Kelet-Magyarország, 1972. október (32. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-22 / 250. szám

m. ©was SrEtEf-iiÄÖfÄllÖRSZÄi? = UPI IWffT.T fiffff Í972. ofetiföer Sfc KÓRHÁZI SBILSU, • TECHNIKA • Tudomány • TECHNIKA • Tudomány & TECHNIKA O A hármas űrrepülés harmadik évfordulóján A Szojuz-program A Szojuzok repülését 1967 és 1971 között tulajdonkép­pen olyasfajta turisztikai tel­jesítményhez hasonlíthat­nánk, amikor több turista- csoport több oldalról indulva próbálja birtokába venni ugyanazt a hegycsúcsot A „hegycsúcs” ebben az eset­ben a huzamos ideig keringő orbitális állomás volt. A Szó. juz—1 és a Szojuz—3 kísér­lettel egy leendő utasszállí­tó hajó fedélzeti rendszereit próbálták ki, és kidolgoztak néhány orbitális manővert. A Szojuz—4-gyel és a Szojuz—5- tel végrehajtották az össze­kapcsolást, míg a Szojuz— 6, 7 és 8 arra szolgált, hogy ösz- szeegyeztessék néhány, em­ber vezette kozmikus objek­tum műveleteit és kidolgoz­zák ezeknek az objektumok­nak az egyidejű földi irányí­tását. A Szojuz—9-en azt próbálták ki, hogy a huza­mosabb idejű űrrepülés ho­gyan hat az űrhajósok szer­vezetére. A Szojuz—10 űr­hajón kipróbálták az orbitá­lis állomással való összekap­csolás technikáját és kipró­báltak egy új összekapcsoló fődarabot. Végül a Szojuz— 11 az első, ember vezette or­bitális állomásra, a Szaljutra szállította az űrhajósokat. A Szojuz—6, 7 és 8 hármas kísérlet 1969 októberében je. lentős lépés volt — hogy ma­radjunk meg példánknál — ebben a sajátságos hegymá­szásban. Három hajó egyna­pos időközökben került pá­lyára — és nem azért, mint­ha ezzel valamiféle rekordot szerettünk volna elérni —, hanem elsősorban azért, hogy bonyolultabb körülmé­nyek között kipróbálhassuk a hajókat és a földi komplexu­mokat , Az egységes parancsnokság alatt három ember vezette űrhajó egyidejű mozgatása és manővereztetése a röppályán meket építsenek a hajó szer­kezetébe és berendezéseibe. Á személyzetben három szak­mérnök és egy kutatómérnök foglalt helyet. Ez a kísérlet biztosította a Szojuz—9 hu­zamos idejű repülését 1970- ben, 1971-ben pedig azt, hogy az első ember vezette orbitá­lis állomásra szállítsák az űr­hajósokat De nem csak a hajók tö­kéletesednek, hanem a földi eszközök is. A hármas repü­lés idején például azt mun­káltuk ki, hogy a hajók sze­mélyzete ne csak a Szovjet­unió területén lévő földi irá­nyító és mérőállomásokkal működjék pontosan együtt, hanem az óceánok különbö­ző térségein tartózkodó tudo­mányos és kutatóhaj'ókkal is. Adatközlésre a Molnyija—1 osztályú távközlő szputnyi- kok szolgáltak. Ennek a kí­sérletnek az eredményeit is felhasználjuk a továbbiakban. A Vlagyimir Satalov pa­rancsnoksága alatt álló Szo­juz űrhajóraj repülése 1969 októberében nem csak kísér. I let volt. Az űrhajósok szá­mos tudományos, népgazda­sági és űrhajózási kutatást, kísérletet és megfigyelést vé­geztek. A legérdekesebb kí­sérlet á légüres térben és súlytalansági állapotban — Valerij Kubaszov által vég­zett — hegesztés volt. A töb­bi kísérlet talán nem volt ennyire szenzációs, de az is mind érdekes és szükséges volt A három Szojuz-repülés nem csak lépcsőfoknak volt jelentős a huzamos ideig ke­ringő orbitális állomás meg­alkotásának munkájában, ha­nem egészében véve is elő­relendítette az űrhajózást. A kozmosz meghódításának —e végtelen hegymászásnak — fontos eseménye volt Jurii Marinvin az APN tudományos kommentátora Az ismert sebész pro­fesszor csaknem egy évti­zede áll a budapesti Sems melweiss Orvostudományi ígyetcm n. sz. Sebészeti tUinikája élén. í'öleg álta­lános és hasi sebészettel foglalkozik, ez utóbbin be­lüt az epesebészet specia­listája, mely lémaaürből sok tudományos értekezé­se látott napvilágot. Mint­egy öt-hat éve pedig lé­zerkutatással is {oglalko - zik, e rejtélyes sugár bio­lógiai és orvosi alkalmazá­sának lehetőségeivel. Er­ről szólt a közelmúltban megvédett akadémiai dok­tori disszertációja. — Professzor úr, ön sze­rint melyek q sebészet aktuá­lis problémái? — Nagyon sok van, és ezért nehéz erre röviden válaszol­ni. Az utóbbi húsz-harminc évben a sebészet fejlődése hí. hetetlenül meggyorsult. Ré­gen elsősorban a kézügyes­ségnek és a gyorsaságnak volt nagy jelentősége, ma azon­ban már nem ez a helyzet: nem a sebész bravúros egyé­ni teljesítménye a döntő. Ma a sebész több szakemberből álló csoport élén áll, és az a feladata, hogy ennek a mun­káját koordinálja. Az egyre fokozódó specializálódás mel­lett nagy haladást jelent a sebészetben ez az integráció, mely azt jelenti, hogy az or­vostudomány különböző szak­ágainak képviselői összefog­nak, és csoportos (team) mun­kában tesznek meg mindent a beteg érdekében. Mind a specializálódás, mind az in­tegrálódás tendenciája elke­rülhetetlen, és mindegyik elő­remutató változás. — A jelen egyik aktuális problémája a rák sebészeti úton történő gyógyítása. De én úgy vélem, hogy a jövő orvosa nem elsősorban sebé­szeti úton fogja a rákot gyó­gyítani, hanem olyan új mód­szerekkel, melyek ma még is­meretlenek. És természetesen akkor, ha már tudni fogjuk az okot, vagy okokat, melyek a rákos megbetegedést létre­hozzák. Másik fontos problé­mája még ma is a sebészet­nek a fertőzések elleni küz­delem. Rá kellett jönnünk, hogy az antibiotikumok nem mindenhatóak. Az érzéstele­nítés, illetőleg az altatás ugyancsak a modem sebé­szet központi problémái közé tartoznak. Ma már inkább az altatás hódít teret, különö­sen mióta az utóbbi években a gépi altatás került előtérbe; ezzel az altatás sokkal köny­nyebbé és veszélytelenebb® vált Fontos kérdés továbbá a nagyon súlyos betegek el­látása, és az újjáélesztés. Ezt célozza az ún. intenzív ápo­lás, ami egyre nagyobb sze­rephez jut a moílern kórház, fejlesztésben. — A jelen problémáivá most térjünk át a jövő pers­pektíváira: a sebészeten be. lül hol, miben várja a leg. nagyobb fejlődést? — A múlt század egyik leg­nagyobb sebésze, Billroth még elképzelhetetlennek tar­totta, hogy a szívhez sebészi- leg valaha valaki is hozzá­nyúlhasson. Aztán ez még az ő életében bekövetkezett. Ma meg' már a szívátültetésnél tartunk! Tagadhatatlanul ez váltotta ki az elmúlt évek­ben a legnagyobb szenzációt. Bár, szerintem nem ez a jö­vő útja, nem lesz mindenna­pos eljárás. Persze lehet az is, hogy tévedek. Másként áll a helyzet a veseátültetés te­rén, ami ma már néhány or­szágban szinte rutinműtétnek számít. A transzplantációnál én sokkal nagyobb lehetősé­get látok a műszerek beülte­tésében, egyes szervek mű­anyagokkal való pótlásában, kiegészítésében. — Ismeretes professzor Ar kiterjedt munkássága a lé­zerkutatás orvostudományi felhasználása terén. Ennek a jövőben, a gyakorlati orvos- tudományban hogyan látja hasznát? ' — tigy vélem, hogy a lézer­sugár orvosi alkalmazásának lehetőségei nagyok és még távolról sincsenek kihasznál­va. Például lehetséges segít­ségével bizonyos fajta daga­natok kezelése. A sebgyógyí­tásban ugyancsak vannak le­hetőségei a lézernek. Ezt kli­nikánkon is kutatjuk. Néhány esetben már emberen is al­kalmazhattuk a lézer jóté­kony, sebgyógyulást elősegítő hatását. A lézersugár nagy előnye, hogy rendkívül pon­tosan és parányi területre irányítható. Ez a tulajdonsá­ga főleg a sejten belüli „se­bészetben” nyit perspektívá­kat. — De egészében véve: nem akarok „jósolni”, mert az én képzelőerőm nem ve­heti föl a versenyt a valóság gyors és beláthatatlan fejlődésével. E8ry Éva természetesen fokozott köve­telményeket támasztott mind az űrhajósokkal, mind pedig a földi szolgálatok személy­zetével szemben. A hét em­bernek a világűrben és a több száz földi irányítónak az óramű pontosságával kel­lett dolgoznia. Mind a három hajó sokat manőverezett a pá’yán. Erre azért volt szük­ség, hogy minél több. tapasz­talatot szerezzenek a „fedél­zetek”, vagyis az űrkabinok és a „föld”, vagyis a földi irányítórendszerek együtt­működéséről. A próba során nemcsak az emberek, hanem a tökéletesített -szerkezetű ha. jók, a fedélzeti műszerek és a földi eszközök is vizsgáz­tak. A Szojuz újabb repülését — ez alkalommal közös szov­jet—amerikai program kere­tében — 1975-re tervezzük. Nyolc évvel a Szojuz típusú űrhajók első ember irányítot­ta repülése után. Nyolc esz­tendő viszonylag magas élet­kor az űrhajónál, hiszen a kozmikus technika rendkívül gyorsan fejlődik. Az alkotók azonban lehetővé tették, hogy a hajó a kor technikájával együtt fejlődjön. A Szojuz típusú hajók szerkezetét és fedélzeti műszereit szüntele­nül tökéletesítik. Az 1969-es hármas repülés egyik fő fela­data az volt, hogy újabb ele­KERESZTREJTVÉNY Arany Jáiíos 1882. március 2-án írta a „Sejtelem” című kis versét, melyben halála közelgését sejteti, ami 1882. október 22-én be is kö­vetkezett. „Életemnek hatvanhatodik évébe’ ___ ___ _ ___ »» folyt, vízsz. 1., függ. 11., 18., vizsz. 55., függ. 22. és 26. sorokban. Ezeket kell beküldeni. VÍZSZINTES! 11. Kémiai elem. 12. Latin kötő­szó. 13. Igekötő. 14. Mezőgazdasá­gi munkát végez. 16. Ver betűi. 17. Folyó a Szovjetunióban. 19. Építőanyag. 20. Véd-e? 21. L^g párja. 23. Az egész egy része. 26. A szemnek tetsző megjelenési for­ma, kellem. 27. Matéria. 28. Becé­zett női név. 29. Két összerótt ge­renda, mellre a hordókat helyezik, a pincében. 30. Hangszer. 31. Ál­lam Indiában. 32. Z-vel, a felfede­zett hibát nem - teszi szóvá. ’ 33. Számos. 35. Keserv egyik fele. 36. Alkotó művész. 37. Igekötő. 39. Idegen tagadősző. 40. Mindent pótló szó. 41. Fonetikus másr «- hangzó. 42. Erdőrészlet. 44. Kop­tat. 46. Vissza: Jugoszlávia egyik napilapja. 48. Zuhanyt. 49. Te­tőrész. 5k Német számnév. 52. Zenei rövidítés. 53. Névelővel: sok minden ócskaság van benne. 57. Egyszerű gép. 58. Nem áll meg soha. 59. Keskeny nyílás. 61. Szov­jet repülőgéptípus. 62. -ért latinul. ’ 63. Szomszéd állam pénze. 65. For­dított helyhatározó szó. 67. Cse­lekvést kifejező szó. 69. Falusi megszólítás. 70. Kesereg. 72. Az első ember. 74. Lantén vegyjele. FÜGGŐLEGES: 2. Jó kedve van, boldog. 8. Ha pálca is van hozzá, akkor Sza­bolcs megyei község. 4. Cement­ben van! 5. Sovány ló. 6. Kettő része! 7. Tova. 8. Kugli. 9. Igen németül. 10. Baranya megyei köz­ség. 15. Repülőgép franciául. 24. Vissza: kikötőváros az NSZK-ban. 25. Holland határ menti folyó. 3J4. A juh hímje. 36. Román folyócs­ka, Máramarosban. SS. Portékáik. 41. Ritka férfinév. 43. TST. «. Numero rövidítése. 45. Kondér. 47. Verskellék. 49. Nem utó. 50. Csuk. 53. Állami jövedelem. 54. Kaszáló. 56. összeg, közismert latin szó. 58. Pusztító. 60. Törzs, csapatvezetési szerv, filmet készítő munkacso­port. 62. Kenyérbolti áruk meste­re. 63. Faáruk. 64. Kasztrált köss (—’). 66. E helyre. 68. Gallium vegyjele. 6-9. Hant szélek! 71. Pa­pírra vet. 73. Hamis. A megfejtéseket október 30-ig kell beküldeni. Csak levelezőlapon beküldött aaegfejtéaeke* fogadunk all Október 8-í rejtvény pályázatunk megfejtése: Steindl Imre terVci szerint neugótikus stílusban épült fel, most hetven éve. Nyertesek: Béda Katalin, Bor* zován József, Demeter Sándor« dr. Iváncsik Miklósné, Pásztor Hilda nyíregyházi, Szabó Edit balkányi, Dorka Erzsébet csen­geti, Cseke Sándorné levelekig Ferencz Sándorné nyírbátori ea Varga Lászlóné rakamazi kedves re j tvény f ej tőink. A nyereménykönyveket postás «küldtük. Beszélgetés a sebészetről dr. Mester Endre professzorral TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET.

Next

/
Thumbnails
Contents