Kelet-Magyarország, 1972. október (32. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-15 / 244. szám

Äfft öfctdbe? fS. JC'BÖSr-WAÄYÄRO'RSZAÄ — VASARNAPT MELLÉKLET I. ofRaT Műemlékvédelem Szabolcs-Szatmárhan Tiszavasvári húsz éve A műemlékvédelem cente­náriumi ünnepségei ország­szerte folynak. A 100 éves jubileum önmagában is tisz­teletet ébreszt Ha meggon­doljuk, hogy műemlékekben megyénk kiemelkedően gaz­dag, joggal elvárhatjuk, hogy a művelődési, a társa­dalmi és a gazdasági szer­vek nagyobb aktivitással és közvetlenebb módon kapcso­lódjanak be a múltunk em­lékeit megőrző és népszerű­sítő tevékenységbe. A megyei műemléki albi­zottság az év elején megtar­tott ülésén megvizsgálta a helyzetet megyénkben. Meg­állapította, hogy az értékük tekintetében kiemelkedő műemlékek korszerűsítése, felújítása megtörtént és ezek birtokbavétele és hasznosí­tása is megfelelp­Sajnálattal állapították meg viszont, hogy a II. és III. öt­éves tervek időszakában biz­tosított 4—5 millió forintos f“’ újítási-karban tartási keret 1 ^ználásának üteme le­lassult. Az sem megnyugtató, hogy a IV. ötéves tervidő­szakra jelentéktelen pénz­eszközök állnak rendelkezés­re. Némi megnyugtatásunk­ra szolgál az a körülmény, hogy az Országos Műemléki Felügyelőség a IV. ötéves tervidőszakra az anyagi tá­mogatásokat nem bontotta le részletesen évekre és épít­ményekre, így megfelelően elkészített dokumentáció be­nyújtása esetén a támogatási összeg bizonyos mértékű eme­lésére menet közben lehető­ség mutatkozik. Ezt a lehetőséget bővíti a 161971. ÉVM. sz. utasítás is, amelynek értelmében az OMF felvehet költségvetésébe bizonyos keretet a műemléki szempontból védett népi épü­letek magános általi fenntar­tásának támogatásához. Népi épületekre a fenntartó lakó számára folyósítható éves összeg műemlék esetén 3 ezer, műemlékjellegű épület eseté­ben 2 ezer, városképi épület­nél ezer és gazdasági épü­let esetén 500 forint. Ez a rendelkezés nálunk a meg­őrzendő jellegű parasztházak helvi fenntartását teszi első­sorban lehetővé. Szerencsés körülmény, hogy a műemlékvédelemben megyénkben olyan szervek is részt vesznek, mint a Nem­zeti Múzeum, mely a Szabolcs községben látható honfogla­lás kori földvár titkainak fel­tárásához nyújt jelentős anyagi fedezetet. Ugyanilyen kiegészítő — és jó Ínfűnket Öregbítő — segít­ségnek tekintjük az Országos Néprajzi Múzeum tevékeny­ségét egyes népi műemléke­ink fenntartása iránt. Ennek eredményeként több közsé­günkből 15 objektumot szállí­tott a szentendrei országos szabadtéri múzeum területé­re, ahol eddig 6 népi mű­emlék áll és az mind szat­mári. Az OMF külön támoga­tásának tekinthető a sóstói szabadtéri múzeum építésé­nek anyagi támogatása. Az Építésügyi Minisztéri­um által 1967-ben összeállí­tott megyei műemléki jegy­zék szerint Szabóics-Szatmár- ban 72 műemlék. 86 műem­lékjellegű és 44 városképi lé­tesítmény található. 1968 óta ezek közül megszűnt 18 épít­mény, 15 pedig Szentendrére, került. Megyénkben jelenleg Í71 védett létesítményünk van. mely mintegy 160 tele­pülésen található. Ebbe vé­dett természeti területeink is beletartoznak. Az év eleji albizottság! ülé­sen hozott és a Hazafias Nép­front megyei honismereti ál­landó bizottságának ülésén megvitatott jubileumi prog­ram számos pontja megvaló­sult. A megyei művelődésügyi osztály és a Hazafias Nép­front Szabolcs-Szatmár me- gvei Bizottsága felhívást adott ki. melyben tanácsi és művelődési szerveinket a megye műemlékeinek aktí­vabb ápolására és népszerű­sítésére szóh’tptta fel. A fel­hívásban számos javaslat sze­repel a honismereti szakkö­rök. klubok, könyvtárak, mű­velődési otthonok számára. Ezek a javaslatok a napok­ban megerősített községi kőz- nvu-nlődésí műnk "tervek ré­szeként ipf szojeá’hatiák a műemlék védelem 'üavét mind a létesítmények tanáesi-tá’-sa- daimi csinosítása. t?t§rpz4v*. mind oed’g k'űfű,'poltt’.,rai, történeti népi építészeti je­lentőségük népszerűr'fése. ezen keresztül a szocialista haza fisáéra nevelés körében. A műemlékek védelme, hasznosítsa és népszerűsíté­se terén a legjelentpsebb kul­túrpolitikái szolgálatot a mú­zeumi szervezet látja el. Egyes múzeumi gyűjtemé­nyek — mint a vajai, nyír­bátori, kisvárdai, tiszacsp- csei és tiszaberceli — már el - helyezésükkel védett épület hasznosításához já-pltak hoz­zá, ami az épületek telíts, vagy részleges helyreállítását is eredményezte. A megyei múzeum a nyíregyházi sóstói szabadtéri múzeumi gyűjtemény folya­matos felépítésével végez ér­tékes szolgálatot a népi építé­szeti emlékek megőrzésében. Most készül Szabolcs-Szatmár műemléki topográfiája, amelyben a megyei múzeumi szervezet egyes régész és nép­rajzos munkatársai is részt vesznek. Ez az 1952-es, 53-as években folytatott felméré­sek pótlását, korrekcióját je­lenti és a megye majdcsak minden községét érinti. Kí­vánatos, hogy a honismereti mozgalom felelősei felfigyel­jenek erre a felmérő munká­ra és akár közvetlen segítség- nyújtással is támogassák azt. A szakemberek bármilyen ér­demi értesülést, adatot, doku­mentumot készséggel haszno­sítanak munkájukban. A műemlékes községek gyűjtőinek és szakkörvezetői­nek a névsorát az OMF ren­delkezésére bocsátjuk a köz­vetlen kapcsolat kiépítésének a lehetővé tétele céliából. A felmérő munka során a vá­ros- és községrendezési ter­veket is figyelembe fogják venni. Ezért a műemlékek védettségére is fel kell hív­ni az ezt figyelmen kívül ha­gyó tanácsi, vagy egyéb szerv figyelmét. Műemlékvédelmi funkció­jával kiemelést érdemel az idegenforgalmj hivatal. A műemlékek széles körű meg­ismertetéséhez a NYIRTOU- RIST által szervezett társas- utazásokra elsőrendűen szük­ség van. Kiadványai, térké­pei, leporellói formai és tar­talmi szempontból egyaránt fejlődnek. Á Nyírségi ősz szervezésével pedig széles körű kulturális tevékenysé­get is kifejt. Sokirányú az a feladat és lehetőség is, amely a műem­lékvédelem körében a taná­csi. társadalmi és köz- művelődési szervekre há­rul. A létesítmények be­mutatása. állagvédelmi mun­kája, csinosítása, környéké­nek rendezése községeinkben, városainkban még nem 'elég­gé tudatos és tervszerű. Célunk az, hogy a sokszínű és számps szervet érintő ju­bileumi program és az állan­dósult tevékenység a lakos­ság minél szélesebb rétegei­hez jusson el. Járuljon hozzá a helyismeret gazdagításához^ a műemlékek megbecsülésé­hez. helyi történeti emlékeink számbavételéhez és kellő ér­tékeléséhez, mindezek ered­ményeként pedig a szocialis­ta hazafiság elmélyítéséhez. Dr. Papp Agostor múzeumi főelőadó Űjdonsáüolí a lévé műhelyeiben A magyar irodalom nép­szerűsítése és igényes szóra­koztatás — ez a kettős célja a televíziónak. Napjaink és a közelmúlt legkiválóbb szer­zői művei nyomán készítet tv-játékpkat. feldolgozásokat. Örkény István 60. születés­napja ajkalmából „Az ember melegségre vágyik” címmel készült válogatás. Heltai Je­nő .,Family hotel” és „VII. Emánuel és kora” című mű­vei nyomán kétrészes tévé- adaptáció készült Horváth Ádám rendezésében. Kahána Mózes .,Tisztesség, becsület” című játéka sajá­tos korrajzot ad a hegyek közé ékelt moldvai v<idék né­pének küzdelmes életéről. Tahi László .,Fortélyos asz- szonyok”-ja három tar. '.sá- gos mese arról, hogyan bán­nak el a találékony asszo­nyok a könnyen becsapható férfiakkal. Az „Olvasta-e” sorozatban hamarosan láthatják a nézők Mikszáth Kálmán „Mégis talentum Kyszlich” című no­vellájának feldolgozását, amely arról szól. hogyan ka­rolja fel a századfprőuló kis­városának dzsentri társasága a ..tehetséges” ifjú festőt. Szabó György „Tisztelgés Molnár Ferencnek” című vígjátékában ->gy vidéki szil nész készül Molnár Ferenc „Az ördög” című darabjának főszerepére. Ukrán költők verseiből Piáton Voronkó; Október Táguljanak csak szűk köreid. Világ; Mi ezt v,érben, szükségben értük meg- Forrongó, ősz évszázadok óceánja az idő munkáló ekéje szántott fel, a mi Októberünk. Vetni fogunk. A vetést védi vihartól Október, Mint Prométheusz lett a mi oltárunk. Fényénél légy emberré ember. Lesz/a Tiglij: Szülőhaza Ó nem. te nem nap vagy számomra; — A napnak van kelte és nyugta, fényt sé" szór'áljandóan világra. Ám viharban te sütsz meleget árasztva. A napnak ezer a talánya. Arcát sokszor foltok takarják. Te pedig vagy tisztaság bálványa; Biztatásid közelséged adják. Téged nem kell térdre hullva imádnunk Neked nincs szükséged nagy szavakra. Kéréseidnél^ igaz magja Szívünkben talál táptalajra. Te vagy hős dalaink kovásza, Melyekben mi testesülünk meg. fis bár te nem nap vagy számomra, Nekem még sincs világ nélküled. Fordította: Sigér Imre Megjelent a Novij Mir 1972/9-es számában. HCSZ EVVEL EZELŐTT, 1952. októberében az addigi Büdszentmihály község Ti­szavasvári névén került a térképekre. Az új név adói a község fekvéséből (a Ti­szától 7 kilométerre van) és nagy szülöttjének, Vasvári Pálnak nevéből ötvözték a jelenlegi helységnevet. Egy évtizeddel korábban is vál­tozott a község neve, akkor egyesítették a budi és szent- rtühályi részt egy közigazga­tási területté. Azelőtt évszá­zadokon at, a teljes egy be­épülés ellenére is külön né­ven szerepelt a település ke­leti és nyugati része. Az idő­sebb emberek még ma is, ha a község egyik feléből a má­sikba vezet útjuk így mond­ják; „Megyek Bűdre” vagy „Szentminályon voltam”. A község régi helyszínraj­zi térképe bizonyítja, hogy „kertségj” település. jSzt a települési formát őseink hoz­ták a Kárpát-medencébe. Az első írásos feljegyzést 1292- ből találták a község keleti részével kapcsolatban, amely okirat szerint Uhui fia Mi­hály ispán két gyermeke, Ist­ván és Pál osztályos egyezsé­get kötöttek „Szentmihály” és „Semjén” nevű községek­re. A nyugati községrészt századokon át Bűdnek nevez­ték. Az okiratokban ugyan találkozunk többféle írás­móddal is, mint „Buud”, ,.Beud”, „Byüd” és más for­mákkal is igyekeztek az ere­deti nevet rögzíteni, vagy éppen a kiejtésben megköze­líteni. Az1 1898-as országos helységnévrendezéskor kap­ta ez a rész a Tiszabüd nevet. TfSZAVASVÁKI Üjfehértó után a megye második leg­nagyobb községe. A húszezer holdon felüli község határá­ban Nagycsei késztől a Hajdú megyét jelző tábláig huszonöt kilométert kell megtenni, hogy azt mondhassuk; át­jöttünk Tiszavasvárin. A köz­ség határa átmenet a nyírsé­gi táj és a hajdúsági Alföld között. A könnyű középkö­tött talajtól a skála egészen a Hortobágyiba jellemző szi­kes legelőkig tart. Húsz éve még Nyíregyháza felöl közelítve a községet sű­rűn települt tanyák között vpzetejt az út, azóta a tanyai lakosság jelentős része be­költözött a községbe. A ta­nyákat lebontották, vagy me­zei raktár lett egy-egy szö­vetkezeti táblán. A község nyugati oldala ennél is job­ban 'megváltozott. Itt folyik az ember (óriási szovjet lé­pegető exkavátor) vájta fo­lyó, a Keleti-főcsatorna. Az­óta van halastava, öntözött területe a tiszavasvári ter­melőszövetkezeteknek, ami­óta a Tisza vize — a csatornán keresztül — hét kilométer hosszan hömpölyög a község a tárán át. Túl a gazdasági hasznán sok száz horgászni szerető ember pihen szabad .dejében a csatorna mellett. A KÖZSÉG HATÁRÁBÓL 3 000 holdat használnak a termelőszövetkezetek. Húsz évvel ezelőtt 9 szövetkezet működött Tiszavasváriban, ma három gazdaság, a Mun­ka. a Zöld Mező és a Vasvári Pál Tsz osztozik ezen a terü­leten. Akkor 8—10 mázsás átlagterméseket takarítottak be búzából, az idén ennek a kétszeresét érték el, 17,54 mázsa a község átlaga. (Álla­lmi gazdaság nélkül) A gép­állomásnak, ami az egész tiszalöki járás termelőszövet­kezeteit próbálta gépi mun­kával kiszolgálni, 1952-ben 24 traktora volt. Ma csak Ti­szavasvári három termelőszö­vetkezetében 83 erőgép, 76 pótkocsi, 18 kombájn és 14 tehergépkocsi jelenti a fonto­sabb gépeket. Amíg a mezőgazdaság ter­melési értéke majdnem meg­duplázódott, az itt foglalkoz­tatottak aránya húsz év alatt 75 százalékról 23 százalékra csökkent. Az erősen mező- gazdasági profilú helység­ből ipari nagyközség lett. A kereső lakosság száma 5330 fő, ebből a mezőgazdaságban 1250-en dolgoznak. Az ipar­ban dolgoznak — helyben — háromezer-ötszáznyolcva- nan. A nemzetközileg is is­mert Alkaloida Vegyészeti Gyárban az utóbbi években közel egymilliárdos rekons'- rukciőt hajtottak végre. Több, mint 75 féle gyógyszert es alapanyagot állítanak elő évente félmilliárdos érték­ben. A keresőknek 40 száza­léka itt dolgozik. Húsz év alatt megsokszorozódott az akkori gépállomás dolgozói­nak is a száma. A 40—50 traktoros helyett ma 600 mun­kást foglalkoztat a MEZŐ­GÉP tiszavasvári gyáregysé­gé. így sorolhatnánk tpvább a téglagyárat, az ipari szövet­kezeteket és a többi munka­helyeket. Aki autón robog keresztül a községen glig győzi kap­kodni a fejét, hogy valamit is lásson a gomba módra szaporodó emeletes magán­lakásokból és a középületek­ből. Az Alkaloida mellett épült lakótelepet ide nem számítjuk, az akkora lakó­negyed, hogy Nyíregyházár már kiérdemelne egy „al­központ” nevet. Most újabb 40 emeletes lakást építenek a Kölcsey, Ady Endre és az Élmunkás utcákban. Évente 60—7Q új lakás épül, de volt olyan kiugró esztendő is, mint 1968, amikor 146 föld­szintes és 4 emeletes ház épült. A FŐUTCÁKON este hi­ganygőzlámpák világítanak, az ezer darab közvilágítási égőnek egynegyede higany­gőz. A községi vízmű behá­lózza szinte az egpsz belterü­letet. Ebből a 35 kilométeres vezetékből, ha nem is a la­kásban, de a közkifolyókból az utcán mindenki egészsé­ges ivóvízhez juthat. Vala­mikor számolták és napra­készen tudták, hogy mennyi fürdőszobás ház van, ma szinte lehetetlen a változást nyomon követni. A járdák hossza háromszor érne el Nyíregyházára, ha a két hely­ség között építették volna. A községlejlesztési alapja évente 2 millió forint kész­pénz, de a lakosság, a ter­melőszövetkezetek, üzemek, ktsz-ek háromniilliónyi tár­sadalmi munkával szpkták ezt az összeget megtoldani. A község arculatának gyors változása ilyen mérvű társa­dalmi munka mellett mind­járt érthetőbbé yMik. 1970- ben a nagyközségek részére meghirdetett versenyben el­sők lették, amivel elnyerték a megyei tanács egymillió forintos jutalmát. Ebből 19?1- ben majdnem 10 kilométerén létesült járda. Az október hatodikén meg­jelent „Tanácsi Hiradó”-ból többek között ezt olvashatjuk: „Folytatódik a strand építé­se. A csőhálózat lefektetése megindult, ami a meleg vizet szállítja... A lakosság ön­kéntes hozzájárulása toyább folyik. Eddig mintegy 50 000 forint gyűlt be. A vállala­tok, szövetkezetek végzik az anyagok szállítását. A me­dencéhez szükséges sóder fe­lét már leszállították.” A községben mélyfúrással 66 fokos meleg vizet találtak. Ezt fogják felhasználni az egye­lőre 16 kádas, és 3—400 fps medencében, később a bő­vítésre lesz majd mód — a tervben erre számolnak — ha anyagiakkal is rendelkeznek hozzá. Talán nem árt meg­említeni, hogy a lakossság az évi adójának 77 százalékát fizette ki az első háromne­gyed évben. Sok esetben kényszerül ar­ra az ember, ha húszéves távlatban vizsgál valamit, hogy kijelentse, szinte össze­hasonlíthatatlan. Így van ez többek között Tiszavasváriban a kereskedelem fejlődésével is. Szám szerint szépen hang­zik az 19ő2-es adat is. ami­kor 17 vegyesbolt és 7 kocs­ma jelentette a kereskedel­mi hálózatot, a nyári szezon­ban ehhez jött még egy fagy­laltárus. De hogy ott mit le­hetett kapni és milyen kö-' rülmények között, azt ma már, akik benne éltünk, mi is alig hisszük el. Az akkori igények szerint is sokszor hosszabb volt a hiánylista, mint a kapható áruké. , EGY NAGY ABC-ÁRU- HÄZ, két önkiszolgáló üzlet mellett külön ruházati, cipő, kulturcikk, vas-edény, mű­szaki, porcelán-üveg szak­üzletekben válogathatnak a tiszavasváriak. Amit a ma­gyarországi kereskedelemben meg lehet kapni, itt minden megtalálható. Már egyet autóalkatrészek is kaphatók de ebből is szaklerakato akarnak létesíteni. A község­ben 262 gépkocsi és 380 mo­torkerékpár fut. Húsz évvel ezelőtt tüzelő- és építőanyag­árusítás nem volt a község­ben, most a Tüzép-telep szep­temberig 10 milliós forgal­mat bonyolított le. A kocsmákat vendéglők, presszók, cukrászdák váltot­ták fel. Az emeletes vendég­lőben egy 16 ágyas szálloda­rész is épült. A szállodai fé­rőhely kevés. Sok az állandó vendég, a vállalatok hetekre, hónapokra kiváltják dolgpr zúiknak. Az IBUSZ és az idegenforgalmi hivatal is gyakran érdeklődik szah§4 helyért. Nem kis megelége­déssel aludtak már német vadászojc is a szallópan. A háromnegyed év kiiencven- millió kereskedelmi forgal­mából 1*7 a vendéglátóiparra jut. Ebből 3 millió' ' a saját készítésű étel. í^itjfa szép adatokkal dicsekedhetnek az üdítojtal-forg^lmazásban is, hároip esztendő első félévi gd^tait összevetve 1970-től a szaipadatok így alakulnak: het.ven- százötven- és négv- §?ázlretvenezpr forint. Első­sorban ezt annak tulajdonít­ják, hogy náluk üdítő italt csak hűtve árulnak. Külön­ben az élelmiszerüzletek is mind el vannak látva hűtő- berendezéssé}, nemcsak egyszerű gépek, hanem hűtő­kamrák és pultok is vannak a nagyobb 'üzletekben. Két tanyán, Józsefházán és Szor­galmatoson olyan üzlet van, amilyen húsz évvel ezelőtt a községben is kiemelkedő lett volna, A kereskedelem­ről végezetül annyit, hogy 230 szövetkezeti dolgozó fá­radozik Tiszavasvári jobb el­látásáért, és a nagyon szép képhez tegyük hozzá, hogv egyes felvágottfélékből most is van Ijiápy é$ az Alkaloida mérnökei, technikusai akár 1 Cl darpb pianinót is elvinné­nek holnap,'ha lehetne kapni. ENNYI talán már unalmassá is válhat, de még kénytelen vagyok néhányat felsorakoztatrj{, mert legtö­mörebben a számok nyelvén lehet beszélni. A község la­kói közül 410-nek van egye­temi, főiskolai végzettsége, 1800-an rendelkeznek közép­iskolával, a nyolc általánost pedig 4045 fő végezte el. A következő számadatok ilyen összetételű, községben mind­járt köírnyebben érthetők. A könyvesbojt szeptemberig el­adott 462 900 forint értékű könyvet. A. művelődési ház könyvtárában 16 ezer kötet varja gz olvasókat és még három lerakati könyvtár is működik a községben. A kü­lönféle lapok, folyóiratok 7g4 000 példányban találnak olvasóra egy év alatt, ami napi kettőezer felett van. Tovább lehetne sorolni a művelődési házra, az isko­lákra, gimnáziumra költött milliókat, a rádiók, televíziók szamát, a Déryné és a Cso- kónay Színház látogatásait, de ehelyett néhány szót még inkább arról, hogy ebben a gazdag községben is kevés az óvoda még több pénz kellene egészségügyi és egyéb köz­épületekre, lakásokra. A leg­utóbbi tanácsi végrehajtó bizottsági ülésen is a közér­dekű bejelentések, javasla­tok teljesítésének vizsgálatá­nál jó néhány esetben ki kel­let mondani: erre az utca kövezésére, vagy vízvezeték­re ma még nincs pénz. A városiasodé községben sok minden változott, de leg­többet mégis az emberek vál­toztak. A már említett isko­lai végzettséghez ideillik még az is, hogy a község termelő­üzemeiben 75 szocialista bri­gád dolgozik 3113 fővel. 1960-ban még minden családi eseményt a vallás szertartásai szerint tartottak. A múlt év­ben már az újszülöttek 42 százalékának volt névadója, a fiatalok 49, százaléka már csak a tanácsnál mondott igent a házasságkötésre és 15 el­hunytnak rendeztek társadal­mi temetést. A KÖZSÉG LAKÓI ÚGY ÉLNEK a ina haladónak ne­vezett szellemben, hogy egész­séges lokálpatriotizmussal ápolják a múlt hagyományait is. A reformkor nagy agrár- közgazdászáról, szakírójáról, aki a község szülöttje, Pethe Ferencről nevezték el az egyik iskolát, Vasvári Pálról i másikat és az Európa-hírű \}kíllolda alapítójáról, Ka- bay Jánosról a harmadikat. Csikós Balázs

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents