Kelet-Magyarország, 1972. október (32. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-28 / 255. szám
KXIX. tTFOLTAH 255. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1972. OKTÓBER 28, SZOMBAT LAPTTIOf TARTALMAIMIG) i magyar kormány nyilatkozata a vietnami kérdés rendezéséről * Ai Egyesült Államok kormánya időveszteség nélkül írja alá a VDK-val létrejött megállapodást A Magyar Népköztársaság kormánya és népe kezdettől fogva mélységesen elítélte az Egyesült Államok háborúját Dél-Vietnam népe ellen, a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázását, s erejéhez mérten minden tőle telhető segítséget megadott a szabadságáért és függetlenségéért küzdő testvéri vietnami népnek. A magyar nép mindig síkraszállt a vietnami orobléma politikai rendezéséért, s e téren is támogatta a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány erőfeszítéseit, amelyeket a nemzetközi porondon, a tárgyalóasztalnál kifejtett. A Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Délvietnami Köztársaság ideigle nes forradalmi kormányának képviselői az 1968 ősze óta tartó párizsi tárgyalásokon türelmes és következetes magatartásukkal tanúbizonyságát adták annak, hogy a vietnami kérdés békés megoldására törekszenek. Mindkét kormánv számos javaslatot tett, amelyek lehetőséget adtak ahhoz, hogy az Amerikai Egyesült Államok és szövetségesei beszüntessék korunk egyik legszégyenletesebb háborúját Ezt várták az Egyesült Államok kormányától a világ népei, s maga az amerikai nép is. A vietnami nép emberfeletti áldozatokkal kivívott győzelmei, a szocialista világ és a haladó emberiség szolidaritása végül is rákény- szerítették az Egyesült Államok kormányát a vietnami háború tárgyalásos rendezésének útjára; ugyanakkor a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányának javaslatai lehetővé térték a kiutat az Egyesült Államok számára a kilátástalan helyzetből. A Magyar Népköztársaság kormánya és népe nagy reményeket fűzött a tárgyalások sikeres előrehaladásához, a békés rendezés létrejöttéhez. A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya október 26-án nyilatkozatában tudatta a világgal: kezdeményezései alapján megegyezés született a Dél-Vietnamban létrehozandó fegyverszünetről és a kérdés politikai rendezésér 5L A kormánynyilatkozatból az is kiderül, hogy az amerikai tárgyaló fél — a saigoni rezsim ellenállására hivatkozva — halogatja a megállapodás aláírását. A Magyar Népköztársaság kormánya fei- híyja az Egyesült Államok kormányát, hogy időveszteség nélkül írja alá és hajtsa végre az Egyesült Államok és a Vietnami Demokratikus Köztársaság között 1972. október 22-én létrejött megállapodást. A magyar nép kifejezi azt a reményét, hogy az Egyesült Államok kormánya a megállapodás aláírásának halogatásával nem okoz csalódást a világ békeszerető népeinek. Reméli, hogy a megállapodás aláírása nem képezi majd belpolitikai jellegű vita tárgyát az Egyesült Államokban, s az amerikai kormányzat mindent megtesz azért, hogy a dél-vietnami nép által gyűlölt Thieu se gördíthessen akadályokat a vietnami békerendezés útjába. A Magyar Népköztársaság kormánya, az egész magyar nép továbbra is teljes erejével támogatja a vietnami nép önfeláldozó küzdelmét. A be- ke megteremtéséért, a vietnami probléma igazságos rendezéséért vívott áldozatos harcában továbbra is minden lehetséges segítséget megad Vietnam népének, a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak és a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányának. (MTI) * Fock Jenő, a kormány elnöke pénteken fogadta Hoang Cuongot, a VDK nagykövetét és Huynh Van Thant, a DVK nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjét, akik átnyújtottak a VDK kormányának októbei 26-i nyilatkozatát és tájékoztatást adtak a vietnami helyzetről. Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács tudomásul vette Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének tájékoztatóját, dr. Franz Jonas-szal, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnökével a közelmúltban folytatott nem hivatalos baráti találkozójáról. A Minisztertanács előterjesztése alapján az Elnöki Tanács vezérőrnagyokat nevezett ki a Magyar Néphadsereg és a Belügyminisztérium állományába. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete módosította a dolgozók társadalombiztosításáról szóló 1958. évi 40. számú törvényerejű rendelet egyes rendelkezéseit. A módosítás kedvezőbbé teszi a nyugdíjkorhatárra vonatkozó rendelkezéseket a túlnyomásos légtérben, valamint a korkedvezményre jogosító fokozott fizikai megterheléssel járó egyéb munkakörökben dolgozókra. Módosította továbbá az 1966. évi 30. számú törvényerejű rendeletét. A most elfogadott törvényerejű rendelet felhatalmazza a Minisztertanácsot olyan rendelkezések meghozatalára, amelyek a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok számára meghatározott körben lehetővé teszik, hogy más nyugdíjrendszer alapján megállapított öregségi, vagy rokkantsági nyugdíjuk módosítását kérjék — a mezőgazda- sági termelőszövetkezetben közös munkával elért idő alapján. A módosítások 1973. január 1-én lépnek hatályba. Az Elnöki Tanács ezután egyéni kegyelmi ügyeket tárgyalt és egyéb Időszerű kérdésekben döntött. (MTI) HÍRMAGYARÁZÓNK IRIA: Több, mint 20 évvel ezelőtt vezették be hazánkban azt a kedvezményt, hogy egyes munkakörökben eltöltött 25, illetve nők 20 év után az általános nyugdíj- korhatár előtt öt évvel mehetnek nyugdíjba. A népgazdaság azóta jelentősen fejlődött, szerkezete is átalakult. így időszerűvé vált a szabályok és a munkaköri jegyzék korszerűsítése a korkedvezmény kiterjesztése. A SZOT kezdeményezésére 1973. január 1-től mindenekelőtt azt teszik lehetővé •S új rendelkezések, hogy a korkedvezményes munkakörökben a 25 év, illetve nőknél a 20 év letelte előtt is hozzájussanak ilyen kedvezményhez a dolgozók. Az új szabályok szerint nyugdíjkorhatár előtt két évvel mehet nyugdíjba a meghatározott szakmákból az a férfidolgozó, akit legalább tíz évig, illetve az a nődolgozó, akit legalább nyolc évig ilyen munkakörben foglalkoztattak. Minden további eltöltött öt év, nőknél négy év, még egy-egy évi korkedvezménnyel jár. így például az az olvasztár, aki munkakörében húsz évet töltött él, négyévi korkedvezményt kap, tehát 56 éves korában mehet nyugdíjba; ha harmincévig dolgozott, úgy a korkedvezmény hat év. Az. új munkaköri jegyzék az eddiginél áttekinthetőbb és pontosabban körülírja hogy egy-egy szakmából kiknek jár korkedvezmény. Még a munkafolyamatok műszaki leírásával is hozzásegít ahhoz, hogy mindenütt egyértelműen megállapíthassák: jár-e a kedvezmény vagy sem. A legjelentősebb változás azonban az, hogy a korkedvezményt kiterjesz. tették a fúrótornyoknál, a csatornák karbantartásánál, a textiliparban, a sütőiparban, valamint a hűtőházakban egyes munkakörökben dolgozókra. Lényeges rendelkezés az is, hogy a korkedvezményes munkakörökben eltöltött időket egybe kell számítani, sőt, a sűrített levegőben dolgozók minden 30 napja 50 napnak számít. A külföldön eltöltött időből csak a bányászokét, a föld alatt dolgozókét veszik figyelembe. Annak ellenére, hogy a kedvezményt kiterjesztették, előfordulhat, hogy bizonyos üzemekben nem kapnak kedvezményt olyan munkakörökben, amelyekben a népgazdaság más területein ilyen kedvezmény jár. A SZOT felhatalmazást kapott arra, hogy a munkaügyi miniszterrel egyetértésben a korkedvezményt engedélyezheti ilyen üzemekben, ha a munkakörök azonossága ezt indokolja. A korszerű ismeretterjesztés célja a szocialista ember nevelése A TIT VI. megyei küldöttértekezletén felszólalt Ekler György és dr. Vonsik Gyula A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Szabolcs- Szatmár megyei Szervezete október 27-én Nyíregyházán, a megyei tanács nagytermében' tartotta hatodik küldöttértekezletét. Megjelent és az elnökségben foglalt helyet dr. Vonsik Gyula, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat főtitkára, Ekler György, a megyei pártbizottság titkára, Gulyás Emil- né dr, a Hazafias Népfront megyei titkára, dr. Cserve- nyák László, a megyei párt- bizottság osztályvezetője, Abari Attila, az SZMT titkára, és Csernusi Endre, a KISZ megyei titkára. A megyei TIT küldöttértekezletet dr. Margócsy József, a megyei szervezet elnökhelyettese nyitotta meg, majd Lábas Menyhért, a TIT megyei szervezetének titkára mondott szóbeli kiegészítést a korábban a küldöttekhez eljuttatott jelentéshez. Elsőként hivatkozott arra a szerepre, amelyet a TIT foglal el a közművelődésben. Hangsúlyozta; a társulat megyei szervezete közel húszesztendős munkája során elszakíthatatla- nul egybeforrt a szocialista társadalom építésével, fejlődésével. A célok, feladatok megvalósításával, az ismeretterjesztés hivatásos és nem hivatásos munkásai is" részesei a társadalmi haladásnak. — Munkánk elemzése eredményeink számbavétele mellett is fényt derít arra, ílpgy a gyorsan fejlődő szocialista társadalmunkban a mai és a holnapi követelményünknek úgy tudunk ele. get tenni, ha munkánkat folyamatosan fejlesztjük, hatékonyabbá tesszük és szervezetünket is korszerűsítjük — folytatta a TIT megyei titkára. Ezt követően utalt arra; a gazdasági élet területén végbemenő nagyarányú változások, a termelés intenzív fejlesztése, a munkafolyamatok mind bonyolultabb mechanizmusa szűk. ségessé teszik minden dolgozó számára azoknak az ismereteknek a megszerzését, amelyek segítik őket ab_ ban, hogy eredményesebben végezhessék munkájukat. Ez mindenkitől megkívánja képességeinek fejlesztését, egyéni ismereteinek folyamatos bővítését, a szó eredeti értelmében vett tudományos gondolkodásmódot, a tudományos ismereteket. Mindezek indokolják, hogy a tudományos ismeretterjesztés össztársadalmi ügy legyen. A TIT megyei titkára fog. lalkozott azzal, hogy a feladatok szükségessé tették: az ismeretterjesztésnek olyan szervezetét hozzák létre, amely képes a megnövekedett igények kielégítésére. Mindenekelőtt közelebb kell kerülni az ismeretterjesztésnek a szocialista építés gyakorlatához, a befogadó rétegekhez, a társadalom minden dolgozójához, s szorosan együtt kell működnie a különböző társadalmi és állami szervekkel. Ez a korszerűsítés nem jelenti a tár. sulat munkájának, hagyományainak tagadását. Folytatják mindazt ami jó, gazdagítják mindazzal, ami szükséges ahhoz, hogy a TIT munkája minden lényeges mozzanatában felzárkózzon a szocialista építés valóságához, az embernevelés feladatainak megoldásához. — Az a cél, hogy általános műveltséget megalapozó, pótló és fejlesztő tudományos ismereteket terjesszenek. Lényeges követelmény a tudomány népszerűsítése, az ismeretterjesztés nyelvén egyszerűen és közérthetően, majd a magas szintű tudományos érdeklődés felkeltése, a tudományos gondolkodás fejlesztése. Másik fontos feladatköre a TIT-nek, hogy tömegmozgalmi szerepet is betöltő értelmiségi szervezet legyen. Úgy kívánnak dől. gozni, hogy a szervezetek és a társulat, tagjai révén az értelmiség minél nagyobb részének életszükségletévé, önként vállalt hivatásává váljon a tudományok terjesztése, népünk műveltségének gyarapítása, tudatának formálása. Tevékenységük szélesítése érdekében a következő időszakban létrehozzák a lakóhelyi — nagyközségi . — munkahelyi —- üzemi, mezőgazdasági nagyüzemi, főiskolai, intézményi és egyéb szervezeteket. Korszerűsítik és gazdagítják az ismeretterjesztés tartalmát, formáit, módszereit és eszközeit. A feladatokról szólva a TIT megyei titkára kiemelte; az ismeretterjesztő tevékenység még nem min. dig részesül megfelelő elis. mérésben, megbecsülésben. A különböző szerveztekhez fűződő kapcsolatokban is sok a formális elem, a tájékozatlanságból és közömbös, ségből fakadó értetlenség. A TIT anyagi eszközei, tárgyi és személyi feltételei sem állnak arányban a ;ca háruló, növekvő feladatokkal. A megyei szervezet a jelenleginél nagyobb segítséggel, valamennyi szerv hatékonyabb támogatásával tudja hivatását betölteni. Vita a beszámoló felett Lábas Menyhért szóbeli kiegészítő referátumát vita követté, melyben felszólalt Ekler György, a megyei pártbizottság titkára. Elsőként kifejezte a TIT megyei küldöttközgyűlés résztvevői, nek és mindazoknak, akik a fáradságos, de megtisztelő társadalmi munkában részt vesznek, a párt megyei végrehajtó bizottságának köszönetét és elismerését A megyei pártbizottság nagyra értékeli azt a munkát, amelyet a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat szakosztályai és tagjai végeznek megyénkben, hogy minél több helyre vigyék el «szellem világosságát, a természet- és társadalomtudományok eredményeit. A tudományos, kulturális felvilágosító és nevelőmunka természetesen nem egyedül a TIT feladata. Párt-, állami és társadalmi szervezetek együtt munkálkodnak e nemes cél érdekében. A megyei pártbizottság titkára felszólalásában elmondotta: akik megyénkben a tudományos ismeretek fejlesztésére vállalkoznak, azoknak jól kell ismerniük megyénk társadalmi fejlődésének jellemzőit, eredményeit, gondjait, általános tendenciáit és végleteit. S így folytatta: — Az ismeretterjesztésnek alkalmazkodnia kell szocialista módon változó életünkhöz, a szabolcs-szatmári munkások, termelőszövetkezeti dolgozók, a városom és tanyán élők sokrétű igényeihez és érdeklődéséhez. Az ismeretterjesztés ezért nem lehet elvont propaganda, ahol az egyik oldalon annak az ismeretek terjesztői, a másikon a hallgató „fogyasztók”. Az ismerettár, jesztésben mindig jelen kell lennie az együttgondolkodás és változtatás igényének. A TIT-munka szépsége, fejlesztésének szükségessége mellett szól, hogy a társadalmi igények sokrétűségével együtt jelentkezik a tudományos ismeretek és információk sokasága. Eligazodni az információk halmazában, rendszerezni, gondol, kodásunkba beépíteni azokat — mindez olyan feladatokat jelent, amelyek megkövetelik a TIT munkásaitól, hogy messzebb lássanak saját témájuk és szakosztályuk határain. Az üzemek, intézmények vezetőitől pedig azt, hogy vegyék észre: az ismeretterjesztés közvetve, de közvetlenül is a termelő- munka minőségének, színvo- nalánák növelését szolgálja. Ugyanakkor szükséges az is. meretterjesztés rendszerének, módszereinek továbbfejlesztése is, hogy az üzemek ne zárkózzanak el az ismeretterjesztés elől, hanem elsődleges szinterei legyenek a természeti és társadalomtudományi felvilágosító munkának. Külön szólt a megyei pártbizottság titkára a társadalomtudományok és az ismeretterjesztés összefüggéseiről. Hangsúlyozta, je. lentős a feladat a politikai műveltség gyarapításában, a szocialista állampolgári mű. veltség megteremtésében. Az (Folytatás a 2. oldatott) Hazánkba érkezik a Lengyel Népköztársaság államtanácsának elnöke Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének és feleségének meghívására a közeli napokban hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezik Hryk Jablonski, a Lengyel Népköztársaság államtanácsának elnöke, a Lengyel Egyesül: Munkáspárt Politi. kai Bizottságának tagja ét felesége. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Akiken milliárdok múlnak <3. oldal» Komoré: munka, ellátás — gondokkal (5. oldal) Hét végi sportműsor (9. oldal) A tévében láttuk (10. oldal) A lottó nyerőszámai (10. oldal)
