Kelet-Magyarország, 1972. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-10 / 214. szám

r ». cédái tóaST-aXC?Áfií5fS2Ae= VASÁRNAPI MEÉLÉRÍ.CT Í972. ssepfemíar WL NYÁRI VASAS — Asszonyom, a nyári vásár nem azt jelenti, hogy ön tavasztól őszig válogathat! ISKOLAKEZDET ígérd meg, hogy a tanév vegéig vársz rám!... ZSÜRIDIVAT — Mi van Kováccsal? — Zsűritag lett a csokigyárban. PATYOLAT-ÁGYNEMŰ KÖLCSÖNZÉS — Semmi baj, kérem, csak lejárt a kölcsönzési díj... SZENVEDÉLYES ARCKÉPGYÜJTÖ TECHNIKA • Tudomány • TECHNIKA • Tudomány # TECHNIKA • Anyatejpótló tej a csecsemőknek Roboráló koncentrátum az időseknek A tápszergyártás fejlesztése Klímaváltozások Milyen volt Földünkön az időjárás az évszázadok távla­tában? Ez a kérdés nemcsak a meteorológusokat, geológu­sokat, de a történészeket is izgatja. Számos történelmi esemény alakulása ugyanis a szakértők szerint részben idő­járási tényezőkkel magyaráz­ható. Az egyik ilyen kérdés, amely régóta foglalkoztatja a történészeket: mi lehet an­nak az oka, hogy a vikingek, ezek az ügyes és bátor hajó­sok, viszonylag hirtelen fel­hagynak hódító útjaikkal azokon az európai és észak­atlanti vonalakon, amelyeken történelmük büszke, dicső lapjait megírták? Napjainkban radioaktív izotópok segítségével vissza lehet pörgetni az elmúlt év­századok időjárási viszonyait Földünkön és pontosan meg lehet határozni a jegesedési és az enyhébb időszakokat A kutatók szerint a sarki és az egyenlítői vidékek hómérsék­leti különbsége az elmúlt szá­zadokban is döntően befolyá­solta a széljárási viszonyokat. Sarki jégmintavizsgálatok során az oxigén izotópjai ará­nyából ki tudják számolni azt a hőmérsékleti különbséget, amely a jéghegy keletkezése­kor a sarkvidék és az Egyen­lítő vidéke között fennállt. A jégkorszakokban ez a különb­ség 20—25 százalékkal volt nagyobb, mint az enyhébb periódusban. Másrészt a ku­tatók azt is megállapították, hogy az elmúlt évszázadok­ban, amikor a sarkvidékeken melegebb volt a hőmérséklet, akkor ezekben a korszakok­Az ifjú építész is álmod­hat-e egyszer „szépet, gyö­nyörűt”, a klasszikus ifjú köl­tőhöz hasonlóképpen? Hol kell megszabni a képzelet korlátáit? Vajon elfogadha­tó-e az, ami megvalósíthatat­lan? Ilyen, elsőre ugyancsak meglepő kérdések merültek fel Merényi Ferenccel, az Or­szágos Műemléki Felügyelő­ség igazgatójával, a műszaki tudományok kandidátusával a Műegyetem Államvizsga Bi­zottsága tagjával folytatott beszélgetésünk során. Szeretnénk megőrizni fel­tárt műemlékeinket, mégpe­dig olyanképpen, hogy a tö­redék is értelmet nyerjen, az építészeti összefüggések fel­ismerhetők és tanulságosak legyenek. Ilyen célt tűzött maga eié Szabó László fiatal építész is. aki diplomatervében sá­tort álmodott a Gerevich pro­fesszor feltárta pilisszentke- reszti romok fölé. Az euró­pai értékű ciszter templom­romok minden egyes köve szépség és ritkaság, követke­zésképpen tanulságos meg­óvást igényel. A vizsgázó a sátor felfüggesztéséhez vázat szerkesztett; az oszlopok és a gerendák közét nem tölti ki, viszont a föld mélyéből ki­ásott köveket olyan magassá­gokban és mélységekben ta­nácsolja elhelyezni, ahol azok valóban lehettek és így kí­vánja megteremteni a közép­kori építészet egy páratlan, sátortetős szabadtéri múzeu­mát. Az elképzelés megvalósí­tása olyan anyagi ráfordítást igényelne, amilyen összegeket műemlékvédelmi feladatok­ra. nálunk gazdagabb orszá­gok sem engedhetnek meg maguknak. A vizsgáló bizott­ság egyes tagjai elsősorban ezt hangoztatták, akadtak vi­szont olyanok. — magam is — akik azt vallották, hogy ha a terv anyagi okokból nem is valósítható ■ meg, viszont műszakilag támadhatatlan, akkor elfogadható és mivel érdekes, hasznos, tanulságos és szép, — ötös osztályzatot érdemel. Talán nem különö­sen döntő, de megemlítem, hogy a terv végül is négyes­re vizsgázott. A konzultált számos kiváló építész véleménye megoszlott i a kérdésben. Ebben is marad-1 és a történelem ban kisebb volt a hőmérsék­leti különbség az Egyenlítő és a sarkvidékek között. A szak­értők ebből többek között azt a következtetést vonják le, hogy a múltban Földünkön a melegebb korszakokban eny­hébb volt a széljárás, mint a hidegebb időszakokban. Ezt a feltevést egyébként geológiai p,éldák is alátámasztják. A jégkorszakokban keletkeztek az erősebb szél járások követ­keztében a homokdűnék és a lőszképződmények. A Góbi­sivatag és Ausztrália sivata­gos dünéit a jégkorszakokra vezetik visza. Grönlandi jég­minták vizsgálatai szerint a 12—13. századbeli felmelege­dés után következett Földün­kön az a kisebb jégkorszak, amely megszakításokkal a 19. századig tartott. Ebben a hi­degebb időszakban megvál­toztak a klímaviszonyok és valószínű, hogy a megnőve- kedett szélerősség és a válto­zó széljárás késztette arra a vikingeket, hogy felhagyja­nak hódításaikkal, tengeri portyáikkal a jól bevált út­vonalaikon. A történészek sokáig azt sem értették, hogy mi lehet annak az oka, hogy a Tahiti szigetéről kiinduló polinéz hajósok Uj-Zélandot még el­érték, de vándorútjukat Ausztráliába, Tasmaniába már nem folytatták. Lehetsé­ges, hogy őket is a hidegebb időjárással együtt megnehe­zedett navigációs viszonyok, erősebb szelek késztették ar­ra, hogy felhagyjanak tengeri útjaikkal, amelyeket primi­tív járműveiken hajtottak végre. hattunk volna. Megnézte azonban a tervet Franco Mis- sini, a világhírű római épí­tészprofesszor is. Neki nem volt semmi problémája a sá­tortetős megoldással, világos volt számára, hogy techni­kailag megoldható, tanulságos és szép. A csőszerű járat, ami a vizsgabizottság érdeklődé­sét egyáltalában nem foglal­koztatta, számomra sem je­lentett vitatható kérdést, tel­jességgel lekötötte a figyel­mét, majd csodálkozásának adott kifejezést: hogyan is le­hetne arra gondolni, hogy a múzeum látogatói az alig egy 1WI6. szeptsuüher B9-én halt meg Pápai Pariz Ferenc sokoldalú magyar tudós, a magyarországi művelődés egyik előharcosa, Író, orvos, szótárlró. Igen jelentős művel segítette a gyógyítás tudo­mányát. Mi volt ez, erre adnak választ a sorrendben beküldendő vízsz. 1., függ. 1. és vízsz. 39. so­rok. VÍZSZINTES: 14. Húros hangszeres játszó. IS. Kutatja. 16. Kémiai elem (vegyjele: Y). 18. Nagy szólta. 19. „Aki éri” betűi. 20. Zuhany. 22. Előre összeállított komplett ebéd az étteremben. 23. LKO. 24. Nagy forgalmú utcai sétány. 26. Budai Dénes Károly. 27. Csont latinul. 30. Rádióműsor-sugárzó. 32. Azo­nos magánhangzók. 33. összevissza ráz! 35. PUB. 37. Fúvós hangsze­rek. 42. Kellemetlen személytől megszabadul. 43. Hadtáp-ban van! 44. Vár betűi. 45. Tulium vegy­jele. 47. Gróf tájszóval. 50. Ta­gadószó. 51. Hiába egynemű be­tűi. 53. Szerencsejáték. 54. Zsi­guli, másik neve. 56. Község Nyíregyháza mellett. 58. A juh hímje. 59. Testápoló szer. 61. Val­lási szertartás. 63. F-lénekel. 64. Nagy pénzt apróbbra cseré!?!:. 66. Kis hegyi patak. FÜGGŐLEGES: 2. Becézett férfinév. 3. Táplál­koztál. 4. Becézett női név. 5. Mez. 6. Ború betűi. 7. Kevert méz! 8. Knock out. 9. Saját ke­zűleg. 10. SET. 11. A győzelem után adott kitüntetés a sportban. 12. A Pál utcai fiúk egyike. 13. Gyarló. 17. Diszfény, íénykoszo- rú latinul. 20. Maga előtt nyom. 21. Balatoni üdülőhely. 25. Fog­krémet. 28. Vásznat készít. 29. Kereskedő régi neve. 37. OÁO. 34. Sál betűi. 35. Szapora szóval nyelvel. 36. Bokros, cserjés sűrű erdőrész, 38. Templomáról híres 1975-ig háromszorosára kell növelni a humán táp­szergyártást hazánkban — ál­lapítja meg az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság ta­nulmánya, amely a jelenlegi helyzetet és a gyógyszeripari igényeket, szükségleteket elemzi. Szerte a világon 50 évvel ezelőtt kezdték meg a köny- nyen felszívódó, magas táp­értékű konceritrátumok gyár­tását, amelyek elsősorban a csecsemők táplálását szolgál­ták. Az utóbbi, években az urbanizáció rohamos növe­kedésével és a táplálkozási tudományok fejlődésével a civilizációs ártalmak és az idősebb korú megbetegedé­sek megelőzésére mindenütt fellendült a tápszerek gyártá­sa. A fejlett ipari államokban az egy főre jutó tápszerfo­gyasztás meghaladja a 4—5 kilogrammot évente, ugyan­akkor nálunk rendkívül ala­csony, mindössze 50 gramm. Úgyszólván kizárólag csecse­mőtápszereket gyártunk és azokból is kicsi a választék. Különösen a humanizált tej hiányzik, amely csaknem egyenértékűen helyettesíthe­ti az anyatejet és főleg a koraszülöttek táplálásában lenne nagy jelentősége. A ta­nulmány felhívja á figyelmet, hogy meg kell teremteni a humanizált tejgyártás alap- feltételeit, melyek között leg­fontosabb az egészséges, ízle­tes tejet adó tehénállomány és a gyors, néhány óra alatti feldolgozás. Az anyatejet pótló termékek előállításában méternél magasabb romok fe­lett kalandozzanak?! Ara kell gondolni ugyanis, hogy a templomot azzal a meggon­dolással építették, hogy. lá­togatói a földön járnak majd, a templom minden részletét úgy építették meg, hogy an­nak szépsége a földdel egy szintről gyönyörködtesse a nézőket. Úgy készültek az oszlopok is, hogy alulról kell csodálni őket, nem pedig fe­lülről. A csőben járó ember egészen más szemszögből lát­ná a műemléket, mint ahogy az építész annak idején meg­álmodta. Vas megyei község betűi, 40 Kalapáccsal verjük a fába. első kockában kétjegyű mássalhang­zó. 41. Művészet latinul. 46. Kár­tyajáték. 48. Hangtalan „futás” 49. Pamlag betűi. 52. összevissza tolta! 54. Vizek partján élő, ér­tékes prémű állat. 55. A hétfő es­ténként jelentkező „közkívánat­ra” című rádióműsor szerkesztő­je (László). 57. Balkezes. 59. PLEM. 60. Az ő személyéről. 62. Sonka része! 63 Csapadék. 65. Kicsinyítő­képző. 66. Cézium vegyjele. A megfejtéseket legkésőbb szep­tember 19-ig ken beküldeni. a többi KGST-államok jóval előbb járnak, sőt a gyermek- tápszereket is nagyobb vá­lasztékban állítják elő. Éppen ezért érdemes tapasztalatai­kat átvenni, figyelembe ven­ni. A legújabb kutatásokat összegezve hangsúlyozza a ta­nulmány a különböző ásvá­nyok és azok arányának je­lentőségét. A kálcium és a foszfor egymáshoz viszonyí­tott aránya határozza meg a csont állapotát és a B-vita- min szükségletet. Ha a jód és a fluor aránya felbomlik, könnyen kifejlődhet a golyva. A nálunk már szinte népbe­tegségnek számító magas vérnyomás a kálium és a magnézium egymáshoz viszo­nyított arányának javításá­val is gyógyítható. A vas és a réz mennyiségének a vér­képzésben van döntő szerepe. A fejlődő gyermek szerveze­tében rendkívül fontos a nit­rogén és a kén aránya. Mind­ezeket a kutatási eredménye­ket figyelembe kell venni, az új tápok készítésénél. Sajátos igénye van az idő­sebb szervezetnek. A csökke­nő kalóriaszükséglet mellett megnő a különböző a minő­savak felhasználása, vala­mint a magnézium- és a ká- Iiumigény. Éppen ezért szük­séges olyan roboráló, azaa kondíciójavító tápszerek ké­szítése, amely ezeket az anyagokat nagy mennyiség­ben tartalmazza. A védőételeket, italokat eddig zömmel a gyakorlati megfigyelések és nem a tu­dományos tapasztalatok! alapján állították össze. A kutatók legújabb megállapí­tásai szerint a vegyipari mun­kahelyeken a hő- és porár­talmak számos esetben fehér­je- és vitamin veszteséget okoznak. Ezért a jövőben olyan védőtápokat is elő kell állítani, melyek nagy meny- nyiségben tartalmaznak fe­hérjét, aminósavat és vita­mint. Az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság sokoldalú tanúlmánya útmutatást ad a humán tápszerek kutatóinak! és gyártóinak, közöttük első­sorban az Egyesült Gyógy­szer- és Tápszergyárnak, amely új körmendi üzemében rövidesen számos új tápszer gyártását kezdi meg. Csak levelezőlapon beküldőt! megfejtéseket fogadunk élt/ Az augusztus 27-i rejtvény jjseg^ fejtése; Annyi magától értetődő aranyigazságot írt volna le mint ő. Schillere Nyertesek; Lajti Katalin, Ger^ gely József né, özv. Márkus Jó­zsef né, Szécsényi Lajosnc és Vmnai Petemé nyíregyház?. Lévy Katalin nagykállói. dr. Katona Károly nyírbátori, Papp Sándor* né szakolyi, Szabó Antaln.. sza«’ mosszegi és Jusztus Tibor tibor- szállási kedves rejtvényfejtőink. Elfogadható-e a megvalósíthatatlan? KÉRÉSZI REJTVÉNV

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents