Kelet-Magyarország, 1972. október (32. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-21 / 249. szám

1972. »Stößer ff. Tfw m A rTy A'Rön «7 A ff S. oMa! Gazdasági jegyzet Az iparszerű mezőgazdasági termelés úttörői az Állami gazdasa­gok IGAZGATÓINAK el­ső országos tanácskozása 1969. májusában volt, a má­sodikat pedig most tartották október első hetében a Ma­gyar Tudományos Akadémi­án. A két tanácskozás kö­zött alig három és fél év telt el. A mezőgazdaságban, ahol a termelési ciklusok bioló­giai tényezőkhöz kötöttek ez nem hosszú idő, különösen nem, ha olyan hosszú fordu. lós ágazatokban, mint a szarvasmarha-tenyésztés vagy gyümölcstermelés vizs­gáljuk a változásokat. Mind­ezek ellenére gazdag sike­rekről, az 1969-ben kitűzött célok teljesítéséről adhattak számot a tanácskozáson. A mezőgazdasági ágazat túlteljesítette a III. ötéves terv célkitűzéseit. Még in­kább így van ez megyénk­ben, ahol a termelés színvo­nala 22 százalékkal volt ma­gasabb az előző tervidőszak­nál. Ezenbelül a termelőszö­vetkezetek 25 százalékos ter­melésnövekedést értek el, az állami gazdaságok pedig 33 százalékot. Az 'előző tanács­kozás óta — 1970-től — lé­pett életbe minden területen a gazdaságirányítás reform­ja. Tervszerűbbé vált a gaz­dálkodás és az irányítás, a termelés jobban igazodik a piaci igényekhez. Az eredmények számbavé­tele után dr. Dimény Imre miniszter bevezetőjében így határozta meg a második ta­nácskozás célját: „ Elsősor­ban azoknak a gazdaságpoli­tikai feladatoknak, terveknek a megtárgyalását tűzzük na­pirendre, amelyeknek az üzemen belüli végrehajtása elősegíti céljaink megvalósí­tását. A hangsúly tehát a feladatokon, a vállalati tevé­kenységen és módszereken van.” A gazdaságok legtöbb helyen eddig is közgazdasági alapon szervezték át terme­lésüket. A termelés szerke­zetének formálásában is ér­vényesítették a nyereségérde­keltség elvét. Nagyon szép eredményekét értek el a népgazdaságilag is igen fon­tos búza-, kukorica-, lucerna-, baromfihús-, tojás- és sertés­hús-termelésben. Közgazda- sági megfontolások követ­keztében több ágazatot fej­lesztettek vissza, vagy kap­csoltak ki a termelésből. Na­gyon lecsökkent a cukorré­pa, a burgonya, egyes zöld­ségfélék, a dohány és a kender termelése. E jelensé­gekre felfigyelt a kormány­zat és a múlt évben hozott határozataival érdekeltebbé tette a mezőgazdasági üze­meket a jelzett növények termesztésében. így ma már elmondhatjuk, hogy az áru­igény és a termelés között mutatkozó ellentmondás las­san feloldódik. A VÁLLALATI tevé­kenység jellemzői közé sorolható az erős ütemű sza­kosodás. A korszerű techno­lógiák nagyméretű termelési egységek kialakítását kíván­ják, ez ugyancsak visszahat a szakosodásra. A tanácsko­záson külön felhívták a gaz­daságok igazgatóinak figyel­mét, hogy a szakosodás nem járhat együtt számottevő állóeszköz gyors, idő előtti selejtezésével, nem indokol­hatja ezek kihasználatlanul hagyását. Az eszközkihasz­nálás fokozásában még min­dig jelentős tartalékok van­nak. A szakosodás és kon­centráció folyamatai új elemekkel, s főleg közgaz­dasági elemekkel bővülnek, így a koncentráció ma már a területösszevonás fogalom­köréből kilépve elsősorban az anyagi és szellemi erők összpontosítását, összefogá­sát jelenti. Elhangzott a tanácskozá­son, hogy az iparszerű ter­melési rendszerek a mező- gazdaságban világszerte hó­dítanak. Ma már a növény- termesztési technológiába bele kell foglalni a tárolás, a feldolgozás és az értékesítés folyamatait is. A következő évtized egyik legnagyobb tartaléka a végtermékben kifejezhető termelés rend­szerében, a korszerű integ­rációban rejlik. A gazdasá­gokban megkezdődött e fo­lyamatok kibontakozása. Az élet azonban gyorsabb elő­rehaladást követel. A gaz­dálkodásban az időtényezővel most jobban kell számolni, mint valamikor. A biztosan és tényekkel igazolt ismere­tek - alapján az eddiginél gyorsabban kell az új be­ruházásokat, eljárásokat megvalósítani. Amit ma két- három évre előre gazdasá­gosnak látunk, azt csak ak­kor hasznosíthatjuk, ha gyor­san cselekszünk. Egy állat- tenyésztési telepet, vagy gyümölcsfeldolgozót nem le­het négy-öt évig építgetni, A PART X. KONGRESZ­SZUSA fontos határozatokat hozott társadalmunk további felemelkedése, at emberek életének ' és munkájának tartalmasabbá tétele érdeké­ben. E célok megvalósításá­ért különösen sok intézkedés vált időszerűvé a mezőgaz­daságban. Ilyen például a munkaidő csökkentése. A négy év előttihez viszonyít­va általában 40 műszakkal dolgoznak egy év alatt ke­vesebbet a mezőgazdasági üzemekben. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb gazdaságban és ágazatban elérték az* évi 2500 órás- foglalkoztatást. A munkafeltételek nemcsak a munkaidő-rövidítéssel, a sza. bad idő növekedésével ja­vultak, hanem nagyon je­lentős a nehéz fizikai munka megkönnyítését, vagy meg­szüntetését eredményező mű­szaki fejlesztés hatása is. Ja­vulnak a munkakörülmé­nyek, a munkavédelem. Ter­mészetesen a munkavédelem és a balesetelhárítás terén még sok a teendő. Növeke­dett a dolgozók keresete is, azonban az utóbbi években a fejlődés üteme lelassult. Kí­vánatos és - szükséges a személyi jövedelmek megfe­lelő alakítása érdekében is az üzem- és munkaszervezés korszerűsítése, az eszközki­használás és hatékonyság ja­vítása. A tanácskozáson sok sző esett az üzemi demokráciá­ról. Hangsúlyozták, az üzem. és munkaszervezés fejleszté­sében rejlő lehetőségek fel­tárása elsősorban az állami gazdaságok vezetőinek, dol­gozó kollektíváinak az akti­vitásán múlik. A kedvező ta­pasztalatok ellenére is hal­lani, hogy a gyors ütemű technikai-műszaki fejlődés leszűkíti az üzemi demokrá­cia érvényesülésének lehe­tőségeit. A műszaki fejlődés objektív folyamat, de nem jár együtt a demokrácia megnyilvánulásának, sze­repének csökkenésével. Ha a dolgozók széles rétegeit idő­ben informálják, lehetőséget adnak nekik a szabad véle­ménynyilvánításra, ha nem­csak meghallgatják, hanem érdemben elbírálják javas­lataikat, ők is az alkotó kö­zösség tagjaivá válnak, osz­toznak a sikerben, de a gondokban is. NEHÉZ LENNE a második országos tanácskozás minden lényeges mondanivalóját akárcsak címszavakban is közreadni. A felszólalások, az összefoglalók alapján a ta­nácskozás színvonalából, hangulatából arra lehet kö­vetkeztetni, a gazdaságok to­vábbra is teljesítik úttörő szerepüket és e feladatuk teljesítése közben olyan pél­dát mutatnak az egész élel­miszer-gazdaságnak, hogy jó munkájuk nyomán nagyobb lesz a hatékonyság, gyorsabb az előrehaladás a termelő- szövetkezetekben is. Ez most már nem egyszerűen feladat nem is kizárólag gazdasági érdek, hanem nagyszerű hi­vatás is. Csikós Balázs Miskolcxi Miklós: Mire jó a zongora? Both Fülöpné szerkesztő­ségünkhöz küldött levelében arra kér választ, hogy mire lehetne felhasználni egy jó karban lévő páncéltőkés zongorát? Levelében őszin­tén elmondja, hogy amikor kisfiúk, ifjú . Both Fülöp másfél hónapos lett, elhatá­rozták,* híres zongoraművészt nevelnek belőle. Ebből a cél­ból vásárolták a zongorát A kis Fülöp nagy talentumról tett tanúságot- Már az első zongoralecke után összeom­lott az albérlő idegrendszere és amit évtizeden át nem tudtak elérni Bothék: az al­bérlő a második zongoraórát meg sem várva kiköltözött. Miután Vszjatoszlav Rich­ter más elfoglaltsága miatt nem tudta elvállalni a gye­rek tanítását, Bothék kény­telen-kelletlen helyi tan­erőkre bízták Fülöpkét. Jel­lemző azonban a magyar ze­nepedagógusok állhatatlansá. gára, hogy Fülöpke mellett alig fél esztendő alatt hét zongoratanár és tanárnő kedvetlenedett el. Közülük hárman sekrestyés-harango- zó állást vállaltak különböző dunántúli egyházközségek­ben, négyen pedig a zenei pályát is elhagyva villamos­kalauznak mentek. így aztán Fülöpke magára maradt te­hetségével. De szó szerint, Stert sl család barátai is egyre ritkábban és egyre rövidebb időre látogattak el Bothékhoz. Fülöpke tavaly nyáron fel­ismerhetően eljátszotta az . Eleonóra-nyitányt, amit a kis Aradszky is szokott éne­kelni. Ez váratlanul nagy sikert hozott. Sikerült fel­építeni Bothék balatoni nya. ralójának egyik falát azok­ból a küldeményekből, ame­lyeket az egyszerű, ismeret­len járókelők, gyakran még zárt ablakon keresztül is fel- , dobáltak Fülöpke szobájába, ősszel már a másik falhoz szükséges tégla- és bazaltkő­mennyiség gyűjtéséhez kezd­hettek volna, amikor a gye­rek váratlanul rossz társa­ságba keveredett. Gimnázi­umba került, ahol megis­merkedett a fizikával. Ettől kezdve Fülöpke egyre keve­sebbet ült a zongorához. Nem is tudott volna odaül­ni, mert a zongoraszéket felhasználta egy cen+rifu- gáliserő-kísérlethez. Olva­sónkat az késztette levél­írásra, hogy a minap Fülöp­ke galvánelemet akart ké­szíteni a legvastagabb zon­gorahúrból. Mit csináljon szegény szülő? — teszi fel a kérdést Both Fülöpné. És mert a kérdés közérdekű, szívesen válaszolunk: Ha már megvan a zongora kár lenne azt a szárnyaló és vakmerő reményekkel együtt izzé-porrá törni. Egy kis ügyességgel, leleménnyesség- gel hasznos tárgyat készít­hetünk minden valamireva­ló zongorából. Kedves levélírónk például, amennyiben vezet háztartást, a zongora fedelét jól fel­használhatja gyúródeszkának. Fája rendszerint kitűnő, tar­tós, a politúr is csak eleinte jön le róla. Kitűnően alkal­mazható ' bölcsőnek is, de ilyenkor támasszuk fel a zongora tetejét és a húrokra tegyünk meleg, szintetikus plédet, alája pedig haszná­laton kívül helyezett lavórt. Ha bölcsőnek használjuk a zongorát, akkor sem jövünk zavarba, ha feleségünk ket­tős-hármas ikrekkel tér haza A MEZŐDÉ? FEHÉRGYARMATI GYÁREGYSÉGIBEN huszonegy lány tanulja as es7tergálvosszakmát. Kénünk: Kovács József szakoktató Farkas Mária másodéves szakmun­kástanuló munkáját ellenőrzi. (Elek Emil felvétele) A keresetért előbb meg kell dolgozni Vélemények a bérezésről a hullámdoboz- és zsákgyárban Egy névtelen levelet kap­tunk. így fogalmaznak ben­ne: „A papíripari kollektív szerződés előírja, hogy a fo­lyamatos műszakban dolgozó­kat 40 százalékos éjszakai, valamint 20 százalékos folya­matossági pótlék illetné meg. De mi ezt a pótlékot augusz­tus hónaptól nem kapjuk meg. A gyár vezetősége azzal utasít el bennünket, hogy mindezek a pótlékok be van­nak kalkulálva az alapbérbe.” Az alsó határ felett ' A nyíregyházi hullámdo­boz- és zsákgyárról van szó, a város egyik legújabb ipari létesítményéről, ahol jelenleg még csak a próbaüzemelés folyik. A munkások viszont már műszakba járnak, tel­jesítménybérben dolgoznak. Káhn Ernő, a nyíregyházi gyár igazgatója: — Már márciusban az úgy­nevezett papíripari bruttó bérrel vettünk fel mindenkit. n szülőotthonból. Sok család használja a zongorát például szennyesládának. Elegáns, diszkrét, tartós és kitűnően szellőzik. Jól elhelyezve a zongora kiválóan alkalmas arra, hogy serdülő gyerme­keinket zavargássuk körülöt­te, ha a nyári szünidőt nem akarják az olasz tengerpar­ton, vagy a francia Riviérán tölteni. Rendkívüli esetekben is hasznát vehetjük a zon­gorának. Ha például erős felindulásból megfojtjuk a társbérlőnket, néhány napig feltűnés nélkül tárolhatjuk benne. Példáink is bizonyítják, hogy a zongora mindenkép­pen hasznos bútordarab. S ha rögeszménktől nem tu­dunk megszabadulni, és erőnek erejével zongoramű­vészt akarunk nevelni a csa_ Iádban, nos, akkor már csak a rendszeres és folyamatos gyermekszüléssel kell foglal­koznunk. Tudniillik a másik kellék, a zongora már ob­jektive adott. És ha a hete­dik utód sem teljesítené a szülői akaratot, akkor se legyünk kétségbeesve. A február elsején felemelt csa­ládi pótlékból könnyen meg­takaríthatunk annyi pénzt, hogy egy szép napon fuva­rost fogadjunk és elvetessük a hangszert valamelyik hűl. ladékgyűjtő telepre. \ Csak szeptembertől terme­lünk. A bruttó bér magyarázata egyszerű. Könyvelési, elszá­molási könnyebbséget jelent, ha nem részletezik külön a pótlékokat, hanem helyette egy olyan órabért állapítanak meg, amelyik magában fog­lalja mindezt. Ráadásul a kollektív szerződésben előírt bértételek között kell, hogy legyen ez a fizetés. Hogy egy példával illusztráljuk: az egyszerű segédmunkánál az alsó határ 5,50-es órabér. Az üzemben viszont senkinek sincs ebben a kategóriában 8,80-nál kevesebb. — Körülbelül száz embert érint a folyamatos termelés — ismerteti az üzemi körül­ményeket Mirkó Lajos, a szakszervezeti bizottság titká­ra. — Nekik augusztusban külön névre szólóan állapítot­tuk meg a bért. Akit innen két‘műszakos termelésbe te­szünk át, annak arányosan csökken az órabére. Könnyebbség — tanulóidőben A próbaüzem adja, hogy a követelmények, a normák jó­val alacsonyabbak, mint amennyit a gépek termelési .kapacitásának ismeretében meg lehetne határozni. A munkások is most tanulják az üzemszerű gyártást, ezért a könnyebbség. A lemezgyár­tó gépnél például a norma óránként 4000 méter, miköz­ben a gépet szállító cég az 5200 méteres termelést ga­rantálta. Az egyik munkás, Naményi András mondja: — A munkakörülmények jók, nem megerőltető, amit csinálok. Amikor idejöttem 8,50-nel vettek fel, most 10,80 az órabérem. — Nem kevesli a kerese­tet? — Most ennyi, de még alig termeltünk. Gondolom, ha majd idősebb dolgozók le­szünk, akkor érdem szerint kapunk órabérémelést. Ahány dolgozóval beszél­tünk. mind tudta, hogy a megáll upított órabér adja a teljes keresetet. ✓ ' v ­— Itt a fizetésbe minden be van építve — szól róla Fodor György a kazánházból. — Amikor eljöttem 1900 fo­rintos havi fizetésem volt, itt órabért kapok, 13,50-et. Minden vállalatnál másként állapítják meg a fizetést. A kép nem teljes, ha nem tesszük hozzá: Nyíregyházán az átlagbérek jóval ala­csonyabbak, mint a csepeli gyárban, ahol a munkások a betanulási időt töltötték. Irt a legmagasabb keresetűek azok közül kerültek ki, akik vállalták, hogy Csepelről idejönnek, betanítják a mun­kásokat. Náluk akad 16,50-es órabér is. Viszont azt is fi­gyelembe kell venni, hogy Csepelen jóval rosszabbak a munkakörülmények, több fo­lyamathoz kell az emberi erő, s az ott dolgozók többsége nem most került oda, hanem 15—20 éve dolgozik a papír­iparban. Naményi András szavai adják az ittenieknek a távlatot: „Ha majd idősebb dolgozók leszünk.” Kenyeret ad ••• „Elsősorban elnézésüket kell kémem a névtelen leve­lemért, mivel ez is nehezíti a kivizsgálás folyamatát” — kezdte az írást az ismeretlen levélíró. Annyiban igaza van, hogy vele így nem tudtunk beszélni, más munkások mondták el, hogy ismerik a fizetési rendet és elégedettek vele. S arról sem tudtunk be­szélgetni, miért érzilj néhá- nyan átjáróháznak új mun­kahelyüket. Hogy a vasút­üzemből egyszerre egy fél műszak nem megy dolgozni, mert éppen almaszedés ide­je van, hogy a modern gépek mellett sok hulladékot látni, mert akiknek a munkája mel­lett a környék tisztán' tartása is a feladatuk lenne, nem vég­zik el azt. Pedig egy 'új,mo­dern üzem akkor lesz iga­zán az, aminek épült, ha a benne dolgozó mint a kenye­ret adó saját gyárát látja. A többség már ennek felis­merésében végzi munkáját Nyíregyháza legújabb gyárá­ban is! Lányi Bőimé ' " ' r -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents