Kelet-Magyarország, 1972. október (32. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-29 / 256. szám
W72. oktőber 29. RütÉT-MAGYARORSZAO 9. oMaf Ötlet és tapasztalat akad %íreg:iháEÍ nevelők lakásgondjai Ruha, gépkocsi, ajándék — külföldről lit és miért kell megyámolni ? A mérnöktanár, akit csak nehezen sikerült Nyíregyházára a Kossuthba csábítani, hosszú Ideig Kisvárdáról járt a megyeszékhelyre tanítani. Felesége közben Pátrohán oktatta a gyerekeket. Re. mélték, a lakásgond egyszer csak msgoldódik. De nem mozdult semmi. Amikor kiderült, hogy gyermekük is van útban, még az ígért albérletet is lemondták. Az eredmény: a mérnöktanár elment egy várdai üzembe. Helye üres. Egy fiatal pedagógusházaspárt keresek fel otthonában. Ami azt illeti, furcsa valami ez a fürdőszobából kialakított „összkomfort”. Mert mi más az, ha az ember lakószobájában is van vízcsap? Amit ezért fizetnek, horribilis. Letagadják. Mert véletlenül megtudja a főbérlő. Aztán ez sem lesz. A kérdésre mindig csgk annyit mondanak, amennyi bért a rendelet előír. Látom, tudatosan beszélnek mellé. Egyedülálló legényember K. Z. tanár. Ittmaradt, mert tetszik neki Szabolcs. Lakásra kilátása nincs. Albérletet kapott. Látogatót nem fogadhat. Nem szeretik, ha későn megy haza. Amikor kivette, a 700 forintos helyiséget, abban szép perzsaszőnyeg, jó bútor voll, erős lámpa a mennyezeten. Közben a perzsát kivitték. (Jön az esős évszak, kár lenne tönkretenni.) A lámpáról le. került a bura. (Sötétít, így jobban lát, kedves!) A falon leragasztották a konnek. tort. Minden kommentár nélkül. Jobb falun, mini a megyeszékhelyen Statisztika bizonyítja, hogy Szabolcs-Pzatmár megye községeiben a nevelők lakáshelyzete lényegesen egyszerűbb gond, mint Nyíregyházán. Eddig az elmúlt években ezer család kapott pedagógus építési kölcsönt, sokuk számára a tanácsok biztosítanak megfelelő lak. helyét, több vásárlás Is történt. Évente 120 nevelő jut most is falun kölcsönhöz, de •még a másik két városban — Kisvárdán és Mátészalkán — is van évi 5—5 lehetőség ilyen- segítségre. A 'kölcsön elől azonban a megyeszékhelyen dolgozók el vannak zárva. A rendelkezés kíméletlen, következetes, ki nem játszható, könyörtelen Talán jellemző a különbségek érzékeltetésére egy szám: a megyében — falvakban — az elmúlt évben 157 olyan pályázatot hirdet tek meg pedagógusi munkakörre. amely mellé lakást is felkínáltak. Nos ilyen Nyír. egyházán nem fordult elő. ftevef kpl' a'lni a ;yert*kiiek Az albérletben, mostoha lakáskörülmények között élő tanító és tanár gondja így i a megyeszékhelyen már- má' úgv tűnik. meeo'Ohatat. lan De valóban az? Ha az ember elmeev égerbe, ott a városban, a városi nevelők részére épült 12 lak ’ sós házat lát Pzninokor ”0 lakás*"-! érzete húzta1' az ottan' ne .dagógusoknak Ha ott sike lült z A kérdést, hogy miként, Oláh Gábornak, a pedagógus-szakszervezet megyei tit. kárának szegeztem, aki járt mindkét helyen. Felelet he. lyett elővesz egy levelet, amelyet 1972. március 15-én intéztek a megyei tanács el. nökhelyetteséhez, leírva ebben a járható utat, a módszert, ami lényegében pofon egyszerű. Az OTP vezérigazgatója vállalta, hogy egy lakás építéséhez 90 ezer forintos kölcsönt tud adni. Ehhez az OTP megyei fiókja is csatlakozott, mondván, 30 ezerig ők is állják a cehhet. Nem maradt más hátra, mint a megyei tanács állásfoglalása, hogy a lakásonkénti 20 ezret tudja-e adni. Mert ha igen, ám együtt is van a 140 ezer, ami éppen annyi, mint a falusi pedagógus építési kölcsön, erre nincs megszorítás. Azaz lehet Nyír. egyházán is használni. Jóllehet alig egymillióról volt szó, a válasz lakonikusan rövid volt: megkezdődött a költségvetési év, majd szóljanak, ha kezdődik az új. Nos, most szólunk, hiszen küszöbön 73. És tegyük hoz. zá, miután minden korrekt, szabályos, jogszabályszerű és gyorsan intézhető, csak nevet kell találni neki, és már. is biztathatják a várakozókat. Ki a munkáltató? Van még aztán egy különös gond, ami elsősorban a pedagógus házaspároknál jelentkezik. Ott, ahol vagy a Heten ültek a vádlottak padján és közülük négyen még be sem töltötték 18. évüket. Miért? Mert meg akarták mutatni, ki a legény a faluban, Ujfehértón. Igaz, volt köztük Olyan is, mint a 48 éves Sarkadi Imre, aki először 13 évet ült több emberen elkövetett szándékos emberölésért, aztán mikor kiszabadult,, akkor garázdaságért, vagy az elsőrendű vádlott, F. Mihály aki még nincs 18 éves, de másfél év börtön már áll mögötte. Az ok, amiért a napokban bíróság elé kerültek, bármilyen hihetetlenül is hangzik : a zene. Igaz, nem komoly zenéről van szó, csupán arról, hogy kinek játsszon a zenekar. így kezdődött: Kiváló címet ünnepeltek a Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat újfehértói kirendeltségének dolgozói az újfehértói Szabolcs étteremben. Néhányan már jól beittak és átmentek a szemközti cukrászdába. Ott telepedtek le egy üres asztalhoz. Egy másik asztalnál ült E. Zoltán 16 éves, S. László '5 éves és V. András 17 ■vés fiatalember Vét idősebb íozzá'artozójukkal. A cuk- íszda első helyiségében is voltak hárman: F. Mihály 17 éves fiata’ember, Sarkadi Imre és Hilóczki László 24 éves fiatalember, aki már ■■gyszer lopásért volt börtön. •>en. E. Zoltán társasága és a iomszédos asztaltársaság ’lváltva rer>J 'ek számokat i zenekarnál — mint az 1 ittas embereknél gyakran I előfordul — összevesztek. férj, vagy a feleség vállalat, nál dolgozik, ott könnyen lehet érvelni azzal: ám segítsen a gazdálkodó szerv, a termelőüzem a maga módszereivel. Igen ám, dé ki a pedagógus munkáltatója végső soron? A szónoki kérdésre érdekes válaszra bukkantam. , Nem a hivatalos meghatározások között, hanem egy Hajdú-Bihar megyében született íráson. Címe: a megyei tanács működési szabályzata. Ebben van egy említésre méltó passzus, amely félreérthetetlenül és egyértelműen intézkedik: a fejlesztési alapnál jelentkező többletbevételekből a tanácsi dolgozókkal, az intézmények alkalmazottaival egy elbírálás szerint a nevelőknek is lehet adni építési köl. csönöket. Élnek is vele. Megoldások tehát kínál, koznak. Sőt mi több: a haj- | dúi példa részletes ismertetése itt, a megyében is megtalálható. Az egri és szolnoki tanácsok szívesen adják át költségmentesen a felépült házak terveit, hogy azokat adaptálhassák. A lehetősége, két kutató párt-, tanácsi és szakszervezeti vezetők rengeteg személyes tapasztalattal rendelkeznek. Most már egy kell csupán: mielőtt a jövő évi költségvetéseket tervezik, tervezzék ezzel egy időben a jövő nemzedéket formáló pedagógusok lakásgondjának megoldását is. Nem rossz befektetés. hogy kinek a száma következik. E. Zoltán és Ancsán József — a másik asztal szóvivője — felálltak és a terem közepén mondogatták egymásnak „véleményüket”, S. László és V. András pedig közrefogták őket, hogy An- csánt megfélemlítsék. Eíkkor érkezett oda Dudics János 29 éves útépítő fiatalember, aki Ancsán védelmére kelt, méghozzá úgy, hogy mielőtt bármit is mon. dott volna, akkorát ütött E. Zoltán testvérének, hogy az nekiesett S. Lászlónak, aztán felborítottak egy asztalt és összetörték a rajta lévő poharakat, hamutartókat. A cukrászdában zárórát rendeltek , el, így akarták megakadályozni a további verekedést. Sikerült is mindkét társaságot kitessékelni, aztán az útépítők a közelben álló gépkocsijuk felé igyekeztek, az újfehértóiak meg utánuk. De nem ám üres kézzel! Sarkadi Imre először egy vasrudat kerített. azt odaadta F. Mihálynak, ő maga pedig egy vasvillával ment az idegenek után. A többiek sem maradtak tétlenül: Hilóczki. S. László és V. András pedig egy karót szereztek, E. Zoltán pedig egy fasuhángot tört le és azzal indultak megtorolni az őket ért sérelmeket. Amit a kocsinál rendeztek. az túl egyoldalú volt, hiszen az útépítők csak kézzel tudtak védekezni a karók. a vasrúd és a vasvilla ellen. Heten sérültek meg, Az áru és a vám amolyan ikertestvérek, s amió'a csak nemzetköz kereskedelem létezik, az országhatárokon mindig találkoznak. Az országok jelentős része, elsősorban azok, amelyek tagjai a GATT-nak és aláírták az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezményt, ma is azt vallja, hogy az áruk nemzetközi kereskedelmét adminisztratív eszközökkel nem szabad korlátozni, a forgalom szabályozását vámokkal célszerűbb megoldani, Magyarország, amely már korábban kifejezte készségét az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezményhez való csatlakozására, 1968 óta a tőkésországokkal folytatott kereskedelmében nem alkalmaz ' imoortkontingenseket, amelyek korábban meghatározták a magyar piacon értékesíthető külföldi áruk meny- nyiségét, ehelyett vámokkal igyekszik a forgalmat — a népgazdasági és a kereskedelempolitikai érdekekkel összhangban — szabályozni. Kedvezményes vagy maximális Melyek ezek a népgazdasági érdekek” Köztudott, hogy összes behozatalunkban az alapanyagok dominálnak, ezek iparunk számára nélkülözhetetlenek. Éppen ezért a tőkésországokból • származó alapanyagokat sem terheljük vámmal, avagy csak néhány százalékos a vámtarifájuk. Az iparcikkeknél, a beruházási javaknál már más a helyzet, ezeknél a termékeknél egyebek között i hazai ipar védelmére is tekintettel kell lennünk. Az ipari termékek vámtarifái., ezért- magasabbak és cikkcsoportonként is — pl. félkész terrr ék, gép, fogyasztási cikk '— eltérőek. — A vámok nemcsak a behozatal áruösszetételére hatnak. Köztudott, hogy árucsere-forgalmunk nagysága, értéke tőkésországonként különbözik. hármat közülük mentővel kellett a nyíregyházi kórházba szállítani. Ki tudja meddig tartott volna a verekedés, ha az étterem vezetője és a két pincér beavatkozása véget nem vet az egésznek. A nyíregyházi járásbíróság F. Mihályt’ 1 év és nyolc hónap szabadságvesztésre ítélte — a fiatalkorúak börtöné, ben kell letölteni — és egy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Sarkadi Imréi 2 év 10 hónap fegyházbüntetésre ítél« és 3 évre eltiltotta a iözügyek gyakorlásától, Hilóczki Lászlót 10 hónap szigorított börtönre, E. Zoltánt 6 hónap, V. Andrást 5 hónap szabadságvesztésre ítélte, amelyet a fiatalkorúak fogházában kell letölteni, S. Lászlót bírói megrovásban részesítette, Dudics Jánost pedig 3 hónap börtönre ítélte. Az ítéletet az ügyész, a vádlottak és védőik tudomásul vették, csak Dudics János és védője fellebbeztek enyhítésért. A többi ítélet jogerős. Ezenkívül Sarkadi Imrét a bíróság kötelezte, hogy a büntetés ideje alatt kényszerelvonó kezelésnek vesse alá magát. Az ítélet meghozatalakor valamennyi vádlottnál sú. lyosbító körülményként értékelte a bíróság, hogy a megyében, de különösen Ujfehértón nagyon messzapo- rodtak az erőszakos jellegű bűncselekmények, F. Mihály és Sarkadi Imre esetében pedig azt is, hogy hasonló cselekedetért voltak már börtönben. (balogh) Kivitelünket nagymértékben befolyásolja, hogy partnereink milyen kereskedelempolitikát alkalmaznak, könnyítik, avagy nehezítik áruink bejutását piacaikra. A velünk szemben érvényesített kereskedelempolitikára mi is a vámok révén reagálunk, s ennek megfelelően a kedvezményes, vagy a maximális vámtételeket alkalmazzuk áruikra. S miután a vám a belföldi piacon belekalkulálódik a behozott termék árába, nyilvánvaló, hogy külkereskedőinket és az importáruk hazai felhasználóit ez a tény beszerzéseiknél nagyon is befolyásolja. Vagyis: abban az országban vásárolunk többet, amely a mi exportunkat — kölcsönösségi alapon — vámkedvezményekben részesíti. Divatáru Afrikából A vámok gyakorlati alkalmazásának érzékeltetésére érdemes utalni arra, hogy a divatáruüzletekben gyakran találkozhatunk a világ különböző részeiből importált ruházati termékekkel, amelyek között Afrikából és Ázsiából származók is akadnak. Az utóbbiak ára korántsem minőségi okból alacso- nyobb, mint például a francia, va«v az angol áruké, hanem alapvetően azért, mert Magyarország a fejlődő országok ipartermékeit különleges vámkedvezményben részesíti. Manapság nemcsak az áruk áramlanak hatalmas tömegben az országhatárokon át, hanem az emberek is, a nemzetközi turizmusban már százmilliók vesznek részt. A nemzetközi turizmust és utas- forgalmat is élénk árumozgás kíséri, mert az árarányok országonként eltérőek, amit a turisták világszerte . kihasználnak. Magyarország a turisták által behozott árucikkekre — meghatározott értékhatárokon belül — nem ró ki vámilletéket, az értékhatáron felüli árukra pedig általában 40 százalékos vámtarifát alkalmaz, amely árufajtánként változó; (A gyógyszerek és gyógyászati eszközök vámtarifája pl. 10 százalék.) A turisták által behozott áruk teljes értéke az évi 150 milliárd forintos belkereskedelmi forgalomhoz képest elenyésző, néhány árucsoportban — s épp ott, ahol a hazai és a külföldi árarányok eltérőek — azonban már Megyénk gazdag látnivalókban. A Felső-Tisza-vidék^ strand-, fürdőhelyekben, történelmi, irodalmi emlékhelyekben, műemlékekben és néprajzi értékekben bővelkedő tájegység. Szabolcs- Szatmár megyéhez tartozik közigazgatásilag, s földrajzilag magában foglalja a szatmári és a beregi Tisza- hátot, a Nyírség jelentős részét, a Rétközt, a Mézősé- get. Ezeknek a természeti és kulturális adottságainknak, közelebbről az idegenforgalmi lehetőségeinknek a feltárására és hasznosítására a tervszerű munka alig több, mint 6—8 éve kezdődött meg. S vanhak már utazási irodáink. idegenforgalmi hivatalunk épültek strandok, kempingek, szállodák, éttermek, alkalmas közlekedési hálózatunk is bővült. Ebből is látható, nagyon sok szerv érdekelt megyénk idegenforgalmának fejlesztésében. Mindezek hatására megyénk idegenforgalma az utóbbi években erőteljesen fellendült. Jönnek a vendégek, látják, csodálják értészámottevő. A ruházati cikkeknél például 17—20 százalék, a vegyes iparcikkeknél 3—4 százalék. Az utasforgalmi árubevitel vámkezelése egyes országokban — általában a fejlett tőkésországokban — enyhébb, mint nálunk, más országokban viszont sokkalta szigorúbb. Egy bizonyos: az utas- forgalmi vámok alkalmazásának nem az állami bevételek gyarapítása a célja — az évente befizetett vámilletékek összege jelentéktelen —, hanem az üzletelés, a spekuláció korlátozása. A vámrendelkezések egyébként sem gátolják a turizmust, a rokon- látogatást. Bizonyos, hogy előbb-utóbb további könnyítésekre is sor kerül, ennek azonban az a feltétele, hogy a fogyasztási cikkek hazai és külföldi árarányai — egyebek között a ruházati cikkeknél — közelebb kerüljenek egymáshoz. A spekuláció ellen A második Világháborút követő nehéz esztendőkben sokszor emberbaráti feladatot is teljesítettek a külföldről érkezett ajándékktildemé- nyek. Gazdasági helyzetünk azonban alapvetően megváltozott, az esetek többségében, az ajándékküldemények segélyjellege megszűnt, s ezért az" ilyen küldemények is általában vámkötelesek. Az ajándékküldemények vámtarifája differenciált, és méltányos. Bizonyos értékkereten belül továbbra is vámmentesek az ajándékküldemények: például nem terheli illeték a csecsemőholmikat, a piperecikkeket, a játék- és sportszereket, a könyveket, Akadnak azonbafi olyan nagy értékű küldemények is, — a személygépkocsik — amelyek már nem tekinthetők szokványos ajándékoknak, hanem a dolog lényegét tekintve 1500 —2000 dollárnyi érték határon való átjuttatását jelentik. Az ajándékküldemények vámkezelését egyébként az is bizonyítja, hogy a küldemények tartalma, az ajándékozás c/- ja a rokoni, vagy baráti figyelmességtől az árarányok eltérését kihasználó spekulációig terjed, s a valódi indítékot és célt — miután a küldemények tízezreiről 'Van szó — minden esetben aligha lehet felfedni. Alapjában itt is az indokolatlan anyagi előnyszerzés korlátozása a cél. keinket, amit e tájegység népe alkotott több évszázad és napjainkban. A hozzánk látogató hazai és külföldi "u-^ ristáknak megfelelő feltételeket kell teremteni itt-tartóz- kodásukhoz. Magyarul; be kell rendezkednünk a vendégvárásra. A turistákat vonzó területeket, az egyes idegenforgalmi egységeket azonban nem lehet egymástól elszigetelten fejleszteni, ezt a munkát csak együtt, összehangoltan lehet végezni. Szükség van tehát egy olyan szervre, amely ezt a sokrétű feladatot összehangolja. A megyei tanács és annak végrehajtó bizottsága kezdeményezésére az Országos Idegenforgalmi Tanács, jóváhagyásával alakul meg október 31-én Nvíregyházán a Felső- Tisza-V'dóki Idegenforgalmi Intéző Bizottság. A Felső-Tisza-vidéki Inté- Ző Bizottság az Országos Tde- genforgalmi Tanács irányítása alá tartozik majd, ez biztosítéka annak, hogv országos. de a helyi adottságoknak mesfel°lő idegenforgalmi fejlesztési elkéozel“sokét valósít meg a táiegvség, illetve megyénk területén. (kádár) B. L. A tárgyalóteremből Kinek játsszon a zenekar ? Október 31-én , Felső-Tisza-vidéki Idegenforgalmi Intéző Bizottság alakul Nyíregyházán
