Kelet-Magyarország, 1972. október (32. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-20 / 248. szám
f%T2. oí^őber 2®. KHTLET-MAGYARÖRS2AC 1. oW»! fi sportfejlesztési terv végrehajtása a nagykáliói járásban A sportágak és létesítmények ötéves fejlesztési tervének végrehajtásáról tárgyalt a napokban az MTS Nagykáliói Járási Tanácsa. Az elhangzottakról Tóth Attilával, a JTS elnökével beszélgettünk. — A járási sportfejlesztési terv végrehajtása során mu- tatkoztak-e már eredmények, vagy különösebb gondok? — A sportágak és létesítmények fejlesztésének végrehajtása járásunkban — a lehetőségekhez mérten — jól halad. Több községben széles körű összefogás nyomán jó eredményeket értek el, főként Bökönyben és Biri- ben. Gondunk, hogy a járás két nagyközségében — Nagykállóban és Balkányban — a sportlétesítmények ma már nem felelnek meg mindenben a követelményeknek. Főként e két helyen kell az eddiginél is többet tennünk a közeljövőben. — örvendetes fejlődés tapasztalható a járás sportéletének egészében is — folvtatta a JTS elnöke. — Főleg atlétikai sportágban történt jelentős előrelépés, de számottevő fejlődés indult mee kézilabda és kosárlabda sportágban is. Mindezekkel párhuzamban nőtt az igazolt versenyzők, a minősített sportolók és a sportegyesületi tagok száma is. — Nyilván hasznos javaslatok is elhangzottak a tanácsülésen? — Valóban, hiszen kivétel nélkül a munkáról, a hogyan továbbról szóltak. Tóth Sándor, a járási KISZ- bizottság munkatársa például felhívta a figyelmet, hogy a járás üzemeivel való kapcsolat javításával további eredményeket lehet elérni. örvendetes hírt közölt Fejes Sándor balkányi pedagógus: elmondta, hogy községükben megkezdődött a sportpálya felújítása, sőt új létesítmény is épül, s remélhetőleg két éven belül mindezek a tervek, illetve munkák meg is valósulna«:. Nagykállóban komoly gondot jelent — mint Veres Gyula, a Budai gimnázium testnevelő tanára elmondta —, a létesítmények hiánya, illetve nem kielégítő állapota. Sürgette a Budai gimnázium tornatermének rendbe hozását. — Dr. Miski László, a JTS elnökhelyettese a kis sportegyesületekről szólt. Elmondta, hogy a központi támogatás hiánya gátolja ez egyesületeket a létesítmények korszerűsítésében, s hangsúlyozta, hogy elsősorban a helyi erőforrások felkutatása a legsürgősebb teendő, Tóth György, a nagy- kállói textiisz-j ve kezet dolgozója is a létesítmények hiányát kifogásolta. Megemlítette, hogy munkahelyének fiatal női sportolói a tél során is szívesen edzenének, sportolnának — ha lenne rá lehetőségük. — Milyen tapasztalatok szűrhetők le az elhangzottakból, s mik a legfőbb leendők? — A sportolási lehetőségek megjavítása, s a fejlesztési terv teljesítése érdekeben minden községben a kapcsolatok kiszélesítése a legfőbb tennivalónk, hiszen csak így valósítható meg a társadalmi összefogás, a helyi erők felkutatása. Különösen fontosnak tartjuk — az ifjúsági sport fejlesztése érdekében —, hogy sportegyesületeink minden eddiginél jobban igényeljék a KISZ-szer_ vezetek támogatását. Mindezekről a tanácsülés határozatokat hozott, melyek remélhetően elősegítik a fejlesztési terv további, sikeres végrehajtását. (b. 1.) Labdarúgóbajnokságok Megyei H. osztályú ifjúsági bajnokság, Szabolcs csoport: Dombrádi Tsz—Ajaki Tsz 0:0, Nyírteleki Tsz—Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola 5:2, Gégényi Tsz— Uj fehértói Vörös Meteor 3:4 (!), Tiszavasvári Lombik—Kemecsei MEDOSZ 8:o (1), Nyírtass! ME- DOSZ—Vencsellői Tsz 2:2, Tisza- berceli Tsz—Ibrányi Tsz 1:0, Kó- taji Tsz—Demecseri Kinizsi 3:0, Sényői Tsz—Asztalos János SE 3 :l|! 1. Nyírtelek 9 8 1 _ 38-10 17 2. Vencsellő 9 7 2 — 24- 7 16 3. T.-vasvári 9 7 1 1 49-10 15 4. Gégény 8 6 — 2 27-12 12 5. Nyírtass 9 4 4 1 17-10 12 8. Kótaj 9 5 — 4 23-11 10 7. Ujfehértó 9 4 1 4 17-17 9 8. Ajak 9 3 2 4 17-19 8 fi. Demecser 9 3 2 4 13-19 8 70. Kemecse 8 7 1 4 22-21 7 11. Sényő 9 3 1 5 9-32 7 12. T.-bercel 9 2 2 5 11-27 6 13. riombrád 8 1 2 5 6-29 4 14. Ibrány 9 1 1 7 5-17 3 15. Ászt. SE 9 1 1 7 9-25 3 18. Mg. Főisk. « — 1 5 4-25 1 Tóth József Nagykáliói járás: Geszteréd—Gö- rénv-puszta 5:1. Szakoly—Bököny 2:1. Nagykáliói MEDOSZ—Biri 2:1. Gödény-puszta—Szakoly 2:0 (n, Nagykáliói MEDOSZ—Kállősen*jén 7:1. 1. Nagykáliói M. 7 5 2 — 17- 4 12 2. Szakoly 7 5 1 1 12- 5 11 3. Bököny 6 4 1 1 9- 3 9 4. Biri 7 3 1 3 5- 4 7 5. Görény-p. 7 2 1 4 5- 8 5 8. Geszteréd 5 2 — 3 9- 5 4 7. Érpatak 6 1 — 5 4- 9 2 8. Kállósemjén 7 1 — 6 1-18 2 Tóth Attila Ottztályozóra készül az Nyh. Petőfi sakkcsapata A Nyíregyházi Petőfi megyei bajnokságot nyert férfi sakkcsapata készül az NB H-be jutásért kiírt osztályozó tornára. A Magyar Sakk Szövetség már megküldte az értesítést Nyíregyházára, mely szerint Miskolcon november 5-től november 7-ig kerül sorra az osztályozó torna, s azon Borsod, Heves és Nógrád megye bajnokával kell a nyíregyháziaknál! mérkőzniük. A Nyíregyházi Petőfi sakkszakosztálya már készül — mérkőzésekkel, s elméleti és gyakorlati képzéssel — az osztályozóra. A jelenlegi felkészülésben az alábbi játékosok vesznek részt: Korsós, Trembácz, Tiszai, ifj. Szabó, Karsai, dr. Kecskés, Kerékgyártó, Szilágyi, Mile, Husz- ti. Hódi, Orsó (mesterjelöltek), Kovács, Győri, Tóth, Péter, Kondor (csillagos 1. osztályúak), Somlyódi, Som- lyai és Szalai (II. osztályú versenyzők). Közülük a miskolci osztályozón a legjobb formában lévő tizenhat versenyző fog szerepelni. Asztalitenisz NB II: Kettős vereség Budapesten A Nagykáliói Virágzó Föld Tsz NB Il-es férfi asztalitenisz-csapata az elmúlt hét végén két bajnoki mérkőzést játszott Budapesten. Sajnálatosan mindkét mérkőzését elveszítette. Az együttesből Karsai játéka tűnt ki, aki mindkét mérkőzésen 100 százalékos eredményt ért el. Eredmények: BSE—Nagykálló 18:7. A szombaton lejátszott találkozón érthetetlennek tűnt, hogy Kársain kívül a többiek mélyen formájuk alatt szerepeltek. Győztek: Karsai 5, Lip- csey, Vajda S. 1—1. Bp. Építők—Nagykálló 13:12. Vasárnap került sorra a találkozó, melyén a nagy- kállói csapat már 10:6-ra vezetett! A jól hajrázó fővárosiak azonban 7 győzelmet szereztek, míg a nagykállóiak csak kettőt, s így minimális arányú vereséget szenvedtek. Győztek: Karsai 5, Vajda L. 3, Lipcsey, Vajda S. 2—2. Dr. Miski László SPORTTURMIX Jó eredmények születtek Az elmúlt hét végén Nyíregyházán megrendezett megyei középiskolai atlétikai csapatbajnokság alighanem a megye legjelentősebb atlétikai rendezvénye volt. Legalábbis a résztvevők számát tekintve, hiszen 412 leány-, s 426 fiúversenyző vett részt, összesen 838 induló volt! A legjobb egyéni eredményt Szabó Ildikó, az NYVSC ifjúsági válogatott atlétája érte el, távolugrásban 597 cm-es ugrásával. De szintén jó eredménynek számít Soltész Ilona gerelyhajításban elért 36,34 métere, s 10,75 méteres súlylökő eredménye, valamint Kasza Blanka 16,5 másodperces gátfutása 100 méteren. A fiúk közül Bodnár János, a Kisvárdai Bessenyei Gimnázium versenyzője tűnt ki elsősorban 178 cm-es magasugró eredményével. De említésre méltó Benedek József 603 cm-es távolugró eredménye, s Mihályi István 59,10 méteres gerely- hajító eredménye. S a meghívásos számokban is születtek jó eredmények: a diszkoszvető Lippa Ilona (NYVSC) 47,26 méteres dobásával teljesítette az I. osztályú szintet, Kurecskó Mária (NYVSC) 40,42 méterrel pedig ifjúsági aranyjelvényes szintet dobott. Sorsdöntő győzelem volt A Nyíregyházi Tanárképző Főiskola NB Il-es női kézilabdacsapata vasárnap délelőtt a DVTK együttesét fogadta, s győzte le. A mérkőzés rendkívül fontos volt a nyíregyházi csapatnak, hiszen esetleges veresége alighanem a bentmaradás reményétől is megfosztotta volna az együttest. Nos, a győzelem megszületett — de a vártnál lényegesen nehezebben. Egyrészt a nagy tét idegessé tette az első játékrészben a nyíregyháziakat, másrészt viszont a már biztos kiesőnek számító DVTK nagyszerű játékkal rukkolt ki! A találkozó sorsa csak a második félidőben dőlt el, amikor a hazaiak megnyugodtak, a vendégek viszont kissé elfáradtak. Az így kiharcolt két ponttal a főiskolás lányok bíztató esélyekkel küzdhetnek a bentmaradá- sért. Kár, hogy nem bajnoki volt A röplabda MNK — múlt hét végén — Nyíregyházán megrendezett női és férfi területi döntőin négy-négy csapat küzdött a továbbjutásért. Mint az várható volt, a Budapesti Spartacus női és férficsapata szerezte meg az elsőséget, s jutott tovább. Méltán, mert mindkét együttes kimagaslott játéktudásban. Viszont feltétlenül a dicséret hangján kell szólni a Nyíregyházi Spartacus női és férficsapatáról. A női együttes a Jászberényi Lehel és a Miskolci VSC ellen, a férficsapat pedig a Szolnoki TITÁSZ és az MTK ellen aratott szép győzelmet. Mindkét nyíregyházi csapat a második helyen végzett, s helyenként jól is játszott. Találóan jegyezte meg az egyik szurkoló, amikor ezeket mondta: ...Kár, hogy nem bajnoki mérkőzések voltak, s hogy a két nyíregyházi csapat egész évben nem nyújtott ilyen játékot! I Bézi László Tisza vasváriban rendezik a vegyipari tanulók országos versenyeit Véglegessé vált, hogy a 115. számú Tiszavasvári Iparitanuló Intézet rendezi meg a jövő év májusában a vegyipari szakmunkástanulók II. országos versenyét atlétikai számokban, labdarúgó, kézilabda és asztalitenisz sportágban. E verseny keretében mintegy 300 sportolót és 50 sportvezetőt látnak majd vendégül Tiszavasváriban. A tiszavasvári iparitanulóintézet máris elkezdte a felkészülést, hogy méltóképpen tudja lebonyolítani az országos jellegű eseményt. Az intézet tanulói például almaszedést vállaltak, s az így kapott mintegy 5000 forintot felajánlották a verseny rendezésére. A község különféle szervei is igyekeznek támogatni a rendezőket. Máris szép segítséget nyújtott az Alkaloida Vegyészeti Gyár, a Kabay János Általános Iskola és a Munka Tsz vezetősége. De remény van rá, hogy a község egyéb szervei is segítséget nyújtanak az országos verseny lebonyolításához. Hegyeshalmi Csaba testnevelő, Tiszavasvári 4 sportágak történetéből (14.) Természetjárás Kisvárdai járás, n. osztály: Tiszaszentmárton—Komoró elmaradt, Tiszamogyorós—Zsurk 2:2. Szabolcsbáka—Eperjeske 4:1, Újkenéz—Szabolcsveresmart 1:1. 1. Szabolcsbáka 8 7 — 1 22-11 14 2. Sz.-veresmart 9 4 3 2 31-21 11 3. T.-mogyorós 8 4 3 1 18-10 11 4. T.-szentm. 7 4 1 2 14-10 9 S. Nyírkárász 8 3 2 3 22-15 8 6. Enerjeske 8 3 2 3 24-26 8 7. Újkenéz 8 3 2 3 18-22 8 8. Komoró 8 3 1 4 19-15 7 9. Zsurk 7 3 1 3 14-16 7 10 Laskod 8 1 1 6 13-18 3 11 Berkesz 9 1 — 8 12-43 2 12. Rétkőzberencs kizárva Dudás Bertalan Megyei női kispályás labdarúgóbajnokság: Tiszavasvári—Gumigyár elmaradt, a két pontot 0:0 g<M—ánnyal Tiszavasvári kapta. Nagi'kálló—Kótaj 5:1. Cipőgyár— Tis,-,xk 2:0. ÉPSZER—Nagycserkesz 1:0, Kótaj—ÉPSZER 7:1. Tisza-• - sván—Nagycserkesz 2:1. 1. Kótaj 3 2 — 1 9-6 4 2. Nyh. Cipőgy. 3 2 — 1 2-1 4 3. Nyh. ÉPSZER 3 2 — 1 5-7 4 4. T.-vasvári 3 2 — 1 3-6 4 5. Nagykálló 1 1 — — 5-1 2 6. Tiszalök 2 1 — 1 5-3 2 7. N.-cserkes 2 — — 2 1-3 — ft. Gumigyár 3 — — 3 0-3 — Nehéz volna eldönteni, hogy a természetjárás megindulásához és elterjedéséhez, kiknek volt nagyobb szerepük, de aligha tévedünk ha megosztjuk a dicsőséget a humanista műveltségű pedagógusok, a vándorló mesterlegények és a felfedező utakra vállalkozók között. Hol egyikük, hol másikuk hatott jótékonyan a mozgalom fejlődésére, bár többségük nyilván nem gondolt arra, hogy néhány száz év múlva százezrek szórakozása és sportja lesz az, amit ők kényszerűségből vagy virtusból tettek. Az első hazai turisztikai vonatkozású adat 1595-ből maradt ránk, amikor Fröhlich Dávid, a késmárki kollégium igazgatója megmászta a Tátra akkor még legmagasabbnak tartott pontját, a Lomnici csúcsot. (2634 m.) Jóval később megírta a ..Medulla Georgraphia Practica” című művét, amelyben részletesen ismertette a Ma- gas-Tátrát. A barlangjárás és kutatás I úttörői közé tartozott BuI choltz György, akinek nevéhez fűződik a világhírű Demanovska-barlang felfedezése is. Széchenyi István vízisport szenvedélye, kalandos dunai evezős túrái közismertek, de kevesek előtt ismert Széchenyi, a hegymászó. 1818-ban Görögországban tett nagy utat, miközben feljutott az Olymposra. Az Alpok egyik legkiválóbb ismerőjének tekinthetjük dr. Zsigmondi Emilt, a múlt század végén élt magyar orvost, aki a világon elsőként jutott fel a CorJa da Lago-ra. A nagy tettek minden korban lelkesítőleg hatottak, így egyre szaporodott a sportszerűen túrázók hazai tábora. Az első túrázóknak nagy érdemük volt, hogy utakat építettek, menedékházat emeltek, megkezdték a barlangok járhatóvá tételét, úti. kalauzokat adtak ki. 1888- ban megalakult a Magyar Turista Egyesület, nem sokkal később a Munkás Turisták Egyesülete is. A magyar természetjárás fejlődésére jellemző, hogy 1910-ben az említett két egyesület túráján 1600 fő vett részt, egy évvel később pedig már 2600 tagja volt a két egyesületnek. A felszabadulás óta a természetjáró mozgalom rendkívül gyors fejlődésnek indult. Uj, modern létesítmények épültek, rendbe hozták a hegységek turistaútjait és a szakosztályok több száz kilométer hosszúságú új jelzést festettek. A fellendülésre jellemző, hogy a természetjárók létszáma közel százezer fő. A terrnészetjárás formái között találhatjuk: Túrázás: Ide tartozik elsősorban a kirándulás, amely a legnépszerűbb formája a természetjárásnak. Rendkívül egészséges szórakozás, amely jótékony felüdülést biztosít. A kirándulás nagyobb tömegek megmozgatására is alkalmas. További formái: alkalmi túra, szervezett túra és csillagtúra. Táborozás: Hazánkban is igen népszerű és elterjedőben lévő táborozási forma. Tulajdonképpen a nyaralásnak egy módja, előre megépített táborhelyen. A jól megválasztott táborhely elősegíti az úgynevezett visszatérő túrák rendezését. Hazánk sok vidéke, elsősorban a Balaton környéke és más víz melletti területek erre kiválóan alkalmasak. Ismerünk állótábort, rnozgótá- bort, campingtábort. Hegymászás: Ide sorolhatók a természetjárásnak ama formái, amelyek egyúttal a sportág „magasiskoláiát” jelentik. Sziklamászás, jégmászás, barlangjárás az ismertebb fajtái. Tájékozódási verseny: Véglegesen kialakult, nemzetközileg is elfogadott ága a természetjáró sportágnak. Az északi országból ered: Norvégia, Svédország, Finnország hatalmas versenyzőgárdával rendelkezik. A verLabdarúgcmenetrend Rangadók a lévé) képernyőjén Az MLSZ-ben rögzítették az I. osztályú labdarúgóba jnokság november 1. és december 10. között sorra kerülő kilenc fordulójának pontos programját. Eszerint a következő hónap első napjától a mérkőzések legnagyobb része 13,38 órakor kezdődik, ettől csak azok a fővárosi együttesek térnek el, amelyeknek sport, telepén van világító berendezés is. A Csepel otthonában kétszer 11 órakor kezd. Két fordulót, a VIII-at és a XlII-at három nap alatt — november 4, 5, 6, illetve december 1, 2, 3 — bonyolítják le. Az utolsó fordulóban újra kettős találkozó lesz a Népstadionban: U. Dózsa—Bp. Honvéd, és Ferencváros—Vasas, hogy melyik lesz az előmérkőzés, azt a bajnokság állásától teszik függővé. Annyi bizonyos, hogy az első összecsapás 13,30-kor, a második 15,15- kor kezdődik. A televízió a következő mérkőzésekről ad helyszíni közvetítést: VII. forduló (november lh Ferencváros—Tatabánya 17.00 óra. VIII. forduló (november 4): U. Dózsa—Ferenc. 3S, 17.00 óra, (novembe 5); MTK—Rába ETO, 13,T ra. IX. forduló (no: ier 11): Egyetértés—Vasas, 3,30 óra. X. forduló .(november 15): Csepel—U. Dózsa, 17,00 óra. XI. forduló (november 18): Zalaegerszeg—Bp. Honvéd, 13.30 óra. XII. forduló (november 25): Pécsi Dózsa—Ferenc város, 13,30 óra. XIII. forduló (december 2): Tatabánya—Salgótarján, 13.30 óra. XíV. forduló (december 6): Bp. Honvéd—Ferencváros 17,00 óra. Négy alkalommal nemcsak hét végén, hanem szerdán is -lesz-teljes' forduló. (MTI) A világ sportfa — sorokban HAVANNA A második helyet szerezte meg súlycsoportjában Tun- csik József magyar bajnok, a havannai „Jose Ramon Rodriguez” nemzetközi cselgáncs emlékversenyen, amelyen a Szovjetunió, Magyarország és Kuba mintegy félszáz sportolója lépett szőnyegre. A különböző súlycsoportokban szovjet és kubai versenyzők osztoztak az első helyeken. Az olimpiai ötödik, Hetényi Antal ezen a viadalon is csak az 5. helyet tudta megszerezni. A magyar csapat vezetője, Horváth István versenybíróként működött a négynapos versenyen. senyekre jellemző az atléti- kus követelmény, emellett a tájékozódásra is nagy súlyt fektetnek. Tájékozódási versenyzőink — leginkább a nők — európai élvonalba tartoznak. További fejlődés előtt álló fiatal sportág. 1950. év óta tartják a sportág magyar bajnokságait, ezenkívül Európa- és világ- bajnokságot is rendeznek. A természetjárás, ha nem versenyszerűen űzik, tulajdonképpen pihenés, felüdülés a fizikailag és szellemileg egyaránt fárasztó, hétköznapok után. A természet üdítő és egyben gyönyörködtető látványt nyújt azoknak, akik egy kis fáradtságot áldoznak érte. A természetjárás legnagyobb erénye, hogy rendkívül változatos és mindenki olyan formáját választhatja, amelyik érdeklődésének, felkészültségének a legjobban megfelel. Más sportágaktól eltérően nem a versenyzés, hanem a sokkal szélesebb fogalmat jelentő testedzés a sportág elsődleges célja. Kovács György