Kelet-Magyarország, 1972. október (32. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-24 / 251. szám

* iJaai MA GY A ROT? Q94& Í9TÍ. október if. Gromiko és Ohira tárgyalásai A szovjet külügyminiszté­riumban hétfőn délelőtt meg- k dtek a hivatalos tárgya­lások Gromiko szovjet és Ohira japán külügyminiszter között. A japán diplomata szombaton a szovjet kormány A vasárnap reggel Szó­fiába térített török repülő­géppel kapcsolatban Sztanko Todorov miniszterelnök hét­főn a délutáni órákban üze­netet intézett Ferit Melen török miniszterelnökhöz. Üzenetében a bolgár kor­mányfő újra megismétli a bolgár hatóságok legmesz. szebbmenő készségét a re­pülőgép-incidens pozitív megoldására, hangsúlyozza az eddigi és ezutáni erőfe­szítéseket. Ugyanakkor azon. zan Todorov' miniszterelnök meglepetésének ad hangot afölött, hogy olyan jegyzéket akartak átadni a bolgár, kül­ügyminisztériumnak, amely a török kormány pozitív köz­reműködési készsége helyett eleve minden felelősséget a bolgár kormányra próbál há­rítani az incidens lehetséges kedvezőtlen kimenetele mi­att. Sztanko Todorov ezt a kísérletet „abszurdnak” ne­vezi és sajnálkozását fejezi ki. Az eltérített gép utasai és személyzete délben meleg ételt kapott a bolgár szervek gondoskodása következtében, ezeket azonban a gépbe nem engedik fel a fegyveresek. A török kormány nem egyszerűen az ..anarchisták” követeléseit utasítja vissza, hanem az utasak és a sze­mélyzet kérését is. Utóbbiak ugyanis aláírásukkal kérik az ankarai kormányt a ti­zenhárom bebörtönzött sza­badon bocsátására. Több mint nyolc órával an­meghívására érkezett Moszk­vába. Mint Moszkvában közöl­ték, Gromiko szovjet és Ohira japán külügyminiszter hétfői megbeszélésein megvitatta a szovjet—japán kapcsolatok nak a határidőnek a lejárta után, amelyet a szófiai repü­lőtéren veszteglő török utas- szállító gép eltérítői szabtak a török kormánynak, hogy teljesítse követeléseiket, a bolgár főváros repülőterén ki­alakult helyzet rendkívül fe­szült és aggasztó —, ez a lé­nyege annak a jelentésnek, amelyet helyi idő szerint este fél kilenckor kiadtak Szófiá­ban. A tárgyalások a négyíő­Szadat elnök vezetésével va­sárnap széles körű tanácsko­záson vitatták meg az egyip­tomi politikai és katonai ve­zetők Szidki miniszterelnök írásos beszámolóját a szovjet vezetőkkel folytatott múlt he­ti tárgyalásairól. Az A1 Gum- hurija című kairói lap jelen­tése szerint Szadat — aki ko­rábban már két ízben tárgyalt a miniszterelnökkel a moszk­vai útról — ezen a héten több politikai fórumon is értékeli a tárgyalást. A lap úgy tudja, hogy ösz- s-»eül az Arab Szocialista Unió Központi Bizottságának tit­kársága. ahol Száj ed Mai^i első titkár tart ismertetést a moszkvai megbeszélésekről, majd az ASZÚ Központi Bi­kérdéseit, valamint néhány, a felek számára kölcsönös ér­dekű nemzetközi problémát. A tárgyalásokat az őszinteség és a kölcsönös megértés lég­köre jellemezte. nyi fegyveres csoport és meg­bízott felelős bolgár szervek képviselői között folytatód­nak, ez ideig azonban nem ve­zetett eredményre. A bolgár hatóságok mindenesetre foly­tatják erőfeszítéseiket a „Boeing—707” utasainak és személyzetének megmenté­séért. Az utasok hétfőn este megkapták vacsorájukat és gondoskodnak a repülőtéri hatóságok a gép fűtéséről is. zottsága is megvitatja ezt a kérdést. Kairóban egyébként hivata­los helyről határozottan cá­folták azt a szombaton közzé­tett jelentést, amely szerint két kisebb ka'onai csoport a héten kísérletet tett volna Szadat elnök eltávolítására, A hírt a BBC közölte — szom­baton este azonban egyipto­mi hivatalos személyek lég­ből kapottnak minősítették a jelentést. A beiruti „Daily Star” című lap vasárnap „Kairóból érkezett utasokra' hivatkozva azt írja, hogy a? egyiptomi fővárosban bizton­sági intézkedéseket léptettek életbe, ezt a jelentést azonban p hírügynökségek helyszíni beszámolói nem támasztják alá. Chilében fokozatosan he yre áll a rend A TASZSZ jelentése szerint a chilei munkásság sikerrel folytatja a reakciós összees­küvés maradványainak fel­számolását. Luis Figueroa, a dolgozók egységes központja (CUT) elnöke a munkásszak­szervezetek háromezer kép­viselője előtt kijelentette: „Büszkék lehetünk arra, hogy egyetlen munkásszervezet sem támogatta az ország el­lenségeinek sztrájkfelhívását”. Santiagóban az élet vissza­tért megszokott kerékvágá­sába. Bár az utcákon még ka­tonai járőrök cirkálnak, a rendőri rohamosztagok vissza- -tértek laktanyáikba. Az étter­mek és filmszínházak láto­gatottsága az átlagos hét végi forgalomnak felelt meg és a főváros stadionjában vasár­nap 51 ezer néző tekintett meg egy labdarúgó-mérkő­zést. ilyugas-bcrlm esimecsere A volt szövetségi ellenőrző bizottság nyugat-berlini épü­lete hétfőn délelőttől kezdve újra nagy jelentőségű politi­kai tanácskozások színhelye volt. A Szovje‘unió NDK-beli, az Egyesült Államok, Nagy- Britannia és Franciaország NSZK-beli nagykövetei, illet­ve ügyvivői ismét ebben az épületben jöttek össze, hogy miután ugyanitt a négy hatalom megkötötte a nyu­gat-berlini négyoldalú egyez­ményt, most — előrelátható­lag több napos — vélemény- cserét folytassanak jogaikról és felelősségükről azzal kap­csolatban, hogy a közeljövő­ben lehetségessé válik az NDK és az NSZK ENSZ-beli fel Vétőié. A négy hatalom nagyköve­te hétfőn néhány perccel fél kettő után fejezte be eszme­cseréjét. Hillenbrand, az ■ Egyesült Államok bonni I nagykövete, aki először tá­vozott az épületből, csak annyit közölt az újságírókkal, hogy a legközelebbi megbe­szélésre csütörtökön kerül sor. A másodiknak távozó Sau - vagnargues francia nagykö­vet, aki a hétfői ülésen el­nökölt, egyetlen szóval sem kommentálta az eszmecserét, s csak annyit mondott, hogy hivatalos kommünikét fognak nyilvánosságra hozni, amely tartalmazza a szükséges tud­nivalókat. Dráma a szófiai repülőtéren KÉPÜNKÖN: FOTÓRIPORTEREK FÉNYKÉPEZIK A GÉPRABLÓK HATALMÁ­BAN TARTOTT TÖRÖK UTASSZÁLLÍTÓ BOEINGET. (KELET-MAGYARORSÁG TELE- FOTÓ) Tanácskozások Egyiptomban Szidki moszkvai útjáról Siüts Dénes­tfftppilkMttd# ? d KddHhS üUd&dit 17 — A megbízást rögtön elfo­gadta? — Áh, dehogy! Balátai öt­ször is eljött hozzám, mert először kereken visszautasí­tottam Maga is megfontolta volna, ha akkor ezeket a ne­veket hallja: Chorin Ferenc Magyarország legbefolyáso­sabb, leggazdagabb embere. Hunyady g-óf. Mayer Ödön, a teljhatalmú trösztvezér... Fő­papok, tábornokok, Rajniss Ferenc nyilas képviselő, aki­ről szegény Bajcsy-Zsilinszky Endre azt mondta: Erről a csirk-'^góró! mindent felté­telezek... És valóban, később ő lett a Sü' •' :s.\ ■ legfőbb „közjogi méltósága”, a há­romtagú kormányzótanács íagja... Ám Balátai Jenőben volt valami vonzó, a tiszta embe­rek magával ragadó hite. amivel megbabonázó't. Kite­regette előttem élete aktáit Micsoda mélységek, micsoda kor! Balátai erőszakos, rá­menős ember volt és mint egy medve, olyan testalkatú. Ke­mény koponya. Szabatosan, szépen, okosan beszélt. Ezt egy jogász nagyon tudja ér­tékelni. Egyéniség volt. — Talán fel tudná vázolni előttem, hogyan kezdődött. Tetétleni dr. és Balátai tár­gyalása. — Óh, hogyne tudnám... Balátai nekem mindent rész­letesen elmesélt. Tetétleni éles eszű, széles érdeklődési körű férfi volt. Egyre nagyobb várakozással hallgatta a mér­nököt, alTi ismertette előtte, milyen sokféle felhasználása is van az alumíniumnak Amit ma, kérem minden is­kolás tud, az abban az idő­ben kuriózumnak számított.. A bauxit melléktermékeinek is sokféle felhasználási mód­juk van — mesélte Balátai —, a bauxit oxidvegyületei a korund, a rubin és a zafir. Szilikátjai: a földpát, a csil­lám, a pala. A vörös bauxit- ban sók vas van, a fehérben kovasas... Tetétleni szorgal­masan jegyezgetett. Nem nyi­latkozott azonnal, csak pár nap múlva. Gondterhelten kérdezte Ba- látaitól:— Tudja maga, mi­lyen átkozottul nehéz dolog ez? Magyarországon nem le­het nem létező dél-afrikai gyé- mántmezőkré vállalatot ala­pítani, mint például Angliá­ban. Én hiába magyarázom a tőzsdén, a bauxitban van fan­tázia, de még nincs kitermel­ve, akkor az csak papír. Ezek Pestc.i látni akarják, amit vesznek. A kőszenet azért kapkodják, mert tudják. Ta­tán van, a magyar cukor azért fc —, mert az országban sok cukorgyár működik, az Ofen P°'tet is jegyzik, mert ott van a malma a Szemere utcában és látni, hogyan őr­lik benne a lisztet. A bauxit papír...! Uram, a magyar tő­kés gyanakvó és kisstílű — ezt magunk között mondom —, ezekben szikrányi kocká­zatvállalás nincs, és egy bárói címért megdöglelének... De sebaj. Azért ne keseredjen el A segédem, Mayer dr. olyan, mint egy véreb, ha ő ráha­rap valamire... Ekkor mutatta be Tetétleni Balátainak a későbbi teljha­talmú vezért? — Igen, csak akkor egyál­talán nem nézett volna ki a mitugrász, vörös hajú, szep­lős aJpkhói annyi energiát és tettvágyat, amit később ez a periratokat másoló ügyvéd­bojtár mutatott. Balátainak mint említette, még a kedve is elment a „cégtől’’, amikor Tetétleni dr. harsány hangbr bejelentette: — íme, itt látja maga előtt uram, a bauxit referensét, a megalakuló rész­vénytársaság igazgatóját. r— Olyan egyszerű volt ab­ban az időben részvénytársa­ságot alapítani? (Folytatjuk) A KGST kilencedik 'tagállama: Kuba A számítógépek talán nem igazolták volna, hogy Kuba felvétele a KGST-be min­den szempontból megfelelt a gazdasági ésszerűségnek. A már korábbi nyolc KGST. tagország miniszterelnökét azonban elsősorban nem a számok hideg bűvköre ve­zette, amikor a nyár dere­kán, a KGST 26. ülésszakán egyhangúan kiállt Kuba fel­vétele mellett. Nyilvánvaló hogy a döntésnél figyelembe vették a politikai szempon­tokat is, tehát azt, hogy az európai szocialista országok­nak támogatniok kell az amerikai kontinens egyetlen szocializmus útján haladó államát: Kubát. A távoli szigetország csatlakozásának szimbolikus jelentősége is van: azok után, hogy a ku­bai forradalom győzelmével az 50-es évek cégén a szo­cializmus már három föld­részen vetette meg lábát, most már a szocialista gaz­dasági integrációs szervezet vonzási köre is három vi­lágrészre terjed ki. Kétségtelen, Kuba belépő, sének voltak előzményei. Ezek közé tartozik, hogy a szigetprszág évek óta részt vesz a KGST különböző szakbizottságainak munkájá. ban. Abban, hogy Kuba fel­vételét kérte az integrációs szervezetbe, szerepet játsz­hatott a KGST tavaly elfo­gadott komplex programja is: az a kedvező lehetőség, amelyet ez a távlati prog­ram nyújt a gazdaságilag fejletlenebb tagországoknak. (A komplex programból ugyanis egyértelműen kide­rül, hogy a fejlettebb euró­pai szocialista országok kon­centrált segítséget nyújta­nak a lényegesen fejletle­nebb Mongóliának.) Kuba jogosan számíthatott arra, hogy nelépése után szintén fokozott támogatást kap. Ezekhez az előzmé ., :khez járult hozzá Fidel Castro nyár eleji 1 körútja az éuröpai szocialista országokban. Ku­ba vezető államférfiai nyil­vánvalóan puhatolóztak a végleges döntés előtt és meggyőződve a várható tá­mogatás komolyságáról, be­nyújtották felvételi kérel­müket a 26. ülésszak elé. A szocialista Kuba eddig is rendkívül szoros gazdasá­gi-kereskedelmi kapcsolaté, kát tartott fenn a szocialis­ta országokkal. Kuba tizen­három éves történelme so­rán például majdnem hét­szeresére növelte árucsere- ’orgalmát a Szovjetunióval ■s gyorsan fejlődtek kap­csolatai a többi szocialista országgal is. A hazánknál alig nagyobb kiterjedésű karib-tengeri szigetország az amerikai érdekeknek megfe­lelő monokultúrát örökölt a múlttól: a megművelt föld 10 százalékát rendsz .résén cukornáddal ültették oe. A függetlenné válás utáni években ezt a hátrányt még súlyosabbá tette az USA ál­tal szorgalmazott gazdasági olokád. Ebben az időben a szocialista országok Kata segítségére siettek, felvásá­rolták a blokád miatt visz- ;zamaradt évi 6—8 millió tonna cukrot. Fizetésképpen gyárberendezéseket, erőmű, veket, szakembereket küld­tek Kubába, hogy ssgítsenek az egyoldalú gazdasági struktúra megváltoztatásá­ban. Ma azonban, amikor a kubai gazdaság is rövidesen minőségileg új szakaszba lép, szükség van arra, hogy a kétoldalú kapcsolatok fej­lesztése mellett kiépítsék a sokoldalú együttműködést. Ezt szolgálja Kuba csatla­kozása a KGST-hez. A szo­cialista országok a jövőben koordináltabban, tehát ha­tékonyabban támogathatják a még sok nehézség előtt álló kubai gazdaságot. Túlzás lenne azt állítani, hogy ez a támogatás elegen­dő lesz ahhoz, hogy Kubá­ban a közeljövőben erős, korszerű ipar alakuljon ki. Ennek ma még nincsenek meg a belső feltételei (kellő mennyiségű beruházási esz­köz, szakképzett, tapasztalt munkaerő) és ezt semmi­lyen kívülről jövő támoga­tás nem pótolhatja. De elő­segítheti. Kuba ugyanis nem csupán hatalmas cukor­termelő (a Szovjetunió után a második helyen áll). Vi­lágméretekben is hatalmas réz-, nikkel- és krómkész­letekkel rendelkezik. A KGST-vel való együttműkö­dés keretében az lehet az első lépés, hogy a tagorszá­gok segítséget nyújtanak a rendkívül fontos ércek ki­termeléséhez és a feldolgozó ipar kiépítéséhez. E segítség viszonzásául az európai szo­cialista országok jelentős erőforrásokhoz juthatnak, és elképzelhető, hogy talán már néhány éven belül Kuba az érceken kívül jelentős menyT nyiségű, félig, vagy teljesen feldolgozott termékeket szál­líthat a KGST-tagországok- ba. Ez az ipari együttműkö­dés érezhetően hozzájárul- hat a kubai gazdaság pros­peritásához, fejlődésének meggyorsításához. Megjelent a Béke vs Szocializmus új száma Július 5. és 7. között a Béke és Szocializmus szer­kesztőségének és az SZKP Központi Bizottsága mellett működő Marxizmus—Leni- nizmus Intézetnek a szerve­zésében a Szovjetunió meg­alakulásának 50. évfordulója alkalmából nemzetközi el­méleti konferenciát tartottak. A konferencián 47 kommu­nista és munkáspárt képvise­lői vettek részt. A folyóirat 10. száma ennek az értekez­letnek az anyagát — B. N. Ponomarjov „A Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Sző vétségé megalakulásának ( fejlődésének nemzetközi je ientősége” című előadását é a felszólalásokat — tártál mázzá, rövidített formában. Ponomarjov előadásában r fél évszázados fejlődés elem­zése alapján kimutatja, hogy csak a szocializmus képer egészségesen megoldani a nemzeti kérdést. Ez csak kizsákmányolás megszüntet' sének, az egész társadalmi gazdasági, ideológiai és kul turális élet gyökeres átala­kításának útján lehetséges. A Szovjetunió tapasztalatai ar­ra tanítanak bennünket, hogy a különoöző nemzetiségű né­pek együtt formálhatják a történeimet, s hogy a politi­kai és ideológia; törekvések közössége a népek olyan szi­lárd szövetségét hozhatja lét­re, amely kiállja a legsúlyo­sabb próbát is. Az értekezleten felszólalók konkrét példákon illusztrál­ták a Szovjetunió tapasztala­tainak világtörténelmi jelen­tőségét a szocializmus építé­se s különösen a nemzeti kérdés megoldása szempont­jából. Egyben rámutatnak agyes tőkésországokban fenp- álló nemzetiségi problémák­ra is, amelyek nemcsak hogy megoldatlanok, hanem állan­dó feszültséget okoznak, konfliktusokhoz vezethetnek és vezetnek. A folyóirat az értekezlet anyaga mellett még közzéte­szi a Szovjetunió Statisztikai Hivatala által a szerkesztőség elkérésére összeállított táb­lázatokat, amelyek a Sz- jet- unió fél évszázados gazd ági és kulturális fejlődését a számok tükrében mutatjáls be.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents