Kelet-Magyarország, 1972. november (32. évfolyam, 258-281. szám)

1972-11-15 / 269. szám

WI4. «ovemBer R KET.rr-WAGTAROKSZAa S. »IM GAZDASÁGI IEGYZETEK: A szervezés és a divat SOKSZOR ELHANGZOTT MÁR a munka- és üzem­szervezésről, hogy ez nem kampányfeladat, nem di­vat, hanem hosszú hóna­pok, évek kitartó munkája. Egyik oldalról ezzel indo­kolják meg, ha a megalapo­zott döntéseknek nincsenek látványos eredményei, de e mögé bújnak akkor is, ha a szervezés hangoztatása mellett vajmi keveset lép­nek ezen a téren előre. Álljanak itt példák is: a megyei tanács ipari osztá­lya hetek óta tervezi, hogy összehívja néhány vállalat igazgatóját, mivel ezeket a vállalatokat jelölte ki szer­vezési mintavállalatokká. S majd az ő tapasztalatai­kat hasznosítva teszi meg az intézkedéseit a többi vál­lalat — ezután. Ha azt szá­mítjuk, hogy lassan egy éve jelent meg a párthatározat, nem a legnagyobb gyorsa­ságról beszélhetünk a töb­bi vállalatnál. Persze hibás lenne csak ebből az egy szempontból vizsgálni a vál­Nagyobb gonddal MIT TEHETNEK, ÉS MIT TESZ,. EK azért a tanácsi vállalatok, hogv minél több jó szakember dolgozzon ná­luk, olyan emberek kerül­jenek az irányító posztok­ra, akik szakmailag is bár­mikor megállják a helyü­ket. Ennek a jegvéKen vizs­gálódott a közel múltban a megyei tanács ipari osztá­lya. Az általános me^állanítás a személyzeti és k*dermun- ka elhanyagoltságát jelzi. A céltudatosság javarészt csak a munkásállomány ki­alakításánál van meg, a mű­szaki és adminisztratív al­kalmazottaknál már kevés­bé törekednek a minél na­gyobb szakmai tudással rendelkező, rátermett veze­tők munkába állítására. Persze az általános jel­lemzés nagy szóródást ta­kar. Van olyan tanácsi vál­lalat, ahol állandóan gon­dosan foglalkoznak a szak­emberképzéssel, akadnak viszont olyanok is, ahol mintha attól félnének, hogy a nagyobb tudású új szak­ember majd a jelenlegi ve­zetők fölé nő, s inkább el­gáncsolják a nagy tervek­kel, de kevés rutinnal érke­ző fiatalokat. Hiszen már szinte tendencia, hogy egyes A tisztaság fél egészség nél. eladásnál úgy kell ori­entálni egyrészt a termelő­ket, másrészt a vásárlókat, hogy a ""'ár törekvései meg­egyezzenek az ő igényeik­kel. Mindez évek munkája is lehet. AZZAL, HOGY VALAKI intézkedési tervet készített, hogy a vállalat vezetése megtárgyalta a belső üzem- és munkaszervezési felada­tokat nem „pipálható” ki a tennivalók közül ez a mun­ka. Hiszen ha ennyi lenne akkor tényleg csak divat kérdése, most beszélünk ró­la, holnap elfelejtjük. Az élet hozta ezeket a gondo­kat, az ipar, a termelés át­állítását a korábbi mennyi­ségi növekedésről mindjob­ban a minőségi fejlődés fe­lé. S ez nem lehet rövid távra szóló feladat, hanem hosszú évek munkáját kö­veteli, felkészítve a vezetőt és beosztottat arra, hogy a zavartalan, jó munkának egyik alapfeltétele éppen a jó szervezettség legyen. mint ahogy a Kisvárdai Bú­tor- és Faipari Vállalatnál az általános iskola kihelye­zett osztáiv-Wal próbálnak segíteni a tanulni vágyókon. A továbbkéozésben is kettőn áll a vásár. A Nyír­ségi Nyomdánál például hiába küldtek több munkást is a nyomdaipari techni­kumba, mert igen nagy a lemorzsolódás, kevés lesz. aki el is végzi a techniku­mot. Pedig ugyanit a mű­szaki középvezetők száma kevés, a rövidesen épülő új nyomdához még több szak­ember kell. Ugyanígy nem elég nagy a törek s a Ti- szalöki Vegyesipari Válla­latnál a szakképzettség meg­szerzésére még azoknál sem, akik valamilyen vezető funkciót töltenek be. AZ ELŐRELÉPÉS PEDIG csak úgy képzelhető el min­denütt, ha nagyobb gondot lordítanak a szakemberek számának növelésére. Ennek egyik módja a tanulmányi ösztöndíj kötése — elég ke­vés ösztöndíjasa van a vál­lalatoknak, — de a meglévő szakembereket is lehet kö­telezni a beosztásuknak megfelelő szakképzettség megszerzésére. Lányi Botond Pályakezdő orvosok Szabolcsban akarnak gjójfjüani Az asszony nagyon-na- gyon rosszkedvű volt. A hajnali kelés, a huzatos, piszkos villamos, no meg nyilaló könyöke most job­ban gyötörték, mint máskor. Tudta miért. Tegnap óta mötoszkált a fejében a megjegyzés: — Nézze, Ko- marekné, én elhiszem, hogy nehéz takarítóasszonyt kap­ni, de ez az iroda napok óta olyan, mint egy had­színtér a harmincéves há­ború idején. Elhiszem, hogy otthon is sok baja, gondja van, de erre nem lehet a végletekig hivatkozni. Ha nem végzi tisztességesebben a munkáját. szólunk az igazgatónak, és más megol­dást fogunk találni. „Szól az igazgatónak” — motyogta magában. — a Varga Józsinak, aki még ki­futógyerek volt a lakatos­műhelyben, amikor ő már évek óta itt takarított! Hál persze, hogv marad egy kis piszok, ha a beteg Horváth- né helyett is neki kell taka­rítania És egy munkaidőn beül, hiszen ha megjönnek lalatokat, szervezési tevé­kenységüket Hiszen pél­dául a Kelet-magyarországi Faipari Vállalatnál, vagy a Szabolcs Cipőgyárban az utóbbi hónapok intézkedé­sei mutatták, hogy időben és jól felismerték a válla­lat gazdasági vezetői a rá­juk háruló feladatokat, s megtelték az első lépéseket is, eredményekről számol­hatnak be. Még egyszer hangsúlyozni kell, hogy nem látványos és egyszeri eredmények fitog- tatásában merül ki a szer­vezési munka. Mutatja ezt például a Nyíregyházi Kon­zervgyár esete is, ahol az egyik legfontosabb feladat­nak ezen a téren a gyárt- mánys'ruktúra átalakítását határozták meg. amivel nye­reségessé tudják tenni a je­lenlegi veszteséges terme­lést. Ez viszont nem megy máról holnapra, egy toll­vonással nem lehet elintéz­ni egyes termékek sorsát, hanem már a szerződések kötésénél, a felvásárlásnál, majd pedig az értékesítés­vezetők mellett soha sincs főmérnök, az egyetemet, fő­iskolát végzett fiatalok rö­videsen új munkahely után néznek — s megállapítható, hogy sokszor nem a na­gyobb fizetés, vagy a nyu- godtabb munka miatt, ha­nem a vezetők között kiala­kult nem kellő megértés miatt. A SZAKMUNKÁSOK UTÁNPÓTLÁSÁVAL pél­dául követésre méltóan fog­lalkozik a Szatmárvidéki Faipari Vállalat. Már most gondolnak az épülő bútor­gyárra, s a tanműhelyük’ m asztalos- és kárpitostanuló­kat nevelnek. A megye két cipőipari vállalata szintén sokat tesz a saját nevelésű szakemberekért. A jövőt jelzi, hogy már szakközép­iskolai osztály is van Nyír­bátorban, tehát az Auróra Cipőipari Vállalat már hely­ből „szerezheti” be a kö­zépvezetőket is. Viszont ugyanennél a vállalatnál több, mint száz az olyan dolgozók száma, akik méj.1 a nyolc általánossal sem rendelkeznek. A gyár gond ja, hogy szakmai tanfolya­mokkal segítse őket és le­hetővé tegve azt is, hogy az általános iskolát befejezzék, a tisztviselők már nem lehet dolgozni... Hadszíntér... Grabcsák, ezt még megke- serülöd... És ahogy dúlva-fúlva csapkodott, a portörlővel, pompás ötlete támadt. Hát ami azt illeti, lehet itt tisz­taságot csinálni. Csak ahhoz idő kell, sok-sok idő... Forró vizet hozott, súro- ' ószerszámokat, beeresztő lakkot, ami kell. Aztán ne­kilátott a nagytakarításnak. Ahogy belejött a munkába még dudorászott is. Nyolc óra felé nyílt az ajtó és egy fiatal lány lépett be, majd megállt: — Jaj, tessék mondani, torán jöttem...? — Nem. aranyoskám, én negyek későn. Maga az új itkárnő? — Igen. Kovács Ica va­gyok. — Én meg Komarekné, a tisztásé afelelős. Na, de már kész is vagyok, vesse le a kabátját, aztán dolgozzon, mert mindjárt jön Grab­csák, a vaddisznó. — Ne tessék ilyet monda­ni... — De bizony mondok én róla még különbeket is! — Nevezhetem a nénit, Komarek nvcinek? — Itt én mindenkinek Ju­ci néni vagyok... — Juci . éni. drága, tetszik tudni, hogy itt nagyon szé­pen ki tetszett takarítani? Eddig azt hittem, hogy anyámnál senki sem takarít szebben, de itt úgy ragyog minden, mintha aranybó' lenne... — Tudod. Icukám har­minc éve csinálom, és már a kis'üamban van a szak­ma. De nem mondom, ez tényleg szépre sikerült... — Miért mondják Juci Alig néhány hete szólít­ják okét doktornőnek, dok­tor úrnak. Még — ahogy mondják — alig száradt meg a tinta a diplomájukon, s már fehér köpenyben elfog­lalták a helyüket, a rende­lőben, a kórházi osztályo­kon. Pályakezdő orvosok, akik társadalmi ösztöndíjas­ként jöttek Szabolcs-Szat- márba. Közülük többen ha­za... Dr. Magyar János megyei főorvos baráti beszélgetésre hívta meg az ősszel munká­ba állt fiatal orvosokat. Kö­zülük néhányan még nem kapták meg az első fizetésü­ket. Jólesett az ezer forint, amit zsebpénzként kaptak a megyei tanács egészségügyi osztályán. „Ne az összeg nagyságát nézzék — jegyezte meg dr. Magyar János. — „Gondol­janak vissza mindig arra, hogy már az indulásnál nincsenek egyedül. Viszon­zásul csak azt kérjük. ne feledjék, hogyan szerezték meg a diplomájukat, sohase legyen r^héz az orvosi tá~- ka. akkor sem, ha nagyon sokszor kézbe is kell venni.” Hajdúból Szabolcsába A friss diplomás ösztön­díjas orv csők több, mint kétharmada hűséges lett az ígéretéhez, írásos kötelezett­ségéhez, Szabolcsban telepe, dett le, kivéve azokat, akik férjhez mentek, vagy más okból nem tudtak hazajön­ni. Dr. Kovács Károly a fehérgyarmati kórház labo. ratóriumában kezdte a munkát. Kétszoba-összkom. fortos szolgálati lakással várták a járási székhelyen. Nem először kopogott Fe­hérgyarmaton, am:kor el­foglalta helyét. Itt gyako­rolt hallgató korában a se­bészeten. A sok fiatal orvos között jól érzi magát, kezdő fizetése 2100 forint, ehhez jön még a veszélyességi pótlék. Jóformán hazajött, Kocsordon élnek a szülei... — örültem, mert szívesen fogadtak. Az orvosok között elég sok a fiatal. A kórház­nak jó szakkönyvtára van, nem kell túl messzire men­ni, ha utána akar valami­nek nézni az ember. Dr. Fazekas Judit és férje dr. Bakai Zoltán a szomszéd megyéből. Hajdúból jöttek Szabolcsba. Mindketten Bö könyben telepedtek le, kör zeti orvosok. A férje nem tudott eljönni a beszélgetés re Nyíregyházára. — Már indultunk, a buszmegállóból hívták el egy súlyos beteghez — mondja a felesége. — A fiatalasszony úgy néninek, hogy néni? Anyám már idősebb, de még a nyáron is miniszoknyát hor­dott. És a haja is nagyon szép Juci néninek. Majd ajánlok egy jó fodrászt, ha meg tetszik engedni... Grabcsák jelent meg az ajtóban, és nagyot füttyen- tett: — Ez igen. Jucikám roz. maringom, galambom., tisz­taság fél egészség! És mi van ma magával ? Ki van pirulva, csillog a szeme... — megpaskolja Juci néni ar­cát — ...na dolgozzunk. Icu- ka. öröm lesz ebben a tisz­taságban. Komarek néni vette a cuccát és tűzrőlpattant lép­tékké’ megindult az öltöző felé. Ott akadt tükör. Köz­ben eltökélte, hogv ha a Grabcsák Tóni kikezd vele. a padlócsiszolóval letöri a derekát«. Deák Gusztáv emlegeti a bökönyieket, mintha már rég ott élne. Pedig az első napokban egy kis szorongással várakoztak a betegek a váróban, nem tudták milyen lesz a fiatal orvosházaspár. Sokan re­ceptet íratni jártak az or­voshoz. Egyből a „mélyvízbe“ — Néhányan meglepődtek mikor kértük, hogy feküd­jenek fel a vizsgálóasztal­ra. Nemcsak receptet sze­retnénk ír~i. Meg is vizs­gáljuk a betegeket. Ki itort készülnek vá. sárolni. hogy a férj — aki­nek a távolságra nagyobb körzet jutott — könnyebben elérje a betegeket. Dr. Bartha Julianna no­vember 1-én kezdett a tbc- kórházban. Újkenézből in­dult el egy keserű emlék­kel; az egyik nagyszülő tbc- ben halt meg. ö nem is­merte, de a szülők elbeszé­lése nyomán valósággal élő alak volt számára a nagy­mama. akit elvitt a népbe­tegség... Nem állítja, hogy csak ezért választotta a tbc gyógyítását. hisz az érzelmi szálakon túl erős akarat, nagy-nagy tudásvágy, renge. teg fáradozás kellett a dip­loma megszerzéséhez... — Kisbabát várunk — új. ságolja. — A férjem mű­szaki technikus Debrecen­ben Nemsokára ideköltözik ő is Nyíregyházára. Kap­tunk egy szolgálati szobát. Az első fizetésemből a leg­fontosabb lakásba való dol­gokat szeretnénk megvenni... A néhány napja élethiva­tásuk nyitányát elkezdett orvosok tovább pergetik az élményeket: dr. Veress Ilona alig öltötte magára október 1-én a fehér köpenyt, máris ügyeletre osztották be. O A Nyíregyházi MEZŐGÉP Vállalat idén először az 500 millió forintot megközelítő árbevételi tervet teljesít. Az elmúlt 10 hónap alatt az árbe vételi terv teljesítés mégha tadta a 400 millió forintot Ebben jelentős tétel volt 8 saját gyártmányú mezőgaz dasági gép, valamint az élei miszer-gazdaságnak történi gyártás: ezen belül az im­portpótló alkatrészgyártás Az ország mezőgazdaság izeméinek a Nyíregyház- MEZŐGÉP Vállalat 10 gyár egységében a tavaszi, nyár őszi mezőgazdasági munká1 zavartalan végzéséhez a me zőgazdasági gépek biztonsá gos üzemeltetéséhez köze 100 millió forint értékű al katrészt gyártottak. A MEZŐGÉP Vállalat si keres árbevételi tervteljesí tésében döntő szerepe volt a: üzem- és munkaszervezés fo tartotta a vizitet, amikor az egyik beteg meg. rdezte; „Nővérke, "essék mármon. dani, mikor lesz a vizit...” Mosolygott, egy csepp sértő, lés sem volf az arcán. Dr. Széli Ferenc ópályi körzeti orvos sem vette a szívére, hogy az egyik gyerek az ut­cán megrótta a másik t, ilyenformán: „Te. miért kö­szöntél ennek a fiúnak .* Dr. Vattamány Lívia a nyír. egyházi megyei kórház TL belgyógyászati osztál n szintén a „mély vízbe” csöp­pent. Beteg lett az egyik orvos kolléga, egyszerit két kórtermet kapott. „Rajiunk is múlik...“ — Mikor vagyok nyugodt? — kérdez vissza. — Ha jól vannak a betegeim. Dr. Orosz József a nyíregyh i kórház szülészeti-nőgj u- gyászati osztályán kezdte pá. lyafutását. Az első „szülése” a mentőkocsiban volt, még hallgató korában. Számol­gatja: nyolc, tíz gyermeket segített a világra. Nagy a felelősség, fárasztó az ügye­leti szolgálat, de minden izgalmas, érdekes, bőven van alkalom a tanulásra... Akik nem tudtak eljönni, azok is szóba kerülnek: dr. Nagy Éva beteg, dr. Sárdi Béla pedig egyenruhát öl­tött, katona... — Nem sokára — és mi­nél gyakrabban — találko­zunk a rendelőben, a kór­házban is — búcsúzott a fiatal orvosoktól a megr ei főorvos. Hozzátette: úgy érezzük, nemcsak rajtuk, hanem rajtunk is múlik, hogyan állják meg a helyü­ket, s maradnak hosszú időre. akár életre szólóan hűségesek a szabolcsi táj. kozatos javításának. Kidol­gozták a belső és külső együttműködés hatékony rendszerét, a gyáregységekre történő profilirozást. így el­érték, hogy valamennyi munkahely kapacitását jól hasznosították. Jelentős fel­adata volt a vállalatnak 1972- ben a zárt konstrukciós ser­téstelepek, szarvasmarha- istállók rekonstrukciójának szerelése, illetve építése. Fel­építettek Ványon egy új ’endszerű, korszerű tech- íológiával ellátott szarvas- narha-istállót. A válla­st vállalása, hogy még ■bben az évben a búii ermelőszövetkezetben a vá- íyi istállóhoz hasonló. de tárt, kötetlen tartású tehen- istállót adnak át. Ez az is­tálló is — csakúgy, mint a ványi — rekordidő alatt, alig kéthónapos építési-szerelési munka után kerül átadásra. A sorköteles fiatalok a gépkocsi alkatrészeivel Is merkednek az MHSZ új nagykállói központjában. (Ele^ Emil (elvétele) FélnrHiárdos rekord árbevétel a MEZŐGÉP Vállalatnál

Next

/
Thumbnails
Contents