Kelet-Magyarország, 1972. október (32. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-07 / 237. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJ ETEK* anrcx évfolyam 237. szám ÄRA: 80 FILLER 1972. OKTÓBER 7, SZOMBAT , Bessenyei György nevét vette fel a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola A szakszervezetek jog. és hatásköré* ol tárgyalt a SZÓI Az ünnepségen megjelent Biszku Béla, Benkei András, beszédet mondott Ilku Pál Kétszáz évvel ezelőtt, 1772- ben jelent meg Bécsben Bes­senyei Györgynek, a. magyar felvilágosodás nagy alakjá­nak műve, az Ágis tragédiá­ja, amely egyben az újkori magyar irodalom születés­napjának is számít. Az év­forduló alkalmából me­gyénkben Bessenyei-emlék- ünnepségeket rendeztek. A kétnapos ünnepségsorozat pénteken délben kezdődött Nyíregyházán. A tanárképző főiskola vezetőségének. ta­nári karának és hallgatóinak részvételével megkoszorúzták az Északi temetőben Besse­rte’ György új síremlékét. Dr. Margócsy József, megbí­zott főigazgató emlékezett meg a magyar felvilágosodás kiemelkedő alkotójáról, majd a koszorú elhelyezése után a főiskola gyakorlóiskolájá­nak Bessenyei György úttö­rőcsapata, a csapatzászlóval tisztelegve vonult el az em­lékmű előtt. A Bessenyei-emlékünnep- aégek kiemelkedő eseményé­re került sor pénteken dél­után a Nyíregyházi Tanár­képző Főiskolán. A főiskola ünnepi, nyilvános tanácsülé­sen vette fel Bessenyei György nevét. A névadó ün­nepség alkalmából megyénk, be érkezett Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi B:- zottság titkára, Benkei And­rás. az MSZMP Központi Bizottságának tagja, belügy­miniszter, és llku Pál, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, művelődésügyi miniszter. A vendégeket a A főiskola névadó ünnepségének elnöksége: (balról jobbra) dr. Pénzes János, Kovács József, Biszku Béla, dr. Margócsy József, Ilku Pál, Benkei András, dr. Tar Imre. megyei pártbizottságon dr. Tar Imre, a megyei pártbi­zottság első titkára fogadta ás tájékoztatta őket a megye gazdasági, társadalmi és kulturális helyzetéről. Dél­után a vendégek részt vettek a főiskola névadó ünnepsé­gén. Az elnökségben foglal­lak helyet Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bi­zottság titkára. Benkei And rás, a Központi Bizottság tagja, belügyminiszter, Ilku Pál, a Központi Bizottság tagja, művelődésügyi mi-. niszter, dr. Tar Imre, a me­gyei pártbizottság első titká­ra, dr. Pénzes Janos, a me­gyei tanács elnöke, Varga Gyula, a nyíregyházi városi pártbizottság első titkára és Bíró László, a városi tanács elnöke. Az ünnepi ülésen ott voltak a párt-, állami és tár­sadalmi szervek, testvérin . tézmények, a szovjet, az NDK-beli és a csehszlovák testvérintézmények képvise­lői, s a Mátrafüreden rendé­szeti nemzetközi felvilágoso- hiási konferencia részvevői , A Himnusz hangjai és az úttörők köszöntő szavai után dr. Margócsy József, megbí­zott főigazgató mondott megnyitó beszédet. Szólt a főiskola első éveiről, az ala­pozásról, arról az összefogás­ról és közös nagy erőfeszí­tésről, amely lehetővé tette hogy a mai napon az Elnöki Tanács ez évi 17. számú tör­vényerejű rendelete értelmé­ben a főiskola felveheti Bes­senyei György nevét. Ezt követően Ilku Pál möf velődésügyi miniszter mon­dott ünnepi beszédet. Kifejez­te elismerését, hogy a nyír­egyházi főiskola létrehozásá­val olyan körülményeket te­remtettek a párt- és állami szervek Nyíregyháza város és Szabolcs-Szatmár megye, Észak-Magyarország tanít4­és tanárképzése számára, amelyre jó érzéssel gondolha­tunk. — Tíz éve kezdte meg mű­ködését a Nyíregyházi Tanár­képző Főiskola. Ezen ünne pélyes alkalommal gondol­junk csak a főiskola létre­jöttének körülményeire. So­kan vannak itt ebben a te­remben, akiknek ez a vissza­emlékezés a jó cél érdekében végzett munka örömét jelen­ti. Én személyesen nagyon jól emlékszem arra a beszélgetés­re, amelyen a Művelődésügyi Minisztériumban Biszku Bé­la elvtárs felvetette a főisko­la létrehozásának gondolatát. Nagyon jól emlékszem a Sza­bolcs megyei párt- és tanácsi vezetőkkel folyhatott beszél­getéseinkre és tervezgetése- inkre. Az elvtársak akkor va­lamennyien Szabolcs-Szatmár megyei patrióta érvelésének adtak hangot, amikor sürget­ték a tudás, a világosság ter­meszeinek nagyobb számú ki­képzéséhez a lehetőségeket. r^Kz ünnepi ülés szónoka ez­után így folytatta: — Azt mondták ki, amit 200 évvel korábban e vidék fia, Bessenyei György így fo­galmazott meg egyik írásá­ban: Az ország boldogulásá­nak egyik legfőbb eszköze a tudomány. Majd emlékezte * te a részevőket, hogy a sza­(Folytatás a 2. oldalon) A Szakszervezetek Országos Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Az ülés első napirendi pontjaként Gál László, a SZÓT titkára a vállalati és üzemi szakszervezeti szervek jog- és hatásköréről terjesz­tett elő jelentést. Majd rámutatott, hogy a szakszervezeti mozgalomban az irányító munkát is erőtel­jesen tovább kell javítani. En­nek alapvető feltétele, hogy jobban lapozzanak a tagság előzetes véleményére, javasla­taira, s a' dolgozókat fokozot­tan vonják be a fontosabb kérdések eldöntésébe is. A továbbiakban a SZOT titkára az ellenőrzési, véle­ményezési és döntési jogok gyakorlásának tapasztal «t elemezte. Mint mondotta, a dolgozók érdekvédelmének egyik legfontosabb tényezője az alapos, mélyreható ellen­őrzés. Következetesebben kell fi­gyelemmel kísérni, hogy a vállalat a szakszerve ■* véle­ményét milyen mértékben ve­szi figyelembe, ha azt eluta­sítja, követelni kell a gazda­sági vezetőktől a megfelelő indoklást. Az előadó szóvá tette, hogy amíg országosan egészséges decentralizálási folyamat bon­takozott ki, a vállalatok bel­ső mechanizmusában ez ma még kevéssé érzékelhető, ami a szakszervezeti munka de­centralizálását is akadályoz­za. Végül a SZOT titkára a tanácsülést számos javaslatról tájékoztatta, amelyeket a vál­lalati szakszervezeti szervek nyújtottak be a szakszervezeti munka további javítására. Kezdeményezték például, hogy a szocialista brigádve­zetők tanácskozását mint hi­vatalos fórumot iktassák be az üzemi demokrácia rendsze­rébe, s a szocialista brigád ve­zetők tanácskozását a válla­latoknál évente legalább két­szer kötelezően tartsák meg. Második napirendi pontként Timmer József, a SZOT titká­ra a magyar szakszervezetek nemzetközi munkájáról szá­molt be. Utalt arra, hogy a Szak­szervezeti Világszövetség és tagszervezetei, köztük a ma­gyar szakszervezetek is, az utóbbi időben tovább folytat­ták kezdeményezéseiket a szakszervezeti egység helyre- állítására. Nagy jelentőségű volt az a kezdeményezés, amelynek alapján az SZVSZ megegyezett a Munka Világ­szövetségével, az összafrikal Szövetséggel, az Arab Szakszervezetek Nemzet­közi Szövetségével, a La­tin-amerikai Szakszervezetek Állandó Egység Kongresszu­sával és néhány autói nőm szakszervezettel, hogy a nemzetközi munkaügyi szer­vezetben közösen lépnek fel a dolgozók jogainak kiterjesz­tése, szociális helyzetük javí­tása érdekében. Szólt többek között a test­vérszervezeteknek nyújtott politikai, erkölcsi és anyagi támogatásról. Mindenekelőtt Indokína s főként a VDK és Dél-Vietnam harcoló népének nyújtanak ilyen támogatás* a magyar szakszervezetek. El­ítéljük azt a népirtó háborút, amelyet az USA a vietnami _nép ellen folytat, és támogat­juk a DVK kormányának szeptember 11-i javaslatát, amj újabb kezdeményezés az agresszió felszámolására. Ezután Földvári Aladár, a SZOT elnöke a két ülés kö­zött végzet munkáról számolt be. Széles körű vita alakult ki a szakszervezetek jog- és hatáskörének érvényesülésé­ről. A tanácsülés valameny- nyi előterjesztett jelentést egyhangúlag jóváhagyta. Magyar vezetők jidypglit távirata az NDK vezetőihez Äz ünnepség résztvevőinek egy csoportja. (Elek E felvételei). Óvári Miklós fogadta ____ a szovjet deSegációt Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra pénteken fogadta M. Sz. Alfjorovnak, a novoszibirszki területi pártbizottság titkárá­nak vezetésével a szibériai hetek alkalmából hazánkban tartózkodó delegációt és szí­vélyes, baráti beszélgetést folytatott a vendégekkel. Párdi Imre Moszkvába utazott Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke pénteken Moszkvába utazott, hogy ott N. K. Bajbakovval, a Szovjet­unió minisztertanácsa elnök' helyettesével, az állami terv­bizottság elnökével megbeszé­lést folytasson a két ország közötti gazdasági együttmű­ködés időszerű kérdéseiről. Kádár János, az MSZMP íözponti Bizottságának első tit­kára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Fock Jenő, a kormány elnöke, az NDK megalakulásának évforduló­ja alkalmából a következő táviratot küldte Erich Honec- kernek, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizott­sága eiső titkárának, Walter Ulbrichtnak. az NDK állam­tanácsa elnökének és Wilít Stophnak, az NDK minisz­tertanácsa elnökének: Kedves elvtársak! A Német Demokratikus Köztársaság megalakulásá­nak 23. évfordulója alkalmá­ból a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága. a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa, a Nagyar Népköztársaság Miniszterta­nácsa. az egész magyar nép és saját nevünkben elvtársi üdvözletünket és jókívánsá­gainkat küldjük önöknek és a Német Demokratikus Köz­társaság népének. A magyar nép nagyra ér­tékeli azokat á kimagasló eredményeket, amelyeket a Német Demokratikus Köztár­saság dolgozói a Német Szo­cialista Egységpárt és annak Központi Bizottsága vezetésé­vel a szocialista társadalom építésében elértek. Nagyszerű eredményeik tovább növelték az első német munkás-paraszt állam nemzetközi tekintélyét, a haladás, a béke és a szoci­alizmus erőit Európában, tisz­teletet és megbecsülést szerez­tek a Német Demokratikus Köztársaságnak. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy pártjaink, kormá­nyaink, és népeink eredmé­nyes együttműködése évről évre szélesedik, országaink kapcsolatai a szocialista in­ternacionalizmus szellemé­ben erőteljesen fejlődnek, népeink és a szocialista kö­zösség javára. Sokoldalú kap­csolataink jelentős és gyü­mölcsöző eredményeként ér­tékeljük párt- és kormány- küldöttségük ez évi látogatását hazánkban, és az ennek során együttműködésünk fejleszté­séről folytatott baráti meg­beszéléseinket. A Német Demokratikus Köztársaság nagy nemzeti ünnepén önöknek, a Német Demokratikus Köztársaság dolgozóinak újabb nagy sike­reket kívánunk szocialista ha­zájuk felvirágoztatásáért, a békéért és a haladásért foly­tatott tevékenységükben. Nem ajándékra várnak O. oldali Tanévnyitás után (4. oldal) A nők helyzete íalun (5. oldal) Hét végi sportműsor (9, oldal) A lottó nyerőszámai (10. oldal) LAPUNK TARTALMABOfct

Next

/
Thumbnails
Contents