Kelet-Magyarország, 1972. október (32. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-03 / 233. szám

1972. október 3. KELET-MAGYARORSZÄO 5. oMal kongresszusra készül a magyar vöröskereszt Sokoldalú tevékenység; a tanyától a varosig megyénkben Jelentős korszak lezárásá­hoz közeledik a Magyar Vö­röskereszt. Számot kell adni­uk a III. kongresszus óta eltelt időszak (1969—1972) végzett munkájáról, és táv­lataiban kell előkészíteni a IV. kongresszust. A Magyar Vöröskereszt Szabolcs-Szatmár megyei szervezetei tevékenységüket a III. kongresszus és a megyei konferencia határozatainak szellemében végezték. A III. kongresszus óta eltelt időben javult, tartalmasabbá vált a szervezeti élet. nőtt tekinté­lyük a lakosság körében. Párt- és állami szervek elis­meréssel szóltak munkájuk­ról. A Magyar Vöröskereszt me­gyénkben 1969-ben 356 szer­vezetben 20 191 tagot szám­lált. 1971-ben 374 helyi szer­vezet működött. A tagság létszáma pedig meghaladta a 24 ezret. A szervezeti élet is erősödött. Az 1972-es évre fejlesztési tervet dolgoztak ki. Különös gondot fordítottak a vöröske­resztes szempontok szerinti „fehér foltok” megszünteté­sére. Szervezeteik ma már behálózzák megyénket. Ott vannak a tanyai települések­ben és városokban, a kis- és nagyközségekben. Tevékeny­ségük kiterjed az üzemekre, gyárakra, termelőszövetke­zetekre, állami gazdaságokra, ipari szövetkezetekre, intéz­ményekre egyaránt. Együtt­működési tervük van a me­gyei tanács végrehajtó bizott­ságával. Munkájukat hatéko­nyan segítik a járási hivata­lok. Kapcsolataikat bővíteni szeretnék a Hazafias Nép­fronttal, a szakszervezettel, a KISZ-szel, a különböző színtű úttörőelnökségekkel. Nagy gondot kívánnak fordítani az egészségügyi fel- világosító és propaganda- munkára. Növelni szeretnék az egészségügyi felvilágosító előadások számát, bekapcsol­va egyre több megfelelő végzettségű szakembert. Az elmúlt három év alatt 1115 egészségügyi tanfolya­mot szerveztek, amelyeken 45 ezer ember vett részt. Szer­veztek 121 üzemegészségügyi tanfolyamot is. Az „Anyák is- kolájá”-nak 268 tanfolyamát közel 9 ezren keresték fel. A házi betegápolás elsajátításá­ra 145 tanfolyamot szerveztek. És ezekkel még nem soroltuk fel valamennyi tanfolyam formájában szervezett ren­dezvényüket. Az elmúlt három év alatt 5243 egészségügyi előadást szerveztek különböző téma­körökben. Ezeken a rendez­vényeken közel 300 ezer hall­gató jelent meg. Igen jelentősek az eredmé­nyeik a térítésmentes vér­adások szervezésében. Mun­kájukat különös figyelemmel követi az egész ország. Me­gyénkben az elmúlt három és fél év alatt közel 70 ezer la­kos jelentkezett térítésmen­tes véradásra. Ebből egész­ségügyi okok miatt több, mint 7 ezer fő nem adhatott vért. így a tényleges donorok szá­ma 62 ezer 468. A különböző iskolákban 353 ifjúsági vöröskeresztes cso­port működik több, mint 12 ezer tanulóval. Évről évre megrendezik a „fogászati hónapot”. A Magyar Vöröskereszt megyei aktivistái különös erővel vesznek részt az anya­és csecsemővédelemben. A gyermek- és ifjúságvédelem terén — ezenbelül is kiemel­kedő súllyal a veszélyeztetett gyermekek sorsának rendezé­sénél — igen jelentős a sze­repük. Az idős emberek és a cigánylakosság egészségügyi védelménél szintén az ő mun­kájuk jár kiemelkedő siker­rel. Egy számadat: a cigány­lakosság helyzetének javítá­sára 15 millió forintot hasz­náltak fel. Szélesedett megyénkben az alkoholizmus elleni küzde­lem is. 1971-ben alkoholizmus elleni hónapot szerveztek. Ezzel kapcsolták össze a szabad idő felhasználására tett javaslataik prooagalásáí. Az alkoholizmus elleni harc terén elért sikereiket dicsé­ri, hogy az Alkoholizmus el­leni Országos Társadalmi Bi­zottság 1971. októberében Nyíregyházán tartotta ülését. Igen jelentős szerepet töl­tött be a Magyar Vöröske­reszt megyei szervezete az árvízi katasztrófa idején. 15 millió 230 ezer forintot osz­tottak szét 9512 család (közel 32 ezer családtag) között gyorssegélyként. Az ingóká­rok segélyezése során több, mint 86 millió forinttal 8515 családot (28 ezer családtagot) segítettek. Az ingatlankárok segélyezésére 5657 családnak 111 millió 426 ezer forintot utaltak ki az OTP útján. Az „Ifjúsági segélyező alap” számlára 5 millió 741 ezer forint érkezett. Ebből táborépítésre, felszerelések vásárlására eddig 3 és fél millió forintot használtak fel. Az egyenleg további sorsáról a megyei úttörőelnökség dönt. Megnyitották a múzeumi hónapot Vasárnap megkezdődött az országos múzeumi hónap. Az ország különböző részeiből érkező hírek tanúsága sze­rint a kiállítások, tárlatok java részét a múzeumi tevé­kenység, a műemlékvédelem és a régészet jelentőségének, fontosságának jegyében nyi­tották. A XI. országos múzeumi és műemléki hónap megnyitó ünnepsége Egerben, a várud­varon zajlott le. Nagy számú érdeklődő soraiban volt dr. Szabó János, az építésügyi A-, városfejlesztési miniszter el- ' ső helyettese, G aram völgy! József művelődésügyi minisz­terhelyettes, Heves megye és Eger város számos párt- és állami vezetője. Értékes bélyegző A Tokaji Helytörténeti Múzeum anyagának rendezé­se közben érdekes leletre: egy három centiméter hosszú és két centiméter széles fara­gott palatáblácskára bukkan­tak. Vésett rovásjelek van­nak rajta. Papp Miklós, a múzeum vezetője azt gondol, ta. hogy a kis palalapocska honfoglalás kori amulett és ennek tisztázására a leletet elküldte a nyíregyházi Jósa András Múzeum igazgatójá­nak, Csallánv Dezsőnek. A neves rovásírás-szakértő gon­dos vizsgálat során megálla­pította, hogy a fekete-fehér színű pala Tokajhegyaljáról származik és a lapjába kar­colt jelet magyaros mód­ra „rótták.” A rovásírás a kerek alakú fúrástól olvasható és a szö­veg takács szót jelent. A kis tábla a XIV. századból ma­radt fenn és minden valószí­nűség szerint az akkori taká­csoknak, vagy takács céh­nek volt a bélyegzője. Ez a megállapítás azért is érdekes, mert az eddigi kutatások szerint ebben az időben To­kajban még nem működtek céhek. Folklórfeszlivííl A budapesti művészeti hetek alkalmából sorra ke­rülő folklórfesztiválon vasár­nap mutatták be a Fővárosi Operettszínházban az „Ugor­junk a táncba” című műsort, amelyen mintegy 400 énekes, táncos, az ország különböző vidékeiről érkezett hagyo­mányőrző falusi együttesek léptek fel. A nagyszabású programban bemutatta tu­dását többek között a zemp­léni népi együttes Dunaszek- cső leánycsoportja, a magló­ul szlovák nemzetiségi együt­tes, a kalocsai népi együttes, Elek és Méhkerék román népművészei, a hajósi és hartai német nemzetisét csoport, s régi dalokat szólal­tatott meg Nyeste András 76 éves nagykállói pásztor, id. Balázsi Mihály aranyosapáti 82 éves pásztor, míg a Nép­művészet mestere címmel kitüntetett Fülöp Ferenc. Csombor Endre és felesége, valamint Karsai Zsigmond. Ország-Világ Távirányítón vonatok A Nyíregyháza és Mezőzombor közötti vasúti vonalszakasz hat állomásán a távolból „láthatatlan” forgalmista in­dítja, vagy állítja meg a vo­natokat. A kísérleti vonal- szakasz irányító központja Debrecenben van. Innen a legközelebbi irányított állo­más 50, a legtávolabbi 96 kilométerre feleszik. A leg­távolabbi állomásra, Mező- zomborra, 1,2 másodperc alatt jut el a forgalmista uta­sítása, amit természetesen gombnyomással ad az elekt­ronikus elemeket is tartal­mazó berendezésnek. Má­sodpercek alatt adhat utasí­tásokat az egyes állomások jelzőberendezéseinek. állít­hatja a váltókat. Ez az első ilyen kísérleti szakasz a ma­gyar vasutakon. (Augusztus 23.) Képes Újság Különleges névadó Néhány hete kedves leve­let kaptunk Orosról, Gurbán Jánosnétól, amely Den azt kéri, hogy a Képes Újság le­gyen elsősziüött gyermeké­nek névadója. A meghívást örömmel fogadtuk el. Ez a névadó ünnepség kilépett a hivatalos formájából, külö­nösen meghitt légkörben zaj­lott le. Az orosi tanácsházán minden újszülöttet végtelen örömmel, szeretettel jegyez­nek be. Az ünnepséget kül­sőségeiben is úgy rendezik meg, hogy az emlékezetes maradjon egy életre a szü­lők, rokonok számára. Most is így volt, de a nagy család, a község lakói is sajátjuknak tartották Gurbánék 'családi ünnepét. (Augusztus 12.) Népszabadság Kávé-, kakaó- és tejjzínpor Nyíregyházáról Megkezdte próbatermelését a nyíregyházi tejporgyár, amelyet több, mint 50 milliós beruházással létesítettek. A nyíregyházi gyár készítmé­nyeinek kétharmadát a nagy fogyasztók, az ipari és — ta­karmányozásra — a mező- gazdasági üzemek fogják fel­használni. A többiből nem ilyen lisztfinomságú, hanem úgynevezett nagy szemcsés, gyorsan oldódó tejport állí­tanak: elő. ízesített tejporokat is készítenek, így például te­jes- és presszókávét, vala­mint kakaó- és tejszínport. (Szeptember 15.) Szabad Föld Alma nagyságú diók Különleges diófák meg­mentéséért kérte a Szabad Föld és a nyilvánosság se­gítségét a kisvárdai Jakab Zsigmond. aki'évtizedek ó*a kísérletezik diófával — a_'e. lyek a lap munkatárs:' rint is — párjukat ritki.J k. Van közöttük alma nagysá­gú termést hozó papírhéjú fajta, nyírségi tájjellegű, meg külföldi magról sarjasztott különleges rekordtermő és még sok más fajta. Ezeket a fákat kivágásra ítélték, mert a városrendezési tervek alap. ján a területet kisajátították. Az újságíró rossz tapasztala­tokat szerzett a városi ta­nácson. teljes közömbösség­gel találkozott a fái évszáza­dos diófagyűjtemény után érdeklődve. Még a megvizs­gálástól is elzárkóztak, hol­ott: esetleg mód nyílna az építkezések során is megvé­deni a fákat, hiszen az új lakónegyedekben is szükség van fákra. Magyar Nemzet j telefonkönyvek Hat kötetben adják ki az új vidéki távbeszélőnévsort. A második kötet tartalmazza a debreceni igazgatóság te­rületén lakó előfizetők név­sorát: Debrecen, Hajdú, Szol­nok és Szabolcs megyei táv­beszélőszámokat. Szeptem­ber végén, vagy október ele­jén jelenik meg. Ara 23—28 forint között lesz. (Augusz­tus 11.) Esti Hírlap Érc a csúzdán Tuzséron épül Közép-Eu- rópa legnagyobb vasúti öm­lesztettáru átrakóhídja. A 9 méter magas, 260 méter hosz- szú híd kétféle funkcióra ké­pes. Az egyikben, az úgyne­vezett bunkefsoros részben úgy végzik az áru átrakását, hogy a híd felső pályájára beáll a szélesebb nyomtávú szovjet szerelvény, s az anya­got az alul veszteglő magyar vagonokba ömleszti. A híd másik része csúszdás meg­oldású. Erre azért volt szük­ség, hogy ha nincs elegendő magyar szerelvény, akkor mintegy hat és fél köbméter anyagot, főként vasércet, sze. net és kokszot tudnak tárol­ni a csúszda végén levő ak­nában. Jövő nyáron adják át a forgalomnak. (Szeptember 7.) Népszava Az új papírgyárról Az ország egyik legkorsze­rűbb gyárának nevezi a Nép­szava az új nyíregyházi pa­pírgyárat. amelynek terme­lésbe lépése után 70 ezer ton. nával nő a „hullámtermék­gyártó” kapacitás, majd is­mertetik a nyíregyházi üzem helyét, szerepét az ország pa­pírgyártásában. (Szeptember 13.) Vigyázzunk éi*tékeiiiki*e! VAGYONVÉDELMI KIÁLLÍTÁS NYÍLT NYÍREGYHÁZÁN Lakatos József bemutatkozó tárlata Nyíregyházán A Kék fény „Vigyázzunk értékeinkre” című vagyonvé­delmi kiállítás megnyitójára került sor hétfőn délelőtt 10 órakor Nyíregyházán, a 4-es számú általános iskola dísz­termében. A mintegy 100 fő­nyi közönséget Antal Pál ez­redes, a megyei rendőr-főka­pitányság vezetője köszöntöt­te. köztük Kanda Pált, az SZMT vezető titkárát, a me­gyei párt-vb tagját és dr. Má­zsári Istvánt, a megyei párt- bizottság osztályvezetőjét. — A vagyonvédelmi kiál­lítás célja, hogy felhívja a fi­gyelmet azokra a, körülmé­nyekre. amelyek lehetővé te­szik a bűncselekmények el­követését, és hogy segítsen a megelőzésben. A vagyon elle­ni bűncselekmények — mint azt a kiállítás is tanúsítja — az összes bűncselekmények között jelentős helyet foglal­nak el. 1970-ben például 55,9 százalékát tették ki, de ez a szám a múlt évben sem vál­tozott számottevően mond­ja beszéde elején a megyei lendőrfőkapitány. — E bűncselekmények el­követésének lehetőségeit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy döntő többségében a felelőtlenség, a túlzott nyere­ségvágy, a nemtörődömség, az ellenőrzés hiánya, a figyel­metlenség és a hiszékenység okozója e bűnös magatartás­nak. Gyakori jelenség, hogy az emberek még saját va­gyonuk védelme érdekében sem tesznek meg mindent. A kiállítás figyelembe veszi ezeket a körülményeket és megmutatja a társadalmi és egyéni tulajdon védelmének teertdőit. Segít ráirányítani a figyelmet a megelőzésre, azt dokumentálja, hogy a bűnüldöző szerveknek mi­lyen segítséget nyújthat a lakosság a bűncselekmények felderítésében és a felelős­ségre vonásban. — A kiállítás anyaga a vagyonvédelem országos ada­tait dolgozza fel, mutatja be, főbb mutatóiban azonban megyénk bűnügyi helyzete megegyezik az országossal: a társadalmi tulajdon elleni bűncselekményekben 1967-től kisebb emelkedés, a személyi tulajdont károsító bűncse­lekményekben csökkenés ta­pasztalható. Beszéde végén így szólt az előadó: Amikor a vagyonvé­delemről beszélünk, mind- annyiónk feladatáról van szó. A rövid megnyitó után a résztvevők megtekintették azt a 25 tablót, amelyik konkrét helyeket, eseteket elevenít, fel, bemutat néhányat azok­ból az arcokból, akiket lát­tunk már a tévé képernyőjén és olyanokat, akiket a lakos­ság segítségével sikerült a rendőrségnek kézre keríteni. Jól mutatják be a tablók azokat az emberi hiányossá­gokat, amelyek hozzásegítet­ték a bűnözőt cselekménye elkövetéséhez. A kiállítás október 6-ig te­kinthető meg délelőtt 10 órá­tól este 6-ig, majd október 9—13-ig Mátészalkán, a Mó­ricz Zsigmond kultúrházban mutatják be a szemléltető anyagot. „A sors különös szeszélye folytán, alig pár hónapja Nyíregyházára kerültem. A műtermes lakáson kívül ide vonzott a vidék gazdag nép­rajzi hagyománya. Ez a vi­lághírű néprajzi anyag, úgy gondolom munkámhoz to­vábbi impulzusokat szolgáltat majd. Szeretnék olyan képe­ket alkotni és bemutatni, amelyekben a népi múlt és az emberi mélységek tükrö­ződnek.” Ezekkel a sorokkal mutatja be önmagát a Nyír­egyházára települt Lakatos József festőművész. Első, be­mutatkozó tárlata október 1- én, délelőtt 11 órakor nyílt meg a Krúdy mozi előcsarno­kában. A Nyírségi ősz színes ese­ménye a 16 olajfestményből és a 10 grafikából álló kiállí­tás, amelyet Fodor Géza, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője nyitott meg és október 15-ig láthat a közönség. Az ünnepélyes megnyitó gondolatairól hűen — a művészi megformálás nyelvén — szóltak az alkotá­sok, amelyek Lakatos József legújabb munkái közül va­lók. Az alapélményt a Dunántúlon, Vas megyében született művész számára a falu, a dolgos parasztembe­rek munkája, a paraszti múlt és jelen ezernyi rezdülése ad­ta. Első élményei, életénék nagy része a Dunántúlhoz kötődik. A főiskolai tanulmá­nyait Egerben végezte, a ta­nári pályáját azonban Moson­magyaróváron kezdte, majd Győrben folytatta. Eddigi si­kerei a Dunántúl városaihoz fűződnek: Győrben, Szom­bathelyen, Kaposváron ren­dezték önálló tárlatait. Lakatos József munkáival megismerkedett a fővárosi közönség is, festményei el­jutottak Lengyelországba és az NDK-ba. Kiállításán mű­vészi újrateremtés, a sajáto­san egyéni megformálás él­ménye fogja meg a nézőt Érezhetően nagy szerepet tu­lajdonít a művész a népi motívumoknak, a múzeum­ba kerülő és került eszközök atmoszférateremtő erővel ele­venednek meg vásznán. A Bálvány, a Fekvő bálvány, a Kopjafás-motívum, a Töre­dék, a Régi tárgyak, a Jelek és totemek és más alkotásai fejezik ki a legerőteljeseb­ben érdeklődésének, kifejező világának érettségét. Lakatos József hitvallása a drámaiságával kiemelkedő „Egy élet” című festményén érezhető a legerőteljesebben. Kiállított munkái arról győ­zik meg a látogatót, amely­ről a megnyitón is szóltak: Lakatos József művészete, ed­digi törekvései ígéretet jelen­tenek arra, hogy tovább! munkásságával szerves ré­szévé válik a megye, a város képzőművészetének. p. a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents