Kelet-Magyarország, 1972. október (32. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-04 / 234. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYES ÜLJ ETEK! XXIX ÉVFOLYAM 234. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1972. OKTOBER 4, SZERDA LAPUNK TARTALMÁBÓL* Tizenöt éve Nixon—Gromiko találkozó I Kicserélték a ratifikációs okmányokat Hatályba léptek a moszkvai megállapodások Képünkön: (jobbról balra) An<* aj Gromiko Nixon elnök és William P. Rogers amerikai külügyminiszter. (Kelet-Ma. gyarország telefotó) Kedd délelőtt a Fehér Ház „keleti termében” Nixon elnök és Gromiko szovjet külügyminiszter jelenlétében ünnepélyes külsőségek között kicserélték a rakétaelhárító rakétarendszerek korlátozásáról kötött moszkvai szerződés ratifikációs okmányait, illetve a stratégiai támadófegyverek ideiglenes korlátozásáról aláirt moszkvai egyezmény kölcsönös jóváhagyását megerősítő jegyzőkönyveket. A történelmi jelentőségű aktusnál jelen voltak az amerikai kormány tagjai, a kongresszus vezetői, valamint a washingtoni diplomáciai képvise. letek vezetői, köztük dr. Szabó Károly magyar nagykövet. Andrej Gromiko nagy tapssal fogadott beszédében a két moszkvai megállapodás -történelmi jelentőségét méltatta. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió nagy fontosságot tulajdonít a mai nappal érvénybe lépő két megállapodásnak. amely nemcsak a két ország, hanem minden nép érdekeit szolgálja, mivel a béke és biztonság a világ valamennyi népének legfontosabb létérdeke. Rá. mutatott, hogy a megállapodások a békés egymás mellett élés elveinek gyakorlati érvényre juttatásával különlegesen fontos szerepet tölte. nek be a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatainak fejlődésében. Nixon elnök rövid beszédének bevezetőjében köszönetét mondott a kongresszus vezetőinek a moszkvai egyezmények kétpárti elfogadásáért. Hangsúlyozta, hogy a moszkvai látogatása alkalmával aláírt és most érvénybe lépő két egyezmény az első lépés a két ország fegyverkezési terheinek csökkentésére és a béke esélyeinek növelésére, s egyszersmin” az első lépés a támadó fegyverek átfogó korlátozása irányában. B"nh asszony üzonete az ENSZ-közgy üléshez Ma 15 éve, 1957. október 4-én röpítette világgá a TASZSZ hírügynökség a szenzációs eseményt: a Szovjetunióban felbocsátották az emberiség történetének első mesterséges holdját. A szovjet tudomány és technika eme hatalmas teljesítménye érthetően kiszorított minden más eseményt a világsajtó címoldalairól. Az első mesterséges hold fellövéséve’ valóra váltak az „űrkutatás atyjának”, Ciolkovszkijnak zseniális meglátásai. A mesterséges hold fellő véséről Hugh Odishaw amerikai tudós ezt mondotta: „vitán felül századunk legjelentősebb tudományos eseménye. Az atomenergia felszabadítása csupán messze ezután következik”. Kevés tudományos, technikai vállalkozás fejlődött olyan gyorsan századunkban, mint az űrkutatás. Hisz még fél évtized sem telt el az első mesterséges hold felbocsátása után, s a szovjet tudomány újabb, még a kezdetinél is hatalmasabb tudományos-technikai eseménynyel lepte meg a világot: Ju- rij Gagarin űrutazásával. A szovjet űrkutatás Gagarin történelmi jelentőségű első útja után is dinamikusan fejlődött és szinte diktálta a világűr meghódításának ütemét. Az első nő, aki eljutott a világűrbe. Valentyina Tye- reskova volt. Az első olyan űrhajó, amelynek kabinjában 3 ember foglalt helyet, a Vosz- hod—1 és Alekszej Leonov, a Voszhod—2 utasa hajtotta végre az emberiség történetének első űrsétáját. Ezekhez a világraszóló sikerekhez képest már szinte „másodlagos” jelentőségű az a tudományostechnikai szempontból hallat lanul fontos eredmény, amelyet a szovjet űrkutatás a Luna—9 sima Holdra szállásával kivívott. Az amerikai űrkutatás a legfőbb figyelmet a holdkutatásnak szentelte. A szovjet Luna-programmal párhuzamosan az amerikai surve- yorok hajtottak végre több ízben sima leszállást a Hold felszínén. 1961-ben hagyták jóvá az Apollo-tervet, s ennek erdményeként 1968. december 21-én indult először emberrel a fedélzetén Apollo- űrhajó Hold körüli pálvára. Az Apollo-program leglátványosabb eredményét az 1969. július 16-án felbocsátott Aoollo—11 űrhajó érte el: előbb Armstrong, majd Aldrin űrhajósok leereszkedtek a Hold felszínére, első ízben az emberiség történetében. Az első mesterséges _ hold felbocsátása után 10 év sem telt el, s a szovjet űrkutatás már nemcsak legközvetlenebb szomszédunk, a Hold feltérképezését tűzte ki célul. 1965. novemberében a Vénusz—2 és a Vénusz—3 felbocsátásával megkezdődött a hozzánk legközelebb eső bolygó rendszeres felderítése. 1966. március 1-én a Vénusz—5 elérte a bolygó felszínét. A szovjet tudósok először laboratóriumban valósították meg a világűr körülményeit, majd a világűrben hoztak létre tudományos kutatólaboratóriumot. S időközben továbbléptek: a szovjet tudomány és technika csúcsát jelentő űrhajók már a Marsot ostromolják és a bolygótárs geológiai, hőtani adottságairól hoznak információkat. A bajkonuri űrtelepről fel- bocsátott mesterséges ..holdak tudományos laboratóriumok űrhajók mindennél kifejezőbben jellemzik a Szovjetunió fejlődésének ütemét, a válto- cások mértékét. Nguyen Thi Binh, a DIFK külügyminisztere üzenetben kérte fel Stanislaw Trep- czynskit, az ENSZ-közgyűlés 27. ülésszakának elnökét, Lengyelország külügyminiszter-helyettesét és Elijah Mudenda zambiai külügyminisztert, az el nem kötelezett országok ENSZ-csoport- jának koordinátorát, hogy befolyásukat latba vetve tájékoztassák a világszervezetet a Dél-Vietnamban kialakult rendkívül súlyos helyzetről, amely a Nixon-kor- mányzat példátlanul heves háborús eszkalációjának következménye. Péter János külügyminiszter New Yorkban találkozott Rudolf Kirchschläger osztrák külügyminiszterrel. Egyórás eszmecseréjükön szó volt a magyar—osztrák kapcsolatokról, az ENSZ-szel A külügyminiszter-asszony üzenetében emlékeztet kor. mánya szeptember 11-i nyilatkozatának kulcsfontosságú pontjaira, és felkéri az ENSZ-tagállamok küldöttsé. geit, hogy a jelen ülésszakon foglaljanak állást az Egyesült Államok vietnami irtóháborújának elítélése mellett, követeljék, hogy az Egyesült Államok vessen véget a háborúnak, vonja ki csapatait Dél-Vietnamból és szüntesse meg Thieu bábkormányzatának támogatását, s ezáltal "a dél-vietnami nép külföldi beavatkozás nélkül maga rendezhesse saját ügyeit. összefüggő kérdésekről, valamint az európai biztonsági konferencia előkészítéséről. Péter János ezt követően az iráni külügyminiszter ebédjén vett részt Péter János és Kirchsch äger találkozója Átadták rendeltetésének a HAFE nyíregyházi gyárát Az ünnepségen dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter mondott avatóbeszédet Kedden ünnepélyes keretek között átadták rendeltetésének a Hajtómű- és Felvonógyár 4-es számú, nyíregyházi gyáregységének új telepét. A HAFE gyáregysége 1963-ban alakult, s akkor kezdték meg az új üzemcsarnokok telepítését is a város déli ipartelepén. Az azóta eltelt közel öt esztendő során a gyáregység kétszázmilliós beruházással gazdagodott, létszáma elérte a hétszázötven főt, szakmunkástanulóinak száma háromszáz. Ebben az évben már kétszázhetvenötmilliós a termelési értékük, amelyből majd kétszázmilliót exportálnak. A gyáregység termékeinek legnagyobb megrendelője a Szovjetunió. A közeli tervek szerint a gyáregység ezerfős létszámmal és négyszázmilliós éves termelési értékkel rendelkezik majd. Az új telep nagycsarnokában megrendezett gyáravatási ünnepséget Kovács István, a Hajtómű- és Felvonógyár vezérigazgatója nyitotta meg. Köszöntötte a gyáregység megjelent dolgozóit, az ünnepségen részt vevő vendégeket, közöttük dr. Horgos Gyulát, kohó- és gépipari minisztert. dr. Tar Imrét, a megyei pártbizottság első titkárát dr. Pénzes Jánost, a megyei tanács elnökét, Kanda Pált, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa vezető titkárát, Varga Gyulát, a nyíregyházi városi pártbizottság első titkárát és Bíró Lás lót, a Nyíregyházi Városi Tanács elnökét. Ezt követően dr. Horgos Gyula miniszter méltatta az új létesítmények jelentőségét. A miniszter beszédében a következőket mondotta: — Ez a mai ünnepség Sza- bolcs-Szntrr.ár megve és Nyíregyháza iparosodása, valamint a Hajtómű- és Felvonógyár fejlődése szempontjából egyaránt fontos esemény. Az új gyár létesítése egyik láncszeme annak a vidéki ipartelepítési folyamatnak, amelyet pártunk és kormányunk a korábbi években hozott határozatokkal elindított. Ismeretes, hogy a felszabadulást megelőző időkben iparról ezen a vidéken, ebben a megyében nem beszélhettünk. Az is köztudott, hogy a felszabadulás után is — jó ideig — hazánk ipara gyorsan, elsősorban a fővárosban és a vidéki ipari centrumokban fejlődött. Ugyanakkor egyes vidékeken az ipar fejlődése még jó ideig messze elmaradt az országos átlagtól. Ennek következtében a lassan iparosodó megyénkben — így Szabolcsban is — évről évre csökkent a lakosság száma. Sokan máshol telepedtek le, vagy beálltak az ingázók sorába. A párt és a kormány tudományos igénnyel és alapossággal elemezte a kialakult helyzetet és levonta az abból adódó szükséges következtetéseket. Átgondolt határozatokat hozott a vidéki ipartelepítés és fejlesztés előmozdítására, az ipar területi elhelyezkedésében mutatkozó aránytalanságok tervszerű felszámolására. Ezekben az intézkedésekben — túl az ésszerű, gazdaságos- sági megfontolásokon — messzemenően érvényre jutottak szociálpolitikai megfontolások is. Utalhatok ezzel kapcsolatban olyan elvitathatatlan összefüggésekre, mint amilyen az iparosítás és az életszínvonal, az életkörülmények általános javulása között áll fenn. Az ipar jelenléte, a keresetek növekedése mellett az általános és szakmai, de a politikai mű« veltség növelését is serkenti. Tanulásra buzdít, új ismereteket ad. Az ipari munka a szemléletet is változtatja, a látóhatárt is kiszélesíti. Az a munkás, aki munkahelyén korszerű terméket gyárt, korszerű technikával és korunkhoz illő környezetben dolgozik, az otthohában is korszerűségre törekszik. Az anyagi jólét rendszeres növelésének forrása viszont a munka, mégpedig az intenzív, az egyre termelékenyebb, a gazdaságos, a jól szervezett munka. Ennek lehetőségét társadalmi méretekben kell megszervezni és megteremteni. Pártunk és kormányunk erre törekszik. Ennek egyik útja a vidéki ipar dinamikus fejlesztése és ennek az útnak az egyik újabb állomása ez a mai gyáravató ünnepség is. Az iparosítási folyamat eddigi eredményének jellemzéséül elmondhatom, hogy itt a megyében a minisztérium felügyelete alá tartozó 10 vállalat rendelkezik telephellyel. Ezeknek a gyáraknak, gyáregységeknek termelési volumene évről évre dinamikusan fejlődik. Az 1972. évre tervezett ösz- szes termelésük az 1971. évihez képest mintegy 33 százalékkal magasabb, a tervezett létszámuk meghaladja a 3500 fők Meggyőződésem, hogy a ma átadásra kerülő gyár is eredményes munkájával jelentősen hozzájárul a megye ipart fejlődéséhez, a megye gazdasági struktúrájának átalakulásához, a lakosság foglalkoztatottságának megjavításához. A gyár profilja különleges és az országban egyedülálló. A felületvédelmi berendezések és konvejorok gyártása nemcsak a belföldi szükségletek kielégítése szempontjából, hanem exportszempontból is igen jelentős. Külön is ki szeretném emelni az anyagmozgató berendezések gyártásának fontosságát. A belföldi piac növekvő Igényei mellett a baráti országok — elsősorban a Szovjetunió — igényei is hosszú távon biztosítják a szükséges piaci hátteret. Fontos, hogy a gyár dolgozói megfelelően élni is tudianak ezekkel a lehetőségekkel. A IV. ötéves tervben kitűzött célok megvalósításának feltételei tehát adottak. Alapvető követelmény, hogy a rendelkezésre álló anyagi eszközöket, korszerű berendezéseket a legcélszerűbben, a leghatékonyabban használja ki a gvár. A jövedelmezőség javítását emellett a műszaki fejlesztés meggyorsításával, a technológiai színvonal és a minőség állandó emelésével is elő kell segíteni. A termelés növelését elsősorban a termelékenység emelésével kell elérni. A főbb követelne-invek keretében külön fel kell hívnom a figyelmet az üzem- és mun^c szervezés korszerűsí*űsSre A Központi jjwMtsóg műit évi december z kormónv■szol ''•t'rv'nh '■> ’Ti’"* ’ tériumi loooii.o'e ’? tesen megjelölték azokat a (Folytatás a 2. oidaloai Az ünnepséget követően a vendégek megtekintették az új létesítményeket. Képünkön: (balról jobbra) dr. Horgos Gyula, Kovács István, Hekmann László és dr. Tar Imre, Ifjúság, művelődés, szabad idő O. oüdaiy Olvasóink leveleiből (4. oldal) Televízió a padláson (5. oldal) Totótanácsadó (7. oldal) A tárgyalóteremből (5. oldal)
