Kelet-Magyarország, 1972. október (32. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-04 / 234. szám

Í972. oktößer I KRT-W-MAGtAftORSZAC St. ritte Ifjúság, művelődés, szabad idő Egy ház példája Kölcsönös megértéssé! könnyebb Jegyzetek Szabolcsveresmarlról SAJÁTOS ALKATÉ EM­BEREK A FIATALOK — panaszkodott az egyik műve­lődési otthon vezetője. „Amíg nem engedtük őket a klubba, a rendezvényekre, mert nem viselkedtek il- lemtudóan, majdhogynem megostromolták a művelő­dési otthont. Mióta a hét bármelyik napján jöhetnek, egyszerűen megszűnt az ér­deklődés. Nem jönnek...” Ez a megjegyzés jutott eszünkbe a közelmúltban, amikor egy országos fóru­mon a fiatalok művelődése, szabad idejük hasznos eltöl­tése volt a téma. A művelő­dési otthon vezetőjének „pa­nasza” valójában egy gya­kori visszásságot egy idejét­múlt szemléletet takar, s megerősíti a tapasztalato­kat; a közműveiődési intéz­mények és az ifjúság kapcso­lata sok helyen nem kielégí­tő. Néhol a megtűrtek nem éppen irigylésre méltó sze­repe jut a fiataloknak, sok helyen különféle feltételek­hez kötik a „beengedésüket” a művelődési házakba, klu­bokba. Vannak helyek, ahol úgy képzelik; egy estét át­engednek az ifjúságnak, s ezzel eleget is tettek az egy., re sürgetőbb igényeknek. Nemrég a Minisztertanács foglalkozott az ifjúság kultu­rális ellátottságával, a prob­lémákkal, a tennivalókkal. Aligha tekinthetjük véletlen­nek, hogy ilyen magas fóru­mon is megvitatták az Or­szágos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács jelentését, s javaslatokat dolgoztak ki a tennivalókra. Olyan sok­rétű az ifjúság művelődésé­nek, kulturált szórakozásá­nak, szabad idejének problé­Állandó gondot okoz a megfelelő munkáslétszám el­érése a dohánygyárakban. Ezt elsősorban az idényjellegű termelés hozza magával. A dohányfeldolgozás időszaka ugyanis csak 5, esetieg 7 hó­napig tart, így kevesen vál­lalják ezt a munkát, hiszen az év hátralévő hónapjaiban más vállalatnál, üzemnél kell elhelyezkedniük. A munka­erőhiány gondjának meg­szüntetésére jelentős kísérle­teket kezdtek, illetve kezde­nek el a Nyíregyházi Dohány- fermentáló Vállalatnál. ^ A hevesi dohányfajta be­gyűjtésének megkezdésekor új technológiát vezettek be a szárításnál. Az eddigi kö­tözés helyett tűsorkeretbe foglalják a zöld leveleket, s így helyezik el az e célra át­alakított szárítókamrákban. Ennek az új munkafolyamat­nak az elvégzéséhez — a ré­givel szemben — jóval keve­sebb dolgozóra van szükség, amit jól mutat az is, hogy mázsánként 200 forintos mun­kabér-megtakarítást érnek el Emellett a kötözés idejével szemben 25—30 órával keve­sebb szükséges a dohányle­velek tűsorkeretbe foglalásá­hoz. Az új technológia alkal­mazásával jelentősen köny- nyítik a munkát, termelésnö­vekedést érnek el, amely ter­mészetesen több pénzt hoz a dolgozóknak. mája. mint maga az élet. Éppúgy kötelességeket ró a művelődési otthonok, könyv­tárak, klubok, filmszínházak és más intézmények dolgo­zóira, mint a párt, állami, tanácsi szervekre, egészen a minisztériumokig. A legnehe. zebbet, a szemlélet megvál­toztatását természetesen nem lehet rendeletekkel, ha­tározatokkal máról holnapra elérni, A dolog lényegepedig jórészt azon múlik, hogy a közművelődési intézmények ne úgy tekintsék a fiatalo­kat, mint akik a gondjaikat szaporítják. Vegyék végre észre: elsőrendű feladatuk a látogatók többségét kitevő fiatalok igényeinek kutatá­sa, felkeltése, kielégítése. MEGYÉNKBEN IS ÉRVÉ­NYES az a megállapítás, hogy a művelődési intézmé­nyek többsége még nem látja világosan az ifjúságpolitikai tennivalókat. A programok tartalma, formái, a művelő­dési otthonok vezetőinek szemlélete, stílusa, a kultu­rális szolgáltatások alacsony színvonala miatt a művelő­dési házak még nem váltak az ifjúság otthonaivá. Sza- bolcs-Szatmárban külön gond az ingázók magas ará­nya megyén belül is. Gondo­lunk a záhonyi, a tuzséri a kisvárdai, nyíregyházi mun. kahelyekre, a várakozási és utazási körülmények nehezí­tik a fiatalok rendszeres kulturálódását. Hátrányosan befolyásolja a fiatalok mű­velődésének alakulását az is, hogy a kultúra támogatá­sa általában a vállalati nye­reség függvénye. Az „egy kalapban” kezelt szociális, kulturális és sportalapok egy tételben szerepelnek, s Az eddigi kísérletek biz­tatóak, így a vállalat vezetői úgy döntöttek: jövőre a sze­zon megkezdésére Szabolcs- Szatmár megye valamennyi „tizes” szárítótelepére kiter­jesztik az új technológiát. A tűsorkeretek bevásárlására és a szárítókamrák átalakítá­sára 2 millió forintot fordíta­nak, amely három év alatt megtérül a vállalatnak. A másik jelentős kísérlettel — melyet előreláthatólag ok­tóberben vezetnek be — a munkacsúcs, a feldolgozás idejét „húzzák szét”. Éz azt jelenti, hogy a feldolgozás 5—7 hónapos munkája he­lyett már egész évben mun­kalehetőséghez juttatnák a dolgozókat. A szárítókamrák­ból kikerült hevesi dohányt két részre válogatják majd, egy export- és egy gyengébb minőségűre. Az exportra al­kalmas terméket azonnal fel­dolgozzák, míg a gyengébb minőségűt „konzerválják” — a munkanélküli hónapokra. 4—5 hónapos tárolás után áprilisban kezdenék meg a feldolgozást. Ennek a kísér­letnek a másik jelentősége, hogy költségráfordítást nem igényel. Szabályozható hő­mérsékletű és páratartalmú épülete van a vállalatnak, a szükséges kis kocsikat pedig az elfekvő hulladékanyagok­ból készítik el. <b. d.) általában a művelődésre és a tömegsportra jut a legke­vesebb. Itt is a szemlélet nehezíti az előbbrejutást. De nemcsak az anyagiak elosztásánál, hanem olyan kérdéseknél is. mint a „furcsa” fiatalokra hivatkozó népművelő eseté­ben. Vannak jól képzett, tehetséges, szorgalmas nép­művelők megyénkben egy sor helyen, akik képtelenek együtt dolgozni, „ötleni”, tervezni a fiatalokkal. Gyám­kodni. . felügyelni szeretnének akkor is, amikor a fiatalok kollektívája már elég érett arra, hogy az önkormányzat­tal szervezze a klubfoglalko­zásokat, a szakköri munkát, a műkedvelő művészeti csopor­tok rendezvényeit. Nagy hi­ba. ha ezt nem veszi észre a népművelő és nem bízik eléggé abban a magban, amely a fiatalok legtehetsé­gesebb, legképzettebb cso­portjából létrejön, ök tud­nak vigyázni egymásra, nem borítják fel a művelődési ház megszokott rendjét, oly­kor jobban hallgatnak a maguk közül választott ve­zetőre, mint a művelődési otthon igazgatójára. Nem szabad haragudni a fiatalokra, hogy több a szabad idejük, mint a szü­leiknek volt Tartalmas, vál­tozatos és fiatalos program­mal ki lesiet tölteni a sza­bad időt, de ehhez minde­nütt szükséges megteremte­ni a lehetőségeket is. A fia­talok, különösen az önálló keresettel nem rendelkezők, számára a művészeti alkotá­sok megismerését, a kulturá­lis szolgáltatások igénybevé­telét kedvezményekkel is elő kell segíteni. Ezért sze­repel a közeljövő feladatai között a támogatás egysé­ges rendszerének kidolgozá­sa, amelyek alapján a fiata­lok, az ifjúsági klubok kol­lektívái a helyi közművelő­dési intézményekben és or­szágosan is igénybe vehető kedvezményeket kapnak. Az ifjúságpolitikai célok megva­lósítása érdekében indokolt megvizsgálni annak a lehe­tőségét is, hogy az új lakóte­lepeken a lakáskeretek meg­határozott hányada után ifjúsági-közösségi létesít­mények épüljenek. SOK-SOK LÉPÉS VISZI ELŐBBRE a fiatalok műve­lődését, a szabad idő tartal­mas. hasznos eltöltését, amelynek elősegítése, tud­juk, állami feladat. De va­lamennyi munkahely, intéz­mény társadalmi és tömeg­szervezet együttes kötelessé­ge is. r. g. A gyakorlati pszichológia úgynevezett teszteket alkal­maz, melyekből a megvizs­gálandó személy ösztönére, jellemzvonásaira tud követ­keztetni. A Wartagg-teszt rajzokból következtet az egyén személyiségére, a Szondi-teszt fényképek válo­gatása alapján; ábrák értel­mezéséből a Rorschach-teszt. Mint új módszert, kidol­goztam a Volán-tesztet, s most röviden ismertetem. Eljárásomban a vizsgálatra kerülő egyént gépkocsiveze­tői ülésbe ültetem, s fel­jegyzem, hogyan viselkedik a forgalomban. Néhány példa a Volán­teszt útján kapott válaszok értékeléséhez: A zebra előtt megáll, ke­zével integet a gyalogosok­nak, hogy menjenek: Barátkozó természetű, szí­vesen ismerkedik, társaság­szerető. A zebra előtt óriási csikor­gással fékez, int, hogy át­mehetnek előtte, közben szaggatottan lélegzik: Indulatos, de fegyelmezett Izgalommal készülnek Sza- bolcsveresmarton az ifjúsági ház avatására. Szép, új ott­hont kap az alig kétezer lel­ket számláló falu fiatalsága. Dicséretes törekvést jelez ez. Példája lehet az összefogás­nak másban is Veresmarton. És erre, mint hallom, nagy szükség van. Bár az egész fa­lu érdeke volt, áldozatokkal járt és csaknem 200 ezer fo­rintba került, mégsem „ment” simán. Sőt, vitákkal járt, ki mit és mennyit vállaljon, ki hozzon több áldozatot; a tsz, vagy a tanács. Levél és'válasz Tutkovics József, a tanács vb-titkára egy levelet említ, melyet a tsz-elnök küldött nekik még akkor, amikor szóba került az ifjúsági ház építése. — Közölte velünk — mondja —, hogy nem áll módjukban 10 ezer forinttal hozzájárulni az ifjúsági ház megépítéséhez. Kinek a ré­szére építettük? Nem a falu­nak, a tsz-ben dolgozó fia­taloknak? Később engedett Nagy Zol­tán tsz-elnök. A közügy érde­ke asztalhoz „kényszerítette”. Tárgyalt Herman József ta­nácselnökkel. Adták a 10 ez­ret építőanyagban, fuvarban. És most ki-ki a maga mód­ján ünnepli az »ifjúsági há­zat. — Itt a falu közös ügyei­ről van szó. Kik tárgyaljanak róla? Itt a párttitkár, a ta­nács vezetői, az iskola igaz­gatója — mondja Nagy Ká­roly bácsi, a községi nép­frontbizottság elnöke. S újabb probléma kerül te­rítékre. — A tanács azért hadako­zik, hogy a falu ellátását. a lakosság szolgáltatását bizto­sítsa — mondja a tanács- titkár. — Gondolok a tüze­lő- és építőanyag-szállításra az intézmények részére. Óvo­dánk ellátására. — Mindkettőnknek, a ta­nácsnak is, tsz-nek is a la­kosság érdekében kell csele­kednünk — így a tanácsel­nök. Gáncsos Zoltán, az iskola igazgatója: — Itt van például az óvo­da gondja. Mivel járult hozzá a tsz? Eddig egy szem krumplit sem adott. Ötvenszemélyes az óvoda. Jelenleg 64 gyerek jár ide. Itt főznek a 40 napközis ré­szére is. Túlnyomó többsége a tsz-tagok gyerekei. Hogyan, miből és kik lássák el? A párttitkár. — Ott a baj, hogy a tsz-ben dolgozó 5 fia­tal szakember részére nem Somogyi Pál: ember, kényszeresen alkal­mazkodik a társadalomhoz. Katonai, diplomáciai pályára alkalmas egyéniség. A zebra láttára hideg ve­ríték önti el, már messziről lefékez, és csak a mögötte álló kocsik kürtölésére me­részkedik át a gyalogosátke­lőn: Szorongó típus, gátolt, ki­sebbrendűségi érzésekkel küzd. Ügyfélnek vagy vásár­lónak alkalmas. Tilos jelzésre engedelme­sen megáll, és megjegyzi, hogy ő minden esetben piros lámpát szokott kifogni: Depresszióra hajlamos, bo­rúlátó, gyenge munkaerő Mindenfajta hivatali ügyinté­zésre alkalmas típus. Tilos jelzésre öklét rázza, biztosítják az étkezést. Ezek hová menjenek, hol ebédelje­nek? Nem ide valók. Tiltják a rendelkezések ? — Tiltják a rendelkezések — érvel az iskolaigazgató. — Ha írást adnak róla, enge­délyezik, semmi akadálya. Döntési joga van újabban e kérdésben a községi tanács­nak is. Engedélyezni kellene. Ez is közös ügy, a falu érde­ke, a fiatal szakemberek gondján segítene. Feltétlenül meg kell találni a módját, hogy rendezzék. Hogyan is lehetne dűlőre vinni égetőbb, a falu egész lakosságát érintő problémá­kat, ha a kisebbek megol­dásában sincs mindig megér­tés, együttcselekvés, össze­fogás. A tanács, az iskola, az óvoda és a többi közintéz­mény részére a télre szüksé­ges tüzelő szállítását évek óta a dombrádi tsz végzi. — Nem vállalja a tsz-ünk — mondja a tanácstitkár. — Attól függ, mikor kérik, mert a gépjárművekre a be­takarításkor nekünk is szük­ségünk van — így a párttit­kár, A dombrádi tsz meg tudja oldani? Jobb szervezéssel nem lenne akadálya helyben sem. Tanács- és tsz-vezetők egy­mást okolják a rossz, kátyus, keskeny, ősszel, de különösen télen életveszélyes útszakasz miatt is, ami Szabolcsveres- .martot és Dögét köti össze. Ez 5—6 kilométer. „Nem gondoskodik a ta­nács a karbantartásáról, felújí­tásáról. Emiatt kerülnek sok­ba a gépek, s van szükség több alkatrészre". — érvelnek a tsz-nél. „ök teszik tönkre az utakat. Mivel járulnak hozzá a javításukhoz” — vá­laszolják a tanácsiak. Veszélyes útszakasz Kétségtelen igaz, rossz az át. Nagy Károly bácsi még emlékszik rá, valamikor a huszas évek derekán építet­ték. Azóta csak portalanításá­ra került sor. Különösen a falu és a Rozsálypuszta kö­zötti szakasz balesetveszé­lyes, keskeny kanyarokkal. Télen jeges, csúszós. Nem vállalják e szakaszon a ve­zetést az autóbuszok sofőrjei sem. Kiszállítják az utasokat. Felborult már itt kenyeret szállító gépkocsi, történt bal­eset, összeütközés. Ezen az úton szállítják Veresmarton termelt almát. Ha helyben minősítik, jól jár­nak, ha észreveszik, hogy törődött, Kisvárdán végzik. es szitkokkal árasztja el az önműködő lámpasort: Irracionális gondolkodású, magát a valóság korlátain átvető, rosszul alkalmazkodó személyiség. Előadói pályára alkalmas. A zebra előtt gázt ad, mi- miközben torkából rekedt kiáltást hallat: Kíméletlen, erősen önző, törtető típus. Hazánkban csupán virágkereskedőnek alkalmazzák. A gépkocsi nyitott abla­kán át jelbeszédekkel muto­gat a gyalogosan közlekedők felé: Alattomos, rosszindulatú. Önálló munkakörben nehe­zen állja meg a helyét. A gépkocsiból szüntelenül orditozik a gyalogosokkal és a mellette haladó járművek — Hat vagonnál, ha egy osztállyal lejjebb sorolják az almát, az nekünk 100 ezer forinttal kevesebb bevételt jelent. Tessék kiszámítani, mit jelent 70—80 vagonnál? Mert most ennyire számítunk — mondja a párttitkár. — Nem beszélve, hogy ezen az úton szállítottuk a sok para­dicsomot, paprikát is. Ez is igaz. Interpellált ez ügyben a megyei tanácstag is. Évek óta kérelmezi a ta­nács is. Kilónyi levelezés van az útügyben. Pénz kellene. Ez viszont nincs. Herman, a ta­nácselnök azt a levelet mu­tatja, amelyet legutóbb ka­pott a KPM Közúti Igazgató­ság igazgatójától. Közli, hogy „a negyedik ötéves tervben ennek az útnak a korszerűsí­tése nincs tervezve”. És ezt meg kell érteni a tsz-nek is. Nem a tanács az oka, hogy rossz az út. Közös erőfeszítés­sel azonban ezen a gondon is lehet enyhíteni. Addig, amíg sor kerül az út korsze­rűsítésére. A tanácsiakat okolják azért is, hogy még mindig nem si­került megoldani a gázpa- lackcsere-telep megépítését. Több, mint 200 gázfogyasztó van Szabolcsveresmarton. Kisvárdáról hordják ki a palackot. Ki ahogy tudja. Ebben is segíthetne a tsz. Egy fuvarral! Hiszen tsz-ta- gokról is szó van. így viszont a lakosoknak elég sokba ke­rül a fuvarköltség. S ezt ki­használják a fuvarosok. A ta­nács „hadakozik” a TIGÄZ- zal. Ezek a rossz útra hivat­koznak. „Életveszélyes” a gázpalackok szállítása — ér­velnek. Van benne igazuk. Építeni kellene helyben te­lepet. Közösen a tsz-szel. Egyelőre nincs vállalkozó aki „beüzemelje”. A TIGÁZ nem vállalja. Talán a megyei kis- ker. vállalat. S, ha sikerül is, vajon nem zárkózik-e el a szállítástól a TIGÁZ? •• Összefogásra van szükség Egy falu gondja — kétezer lakos ellátása — nem lehet egyedül a tanács, vagy a tsz feladata. Csak együttes erővel, a falu politikai, tár­sadalmi és gazdasági szer­veinek az összefogásával munkálkodhatnak sikeresen Szabolcsveresmarton is ezek megoldásán. Úgy, mint végül is az ifjú­sági ház létrehozásában tet­ték. Hamarosan avatják. Most mindenki örül a siker­nek. így kell cselekedniük min­den olyan probléma megoldá­sában, ami Szabolcsveres- mart fejlődését, az itt élő emberek életviszonyainak a javítását szolgálja. Farkas Kálmán vezetőivel. Meggyőződése, hogy senki sem tud megfe­lelően közlekedni: Pedagógusnak alkalmas. A volán mögött mértékte­len nyugalom szállja meg. Nem vesz tudomást a jelző­táblákról és a körültötte menő forgalomról. Előtte és utána fékek csikorognak, be­fordul a főútvonalra, nem áll meg a megállj jelzés előtt. Az egész forgalomnak őrá kell vigyázni, hogy baja ne történjék: Elkényeztetett, gyermeki lélek. Jószívű, könnyen be­folyásolható. Szellemi fogya­tékossága nyilvánvaló. Líri_ kusnak alkalmas. A volán mögött indokolat­lan harag fogja el. Szája széle reszket, tekintete elho­mályosul. Mindenkit ellen­ségnek vél. Menekülési vágy hajtja, nagyzásos. téves esz­mék jelentkeznek az úton. Hatalmasnak, halhatatlan uralkodónak, hadvezérnek képzeli magát: Gépkocsivezetői pályára hivatott. Miinilisilelieiöfeég égés* él ben Hasznos kezdeményezések a munka jobb megszervezésére a dohányfermentálóban Volán-teszt

Next

/
Thumbnails
Contents