Kelet-Magyarország, 1972. október (32. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-03 / 233. szám
í. oldal KELET-MAGYARORSZAO 1972. október 3. Az egész VDK-t támadják az amerikai repülőgépek Szombaton és vasárnap a VDK egész területét támadták az amerikai légikalózok. Ismételten bombázták a már korábban teljesen megsemmisített Thanh Hoa és Phu ■Ly városok romjait. A hét végén a VDK 11 tartománya fölött összesen 15 támadó gépet lőttek le. Vasárnap jelentették be Hanoiban, hogy a múlt hét csütörtökön az ország északnyugati térségében. Yen Bai tartomány fölött lelőttek egy F—111-es típusú gépet. Mint ismeretes, öt évvel ezelőtt már egyszer bevetették a VDK ellen ezt a különösen drága, változtatható szárnyállású repülőtípust, de mert a bevetett hat gép közül hármat azonnal lelőtt a VDK légelhárítása, kivonták őket a vietnami háborúból. A Thaiföldre szállított újabb F—Illéseknek ez volt első bevetése a VDK ellen, s egy támadó gép nem tért vissza. A VDK fölött 1964. augusztus 5. óta lelőtt amerikai repülőgépek száma 3960. A dél-vietnami felszabadító erők parancsnoksága hétfőn összefoglaló jelentést tett közzé a központi fennsíkon folyó harcok közel félévi eredményeiről. A hadijelentés szerint az offenzíva idején a felszabadító erők az ellenség 46 ezer katonáját és tisztjét tették harcképtelenné ezen a frontszakaszon, elfoglaltak 675 megerősített állást, megsemmisítették az ellenség 90 lövegét, 110 katonai gépjárművét, lelőtték 100 repülőgépét és helikoptert, felgyújtottak 130 hajót. A felszabadító erők ezen a fronton újabb területekre terjesztették ki ellenőrzésüket, felszabadítottak 268 települést. A harcok során felszabadított területen hétszázezer ember él. Havanna, (MTI): Juan Velasco Alvarado, jPeru köztársasági elnöke egy Pucallpában tartott tömeggyűlésen felhívással fordult a forradalmi erőkhöz: segítsék a kormányt a kizsákmányolásmentes társadalom felépítésében. „Forradalmunk célja — mondotta az elnök — a szabad és igazságos társadalom felépítése, ahol nincsenek kiváltságos és kizsákmányolt osztályok, ahol a dolgozók az átlaluk megtermelt értékek gazdáivá válnak.” A Prensa Latina hírügynökség limai tudósítójának jelentése szerint Alvarado elnök megállapította: annak ellenére, hogy a forradalmi kormány hatalomra jutása óta már négy év telt el, a különböző kormányhivatalokban még mindig vannak olyan állami tisztviselők, akik szóban az ország forradalmi átalakítása mellett vannak, de a valóságban minden erejükkel és eszközzel annak megakadályozására törekednek. Fogadás a kínai nemzeti ünnep alkalmából Lü Gsi-hszien, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete a Kínai Népköz- társaság kikiáltásának 23. évfordulója alkalmából hétfőn este fogadást adott a nagy- követségen. A fogadáson megjelent Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Csanádi György közlekedés és postaügyi miniszter, dr. Horgos Gyula kohó és gépipari miniszter, Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, valamint a társadalmi, gazdasági és a kulturális élet több vezető személyisége. (MTI) WASHINGTON Nixon amerikai elnök, mint már jelentettük, hétfőn délelőtt mintegy 80 perces megbeszélést tartott az ENSZ- közgyűlés alkalmából az Egyesült Államokban tartózkodó Andrej Gromiko szovjet külügyminiszterrel. MOSZKVA Mihail Leszecsko, a Szovjetunió minisztertanácsának elnökhelyettese hétfőn Moszkvában fogadta Rapai Gyulát, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövetét. A megbeszélést a magyar diplomata kezdeményezte. KAMPALA Mobutu Sese Seko, Zaire Köztársaság államfője hétfőn délután rövid látogatásra az ugandai fővárosba, Kam- palába érkezett. Mobutu a válság megoldásának lehetőségeiről tárgyal majd Idi Amin ugandai elnökkel, s a hírügynökségek előrejelzései szerint szóba kerül az Ugandából kiutasított ázsiai származású állampolgárok ügye is. Akahata—Csou En-Saj— Tanaka Tokió, (MTI): Az Akahata, a Japán Kommunista Párt központi lapja hétfői számában közli: Tanaka japán miniszterelnök a kormányzó liberális demokrata'. párt parlamenti képviselőivel való találkozásán elmondotta, hogy amikor Pe- kingben tárgyalásokat folytatott Csou En-lajjal, megkérte a kínai vezetőket, „ne tartsanak fenn kapcsolatokat a Japán Kommunista Párttal.” A Jemeni Arab Köztársaság (Észak-Jemen) beiruti nagykövetsége hivatalosan is megerősítette, hogy a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság (Dél-Jemen) csapatai Munkanélküliség a kapitalista államokban Az Akahata a JIJI hírügynökségre hivatkozva azt írja, hogy Tanaka erre a kérdésre az alábbi választ kapta Csou En-lajtól: „Semmire sem jó a Japán Kommunista Párt. Nem fogunk kapcsolatokat fenntartani vele.” Tűrhetetlen, hogy a miniszterelnök tárgyalásai idején kirohanásokat intézett a Japán Kommunista Párt ellen, amely az ország egyik politikai pártja” — írja az Akahata. ötnapos harc után elfoglalták a kulcsfontosságú Qataba észak-jemeni határvárost. A déliek tűzszüneti felhí- hívását az északiak katonai parancsnokai visszautasították és a fegyveres összecsapások hétfőn is folytatódtak. Husszein A1 Masouri, az északi csapatok főparancsnoka az ország ifjúságához fordult és a harc folytatására szólította fel őket. Fülöp lános: Füí&nüle A fejlett kapitalista ipari államok dolgozóinak jelenlegi szociális helyzetét a rendkívül magas arányú munka- nélküliség, valamint a feltartóztathatatlanul emelkedő megélhetési költségek jellemzik. Augusztusban ezekben az államokban a hivatalosan nyilvántartott munka- nélküliek száma 10,5 millió volt. ami az ország dolgozói 4,6 százalékának felel meg. A hivatalos statisztikák azonban tudatosan hallgattak a munkanélküliség valódi méreteiről. így például a francia kohóipar dolgozói szövetségének bulletinje szerint csupán a Közös Piac tagállamaiban a valóságban 3,2 millió a munkanélküli, miközben a hivatalos adatok csak 2,2 milliót vallanak be. Az Egyesült Államokban hivatalosan 5 millió munkanélkülit tartanak nyilván. Holott számuk a valóságban 6,2 millió. Nagy-Britanniában a munkanélküliek száma ismét megközelíti az egymilliót és a kormány hivatalos adatai leerint szeptember 21-én S21 490 volt. 40. Megitatom. Az lenne jó, ha berúgna, érzéketlenebb lenne a fájdalomra, el is aludna. Nekem is kellene innom, de akkor nem marad neki, s ki tudja, meddig... Újabb lökés. Belezökkenünk. Hull a cserép a vízbe. Egy égő lécdarabbal kihajolok. Mint valami szürke bálna, most csúszik el a fal mellett egy jégtábla. Nagyobb, mint a mi szigetünk. — Takarodj! és utánavágom a lécet. A hidegség, a víz látványa kijózanít. Ami ebből értelmes: ki a tüzet a tetőre! Hátha meglátják valahonntt! Ahogy megint babrálok a tűzzel, elkap a köhögés. Kapar a torkom. Meg is szédülök. Beszívtam a füstöt. Vagy úgy egyébként szívKISREGÉNY tam be. Nem számít. Amíg a kéz mozog — jut eszembe valami könyveim. Fura, hogy ebben a házban én mindig beszívok. Csak éppen most már nincs kutyaól, ahová betegyenek. Szegény blöki, az is megfulladt. Hogy hallgatta a fütyülésemet. Csak akkor húzta az ínyét, ha 'lélegzetet vettem. Mikor volt ez? Évszázádok- kal ezelőtt. Fáj, ha lélegzetet veszek. Lángrakap valami bútordarab, amit idehúzlam, fellobog, hátra kell hőkölni tőle. Nem baj, ez most zászló. Kitűztük a vörös zászlót, mint a laktanyában az ünnepnapokon ! Hülye vágyok. Zavaros a fejem. Inni kellene. — Iszik, öreg? Kuba közelről 3. Változó szokások Az idei esztendő első fele rendkívül sikeres volt Kubában. A vállalatok nagy többségénél jelentősen nőtt a termelés. Növekedett a tej, a tojás, a hal és más élelmiszerek termelése is. A könnyűiparban kimagasló sikereket értek el. Mindennek egyik alapja az, hogy az utóbbi években Kubában a figyelem központjába került a termelékenység, a pontos munka. Előtérbe került a termelés szervezésének további tökéletesítése, a gazdaságirányítási módszerek finomítása. A szigetországban egy év alatt 2200 üzemben vezették be a normákat, s ma már mintegy 700 ezer munkás dolgozik az új szisztéma szerint. Kidolgozták a gazdaságfejlesztés ötéves tervét, sőt készülőben van a távlati fejlesztési terv is. Mindehhez jó alapot és biztos jövőt jelent, hogy Kubát az idén felvették a KGST tagjai sorába. Ez, amellett, hogy rendkívüli politikai jelentőséggel bír — hiszen a szocialista közösség integrációja „rálépett” Amerika földjére — a kubai gazdaság gyorsabb ütemű fejlesztését teszi lehetővé. A nemzeti arany, a cukoripar gépesítése mellett, a nikkel, a réz gyorsabb ki- bányászását, és egy sor új iparág fellendítését is segíti. Amióta a gazdasági életben előtérbe került a termelékenység, az ösztönzők szerepe is kezd más megítélést kapni. A kubai emberek nagyon fogékonyak az ünnepségek, a rendezvények iránt. Úgy is ^ogalmazhat- ;nánk, a külsőségi megnyil- ..váhulásoknák rangos szerepük van a kubai ember hétköznapjaiban. Nem véletlen tehát, hogy egy jól dolgozó kubai munkás elvárja, hogy az elismerés, a köszönetnyilvánítás ünnepi külsőségek között történjen. Azt mondják, hogy a tiszteletvárásnak ez a fajta igénye még abból a talajból táplálkozik, amikor érezték hiányát. Amikor a kirándulni jövő amerikai és külföldi turista azt gondolta: az alamizsna dollárcentekkel mindent megadott. Ha tehát ma Kubában az erkölcsi ösztönzés talaja még fogékonyabb, ezt mindenki természetesnek veszi a szigetországban. S valahogy más a rangja is. A kiváló dolgozó például hétköznapjaiban is büszkén hordja a jelvényt, a diák vagy a parasztember a legféltettebb kincsei közé helyezi az elismerő oklevelet, vagy bármi más kitüntetést. Nem válaszol. Nézem a palackot, lehet benne két-há- rom deci. Jut még nekem! Kell, hogy igyák, különben végem. Fölmondom a szolgálatot. Haha, mit csinál most az öreg — Parázs elvtárs! Ahogy én ismerem, nem káromkodik a stikli miatt, türelemre inti Tönköly vörös fejét, „meg kell hallgatni a másik felet is”, mondja latinul, hallottam már tőle. Lehet, hogy kitüntetést kapok. Lehet, hogy bevágnak a sitkóra, hogy öregember leszek, mire újra meglátom a napot. Ahogy kinézek a sötét vízre, megint inog minden. Szédülök. De nem az ital, mert nagyon gyengének érzem magam, s ha én iszom, mindig teli vagyok erővel. Odakötöm az öreget a kéményhez. Ha le is dől a padlás, az megmarad. Magamat is odakötöm. Előbb azonban még rakok a tűzre. Az kell, hogy lássák! Föl nem gyújtok semmit, mert nincs mit. Pedig van az oltáshoz víz elég, nem? Köhögnöm kell. Ahryjy erőltetem, fáj a mellem, meg a torkom. A füst. Biztosan a füst Az pedig valóban vonzó és példamutató hatást gyakorol az emberekre, ha nevük a dicsőségtáblán, vagy az újságok hasábjain található. Az igazsághoz tartozik az is, hogy Kubában az emberek nem szenvednek pénzhiányban. Alapvető probléma az áruhiány. Ilyen helyzetben tehát a pénzkereset növelése nem lehet ösztönző. Ebből kiindulva intézkedett egy éve úgy a kormány, hogy egyes tartós fogyasztási cikkeket a munkahelyeken osztják el. A jól dolgozók előnyben részesülnek. Vagyis a figyelem központjába került a gondos, a pontos munka, a normák teljesítése. Maga a munkahelyi kollektíva dönti el, hogy ki érdemli meg: rádiót, televíziót, kerékpárt, vagy órát, illetve ahhoz való vásárlási jogot kapjon. A hangsúly azon van, hogy a kollektíva döntse el. S ez a kollektív döntés, a vélemények kikérése, meghallgatása egyre erőteljesebben érezhető Kuba egész társadalmi életében. Ahogy Fidel Castro mondotta: a kubai forradalom új, érettebb fázisába lépett, ez pedig megköveteli a tömegek, a tömegszervezetek nagyobb társadalmi szerepét. A nyár elejére befejeződtek a szakszervezeti választások. összesen 22 szakmai szakszervezet alakult meg, illetve alakult újjá. S a választásokat mindenütt — az alapszervezetektől az országos szintig — a demokratikus centralizmus, a felélénkült tevékenység jellemezte. Az alapszervezeti titkos választásokon például háromszor annyi volt a jelölt, mint a betöltendő hely. s tulajdonképpen mindenki javasolhatott jelöltet. S azóta is vitadúsabb a szak- szervezeti élet az egész Kubában,. . Vitáznak ..és . véleményt mondanak .üzemi ügyeikről, véleményezik a vállalati tervet, ellenőrzik a normák teljesítését. külön munkásbrigádok vizsgálják: mi az oka a magas gépállási időknek, vagy az akadozó anyagellátásnak. S ezekben a hetekben vitáznak egy új törvénytervezetről, amelyet a kormány bocsátott a nép elé. Ez pedig a nemzetgazdasági és népvagyon ellen elkövetett bűncselekményekről szóló törvénytervezet. Éppen a munkások javaslatai aiapján került be a tervezetbe az a szankció, amelyet — elfogadás esetén — azok ellen alkalmaznak majd, akik a rossz minőségű árukéit felelősek. A közéleti vita, az aktív, kollektív élet a kubai embe. Sebaj, ahol füst van, ott meleg is van. A büdösre szokták mondani, de erre is jó. Mert nem lehet minden csupa jó s a legrosszabban is van valami, más, ami nem rossz. No lám, milyen nagy igazság. Nagy tüzet csinálunk, öreg. Aztán meghúzzuk a hurkot. Ha el is alszunk, megtart. Epilógus Kürt szava száll. Laktanyaépületek amfiteátrumának közepén, mértani csoportozatokban, katonai egység. Előttük, külön sorban, tisztek, tiszthelyettesek, honvédek. A parancsnokok kíséretében egy főtiszt halad végig előttük, fogadja tisztelgésüket, bemutatkozásukat, aztán kitüntetést tűz a zubbonyokra. Egy kézfogás, egy-egy előírásos mondat: — A dolgozó népet szolgálom! Az utolsó — legalacsonyabb termetű — katona következik: széles vállú, kemény kötésű fiú, bajuszt visel. Tiszteleg, jelent, megkapja a kitüntetést. A tábornok továbblép. A rek új szokásai közé tartozik. De még él a múlt, annak beidegződései, szép hagyományai. A kubai vidék, a kubai táj csodálatos. A trópus minden igézetével szolgáló valóság, a pálmaligetek sora, még inkább megerősíti Kolumbusz Kristófnak, Kuba megpillantása, kor tett kijelentését: „Ez a föld szebb, mint amit emberi szem valaha is látott.” S ennpk a földnek a szépségét az új élet követelményeinek, adományainak, a kubai falu változó arcának valósága még élénkebbé teszi. A vályogkunyhók helyén ma már új utcák emelkednek. Igaz, itt nincs szükség vastag be- tonszigelelésre a hideg ellen, nem használnak fűtőberendezéseket, így hát a pa. rasztember is könnyebben fel tudja építeni új otthonát, mint más országokban. Ablakra sincs szükség, csak fordítható rácsra. De lakás nem épül tornác nélkül, ahol ott a nélkülözhetetlen kellék: a hintaszék. Na és az elmaradhatatlan kubai szivar. Azt mondják sehol a világon nem készítenek ilyen zamatú szivart. S a rágyújtás külön szertartás. Tüzet nem adhatsz másnak. Mindenki saját maga „csavarja” az égő lángot a szivar eleje köré. S ha megkínálnak egy dobozból, nem veheted ki az elsőt. Először végig kell tapogatni néhányat. Mert ez szakértelemről árulkodik. Nemrégiben Cojimárban, Hemingway mostani halászaival beszélgettem a szivarszokásokról. S amikor azután érdeklődtem miért kell végigtapogatni, csak azt a választ kaptam: már nagyapám is így csinálta. S nagyapám, dédapám szokásaiból nagyon sok él még a kubai emberek életében. Kultúrájukban, művészetükben keveredik a spanyol, a kínai, az afrikai, az amerikai. Öhavanna lakásaiban még sok helyen ott találod az oltárt. Krisztusét, vagy éppen valamelyik afrikai védőszentét. S esetleg mellette Castro- vagy egy Che- képet látsz. Sokféle vallás, népszokás ötvöződik az új erkölcsérlelő szokásokkal. Egyben azonban közös a tulajdonságuk: szeretik, imádják a zenét, a táncot. Óvodai ünnepségeken rum- bázik a csöppség. S legyen az idős vagy fiatal, a mély hangú dob ritmusára megmozdul a vére. Nem hiszem, hogy van még egy nép a világon. amely ilyen kecses ritmikával tudna táncolni, ilyen önfeledten énekelni. Király Ferenc sor véget ért, s egy hang mégis jelent: — Füle Mihály honvéd! Keskeny asztalka áll a sor végén, rajta egy katona fotója. Vékonyka gyerekarc, hegyes orr, csucsori száj. A vonásokon a fényképezkedés zavart ünnepélyessége. A képkereten fekete szalag. — Az árvízvédelem során tanúsított hősies magatartása közben megbetegedett és elhunyt — hallik. A tábornok kis bársony tokban a fénykép elé, az asztalkára helyezi a kitüntetést és feszesen tiszteleg. — A dolgozó népet szolgálta — mondja a hang. Aztán vezényszavak harsan- nak. Megszólal a zenekar. Az egység díszmenetben vonul el a tisztek, a kitüntetettek és a halott bajtárs képe előtt. Lassan kiürül a tér. Két katona közeleg. Egyikük elviszi az asztalkát, másikuk — a szőke bajuszú — felemeli a képet, s a kis bársonytokot. Egyedül van. Nézi a képet. — Nem ismertünk, Fülemüle — mondja. VÉGE Alvarado beszéde Jemeni harcok
