Kelet-Magyarország, 1972. október (32. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-20 / 248. szám

f%T2. oí^őber 2®. KHTLET-MAGYARÖRS2AC 1. oW»! fi sportfejlesztési terv végrehajtása a nagykáliói járásban A sportágak és létesítmé­nyek ötéves fejlesztési ter­vének végrehajtásáról tár­gyalt a napokban az MTS Nagykáliói Járási Tanácsa. Az elhangzottakról Tóth At­tilával, a JTS elnökével be­szélgettünk. — A járási sportfejlesztési terv végrehajtása során mu- tatkoztak-e már eredmények, vagy különösebb gondok? — A sportágak és létesít­mények fejlesztésének vég­rehajtása járásunkban — a lehetőségekhez mérten — jól halad. Több községben szé­les körű összefogás nyomán jó eredményeket értek el, főként Bökönyben és Biri- ben. Gondunk, hogy a járás két nagyközségében — Nagykállóban és Balkányban — a sportlétesítmények ma már nem felelnek meg min­denben a követelményeknek. Főként e két helyen kell az eddiginél is többet tennünk a közeljövőben. — örvendetes fejlődés ta­pasztalható a járás sport­életének egészében is — folvtatta a JTS elnöke. — Főleg atlétikai sportágban történt jelentős előrelépés, de számottevő fejlődés indult mee kézilabda és kosárlab­da sportágban is. Mindezek­kel párhuzamban nőtt az igazolt versenyzők, a minő­sített sportolók és a sport­egyesületi tagok száma is. — Nyilván hasznos ja­vaslatok is elhangzottak a tanácsülésen? — Valóban, hiszen kivé­tel nélkül a munkáról, a hogyan továbbról szóltak. Tóth Sándor, a járási KISZ- bizottság munkatársa pél­dául felhívta a figyelmet, hogy a járás üzemeivel való kapcsolat javításával to­vábbi eredményeket lehet el­érni. örvendetes hírt közölt Fejes Sándor balkányi pe­dagógus: elmondta, hogy községükben megkezdődött a sportpálya felújítása, sőt új létesítmény is épül, s re­mélhetőleg két éven belül mindezek a tervek, illetve munkák meg is valósulna«:. Nagykállóban komoly gondot jelent — mint Veres Gyula, a Budai gimnázium testne­velő tanára elmondta —, a létesítmények hiánya, illetve nem kielégítő állapota. Sür­gette a Budai gimnázium tornatermének rendbe hozá­sát. — Dr. Miski László, a JTS elnökhelyettese a kis sportegyesületekről szólt. El­mondta, hogy a központi tá­mogatás hiánya gátolja ez egyesületeket a létesítmé­nyek korszerűsítésében, s hangsúlyozta, hogy elsősor­ban a helyi erőforrások fel­kutatása a legsürgősebb te­endő, Tóth György, a nagy- kállói textiisz-j ve kezet dolgozója is a létesítmények hiányát kifogásolta. Megem­lítette, hogy munkahelyének fiatal női sportolói a tél so­rán is szívesen edzenének, sportolnának — ha lenne rá lehetőségük. — Milyen tapasztalatok szűrhetők le az elhangzot­takból, s mik a legfőbb le­endők? — A sportolási lehetősé­gek megjavítása, s a fejlesz­tési terv teljesítése érdeke­ben minden községben a kapcsolatok kiszélesítése a legfőbb tennivalónk, hiszen csak így valósítható meg a társadalmi összefogás, a helyi erők felkutatása. Külö­nösen fontosnak tartjuk — az ifjúsági sport fejlesztése érdekében —, hogy sportegyesületeink minden eddiginél job­ban igényeljék a KISZ-szer_ vezetek támogatását. Mind­ezekről a tanácsülés határo­zatokat hozott, melyek re­mélhetően elősegítik a fej­lesztési terv további, sike­res végrehajtását. (b. 1.) Labdarúgó­bajnokságok Megyei H. osztályú ifjúsági baj­nokság, Szabolcs csoport: Domb­rádi Tsz—Ajaki Tsz 0:0, Nyírte­leki Tsz—Nyíregyházi Mezőgazda­sági Főiskola 5:2, Gégényi Tsz— Uj fehértói Vörös Meteor 3:4 (!), Tiszavasvári Lombik—Kemecsei MEDOSZ 8:o (1), Nyírtass! ME- DOSZ—Vencsellői Tsz 2:2, Tisza- berceli Tsz—Ibrányi Tsz 1:0, Kó- taji Tsz—Demecseri Kinizsi 3:0, Sényői Tsz—Asztalos János SE 3 :l|! 1. Nyírtelek 9 8 1 _ 38-10 17 2. Vencsellő 9 7 2 — 24- 7 16 3. T.-vasvári 9 7 1 1 49-10 15 4. Gégény 8 6 — 2 27-12 12 5. Nyírtass 9 4 4 1 17-10 12 8. Kótaj 9 5 — 4 23-11 10 7. Ujfehértó 9 4 1 4 17-17 9 8. Ajak 9 3 2 4 17-19 8 fi. Demecser 9 3 2 4 13-19 8 70. Kemecse 8 7 1 4 22-21 7 11. Sényő 9 3 1 5 9-32 7 12. T.-bercel 9 2 2 5 11-27 6 13. riombrád 8 1 2 5 6-29 4 14. Ibrány 9 1 1 7 5-17 3 15. Ászt. SE 9 1 1 7 9-25 3 18. Mg. Főisk. « — 1 5 4-25 1 Tóth József Nagykáliói járás: Geszteréd—Gö- rénv-puszta 5:1. Szakoly—Bököny 2:1. Nagykáliói MEDOSZ—Biri 2:1. Gödény-puszta—Szakoly 2:0 (n, Nagykáliói MEDOSZ—Kállősen*­jén 7:1. 1. Nagykáliói M. 7 5 2 — 17- 4 12 2. Szakoly 7 5 1 1 12- 5 11 3. Bököny 6 4 1 1 9- 3 9 4. Biri 7 3 1 3 5- 4 7 5. Görény-p. 7 2 1 4 5- 8 5 8. Geszteréd 5 2 — 3 9- 5 4 7. Érpatak 6 1 — 5 4- 9 2 8. Kállósemjén 7 1 — 6 1-18 2 Tóth Attila Ottztályozóra készül az Nyh. Petőfi sakkcsapata A Nyíregyházi Petőfi me­gyei bajnokságot nyert férfi sakkcsapata készül az NB H-be jutásért kiírt osztályo­zó tornára. A Magyar Sakk Szövetség már megküldte az értesítést Nyíregyházára, mely szerint Miskolcon no­vember 5-től november 7-ig kerül sorra az osztályozó tor­na, s azon Borsod, Heves és Nógrád megye bajnokával kell a nyíregyháziaknál! mérkőzniük. A Nyíregyházi Petőfi sakkszakosztálya már készül — mérkőzésekkel, s elméleti és gyakorlati képzéssel — az osztályozóra. A jelenlegi fel­készülésben az alábbi játéko­sok vesznek részt: Korsós, Trembácz, Tiszai, ifj. Szabó, Karsai, dr. Kecskés, Kerék­gyártó, Szilágyi, Mile, Husz- ti. Hódi, Orsó (mesterjelöl­tek), Kovács, Győri, Tóth, Péter, Kondor (csillagos 1. osztályúak), Somlyódi, Som- lyai és Szalai (II. osztályú versenyzők). Közülük a mis­kolci osztályozón a legjobb formában lévő tizenhat ver­senyző fog szerepelni. Asztalitenisz NB II: Kettős vereség Budapesten A Nagykáliói Virágzó Föld Tsz NB Il-es férfi asztalite­nisz-csapata az elmúlt hét végén két bajnoki mérkőzést játszott Budapesten. Sajnála­tosan mindkét mérkőzését el­veszítette. Az együttesből Karsai játéka tűnt ki, aki mindkét mérkőzésen 100 szá­zalékos eredményt ért el. Eredmények: BSE—Nagykálló 18:7. A szombaton lejátszott találko­zón érthetetlennek tűnt, hogy Kársain kívül a többiek mé­lyen formájuk alatt szerepel­tek. Győztek: Karsai 5, Lip- csey, Vajda S. 1—1. Bp. Építők—Nagykálló 13:12. Vasárnap került sorra a találkozó, melyén a nagy- kállói csapat már 10:6-ra ve­zetett! A jól hajrázó fővárosi­ak azonban 7 győzelmet sze­reztek, míg a nagykállóiak csak kettőt, s így minimális arányú vereséget szenvedtek. Győztek: Karsai 5, Vajda L. 3, Lipcsey, Vajda S. 2—2. Dr. Miski László SPORTTURMIX Jó eredmények születtek Az elmúlt hét végén Nyír­egyházán megrendezett me­gyei középiskolai atlétikai csapatbajnokság alighanem a megye legjelentősebb atléti­kai rendezvénye volt. Leg­alábbis a résztvevők számát tekintve, hiszen 412 leány-, s 426 fiúversenyző vett részt, összesen 838 induló volt! A legjobb egyéni ered­ményt Szabó Ildikó, az NYVSC ifjúsági válogatott at­létája érte el, távolugrásban 597 cm-es ugrásával. De szin­tén jó eredménynek számít Soltész Ilona gerelyhajításban elért 36,34 métere, s 10,75 mé­teres súlylökő eredménye, valamint Kasza Blanka 16,5 másodperces gátfutása 100 méteren. A fiúk közül Bod­nár János, a Kisvárdai Bes­senyei Gimnázium verseny­zője tűnt ki elsősorban 178 cm-es magasugró eredmé­nyével. De említésre méltó Benedek József 603 cm-es tá­volugró eredménye, s Mihályi István 59,10 méteres gerely- hajító eredménye. S a meghívásos számokban is születtek jó eredmények: a diszkoszvető Lippa Ilona (NYVSC) 47,26 méteres do­básával teljesítette az I. osz­tályú szintet, Kurecskó Mária (NYVSC) 40,42 méterrel pe­dig ifjúsági aranyjelvényes szintet dobott. Sorsdöntő győzelem volt A Nyíregyházi Tanárképző Főiskola NB Il-es női kézi­labdacsapata vasárnap dél­előtt a DVTK együttesét fo­gadta, s győzte le. A mérkőzés rendkívül fon­tos volt a nyíregyházi csa­patnak, hiszen esetleges ve­resége alighanem a bentma­radás reményétől is megfosz­totta volna az együttest. Nos, a győzelem megszületett — de a vártnál lényegesen ne­hezebben. Egyrészt a nagy tét idegessé tette az első já­tékrészben a nyíregyházia­kat, másrészt viszont a már biztos kiesőnek számító DVTK nagyszerű játékkal rukkolt ki! A találkozó sorsa csak a második félidőben dőlt el, amikor a hazaiak megnyu­godtak, a vendégek viszont kissé elfáradtak. Az így ki­harcolt két ponttal a főisko­lás lányok bíztató esélyekkel küzdhetnek a bentmaradá- sért. Kár, hogy nem bajnoki volt A röplabda MNK — múlt hét végén — Nyíregyházán megrendezett női és férfi te­rületi döntőin négy-négy csapat küzdött a továbbjutá­sért. Mint az várható volt, a Budapesti Spartacus női és férficsapata szerezte meg az elsőséget, s jutott tovább. Méltán, mert mindkét együt­tes kimagaslott játéktudás­ban. Viszont feltétlenül a dicsé­ret hangján kell szólni a Nyíregyházi Spartacus női és férficsapatáról. A női együt­tes a Jászberényi Lehel és a Miskolci VSC ellen, a férficsapat pedig a Szolnoki TITÁSZ és az MTK ellen aratott szép győzelmet. Mind­két nyíregyházi csapat a második helyen végzett, s helyenként jól is játszott. Találóan jegyezte meg az egyik szurkoló, amikor eze­ket mondta: ...Kár, hogy nem bajnoki mérkőzések voltak, s hogy a két nyíregyházi csa­pat egész évben nem nyúj­tott ilyen játékot! I Bézi László Tisza vasváriban rendezik a vegyipari tanulók országos versenyeit Véglegessé vált, hogy a 115. számú Tiszavasvári Iparita­nuló Intézet rendezi meg a jövő év májusában a vegy­ipari szakmunkástanulók II. országos versenyét atlétikai számokban, labdarúgó, kézi­labda és asztalitenisz sport­ágban. E verseny keretében mintegy 300 sportolót és 50 sportvezetőt látnak majd ven­dégül Tiszavasváriban. A tiszavasvári iparitanuló­intézet máris elkezdte a fel­készülést, hogy méltóképpen tudja lebonyolítani az orszá­gos jellegű eseményt. Az in­tézet tanulói például alma­szedést vállaltak, s az így ka­pott mintegy 5000 forintot felajánlották a verseny ren­dezésére. A község különféle szervei is igyekeznek támogatni a rendezőket. Máris szép segít­séget nyújtott az Alkaloida Vegyészeti Gyár, a Kabay János Általános Iskola és a Munka Tsz vezetősége. De remény van rá, hogy a köz­ség egyéb szervei is segítsé­get nyújtanak az országos verseny lebonyolításához. Hegyeshalmi Csaba testnevelő, Tiszavasvári 4 sportágak történetéből (14.) Természetjárás Kisvárdai járás, n. osztály: Tiszaszentmárton—Komoró elma­radt, Tiszamogyorós—Zsurk 2:2. Szabolcsbáka—Eperjeske 4:1, Új­kenéz—Szabolcsveresmart 1:1. 1. Szabolcsbáka 8 7 — 1 22-11 14 2. Sz.-veresmart 9 4 3 2 31-21 11 3. T.-mogyorós 8 4 3 1 18-10 11 4. T.-szentm. 7 4 1 2 14-10 9 S. Nyírkárász 8 3 2 3 22-15 8 6. Enerjeske 8 3 2 3 24-26 8 7. Újkenéz 8 3 2 3 18-22 8 8. Komoró 8 3 1 4 19-15 7 9. Zsurk 7 3 1 3 14-16 7 10 Laskod 8 1 1 6 13-18 3 11 Berkesz 9 1 — 8 12-43 2 12. Rétkőzberencs kizárva Dudás Bertalan Megyei női kispályás labdarúgó­bajnokság: Tiszavasvári—Gumi­gyár elmaradt, a két pontot 0:0 g<M—ánnyal Tiszavasvári kapta. Nagi'kálló—Kótaj 5:1. Cipőgyár— Tis,-,xk 2:0. ÉPSZER—Nagycser­kesz 1:0, Kótaj—ÉPSZER 7:1. Tisza-• - sván—Nagycserkesz 2:1. 1. Kótaj 3 2 — 1 9-6 4 2. Nyh. Cipőgy. 3 2 — 1 2-1 4 3. Nyh. ÉPSZER 3 2 — 1 5-7 4 4. T.-vasvári 3 2 — 1 3-6 4 5. Nagykálló 1 1 — — 5-1 2 6. Tiszalök 2 1 — 1 5-3 2 7. N.-cserkes 2 — — 2 1-3 — ft. Gumigyár 3 — — 3 0-3 — Nehéz volna eldönteni, hogy a természetjárás meg­indulásához és elterjedésé­hez, kiknek volt nagyobb szerepük, de aligha tévedünk ha megosztjuk a dicsőséget a humanista műveltségű pe­dagógusok, a vándorló mes­terlegények és a felfedező utakra vállalkozók között. Hol egyikük, hol másikuk hatott jótékonyan a mozga­lom fejlődésére, bár többsé­gük nyilván nem gondolt arra, hogy néhány száz év múlva százezrek szórakozá­sa és sportja lesz az, amit ők kényszerűségből vagy vir­tusból tettek. Az első hazai turisztikai vonatkozású adat 1595-ből maradt ránk, amikor Fröh­lich Dávid, a késmárki kol­légium igazgatója megmászta a Tátra akkor még legma­gasabbnak tartott pontját, a Lomnici csúcsot. (2634 m.) Jóval később megírta a ..Medulla Georgraphia Prac­tica” című művét, amelyben részletesen ismertette a Ma- gas-Tátrát. A barlangjárás és kutatás I úttörői közé tartozott Bu­I choltz György, akinek ne­véhez fűződik a világhírű Demanovska-barlang felfe­dezése is. Széchenyi István vízisport szenvedélye, kalan­dos dunai evezős túrái köz­ismertek, de kevesek előtt ismert Széchenyi, a hegymá­szó. 1818-ban Görögország­ban tett nagy utat, miköz­ben feljutott az Olymposra. Az Alpok egyik legkivá­lóbb ismerőjének tekinthet­jük dr. Zsigmondi Emilt, a múlt század végén élt ma­gyar orvost, aki a világon elsőként jutott fel a CorJa da Lago-ra. A nagy tettek minden kor­ban lelkesítőleg hatottak, így egyre szaporodott a sport­szerűen túrázók hazai tábo­ra. Az első túrázóknak nagy érdemük volt, hogy utakat építettek, menedékházat emeltek, megkezdték a bar­langok járhatóvá tételét, úti. kalauzokat adtak ki. 1888- ban megalakult a Magyar Turista Egyesület, nem sok­kal később a Munkás Tu­risták Egyesülete is. A magyar természetjárás fejlődésére jellemző, hogy 1910-ben az említett két egyesület túráján 1600 fő vett részt, egy évvel később pedig már 2600 tagja volt a két egyesületnek. A felszabadulás óta a ter­mészetjáró mozgalom rend­kívül gyors fejlődésnek in­dult. Uj, modern létesítmé­nyek épültek, rendbe hozták a hegységek turistaútjait és a szakosztályok több száz kilométer hosszúságú új jel­zést festettek. A fellendülésre jellemző, hogy a természetjárók lét­száma közel százezer fő. A terrnészetjárás formái között találhatjuk: Túrázás: Ide tartozik el­sősorban a kirándulás, amely a legnépszerűbb formája a természetjárásnak. Rendkí­vül egészséges szórakozás, amely jótékony felüdülést biztosít. A kirándulás na­gyobb tömegek megmozga­tására is alkalmas. További formái: alkalmi túra, szer­vezett túra és csillagtúra. Táborozás: Hazánkban is igen népszerű és elterjedő­ben lévő táborozási forma. Tulajdonképpen a nyaralás­nak egy módja, előre meg­épített táborhelyen. A jól megválasztott táborhely elő­segíti az úgynevezett vissza­térő túrák rendezését. Ha­zánk sok vidéke, elsősorban a Balaton környéke és más víz melletti területek erre kiválóan alkalmasak. Is­merünk állótábort, rnozgótá- bort, campingtábort. Hegymászás: Ide sorolha­tók a természetjárásnak ama formái, amelyek egyúttal a sportág „magasiskoláiát” je­lentik. Sziklamászás, jégmá­szás, barlangjárás az is­mertebb fajtái. Tájékozódási verseny: Vég­legesen kialakult, nemzetkö­zileg is elfogadott ága a természetjáró sportágnak. Az északi országból ered: Nor­végia, Svédország, Finnor­szág hatalmas versenyzőgár­dával rendelkezik. A ver­Labdarúgc­menetrend Rangadók a lévé) képernyőjén Az MLSZ-ben rögzítették az I. osztályú labdarúgó­ba jnokság november 1. és december 10. között sorra kerülő kilenc fordulójának pontos programját. Eszerint a következő hó­nap első napjától a mérkő­zések legnagyobb része 13,38 órakor kezdődik, ettől csak azok a fővárosi együttesek térnek el, amelyeknek sport, telepén van világító beren­dezés is. A Csepel otthoná­ban kétszer 11 órakor kezd. Két fordulót, a VIII-at és a XlII-at három nap alatt — november 4, 5, 6, illetve december 1, 2, 3 — bonyo­lítják le. Az utolsó forduló­ban újra kettős találkozó lesz a Népstadionban: U. Dózsa—Bp. Honvéd, és Fe­rencváros—Vasas, hogy me­lyik lesz az előmérkőzés, azt a bajnokság állásától teszik függővé. Annyi bizonyos, hogy az első összecsapás 13,30-kor, a második 15,15- kor kezdődik. A televízió a következő mérkőzésekről ad helyszíni közvetítést: VII. forduló (november lh Ferencváros—Tatabánya 17.00 óra. VIII. forduló (november 4): U. Dózsa—Ferenc. 3S, 17.00 óra, (novembe 5); MTK—Rába ETO, 13,T ra. IX. forduló (no: ier 11): Egyetértés—Vasas, 3,30 óra. X. forduló .(november 15): Csepel—U. Dózsa, 17,00 óra. XI. forduló (november 18): Zalaegerszeg—Bp. Honvéd, 13.30 óra. XII. forduló (november 25): Pécsi Dózsa—Ferenc vá­ros, 13,30 óra. XIII. forduló (december 2): Tatabánya—Salgótarján, 13.30 óra. XíV. forduló (december 6): Bp. Honvéd—Ferencvá­ros 17,00 óra. Négy alkalommal nemcsak hét végén, hanem szerdán is -lesz-teljes' forduló. (MTI) A világ sportfa — sorokban HAVANNA A második helyet szerezte meg súlycsoportjában Tun- csik József magyar bajnok, a havannai „Jose Ramon Rod­riguez” nemzetközi cselgáncs emlékversenyen, amelyen a Szovjetunió, Magyarország és Kuba mintegy félszáz sporto­lója lépett szőnyegre. A kü­lönböző súlycsoportokban szovjet és kubai versenyzők osztoztak az első helyeken. Az olimpiai ötödik, Hetényi An­tal ezen a viadalon is csak az 5. helyet tudta megszerezni. A magyar csapat vezetője, Horváth István versenybíró­ként működött a négynapos versenyen. senyekre jellemző az atléti- kus követelmény, emellett a tájékozódásra is nagy súlyt fektetnek. Tájékozódási ver­senyzőink — leginkább a nők — európai élvonalba tartoznak. További fejlődés előtt álló fiatal sportág. 1950. év óta tartják a sport­ág magyar bajnokságait, ezenkívül Európa- és világ- bajnokságot is rendeznek. A természetjárás, ha nem versenyszerűen űzik, tulaj­donképpen pihenés, felüdü­lés a fizikailag és szellemileg egyaránt fárasztó, hétközna­pok után. A természet üdítő és egyben gyönyörködtető látványt nyújt azoknak, akik egy kis fáradtságot áldoz­nak érte. A természetjárás legna­gyobb erénye, hogy rendkí­vül változatos és mindenki olyan formáját választhatja, amelyik érdeklődésének, felkészültségének a legjob­ban megfelel. Más sportágaktól eltérően nem a versenyzés, hanem a sokkal szélesebb fogalmat jelentő testedzés a sportág elsődleges célja. Kovács György

Next

/
Thumbnails
Contents