Kelet-Magyarország, 1972. október (32. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-04 / 234. szám

1972. otrióber 4.

KELET-MAGY ARORS7\G

S. oldal

„Kell a jó konyf<4

Második helyezett: Szabo’cs-Szalmár niejjye

A napraforgótermést már új tartályokban tárolják a Nyírbátori Növényolaj ipari Vállalatnál, (Elek Emil felv.)

Vasotfi ségváf asxfás a Tisza menti TuVÁLL-nál

„Kell a jó könyv.. mondja az a Majakovszkijtól vett idézet, amelyet az orosz-szovjet irodalomból rendezett, egy éven át tartó vetélkedősorozat mottójául választottak, majd így folytatódik: .,.. .s megértjük szavát’'.

Ennek a mottónak a jegyében kezdődött beszélgetésünk a tv-vetélkedő döntőjének szabolcsi nyerteseivel. Nyertesek — mondjuk, s bár ez nem az első helyet jelenti, de az erős országos mezőnyben igen előkelő második hely sem lebecsülendő. Ezt a győzteseknek járó jutalmak is igazolják.

A felkészülések egyik „támaszpontján”, a megyei könyvtárban Bállá Tiborné főiskolai adjunktus, a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola tanára, Hrubó Erzsébet főiskolai hallgató, Majoros József a jékei születésű honvéd és a könyvtári „házigazda” Bory Zsolt társaságában ismét sorra vesszük a nevezéstől a döntőig a legfontosabb állomásokat.

Az edző szerepére a tanárnő vállalkozott, aki eredetileg a tartalék lett volna. Bállá Tiborné, vagyis Tamara Bakuból került Nyíregyházára, több, mint 12 évvel ezelőtt. Jelenleg a Gorkijjal kezdődő szovjet irodalom foglalkoztatja, orosz nyelvet tanít. Hogy hány órába került a felkészülés? Kiszámíthatatlanul sokba. A szeptember 15-i döntő előtt két hónapig alig csinált egyebet szabad idejében. Bár bizonyos előnyökkel indult, hiszen az eredeti nyelven írott könyvekből készült, de olyankor egyszerre mindig két könyvet olvasott. Az orosz eredeti mellett a magyar fordítással is meg kellett ismerkednie. Gyakran volt olyan eset, amikor egy-egy olvasmánynál szinte elfeledkezett arról, hogy vetélkedőre készül. Lekötötte, megállította egy könyv. Például Szimonov mindkét művével így járt, a Nappalok és éjszakákkal, az Élők és holtakkal is.

És a többiek? Majoros József honvédségi KISZ-titkár arról számol be, amivel ezen a vetélkedőn gazdagodott. Azelőtt óránként százoldalas sebességgel olvasott, most nem volt elég csak olvasni; elolvasni kellett a műveket, ötven-hatvan oldalnál nem tudott többet óránként átvenni. S mindezt a szabad időből. Humorosan mondja, hogy most tanult meg olvasni. Neki, a katonának a Bek-könyv, a Volokalamszki országúinak az a részlete volt a legizgalmasabb, amit a szovjet katonai fegyelem megszilárdulásáról olvasott. Az, hogy miként váltak harcedzettekké, hős katonákká ezek az emberek.

Aki végül a döntőben nem jutott a kamerák elé, de a háttérben ugyanolyan lelkiismerettel készült, mint tár.

Magas, szikár, bajuszos ember áll a bíróság előtt. A vád: emberölés kísérlete. A tárgyalóterem bejáratánál né- gyen-öten ülnek, várják, míg beszólítják őket, hogy vallomást tegyenek. Pár méterrel arrébb a sértett megoilincsel- ve várja, míg őt hívják. Töpreng: valljon, vagy ne valljon, mert neki joga van hallgatni. A vádlott az apja! A bilincs nem emiatt az ügy miatt van rajta, hiszen itt ő a sértett, hanem egy korábbi garázdaságért tölti büntetését, azt megelőzően pedig három évet töltött már börtönben. akkor emberölési kísérletért.

Mikor őt szólítják, megáll a bíróság előtt és bejelenti, hogy nem kíván vallomást tenni. Míg elhalad az apja előtt harag lobban a szemében. Az apa visszanéz, ő nem haragszik, pedig neki is lenne miért: ha a fia nem támad neki, most nem kellene a vádlottak padján ülni. '

Az eset még a nyáron torsai, Hrubó Erzsébet, a tartalék. Végigpásztázta az összes létező könyvtárat, mégsem tudott mindent elolvasni. Az első fordulóban Poltorakot hagyta ki, a másodikban So- lohovot. A felkészüléssel egyidőben ugyanis máshol is „vizsgáznia” kellett — felvételizett a tanárképzőre. A csapat legfiatalabb tagja, mindig mosolygós, talán ez is magyarázza, hogy kedvencei azok a könyvek lettek, amelyek érzelmileg kötötték le, lírai tartalmukkal. Ajtma. tov: Fehér hajója és a Bűn és bűnhödés.

S aki nem tudott erre a randevúra eljönni, de akit a többiek szinte minden mondatukban emlegettek; Kaskó Sándorné demecseri tanárnő, a csapatkapitány. Rutinos versenyző; már nyert országos vetélkedőt az „Irány Szófia” döntőjében. Bállá Tiborné lakásán találkozott az egykori tanítvány volt tanárával, három- szor-négyszer olvasták el a kötelező irodalmat. A 12 művet a döntőre kérdés-felelet formában dolgozták , fel.

Zoscsenko: Kék könyvéhez

Kaskóné — Irénke 150 kérdést állított össze. A többi könyvhöz is általában 30— 40 kérdés készült. Még mindig emlegetik azt a hátrányt, hogy a döntőn az első asztalt kapták. Meg azt, hogy szinte minden csapatnak segítettek a moziüzemi vállalatok a kötelező irodalomból készült filmek bemutatásával. Jó lett volna ez a segítség a szabolcsi csoportnak is.

A győztesek jutalma — egyhetes társasutazás a

Szovjetunióban. De mit nyert ebből a vetélkedőből a közönség, a könyvtári olvasók? Bory Zsolt szerint sokat jelentett az, hogy néhány „jó olvasó” segítségével vezetést adtak egy olyan irodalom megismertetéséhez, amelyet nem lehet kihagyni. Az ol. vasótábort is megmozgatta ez a vetélkedő, hiszen a ívvel párhuzamosan írásos pá. lyázatot is hirdettek ezekből a könyvekből. A határidő október 1. volt és a beérkezett lapokból is látszik, milyen nagy érdeklődést váltott ki a pályázat. Jó volt, hogy a vetélkedő anyaga olyan klasszikusokkal is bővült, ami kötelező olvasmány volt az iskolában, s amit a tapasztalatok szerint mégis a vetélkedő miatt olvastak el először.

A legnagyobb haszna pedig kétségtelenül az lesz, amiről Bállá Tiborné beszélt. A tanárképzőn és Kaskó Sándorné vezetésével De- mecserben hamarosan megkezdik a szervezését azoknak az irodalmi köröknek, amelyek a tv-vetélkedő mintájára az orosz és a szovjet irodalom népszerűsítésével, megismerésével és megismertetésével foglalkoznak.

B. E.

tént. Glovács József 53 éves földműves, Nyírszőlős, Jókai telepi lakos egyik ismerősénél disznót vágott és mint ilyenkor falun szokás, kóstolót vitt haza a családnak. Másnap reggel egyik ismerősével Dózsaszőlőbe ment réz- gálicot venni és megittak egy liter bort és egy-egy deci pálinkát. Délre ért haza, lefeküdt aludni. Fél három körül felébredt és a ház körüli munkák végzéséhez kezdett. Mikor befejezte, a füszerbolt- ba ment és ott hárman megittak egy liter bort.

Fél nyolc körül ért haza. A felesége kitette eléje a vacsorát, de Glovácsnak ném ízlett a lecsó és azt mondta, abból a hurkából kér, amit az este hozott.

— Nincs hurka — mondta az asszony — mert megette a fiad.

Glovács olyan mérges lett, hogy a lecsót kidobta az udvarra. A fia, a 24 éves Glovács Géza éppen akkor ért

A Tisza menti Tsz-ek

Építőipari önálló Kököz Vállalat vezetőségválasztó küldöttgyűlése ült össze a napokban Nyíregyházán, a Tisza menti tsz-szövetség tanácstermében. A közös vállalat igazgatóságának és ellenőrző bizottságának lejárt a négyéves mandátuma, új választásra került sor.

A szövetkezeti közös vállalat négyéves munkájáról Pel- lei Sándor igazgatósági elnök tartott beszámolqt. Sikeres négy esztendőről számolt be. Utalt arra, hogy a vállalatot létrehozó 81 közös gazdaság egységes elhatározással rendszeresen visszahagyta a vállalati nyereségrészesedést, így mindjobban erősödött a fejlesztési alap. Ez lehetővé tette, hogy eredményesen kapcsolódjék a vállalat a hús- program éoítási feladatainak megvalósításához. Termelő- szövetkezetekben a vállalat c-"knem 6000 szarvasmharhu- f érőhelyet épített meg. Különösen jelentős ilyen kivitelezés történt Rakamazon, Ti- szalökün, Tímáron. Tisznosz- láron és Kálmán’' ,;zán. Megépített a vállalat 18 000 koca- és hízósertés-férőhelyet R Korszerű sertéstelepet valósított meg Tiszavasváriban, Tisza- lökön és Dombra dón. Megépített továbbá 720 vagon be- fogadóképescéTj hűtőtárolót. S míg az első teljes esztenhaza, mikor szülei a vacsora miatt veszekedtek.

— Mi történt? — kérdezte a fiú.

— Apád veszekszik a hurka miatt — válaszolt az

anyja.

— Miért nem jöttél haza te részeg disznó, akkor faltál volna te is — kiabált apjára a fiú.

Az apát meglepte ez a hangnem, hiszen azelőtt a fia soha nem tegezte és nem is beszélt vele ilyen gorombán. Rászólt, hogy ne tegezze, mert nem ültek együtt az iskolapadban. A fiú azonban tovább kiabált, szidta az apját, aztán két kézzel úgy meglökte, hogy hanyatt esett a konyhában. A fiú tovább támadott, de az apa is védekezett: rugdosni próbált és míg a fiú hátrált, sikerült neki felállnia. Ekkor megfogta a fiát és kidobta a lakásból, majd belülről bezárta az ajtót.

Már megnyugodtak bent a kedélyek, az apa is lecsilladőben (1969-ben) 49 millió,

az 1971. évben már 79 millió forint értékű munkát végzett a vállalat. Idén pedig 82 millió forint körül várható a végzett munka értéke. Az elmúlt négy évben, a munkák zömét az alapító tsz-gaz- daságok részére teljesítette a vállalat. S míg az alapítás utáni első teljes évben 428 dolgozót foglalkoztattak, ma 570 ezeknek a száma. Az egy főre jutó termelési érték — hasonló vállalatokat számítva — magasabb az országos átlagnál. A várható idei nyereségből mintegy másfél milliót oszthatnak ki az alapító gazdaságok közt.

A feladatok sorában elsők közt jelölte meg a referátum a kapacitás további fokozott kihasználását, az önköltség csökkentését. S nem utolsósorban, hogy az alapító gazdaságok és a közös vállalat együttműködése még szorosabbá és bensőségesebbé váljék.

A beszámoló feletti vita után a jelölő bizottság tette meg javaslatát, az újabb négy évre választott igazgatósági és ellenőrző bizottsági tagokra.

Az igazgatóság elnökévé újra Pellei Sándort, elnökhelyettesnek Debreceni Józsefei: választották. Az ellenőrző bizottság elnöke Kepics Sándor lett.

(ab)

podott, ismét vacsorázni akart. Kenyeret akart vágni, felvette a kést az asztalról, amikor hatalmas csörömpöléssel kihullott az ajtó üvege: a fiú törte be. a résen benyúlt és kinyitotta az ajtót. Ismét az apjának támadt, szidta, aztán dulakodni kezdtek, lökdösték egymást. Az apa azt akarta elérni, hogy a fiút kitessékelje a lakásból és már annak sem volt tudatában, hogy a kés még mindig a kezében van.

Az udvarig lökdösték egymást, egyszer azonban a fiú a hasához kapott és kiment az utcára. Ott vette észre, hogy folyik a vére. A sérült Glovács Gézát a kórházba szállították, az apját, Glovács Józsefet pedig a rendőrség őrizetbe vette. Pénteken a megyei bíróság tárgyalta ügyüket és Glovács Józsefet hirtelen felindulásban elkövetett emberölés kísérletében mondták ki bűnösnek és ezért 10 hónap szabadságvesztésre ítélték. Az ügyész súlyosbításért, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. Másodfokon a Legfelsőbb Bíróság dönt.

(balogh)

A tárgyalóteremből

Emberölés! kísérletért 18 íiénas)

RAKTÁRGONDOK

Televízió a padláson

A vas-műszaki nagykereskedelmi vállalat nyíregyházi telepén nyolc-tíz évvel ezelőtt 200 milliós tervet teljesítettek, ma félmilliárddal dolgoznak szinte ugyanolyan körülmények között. Raktár- fejlesztésre nagyon keveset költöttek, nem sikerült egy központi telepet kialakítaniuk, a gépesítés a korszerűtlen raktárakban lehetetlen.

— 1968 előtt központi keretből finanszírozták a nagykereskedelmi vállalatok beruházásait is — mondta Pos- gai Dezső telepigazgató. Ránk akkor nem került sor, mivel készleteinket, ha nehezen is, de el tudtuk helyezni bérelt raktárakban. Az új mechanizmus után már kizárólag a saját erőnkre támaszkodhattunk. A fejlesztési alap 3 és fél millió forintja nem nagy összeg, amit ráadásul meg kell osztani a debreceni vállalattal is. A fennmaradó részből fedezzük a készletek növekedését. Könnyen utána lehet számolni, mi marad meg egy évben fejlesztésre.

Nincs pénz, nincsenek korszerű raktárak. A Tünde utcai leendő központnak is félbe kellett maradnia. Az U-alakú épületnek csupán az egyik szára készült el, helyt adva kát 2000 négyzetméteres raktárnak, a számlalikvidá*- ciónak és néhány irodai szobának. Itt mór korszerűbbek a munkafeltételek — áttekinthető az árufogadás, emelővillás targoncákat alkalmazhatnak, melyekkel természetesen könnyebb a munka, de a raktárakat nem lehet fűteni. Még legalább egymillió forint kellene ahhoz, hogy elfogadhatóan fűteni lehessen.

A másik két telephelyen — a város különböző pontján vannak — még ilyen szinten sem állnak. Pedig a műszaki raktárban bonyolítják az áruforgalom 50 százalékát, évente 300—400 vagont raknak ki. Az elhelyezés pedig — padláson vannak a televíziók, egymás hegvén-hátán a többi műszaki cikkek, soknak csak a szabad ég alatt marsd hely. 20 milliós készletet szükségraktárakban tárolnak — a Ságvári Termelőszövetkezet pajtáiban, légó- pincékben és egyéb bérleményekben.

— Ilyen körülmények között egy sor feladatnak csak hiányosan tudunk eleget tenni — jegyezte meg Racskó Sándor igazgatóhelyettes. A forgalom az öt évvel ezelőtti-, nek a duplájára emelkedett. A termékféleségek állandóan bővülnek és ismerve az ipari termelés minőségét, nálunk is meg kellene szigorítani a helyi műszaki ellenőrzések'.'. Emberünk lenne, de nincsenek műszereink. A hibákat pedig ránézéssel nem lehet megállapítani. Talán az év vége felé kapunk mérőműszereket és nem lesz olyan „peches” szériánk, mint a fehérgyarmati televízió esetében — 60 készülékből 40-et vissza kellett szállítani a gyárnak.

Az állandó munkaerőgondok, a termelékenységet csökkentő tényezők főleg a korszerűtlenségből, a telepek szétszórtságából adódnak.

— Idén, a 140-es létszám

több, mint fele kicserélődött. Tíz év alatt 35—49 tanulót

képeztünk ki. akikből ketten úgy maradtak a vállalatnál, ha irodába kerülhetnek. Kevés a törzsgárdatagunk, de ezt nem is csodáljuk, hiszen kik szeretnek szakmunkás létükre segédmunkásként dolgozni, vállalni a sok túlórát, vasárnap és ünnepnap nélküli heteket, hónapokat? Az iparvágányokon áru nem maradhat — éjjel-nappal üríteni kell a vagonokat. Mindehhez még hozzájárul az is, hogy hideg munkahelyen kell dolgozniuk.

A műszaki cikkek áruválasztéka az utóbbi időben jelentősen megnőtt, amit bizonyít az is, hogy a nagykereskedelmi vállalat jelenleg

6—7 ezer féle cikkel foglalkozik. Raktároznának még többet is, ha lehetne. Most azonban inkább arra kényszerülnek. hogy’ahol tudják, csökkentik a termékféleségek számát. Továbbra is megoldatlan az alkatrészek tárolása, megrendeléseikből például lassan „eltűnnek” a kerékpáralkatrészek. Lehet, hogy más cikknél is a visszafejlesztés útját választják? Egy bizonyos: gyors megoldást

nem tudnak találni és az is sokáig aktuális kérdés marad: vajcn mikor éri utói magát a kereskedelem?

Balogh Júlia

Kein ••véletlen** balesetek

Szomorú szemű emberek ülnek a folyosón, halkan beszélgetnek. Csak félmondatok csereinek gazdát arról, ki milyen testrészén, hol és mikor sérült meg. A mátészalkai ember azt közölte, hogy autójával ütközött fának, a lába több helyen eltört, a bordái is megsérültek.

Megyénkben riasztóan nő a balesetek száma. Ezt ott, az Állami Biztosító orvosi rendelőjének előterében minden héten szerdán le lehet mérni. Rokkantsági felülvizsgálatra, elbírálásra minden szerdán öten-heten jelentkeznek, az egyszerű balesetek száma hetenként 30—40 ember. Nagymértékben nőtt és növekszik a közúti balesetek száma is. Két éve, hetenként ha egy baleset történt, most 4—5 és mind súlyos.

A balesetek többsége elkerülhető, mert sem az ipar és mezőgazdaság fejlődése, sem pedig a magán személygépkocsik számának rohamos növekedése nem lehet indok arra, hogy évente több százan megrokkanjanak. A baj ott van, hogy a technika fejlődéséhez mérten elmarad az emberek szakmai, elméleti felkészülése, felkészítése. Gyakran hiányzik a körültekintés. az emberek fegyelmezetlenül és figyelmetlenül dolgoznak, közlekednek.

Két eset a sok száz balesetből ezt messzemenőkig igazolja.

Miért rokkant meg Sz. István karbantartó lakatos, a Nyírbátori Faipari Vállalat mérőlécüzemének dolgozója. Egy húszmilliméteres lemezt

fúrt és ebben a munkában egyik, villanyszerelő társa segítette. A lemezt nem rögzítették előírásszerűén, kézzel tartották. így miután a fúró áthaladt az acélszalagon, megpörgette azt és Sz. Istvánnak bevágta tenyerét. A baleset következtében a karbantartó lakatos tenyerét kétszer kellett operálni, de így is jobb kezének mutatópjja elmerevedett, elsorvadt, Sz. István rokkanttá vált.

A másik baleset egy 16

éves kislánnyal történt. Az

Apagyi Állami Gazdaságban dolgozott az elmúlt év őszén, s azzal bízták meg, hogy egy kiborult láda almát szedjen fel. Amíg a kislány az almát szedte, a közvetlen közelében lévő raklapokra rakott almát egy villástargonca felemelte. A ládahalmaz megbillent és P. Magdolnára zuhant. A súlyos ládák összezúzták a lányt, s jobb és baí oldali combnyaktörést szenvedett.

A balesetet szenvedettek több mint egy év távlatából úgy ítélik meg; az eset „véletlen” volt. Mindkét véleménnyel vitába lehet és kell is szállni. Sz. István esetében a felületesség volt az, ami végső soron 15 százalékos rokkantságot idézett elő.

Az SZTK, az Állami Biztosító a balesetet szenvedett dolgozókat jogaiknak megfelelően igyekszik ellátni, illetve kárpótolni. Mindez azonban a megtörtént baleseteket nem teszi semmissé.

(s. e.)