Kelet-Magyarország, 1972. október (32. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-12 / 241. szám
(Uttofceí ÍS. Széles Lajos Szabolcs-Szatmár megyei képviselő felszólalása (Folytatás w 1. oldalról! kent, ami az állami támogatás mérséklését tette lehetővé. Az iparág feladatairól szólva dr. Szeker Gyula han. goztatta: — Minden erőnkkel azon leszünk, hogy IV. ötéves tervünk legnagyobb, 9 milliárd forintos beruházását, a Péti Nitrogénművek több, mint egymillió tonna műtrágyát kibocsátó üzemét határidőre megépítsük. E gyár üzembe helyezésével lehetőség nyílik arra. hogy 250 kilogramm hektáronkénti nitrogén-, foszfor- káliumműtrágya hatóanyagot adjunk a mezőgazdaságnak, ami azt jelenti, hogy hazai termeléssel tudjuk megvalósítani mezőgazdaságunkban a nagy adagú műtrágyázást. E gyár üzembe helyezésével nagy lépést teszünk előre a komplex műtrágyák gyártásában. 1976-ra összes hazai műtrágyatermelésünk több, mint egyharmada komplex műtrágya lesz. Az eddiginél erőteljesebben kell foglalkoznunk a növényvédő szerek hazai előállításával. E területen Hetvenkilenc gépelt oldalas miniszteri jelentés írásban, hátvanperces beszámoló szóban, majd harminc felszólalás a 9 és fél órás vitában — már csupán ebből a rögtönzött statisztikából is kitűnik, hogy monstre napirendje volt az országgyűlés időszakának az élelmiszer- gazdaság. Tizenöt perc jutott átlagosan egy-egy felszólalóra és feljegyezhetjük, hogy ez is rekord: tömörebb lett a mondanivaló az eddigi ülésszakokhoz képest. Az események szabolcsi krónikása természetesen elsősorban arra volt kíváncsi, hogyan szerepeltek ebben a vitában a mi képviselőink. Nos, nyugodt szívvel mondhatom, hogy a felszólalók számát tekintve is jól; ketten kértek és kaptak szót, ami ettől is örvendetesebb, a mondanivaló miatt sem kellett szégyenkeznünk. Pethö Ferencnek azonnal gratuláltak társai, de a pestieknek is tetszett, amit az almáskerjobban ki kell használni! á szocialista munkamegosztás előnyeit. Növelni kell a kooperációs gyártást a nyugati országok vállalataival is. Gyógyszeriparunk bekapcsolódott a növényvédő szerek gyártásába, amitől komoly eredményeket várunk. — Mezőgazdaságunk dolgozói eredményesen teljesítették az eléjük tűzött feladatokat, azokat, amelyeket pártunk és kormányunk határozott meg számukra. Mi, az ipar irányítói, vezetői és dolgozói ezután is tőlünk telhetőén támogatjuk munkájukat — mondta dr. Szekér Gyula. Szekér Gyula miniszter felszólalása után szót kapott a vitában: Tóth Balázs (Békés), dr. Tamás László (Heves), Szigeti István (Somogy), dr. Baksay-Tóth Bertalan (Pest), Fáik Miklós (Bács-Kiskun), Fodor Mihály (Szolnok), Ra- meisl Ferencné (Baranya), Fülöp László (Tolna), Bartha István (Hajdú-Bihar), dr. Molnár Béla (Budapest), S. Hegedűs László (Pest) és Farkas Pál (Borsod) megyei képviselő. A vitában elhangzottakra dr. Dimény Imre miniszter válaszolt. Egyetértéssel fogadta a miniszter az élelmiszer-gazdaság ipari hátterének fejlesztésével kapcsolatos képviselői észrevételeket. Megemlítette, hogy a mezőgazda- sági gépek alkatrészellátásának korábban meglehetősen nyomasztó gondját lényegéAz országgyűlés ezután áttért a második napirendi pont megvitatására. Dr. Gonda György, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság elnöke a bizottság nevében beterjesztette az országgyűlés ügyrendjének módosítására, illetve egységes szövegére tett javaslatot. — A módosítások jelentős része az országgyűlési bizottságok működését érinti. Már az elmúlt esztendőkben megnőtt a bizottságok aktivitása, szerepük az országgyűlés munkájában. Ez a törvény- alkotásra éppúgy vonatkozik, mint ellenőrzési funkciójukra. A szocialista demokrácia még erőteljesebb érvényesülése érdekében, az országgyűlés hatékony működését segítve a bizottságok szerepét célszerű továbbfejleszteni. Talán a legfontosabb, hogy a javaslatban hangsúlyt kapott közreműködésük a társadalom alkotmányos rendjének biztosításában. Egy másik javaslat egyértelmű felhatalmazást ad a bizottságoknak az országgyűlés elé kerülő javaslatokkal kapcsolatban a véleményezésre. Ide tartozik az ügyrend egy másik javasolt pontja, amely a törvényerejű rendeletek véleményezésével függ össze. Szervezeti jellegű javaslat, de érdemi szempontból is fontos, hogy az ügyrendtervezet új bizottság létrehozását indítványozza építési, közlekedési hatástekről mondott képviselőnk. Egy rövid közvéleménykutatás során özv. Gáspár Istvánná, a kisvárdai választó- kerület hegesztő-képviselője mondta, hogy az élelmiszer-gazdaság már régóta nemcsak a mezőgazdászok asztala. Említette, hogy bár ő maga csak most tanulja a képviselői „szakmát”, azt ő is tudja, hol szorít leginkább a cipő, miért nem öntöznek, miért kevés és emiatt is drága a zöldség, ráfizetéses a marhahús és a tej termelése a legtöbb tsz-ben. Ez volt az étteremben is minduntalan a téma. Ebéd közben is folytatódott az ülésterem vitája. Sorolták a problémákat, de azt egyönteben sikerűn megoldani. Jogos igény, hogy a korszerű termeléshez mind korszerűbb termelőeszközökre, anyagokra, munkagépekre van szükség. Elmondta, hogy hazai gépgyártásunk a zöldborsó, az uborka, a zöldbab betakarításához is produkált már modern berendezéseket. A speciális gépek tőkésimportból való beszerzésével — egyáltalán, az ilyen gépek biztosításával — a kormány is foglalkozik a jövő esztendő első felében. Dr. Dimény Imre a szőlő- és gyümölcsültetvények fenntartásával, illetve létesítésével kapcsolatban aláhúzta: a megfelelő faj-, illetve fajtaszerkezet kialakítása fő feladat, a termelés fejlesztéséhez, a gazdálkodás színvonalának emeléséhez elengedhetetlenül szükséges az ágazatban dolgozók munkakörülményeinek javítása, a megfelelő szakember-utánpótlás és a fiatalok munkába állítása a mezőgazdasági üzemekben. Végezetül a miniszter kérte, hogy expozéját és a képviselői felszólalásokra adott válaszát az országgyűlés fogadja el. Az országgyűlés egyhangú szavazással jóváhagyólag tudomásul vette a mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter beszámolóját a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a fagazdaság helyzetéről, valamint az e területeket érintő törvények és kormányhatározatok végrehajtásáról, s egyetértett a miniszternek a felszólalásokra adott válaszával. körrel. Az ipari bizottságnak, amely eddig foglalkozott ezekkel a kérdésekkel, majdnem áttekinthetetlenül széles területen kellett tevékenykednie, ezért feladatának nehezen tudott eleget tenni. Az ügyrendtervezet új fejezete a képviselőkről szól. Az ügyrenddel szemben támasztott igényünk az lehet, hogy a maga eszközeivel fogalmazza meg munkánk szabályait, jelölje meg kereteit, feltételeit, segítve megtisztelő megbízatásunk, a képviselői munka eredményes végzését. — Kérem az országgyűlés ügyrendjének módosítására és egységes szövegére vonatkozó javaslatunk elfogadását. Ezután dr. Szilágyi Gábor (Hajdú megye) a beterjesztett ügyrendi módosító javaslat jelentőségéről szólt. V--Ü1 két további indítványt terjesztett elő. Egyik javaslata az országgyűlés elnökének, a másik a jegyzőknek a feladataival összefüggő szöveg pontosítására vonatkozott. Ezután határozathozatal következett: az országgyűlés plénuma az országgyűlés ügyrendjének módosítására és egységes szövegére előterjesztett bizottsági, illetve képviselői indítványokat egyhangúlag elfogadta. Szünet következett, majd napirend szerint az interpellációkra került sor. Ezzel befejeződött a tárgysorozat megvitatása. Az országgyűlés őszi ülésszakát Apró Antal zárta be. tűén elismerték, hogy — mint Bojtor Miklós balkányi képviselő kifejezte — a mezőgazdaság az utóbbi 4"—5 évben olyat fejlődött, mint azelőtt soha. Es ez a mi megyénkben is érvényes. De a továbblépéshez újabb eszközök és gépek kellenek. Az anyagi, a műszaki fejlesztés különösen problémás a mi kedvezőtlen adottságú szövetkezeteinkben. Ez volt Széles Lajos fehérgyarmati képviselő mondanivalójának középpontjában is; a haladáshoz ezen a tájon szükség van a megkülönböztetett állami támogatásra. Hosszú Lászlónak, a tisza- löki választókerület képviselőjének az tetszett, hogy ezen Tisztelt országgyűlési Áttanulmányozva a beterjesztett írásos beszámolót, meghallgatva a miniszter elvtárs szóbeli kiegészítését, joggal állapíthatjuk meg, hogy a magyar mezőgazdaság fejlődése jó irányú, különösen az elmúlt évtizedben nagyon sokat fejlődött, életképes, egyre nagyobb arányban járul hozzá a nemzeti jövedelem biztosításához, emeléséhez. Talán megengednek ennek bizonyítására egy Szabolcs-Szatmár megyei példát. 1959-ben a megye mezőgazdasága mintegy 3,5 milliárd forint termelési értéket hozott, 1969-ben pedig — változatlan áron számítva — több, mint hatmillió forintot; pedig köztudomású, hogy megyénkben sok a mostoha körülmények között gazdálkodó termelőszövetkezet. Én a beszámolóhoz kapcsolódva a szarvasmarhatenyésztéssel szeretnék foglalkozni, mivel úgy gondolom, hogy Szabolcs-Szatmár megyében ezen ágazat fejlesztésének, a termelékenység növelésének rendkívül nagy jelentősége van. Megyénkben van az ország területének 6,35 százaléka, a szarvasmarha-állomány 7,6 százaléka, a tehénlétszám 7,8 százaléka. A száz hektár mezőgazdasági területre jutó szarvasmarhasűrűségünk 2,3-del magasabb az országos átlagtól. E helyzet a megyén belül is változó, mert például a fehér- gyarmati járásban a száz hektárra jutó szarvasmarha 49,6 darab, amely 21,7 darabbal több, mint az országos átlag. Üzemeinknek a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére való törekvését bizonyítja, hogy a korábbi években harminc szakosított telep létesítését, illetve a meglévő telepek szakosított teleppé történő feljesztését határozták el. A közismert beruházási gondok miatt hét telep építése a következő években fog megvalósulni, 23 telep azonban már gyakorlatilag megvalósítottnak tekinthető. Ezek a telepek 10 136 darab szarvasmarha számára biztosítanak korszerű elhelyezési lehetőséget. Erőfeszítéseink ellenére az állománycsökkentést mi sem tudtuk megakadályozni. Hogy a jelenleginél még jobban nem csökkent az állomány, elsősorban annak tulajdonítható, hogy a mi vidékünkön az állatot nagyón szerető emberek laknak és a szarvasmarha-tenyésztésnek nagy hagyományai vannak. az ülésszakon Dimény Imre miniszter szinte megelőzte a vita kiéleződését. Beszámolójában hangot kapott mindaz, ami ma a magyar mező- gazdaságban érdekes. Ugyanez áll a felszólalókra, akik jól egészítették ki az expozét és nem egyoldalúan, hanem emberien, messzemenően a fogyasztók képviseletében is. Ifjú Pálóczi Lajosné nyírbogáéi képviselő számára az volt az újszerű ebben a kétnapos vitában, .hogy az országgyűlés most élt először alkotmányos jogával, s számoltatta be a minisztert a tárca tevékenységéről. Azt mondja, sokat várt ettől a beszámolótól és csöppet sem csalódott Igazán csak a legnagyobb elismeréssel és megelégedéssel szólhatunk arról. hogy például az árvizes területen elpusztult nagy számit állatot szinte másfél év alatt pótolták mezőgazdasági üzemeink, annak ellenére, hogy a közösben és a háztáji gazdaságokban egyaránt elpusztult az állatférőhelyek mintegy egyharmada. A legnagyobb probléma jelenleg az. hogy alacsony a termelési színvonal. Különösen alacsony a tejtermelés. Megyénk szarvasmarhatartói nagy örömmel fogadták a kormány 1972. július 27-i határozatát, amely meghirdette a szarvasmarha-tenyésztés programját. Tisztelt országgyűlés! Szabolcs-Szatmár megye szarvasmarha-tenyésztési helyzete lényegesen eltér az országostól. Amíg országosan az összállomány 63,7 százaléka, a tehénállomány 55,5 százaléka nagyüzemekben van, addig megyénkben az összállomány 45,1 százaléka. a tehénállomány 33,3 százaléka van nagyüzemek, ben. Tehát az ossz szarvasmarha csaknem 55 százaléka, a tehénállománynak pedig kétharmada van háztáji és egyéb gazdaságokban. Ez a tény az ágazat gyorsabb üte. mű fejlesztését igényli a nagyüzemi gazdaságokban. Ezt viszont nehezíti az, hogy megyénk termelőszövetkezeteinek 70 százaléka rossz közgazdasági viszonyok között gazdálkodik, tőkeszegények, és emiatt a közös állomány növelésének férő- helyhiány és egyéb okok miatt korlátozott lehetőségei vannak. Nagyon örülünk, hogy a kormány a programban az ágazat fejlesztésénél a gyenge adottságú termelőszövetkezetek részére az átlagoson túl, egyedi elbírálás alapján megkülönböztetett támogatást is biztosít. Jól tudjuk, hogy a szarvasmarhaprogram egy összetett feladat, végrehajtása hosz- szabb folyamat és sokkal nagyobb anyagiakat igényel, mint a sertésprogram megvalósítása. Az ágazat gyorsabb ütemű fejlesztése több tényezőtől függ. Engedje meg a tisztelt országgyűlés, hogy a mi viszonyainkból kiindulva a következőket emeljem ki: — Legalapvetőbbnek tartjuk a takarmányalapok megteremtését. Egy tény, vásárolt takarmánnyal nem lehet gazdaságosan megvalósítani a meghirdetett programot. A népgazdaság, az üzem, a fogyasztók érdekeinek az olcsó szarvasmarhaMilyen is ennek az ülésszaknak a légköre? Idézhetnénk még a többi képviselőnk — a lakatos, a miniszter, vagy a gyárigazgató — véleményéből, ők nem szakmabeliek, mégis otthon vannak az olyan kifejezések körül is, mint például specializálódás, amortizáció, fólia, kemizálás, stb., amelyek e vitában létjogot nyertek a történelmi falak között. Talán szárazak, mégis azt kell rájuk mondani, hogy ma ezek viszik előbbre a mezőgazdaságot, végeredményben a történelmet. A szüneteknek különös varázsuk van. A húszpercek alkalmasak tapasztalatcserékre, a legkülönbözőbb ügyek intézésére is. Pálócziné az építési minisztertől kért segítséget a nyolcgyermekes nyírbogáti orvos házépítéséhez. Széles Lajos a jövő évi Kölcsey-jubileumra invitálja llku Pál minisztert. Jeszenszky Gábor nyíregyházi képviselőt pedig szerdán tartás felel meg a legjobban. Ezt jelentősen elősegítheti a rét- és legelőgazdálkoc-ts színvonalának gyorsabb eme. lése. Meggyőződésünk, hogy iá befektetésnek bizonyulna. Mi megyénkben — de különösen a szatmár-beregi re. szén — igen jelentős a lege- lőterület. Azt tapasztalja*, hogy a központi támogatásból és a helyi forrásból feljavított legelők fütermése 4—5-szörösére növekedett. Indokoltnak tartanák annak megfontolását, hogy a rét- és legelőgazdálkodás javítását a szarvasmai haprog- ram megvalósításának szer. vés részeként kezelné a minisztérium, illetve a kormány, fokozottabb támogatásban részesítené. Termé. szetesen a helyi erőforrások maximális kihasználásával. A takarmányok mennyiségi növelése mellett rendkívül nagy*- gondot kell fordítani azok beltartalmi értékének megóvására. Ebből a célból •szükséges komplex szálastakarmány-betakarító gépsorok beszerzése, mesterséges szárítók üzembe helyezése. Ugyanis a jelenlegi színvonal nagyon alacsony. Az ez irányú fejlesztés — bár nélkülözhetetlen — de mivel szintén pénzigényes, az üzemek elég jelentős részénél jelenleg saját erőből nem biztosítható. Helyesnek tartjuk a kormánynak a tej- és húsiiasz- nosítás-irányok szétválasztására vonatkozó célkitűzéseit. Megyénk közös gazdaságainak jelentős részében azonban — megfelelő taka. - mánybázis, elhelyezési lehetőség és a. fajtaváltáshoz szükséges anyagi eszközök hiányában — egyelőre meg kell elégedni az egyöntetű magyartarka állomány kialakításával. Igényesebb tejelő típushoz tartozó fajtán tartására csak a szakosított tehenészeti telepeken, és ott is csak a kiegyenlített, minőségi takarmánybázis megteremtésével párhuzamosa» kerülhet sor. Tisztelt országgyűlés! A szarvasmarhaprogram megvalósítása — a kormány támogatása mellett — jelentősen attól függ, hogy a me. zőgazdasági üzemek hogyan állanak a program megvalósításához. Éppen ezért csak üdvözölni tudjuk a balsai termelőszövetkezet kezdeményezését. Azon leszünk, hogy megyénk termelőszövetkezetei, szarvasmarhatartó gazdaságai csatlakozzanak ehhez a felhíváshoz. A beterjesztett beszámolót elfogadom és elfogadásra ajánlom. Szép Zoltán budapesti kollégája kereste meg egy nem mindennapi javaslattal: nyissanak Budapest és Nyíregyháza között a vonaton egy általános iskolát azoknak a szabolcsi ingázóknak, akik nem végezték el a nyolc osztályt. Szép Zoltán szerint hetenként az oda- és visszautazáskor 5—5 órát tanulhatnának. A KPM felajánlotta a tanulókocsit, a Művelődésügyi Minisztérium adná az engedélyt és a tanárokat, Szabolcsnak csak a beiratkozást kellene intéznie. Ezt vitatják megyénk képviselői a szünetben, és megállapítják, hogy nagyszerű a gondolat. Rajtunk a sor... Berreg a csengő, következik az ügyrendről szóló vita, majd jönnek az interpellációk. Estébe hajlik az idő, mire bezárják az országgyűlés idei őszi ülésszakát. Felelősségteljes, eredményes munka volt... Kopka János Dr. Gonda György beszéde Parlamenti jegyzetek A fogyasztók képviseletében V,.- •• • •—■••«* Qjp-- j •' • T AMUIISifiKy mm Dr. Dimény Imre válasza A miniszter mindenekelőtt azokra a képviselői észrevételekre reagált, hogy a tárca alakítson ki olyan fejlesztési koncepciót, amely figyelemmel van a termelőszövetkezetek eltérő sajátosságaira, különösképpen a kedvezőtlen adottságú tsz-ek helyzetére. Kiemelte, hogy a tárca fejlesztési politikájában előtérbe állítják a húsipar, a tejipar beruházásainak, a betakarító gépek parkjának bővítését és a szállítókapacitás fejlesztését. Rámutatott azonban arra is, hogy nem csak az új beruházások jelenthetnek megoldást, hanem — különösképpen a negyedik ötéves terv időszakában — a korszerűsítések is. Kitért arra is a miniszter, hogy bizonyos értelemben egészséges jelenség a mezőgazdasági üzemek közötti, eltérő fokú fejlettség. Sőt: ez követelmény is a rendelkezésre álló anyagi erőforrások-, nak az eddiginél hatékonyabb felhasználása szempontjából. Mindamellett a MÉM már tett intézkedéseket a differenciáltság mérséklése, a szabályozó rendszer ilyen értelmű továbbfejlesztése érdekében. 1973-tól életbe lép az az adórendszer, amely a kedvezőtlen termőhelyi adottságú termelőszövetkezetek földadómentességének fenntartása mellett differenciál a tsz- ek között adófizetés szempontjából is. Természetesen figyelemmel lesznek arra, hogy a magasabb színvonalon gazdálkodó tsz-ek ne veszítsék el érdekeltségüket lehetőségeik minél jobb kihasználásában. Megemlítette, hogy eredményesek voltak a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági üzemek támogatására hozott intézkedések, például a legelőgazdálkodás, a talajjavítás segítése. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztéséhez is hasonló’ támogatást kapnak majd ezek a termelőegységek.
