép Tornyospálcáról Mikor elégedett a háziasz- szony falún? Hä az üzletek­ben a sótól a gyömbérig, a cérnától a készruháig, a zsír­tól a tőkehúsig mindent meg tud vásárolni. Amikor el­romlott a háztartási gépe, ha leszakadt egy c3atornatartó vas, akkor azt könnyen, hely­ben meg tudja javíttatni és ráadásul ha a javítás minősé­ge is jó. Egyszóval, ha ä kü­lönböző ipari, kereskedelmi és egyéb szolgáltatások zök­kenőmentesen szolgálják a háztartások érdekeit. ISövekvö igény Tornyospálcán Danes Áron- nét, a szakigazgatási sZéfv vezetőjét arról kérdeztük meg, hogy a tanács mivel tud segíteni a község szolgáltatási igényeinek a kielégítésében ? Melyek azok az utak. módok, amelyekkel igazgatják az ipari, kereskedelmi, szállítási és egyéb szolgáltatások vég­zőit. Elmondta. hogy a tanács testületi üléséin rendszeresen és konkrétan foglalkoznak a község szolgáltatási helyze­tével. Jól tudják a tanácson, hogy az életszínvonal emelke­désével a szolgáltatások iránti igénv mind mennyiségi, mind minőségi vonatkozásban emelkedik a lakosság köré­ben. Ezért tartják irányító munkájuk egyik sarkalatos pontjának a szolgáltatások helyzetének állandó figyelé­sét, elemzését. A község 3240 lakosának kereskedelmi szolgáltatási igényeit vegyes-, műszaki, ital-, zöldség-, ruházati bol­tok, cukrászda és étterem igyekszik kielégíteni. Reklám és áruválaszték terén tehetne többet az ÁFÉSZ. Van egy Patyolat-begyűjtő helyük és egy ÁF6SZ-felvá«áHó tele­pük. A kisvárdai fodrász- és cipászipari szövetkezetek — filléres munkákat is elvégez­ve — jól oldják meg a nrofil- jukba vágó szolgáltatótevé­kenységet. Kölrsönzé*. ár kérdés A tanács, mint első fokú iparhatóság igyekszik meg­nyerni a község területére iparengedéllyel rendelkező iparosokat a jó munkára. Jú­liusi adatokat figvelembe véve 19 kisiparos rendelkezik ipar- engedéllyel a község terüle­tén. Akadnak persze gondok is. Többek között a nagymérvű lakásépítkezésekhez kevés a négy kőműves kisiparos. A szoba festő-mázoló szakmában sem megoldott a helyzet. Sok a problémájuk a sZekérfuVa- rozással is. Külön feladatként jelent­kezett a tüzelőolaj-ellátás megszervezése. Ezen máé túl is vaniiak. Ami e téren nyug­talanító jelenség, az olaj- kályhák javításának a gond­ja. Kedvelt forma a kereske­delmi kölcsönzés is a köz­ségben. Lakodalmakkor, ke­resztelőkor, sertésvágásra vesz igénybe a lakosság edényeket és más használati tárgyakat. Az ÁFÉSZ e téren hasznosan áll a lakosság szolgálatára. A község lakosságénak gazdasá­gi viszonyaira jellemző, hogy mosógépeket ma már nem kölcsönöznek, mivel a háztar­tások zömében saját géppel dolgoznak. Az 52 személygépkocsi és 58 motorkerékpár javításáról helyben nem tudnak gon­doskodói. Kedvező képet mutatnak a kisiparosoknál tett tanácsi ellenőrzések. Árdrágítással az év első felében nem talál­koztak. A kisiparosok adófi­zetési kötelezettségüknek igyekszenek idejében eleget tenni. Kérte a tanács á Volán segítségét az autóbuszokon ta­pasztalható zsúfoltság meg­szüntetésére. illetve nagvobb kocsik forgalomba állítására. Telek, villany Jó az úgynevezett „tanácsi szolgáltatások” helyzete is. Lakóház építésére- 48 telek áll az építkezni óhajtók ren­delkezésére. A közvilágítást elvitték a község valamennyi utcájába. Egy utca kivételével egyóldalú járdát is húzták már a községben. A hiányzó járdát a Tanácsköztársaság útján még ez évben szeretnék megépíteni. Az egészségügyi ellátásra sincs panaszuk. Az öregek napközi otthonának a bein­dítása helyiség hiányában húzódik el. Szűkös ma még a bölcsődéjük és az óvodájuk is. Itt is szeretnének előbbre lépni. A művelődési házat évi 20 ezer forinttal segítik. A könyvtárfejlesztés éves költ­ségvetése közel 7 ezer fo­rint. A tsz a kisiskolák felső tagozatos gyerekeit úgy segíti, hogy hétenté háromszor be­hozza őket a központi iskolá­ba nyelvi órára. (sigér) TAVASZ AZ ŐSZBEN Mit hozott az anticiklon? NYÍREGYHÁZI MEGFIGYELÉSEK Nyugat-Európában ítélet­időt okozott a ciklon, és a tájfun. Hozzánk szerencsére csak a szelek széle ért. Annyit azonban megtett, hogy kisöpörte a ködös hi­deget. így aztán bekövetke­zett az, amiért senki nem haragszik, a tavasz az ősz­ben. Esik eső csendesen... Ezt szó szerint kell érte­ni. A nyíregyházi meteoro­lógiai állomáson a megfi­gyelő mérésenként alig 0,2 milliméteres gyarapodást észlel. Egy nap alatt még égy miliiméternyi sem esett le. A sár és á latyak azon­ban így is megtalálható. A hőmérő higanya is kiegyen­súlyozottan kúszik le-fel. Egy fok ide. egy oda, és így marad a négy-öt Celsius reggel is. Az eső tartósnak ígérke­zik, hiszen felettünk 400 és 3000 méter közötti vastag­ságú esőfeLhőréteg ül. Mind­ebből kényelmesen, néha megszaporázva kicsöpög, ami kikivánkozik. A csapa­dék jól jön az őszi vetések­re, egy kicsit emel a talaj­vízszinten, és legfeljebb ott okoz n-hézséget, ahol a ta­la jmun..aval még nem vé­geztek. Mit okoz, és mit nem? A tapasztalatok szerint a lehullott csapadék a folyók vízszintjét nem változtatja. Megyénk vizei jelenleg is alig csordogálnak, és még ha a vízgyűjtő területhez tartozó külföldi részen na­gyobb eső is lenne, a vízszint akkor sem nő jelentősen. Nyíregyházán sokan azzal hozták összefüggésbe a csa­pokból folyó barna vizet, hogy esik. Arra gondol a laikus — és így a hírlapíró is —, hogy talán amiatt, hogy sok víz jut a talajba, és félkavarja a vizet. Nos. erről nincsen szó. A nyír­egyházi víz barnaságát a vezetékben lévő vas okozza, ami felkeveredett. Ennek oka pedig az, hogy a kívül­ről már megszépült víztor­nyot most belülről tataroz­zák, kevés benne a víz. ami a cirkulációt befolyásolja. Mindebben a megnyugtató: jobb lesz a torony, és az a kis színeződés ártalmatlan, az egészséget nem veszélyez, teti. Aki pedig mosni akar? Kiengedi jól a csapot, és ugye tudva levő, „annyi jó mosószer van forgalomban”. Korántsem ennyire opti­misták az időjárással kap­csolatban az orvosok. A front betörése elsősorban azokat viseli meg, akik a meleg érkeztekor szenved­nek. Reumások, szívbetegek, ideges emberek sokasága érezte magát rosszul, és adott külön feladatot az orvosoknak. Ilyenkor a se­bész kerüli a nagy műtétet, és a belgyógyász tó más szemmel figyeli betegét. Nyíregyházán is lecsapódott ez, megmutatkozott a ren­delők forgalmában, és ami még ennél is érezhetőbb, munkahelyeken, családok, ban. Sokan ezekben a napok­ban a telefonra is panasz­kodtak. Mintha „ő” is ide­gesebb lett volna. Vissza­dobta a vonalat, nem kap­csolt és így tovább. A posta közölte, hogy az eső, ez a minimális csapadék semmi zavart nem okozott, sőt, még ennél nagyobb sem vehető észre. A hibák oka, mondta „03 elvtárs”, a túlterhelt­séggel magyarázható. Azért fűteni kell... A nappali hét-hyolc fokos hőmérséklet bár kellemes az utcákon, a lakásokban elkel a fűtés. Fűt, is aki te­heti, nem így a távfűtésbe bekapcsolt, akinek fűtenek. Illetve befűtenek. öt nap alatt kétszer fordult elő, hogy minden előzetes beje­lentés nélkül kilénc-tizenkét órára leálltak a szivattyúk és kazánok. A TlTÁSZ „jóvoltából” erről előre sen­ki nem tudott, így aztán ä kinti meleg Után kellemet­lenül hatott a benti hfls. Különösen ilyenkor, amikor a frönt miatt mindenki kissé idegesebb... A következő napokban to­vábbi csendes, amolyan iga­zi őszi esőkre számítha­tunk. A hőmérséklet alig- alig Változik, legfeljebb a szél erősödik ’ kiSsé. Körül­belül ezekről a dolgokról beszélgetünk időjárás ürü­gyén. Erről a témáról talán mér többet, mint az ango­lok. (bürget) S. olé» Mit keli (adni a szakmákról? Jelenleg 186 szakmábafl képezik ki a fiatalokat, de a legutolsó felmérések sze­rint 43, népgazdaságilag fontos szakmát fenyeget az elnéptelenedés. így például egyebek között a szén- és az ércbányászatban. az építő­iparban. valamint a ruha- és cipőiparban. Hogy meg­felelő lesz-e az utánpóih s ezekben a szakmákban, at elsősorban á pályát válaszé fiataloktól, érdeklődésének felkeltésétől függ. Eligazítá­sukat a választható szakmák sokféleségében szakavatott tanácsadók mellett új kér -s kiadványsorozat is segíti. A nemrégiben napvilágot á- tott füzeteket jól hasznreíU hatják az általános iske! k végzős tanulói, az iskö ai pályaválasztási felelősök. ‘ e. dagógusok, valamint rtles szakemberek tó. A Munkaügyi Miniuztérf« um Országos Pályaválasztás si Tanácsadó Intézete évr il évre sokféle módszerét dol­gozza ki a fiatalok pálya* irányításának. Ezek jól al­kalmazkodnak érdeklő-': si körükhöz, de egyúttal a nép­gazdaság igényéihez is. Az új sorozat 13. úgyneveze't nehezen benépesíthető szak­mát ismertet, köztük az ön­tők, a gépi forgácsolók. a hegesztők, a vájárok, kőmű, Vesek, cipészek, állatte­nyésztők és kertészek mun­káját — egyszerűen, tárgyi­lagosan, őszintén. A szár­mánként tízezer példányban megjelent kötetekben a mesterség múltjáról, jelene­rői szóló irodalmi jellegű bevezetést a szakma tömör leírása, elsajátításának fel­tételei és a kormáhyzat ál­tal a tanulóknak nyújtott kedvezmények ismertetése követi. Oktató kórház lesz a nyíregyházi Szénmeiő a főváros alatt Szabolcs-Szatmár egész­ségügyi ellátása nagymér­tékben függ a kórházak be­fogadóképességétől, az ágyak számának alakulásá­tól, a gyógyító munka szín­vonalától. Megyénk közis­merten nagy hátrányokat igyekszik behozni, hogy utolérje a tízezer lakosra jutó kórházi ágyak számá­ban az országos vidéki át­lagot. Ez ma még 10.9 ágy- g.val kevesebb az országos vidéki átlagnál. 1975-ig várhatóan a je­lenlegi 1976 helyett 2341 ágy áll majd a betegek ren­delkezésére. A legégetőbb a helyzet a megyei kórházban, ahol az új 172 ágyas modern belgyógyászati pavilon kö­zelgő belépése enyhít a helyzeten. A kórházfejlesz­tési program megvalósításá­val egyidejűleg emelkedik a gyógyító munka színvo­nala is. Ennek elismerése az a megállapodás, amely a megyei kórház és a Debre­ceni Orvostudományi Egye­tem között jött létre. Lé­nyege: oktató kórház lesz a nyíregyházi, ahol évente mintegy harminc orvostan­hallgató tölti gyakorlati ide­jét. Erre jó lehetőséget ad­nak a javuló tárgyi, techni­kai feltételek, a vezető fő­orvosok magas szakmai képzettsége, tudományos munkássága. Várhatóan nem Csak a kórházi gyógyító munka színvonalét növeli ez; az egészségügyi szervek vezetői szerint hozzájárul a fiatal orvosok szabolcsi le­telepítéséhez is. A Városliget öreg platánjai között sétáló „őspestiek" leg­többje ma már nem is sejti, hogy a szépen gondózott bo­gárhátú utacskék alatt mi min­den rejlik a mélyben. Pedig mintegy 100 esztendővel ez­előtt szenzációsan izgalmas események tanúi voltak itt Pest-Buda derék polgárai. 1868—1878 között mélyítették le a Széchenyi-fürdő tőszom­szédságában azt a fúrást, amelynek eredményeként 73 és fél fokos, bővizű forrással gazdagodott a város. Mielőtt azonban a fúrófej elérte volna a csaknem 1000 m-es mélységben rejlő vízadó réteget, váratlan esemény hoz­ta izgalomba a munkálatokat irányító szakembereket. A 916 és 917 méteres mélység között tömör szénrétegbe ha­tolt a fúró. A rendkívül mé­lyen húzódó és meglehetősen vékony rétegvastagságú vá­rosligeti szénmezőnek gya­korlati, gazdasági jelentősége ugyan nem volt, tudományos értéke azonban felbecsülhe- tetlennék számított. A múlt század kiváló felkészültségű geológusai többek között e mélyfúrás rétegsorainak elemzésével rekonstruálni tudták a 45—50 millió év táv­latában lezajlott harmadkori földtani eseményeket, képet alkothattak a hazai mélyme­dencék fejlődési viszonyairól. Számos vonatkozásban a Vá­rosliget alatt húzódó „embrio­nális” szénmező felfedezése s hozzájárult a későbbi évti­zedekben meginduló, s ered­ményes szénkutatásokhoz. „Önökhöz fordulok...“ Lay névtelen levél nyomában a lányai Béke Tsz-ben „Önökhöz fordulok pana­szommal. Talán fog hasz­nálni, ha nyilvánosságra ke­rül, hogy a lónyai Béke Tsz raktárában az emberek gyakran bepálinkáznak és utána indulnak munkába, ha egyáltalán még van erejük elmenni”. így kezdődik áz a pana­szos levél, amelyet névtelen írója október közepén adott postára. Nem felejtette ei odaírni azt sem, hogy az alkoholizmus elleni hónap­ban talán több hatást érünk el. ha utánanézünk. Bár gyakran írjuk „Fórum” ro­vatunkban, hogy névtelen levelekkel nem foglalko­zunk, ezzel mégis kivételt tettünk. Hogy miért? Ez is benne volt a levélben. „Ne­vemet nem írom meg. mert tudják azt önök. hogy az ilyen férjek — mármint amilyenekről a levélben szó van — nemigen örülnének. De ha nem hinnének ennek a levélnek, úgy bemutatko­zás nélkül jöjjön ki a szer­kesztőség munkatársa és meggyőződhet róla.” Miről is kellett volna meggyőződnünk? „Igaz. hi­vatalosan nem poharazzák a pálinkát, de előfordul az is. hogy egy-két decit ki­adnak. Az viszont már nem lehet, hogy ne tudna róla az a raktáros, hogy kivisznek a raktárból egy üveg pálinkát és kívül megisszák. Az asz- szönyoknak — akik búzáérl mennek — gyakran várni kell, mert elfoglalják a rak­tárost, akik pálinkát akar­nak inni.” A levél további részéber még ennél is erősebben fo­galmaz. Azt írja; „még arra is mód van, hogy majd hol­nap behozom az árát, vagy majd beterhelik munkadíj­előlegnek. tgy fordulhatott elő, hogy a takarmányos fogatost a mérlegkezelő és az állattenyésztési brigád­vezető szénával takarták te. mert részegen aludt. vágy- volt olyan családapa. aki a kukoricaföldön, a csutkán aludt délig, annyit ivott a tsz-telepen.” A levél írója feltehetően asszony volt. Olyan asszony, aki nem — Vagy nem csak! — saját nevében emelte fel szavát, hanem minden csa­ládanya nevében, akik leg­gyakrabban szenvedői az ilyen eseteknek, vagy akik hiába várják olykor az elő­leget, egy hónap alatt szin­te mind lefolyt a torkokon Igaz, vagy nem igaz, amit a levélíró írt? — Isznak? Hát persze, hogy isznak. Másutt tán megvetik az emberek a pá­linkát? — Bizony nem ártana va­lahogy korlátozni. Van épp elég a házaknál, meg amúgy is adnak a tez- ben, ha kell valamilyen al­kalomra. Saját szeszfőzde van. — Napközben nem na­gyon látni részeg embert, de este biztos isznak. Azt tudjuk, hogy állandóan nő az italbolt forgalma is. Néha egy-két pofon is elcsattan, de azért komoly verekedés vagy késelés nincs. AZ utcán, a bolt előtt és a tanácsházán mondták ezt a néhány mondatot, vala­mennyien lányok, asszo­nyok. A tanácselnök és a titkár sem igent, sem ne­met nem mondott, de át­hívták a szomszéd szobából az éppen ott lévő tsz-elnö- köt. — Korábban lehet, hogy előfordult. de most már nincs ilyen. Pálinkát. csak úgy kaphat valaki, ha előt­te befizeti a tsz-irodán az árát. kap egy papírt róla és úgy mehet a raktárba. Ez pedig annyit jelent, hogy reggel nyolc előtt senki nerfi ihat, mert akkor kezdődik a munkaidő az irodán. Addig­ra meg az emberek mind munkába állnak. Délután? Az elképzelhető, mert na kivisz valaki egy litert, néni mehet utána a raktáros el­lenőrizni, hogy hol issza meg. A telepen nagy munká­ban voltak. Cukorrépával megrakott lovas kocsik áll­tak egymás után a mérleg­re, de dolgozott a fűrész­gép. működött a daráló. A raktár előtt egy férfi áll. — Van eladó pálinkájuk? — Van. — Mások tó vehetnek? — Mindenki. Úgy szok­ták. hogy hárman-négyen összeállnak és megvesznek egy féllitert. Aztán itt kint megisszák. A beszélgetés további ré­szét kar lenne leírni, ebben minden benne van. Leg­alábbis az a rész. ami min­ket érdekelt. Az „úgy szok- ták”-ban benne van a név­telen panaszos igazsága is. Az elnök azt mondja, azért főzi a tsz a pálinkát, hogy eladja, illetve, hogy a ta­goknak kiossza és ezt min­den tsz így csinálja. De ilyen esetben vajon nem lehetne-e más módot kitalálni? Olyat, amelyik aa asszonyokat tó megnyuatat- ia és Olyat, amelyik a kö­zös gazdaság érdekeit ia szolgálja? Balogh József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents