Kelet-Magyarország, 1972. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-12 / 215. szám

IflW crenTemllpr 15. 5. oldal Harminc bokor gyerekei Mindenki tud két Váci-verset Akik továbbtanulnak — Megjelent a „Zsongás“ Milyen szavakkal szólna vajon Móricz Zsigmond, ha egyik kedvenc témájához, a tanyai kisiskolások életéhez gyűjthetne anyagot a nyír­egyházi tanyai diákotthon; ban. Ha látná á kisdiákok saját készítésű kézimunkáit a tisztaságtól ragyogó' háló­szobákban, a sportpályát, a játéktermet, a barkács- és a zenekari felszereléseket, vagy azt, hogy milyen személyau­tókon viszik haza szomba­tonként a szülők a Nyíregy­háza környéki bokrokba a diákotthon lakóit. Most már nincs baj azzal, hogy nem engedik el a gye­rekeket a „távoli” kollégium­ba. Sőt. Erre a tanévre ki- lencvenen jelentkeztek. de csak azt a hatvan gyereket tudták felvenni, akik a kol­légium körzetébe tartozó 12 iskolából jöttek. Velük együtt 231 gyerek talál itt otthonra. Valamennyien túl vannak már a kezdeti időkre jellem­ző ismerkedésen. Pár évvel ezelőtt volt olyan gyerek, aki se fürdőkádat, se WC-t nem is látott azelőtt. Merész­ségnek is tűnt az elején, az erős színvonalú gyakorlóis­kolák tanulóival együtt ta­nítani a tanyai iskolákból bekerült gyerekeket. S hol tartanak most a ta­nulmányi átlaggal? Lema­radnak-e az erős gyakorlóis­kolai szint mögött? Szabó Lászlónak, a diákotthon igaz. radtak be-bejönnek, beszá­molnak munkájukról. Tavaly négyéves osztálytalálkozót tartottak, 28-ból húszán jöt­tek el. Ez az új tanév — sajnos — inkább gondokat hozott Míg a konyhában nézzük, hogy készül az ebéd. a gu­lyásleves és túrós bélés, a szakácsnők elmondják, hogy az eredetileg csak a Kollé­gisták számára tervezett konyhában most majdnem kétszer annyi gyereknek kell főzni. Az 5. számú iskola szétosztott gyerekei közül 170 itt kap napközi ellátást. Tízórait, uzsonnát, ebédet. Kétórás ebédidő alatt négy­száz gyereknek kell megebé­delni. A kukta rendszerű nagy főzőüst alá szénnel tü­zelnek. (Pedig régen kérik már a gázt.) Nehezen, de csináljak, hiszen minden gyerek éhes, mint a farkas, az ebédelés önkiszolgáló módszerrel megy, a tálaló is kicsi, a mosogató is. Mibe kerül egy év a diák­otthonnak? Kétmilliós költ­ségvetésből gazdálkodnak Szinte hihetetlen, de a gye­rekek is beleszólnak abba, hogy mire költsék el a pénzt. Nem a nagyobb kiadásokba, mint a festés, felújítás. Ha­nem gdba, hogy melyik há­lószoba kap először új bú­tort, új ágytakarót, melyik­nek a parkettájára kerül először vilupál lakk. Mégpe. dig azzal, hogy milyen a „házuk tája ’. Tisztasági fels- .lősök járják végig rajta­ütésszerűen a szobákat, pon­tozzák a rendet. Akik a leg­rendesebbek, azok kapnak legelőször. A tisztasági bri­gád mellett még jó néhány van, az egyik a sportért, a másik a kulturális életért felelős. Háromezer kötetes könyvtárukban nem gond hozzájutni a kötelező olvas­mányokhoz. Fúvószenekari felszerelést vásároltak, kot­tákkal ismerkednek. Újságot írnak a gyerekek, Zsongás a címe, stencilen készül ha­vonta. Névadójuk, Váci Mi hály életét és munkásságál dolgozzák fel. A költő tisz­teletére szavalóversenyt ren­deztek. Ebben az intézetbe minden gyerek tud kivülrő legalább két Váci-verset. E.-. a versenyt a jövőben úgv rendezik, hogy a nyíregy­házi általános iskolák leg­jobb szavalóit is meghívják vetélkedésre. S még egy terv: autóbusz- járat. Felsősima környékéről csaknem 60 gyerek jár. Hét­főn négykor kell felkelni, ha idejében és viszonylag kényelmesen akarnak utaz­ni. Azt tervezik, hogy au­tóbuszjáratot kérnek a Vo­lántól, s mint egy iskola­busszal, járnának be és haza hét végén a gyerekek. B. E. A műszaki hónap rendezvénye A fejlesztés feltétele: tölti» energia Várospolitikai ankét Kisvárdán Kisvárdán, a Magyar Elekt­rotechnikai Egyesület megyei csoportjának rendezésében várospolitikai jellegű — de a villamosenergia-fogyasztás alakulása szempontjából is érdekes — rendezvényen meg­ismerkedtek a hallgatók az egyre dinamikusabban fejlő­dő fiatal város jövőjével. A fejlesztésben eddig elért ered­ményekről, a további ter­vekről és elképzelésekről Szabó Ferenc, a városi ta­nács elnöke tájékoztatta a megjelenteket. Iparosítás Bevezetőben az előadó utalt a város történelmi múltjára, amelynek során — központi fekvése miatt — már a középkorban is jelentős volt a gazdasági élet pezsgé­se. Az igazi értelemben vett fejlődés azonban csak a fel- szabadulás után, főleg 1970- ben kezdődött meg, amikor a települést újra várossá nyil­vánították. Ekkor vette kez­detét ugyanis a nagyobb üte­mű iparosítás, amelynek ki­hatása érezhető az élet minden területén. A középfo­kú központtá kijelölt Kisvár- da vonzáskörzete társadalmi, gazdasági, kulturális, szociá­lis és egyéb gondjainak meg­oldásában is részt vállal. A településen 12 állami és 10 szövetkezeti ipari üzem működik, s ez mintegy ala­pot is ad a város további, gyorsabb ütemű fejlesztésé­hez. Hiszen nem álltak meg, jelentős beruházásokat haj­tanak végre, szinte érzik, hogy fokozni kell az ütemet. Az Öntödei Vállalat vasöntö­déjében például gz eddigiek mellett egy Újabb, 80 milliós­beruházás várható. A szesz­ipari vállalat befejezett egy 40 milliós rekonstrukciót, a bútoriparban 10 milliót fordí­tottak fejlesztésre, de a kö­vetkező ötéves tervben újabb beruházást terveznek. A ME­ZŐGÉP gyáregységében — beruházások nélkül — terve­zik a kapacitás és a létszám duplájára való növelését. Munkahely — nőknek Egyedül is meghatározó jellege van Kisvárdán a Vil- íamasszigetelő- és Műanyag­gyár megépítésének. Ez a 130 milliós beruházással jelenleg is épülő új üzem szinte a többi ipari üzem számára is diktálja az ütemet. A korsze­rű, modern berendezésű, fő­leg nőket foglalkoztató üzem­re számit legjobban a lakos­ság. A növekvő igények ki­elégítésére kapott fejlesztésre 15 millió forintot a tanácsi építőipari vállalat. Uj telep helyet létesít 17 milliós költ­séggel az építőipari szövet­kezet, s 15 milliót költ erre a célra a vas- és gépipari szö­vetkezet is. A ruházati szö­vetkezet a régi malomépület átalakításával alakit ki ma­gának egy korszerű üzemet. Sok nőt foglalkoztat a do­hánygyár üzeme. S nem utol­sósorban jelentős esemény Kisvárdán a 30 milliós beru­házással felépült új kenyér­gyár. Az ipar fejlesztésében tör­tént előrelépés természetesen nem minden esetben járt együtt az élő munkaerő fog­lalkoztatásának növelésével. A további fejlesztések azon­ban erre is mutatnak pers­pektívát. A városban már 100 hektárnyi területet je­löltek ki, amely alkalmas az ipartelepítésre. Vagyis a vá­ros már fogadni tudja a kö­vetkező ötéves tervben ide települni szándékozó ipart is. Ugyanakkor várható, hogy már jövőre megkezdik az évi 500 vagonos kapacitású ba­romfi-feldolgozó kombinát építését. Terv szerint ez még a tervidőszakban megkezdi működését. Az ipartelepítés fokozása azonban egy egész sor új feladat megoldását is jelenti a városfejlesztés számára. A rendelkezésre álló ipari te­rület ugyanis nem közművesí­tett. Meg kell oldani a fokozódó villamosenergia-szükséglet kielégítését. Ivóvizet kell biz­tosítani, meg kell építeni a szennyvízcsatornákat és a szennyvíztisztító telepet, fo­kozni kell a lakásépítés üte­mét. Szükséges a bolthálózat bővítése, vendéglátókombi­nát és a művelődési ház meg­építése. Megawattok Mint az a további előadá­sokból és hozzászólásokból Is kiderült, az egyre dimir’ i- sabban fejlődő város ' mosenergia-ellátáoány . : j­oldására a TITÁSZ mindent megtesz. A terv és távlati el­képzelések szerint — az el­múlt évi 10 megawatt csúcs- terheléshez viszonyítva —• 1975-ben már ennek a két­szereséhez biztosít vezetéket, illetve berendezéseket a TITÁSZ. S a továbbiakb m 1080-ban 30, 1990-ben 50 és 2000-ben már 80 megawatt csúcsterhelés biztosítására rendezkedik be a vállalat Kisvárdán és környékén. ' A település lakosság ' nég a községi státus idős? i-in egységes elhatározással Indí­totta el az ivóvízhálózat ki­építését. A beruházás köl-é- ge 43—50' millió forint. Az ivóvízellátás megoldása így már jövő év második felében várható. Nehezebb feladat vi­szont a csatornamű megépí­tése. A gerincvezeték és egy tisztítótelep ugyanis 75—80 millió forintba kerül, amelyre nincs fedezet. Ezért határoz­tak úgy, hogy a tervezett művelődési ház és a vendég­látókombinát építését csak a következő ötéves tervben kezdik meg, s a pénzt a lét- fontosságú csatornaépítésre fordítják. A munkát már meg is kezdték, s lehetőleg még a tervciklusban befejezik. Nem véletlen, hogy a mű­szaki hónap e jó távlatokat kilátásba helyező előadását ezúttal Kisvárdán tartották meg. Hiszen a város fejlődé­sének ütemét diktáló ipar is megbénul, ha nincs elegendő villamos energia. Ennek biz­tosítása érdekében tettek újabb lépést előre. Tóth Árpád IEGYZET Pazarló takarékosság A megyei élelmiszer-gazda­sági operatív bizottság leg­utóbbi ülésére kedvezőtlen jelzések érkeztek az idei mű­trágyavásárlásról, felhasz­nálásról. Néhány hónapig ugyan a gyárak szállításában is volt bizonyos kiesás, de ez megszűnt. A baj az, hogy az igénylések a tavalyi szint alatt maradtak. Egyes gazda­ságok kevesebb műtrágyát rendeltek, mint a múlt esz­tendőben, néhány szövetkezet pedig a korábbi rendelését mondja vissza. Indoklásuk: csökkentik a termelési költ­ségeiket, vagy egyáltalán nincs pénzük műtrágyára. Lehel, és biztosan van is jó néhány gazdaság, ahol szűkében vannak a forgóesz­közökre szánt pénznek, pilla­natnyilag saját erejükből nem tudják megoldani a mű­trágyavásárlást, Ismerjük, hogy a leggazdagabb szövet­kezetekben is ezer helye van a pénznek és mindenre ótt sem juthat. A műtrágya azonban annyira az alapvető dolgok közé tartozik, ami nélkül szinte elképzelhetetlen korszerű nagyüzemi terme­lés. A mezőgazdászok régen ismerik a minimumtörvényt, miszerint a terméseredmé­nyeket mindig a legkedve­zőtlenebb tényező határozza meg. Jelen esetben hiába vet­nek idejében a legjobban előkészített talajba, akár elit vetőmagot is, g szűkös táp­anyagtartalom határt szab a terméseredményeknek. Száz szónak is egy a vége: műtrágyán takarékoskodni kész veszteség. Az ésszerű ta­karékosság szükséges, de amikor az terméscsökkenéssel jár, akkor az ellenkező ered­ményt hoz, vagyis pazarlássá válik. Pazarolják, gátolják az egyéb ráfordítások érvénye­sülését. (cs. b.) gatójának válaszából az de­rül ki, hogy a tanyai gye­rekeknek semmi okuk a szégyenkezésre. A kollégiu­mi tanulmányi átlag a múlt évben 3,5 volt. A tantár­gyanként készült felmérés szerint a középmezőnyben vannak a tanyai gyerekek. A tavalyi nyolcadikosok 95 százaléka jelentkezett to­vábbtanulni. Csak 5 «gyereket nem vettek fel. Negyvenné­gyen jelentkeztek. Tizenhe­ten közép- és szakközépis kólába. Sajnos arra is volt példa különösen leányoknál, hogy egy-egy jófejű gyerekért va­lóságos közelharcot kellett folytatni a szülőkkel. En­gedjék továbbtanulni, ne vi­gyék haza a nyolcadik osz­tály után. S hogy milyen erős a kollégium szava és hatása, azt a legjobban a visszajáró diákok és a leve­lek példázzák. Akik elkerül, tek megírják, mi történt ve­lük, akik a közelben ma Van akinek nemcsak vé­get ér a házassága a bú ósá­gon, hanem az újabb há­zasság kezdetét is jelenti, így volt ezzel Molnár Mik­lós 44 éves nyírmadai la­kos is. Az 1959. évben bon­tás alatt lévő házassági ügyében Molnár többször megjelent a nyíregyházi já­rásbíróság épületében, és ott a bírósági dolgozóktól ér­deklődött a per helyzetéről. Igen ám, de a mind gyako­ribb érdeklődés ismeretség­hez, később házasságkötés­hez vezetett. Molnár számító volt. Amikor már bizalmat elvezett az egyik alkalom­mal a bíróságon, magához vett több idézési nyomtat­ványt és egy bírósági kör­bélyegzőt. A bírósági kellé­kekkel Molnár az ott doigo, zók tudta nélkül távozott és az volt a célja, hogy a bé- - lyegzőt és idézést alkalom A tárgyalóteremből Gyanús volt az igazolás adtán mulasztások igazolá­sára felhasználja. Az alka­lom hosszabb ideig váratott magára. Molnár a múlt év április hó 14-én igazolatlanul mu­lasztott. Ennek igazolására idézésre szóló nyomtatványt a felségével kitöltette és annak hátlapjára rávezette a tárgyaláson való megjele­nését is. Ezután egy hamisí­tott bírói aláírást — „Dr. Fe- hérné” nevével — tettek rá. aztán lepecsételték a lopott bélyegzővel. Ezt az igazo­lást Molnár munkaadójánál a Bács-Kiskun megyei Ál­lami Építőipari Vállalatnál felhasználta és a mulasztott napjára 92 forint munkabért fizettek ki. Ezt követően 1971. decem­ber 4-én és 10-én Balogh János nyírmadai lakos mu­lasztott igazolatlanul. A mu lasztást követően Baloghgai közölte munkaadója, hogy ha nem tudja igazolni a mu­lasztott napokat, nem kap nyereségrészesedést. Balogh ezt elpanaszolta Molnárnak, aki megígérte, hogy majd ő segít. A megbeszélteknek megfelelően 1972. február végén Palogh felkereste Molnár Miklóst a lakásán és Molnár két polgári ügy­ben használt idézést vett elő, amelyet átadott Baloghnak, hogy töltse ki. Időközben a Molnár laká­sába érkezett Vincze And­rás nyírmadai lakos, aki vállalta — és rá is vezette az idézésre —, hogy igazolja Baloghnak a tárgyaláson való megjelenését. Ezekre az igazolásokra is a bíró­ságtól lopott bélyegzőt hasz­nálták hitelesítésre. Ezután Balogh János a hamis igazolásokat munka­helyén bemutatta, azokat azonban gyanúsnak találták és megküldték a nyíregyhá­zi járásbíróság elnökének. Kiderült, hogy az igazolások szerkesztői rossz úton jár­nak. Ha minden sikerül, Balogh János több, mint 1800 forint jogtalan előnyhöz jut. Nem sikerült. Mind a négyen a bíróság elé kerültek. A vasárosnaményi járás- bíróság a napokban hozott ítéletet, amely szerint Mol­nár Miklóst 8 hónapi sza­badságvesztésre, Molnár Miklósnét 2000 forint pénz- büntetésre, Balogh Jánost 4 hónapi szabadságvesztésre, Vincze Andrást pedig 1600 forint pénzbüntetésre ítélte. Molnár szabadságvesztését 3 év próbaidőre felfüggesztet­ték. Ritka dolog, hogy uyen fontos intézmény, mint a bíróság, hitelével visszaélnek. A visszaélés utáni lebukás ellen azonban ezúttal sem volt orvosság. K. M, A NYÍREGYHÁZI TANÁRKÉPZŐ FŐISKOLA ŰJ KÖNYVTARÁBAN. (HAMMEL JŐZSEF FELVÉTELE)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents