Kelet-Magyarország, 1972. október (32. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-25 / 252. szám

5 4RM f WrW-TifXGTAROltS'ZÄ?? Wft. oft^ßer SS.' Vietnam az amerikai elnökválasztási küzdelem középpontjában Amerikai békeharcosok az indokínai háború beszünte­tését követelő kiáltásokkal több ízben félbeszakították azt a nagyhangú választási beszédet, amelyet Nixon amerikai elnök hétfőn este mondott New York egyik elővárosában, Nassauban. Nixon beszédében felsora. koztatta mindazokat az ér­veket és ígéreteket, ame­lyektől újbóli megválasztását várja. így például azt jósol­ta, hogy az Egyesült Álla­mok, a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság ha­marosan együttesen vesz majd részt „egy átfogó, bé­kés együttműködési prog. ramban”, amely egyebek között a tudomány több ágára és a kereskedelemre fog kiterjedni. Övön aluli ütést mérve McGovernre, az Amerikai Demokrata Párt elnökjelölt­jére, azt erősítgette, hogy Versenytársával ellentétben — akit egyébként név sze­rint nem említett — kor­mánya olyan békét szándé­kozik megvalósítani Viet­namban, amely „tisztességes béke” lesz, s nem „kapitulá­ció árán” jön létre. Végül hangsúlyozta az Egyesült Államoknak — a fegyverkezési hajsza csök­kentésére világszerte tett erőfeszítések ellenére — olyan szinten kell tartania hadügyi gépezetét, hogy „so. ha, senkivel szemben se ke­rüljön alárendelt helyzetbe”. George McGovern szená­tor, az Amerikai Demokrata Párt elnökjelőltje hétfőn Philadelphiában tartott saj­tóértekezletén aláhúzta, el­sősorban az amerikai hábo­rúellenes mozgalom érdeme lesz, ha az elnökválasztási hadjárat utolsó napjaiban Vietnamban megvalósul a tűzszünet. De nyomban ki­jelentette, kétkedik abban, hogy még a november 7-i választások előtt létrejön a tűzszünet, mert „amíg a saigoni Thieu-rezsimet tá. mogatjuk, nem lesz vége a háborúnak”. HOLTPONTRA /ÜTÖTT PÁRBESZÉD? * • \ Kissinger beszámolt saigoni útjáról Nixon elnök kedden reg­gel a Washingtoni Fehér Házban meghallgatta nem. zetbiztonsági főtanácsadója dr. Kissinger részletes tájé­koztatóját Thieu saigoni el­nökkel folytatott ötnapos megbeszéléseiről. A megbe­szélésen jelen volt Hogers külügyminiszter is. Kissinger kijelentette megérkezésekor, hogy „vala­melyes haladást értek el a Thieu-val folytatott megbe­széléseken. A Fehér Ház egyelőre elzárkózik minden érdemi kommentártól. Washingtoni diplomáciai források saigoni és amerikai kormánykörökből származó értesülések egybevetése alapján arra a következte­tésre jutottak, hogy Kissin­ger és Thieu, heves össze­csapásokkal és kölcsönös vá. daskodásokkal tarkított öt­napos tárgyalássorozatuk eredményeként, csupán a tűzszünet fontosságában ju­tottak elvi egyetértésre, de még a tűzszünet gyakorlati megvalósításának módozatai is további megvitatásra vár­nak Washington és Saigon között. Ami pedig az egész békerendezési csomagterv ugrópontját illeti, amerikai források szerint a döntő akadály változatlanul az, hogy Thieu továbbra is a legmerevebben ellenzi bár­milyen koalíciós kormány létrehozásának gondolatát Thieu és Kissinger egyik éles szóváltása során a sai­goni elnök állítólag „Dél-Vi- etnam kiárusításának szán­dékával” vádolta az Egye­sült Államokat. A CBS te­levízió által idézett forrás szerint Thieu kijelentette: „Ha az USA most bele- kényszerít bennünket a kommunistákkal való koalí­cióba, akkor meghazudtolja azt az állítását, hogy Dél- Vietnam önrendelkezési jo­gáért harcolt. Ebben az esetben az amerikai beavat­kozás a vietnami háborúba csakis agressziónak minősül, hét. Ezzel az USA hiábava­lóvá tenné saját katonáinak és dél-vietnami szövetsége­sének minden eddigi áldoza­tát”. Washingtoni megfigyelők szerint Thieu arra a feltéte­lezésre teszi most minden j tétjét, hogy az elnökválasz­tások előtt Nixon nem meri I kitenni magát annak a vád- I nak, „hogy cserbenhagyta szövetségesét”, illetve, hogy kormányzásának négy éve alatt „hiábavalóan áldozta fel további 20 000 amerikai katona életét”. Itteni diplo­máciai források úgy vélik, hogy Thieu zsarolása — az USA-tól való abszolút füg­gősége ellenére — éppúgy elérheti célját, minthogy 1968-ban is sikerült a béke­tárgyalások megkezdésének szabotálásával kivárnia Ni. xon hatalomra kerülését. Jól tájékozott washingtoni források feltételezik, hogy mielőtt sor kerülne a saigo­ni rezsim vezetőjével holt­pontra jutott párbeszéd új- rafelvételére, Kissinger' is­mét találkozni óhajt majd Le Dúc Illával, a VDK pá­rizsi küldöttségének rangidős tanácsadójával. NYILATKOZTAK A GÉPRABLÓK Hazaérkeztek a török gép utasai Kedden reggel — helyi Idő szerint 7 és 8 óra kö­zött — elutaztak Bulgáriá­ból a vasárnap eltérített tö­rök repülőgép utasai és sze­mélyzete, kivéve azokat az operáltakat és más, súlyo­sabb állapotban lévő bete­geket, akiket már eddig is kórházban ápoltak. Egyes részletek a géprablásról azonban csak most válnak ismeretessé, így például a négy géprabló kiléte is. Kép­viselőjük, aki a szófiai tö­rök nagykövettel tárgyalt, s aki átadta a török kormány­hoz intézett ultimátumot, Hadzsi Kozmir volt, húszon. * két éves fiatalember. A fegyveres csoport legidősebb tagja is 27 éves csupán, a legfiatalabb pedig mindössze 21 éves. A negyedik 22 éves. Azt követően, hogy elhagy­ták a repülőgépet és meg­adták magukat a bolgár ha­tóságoknak, Kozmir az egész csoport nevében nyilatkoza­tot tett. Hangsúlyozta, hogy nem tekintik magukat ter­roristáknak és amikor meg­győződtek arról, hogy a gép felrobbantása ártana azok ügyének, akiknek igazságá­ért harcolnak elállta« szán­dékuktól — „annál is in­kább, mivel a gépen tartóz­kodók is jórészt a népet képviselték”. Érdekes volt a fegyveresek találkozása az utasokkal a repülőtér épüle­tében. A szófiai rádió „rend­kívül szívélyesnek” írta le ezt a találkozást. Valamennyi utas és a sze mélyzet minden tagja külön hangsúlyozta, hogy a bolgár hatóságok mindent megtet­tek, s az incidens „nem is végződhetett volna jobban, szerencsésebben”. Elmond­ták, hogy a bolgár hatóságok gondoskodtak ellátásukról, egészségi állapotukról és a gép fűtéséről, nyugalmat és reményt adott az utasoknak a szerencsés befejezésre. Magyar felszúlaüás az ENSZ-ben Az ENSZ-közgyűlés plená­ris ülésén a gyarmatosítás­ellenes deklaráció végrehaj­tásáról folyó vitában felszó­lalt Uranovicz Imre, a ma­gyar küldöttség tagja. A magyar küldött hang­súlyozta, hogy országunk az ENSZ-tagállamok ama túl­nyomó többségéhez tartozik, amely előmozdítja a gyar­matok felszámolásának tör­ténelmi folyamatát. Nem is­meri el a dél-afrikai és a dél-rhodesiai fajüldöző re­zsimet és a gyarmatosító portugál rezsimet. Sem po­litikai, sem gazdasági, sem másféle kapcsolatot nem tart velük. Szigorúan megtartjun a betűjét és szellemét annak a nyolcvan ENSZ-határozat- nak, amelyet a Biztonsági Tanács, a közgyűlés és a gyarmatok felszámolásának problémáival foglalkozó bi­zottság hozott e kérdésben. Annak érdekében, hogy meghiúsítsuk a neokolonia- lizmus csendes összeesküvé­sét, támogatjuk azt a javas­latot, hogy a jövőben min­den esztendőben egy hetet szenteljenek az önrendelke. zésért és nemzeti független­ségért harcoló népeknek — mondotta egyebek között Uranovicz* Imre. — A ma­gyar küldöttség társszerzője annak a határozati javas­latnak, hogy a szolidaritási hetet május 25-én, az afrikai felszabadítási napon kezd­jék, tartsanak ekkor gyűlé. seket, folytassanak nyilvá­nos kampányt a sajtóban, a rádióban és a tv-ben azzal a céllal, hogy növeljék az Afrikai Egység Szervezetnek a gyarmatosítás és az apar­theid elleni harchoz szol­gáló alapját. Scheel újra elnök A Szabad Demokrata Párt (FDP) freiburgi kongresz- szusának második napján Walter Scheel külügyminisz­tert egyhangúlag ismét a párt elnökévé választották. A 344 szavazat közül Scheel 331-et kapott, 7 ellenszava­zattal és 6 tartózkodással szemben. Scheel a kongresszuson mondott beszédében ismét hangot adott a szabadde­mokratáit reményének, hogy a november 19-1 parlamehti választások számukra ked­vező eredménnyel végződ­nek. Hangsúlyozta, hogy az FDP a választások után is szövetségben marad a szo­ciáldemokratákkal. Az OKP KB ü ése Giorgio Napolitano, az Olasz Kommunista Párt Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság ülésén tartott beszámolójában ele­mezte a jobbközép kormány eddigi tevékenységét és a kormány elleni politikai harc távlatait. A konzervatív jobboldali irányzattal szemben az Olasz Kommunista Párt szé­les, minden dolgozó társa­dalmi rétegre kiterjedő át­fogó népmozgalmat tart szük­ségesnek. A társadalom de­mokratikus és antifasiszta erőinek széles összefogását sürgeti, amely kiterjed a po­litikai, gazdasági és társadal­mi problémák egész körére. Az OKP KB ezzel kapcso­latban megismételte a XIII. kongresszus megállapítását, amely a társadalmi kiutat a kommunista, szocialista és katolikus népmozgalom és az ezt kifejező politikai erők együttműködésében jelölte meg. Az OKP Központi Bizott­sága kedden a beszámoló fö­lötti vitával folytatta mun­káját. Kohl—Bahr megbeszélés Michael Kohl, az NDK mi­niszterelnökségi államtitká­ra kedden délután Bonnba ér­kezett, hogy folytassa tárgya­lásait Egon Bahrral. az NSZK kancellári hivatalának államtitkárával, a két ország közötti normális államközi kapcsolatok kialakításáról. Röviddel Kohl megérkezése után megkezdődött Bonnban az államtitkárok hatodik tár­gyalássorozata. Kambodzsa nary része a hazafiak kezén Kambodzsában a helyi felszabadító erők harctevékenysége következtében a főváros, Phnom Pcnh egyre jobban elszigetelődik az ország többi részétől. A kormánycsapatok a kosságot a veszélyeztetett területek elhagyására kényszerítik. Kép: Menekülők árasztják ol a fővárostól 34 km-re északnyugatra fekvő Oudung útjait. (Kclet-Magyarország telefotó) Khieu Samphan, a kambod­zsai népi nemzeti felszabadító fegyveres erők főparancsnoka két nap alatt két alkalommal erősítette meg: ha Vietnam­ban tűzszüneti megállapodási valósítanak meg, a parancs­noksága alatt álló fegyveres erők akkor is folytatni fog­ják a harcot KamK-'”zsában. A főparancsnok vasárnap ebben a szellemben frt leve­het Penn Nouthnak, a kam­bodzsai királyi nemzeti egy­ségkormány fejének, hétfőn pedig a Pekingben élő Szi-ha- nuk herceghez intézett üzene­tében esküvel fogadta meg, hogy a khmer hazafiak foko­zott erővel folytatják a har­cot az amerikai imperialisták és zsoldosaik Kambodzsából való elüldözéséért. A kambodzsai népi nemzeti felszabadító fegyveres erők Kambodzsa területének több, mint 85 %-át ellenőrzik, s 7 millió lakosa közül 5 milliót szabadítottak fel — mondotta hétfőn Chan Youran, a kambodzsai királyi nemzeti egységkormány oktatásügyi minisztere. Siüta Dénes: H (jtiWiOuMtáQ ? d/{atiittá 18. — Nem, dehogy. Ám egy kis furfang... Én átnéztem s cég alapítási okleveleit, és ab­ból a következőket állapítot­tam meg. Először is a keres­kedelmi törvény értei méber igazolni kellett az alaptőke 3f százalékának egy bank ío lyószámláján történő beí'zeté sét. Készpénz is kellett, hiszel közje^vzői díjak merü’tek fel a céget be kellett jegyeztetni s némi alapítási díj nélkü­liem ment ez a do’.-g. Tétét leni és Mayer azonban ügye­sen megkonstruálta az új vál lalatot, persze papíron. Hogy lobban alátámasszak a- ala­pítást, a Földtani Intézetből szakvéleményt kértek. A szakvélemény teljesen iga­zolta a Postamflszaki Állomás laboratóriumának megállapításait, mégpe­dig, hogy kitűnő minő­ségű, gazdag alumíniumtar- bdmú a Balátai-féle bauxit. Tetétleni dr. közben beszélt .-.éhány ügyfelével, akik kő­iül többet megnyert, hogy szerényebb összegekkel részt vegyenek az alapításban. Alu­míniumérc Bánya és Ipar RT néven meg is alakult az új vállalat. Székhelye a Tetétleni- iroda lett. Az alaptőke még jelentéktelen összeg, de majd később... Az elindítás a fon­tos. Balátait is beveszik, hi­szen az ő birtokában vannak a kiaknázási jogok, ezeket apportként veszi át a rész­vénytársaság. A 30 százalék befizetéséről majd valamelyik bankdirektor ad folyószámla­kivonatot. Nem is okvetlenül fontos, hogy tényleg be is fi­zessék az alaptőke 30 százalé­kát. A bankvezér egyszerűen kiveszi saját számlájáról a pénzt, befizeti az új részvény- társaság nevére, kiadja a számlakivonatot, és aztán új­ból kiveszi a pénzt. — Ez közönséges csalás volt... — Hót ez volt a részvény- társaságok alapításának két­ségkívül nem a legszolidabb, de elég gyakori fajtája. A tör­vénynek elégtétetett, az alap­tőke 30 százalékának befizeté­séről rendelkezésre állt a fo­lyószámla kivonata. Még né­hány szerződés hiányzott, és mehetett a cégbejegyzés. — Engedelmével, ügyvéd úr — emelte fel Szász a hangja*, és az újságíró a magnószalag­ról a saját szavait hallgatva, egyetértőén bólintott, azt je­lezve, hogy a legjobbkor te­relte jó útra a beszélgetést. — Térjünk vissza Balótai része­sedésére. Hogyan vették őt be a „buliba?” — Balátai tájékozatlanul hallgatta Tetétleni magyará­zatát. Különösen az apportot nem értetfe, de végül sikerült meggyőzni: beadja a gánti jogokat a vállalatba, ez az apport. Ezért kap bizonyos számú részvényt, feltehetően az alaptőke tíz százalékát. A megmaradó kilencven száza­lékot azok jegyezhetik le, akik részt óhajtanak venni a vállalkozásban. Tetétleni per­sze szintén részt kért, és az alapítási költségekért, szerző­désekért megkapta a részvé­nyek bizonyos hányadát. Mayer is kapott néhányat, munkája honoráriumaként. Az ügyvéd standard barátai pe­dig befizettek bizonyos szá­mú részvényt, és ezzel meg­született a vállalat, az Alu­míniumérc Bánya és Ipar RT. — Gondolom, szegény Ba­látai nem így képzelte a kez­detet. Nyilván azt hitte, kap pár ezer koronát, de helyette csak a részvényekről szóló szkripszet kapta... — Balátai előtt egy óriási ipartelep képe jelent meg, hatalmas gépek, amint a föld gyomrából tépik a bauxitot, a vörös anyagot. Száz és száz embert, épületeket látott a völgyekben és a domboldala­kon... — Ügyvéd úr, ön élethűen adja vissza annak a kornak a hevületét, romantikáját... — Talán csak azért, mert én is annyira beleéltem ma­gam a geológus-kutató s Sá­ba... Ha érdekli, folytatom. Tetétleni, hogy valaki in­tézze a részvénytársaság dol­gait, Mayert nevezte ki a vál­lalat vezetőjévé. Később ve­zérigazgatói címet is kapott. Ez abban az időben még nem jelentett pénzt, de később olyan jogot, ami egy szédüle­tes karriernek adott zöld utat, Mayer komolyan vette fel­adatát, szerződtetett néhány üzemvezetőt ■'>« néhány mun­kást, aztán kezdetét vette a bauxit kitermelése... A leg­szükségesebb kis építkezése­ket is megvalósítottak; barak­kokat a munkásoknak, raktá­rakat, irodákat... Teiétíer dr. közben rávette ügyfele' az alumínium-részvenyek jegy­zésére. (Folytatjuk^

Next

/
Thumbnails
Contents