Kelet-Magyarország, 1972. október (32. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-05 / 235. szám
í oldal KELET-MAG Y ARORSZÄG 1972. október 9. ♦ KOMMENTAR: Feszültség a hétezer sziget országában A fülöp-szigeti hadügyminisztérium szóvivője közölte: a katonai törvényszékek hamarosan megkezdik a rendkívüli állapot bevezetése óta letartóztatott személyek ügyének tárgyalása1 A perek az országhatárokon túl is érdeklődésre tarthatna' zámot. A hétezer szigetből álló Fülöp-szigetek ugyanis vi látatlanul történelme egyik válságos szakaszát éli át és az ' következő hetek, hónapok sok mindent eldönthetnek. Az ország a századfordulóig spanyol, majd a második világháború végéig amerikai gyarmat volt. Az 1946-ban kibocsátott alkotmány felhatalmazza az elnököt arra, hogy „háború. zendülés, vagy hasonló jellegű és nagyságrendű esemény” esetén felfüggesztheti a parlamentet és a polgári jogo- .kat. bevezetheti a rendkívüli állapotot. A jelenlegi köztársasági elnök, Ferdinando Marcos az első államfő, aki él ezzel a lehetőséggel. Arra hivatkozik, hogy az utóbbi időben elszaporodtak a merényletkísérletek és gerillaakciók. Emlékeztet arra a gyilkossági kísérletre, amely Enrile hadügyminiszter, ’ a rezsim második leghatalmasabb embere ellen irányult és amelynek másnapján jelentette be Marcos az ostromállapotot. Csakhogy sok beavatott tudni véli: már a meifényletkísér- let előtt készen állt a rendkívüli állapotról szóló törvény és az sem lehetetlen, hogy a miniszter elleni támadást éppen ürügyként követték el — a kormány emberei. Ez természetesen nem ellenőrizhető. Az azonban biztos, hogy az ostromállapotnak különös mellékzöngéje van. Az elnöki dekrétum után az országon végigzúduló letartóztatási hullám ugyanis jórészt Marcos elnök politikai ellenfeleit sújtotta. Az első őrizetbe vettek közötf volt Aquino szenátor, az ellenzéki liberális párt vezetője és az 1973. decemberében esedékes választások első számú jelöltje. Ezeken a választásokon Marcos a jelenlegi alkotmány értelmében — miután kétszer négy évet már eltöltött az elnöki tisztségben — nem indulhat. Ahhoz, hogy ezt mégis megtehesse. vagy meg kell változtatnia az alkotmányt, vagy fenn kell tartania a rendkívüli állapotot, vagy a két lehetőség valamilyen kombinációjával kell élnie. Sok megfigyelő szerint ez a jelenlegi ostromállapot legfőbb motívuma. A PRAVDA CIKKE A nemzetközi valutaalapról Támadásban a chilei jobboddal JOBBOLDALI TÁMADÄS A Cilii,El KP SZÉKHÁZ.', ELLEN. A jobboldali nemzeti párthoz és a Haza és szabadság elnevezésű szélsőjobboldali szervezethez tartozó elemek vandál támadást intéztek a Chilei- Kommunista Párt santiagói székháza ellen. A rendőrség közbelépésére a támadók visszavonultak. (Kelet-Magyarország telefoto) Ki mit remél ? Japán—kínai normalizálás A szerdai Pravdában A. Sztadnyicsenko kommentárt fűz a nemzetközi valutaalap nemrég Washingtonban lezajlott közgyűléséhez. Megállapítja, hogy a nemzetközi valutaalap mostani közgyűlése ismét tükrözte a valutá- ris-pénzügyi területen ható éles ellentmondásokat. A cikkíró rámutat, a nemzetközi pénzügyi körök „szemlátomást nem képesek egyezségre jutni a valutáris reform elvi kérdéseit illetően, ami annyit jelent, hogy a mostani valutaválság bizonytalan időre még elhúzódhat.” Sztadnyicsenko hangsúlyozza, hogy az ülésszakot az amerikai és az európai szempontok küzdelme jellemezte. Az Egyesült Államok, szemben az európai országokkal, amelyek korlátozni kívánják az amerikai dollár negatív Szerepét, megpróbálja minél későbbre halasztani a reformot, a legrosszabb esetben .pedig egy olyan nemzetközi pénzügyi reformot kíván létrehozni, amely nem gyengítené lényeges mértékben az amerikai dollár helyzetét. Sztadnyicsenko emlékeztet rá, hogy az ülésszakon az Egyesült Államok képviselője rugalmasságot követelt az európai országoktól, sürgette a valutaárfolyamok még nagyobb ingadozását és kifejezte országának azt az óhaját, hogy együtt kíván működni más államokkal a valuta- rendszer megszilárdításában. Ez ellentmond az utóbbi másfél—két évben kialakult washingtoni gyakorlatnak. Ez a metamorfózis azonban — írja a Pravda — senkit sem téveszthet meg. Az „Egyesült Államok képviselőjének magatartását jelentős mértékben a választási kampány taktikai megfontolásai határozták meg.” Ismeretes, hogy McGovern szenátor demokrata párti elnökjelölt választási programjára tűzte a valutareform kérdését és rugalmatlanság hiányával, valamint azzal vádolja a Ni- xon-kormányzatot, hogy ebben a kérdésben képtelen együttműködni más országokkal. „A tények azt igazolják — állapítja meg végezetül a Pravda — hogy minden erre irányuló törekvés ellenére sem sikerült békítő jelleget kölcsönözni a nemzetközi valutaalap washingtoni ülésszakának, az éles ellentmondások ugyanis nem szűntek meg.” A chilei főváros több pontján ismétlődő rendbontásokra került sor az elmúlt 24 órában. A kereszténydemokrata párt befolyása alatt álló Santiagói Középiskolai Diák- szövetség (FESES) jobboldali csoportjai, amelyekben megtalálhatók a fasiszta haza és szabadság szervezet tagjai is, Santiago központjában összeütközéseket provokáltak a rendőrséggel. A • jobboldali suhancok kövekkel és vasdorongokkal támadtak a rend- fenntartó erőkre, autóbuszokat és villamosokat borítottak fel. A rendőrség 144 személyt őrizetbe vett. Megfigyelők szerint ezek az akciók szerves részét képezik annak a jobboldali hadjáratnak, amelyet a reakció a néni egység kormányának megdöntésére indított. Szerdán szélsőséges jobboldali diákok támadást intéztek a Chilei Kommunista Párt székháza ellen. Az akciót egyébként az Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára franciaországi látogatásának harmadik napját — mint már jelentettük — Lyonban tölti. Gierek repülőgépe szerda délelőtt tizenegy órakor érkezett meg a lyoni repülőtérre ahol a vendéget és kíséretét a megye prefektusa és Lyon katonai kormányzója fogadta. Edward Giereket kedves meglepetésben részesítették: a Francia- országban élő lengyelek táncegyüttesének képviselői üdvözölték. Az ünnepélyes fogadtatás során Edward Gierek megelégedéssel nyilatkozott a francia vezetőkkel folytatott tárgyalásairól. Georges Pompidou köztárellenzék bosszúnak szánta amiatt, hogy a kormány 43 órára felfüggesztette a Raido Agricultúra működését. A Chilei Kommunista Párt, a Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Chilei Dolgozók Egységes Központja élesen elítéli a reakció erőszakos cselekedeteit, amelyek az imperializmus érdekeinek szolgálatában újabb kampányt indítottak a chilei népi egység kormánya ellen — mondotta szerdán Julieta Cam- pusano asszony, a szenátus tagja Santiagóban, a kommunista párt székhaza előtt rendezett nagygyűlésén. Kijelentette, hogy a kommunisták nem hagyják provokáltatni magukat a fasisztáktól. A Shilei Dolgozók Egységes Közpoptja.(CUT) n chilei szervezett dolgozók nevében. ítélte el a fasiszta csoportokat és felhívta a munkásságot az alkotmány és a törvényesség védelmére. sasági elnök a francia minisz tertanács szerdai ülésén kijelentette, hogy „mind az államközi, mind a személyes kapcsolatokat tekintve kitűnő körülmények között folynak megbeszélései” Edward derekkel, a LEMP KB első titkárával. A lengyel pártvezető és a francia államfő csütörtökön tartja harmadik és egyben utolsó bizalmas megbeszélését. Az eszmecserét" követőer a két ország delegációja a teljes létszámban ül össze Edward Gierek ötnapos hivatalos franciaországi látogatása pénteken a két ország együttműködésének általános elveit rögzit-5 közös nyilatkozat, valamint hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodás aláírásával fejeződik be. A pekingi kínai—japán csúcstalálkozó eredményeként a Kínai Népköztársaság első tokiói nagykövete még az év vége előtt elfoglalhat- ' ja posztját. Mint a Time amerikai hetilap írta, Tajvan tokiói nagykövetsége közvetlenül Tanaka útja előtt ..hatalmas csomagolóládák? t rendelt, éppen annyit, amennyi a gyors “távozáshoz szükséges". Azt persze a tajvani diplomaták már hónapok óta sejthették, hogy előbb-utóbb távozniuk kell. De bizonyos, ha valaki azt mondta volna nekik, hogy ilyen hamar, akkor „rossz tréfának” tartották volna. Változtat az USA A kínai forradalom győzelme után Japán — amerikai partneréhez igazodva — a tajvani rezsimet támogatta. Japán, — amelyet a Tajvan védelmére is kitérj osztott biztonsági szerződés láncolt az Egyesült Államokhoz — éveken át a gazdasági terjeszkedést, a militarizálást elítélő heves kínai támadások célpontja volt. A sziget- országot ezek után sokkhatásként érte Nixon pekingi útja. Tokió kénytelen volt végignézni, hogyan dobja sutba az Egyesült Államok Kína elszigetelésére épülő ázsiai politikáját. Japán korábban arra számított, hogy az időközben Kínával kiépült tekintélyes gazdasági kapcsolataira támaszkodva egyszer majd normalizálhatja a politikai kapcsolatot is. Amikor a kormányfői pos'zton az újítani már képtelen Szatót Tanaka váltotta fel, Peking is megváltoztatta addigi merev, ellenséges politikáját, elébe ment az új japán kormányzatnak. így kerülhetett sor arra, hogy Tanaka, 34 év után ezúttal miniszterelnökként ismét kínai földre léphetett. Először 1938-ban, mint a megszálló hadsereg katonája járt Kínában. Érthető, hogy a japán miniszterelnök a kínai kívánságnak megfelelően sietve fejezte ki országa megbánását azokért a szenvedésekért, amelyeket Kínának okozott. Kompromisszumok A Csou En-laj—Tanaka tárgj alássorozatnak a közös közleményben napvilágot látott eredményeit a realitások elismeréseként értékelhetjük. A két ázsiai hatalom a kapitalista Japán, és a S7.ocialista Kína békés egymás mellett élése nemcsak a kontinens, hanem az egész világ érdeke. A közös közlemény részletesebb vizsgálata rávilágít azokra a kompromisszumokra, amelyek a tárgyaláson születtek. Az első pont deklarálja, hogy megszűnik a Kínai Népköztársaság és Japán között fennálló nem normális viszony. Ez kínai részről feltétlenül engedményt jelent, hiszen Peking szerint mostanáig hadiállapot állott fenn. Japán viszont már két évtizede megszűntnek tekintette azt, amikor békeszerződést kötött Tajvannal. Sőt. Peking — mint ahogy korábban Csang Kaj-sek — lemondott a háborús jóvátétsli károkról. Cserébe Japán elismerte, hogy a pekingi kormány a kínai nép egyedüli képviselője és Tajvan a KNK elidegeníthetetlen része. Ezek után Tokióra hárult a feladat, hogy semmisnek nyilvánítsa a Tajvannal kötött békeszerződést és megszakítsa vele a diplomáciai kapcsolatot. Ki mit remél a kapcsolatok normalizálásától, amelvst a későbbiekben bizonyára majd a békeszerződés megkötése követ. Tanaka a választások előtt a kormányzó liberális demokrata párt népszerűségének növekedésében bízik —•, nem alaptalanul. Külpolitikai téren Tokióban arra számítanak, hogy Kínával együttműködve hatéko. nyaob ázsiai politikát folytathatnak, végül pedig a japán nagytőke fokozatosan bővülő piacra és nagy nyersanyagforrásokra számít. Ami a kínai indítékokat illeti, a japán ipar termékeit tekintik változatlanul a fej. lesztés első számú külső forrásának; szükségük van valamilyen formában egyeztetett ázsiai politikára, amely célozhatja az amerikai—japán biztonsági szerződés a- zítását, a Szovjetunió és Ta- pán szorosabb együttműködésének megtorpedózását. Ázsiai bizlosísáj; n A közös közlemény külön ponttá foglalta, hogy a „kínai—-japán kapcsolatok normalizálása nem irányul harmadik ország ellen, s egyik ország sem törekszik hegemóniára az ázsiai—csendes-óceáni térségben”. E passzus próbája az idő lesz. Annál is inkább, mert elképzelhetetlen, hogy Tanaka — az ellentétek ellenére Japánnak változatlanul az Egyesült Államok a fő szövetségese — ne egyeztette volna Kína-politikáját Honoluluban Nixon elnökkel. Nyilván Washingtonban is kedvezően fogadnának egy szorosabb Tokió—Peking kapcsolatot. szovjetellenes éllel. Ugyanakkor Tokió számára — reálpolitikai és gazdasági megfontolásokból kiindulva — nem közömbös, hogyan alakul a viszonya a Szovjetunióhoz. Miként vélekednek erről Tokióban, azt minden bizonnyal pontosabban jelzik majd a közeljövőben meginduló, a békeszerződést előkészítő szovjet— janán tárgyalások. A szovjet —japán viszony kedvező alakulása alkotórészét képezné a térség konfliktusoktól mentes fejlődésének. Ennek legfőbb biztosítéka a Szovjetunió javasolta ázsiai kollektív biztonsági rendszer lehetne, amely megakadályozhatná mindenfajta hege. móniára való törekvést és valamennyi ázsiai ország viszonyában kizárná az erőszak alkalmazását. G!srek Ljotóan Szüts Dénes: ■ ■ C? a i. Ki lehetett Balátai Jenő gyilkosa? És egyáltalán megölték-e? — töprengett Szász Dániel újságíró és lassú mozdulattal végigsimította a :Jiomlokát. Szemét lehunyva elmerülten gondolkozott. .... 1938. március 6-án a budapesti esti lapok és más- hap az összes sajtóorgánum, sőt az ügyészség hivatalos Közleménye is öngyilkosságról írt és beszélt. Igaz, hozzátették: „rejtélyes körülmények közötti öngyilkosság”... De mégis! A legközvetlenebb élő hozzátartozót, Balátai Jenő anyósát háromszorjs megkérdezte: „mi történt Qn szerint 30 évvel ezelőtt?”... ★ Szász Dániel becsukta mappáját és a kissé kényelmetlen, de az elmúlt napok során megszokott karosszékében előre dőlve megfogta a terasz pirosra festett vaskorlátját. A jugoszláviai Brac szigete felé nézett. Szász Dániel feleségével és felesége nagyanyjával együtt a jugoszláv tengerparton nyaraltak. Kivételesen szép augusztus — állapította meg és az Adria mélykék hullámaira tekintett. A fehér fodrok felcsaptak a sziklákon. Szász Dánielnek eszébe jutott felesége nagyanyjának 10 nappal ezelőtti érkezésükkor tett elragadtatott, de kissé színpadias megjegyzése: „Hallatlanul merész színkombináció.” Ez nyilván a tarka napozókosaraknak, a dús fűnek, a nyaralóhely különös ízű, mo- zaikberakásos épületeinek — az egész látványnak szólt. Ehrenburgi Bayer Olga, a Dédi, felesége egyetlen hozománya, levette szemüvegét és az erős fényben a tájat, aztán amiből összeállt — a házakat, a teraszokat, a tenger kicsi szigeteit, a fákat, növényeket — kémlelve, kissé af- fektált orrhangon jegyezte meg — olyanok, mint Pintu- ricchio freskóin Sienában. És mögöttük a félelmetes, szinte a házak udvarából magasra törő hegyek! A Kaszinó utcai ügy!? Ezt mondta Szász Dániel újságíró magának, figyelmeztetésül. Nem szabad a témától elkanyarodnia. Nem lehet majd a tájban gyönyörködnie, bámulnia a mélykék tengert, a tiszta égboltot, a halászokat, a csónakokat, vagy a sziklákat, mert minden más csak akkor létezhet, ha nem gyötri többé a kétely, ki ölte meg, illetve hogyan halt meg apósa Balátai Jenő. Dolgozni jött, nem nyaralni. Csendre, nyugalomra vágyott, hogy elmélyülhessen az iratokba. Felesége, Éva, elutazásuk előtt, az összecsomagolt iratköteg láttán, őszinte felháborodással kapott a fejéhez: — Dániel, elment az eszed? Aktákat, fényképeket, magnót, ennyi kacatot akarsz a tengerpartra cipelni? Ilyet drágám csak egy őrült tesz, aki azt hiszi, hogy a kéthetes nyaralás alatt írja meg mindazt, amire évekig képtelen volt. Írás? — Szász az emlék felbukkanását gúnyos fintorral kísérte. Hol van ő még az Írástól? Előbb rendszereznie kell az iratokat, újra hallgatni a magnófelvételeket és megkísérelni a valóság kitalálását. Mielőtt vonatra ültek volna Magyarországon, abban reménykedett, hogy majd hazájától távol, Jugoszláviában egy 6x5 méteres szobában, ahol lakik, egy. parkban ahol sétál, egy szállodai tetőteraszon a magával hozott dokumentáció segítségével kiderítheti, mi is történt 25—30 évvel ezelőtt, hazájában, Horthy Magyarországán, közelebbről Budapesten a Kaszinó utcában. Sok mindent ismert már és úgy érezte, hogy az idegen környezet békéjében az elmúlt napok során máris közelebb került a titok nyitjához. Ám az utolsó napok története még hiányzott. Pontosan tudnia kell mi történt 1938. március 6-án Budapesten a Kaszinó utcai lakásban. A riportkönyvet enélkül nem tudja megírni, mert éppen a legfontosabb rész, az események utolsó felvonása +isztá- zatlan. Gyilkosság vagy ön- gyilkosság történt? (Folytatjuk)
