Kelet-Magyarország, 1972. október (32. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-31 / 257. szám

W at. yZUffTpcr. ** i n_\r * r--r K ^ f. obm MINISZTERTANÁCSI RENDELET a képviselők munkájának támogatásáról A Tanácsok Közlönyében megjelent a Minisztertanács határozata az államigazgatá­si szervek feladatairól az országgyűlési képviselők te­vékenységének támogatásá­ban. A határozat rámutat: az ©rszággyűlési képviselő hi­vatását gyakorolja, amikor a választók közérdekű ügyei­ben az államigazgatási szer­veknél eljár, illetőleg ami­kor e szervektől tájékoztatást kér. A képviselő azzá' a te­vékenységével. hogy felhívja az illetékes szervek figyel­mét a törvénysértő, vagy bürokratikus intézkedések­re, elősegíti az államigaz­gatási szervek munkájának megjavítását és a szocialista törvényesség érvényesítését. A határozat hangsúlyozza to­vábbá: a közérdekű ügyek­ben eljáró képviselő az ál­lamigazgatási szerveknél ar­ról tájékozódik, hogy azok a jogszabályok szellemében jártak-e el, illetőleg ha az ügyhen mérlegelési jogkör­ben kellett dönteniük, a szo­cialista humanizmus köve­telményeinek megfelelően, a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdeket kellően ösz- szehangq}va foglalkoztak-e az üggyel. Az államigazgatá­si szerv — ha képviselő fordul hozzá valamely ügy­ben — nem tagadhatja meg az üggyel való foglalkozást. A képviselő által — e mi­nőségében — tett bejelentés és javaslat tárgyában lehe­tőleg soron kívül, de legké­sőbb 8 napon belül 3 hatá­lyos jogszabályok keretei kö­zött kell 'intézkedni. Ha a képviselő az ügyben illetékes szervhez fordult, a szükséges intézkedést az illető szerv te­szi meg. Ha az ügy megvizs­gálása. illetőleg érdemi elin­tézése a szerv felügyelete alatt álló intézmény hatás­körébe tartozik, az ügyet oda kell irányítani és az elinté­zést ellenőrizni kell. Ha az intézkedés más államigazga­tási szerv hatáskörébe tar­tozik, ahhoz a szervhez kell az ügyet megküldeni, az ügyben érdemben intézkedő szerv vezetője köteles arról a képviselőt haladéktalanul értesíteni. A képviselőt az illetékes államigazgatási szerv vezetője, vagy helyet­tese — a tanács hatáskörébe tartozó ügyben az illetékes tanács elnöke, vagy a vég­rehajtó bizottság titkára — személyesen és soron kívül köteles fogadni. Ha a képvi­selő — plygn ügyben, amelynek rendezése a ta­nács hatáskörébe tartozik — 3 tanácsüléshez fordul, a ta­nács végrehajtó bizottsága dönt abban a kérdésben, hogy azt a tanácsülés elé kell-e terjeszteni. Ebben az esetben is az eljárásra az előző rendelkezéseket kell alkalmazni, a képviselőnek a választ a tanácselnök adja meg. Kitér a határozat az ál­lamigazgatási szervek fel­adataira az országgyűlési bi­zottságok tevékenységével kapcsolatban. Többek köpött hangsúlyozza: az országgyű­lési bizottságok ülésein tett javaslatokkal kapcsolatban az ülésre meghívott minisz­terek és országos fiätgskörü szervek vezetői kötelesek ál­lást foglalni. Ha erre az ülé­sen nincs lehetőség, az ál­lásfoglalást 30 napon belül közük a képviselővel és a válaszról egyidejűleg az il­letékes országgyűlési bizott­ság elnökét is tájékoztatják. BEFUTOTT AZ OÁZIS Susinka fehér almából MÉK-újdonságok megyénkben A Szabolcs-Szatmár megyei Mezőgazdasági Termékérté­kesítő Szövetkezeti Közös Vállalat almatárolóiban és exporttelepein korábban Idényjellegű termelés volt. Ez azt jelentette, hogy csak a zöldség- és gyümölcsszezon kezdete után tudták foglal­koztatni a dolgozók nagy többségét. Ma már azonban a csúcstermelés 2600 dolgo­zója a „holtidényben” is munkalehetőséget kap a zöldség- és gyümölcsfeldol­gozó ipari üzemekben. A Nyíregyházi Almatáro­lóban és a vásárosnaményi exporttelepen lévő aszalóüze­mek a zöldségfélék és az al­ma szárításával adnak mun­kalehetőséget. A két üzem­ben szeptember elsejétől fe­hér almából készítenek su- sinkát, melyet exportra szál­lítanak. A tavalyi évhez ha­sonlóan az idén is a Szov­jetunió rendelt az aszalt áll­mából 25 vagonnal. Az ex­portfeladatot december 31- ig teljesítik a MÉK dolgo­zói, ekkorra szállítják le a kért mennyiséget. Sajnos a belföldi üzletekben nem ta­lálkozhatunk a rendkívül sok vitamint tartalmazó és ízletes aszalt almával, első­sorban magas ára miatt ki­csi iránta a kereslet. A zöldségfélék közül sárgaré­pát. petrezselymet, és burgo­nyát szárítanak — kizárólag konzervipari célokra. Az almaié- és sűrítőüzem október elsején kezdte meg termelését. A 70 százalékos almasürítmény iránt külföl­dön van a legnagyobb ér­deklődés, minden mennyisé­get megvásárolnak a meg­rendelők. Az idei szezonra 100 tonnás igénylés érkezett a nyugati qrszágokból, első­sorban Ausztriából és az NSZK-ból. A sűrítmény a hazai piacra az Oázis üdítő ital formájában kerül. Az Oázis egy év alatt befutott, országos pályázati díjat nyert, s Szabolcson kívül — 3 Dunántúl kivételével — valamennyi megyében kap­ható. A pasztőrözéssel ké­szült üdítőből fokozzák a gyártást, a következő évben 10 millió üveggel kerül for­galomba. A sűrítőüzem má­sik két termékéből, az al- mahorból és a vermutból 3—4 ezer hektolitert készíte­nek — hazai fogyasztásra. Az idén azonban a MALIM- PEX Külkereskedelmi Válla­lat exportszállításra kért mintát a MRK-től, s ameny- nyiben a külföldi országok­nak is megnyeri tetszését, jövőre az országhatáron túl­ra is eljut az almabor és a vermut. Demecserben tartósitó- üzeme van a MÉK-nek, itt csemegeuborkát, paprikát, vegyes vágottat és savanyú­káposztát készítenek. A cse­megeuborkából 5 vagopnal az NDK-ba exportálnak, sa­vanyúkáposztából pedig 60 vagonnal a Szovjetunióba. Az exportra is tefmelő üze­mek mellett a szeszfőzdé­ben, a ládagyárban és a jéggyárban jutnak még munkalehetőséghez a holt­idényben a vállalat dolgozói. (b. d.) Vasutasvírosi változások Mozaikok Záhonyból Pedagógus képzőművészek kiállítása Nehéz Záhonyról vasuta­sok nélkül beszélni, hiszen nincs olyan család, melynek legalább egy tagja ne MÁV- dolgozó lenne. A vasutas­városként emlegetett nagy­község talán éppen ezért gyorsan fejlődik, a „nagy cég” igyekszik dolgozóinak kényelmesebb életkörülmé­nyeket biztosítani. Mellétjük azonban jócskán hárul fel­adat a községi tanácsra is. Ez a kettősség jó, de néha érdekes lényekben nyilvánul meg. Záhonyi mozaikként ezekből emeltünk ki néhá­nyat — gondokat és örömö­ket, melyek most annyira jellemzők a községre. I ASZFALTOS JÁRDA — I PUMPAKÜT ______________ Az Alkotmány és a József Attila utca keresztezik egy­mást. Az egyik a MÁV-te- lepröl vezet — széles, tiszta aszfaltos járdával. A másik, a községi — keskeny, beton­járda. Az ellentét élesen mu­tatja, kinek mennyire telt. Hasonló a helyzet a közmű­vesítésnél is. A MÁV-telep minden lakásába bevezették a vizet, a község többi ré­széin pumpakutakról hord­ják. Ha minden jól megy, gondos gyűjtögetéssel és ta­karékoskodással 1974—75-re már vízvezetékes lakásokról beszélhetünk Záhonyban. [ ÜZLETHÁLÓZAT Egy évvel ezelőtt még 3p- kat panaszkodtak a záhp- nyiak — nipcs hús, nincs zöldség és megfelelő válasz­tékban élelmiszer sem> vagy ha van is, nagyop keyés. Ma már jórészt megszűntek az ilyen jellegű gondok. Idén adták át az új, nyolc és fél milliós költséggel épült ABC- áruházat. A régi helyén pe­dig kisáruházat nyitottak — ruházati cikkeket és cipőt árusítanak itt. Az üzletháló­zat rendezésével külön szak­boltokat, zöldségeseket ala­kítottak ki. Választékot és tele polcokat mindig talál a vásárló. A boltvezetők sze­mélyesen intézik a megren­deléseket. Hetente túráznak — partnereik, az iparcikk kis­kereskedelmi, az ÁFÉSZ és az élemiszer kiskereskedemi vállalatok. 1 SZOLGÁLTATÁS A szolgáltatótevékenység kiszélesítéséi ez évben sem tudták megoldani. Szűk he­lyiségben dolgozik a GELKA, a Patyolat, a cipész és a fod­rász. A javítási idő emiatt hosszú, a felszerelés elavult, így az emberek még akkor is jobban járnak — legalábbis időben — ha Kisvárdára visznek tisztíttatni egy öl­tönyt. Az üzlethálózatról csak beszéljek — az alagsor­ba kerültek volna a szolgál­tatók, az emeleten pedig hat lakást alakítottak volna ki. A tanács 1 millió 600 ezer forintjához azonban nem „társult” a GELKA kivételé­vel egyik részleg sem. I GENERÁCIÓK I TALÁLKOZNAK Kuriózumként emlegetik' és ha teljesen elkészül, nem kis büszkeséggel mutatnak a vendégeknek Záhonyban egy 600 négyzetméteres beépített területet. Uj épületek sora­koznak itt, lakóik jelenleg bölcsödések, óvodások és ál­talános iskolások, pár év múlva csatlakoznak hozzá­juk a legidősebbek, a középiskolások. Ha lép­niük kell egyet a felsőbb osztályba, a megszokott kör­nyezet marad, csupán az ~"1 1 Első díj trufáLárt Értékelték a néprajzi és honismereti pályázatot Az országos néprajzi és nyelvjárási gyújtőpályázat keretében hirdették meg idén huszadszor a néprajzi és hon­ismereti megyei pályázatot. Az értékelés befejeződött, az ünnepélyes eredményhirde­tésre a múzeum költözése mi­att nem kerül sor, így a pá­lyázók postán kapják meg az írásbeli értékelést, valamint a nyertesek a díjakat. összesen 21 pályázat érke­zett a múzeumhoz, 14 egyéni gypjtő és egy szakkör — a Rohodí Általános Iskola hon­ismereti szakköre — munká­ja. A megyei pályázaton az el­ső díjat a pátrehai Bodnár Bálint kapta három rpunká- jáért, de különösen azokért a trufákért — így nevezik a tréfás mesédet —, amelyeket saját igaz történeteiből állí­tott össze 1500 lapon. Máso­dik díjas dr. Béres Józse' munkája aki a kisvárdai Uj Élet, majd apnak utódja, a Rákóczi Tsz történetét össze­foglalva közli a mezőgazda­ság szocialista átalakulásának útját. Felemelt harmadik dí­jat kapott dr. Gyarmathy Zsigmond: Vásárosnamény és Vidéke Áruforgalmi és Fo­gyasztási Szövetkezetének története című munkájáért. Ugyancsak harmgdik díjps a kocsordi Máté Miklósné fel­dolgozása a község temetke­zési szokásairól. Munkájához egy tükörkendöt (halottas- kendőt) és egy fekete szedett csíkos abroszt is mellékelt. A negyedik helyezést Juhász Tiborné Tuzsér község kultu­rális fejlődéséről szóló mun­kája nveFte. az ötödik díjat nem adták ki. Hatodik Óbis Gyula négy különböző jelle­gű pályázatával, közös ben­nük. hogy valamennyi Tarpa életével foglalkozik. Külön kategóriában ériékel­ték az ifjúsági pálvamüyeket. Felemelt első díjat kapott Kálmán Ev’kö miskolci gim­nazista a ..Népi gvógyítás a Tiszaháton” című munkájá­ért. A gyógynövények szedé­sétől, szárításától a sebek gyógyításáig, a bőr, a moz­gás- és légzőszervi betegsé­gek népi gyógyításával fog­lalkozik. A rohodi iskolai szakkör folytatja a község népi hiedelemmondáinak gyűjtését és feldolgozását, ezért kapták a második díjat. A harmadik díjas Faragó Klára arról számol be, ho­gyan töltötték el az estéket ré­gen Kisvarsányban. Feldol­gozza a dörzsölő, a fonó, a tengeri hántás, a tollfosztás, a lekvárfőzés, és a falusi bá­lok népszokásait. Harmadik díjas még Glück Gábor és Rostás Sándor közös munká­ja Csaroda—Tákos Uj Élet Tsz-e gazdálkodásának törté­netéről. A díjazott munkákat orszá­gos zsűri elé küldik, ahol megfelelő színvonal esetén egészítik ki magasabb összeg­re a megyei díjakat. (be) — Benedek kartársat a mai nappal lányosítjuk — lepték meg a kopaszodó, negyven felé ballagó segédkönyvelőt női munkatársai. Az osztályon ugyanis nyolc nő dolgozott és mindössze egyetlen férfiú, fent nevezett Benedek kartárs. Fiusítani ugyan lányokat szokás, férfitársaságban, de hát egyenlőség van, miért ne tehetnék meg ezt az asszo­nyok is? — gondolta Bene­dek és örült az ügynek. Eddig suttogtak, nevetgéltek a -háta mögött, ezentúl bevonják a varázskörükbe, hallhatja a titkaikat. Ha alaposan kiis­merte őket, lesz még alkalma bebizonyítani közülük vala­melyiknek. hogy legény ő a talpán. így morfondírozott lánnyá avatása napján. Kilencen lépkedtek egy presszó felé, hogy ott ünnepé­lyesen beavassák Benedeket. A ruhatárnál meg is kezdő­dött a beavatás azzal, hogy ő gyűjtötte össze a nehéz női kabátokat és szuszogva cipel­te valíi>Tteppyit a ruhatárba. A töpbi asszonytárs már el­foglalta az összes fellelhető széket. Benedek az asztal sarkánál toporgott egy ideig, a többiek rá sem hederítettek. Megunta az ácsorgást. felfor­dított egy papírgyűjtőt és azon nyomorgott az asztal épületeket váltogatják há­rom-, hat- és l| éves ko­rukban a gyerekek. A meglévő bölcsődéhez és az óvodához ez évben kap­csolódott az általános isko­la. A régiben már nagyon szűkösen fértek el a gyere­kek — 650-en voltak a 300-as létszámhoz. Az új is csak négytantermesnek indult, de sikerült ,,kiverekedniük” a 8 tantermes modern iskolát. A „kombinál” csak akkor lesz teljes, ha a középiskolát is befejezik. Erre azonban még várni kell — a tervek szerint 1975 végére készül el kollégiummal együtt. így, bár ideiglenesen, de meg tudják oldani a Szeged­re járó gyerekek problémá­ját ís. A Szegedi Gépészeti Technikumba }50—160 tanu­ló jár Záhonyból és a kör­nyékről. Ez nemcsak a szü­lőknek okoz elsősorban anyagi kiadást, hanem na­gyon fárasztó az iskolások­nak is. Az 1973—74-es tan­évben azonban már itthon tanulhatnak a diákok. Az általános iskola két tanter­mében kihelyezett osztályok indulnak. Nyíregyházi és debreceni tanárok veszik át az oktatást, a kollégiumot a MÁV-telepen rendezik be. Balogh Júlia Vándorkiállítás nyílt Nyír­egyházán a Móricz Zsigmond Színház emeleti galériájában. A nyírbátori művelődési központ pedagógus képzőmű­vész stúdiója idei őszi kiállí­tásán a nyírbátori Báthori István Múzeumban rendezett tárlat után ugyanazzal az anyaggal most a nyíregyházi kpzönség előtt mutatkozik ti, Az október 29-én nyílt kiál­lítás következő állomása a debreceni pedagógus műve­lődési ház lesz. Tizenhét tanár és nyolc fő­iskolai hallgató 34 képe — ennyi a kiállítási anyag. A Nyíregyházán és a me gye különböző községaiben dol­gozó kiállítókon kívül deb­receni, szegedi, mohácsi, sá­rospataki pedagógus kép ó- rpűvászek munkái is szere­pelnek. Megnyugtató, hogy bár különösen kiemelkedő munkák sem hívják maguk­ra a figyelmet, dé az átlagos színvonal alatti képek sem kerültek ebbe a válogatásba. Újszerűsége miatt a szegedi Szűcs Árpád Japán akác i—Ifi. és Tóparton című ké­pei keltik fel az érdeklődést, valamint a nyírgyulaji Sá- rosi Attila Fiúportré-ja egy cigányfiúrql. A kiállítás november 4-ig tart nyitva. Szovjet filmek ünnepi bemutatója A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom tiszteletére a szovjet filmek ünnepi be­mutatóit rendezik meg me­gyénkben. November 2 és 7 között 13 filmalkotást láthat a szabolcsi mozikba járó kö­zönség. A nyíregyházi Krúdy moziban november 2—5-ig a nagy orosz zeneszerzőről, a Csajkovszkijról készqlt két­részes, színes, szélesvásznú filméi vetítik. A főszereplő Szmoktunovzskij. Igor Talan- kin — a Messzi üteg és Az élet kapujában Című alkotá­sok rendezője — hű képet festett a műit századi Féter- várról, annak művészi életé­ről. Nyikolgj Rubinstein, Túr. genyev alakja is jelentős sze­repet kap a filmben. Csaj­kovszkij csodálatos melódiái, a zongoraversenyek, szimfó­niák, operák és balettek részletei csendülnek fel a filmben. A színes, zenés, két­részes romantikus szovjet életrajzfilm Csajkovszkij há­nyatott, kalandos, sok meg­próbáltatással teli életén ke­resztül korhű képet ad az oroszországi és európai viszo­nyokról. megyénkben ß A szovjet* filmek ünnepi bemutatójának másik kiemeL kedő alkotását november 8— 8-ig vptítik a Krúdy moziban, a címe: ,,A katona visszatért a frontról”. Szergej Antoqov elbeszélése nyomán Vaszilij Sukíjin írtg, a rendező: Nyi­kolaj Gqbenko. Kiemelkedő alkotás, arqcly érzelemgaz­dagságával messze többet nyújt, mir»t általában a há­borús témával foglalkozó fil­men. A szovjet filmek megyei ünnepi bemutatóin Csenger- ben, Fehérgyarmaton, Kis­várdán, Mátészalkán, Tiszáin­kon, Ujfehprtón, Baktalóránt- házán, Nyírmadán, Dombrá- don, Ibrányban, Kemeesén, Kántorjánosiban és Nagy- ecseden a következő alkotásod kát láthatja a szabolcsi kö­zönség: Meglepő fordulat, A katona visszatért a frontról, Lövés a lángokból, Viharos alkonyat, Bűnügyi nyomozói, Salud Marija, Ragyogj, ra­gyogj csillagom, Az első ta­nító, a Patyomkin páncélos, Mindez az embereké marad, a Különleges kiállítás és az Auróra. Lónyositás végén. Kíváncsi volt mi az a téma, mely ennyire leköti az asszonyok figyelmét. Kardos- né volt az előadó, s azon me­ditált. hogy viselje-e majd új férje nevét, vagy maradjon-e a megszokottnál. A többiek azon a véleményen voltak, hogy a név maradjon. Ga- lambosné lakonikusan úgy nyilvánította ki véleményét, hogy teljesen mindegy, mert szerinte egyik olyan, mint a másik. Szép sütemények, is­mételgette, miközben egyszer­re két rigójancsit falt fel. Azután sorra vették a fér­fiak erényeit és hibáit. A jó tulajdonságokkal hamar vé­geztek, sőt azt a néhány fér­fiúi erényt, melyeket megem­lítettek, a nők számlájára ír'ák. „Az én Bandim nagy zsivány volt, olyan, mint a többi, de én megszelidítettem. Ma már olyan kezesbárány, hogy lóhúst lopna értem az oroszlánketrecből” — állapí­totta meg büszkén Sáfárné. A hibák, férfiúi vétkek fel­sorolása végtelen program­nak tűnt. Részletesen ele­mezték a bűnöket, ügyet sem vetve az asztal végén piros füllel szorongó Benedekre. — A házi munkában nem szívesen segédkezik egyik sem, de ahhoz van kedvük és idejük, hagy alkalmi nőcs- kékkel presszózanak. Mint az a vén kecske ott a sarokban azzal a miniszoknyással. Ezután a sarokban ülő pá­rocska mustrálgatása és sza- pulása volt a program. A vén kecskének titulált erőteljes férfi felállt és a mellékhe­lyiségbe suhant. Benedek, hogy valahogy kimutassa szolidaritását a férfitárssal, szintén utánaeredt. Ahogy belépett kapott két pofont a kecskétől. Ha még egy meg­jegyzést hallok, vagy átnevet a menyasszonyomra, prézlire verem — szóit és sebtiben új­ra felpofozta az ámuldozó Be­nedeket. Visszatérve az asztalhoz már nem is figyelt arra melyik férfiúi erény, vagy bűn latol­gatásánál tart a társaság. Állkapcsát szorongatva arra gondolt, lám milyen hamar eléri a végzet azt, aki ott­hagyja a férfiak zászlaiát. Holnap kéri is visszaminősí­tését, mielőtt nagyobb csapás éri lányosított mivoltában. A számlát — férfias gesz­tussal — természetesen ő fi­zette. Altai Pál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents