Kelet-Magyarország, 1972. október (32. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-29 / 256. szám
' W2. oktÖBer SS. 1?ít,ÉT-MA<SYARORS2A<3 í <#M Egy HÉTKÖZNAPI téma a szakszervezetben Műn ka verseny — formalitások nélkül Fülöp Imre Kordin Mihály Szakály József Tóth János Vass Sándor L átszólag nagyon szürke, sőt' úgynevezett „hétköz. napi” téma a Szakszervezetek Megyei Tanácsa elnökségének ülésént a közlekedés. Az 5-ös Volán Vállalat gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetői adtak jelentést, hogyan áll a tömegközlekedés Szabolcs. Szatmár megyében, illetve milyenek a tapasztalatok a munkások munkába, illetve munkából haza utazásában. Érdekes, hogy a szakszervezet megyei vezérkara ilyen témát tűzött- napirendjére. Érdekes, hogy a szakszervezet ilyen kérdésekkel, felüle. tes odapillantásra nem is igazán szakszervezeti témával. milyen nagy gonddal és behatóan foglalkozik. A vitából, a hozzászólásokból, az összefoglalóból kiderült, hogy szocializmust építő társada. lomban nagyon is természetes ez a téma a szakszervezet számára. Három oldalról is megközelítette az elnökség ezt a kérdést. Egyrészt a Volánnál dolgozó több ezer ember sze. mélyes érdeke, munka- és életkörülményei, keresete, szociális ellátottság szem. pontjából — ez a mindenki számára magától értetődő szakszervezeti munka. Má. sodszor az utazó tíz és tízezrek oldaláról. A szakszervezetnek pedig jeles kérdés, hogy az emberek kulturált körülmények között és főként pontosan- eljussanak céljukhoz. A harmadik nézőpontja a tárgyalásnak a népgazdasági érdek, az egész közösség érdeke, hogy a szolgáltató vállalat maxima, lis szervezettséggel, rentábilisan végezze munkáját, hiszen ez a Volán dolgozóinak és utasainak egyaránt érdeke, mert ha a mechanizmusuk jól működik, az eredményből újabb autóbuszok vásárolhatók, tehát végső soron jobb közlekedés lesz. Az elnökség a vállalat jelentését lényegében — tényétben — elfogadta. Nem kívánunk itt számadatokat sorolni, az qlvasót nem az érdekli, hogy hány autóbusz volt és van. illetve lesz, hanem az. hogy az az egy autóbusz, amelyben ő a lakásáról a munkahelyére akár Nyíregyházán, akár bárhol a megyében utazik, az pontosan, menetrend szerint jöjjön, menjen. A probléma, amelyet a jelentés is igazolt, közismert. «A lényeg- az. hogy kevés az autóbusz és hiány van a szakképzett közlekeMilyen a frontátvonulás hatása az emberi szervezetre, s az emberi Iélekre? Nézzük, mi történik akkor, ha nincs frontátvonulás! Férfi érkezik az üzemi ebédlőbe. Leül egy asztalhoz, ahol már ül valaki. Pár pillanat múlva megszólal : — Bocsánat, meg sem kérdeztem, szabad-e a hely? — Persze, hogy szabad. Nyugodtan ide ülhet. De mi történik, ha frontátvonulás van? — Bocsánat, meg sem kér. deztem; szabad ez a hely? — Igazán nem azért néztem Önre, mert ideült! — Én meg nem azért kérdeztem, mert láttam, hogv ön idenéz, hanem azért, mert ilyen a természetem. dési dolgozókból. Tehát objektív akadályok mérgesítenek bennünket, az utazókat, nap, mint nap. Az elnökség is elismerte, hogy valóban ez a fő gond. De sokirányú javaslatot tett a vállalatnak, hogyan segíthetne beruházás nélkül is a nehéz köziekedé, si helyzeten. A Volán egyik igénye, hogy lépcsőzetes munkakezdést kellene bevezetni. Az elnökség ezzel nem értett egyet, hiszen különben is lépcsőzetes a munkakezdés, reggel fél 6-tól 8 óráig, negyed kilencig tart. Ellenben felhívta a figyelmet, hogyan lehetne újabb autóbuszok nélkül Is gyorsítani a közlekedést és főként csökkenteni a zsúfoltságot. Javasolták, szervezze meg a vállalat, hogy 10—20 perceket ne álljanak az autóbuszok a végállomáson, indítsák azokat 5 percenként, hiszen a közlekedési csúcsidő után mód nyílik majd a beosztottak pihentetésére. Felvetette az elnökség, hogy gondolkozzanak a Volán vezetői, egyáltalán jó-e a kialakult közlekedési koncepció? Minden indulás a centrumból történik, sok az átszállás, nagyon sokan éppen ezért inkább gyalog mennek, minthogy kétszer is 10—20 perceket várakozzanak autóbuszra. Talán célszerű lenne hosz. szú kocsijáratokat is kialakí. tani, ezekre kedvezménye, sebb bérletet szervezni. A reggeli és a délutáni csúcs- forgalomtól eltekintve a géppark jobb kihasználására kisebb buszokat járatni a kevésbé forgalmas vonalakon. E témánál említjük meg, hogy a Volán terveiben szerepelt az úgynevezett gazdaságtalan járatok megszüntetése. Az elnökség egyértel. műén tiltakozott ellene és a maga részéről elvetette ezt a gondolatot. Felvetődött az a kérdés is, hogy a Volán mindent meg- tett-e, hogy lehetőségein belül javítson a helyzetén. Itt hangzott el például egy javaslat, hogy a Budapestről érkező gyors- és személyvonatok érkezéséhez időzítsék a buszforgalmat; Mert bizony sajnos — sokunk tapasztalata — az autóbuszok vagy az érkezéssel egyidőben vagy azt közvetlenül megelőzően hagyják el az állomás előtti teret. Az elnökség elismeréssel szólt a vállalat utóbbi tíz évben elért fejlődéséről, amely fény az utóbbi idők gondjai ellenére is. Külön elismeréssel szólt a — Hát éppen azért azt is megkérdezhette volna, amiért odanéztem, mert végeredményben foglalt is lehe. tett volna ez a hely! — Az a fontos, hogy mégsem foglalt! — Honnan tudja azt maga? Lehet, hogy én csak puszta udvariasságból nem mondtam önnek, hogy foglalt a hely, mert egyébként is annyira meglepett az, hogy ön csak úgy uk- mukfukk idejön és levágja magát a székre. Anélkül hogy megkérdezné, szabad-e a hely! — De hát ön mondta, hogy nem foglalt! — Persze, hogy mondtam, mert mit mondtam volna? Mondjam azt magának, hogy foglalt, álljon fel, mert a hely foglalt, itt ül a legjobb törzsgárdáról, amely ma már a dolgozók többségét teszi ki és akiknek érdeme a kalauzoktól a vezető beosztású, akig, hogy azért megy a munka, van közlekedés. Felhívták a figyelmet, hogy vizsgálják felül a vállalat belső mechanizmusát, szervezettségét. A belső tartalékokkal jobban kellene gazdálkodni. A reggeli és az és. ti túlzsúfoltság, a pontatlanság, az időnként kimaradó járatok zavarják az embere, két. - Tarthatatlan, hogy százak és százak kedvét vegye el reggel vagy este a rossz közlekedés. Sok panasz érkezik a vállalathoz, ezeket gyorsabban elemezzék és intézkedjenek. Természetesen az utazóközönségnek is van feladata a közlekedésben. A rendben, a „bliccelők” elleni fellépésben, ha úgy tetszik egy-egy busz közhangulatában nekünk utasoknak is szerepünk volna. Megállapította az elnökség, hogy a közlekedési dolgozók többsége lelkiismeretesen, kulturáltan, jól dolgozik. Ebben kimagasló érdeme van a szocialista brigádoknak, a törzsgárdának. Javasolja az elnökség a járatok érkezés- és indulásidejének felülvizsgálatát. Felhívták a vállalat vezetőit, jobban figyeljenek a dolgozók javaslataira, gondjaira és tegyeftek meg mindent a szociális ellátottság javítására. Az elnökség a maga lehetőségein belül igyekezni föd segítséget nyújtani felsőbb szervei bevonásával a Volán mindazon gondjaihoz, amelyet a vállalat saját erőforrásából képtelen megoldani. A z emberek mindennapi igényeivel, gondjaival foglalkozott az el. nökség. Ezen a napon a napirenden még két jelentés sze. repelt. Az egyik megyénk pedagógusainak ideológiai továbbképzéséről, a másik az új egészségügyi törvény megyénkre gyakorolt hatásáról. Ez a három napirend, úgy érezzük, szimbólum. Jelzi hogy a mi társadalmunkban a szakszervezet, a tevékenykedő emberek ügyeit minden vonatkozásban átfogj r és a maga eszközeivel segí teni akar és tud is segíteni (Nyíregyháza, SZMT elnökségi ülés, 1972. október 24.) barátom, csak éppen kiment, mert telefonhoz hívták, és most maga miatt nem tudunk zavartalanul beszélgetni? Ezt mondtam volna? — De kérem! Én fel" is állítatok! — Ember, nem érti, hogy a hely szabad, de ennyi erő. vei foglalt is lehetne! Ha most feláll, akkor tudom, hogy átkoz engem, amiért felállítottam. Na hát. én nem szeretem, ha átkoznak, mert akkor nem tudok nyugodtan étkezni, és én nem szeretném, hogy az ilyen alakok mint maga, csak úgy átkozod janak! Én nem akarok gyomorfekélyt kapni, márpedig, ha állandóan arra gondolok, hogy maga most miket Itíván nekem, akkor elöbb- utóbb kilyukad a gyomrom és ennek maga lesz az oka Maga, aki anélkül szemte- lenkedett ide, hogy megkérdezte volna, foglalt-e vagy szabad-e ez a hely! Gőz József A vállalati belső mechanizmus kialakításának, sikeres érvényesítésének fontos része a szocialista munkaverseny és brigádmozgalom továbbfejlesztése. Ezt hangsúlyozza az MSZMP KB 1971. december elsejei és a megyei pártbizottság határozata is. E témakörben tartottunk szerkesztőségi kerek, asztal-beszélgetést. Mit tettek, hol tartanak üzemi pártszervezeteink e határozat érvényesítése érdekében? Beszélgető partnereink vol. tak: Fülöp Imre, az OGV Palma Gumigyár párttitkára, Kordán Mihkly, a HAFE 4-es gyáregységének párttitkára, Szakály József, a Vas- és Fémipari Szövetkezet párttitkára, Tóth János, a Nyíregyházi Konzervgyár párttitkára és Vass Sándor, a MEZŐGÉP Il-es alapszervezetének titkára. Megegyezett a vélemény, hogy e párthatározat, az annak nyomán született kormányhatározat szemléletvál. tozást eredményezett. Külön, böző intézkedések, a jobb belső mechanizmus kialakítása érdekében kidolgozott üzem- és munkaszervezési programok, az elkészített munka vei seny-szabályzatok, stb. tanúsítják: együttes fel. adatnak tekintik a szocialista munkaverseny- és brigád, mozgalom továbbfejlesztését, korszerűsítését. Szervezettebb, fegyelmezettebb munka Fülöp Imre azt hangsúlyozta, hogy a gazdasági ve. zelők érezhetően több gondot fordítanak a szocialista munkaversenyre, — brigádmozgalomra. E határozat azonban megnövelte a párt- szervezetek felelősségét is. Ügyelniük kell arra, hogy ne keletkezzenek hézagok a gazdasági vezetés! az szb, a KISZ-szervezet munkájában. A párthatározat nyomán ön. álló munkaverseny-felelősi munkakört létesítettek. Tapasztalható, hogy a vállalásokban előtérbe került a minőségi munkára való törekvés. 1973, januártól egy gyárrészlegben kísérleti jelleggel bevezetik a „Dolgozz hibátlanul” mozgalmat. A HAFE szocialista brigádjaiban műszakiak is részt vesznek, egyenrangú tagként. Túllépték a formális vállalások kereteit. Bevezették e brigádoknál az 5n- meózást. Ez 16 brigádot, 180 munkást érint. Az eredmény? Jobbak az exportra gyártott termékek, növekedett a termelékenység, csökkent a MERT-ellenőrzés kifogása. Fegyelmezetebbé, szervezettebbé vált a munka. Tóth János arról szólt, hogy most még inkább fontos — a szocialista versenymozgalom továbbfejlesztése érdekében — hogy a vállalások ne formálisak legyenek, s egybeessenek a vállalat gaz. iasági céljaival. Ezért irányítani szükséges a vállalásokat, s olyan teendőket meghatározni a brigádokkal közösen, amelyek a gazdasági hatékonyság növelését ízolgélják. A konzervgyár-, -an a párthatározat megjelenése után kidolgozták és kiadták a szocialista brigádszabályzatot. Rendszeressé vált a szocialista brigádokkal való közös tanácskozás. Növekedett a versenybizottság tekintélye azzal is, hogy ma már ott vannak benne a gazdasági és műszaki vezetők is. Hasonló eredményekről száxpolt be Szakály József. Náluk a szövetkezeti bizottsággal együtt dolgozták ki a vállalások feltételeit. Ebben részt -vett a 21 szocialista brigád is. Egyeztették a „fenti” és.a „lenti” véleményeket, s a legfontosabb gazdasági problémák megoldására koncentrálnak. Pártunk mégyei bizottságának határozata felhívja a pártszervezetek figyelmét: Igényeljék és követeljék meg a gazdasági vezetőktől, hogy megkülönböztetett gondot fordítsanak a nők és ifjúság szocialista brigádmozgalomba történő bevonására. Mint a beszélgetésből kiderült, itt van a legtöbb tartalék, s itt van a legtöbb megoldásra váró gond is. Üzemeink zöme — gumigyár, konzervgyár, HAFE — fiatal, fiatal a munkások átlagéletkora is. Sok a KISZ-es korú és a nők száma. Fülöp Imre elmondta, náluk 434 KISZ- fiatal van, 24 ifibrigád. Ebből 3 nyert szocialista címet, Körükben egy ép i verseny is van. Itt nincs gondjuk. Ellenben a betanított munkásfiatalok körében már igen: számuk eléri a félezret. Legfőbb gond a munkássá nevelésük, kötődésük megteremtése a gyárhoz. Brigádokban dolgoznak. Részükre tanfolyamokat szerveztek. Érdekeltté teszik őket á?zal, hogy akik elvégzik a tanfolyamot, 300 forintot kapnak. Ez náluk a „részjegyes mozgalom”. Különböző kritériumai vannak, s akik teljesítik, ezzel erősítik a brigádmozgalmat, s részeseivé válnak a szocialista munkaversenynek is. Képzésükről folyamatosan gondoskodnak. A tanfolyamokat a művezetők tartják. Kordán arról szólt, jobban kell igényelni e határozat végrehajtásában a KISZ- szervezetek munkáját. A HAFE-ban például a szocialista brigádokban elért sikerek vonzó hatással vannak a tanulókra is. Ezek a brigádok törődnek a fiatalokkal, azzal, hogy jó szakmunkássá váljanak. Ennek is köszönhető, hogy a felszaba. dúló tanulóknak legalább 60 százaléka megmarad a gyár. ban. Az szb engedélyével Különösen gond a szocialista mifnkaverseny- és brigádmozgalom szervezése az idényjellegű üzemekben. A Nyíregyházi Konzervgyárban kb. 1600 nő dolgozik, de csak 150-en vannak a szocialista brigádokban. A nődolgozóknak több, mint a fele,bejáró. Akadályozza a szocialista munkaverseny kibontakozását az üzemrészek közötti mozgás. Ezt viszont a termelési feladatok szükségessé teszik. Hz előfordul más üzemekben is. Még nem sikerült érvényt szerezni annak az elhatározásnak, esetenként helyi párthatározatnak, hogy áthelyezés esetén együtt mozgassák az egész brigádot. Sokszor a „leggyengébb” munkásokat adják át. Jó módszer kezd kialakulni a Palma Gumigyárban, ahol ezt csak a gyáregységvezető engedélyével lehet megoldani és különleges indokkal. Különben együtt „mozog” az ef ’sz brigád. Stabilizálni kell a brigádokat. Ez sok mindennek az alapja. A gumigyárban. például ötévi munka után csak a gyáreg'ségve- zető és az szb közös engedélyével lehet á' helyezni valakit egyik brigádból a másikba. Követendő módszer az is, hogy a g 'mi- gyárban a gyárvezető és a KISZ-bizottság szerződés, irt alá a termelés segítésére, a versenymozgalom továbo- fejlesztésére. Vass Sándor elmondta, hogy a brigádokban dolgozó kommunisták szószólói an. nak, hogy a versenymoz tálam személyi-tárgyi félté :e. leinek biztosítására ösztönözzék a gazdasági vezetőket. Informálják a problémákról a párt vezetőséget, gazdasági vezetőket. S ezeknek még az idényjellegű üzemekben is eredménye van, mert azonnal tudnak reagálni s versenyt szervezni, célfeladatokat megoldani. Ez történt a konzervgyárban is, ahol egyhónapos versenyt hirdettek célfeladat megoldására, sikerrel. így sikerült teljesíteni a termelési programot, s eredményéért a versenyben részt vevőknek 100 ezer forintot fizettek ki. Ösztönzés, elismerés Pártszervezeteink szerezzenek érvényt a munkában élenjárók rneSfeíelő anyagi, erkölcsi, társadalmi el isme-, résének — szól a megyei pártbizottság határozatának egyik pontja. E témával kap. csolatban az a vélemény ala. kult ki, hogy ennek az elvnek az érvényesítése gondosabban történik, mint korábban. Ezt ma már a kollektív szerződések mellett tá elkészült szocialista munkaverseny és szocialista brigád- szabályzatok is biztosítják. Tóül János elmondta, hogy most a korábbi 100 helyett 400 ezer forint van anyagi ösztönzésre, a szocialista munkaversenyben példamu. tatók jutalmazására. A szó. cialista üzem cím elnyeréséért vándorserleget alapi, tottak. Havonta a legjobbak birtokába kerül. Felkerül rá a győztes neve, jutalommal jár, s év végén a legjobbak 50, 40, illetve 25 ezer forintot kapnak. S'a dolgozók pedig Kiváló dolgozó jelvényt. Következetesebben érvénye, sítik együtt az anyagi-erköl. esi elismerést a gumigyárban is. Előre tudják a brigádok, dolgozók, hogy milyen mun. káért, milyen elismerést érdemelnek. Hasonló ered. ményekről számolt be Szakály József, Vass Sándor, Kordán Mihály is. Tóth János külön is hangsúlyozta: az anyagi és az erkölcsi elismerés is akkor ér el kellő hatást, van vonzóereje, ha értékelés után azonnal adják. Egy kedvezőtlen jelenséget azonban szinte valamennyien szóvá tettek: az élenjárók, a versenyben kiváló munkások, szocialista brigádok népszerűsítését, propagálását. Húzódoznak a ,regi formáktól, az újat még ‘nem találjak. Ezt is meg kell oldani. És ez is esvüt- tes feladat: érdeke a mozgalmi és gazdasági velőknek. És nem közömbös az élenjáró munkásoknak sem. Farkas Káinján Ordas Nándor Frontátvonulás