Kelet-Magyarország, 1972. október (32. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-11 / 240. szám
ff?2. ntWBer ff' ;Rf MAGYARÖR«:? í fl 3. oMá! (Folytatás a 2. oldalról) Dr. Dimény Imre beszámolója után szünet következett. Szünet után Varga Gáborné vette át a tanácskozás elnöki tisztét, s a miniszteri beSzabó István felszólalása A gazdaságpolitika részét jelentő agrárpolitikának az elmúlt 15 évben részben a termelőszövetkezeti út adta meg a fő vonását. A nagyüzemi mezőgazdaság kialakulása azt jelentette, hogy észszerű arányok jöttek létre az állami vállalati és a szövetkezeti ^ tevékenység közöt* megerősödött a szocialista szövetkezeti tulajdonforma a mezőgazdaságban. Fontos része volt az agrárpolitikának az anyagi ösztönzés, amelynek változatos, a helyi viszonyokhoz igazodó formái alakultak ki. Megvalósult a közös nagyüzemi és a kisüzemi termelés szerves egysége, ennek alapján felkarolták a háztáji termelést és a nagyüzemek önálló, vállalati gazdálkodásához a feltételek megteremtése szintén állandó törekvés. Emlékeztetett Szabó István arra a párthatározatra, amely a tsz-tagság anyagi érdekeltsége kapcsán leszögezte: az egyéni anyagi érdekeltség alapvető tényező, s a parasztság jövedelme és társadalmi juttatásai együttesen — a szövetkezeti sajátosságoknak megfelelően — fokozatosan válnak azonossá a munkások jövedelmével és társadalmi juttatásaival. E határozatnak az egyik fele már megvalósult: a parasztság személves jövedelme elérte a fizikai munkásokét. A parasztság életszínvonala, társadalmi juttatásainak mértéke azonban még alacsonyabb. Beszélt arról a ma már általános felfogásról is. hogy társadalmunkban elvileg sem lehet eltérő módon díjazni az azonos minőségű, mennyiségű és azonos körülmények között végzett munkát, és fordítva: azt sem szabad megengedni, hogy a különböző értékű munkákat azonosan díjazzák. Jövedelempolitikánk dinamikus szemléletű. A termelési és a társadalmi érdekek összhangjára törekedve, egyaránt kerüli a túlzott differenciáltságot és az egyenlősdit. Helyes törekvése, hogy a két osztály — a munkásság és a parasztság — jövedelmi színvonala ne különbözzék egymástól indokolatlan mértékben. Ez is egyik Az almatermesztés rekonstrukciója Dr. Pethő Ferenc szabolcs-szatmári képviselő felszólalása Leonyid Brezsnyev fogadta Egon Sahrt Tisztelt országgyűlés! A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által beterjesztett beszámoló első oldalának 1. bekezdésében a következőket olvashatjuk: „Az utóbbi évtizedben az élelmiszer-termeléssel szemben a társadalmi igény gyorsuló ütemben megnövekedett és szerkezetében megváltozott. A szocialista építés kezdeti szakaszában — a mezőgazdaság és az élelmiszeripar közismert elmaradottsága miatt — mennyiségi igények kielégítése volt az elsőrendű feladat. Ma és a jövőben — a mennyiségi növekedés mellett — előtérbe kerül a jobb minőség, a választék, az ellátás kiegyenlítettsége és folyamatossága iránti igény. Ezt követeli meg a nemzetközi munkamegosz. tásban való fokozottabb részvételünk, az élelmiszerexport terén meglévő lehetőségünk is.” Ez a rövid, tömör megfogalmazás tökéletesen kifejezi a mezőgazdaság feladatát és felelősségét. Természetesen az élelmiszer-gazdaság ágazatokra, szakterületekre bomlik és ezek kisebb-na- gyobb téglái e fontos nép- gazdasági ágnak. Az ágazatoknak, szakterületeknek szorosan kell kapcsolódniok egymáshoz, közel egyforma ütemben kell fejlődniük, hogy a fent megfogalmazott követelményeknek eleget tudjunk tenni. Engedjék meg, hogy a Szabolcs-Szatmár megyei képviselők és választópolgá. számoló vitájában elsőként dr. Pelák Sándornak adta meg a szót. Ezután Imri Gyula (Borsod), Szabó Imre (Heves) és Palkó Sándor (Baranya) megyei képviselő tényezője a két osztály szövetsége erejének. A gazdasági irányítás reformja kapcsán kiemelte: a mezőgazdasági nagyüzemek túlnyomó hányada alkalmassá vált az önálló vállalati gazdálkodásra. A mezőgazdasági tsz-ek öt év alatt 48 milliárd forintról 70 milliárd forintra növelték termelésüket. 1969-bén például a bruttó jövedelem elérte a 26 milliárd forintot, az elemi csapásokban bővelkedő 1970- es évben ez visszaesett ugyan 21 milliárd forintra, de 1971-ben ismét meghaladta a 24 milliárdot. A továbbiakban Szabó István hangsúlyozta, hogy a nagyobb távlatokra szóló döntéseknél alaposabb szakismeretekre van szükség. Sokféle gondtól szabadítaná meg a szövetkezeteket, ha az új technológiával épített komplex állattenyésztő telepek mindenben megfelelnének a tervezett műszaki előírásoknak, kevesebb lenne a késés a kivitelezésben, a beruházásokat nem kellene olykor „áttervezni”. Az egységes szövetkezeti törvény alapján mind több tsz területi szövetség fontos feladatának tartja a termelőszövetkezetek belső mechanizmusának fejlesztését. Foglalkoznak a javadalmazás rendszerének jobbításával, az üzemi juttatásokkal, a belső ellenőrzés segítésével. Ugyanakkor a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa — gondos előkészítés után — országosan áttekinti a tsz- ek belső mechanizmusának kérdéseit, megvizsgálva az egységes szövetkezet törvény végrehajtását. Ennek alapján a TOT a mezőgazdasági üzemek belső viszonyainak továbbfeljesztésére ajánlásokat dolgoz ki. Szóvá tette Szabó István, hogy a termelőszövetkezetek jelentős részében a javuló termelési eredmények ellenére sem kielégítő a gazdálkodás biztonsága. Jó néhány gazdaság pénzügyi gondokkal küzd, annak ellenére, hogy a termelőszövetkezeti szektor egészében a tervezett szinten alakul a jövedelem. Előfordul, hogy az rok nevében az élelmiszer- gazdaság egy volumenében nem nagy, de megyei szempontból mégis jelentős szakterületről, az alma termesztéséről szóljak. A gyümölcstermesztés, ezen belül az almatermesztés az elmúlt évtized alatt rendkívül gyors ütemű területi fejlesztésen ment keresztül. A második ötéves terv időszakára eső fejlesztés különösen kedvezően érintette Szabolcs-Szatmár megye lakosságát, a nyírségi homokdombokon gazdálkodó embereket. A mezőgazdasági termesztéspolitikán belül a gyümölcstermesztés fejlesztésével kapcsolatos párt- és kormányhatározatok nelye- sek és jelentősek voltak. Ez a program alapvetően hozzájárult nagyon sok állami gazdaság és termelő- szövetkezet gazdálkodásának stabilizálódásához. a dolgozó parasztság életszínvonalának emeléséhez és az export adta lehetőségek kihasználásához. Szabolcs- Szatmár megyében az említetteken kívül — az almatermesztés jelenlegi szintre történő emelése alapját képezi más mezőgazdasági ágazatok fejlesztésének is. Tömören fogalmazva, Szabolcs-Szatmár megyében az almatermesztés megkerülhetetlen és meghatározó termeléspolitikai és szociálpolitikai kérdéssé vált. Jelenleg a lakossághoz viszonyítva sehol a világon nem termelnek annyi almát és egyetlen ország sem exportálja almatermelésének kapott szót, majd ebédszünet következett. A délutáni ülés első felszólalója Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke volt üzemek egy része inkább vállalja a termelési alapok csökkentését (néha még szabálytalanságoktól sem riad vissza) mintsem hogy egyszer s mindenkorra felszámolja elhúzódó veszteségeit, vagy felszámoljon gazdaságtalan vállalkozásokat. Segíteni kell a szövetkezeteket abban — mutatott rá a szónok —, hogy növelhessék biztonsági alapjaikat, megszervezhessék mind szélesebb körben a .kölcsönös támogatást. öt évvel ezelőtt jöttek létre a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek új típusú érdekképviseleti szervei: a területi szövetségek és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa. Ezek is kivették részüket az élelmiszer-gazdaság fejlesztéséből. A TOT országos szerepkörrel, a területi szövetségek pedig működési területükön — a megyékben — társadalmi módszerekkel se. gíthetik a tsz-ek gazdálkodását. Mégpedig elsősorban azzal, hogy a megoldásra érett problémákat rendszeresen az illetékes állami, illetve társadalmi szervek elé tárják. Az érdekképviseleti szervek részt vesznek az állami intézkedések kidolgozd, sában is, így már a döntések előkészítésekor fel lehet mérni az intézkedések várható hatását. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa azt a feladatot vállalta — mondta a TOT elnöke —, hogy érvényesíti a gazdaságok és a tagság érdekeit a szövetkezetek gazdálkodási, működési feltételeinek kialakításában. Ugyanezt teszik lehetőségeik kiaknázásával a területi szövetségek is. Ez a munka — az eddigi tapasztalatok alapján — megfelelően alakult. ... . Befejezésül Szabó István azt kérte a társada'mi és állami szervektől, hogy a jövőben is bátran építsenek, számítsanak a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsára és a területi szövetségekre. mint nagy társadalmi erők letéteményeseire. akkora hányadát, mint Magyarország. A megtermelt almamennyiségnek közel ötven százalékát Szabolcs- Szatmár megye termelőszövetkezetei, állami gazdaságai és házikertjei szolgáltatják. Az 1960. évi adatok alapján országosan a mezőgazdasági bruttó termelés 2,9 százalékát, a növénytermelés bruttó értékének csaknem öt százalékát az alma adta. Termelési értéke országosan azonos a szántóföldön termelt zöldségfélék együttes értékével. Szabolcs-Szatmár megyére vonatkoztatva a nö. vénytermelés bruttó termelési értékének húsz százalékát adta az alma, 1969-ben. (8 százalék). Az almatermesztés helyzetét leghívebben a külkereskedelemben elfoglalt helye igazolja. Az 1969. évi országos kivitelnek 2,5 százalékát, az élelmiszer-gazdasági exportnak 11 százalékát az alma tette ki. Devizaértéke — más termékekkel összehasonlítva — az összes kivitelben a híradástechnikai termékekkel, az élelmiszergazdasági kivitelben pedig a bor exportjával azonos értékű. Az összes gyümölcs devizaforint hozama 1969- ben 709,3 millió, ebből az alma 585,4 millió, vagyis 82,5 százalék. Érdemes megemlíteni azt is, hogy az alma, szinte egyetlen olyan termék, amelynek termelői értékesítési átlagára I960—1970-ig alig változott. Az almatermesztéshez szükséges ipari termékek áremelkedését (gépek, eszközök, növényvédő szerek), a bérekben történt változást az átlagtermések növelésével, a termelékenység fokozásával eddig ellensúlyozni lehetett. A sokak által kedvezőnek ítélt gyümölcstermesztés és ezen belül az almatermesztés érdekében azért kértem szót, hogy időben hangsúlyozzuk az almatermesztés rekonstrukciójának szükségességét. A kormányhatározatok végrehajtásáról szóló beszámoló 38. oldalán a következők állnak: „A gyümölcs- és szőlőtermelési ágazatokban is jelentkeznek feszültségek. Az elmúlt években az állami támogatás megszüntetése, illetve csökkentése negatív hatást gyakorolt és a síkvidéki homoki szőlőknél, az őszibaracknál, téli almánál az üzemek jelentős része még az indokolt felújítást sem végzi el. Ez a tendencia mind a hazai ellátásra, mind az exportra kedvezőtlenül hat. A helyzet javítására, a feszültségek felszámolására széles körű vizsgálat alapján, 1972. év végéig, fejlesztési javaslatokat dolgozunk ki.” Az almatermesztés területén meglévő feszültségek Szabolcs-Szatmár megyét érintik a legsúlyosabban. Ezt azért hangsúlyozom, mert — mint már említettem — megyénkben az almatermesztés a termesztéspolitikai kérdések mellett szociálpolitikai kérdéssé is vált. Ahhoz, hogy a belföldi szükségletet és a keretszerződésekben rögzített export- mennyiséget továbbra is meg tudjuk termelni, ésszerű programra van szükség. Az 1972. év végére elkészítendő javaslat és állásfoglalás elengedhetetlen, mert a gyümölcstermesztés „nehézipara” a faiskolai termesztés, csak három évvel korábban megfogalmazott koncepció alapján tudja a szükséges gyümölcsfaoltványokat előállítani. Az almatermesztés rekonstrukciójának többek között három alapvető oka van. 1. Szabolcs-Szatmár megyében az almaültetvények 30 százaléka 20 évesnél idősebb, termő- képessége csökken. 2. Az importáló országok (Szovjetunió, NDK, Csehszlovákia, stb.) igénye a fajták tekintetében megváltozott. 3. Korszerűbb, termelékenyebb ültetvényekre van szükség, hogy az alma- termesztésre alkalmatlan — általában 40—50 <l/ha termésmennyiségre képes — homokbuckás területeket átadhassuk megfelelőbb hasznosításra úgy, hogy az évenként szükséges alma mennyisége ne csökkenjen. Megyénkben az alma termőterületének rekonstrukciós. problémáit több alkalommal vitattuk. A viták végeredménye az, hogy ebben a kérdésben a termelés és a kereskedelem tökéletesen egyetért. Felmérve megyénk állam: gazdaságainak és termelőszövetkezeteinek helyzetét, megállapítható, hogy a harmadik és negyedik ötéves tervidőszakban végzett járulékos beruházás. a szarvasmarha- és sertésprogramba való bekapcsolódás, az erő- és munkagépeknél tapasztalható áremelkedés teljes mértékben lekötötték gazdaságaink fejlesztési alapjait Tisztában vagyunk népgaz daságunk teherbíró képességével, tudjuk, hogy az elmúlt évtizedben részben megteremtődött az alapja a korszerűbb mezőgazdasági termelésnek, de megyénkben sem az állami gazdaságok, sem a termelőszövetkezetek nem képesek saját erőből megvalósítani a szükséges rekonstrukciót. Ezért javasoljuk, hogy az almatermesztés rekonstrukcióját az V. ötéves terv első évében kezdjük és megfelelő állami preferenciák álljanak a gazdaságok rendelkezésére. Tisztelettel kérném a kormányt, hogy a népgazdasági szempontból is fontos almatermesztés rekonstrukciójához a megfelelő állami támogatást az V. ötéves tervtől kezdődően biztosítsa. Az országgyűlés ma délelőtt 10 órakor a mezőgaz- lasági és élelmezésügyi miniszter beszámolója feletti vitával folytatja munkáját. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára kedden fogadta Egon Bahrt, a bonni kancellári hivatal államtitkárát. Brezsnyev és Bahr több mint kétórás megbeszélést folytatott a feleket kölcsönösen érdeklő kérdésekről. A bonni államtitkár vasárnap érkezett kétnapos hivatalos látogatásra Moszkvába, hogy konzultációkat folytasson a szovjet vezetőkkel. U Thant volt ENSZ-főtit- kár hétfő este találkozott Péter János külügyminiszterrel, a magyar ENSZ-küldött- ség New York-i szálláshelyén, a Croydon hotelben. Magyarország és az ’ ENSZ kapcsolatairól, U Thant korábbi magyarországi látogatásáról és arról a tervről folytattak megbeszélést, amely szerint U Thant a magyar kormány meghívására előreláthatóan jövőre üdülésre Magyarországra láA Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének és a Szovjetunió kormányának meghívására kedden hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett Mohamed Reza Pahla- vi iráni sah és felesége. A vnukovói repülőtéren Nyikolaj Podgomij, a Legfelsőbb Tanács elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin, a A dél-vietnami népi felszabadító erők az elmúlt 24 órában 66 gyalogsági és tüzérségi támadást intéztek a Thieu-rezsim katonai alakulatai ellen, s változatlanul erős nyomást gyakorolnak Saigon dél-vietnami fővárosra. Ez tűnik ki a UPI amerikai és az AFP francia hír- ügynökség kedd reggeli tudósításából. A forradalmi erők Saigon környékén továbbra is ellenőrzésük alatt tartanak több stratégiai fontosságú falut. Keddre virradóan visszaverték a Thieu-rendszer katonaságának próbálkozásait a A párizsi sajtó továbbra is élénk figyelemmel kíséri a VDK és az Egyesült Államok képviselői között a francia fővárosban folyó bizalmas megbeszéléseket s valamennyi lap rámutat arra: első ízben történik meg, hogy Le Dúc Tho és Kissinger immár három egymást követő napon át találkozik. Az Humatiné kommentárjában valószínűnek tartja, hogy a bizalmas megbeszélések mostani szakaszában a következő két alapvető kérdés áll a tárgyalások központjában: a saigoni politikai hatalom és a választások problémái. Minden józanul gondolkodó ember előtt világos — hangsúlyozza a lap — hogy a dél-vietnami lakosság csak akkor gyakorolhatja majd szabadon önrendelkezési jogát, ha megszabadul a Thieu diktatúrájától. Ezzel szorosan összefügg a választások kérdése is. A DIFK három erőből álló ideiglenes kormányt javasol, annak kellene előkészíteni a szabad választásokat. E választásokon egy alkotmányo- zó nemzetgyűlést választanának, amely új alkotmány Leonyid Brezsnyev és Egon Bahr megvitatta a kétoldalú kapcsolatoknak az 1970. augusztus 12-én aláírt moszkvai szerződés alapján való további fejlesztésével összefüggő kérdéseket, s vélemény- cserét folytatott néhány kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdésről. A véleménycsere során a fő figyelmet az európai helyzetre, valamint az európai államok közötti együttműködés kialakítására fordították. tógát. Foglalkoztak továbbá a nemzetközi helyzet sok időszerű kérdéseivel. U Thant rendkívül melegen emlékezett vissza hazánkban tett látogatására és beszélt arról, hogy most foglalkozik főtitkári tevékenysége egy évtizedének megírásával. A másfél órás beszélgetés, amelyben részt vett Szarka Károly, hazánk állandó ENSZ-képviselője is, nagyon közvetlen, meleg légkörben folyt. minisztertanács elnöke es más szovjet hivatalos személyiségek fogadták a vendégeket A repülőteret Irán és a Szovjetunió állami zászlói díszítették. A vendégek fogadására díszszázad sorakozott fel, a zenekar eljátszotta a két állam himnuszát. felszabadított területek visz. szahódítására. Az egyik leghevesebb ütközet Saigontól húsz kilométerrel északra, Phu Cuong tartományi székhely közvetlen közelében zajlott le. A forradalmi erők az éjszaka folyamán heves tüzérségi zárótüzet zúdítottak a dél-vietnami fővárostól 80 kilométerrel északnyugatra lévő Tay Ninh tartomány katonai célpontjaira. B—52- es amerikai repülőerődök a szorongatott helyzetben lévő saigoni alakulatok támogatására hétfőn éjszaka több hullámban bombázták a főváros körzetét. kidolgozásával biztosítana Dél -Vietnam függetlenségét. Nixon viszont „elnökválasztást” akar a jelenlegi saigoni rendszer keretei között a Washington által már kipróbált forgatókönyv szerint, melynél a rendőrség játssza a főszerepet. Ha Kissinger ezt az „árut” próbálja eladni, nem sok reménye lehet a sikerre, még ha kettőzött erővel folytatják is a terrorista bombatámadásokat. Miért is tennék le a vietnamiak a fegyvert olyan szavazócédula fejében, amellyel csak egy újabb Thieut választhatnának, hiszen a jelenlegi bábkormányzat az eddigi módon működne a választásokig? A Combat azt írja, hogy az indokínai probléma rendezéséig még „hegy nagyságú problémákat” kell meg. oldani és ez csak csoda útján lehetséges az amerikai választások előtt. A lap szerint Nixonnak a választások megnyeréséhez nincs szüksége a végleges megoldásra, választási érdeke inkább az, hogy olyan benyomást keltsen, mintha aktívan tevékenykednék a háború megszüntetése érdekében. Péter János és U Thant találkozója Moszkvába érkezett az iráni sah Heves ütközet Saigon környékén Le Dúc Tho és Kissinger tárgyalásai Párizsban
