Kelet-Magyarország, 1972. október (32. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-07 / 237. szám
1972 oJrfÁtvar V. pf*r*T ** a r*v APAf^ 3. o!<5a! » Gazdasági /er yzefek .Az őszi terv és a háztáji Nem ajándékra várnak Híradás Rozsályhól A termelőszövetkezetek többsége a nyári munkák befejeztével a légtöbb gépi és emberi erőt kívánó őszi csúcs teendőire kampánytervet készített. Egyre több sző. vetkezeti vezető látja ennek előnyét, fontosságát. Sajnos azt is el kell mondani, hogy jócskán vannak még, akik bürokratizmusnak. felesleges papírmunkának ítélik meg az ilyen tervkészítést Mondják, két-három hónapra nem lehet előre látni, beleszól az időjárás és így tovább. De nem is ilyen tervekről van szó. Napokra a heti megbeszéléseken, vagy hol hogyan szokás, lehet meghatározni a teendőket. A kampányterv egy átfogó felmérést jelent, amelyben számba veszik az elvégzendő munkát gépi és gyalog napokban, a munkaterületet hektárban, az elszállítandó termést mázsában, az utat kilométerben és ezt összegezve a mérleg másik oldalán felvetítik a rendelkezésre álló gépi és kézi erőt. A kettő összevetéséből derül ki hogy megvan-e az egyensúly időben elvégezhetők-e a feladatok. Ennek alapján lehet dönteni a nagyobb munkák ütemezéséről, a gépek nyújA múlt héten, amikor megyénkben járt Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhe lyettese, a beszélgetések során többször is szóba került a mezőgazdaságban az ipar. szerű termelés gyorsabb elterjesztése. A kormány ■ elnökhelyettese elismeréssel szólt a búzatermesztésben elért sikerekről. Megoldott, nak tekinthető a baromfi nagyüzemi tenyésztése. A sertés- és a szarvasmarha- tenyésztésben nagy erőfeszítések árán — sok helyen kezdeti nehézségekkel — most alapozzuk a szakosított telepek létrehozásával a korszerű tenyésztési eljárásokat. Bizonyos előrehaladás ta. pasztaiható a kapástermé. nyék. ipari növények termesztésében is, de itt a lehetőségeket figyelembe véve gyorsabban haladhatnánk előre. Javasolta a kormány elnökhelyettese. hogy más országrészekhez hasonlóan itt is hasznos lenne egy-egy növény térmesztésére bázisgazdaságokat létesíteni. Jó lenne például, ha az állami gazdaságok elkezdenék a nagy hozamú burgonyafajtott vagy kettős műszakban való használatáról, az esetleges vasárnapi munkákról, idegen fuvar és kézi erő igénybevételéről. Ennek a vázlatos felsorolásnak természetesen nem célja. hogy kampányterv mintát adjon (nem is lehet), hiszen ahány termelőszövet, kezet, annyi lehetőség, any- nyi szokás. Egyetlen dolgot említenénk, ami most, munka közben bukkant fel, sok helyen nem került be a tervbe a háztáji termények betakarításának pontos meghatározása. Általában tesznek említést, hogy a háztáji betakarításához is kell gép vagy fogat, de ez legtöbb tervben sem időben sem mennyiségben nincs elhatárolva a közös tevékenységtől. Különösen az időbeli el- határolatlanságból szármáz, hat sok bonyodalom. A na. pókban az egyik szatmári termelőszövetkezet elnöke panaszkodott, hogy kétszáz ember helyett az almaválogatáshoz és a krumpliszedéshez mintegy 150 fő állt ki, a többiek a háztájiba mentek dolgozni. Bizony az ilyen esetek nagyon sok nehézséget okolhatnak. Ha elfogadjak azt a meghatározást, hogy a háztáji ták üzemi termesztését. A kukoricaprogramban Szabolcs megyében is célul lehetne tűzni a hektáronkénti 30 mázsás szemes termés elérését. Ilyen kukoricater. mesztő bázisgazdaság az országban néhány már működik, azok tapasztalatait lehetne is hasznosítani. A cukorgyár és a dohányipai megyénkben is próbálkozik p gépesítés, a kemizálás legújabb módszereinek a termelésben való bemutatásával segítséget nyújtani. Szabolcsnak nagyobb szerepe lehetne a zöldségtermesztésben is. Két konzervgyár, a nyíregyházi és a debreceni, valamint a borsodi iparvidék ezt meg is kívánja. Kis területeken a modern gépsorok nem kifizetők. A magas fokú kemizálás, a belterjes hibridek felhasználása, specialistákat, jó szakembereket és precíz üzemszervezést kíván. Ilyen felkészültséget termelőszövetkezetektől általában még nem lehet elvárni. Ezért van szükség az állami gazdaságok és néhány erős termelőszövetkezet kezdeményezésére. Ez nem elkülönült egység a közöstől, hanem azzal szoros kapcsolatban lévő rész, egyik üzemága a szövetkezetnek, akkor ezzel a tervben az eddiginél konkrétabban kell foglalkozni. Sokféle gyakorlat van. Vásárosnaményban például a tagság beleegyezésével először a közös területről takarítják be a burgonyát és a kukoricát, s majd utána következik a háztáji. Máshol előre meghatározott szombatokon végzik ezt a munkát. Ahol nagyon sok a kézimunkaigénye a közös gazdaságnak, ott vasárnaponként végzik a háztáji munkát. Különösen jellemző ez azokra a Szövetkezetekre, ahol sok az alma a háztájiban is. Az almaszedést nem lehet október végére, nö- vember elejére halasztani, mint a kukorica törését. Bármilyen módon szabályozzák — közös megegyezés alapján — a háztáji betakarítási munkát a lényeg az, hogy tervezett legyen, mert különben a közös és a háztáji egyaránt kárát vallja. Ha valahol közös az érdek, itt igazán az. Ugyanannak a tagnak a jövedelméről van szó a közös területen és a háztájiban is. — Voltak itt olyan kulipintyók, hogy egy udvarban harminc család is lakott ösz- szeszorulva — magyarázza Gere István. — Mind rozoga, kőfalas, vizes házak voltak. Talán vidéken nem is lehet ilyet találni — teszi hozzá Takács József. Szabolcsi épftőmunkások* akik Budapestről beszélnek, ök azok. akik újjávarázsolják a várost, akik most, az óbudai új lakótelep építésénél, a régi házacskák bontásánál össze tudják hasonlítani a 100 évvel ezelőtti kisvárost — mert Óbuda ez volt 1872-ben — a mai, épülő világvárossal. Fiatalemberek, akik Domb- rádról indultak útnak, hogy a 43. számú Állami Építőipari Vállalatnál szakmát tanuljanak, aztán pedig dolgozzanak a nagy építkezéseken. — Annyi lakást építünk Budapesten, mint az összes többi építőipari vállalat együttvéve — ismerteti a vállalat munkáját Kercsmár György műszaki vezérigazgató-helyettes. — Az idén már nyolc és fél ezer fölött lesz az elkészült lakások száma, de mi építjük meg a hozzáDél múltával megelevenedik a rozsályi főutca, amit itt Kossuthról neveztek el. Kék köpenyes kisiskolások csoportokba verődve igyekeznek a tanításra. A 14-es számú ház kapujában fiatalasszony, Nagy Jenőné igazit még egyet a két kislány ru. házatán indulás előtt. A nagyobbik Évike, másodikos Húga Ildi, az idén került iskolába. Beszélgetés közben alaposan zavarba hozza édesanyját, kedves, őszinte válaszával, a határozott nemmel a kérdésre: szeret-e iskolába járni? Aztán kiderül, a kis Ildinek nem a tanulás ellen van kifogása. Az új. a most épülő iskolába szívesen járna. Hát arra bizony még várnia kell néhány esz. tendeig... Példás összefogás Félreértés ne essék, az épület előbb kész lesz. Erre biztosíték a kivitelező, a tyukodi termelőszövetkezet építőbrigádjának pontos munkája. De a nagy iskola a felső tagozatosoké lesz jövő szeptembertől. Azoké a gyerekeké, akik most Rozsály- ban és a csatolt szomszédos községekben osztatlan iskolákban tanulnak, és hátrányos helyzetben készülnek felsőbb iskolákba. A kétszintes, nyolctantermes, központi fűtéscs. tornacsarnokos, sportpályás, modern iskola 14 millió forintos beruházással készül, az árvizes alapból Négy tanterem — az építési költségek fele — a Pest Megyei Tanács ajándéka, az ár. vízkárt szenvedett községnek. Amíg körbejárjuk a már második szintjén épülő iskola jókora tömbjét, Papp Árpád vb-titkár mondataiból összeáll a közös tanácsú községek, Rozsály, Tisztaberek és Zajta lakói, közös gazdaságai példás összefogásának története. Bizonyítva, nem várnak az ajándékokra, a készre, legfeliebb segítséget kérnek terveik megvalósításához. Az egyesülés évében, 1969- ben készült el a 250 személyes művelődési ház. amit minden támogatás nélkül, házilagos kivitelezésben épített a község. Szó szerint tessék érteni, mert minden felnőtt lakos két-három nap társadalmi munkát végzett az építkezésen. így elég volt a rendelkezésre álló 600 ezer forint. A következő évben a községi óvoda következett sorra. A tsz tagsága lemondott évi jövedelmének két százalékáról, ezenkívül két nap társadalmi munkát is vállalt. Azóta persze már szűk lett az egycsoportos óvoda. Jelenleg is huszonnyolc gyermeket gondoznak huszonöt helyett, ezért kérte most a községi tanács az engedélyt egy újabb csoportjuk tartozó kommunális építményeket is, az óvodákat, iskolákat, üzleteket. Egy főépítésvezetőség — egy házgyár. Ez a vállalat szervezeti felépítése. Az óbudai lakótelepet például az első budapesti házgyár elemeiből építik fel. — És főleg vidékiekkel. Az ország majd minden részéből vannak nálunk — mondja a munkásokról Farkas György, a főépítésvezetőség műhelybizottsági titkára. Vele járjuk az épülő házakat. Alig van olyan művezető, akinek a keze alatt ne lenne szabolcsi munkás. Hogy miér* itt találtak helyet, arról mindenki más, és más választ ad. — Kifizetődő — mondta Tóth József Zajtáról. — Három éve jöttem el. Itt nem irigylik tőlem, hogy sokat keresek. Egy másik építkezésen Kuklis Péter, brigádvezető mondja: — Jó nálunk a kereset, azért is jönnek hozzánk. hoz. A helyiségproblémát megoldják, az alkalmazotti pluszlétszámot azonban magukban már nem képesek. „Falugyűlésen kértük...* Az árvíz súlyosan megrongálta Rozsályt is. ötvenhat házat kellett újjáépíteni. Nagy teher szakadt az emberek vállára. A termelő- szövetkezet is veszteséggel zárta az 1970. esztendőt. — Ennek ellenére, amikor a falugyűlésen azt kértük a lakosságtól, hogy járuljanak hozzá egy gyógyszertár építéséhez, az emberek vállalták. A tsz-tagok ismét lemondtak jövedelmük két százalékáról, ezzel együtt a tsz 270 ezer forintot adhatott az építkezéshez — mondja Papp Árpád, miközben visz- szasétálunk a főutcán a faluközpontba, hogy megnézzük a tanácsházzal szemben felépült szép gyógyszertárat, a szolgálati lakással. Az épü- let kész, egy-két hónapon belül lehet már gyógyszerért menni. Egyébként ennek a létesítménynek a története egy kicsit már a jövőbe mutat. A beruházási költségek nagyobb részét, egymillió fo. rintot a gyógyszertár vállalat fedezte, de a 700 ezer forintos helyi hozzájárulást a járási hivatal, a rozsályi közös tanács és a közös gazdaság. valamint — és ez a jövő! — Méhtelek, Garbolc, Nagyhódos és Kishódos tér. melőszövetkezetei adták ösz- sze — hozományként. Ugyanis ez utóbbi, Méhtelekkel közös tanácsú községek Ro- zsállyal egyesítését közigaz. gatásilag a falugyűléseken már eldöntötték. Az Elnöki Tanács jóváhagyása kell, hogy jövőre nagyközségi rangot kapjon Rozsály. az egyesült hét község 4200 lelkes községe. A nagyközségi ranghoz illő centrum már alakul a tanácsháza körül. Szemben a gyógyszertárral, a tanácsháza mellett a művelődés háza, azon túl egy olyan szolgáltatóház, amit egy járási székhely is megirigyelhetne. Ezt is a termelőszövetkezet építette, több mint 3 millió forintos költséggel, amelyhez csupán félmilliós állami támogatást kapott. Az épületben autószerviz —műszerész, karosszéria és gumija- vító — általános lakáskarbantartó, háztartási kisgép, javító és cipészrészleg, valaIngázók Pesten — Volnék én otthon, de nálunk nincs ilyen kereset — kezdi rögtön' Bódi Sándor Kékről. Kettős élet az ingázóké, öt kemény nap az építkezésen, távol a családtól, az otthontól. Aztán fél nap utazás haza, s otthon sem a pihenés várja őket, hanem a ház körüli munka, segítenek az asszonynak a háztáji művelésében. Nem véletlen, hogy egy ember sem bírja túl sokáig ezt a munkát, és változtat valahogy a során. Az egyik — főleg a családos, idősebb ember — megpróbál otthonához közelebb keresni munkát, s mint a tények igazolják egyre többen t"lálnak a megyén belül is jó kereseti lehetőséggel, kedvező légkörrel fogadó üzemet, termelőszövetkezetet. A másik rész, a fiatalabbja, aki szakmát tanult Budapesten, megpróbál ott letelepedni, kevés köti a szülőföldhöz, ahonnan már 14—15 éves korában elkerült. mint férfi-, női fodrászat működik. A rádió-, tévéjavító részleg helyisége még üres, egyelőre nem futotta a drága műszerekre. A szolgáltatóházon túl rangos italbolt (bisztró is lehetne!), mellette már alapozzák a tsz presszóját. S ugyancsak ebben a sorban nyitnak húsboltot is még az idén. Laci bácsi protekciója* Az utcán találkozunk Pin. tér János tanárral, a Hazafias Népfront községi bizottságának elnökével. Velünk tart, hogy bemutassa a legújabb létesítményt, a napokban megnyitott öregek napközi otthonát. Igazi otthon ez, a szó szoros értelmében, mert közös erő, sok szeretet, jó szándék teremtette. Ismét a tsz adott: ezúttal egy épületet, szépen tatarozva. A tanács bebútorozta, de dolgozott, takarított, rendezgetett itt a falu apraja, nagyja, a társadalmi szervek, a KISZ-esek, az úttörők. Halász Hilda, az otthon húszéves vezetője és Ádám Pálné szociális gondozónő sürög, forog az asztaloknál, ebéd után még üldögélő idős emberek körül. Elég meleg van-e? Elég volt-e az ebéd? Kéznél van-e a társasjáték? Milyen számok kerüljenek a közös lottószelvényre? A kérdések bői, a mosolyból egy község szeretete árad. A hófehér hajú Laci bácsi, aki jó kedélyét, frissességét nyolcvan éven felül is megőrizte, félrehívja Papp Árpád tanács- titkárt a szomszéd szobába. Mondandója nyílt titok itt; .,protekciót” kért valaki számára, aki szeretne az otthonba járni. Szorítanánk ne. ki helyet — mondják az idős emberek. Ök már megbeszélték. Tervek •— holnapra Az udvaron, a fákkal övezett kis ház előtt még megállunk. Járda is kell még ide, mert nagy lesz a sár, meg nyugágyak tavaszra... Szóba kerül az orvos, aki hetenként egyszer rendel a tanácsház épületében lévő rendelőben. Most kérelmezték az önálló orvosi körzetet. Egészségházat kell építeni. Ebben az ötéves tervben 350 ezer forintjuk lesz erre a célra. Elég lesz? Meglesz, ahogy a többi létesítmény is Állami segítséggel, meg a maguk erejéből. Nagy erő ez. Mert igaz, hogy a község fejlesztési alapja 120 ezer forint évente. De a múlt esztendőben is 400 ezer forint volt a teljesített társadalmi munka értéke. Kádár Edit — Ha sikerül valami lakást szerezni, akkor idejövök — fejezi ki ezt az álláspontot Cserese Miklós, aki nősülés előtt áll. — Nem tudnék én az itteni lakásokban lakni — adja az idősebbek véleményét Tóth József. — Odahaza van négy gyerek, egy kis telek gyümölcsössel, ott jobb nekem. — Én is otthon akarok építeni — mondja Béri István Kékről. — Csak a tanácsnak kellene jobban segíteni, hogyha egy cigány rendesen dolgozik, akkor kapjon telket, megkapaszkodhasson. Itt, a munkahelyen azt nézik, ki hogyan dolgozik. És hogy látják Budapestét? — Amit most építünk, az az igazi — mondja Gere István. — A házak mögött itt a hegy, tökéletes a panoráma. Ez lesz szép város, ahol már öröm lakni mindenkinek. Azok a fővárosiak, akik új lakásba költöznek, gondoljanak a szabolcsi építőmunkásra is, aki téglával, malterral hozzájárul ahhoz, hogy valóban modern lakásban, világvároshoz méltó környezetben lakjanak. Lányi Batotx) Sok fiatal szakembert képeznek a HAFE nyíregyházi gyárában Domi Sándor már önállóan dolgozik a forgácsológépen. (Hammel József felvétele) A korszerű termés bázisa a tevékenység nem tévesz. tendő össze a fajtabemutató parcellákkal, műtrágyázási kísérletekkel, vagy egy-egy speciális gép bemutatásával. Itt nagyüzemi árutermelésről van szó, ahol három-négyszáz holdas területen termesztik a zöldséget, vagy a cukorrépát. A korszerű agrotechnikai eljárások (komp. lex gépesítés, kemizálás) mellett a munkaszervezésben, a termények tárolásában, értékesítésében és a költségek alakulásában is példával kell szolgálniuk e gazdaságoknak. Itt a tapasztalatokat sem lehet egy-egy félnapos határszemlével letudni. Erről a tevékenységről az üzemgazdászoknak és év végén a főkönyvelőknek is számot kell adni. Hogy csak példaként említsük, nem elég azt bemutatni, mi. lyen szép tiszta a vegyszerrel kezelt kukorica. Akik ebben az úttörő munkában részt vesznek, nem kis feladatra vállalkoznak, de a saját hasznukat is megtalálhatják. Az mindig előnyben van, aki a fejlettebb technikát előbb alkalmazza. Szükség van munká jukra, példamutatásukra a többi mezőgazdasági üzem - nek, végül a népgazdaságnak hogy minél hamarabb elterjednek a korszerű eljárások. Reméljük, jövőre már megyénkből is több ilyen nagyüzemi árutermelésről számolhatunk be. Cs. B.
