Kelet-Magyarország, 1972. október (32. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-01 / 232. szám

^t'ÉT-WtAGVAÍÍORSZÁG - VASÄttNAPT fflgfZ'tiXT'&r im. onm» *' MAI KÖZLEKEDÉS mm Miért nem ügyelsz a gyalogosokra? — Mert otthon a feleségem dirigál, a hivatalban a tit­kárnőm. de a kormánynál én is vagyok valaki! POTYAUTAS Fű AZ UDVARIASSÁG... X Beszélgetés a belgyégyászatrél Interjú dr. Magyar Imre professzorral Magyar kutatások a neutronfizikában Felkerestük Magyar Imre professzort, a Budapesti Semmelweis Orvostudomá­nyi Egyetem 1. sí. Belgyó­gyászati Klinikájának az 'igazgatóját. Neve sokak előlit ismert. hiszen mint belgyógyász professzor nagyon sok beteggel találko. zik, de talán még többen ismerik a televízióból, vagy könyvein keresztül. Vajon az orvosprofesz- szór, aki a szépirodalom te­rületére is átkalandozik és aki oly otthonosan beszélt a zenéről a televízióban, ho­gyan látja szükebb szakte­rületének a mai. problémáit és a jövő perspektíváit? — A belgyógyászat legna­gyobb problémája ma első­sorban magának a belgyó­gyászatnak a helyzete, sőt sokak által válságosnak ne­vezett helyzete. Arról van szó, hogy az orvostudomány­nak eme alapterületén a szakosodás már olyan nagy­mértékű — mellesleg meg­jegyzem, hogy ez haladó fo­lyamat, melyet megakadd, lyozni nem lehet, de nem is szabad —, hogy a belgyó­gyászatból leszakadnak kü­lönféle szakterületek és bel- ■ gyógyász, mint olyan, ma már alig akad. Jellemző pél­da. hogy a.legutóbbi nem­zetközi belgyógyászkong. resszust sem tudták megtar­tani, annyira kevés jelentke­ző volt. Ma már kevés az olyan belgyógyász, akit a belgvógvászat egészében ér­dekel. Viszont van nefroló- gus (a vese betegségeivel foglalkozik), hematológus (a vér betegségei érdekli), en- dokrinológus (a belső elvá- lasztású mirigyek betegségeit tanulmányozza), pulmonoló. gus (a tüdő betegségeit gyó­gyítja). cardiológus. angioló- gus (a szív, illetve áz erek betegségeivel foglalkozik) és így tovább. Tehát a belgyó­gyászat szűkebb szakmákra „pareellázódott". Ez önmaga, ban nem volna baj, mert a kutatás ily módon föllen­dül: egy kis területnek az ismerője mélyebbre hatolhat, eredményesebben dolgozhat annál, aki az egésszel foglal­kozik. A baj az, hogy közben megfeledkeznek magáról a betegről. Akinek nem Vese­baja, nem fülbaja, nem to­rokbaja van, hanem „egy­szerűen-’ beteg — többféle tünettel, sokféle összefüggé­sen keresztül. Lassan hiá­nyozni fog az a belgyógyász, aki az összefüggéseket látja, aki az egész emberrel foglal, kozik. A szakágak specialis­tái a betegnek csak egye;, szervével, vagy szervrend­szerével törődnek. Leegysze­rűsítve: a gégész csak torko: gyógyít, s arra nem figyel föl, hogy egy torokgyulladás esetleg más. súlyosabb be­tegség tünetcsoportjához tar. tozik. Ezt persze a beteg sínyli meg. — Meg kell pállanunk, elég ijesztőnek tűnt. amit most elmondott. De mivel a specializálódás végül is ha­ladó irányú folyamat — mit lehet tenni? Milyen megol­dást 'lát Ön? — A megoldás az lehetne, hogy csak a már kész bel­gyógyász szakorvost nevezzék ki körzeti orvosnak. A kör­zeti orvosnak kellene ugyanis az egész emberrel foglalkozó belgyógyász szere­pét betöltenie. De körzeti or­vosaink egy része sajnos nem belgyógyász szakorvos. Ehhez az egyetem elvégzése után még négy és fél évet vala­melyik belgyógyászati klini­kán vagy osztályon kellene eltöltenie. Soknak tartja ezt? Nézze, az orvosi ismeretek ma már olyan mértékben megszaporodtak, hogy az a hat év. ami alatt egy orvos képzése folyik, éppen csak az alapok elsajátítására ele­gendő. — Professzor úr, a belgyó­gyászat területén hol, miben várja a közeljövőben a leg­nagyobb. reálisan belátható fejlődést? — Anélkül. hogy jósolni kellene, már a mai tények alapján biztos, hogy a jövő fejlődést befolyásolják a kö­vetkező tényezők: — Az im­munológia bevonulása a bel­gyógyászatba. Röviden arról van szó. hogy a belgyógyá­szata betegségek okaként fölmerült, hogy a szervezet bizonyos esetekben ellen­anyagokat termel a saját anyagaival szemben is. Amint ezt bizonyítani sike­rült. azonnal fölmerült a beavatkozás lehetősége is: az ellenanyagképzést akadályo­zó gyógyszerek előállítása. Ezek fejlődésétől nagyon so­kat várok. A biokémia, ezen- belül az enzimkutatás fej­lődésétől is sokat remélek. Az enzimek hiánya ugyanis számos betegség oka. — A technika fejlődése az orvostudományban is nagy távlatokat nyit. A belgyógyá­szatban főleg a diagnózisok finomításában játszanak sze­repet a különféle műszerek. Például a különböző en­doszkópokkal — ezeket be lehet vezetni a szervezet belsejébe — egy sereg olyan betegség gyógyítása is lehe­tővé vált. amelyeket azelőtt föl sem ismertünk. — Végül a transzplantáció területén várok nagy fejlő­dést. Igaz. ez elsősorban se­bészeti probléma, de bel­gyógyászati betegségeket le­het vele meggyógyítani (pél­dául vesebajt, májbetegsé­get, szívbajt). A belgyógyászt azonban leginkább talán a csontvelő-átültetés érdekli, mellyel sok hematológiai be­tegséget meg lehet majd gyógyítani, olyan betegsége­ket, melyekben a csontvelő nem működik. Eöry Éva Augusztus elején 24 ország 250 tudósa vett részt azon az ötnapos konferencián, amely­nek központi kérdése az volt, hogyan lehet a neutro­nok segítségével vizsgálni az atommagok szerkezetét. Az a tény, hogy ezt a kon­ferenciát — éppen a neutro­nok felfedezésépek 40. év­fordulóján , — Budapesten rendezték, a magyar fiziku­sok eredményeinek nemzet­közi megbecsülését jelenti. A fizikának ezen a területén is sikerült tudniillik a rrvft- gyar kutatóknak néhány olyan megállapítást tenniök, illetve az ehhez szükséges metodikát kidolgozniok; ame­lyek nemzetközileg . is érté­kelt új ismeretekkel gazdagít­ják a tudományt. Ezek közé tartoznak egye­bek mellett a „neutronbefo- gással’’ kapcsolatos vizsgá­lataik. Ha ugyanis kis ener­giájú, úgynevezett „termikus neutronokkal-’ bombáznak különféle atommagokat, a ki­lőtt neutron behatol az atom­magba, ezzel megnöveli an­nak energiáját, s ez a fölös energia azbtán a magból gammasugárzás alakjában lép ki. A magyar kutatók ezek­nek a kilépő gammasugarak­nak különféle tulajdonságait mérik, s a nyert adatokból a kibocsátó atommag tulajdon­ságaira következtetnek. Ily módon körülbelül 300 féle atommag közül mintegy 15J nek az energiáját és mozgásá­nak, „perdületének” jellem­zőit sikerült meghaiáwozmok. Az ilyen vizsgálatok azért nagyon jfelentősek, mert hoz­zásegítenek az atommag fel­építésének behatóbb megis­meréséhez, s az alapvető probléma megoldásához, tud­niillik az atommagot össze­tartó erő, az úgynevezett magerő meghatározásához, ami eddig minden tudomá­nyos erőfeszítés ellenére sem sikerült. Márpedig az általá­nos törvényszerűség megis­merése után hosszadalmas, aprólékos és drága mérések nélkül, pusztán számítással is meg lehetne állapítani az egyes atommagok és rajtuk keresztül a belőlük felépülő anyag tulajdonságait. Tanulmányozzák a magyar fizikusok az atommaghasadás mechanizmusát is. Jelenleg ugyanis az atomreaktorokat többszörös biztonsággal kell megtervezni és felépíteni pusz­tán azért, mert a hasadó anyagok tulajdonságait még mindig nem sikerült pontosan megállapítani. A magyar ku­tatóknak ezen a rendkívül szerteágazó témán belül a ha­sadáskor fellépő gammasu­gárzás szögeloszlását — a su­garak haladásának irányát —* sikerült meghatározni ok. Ez pedig újabb lépés a probléma megoldásának útján. Ásványok a szervezetben Más kell a fiatalnak és a% idősebbnek Bizonyos ásványok jelentő­ségét, a szervezetben betöl­tött szerepét már évszázadok­kal. sőt évezredekkel ezelőtt felfedezték. A vashiány és a vérszegénység közötti össze­függés, valamint a foszfor és a kalcium csonterősítő hatá­sát már az ókorban is ismer­ték. Vasszeggel szürkéit al­mát. a porrá tört tojáshéjat több száz év óta népi gyógy­szernek is használják. A legutóbbi kutatások azonban bebizonyították, hogy nemcsak a fontos ásvá­nyok mennyisége határozza meg a szervezet állapotát, ha­nem döntő ezen anyagok egy­máshoz viszonyított aránya is. A tudományos vizsgála­tok szerint egészen más az igénye a fiatal és más az idős szervezetnek. A legszembetű­nőbb. hogy a fehérjét gyor­sabban termelő fiatal, fejlődő szervezetben nagyobb a kén­igény. Amíg egy felnőttnél a nitrogén és kén aránya 14:1, addig a gyermeknél 2,5:1. Az idősebb korra jellemző, hogy ha a szervezet kálium- vagy magnéziumtartalma csökken, úgy hirtelen emelkedik a vér­nyomás. Amennyiben azon­ban 1:1 az arány, megtartja a vérnyomás normális egyensú­lyát. Ugyanakkor, ha a ká­lium és a magnézium meny- nyiségét arányosan növelik, vérnyomáscsökkenés érhető el. A nálunk népbetegségnek számító magas vérnyomás a nátriumtöbblettel, magyaráz­ható. Megtalálták az ideg- rendszer ingerlékenységét be­folyásoló ásványokat is. s a tapasztalatok szerint ha a ká­lium, foszfor és a szénsav mennyiségét növeljük, úgy emelkedik a szervezet idegi ingerlékenysége, ugyanakkor a kalcium, magnézium meny- nyiségemelése csökkenti az ingerlékenységet. A két ve- gyületcsoport helyes aránya gondoskodik a szervezet egyensúlyáról. A kutatásokra építve szer­te a világon megkezdték azon magas ásványtartalmú táp­szerek gyártását, amelyekkel részben a fiatalkori fejlődési rendellenességet, majd pedig az idősebb kori zavarokat megelőzhetik. Ezen tápok egy főre eső mennyisége a fejlett ipari államokban már meg­haladja az öt kilót, ugyan­akkor nálunk még csak 50 gramm. Az Egyesült Gyógy­szer- és Tápszergyár az új körmendi üzemével pótolja majd ezt a hiányt, s a ter­vek szerint a gyermekek és az idősebbek is részesülnek majd az új termékekből, KERESZT REJTVENV 1809 október a-án született Ma­hatma Gandhi. Életművének leg­jelentősebb eredménye az volt, hogy: folyt, vizez. 1. függ. 12. és IS. VÍZSZINTES: 12 Török név. 18. Csígaíajta. ‘■.4. .Legtöbb a karon van. 15. Ál­lami bevétel. 16. Neptunium vegy- jele. 17. Személyem-e? IS. Du­nántúli sportegylet. 20. A család­hoz tartozik. 21. Tudomány. 23. Őr régi szóval. 26. Megtette a kötelességét; mehet. 27. Igefajta. 29. Névelös kínos ízületi beteg­ség, 30. Ilyen járművek Is van­nak. 31. Az ütem kiemelt részére eső nyomaték latinul (c-~k) S3. Azo­nos mássalhangzók. 34. Kártyalap tárgy esetben. 35. Ágybetét. 37. ír születésű angol író. 38. Volt ma­gyar miniszterelnök a második világháború alatt. 39. Elbeszélő költészeti. 43. Kettőt meg egyet. 47. Fátyolosodik a hangja. 48. Csatt közepe! 50. Piperemárka, fonetikusan. 51. Ceruza. 52. A kö­röm anyaga. 54. Külső behatást észlel. 55. AGN. 56. Időhatározó ?zó. 58 Háziállat névelővel* 6fl. Igekötő. 61. Szív latinul. 62. A -mók első fele. 63. Ö németül. 64. Szabolcs megyei község. 66. Főá­gaival őröl. 68. A gyógyszer*, eszi. 69 Az ENSZ rövidített angol ne­ve, FÜGGŐLEGES: 2. Műezüst. 3. Vissza: Hat ír­rag. 4. Régi címzés, megszólítás, utána úr. vagy asszony. 5. Néve- ’őí épületrész fordítva. 6. Sze­mélyes névmás. 7. Kukoricatároló első fele! 8. Ez alatt fészkel a fecske. 9. Becézett női név. 10. Házi ..mozi”. U. Elmégy. 22. Csi­nos. takaros. 24. Recézi egynemű . betűi 25. Tör. 26. Egyházi szer- ■artá«!. 28 SUT? 30. Fordított meg­győződés! 32. Virágkertészetéről nevezetes Fest környéki tsz. 34. Apák más szóval. 36. CZI. 37. Keleti uralkodó. 40* Levesféle«fl~ Keleti szentkép. 42. Kenyeret va- jaz. 44. Éra betűi. 45. Elhunyt írónk (Ferenc). 46. Ilyen gyere­kek voltak régen, akiket az ál­lam nevelt fel, névelővel. 48. Fé­lig szava! 49. Trombitahang. 52. Jajveszékelés. 53. Ilyen harcok voltak sokáig Pesten is 1945-ben. 56. Cigány. 57. Gyakori magyar családnév. 59. Szabolcs megyei község. 65. Kicsinyítő képző. 67. Gőz, egynemű betűi. 68. A vízsz. 68. szélei! 69, Burában van. A megfejtéseket oktobei 9-ig seü beküldeni. Csak levelezőlapon beküldő« megsejtéseket 1'ogaduDk eM A szeptember rt-i, vasárnapi Számunkban megjelent .,KETTŐK ALL A VASÁR” című, a FÜLES- sel közös keresztrejtvény helyes megfejtése: TIszalök, Jósa And­rás, Tarpa, Tiszadob, Nyíregyhá­za, Vénusz születése. A helyes megfejtők között a nyerteseket a FÜLES szerkesztő­ségében sorsolják ki és onnan kapják meg nyereményutalvány t. iát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents