Kelet-Magyarország, 1972. október (32. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-19 / 247. szám
Wit október 19. IBSÖÍT-I&ÁiSYAftORSZAG 3. olÓftl Nagyközség a Tisza háton Pártszervezetek és a munkásifjúság TÖBB TÍZEZER FIATAL szakmunkás lépett az elmúlt hetekben a munkásosz. tály soraiba hazánkban. Az utóbbi években a munkásutánpótlás egyre inkább új forrásából, a fiatalok soraiból táplálkozik. Míg húsz évvel ezelőtt az új munkásoknak alig felét tették ki. ma 90 százalékát adják a fiatalok. Rendszerünk, munkásosztályunk holnapi ereje nem kis mértékben a mai fiatal szakmunkásnemzedékek szakmai-politikai-erköl- csi felkészítésétől függ. Tíz- tizenöt-húsz év múlva olyan lesz minden egyes gyár ter- termelési színvonala, politikai atmoszférája, az ott dolgozó Munkások élete, ahogyan ma útjukra bocsátják, ahogyan segítik az alkotó munkáséletet választott fiatalokat. A gyári kommunisták, a pártszervezetek, a szilárd munkáskollektívák általában megkülönböztetett figyelmet fordítanak a münkába lépő fiatalokra, fogadtatásukra, beilleszkedésükre, segítésükre. Az igazi munkássá válás azonban hosszú folyamat, a tényleges beilleszkedés sokkal több, mint passzív ottlét, mint a régi és az új munkások „békés” egymás mellettisége. A GYÁR HÍRNEVÉNEK öregbítésében, a korszerű munkaszervezés, a színvonalas, értelmes termelés, az eleven, • rugalmas és nyílt vállalati magatartás kialakításában igen nagy a párt- szervezetek szerepe, felelőssége. De semmivel sem kisebb az a felelősség; amely a holnap munkásosztályának formálásával, nevelésével kapcsolatosan hárul rájuk. Mai munkásifjúságunknak nagy értéke a korábbi nemzedékeknél magasabb iskolai végzettsége, a társadalmi és világpolitikai kérdések iránti őszinte érdeklődése. Ugyan, akkor gyakran hiányos társadalompolitikai, állampolgári jártassága, üzemi tapasztalata. A politikai nevelőmunka szempontjából fontos sajátosság, hogy a mai fiatalok csaknem kivétel nélkül szakmunkásként lépnek a munkásosztály soraiba, s a 20—24 éves munkások 30 százaléka érettségizett. Ugyancsak segíti a nevelőmunkát, hogy ifjúmunkásaink nagy többségükben munkásszülők gyermekei. A gyári pártszervezeteknek magas fokú következetességgel és céltudatossággal Boldogan hozta ki kisfiát a szülőotthonból az ifjú apa. Mellette ott állt a fiatal anya, virágcsokorral a kezében, és természetesen megjelentek az összes nagymamák, nagypapák, nagynénik, nagybácsik, az egész rokonság. A csecsemő mind ez ideig békésen szundikált csipkés pólyájában, de most hirtelen kinyitotta égkék sze- mecskéit, figyelmes pillantását körülhordozta a jelenlévőkön és halkan megszólalt: — Ismerkedjünk meg. Tájékoztassanak, kérem, kiket tisztelhetek önök közül szüleim gyanánt? — Te beszélsz?!... Megszólalt!... Még csak hatnapos és már beszél! — kiáltott fel egyszerre a papa, a mama és a szépszámú rokonság. A kisded elnézően mosolygott. — Nemcsak beszélni tudok, gondolkozom is. A mi rohanó századunkban másként hogyan is tarthatnék lépést a fejlődéssel?! Nos, kell munkálkodniuk azon, hogy az új, magasabb szakmai ismeretekkel rendelkező generációkban kialakuljanak az előző munkásnemzedékek kiváló tulajdonságai: a munkaszeretet, a szakmai igényesség, a magasabb műveltség megszerzésének vágya, az osztályszolidaritás, a politikai érdeklődés és tett- rekészség. A kommunisták tehát a szó teljes értelmében legyenek ott minden egyes munkahelyen, ahol fiatalok vannak. Kísérjék figyelemmel a művezetők, csoportvezetők nevelő-szervező munkáját. Tegyenek meg mindent az olyan légkör, az olyan feltételek megteremtéséért, amely biztosíték arra, hogy a fiatalok megszeressék szakmájukat, megismerjék a gyár gépeit, termékeit, az üzem múltját és távlatait, megízleljék a munkáskollektíva erejét, az alkotás örömét. BÁTORÍTSÁK ÉS ERŐSÍTSÉK a pártszervezetek a fiatal munkások beilleszkedését egyengető tekintélyes munkásembereket, álljanak mögöttük, ha igényeket támasztanak, ha fegyelmeznek. Ugyanakkor határozottan lépjenek fel a parancsolgatás, a lekezelés, a bizalmatlanság minden megnyilvá. nulása ellen. Az életkor nem érdem, de nem is hátrány. A fiatal munkások körében gyakori téma az egyenrangúság. Nyíltan és világosan kell erről is beszélni a fiatalokkal. Az egyenlő jognak és megbecsülésnek az egyenlő munka az alapja. Ahol a kollektívák egyetértésére és tájékozottságára épül a vállalati ösztönzési rendszer és a helyi bérpolitika, ahol az összhangban áll a munkások tapasztalataival. értékrendjével és igazságérzetével, ott megértik, elfogadják azt a fiatalok is. Erősítsék a pártszervezetek a fiatal munkásnemzedékekben a szóki mondást, a lustaság és a tehetetlenség elleni fellépést, fokozzák az egészséges türelmetlenséget, és a tettrekészséget. Lépjenek fel a szakmai önképzés, a tanulás lebecsülésének-aka- dályozásának minden megnyilvánulása ellen. Álljanak ki határozottan és megalkuvás nélkül a tanulni akaró, a műszaki-technikai kérdések iránt érdeklődő, újító munkásfiatalok mellett. Teremtsenek olyan gyári légkört, amely nem tűri meg az igénytelenséget, a gondolati elzsírosodást, a szakmaiA. Csikarjkov: kedves apám. mi az ön családi és keresztneve? — Nyikoláj Pavlovics — hebegte az ifjú atya. — Az anyám családi és keresztneve? — Olga Arkagyevna — mondta elcsukló hangon a mamája. — Miként határoztak az én nevemet illetően? — Arra gondoltunk, hogy iégy Andrjuska... — Szó sem lehet róla! — tiltakozott a csecsemő. — Ez túlságosan gyakori, túlontúl elkoptatott név. Valami jellegzetesebb kellene, valami különleges. Gondolkozzanak rajta és terjesszék elő javaslataikat. Egyébként rendelkeznek önök olyan értékes tulajdonságokkal, jellemvonásokkal, amelyeket örökölnöm kell? közéleti közömbösséget. Ha kell, nyílt fórumon utasítsák el az őszintétlenséget és az iszákosságot. A MA MUNKÁBA LÉPŐ FIATAL munkásnemzedékek központi helyet foglalnak el a korunkban kibontakozó tudományos-technikai forradalomban. A műszaki-tech. nikai megújulás alapvető tényezője a szakismeret. Nagyobb határozottsággal és meggyőzőbb erővel szóljunk arról, hogy a szakmunkás a tudományos és technikai forradalom legfőbb letéteményese. Alapvető gyári érdek, hogy az új munkásosztagok magas szinten ismerjék szakmájukat, rendelkezzenek az egyre bonyolultabb ismeretek befogadásának képességével, éljen bennük a mind nagyobb tudás megszerzésének vágya. Nagyon fontos, hogy a gyár tapasztalt munkásai, idős, harcokban megedzett kommunistái minél többször találkozzanak a fiatalokkal. Vegyenek részt gyűléseiken, alaposan ismerjék meg álláspontjukat, segítsék, bátorítsák az ifjú kollektívák öntevékenységét. Segítsék elő. hogy a gazdasági vezetők bátran léptessék elő, bízzák meg nagyobb feladatokkal az arra érdemes fiatalokat. Álljanak ki a párt- szervezetek a munkásfiatalok, ifjúsági brigádok kezdeményezései, társadalmi munkavállalásai mellett. Ugyanakkor lépjenek fel a fiatalok lelkesedésével, ambíciójával, tettrekészségével visszaélő magatartás és a társadalmi munka lejáratása ellen. Utasítsák el a múnkásfia- talokkal kapcsolatos nevelőmunka kampányjellegét, a dédelgetést, de a szélsőséges általánosításokat is. Előbbit nem igénylik, utóbbit pedig nem érdemlik meg a munkásfiatalok. A GYÁR ÉLETÉBEN is csak a reális megítélés, az ifjú munkásnemzedék iránti — kiérdemelt — bizalom és a fokozott felelősség lehet célravezető. Társadalmi-gaz. dasági-történelmi céljaink alapvető letéteményese a magas fokú politikai, közéleti és szakmai műveltséggel rendelkező, a világ dolgaiban eligazodni tudó, szilárd erkölcsű, korszerűen gondolkodó és cselekvő munkás. E tulajdonságok céltudatos erősítése a gyári pártszervezetek igazi, forradalmi küldetése. Ágoston László — Mi... mi... milyen tulajdonságokra gondolsz?! — hebegte teljesen elképedve az apa. — Mi... mifajta jellemvonásokra ? — Nyugodjék meg, kérem — szólt nyájasan az újszülött —, nem ragaszkodom az azonnali válaszhoz, függőben hagyhatjuk ezt a kérdést is. Térjünk át inkább a rokonokra. Amint látom, kellő számú nagymamával, nagyapával, nagynénivel és nagybácsival rendelkezem. Azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulok önökhöz, ne gyömöszöljenek engem, kíméljenek meg a túlzott be- cézéstől és haszontalan ajándékokkal se halmozzanak el. Látva, hogy óhaja némi megütközést kelt a körülál- lókban, diplomatikusan hozzáfűzte: Két év óta hivatalos neve: Gávavencsellő—Balsa közös nagyközség. Szabolcs Tiszahát tájegységének korábban három önálló helysége. Eredetüket messze múltból származtatják, legalábbis a honfoglalás korából vannak feljegyzéseik. Balsa határában Árpád kori kardot találtak. Újabban hírüket a korai burgonyával (előhajtatva ültetés) szerezték. Mikor másutt még kapáltak, a Tisza- hátról már szállították a primőrt jó áron. 2—300 öl termése után 10—12 ezer forintot tettek zsebre. S még másodszor is hasznosíthatták az évben a földet. Jól értenek a rendes érésű burgonya termeléséhez. Mint jómódú családok léptek a tsz-be. A szakmunkások foglalkoztatására vegyes ktsz-t alakítottak Gáván, cipőiparit Ven- csellőn. Kétezer család érdekében A nagyközségi közös tanács területén 2215 családban 7590 lakos él. A tanács évi bevétele adókból és szövetkezeti járulékokból 7 millió 484 ezer forint. Az állami támogatás megközelíti a másfél milliót. Mi mindent végeztek eddig? Belvízrendezést, iskolát, fogászati rendelőt, óvodát, tűzoltószertárat, szolgálati lakást, iskolai napközit, öregek napközi otthonát újították fel, emeletes szolgálati lakást építettek. Csaknem ötvenezer forintot adott a tanács idén az MHSZ, a gimnázium (a vencsellői részen), a sportegyesület és a KISZ- szervezet támogatására. Elkészült a gávai részen egy modern gyógyszertár, szolgálati lakással. Ugyanott emeletes új orvosi lakás, rendelővel. Három körzeti orvos van. A gáYái területen tüdőgondozó, vizsgálati rendelő, élén szakfőorvossal. A hatósági állatorvos mellett két tsz-üze- mi állatorvos is tevékenykedik. Az általános iskolákban 887 gyerek tanul. A 8 osztályra fejlesztett gimnáziumba 236 diák jár. Több, mint egyharmad részben helyben lakók. A tantestületben nincs pedagógushiány. A mezőgazdasági és ipari szövetkezetek amiben tudnak, készséggel segítenek. Legutóbb a vencsellői Szabadság Tsz építőbrigádja óvodabővítést végzett, sőt, a gazdaság anyagi támogatást is adott Túl a Tiszán... A t-sz-ek megállják helyüket, pedig területük egy része a Tisza túloldalán van. Híd híján lassú az átkelés, a forgalom. A vencsellői Szabadság Tsz birtoka 30 kilométer hosszan terül el, Nyír— Nagyjából és egészéből meg vagyok elégedve önökkel. Úgy vélem, jelentősebb véleményeltérések nem merülnek majd fel közöttünk. — Én is így gondolom — mondta ijedten a mama. — Meg vagyok róla győződve — tette hozzá gyorsan a papa. A csecsemő elégedetten biccentett: — Ennek nagyon örülök. Biztosíthatom önöket, amennyiben körültekintően, meggondoltan és célirányosan gondoskodnak rólam, nem okozok majd bánatot önöknek, mire felnövök. A főbb dolgokat tehát sikerült tisztáznunk, van-e valakinek még kérdése, javaslata?... Nincs?... Hát akkor köszönöm szíves részvételüket a mai megbeszélésünkön. A viszontlátásra. Nekem most még aludnom kell a további gyors fejlődésem érdekében. Még egyszer kedvesen rájuk mosolygott és becsukta égkék szemecskéit. Fordította: Kürti András telek alól Sárospatak határáig! A lakosság többsége tsz- ekben dolgozik. Anyagilag talán a balsai Petőfi áll a legjobban. Éppen ezért furcsa, hogy éppen ott található a legtöbb ingázó. Jövedelem-kiegészítés céljából jól hasznosítják a tsz- tagok háztáji gazdaságukat. A korábbi gyakori vásározga- tással szemben nyugalmasabb módszer honosult meg. Szerződéses alapon foglalkoznak hízó- és tenyészállat-tartással. Sok családnak van tejből havonta rendszeres bevétele. Bikáért, vemhes üszőért, kövér sertésért, süldőkért szép pénzt kapnak. A tsz-ek takarmányjuttatással segítik a háztáji jószágtartást. A két kisipari szövetkezet közül dinamikusabb a cipőipari fejlődése, amely 1948 őszén alakult. Tíz évvel később 65 dolgozót foglalkoztatott, s a termelés értéke 2 és fél millió volt. Ekkor már 5 ezer pár cipőt készítettek NDK-exportra. Újabb 10 év múlva a cipőipari szövetkezet létszáma jóval meghaladta a kétszázat, termelési értéke pedig a 22 millió forintot. A nagyközség lakossága évi 110 millió forint bevételre tesz szert. Ehhez jön a tsz- tagság háztáji értékesítéseiből mintegy 15—20 milliója. Az ÁFÉSZ-nek Gávavencsellő— Balsén a múlt évben 71 millió forint forgalma volt. Nyilván jócskán költenek a közeli városokban, Nyíregyházán, Tokajban is. A takarékbetétek összege 22 millió. A föld hajdani szerepe megszűnt, helyébe más célok kerültek. Erről a szerepcseréről, a célok változatáról beszélt dr. Homoródi Antal községi orvos is: 4 vasárnapi „merni“ — Ma már nem spórolnak a családok a gyomrukon, nemcsak vasárnap kerül hús az asztalra. Az utóbbi' időben örvendetesen megjavult a húsellátás, mindhárom lakott helyen. Az ÁFÉSZ 270 sertést vágott értékesítésre, saját hizlaldájából. Szeszes ital elég sok fogy. A négy italbolt, két kisvendéglő, négy presszó bőven megcsinálja italforgalomból az egymilliót. De senki nem tudja, hogy az eljáró, ingázó emberek mennyit fogyasztanak. Az ÁFÉSZ 1971-ben 827 televíziót adott el. Idén, az első fél évben 25l-et. Hűtő- szekrénynél ez az arány 257:273 — az idei fél év javára. 250 az idén eladott olajkályhák száma. Fürdőszobai — Az egyik ismerős tsz-el- nök keresett fel — meséli a fehérgyarmati MEZÖGÉP- gyáregység vezetője —, hogy van egy harmadéves ipari tanulójuk, vegyük már fel az utolsó évre, hadd tanuljon a gyerek. Jó a kapcsolatunk a gazdaságokkal, minden további nélkül eleget teszünk az ilyen kéréseknek. Általában arra panaszkodnak az ipari tanulót foglalkoztató üzemek, hogy nem éri meg a törődést, sokszor előfordul, hogy a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után faképnél hagyja a vállalatot a tanuló, a kiképzésük pedig igen költséges. Meglepő akkor a sok ilyen vélemény után egy ellentétes állítás. Pedig nyilván a fehérgyarmati gépjavítónak is gondot okoz a tanulók nevelése, az iskolai előmenetel figyelemmel kísérése és a műhelyben nyújtott munka szemmel tartása. Mégis inkább kisegítenek más gazdaságot is és nem arra spórolnak, hogy kevesebb tanulót vegyenek fel, de több most végzett szakmunkást szerezzenek — máshonnan. Bizalom kérdése ez egyben berendezés (kád és egyeb fel szerelés) az elmúlt esztendő ben 25, az idén októberig 4 ; kelt el. A fürdőszobai berendezés 12 ezer forintba kerül. A vendéglőben egy?).a. után tartják a lakodalmi ünnepségeket. Évi átlagban 50 ifjú pár köt házasságot. Mi ul több a társadalmi ünnepiig. Jelenleg közel félszáz személyautó található a nagy*- községben. A tulajdonos-.»!: között van orvos, tsz-t.ag. t . nár, ÁFÉSZ-dolgozó Moto'- ■ kerékpár, bicikli, csakne-u minden háznál. Utóbbiból több is egy-egy helyen. Az utóbbi két évben 3ő la kást újítottak fel, kor;:-.erű- sítettek és harminchatot épí tettek. A vencsellői 2-es szám»! iskolában a nyolcadik osztályt 43 tanuló fejezte be si keresen, a legutóbbi oktató • si évben. Minden gyerek to ■ vábbtanul valamilyen formában. Nem rosszabb a helyzet a többi általános iskolá • ban sem. A rádióból, televízióból so!: mindent megtudnak. Emellet 1056 különböző sajtótermékr fizetnek elő. (Legtöbb a Ke- let-Magyarország előfizetői - nek száma: 252.) A közséf i könyvtár állományértéke 11 ' ezer forint. Az idén az els > fél évben. 2369-en 3986 köny vet kölcsönöztek. Az ÁFÉS? 50 ezer forint értékű köny vet adott el a vásárlóknak. A megyében elsők köz: kezdték Gávavencsellőn a vízművesítést. Közel 30 kilo ■ méter hosszan vezették e csőhálózatban az ivóvizet. S már négyszázhetvenhét la - kóházat kötöttek be a vízhá • lózatba. l| igények Az igény tovább nő. MS • megkötötték a szerződési GELKÁ-val egy szolgáltai ó * részleg nyitására. A hely szövetkezet gépkocsik é: egyéb járművek javítása; kezdi meg a jövő évben. A tanács új öregek napköz. otthonát épít. Tovább folytatja a belvízrendezést, t járdaépítést. Törpevízmű-épi - léssel Balsára is átvezetik a : ivóvizet. Az ÁFÉSZ fejleszti üzlet • hálózatát. Többek közt ép: . egy korszerű étterem-ven • déglőt, melynek pincerészé • ben tokaji borkóstolót rende : be. Különösen a termelőszö • vetkezetek akarnak többe; tenni. Gépesítenek, korsze rűbbé teszik gazdálkodású kát, ami a fiataloknak i egyre vonzóbb lesz. Asztalos Bálini egy olyan helyen, mint Fehérgyarmat, ahol kevés ai ipari üzem, s a munkássí válás folyamatában, a szakma megismerésében a kisebt tsz-ek nem bíznak néhánj szerelőt foglalkoztató gépmű helyükben, ahol a tanuló legjobb akarat mellett sem sajátíthatja el a szakma minden csinját-binját, egyszerűen azért, mert nem olyan változatos a munka. A gépjavító pedig nem „titkolja” tudását nem zárja el a közelmúltban felépült szép tanulóműhelyéi csak azért, hogy neki jó legyen, de más ne tudjon meg ennek révén többet saját szakmájáról. Tulajdonképpen szocialiste üzemek közötti kapcsolat ez. mégpedig a legnemesebb értelmében. A nagy segíti a kicsit, átadja tapasztalatait és végső soron nem károsodik vele senki, csak nyer az egész, a népgazdaság, amelyiknek ha csak egy-kettővel is, de több jól képzett szakmunkása lesz, aki olyan körülmények között készült fel szakmájára, hogy mint munkás megállja a helyét az életben Lány» Beinl Ezek a mai'csecsemők! LAPSZÉLEN Jó kapcsolat — a szakmunkásokért
