Kelet-Magyarország, 1972. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-10 / 214. szám

1979. szeptember 10. «ELET-MAGYARORSZAW I. oTifa! Nyírségi Ősz ’72 Kiállítások, országos és megyei kulturális események, kereskedelmi és vendéglátónapok a programban Szeptember 15-én az idén is megkezdődik Szabolcs- Szatmár megyében a nyír­ségi ősz, 1972. rendezvény- sorozata. Az országos jellegű ren­dezvények közül kiemelke­dik a szeptember 24-en Ti- szacsécsén sorra kerülő em­lékünnepség, a nagy író. Mó- ricz Zsigmond halálának 20. évfordulója alkalmából. Ki­állítás, irodalmi műsor sze­repel a programban. Nagy érdeklődésre tarthat számot a Nyírségi tájis-ner- tető verseny, amelynek idő­pontja szeptember 30—októ­ber 1. Október első napjai­ban tartják Nyíregyházán a népi műemlékek védelmével foglalkozó országos tudomá­nyos tanácskozást, ezt az épülő sóstói szabadtéri mú­zeum bemutatásával és nyír­ségi, szatmári, beregi műem­léki tanulmányi kirándulás­sal is összekötik. A társastánc kedvelői szeptember 17-én a megyei művelődési központ nagyter­mében a debreceni, oroshá­zi, miskolci, szentesi és nyír­egyházi amatőr táncver^eny- zőinek tapsolhatnak, ahol porondra lép Antali Zoltán és Györy Edit A-osztályú versenytáncos is. Nemzetkö­zi autós túra zárórend 5/vé­nyének színhelye lesz októ­ber 7-én Nyíregyháza. ide futnak be a Tokaj rallye nemzetközi és hazai autósai, akiket a tokaji szüret után szabolcsi almaszüret is varja. A megyei kulturális ren­dezvények közül mintegy harminc tarthat számot na­gyobb közönség érdeklődésé­re. Tizenöt képzőművészeti és irodalmi kiállítást ren­deznek a megyeszékhelyen, a városokban és a nagyobb községekben. Hóiba Tivadar Benczúr-termi tárlatán kí­vül szeptember 15—23 kö­zött Margittay Jenő nyíregy­házi festőművész munkáit láthatja a közönség a Krúdy mozi előcsarnokában. Közös tárlaton szerepelnek a megye képzőművész szakkörei, Vencsellai István fotóművész, kiállítását a tanárképző fő­iskolán nyitják meg, október első felében kerül sor a Szabolcs-Szatmár megyei képzőművészek XVII. őszi tárlatára, Műemlékek, régi házak címmel Nyíregyhá­zán, A betű évezrcdctes története és a Szabolcs-Szat­már az irodalomban című kiállítások a megyeszékhe­lyen és Kisvárdán várjak az érdeklődőket. Nyírbátorban Koszta Józse/-emlékkiállítás, Tiszavasváriban Gádor Emil és Hajós Éva festőművészek, Nagykállóban a megyében élő népművészek kiállítása szerepel a programban. Számos történelmi, műem­léki, honismereti, múzeumi előadás, filmbemutató és an­két, amatőrfilmes fórum, szavalóverseny, több színhá­zi előadás színesíti a Nyírsé­gi ősz idei programját. S természetesen több tucat vendéglátó, kereskedelmi nap, bemutató és vásár ka­pott helyet a műsorban. Ren­deznek cukrásztermék-, ven­déglátóipari kiállítást, alma­bált, borkóstoló versenyt, felszolgálók ügyességi vetél­kedőjét, divatbemutatót, pa­calfőzőversenyt, s nem ma­rad el az ökörsütés, a hal- és békavacsora est sem. A megyei idegenforgalmi hi­vatal nyírségi körutat, nyír­bátori műemléknézést, felső- szabolcsi kirándulást, szat­mári irodalmi utat. beregi kirándulást szervez a Nyír­ségi Ősz részvevőinek. P. G. SZEPTEMBERBEN Harminc személygépkocsi eladó Április 22-én jelent meg a 14/1972 számú kormányhatá­rozat, mely — egyebek kö­zött — kimondja, hogy adott határidőn túl minden terme­lőszövetkezetnek csak egyet­len üzemi személygépkocsija lehet. Azért kell itt „adott” határidőt mondani, mert az első, júliusi határidőt azóta módosították szeptember 1- re. Sőt, türelmi időt is al­kalmaznak a rendelet végre­hajtói. De szeptember 30. után szabálysértést követ el és büntethető minden olyan termelőszövetkezet, amely nem engedélyezett gépjár­művet közlekedtet az ország­utakon. A rendelet egyik végrehaj­tójával, Obermayer Mihály- lyal, a megyei tanács mű­szaki és munkavédelmi fő­felügyelőjével beszélgettünk a végrehajtásról. Megtudtuk tőle, hogy a rendelet megje­lenése után gondos és körül­tekintő felmérést végeztek. Ennek alapján kitűnt, hogy Szabolcs kétszáznál több ter­melőszövetkezetéből 163 olyan üzem van, amelyik személy- szállító gépkocsival rendel­kezik. (A számban benne vannak, mint gazdasági egy­ségek a közös társulások, sőt a három területi szövetség is.) Némelyik helyen — ezek az érdekesek — több is. Hat­van és nyolcvan között van a számuk. De ezek közül mindössze harminc „igazi' fölösleges személygépkocsi akad. Más kérdés a terepjáró személyszállító gépjármű­vek ügye, mert a rendelet lehetővé teszi, hogy üzemi célokra a személygépkocsin kívül ilyet is üzemben tart­hasson a mezőgazdasági üzem. Kell ' is ez például olyan helyen, ahol nagy ki­terjedésű termelőszövetkezet távoli üzemegységeit kell járnia a vezetőknek. A problémát nem az átmi­nősítés, hanem inkább az ókozta, hogy nem is kevés termelőszövetkezetben meg­feledkeztek: a gépjárműveket háromévenként gondos mű­szaki vizsgának kell alávet­ni. Ezek a le nem vizsgázott járművek és tulajdonosaik most többszörös problémával találkoztak, mert azon kívül, hogy az úi forgalomba helye­zési adat is rá kell ve­zettetniük okmányaikra, még le kell bonyolítani a vizsgát is. Az összes gépeknek mind­össze négy százalékáról van, szó, de ez a tucatnyi gépko­csi is úgy futkározott eddig, hogy esetleg veszélyeztette a közlekedést. A szabolcsi közös gazdasá­gok nyolcvanegy terepjáró üzemi gépkocsira kaptak en­gedélyt. Míg a személygép­kocsik rendszáma nem válto­zik, csak az okiratokba ke­rül egv új bejegyzés, a te­repjárók — zömmel GAZ-ko- csik — rendszámát ki kell . cserélni. Uj, fekete rendszá­mot kapnak AT betűvel. Ezenkívül fel kell festeni a járműre a mezőgazdasági szolgálatot jelentő jelzést: . „Mg szolgálat”. A terepjáróknál nemcsak az van másként, hogy plusz­ként szerepelhetnek az egyet­len személygépkocsi mellett. Néhány nagy, több üzemegy­ségből álló termelőszövetke­zet két terepjáróra is kapott engedélyt. Olyanok, mint például a nyíregyházi Ság- vári, a nagyecsedi Rákóczi, a nyírmeggyesi Petőfi és a nyírgyulaji Petőfi. Megkérdeztük, mi lesz a harminc leadásra kényszerült személygépkocsi sorsa. Van-e olyan hely, ahol le kell, vagy lehet adni őket? — Ilyen „hely” nincs — hangzik az egyszerű válasz. — Forgalomban a termelő­szövetkezet üzemi gépkocsi­jaként nem vehet részt, piac­ra kerül. Tehát: harminc gépkocsi eladó. (gnz) II mfiszaki Staap Szeptember 11-én, hétfőn információs ankétot rendez­nek a technika házában, 10 órától. Téma a gépi adatfel­dolgozás. Tizenegy órakor a sertéstenyésztésről. 14 órakor a húsfeldolgozásról hangzik el előadás. Szeptember 12-én 10 órától a villamosenergia-ellátásrcl, valamint a beruházásokról tartanak ankétot, délután ?- kor a nyíregyházi erőmű, fej­lesztési tervét ismertetik. Épül a 4-es Sorompók nélkül Záhonyig Korszerű út az év végére Kisvárda és Tfszabezdéd között Megyénk egyetlen nemzet­közi útja a 4-es számú, Bu­dapest—Debrecen—Nyíregy­háza—Záhony között húzódó fő közlekedési út, amely a transzeurópai forgalomban a T—1-es jelzést viseli. Ez az út köti össze hazánkat a Szovjetunióval, s az egyre in­kább növekvő idegenforga­lom, az emelkedő közúti szállítások mind azt követe­lik, hogy minőségét tekintve is nemzetközi szintű út áll­jon az utazók rendelkezésé­re. Ezt a programot szolgálja a 4-es út nagyarányú korsze­rűsítése, melynek során je­lenleg az Űjfehértó és Nyír­egyháza közötti, valamint a Kisvárda és Tiszabezdéd kö­zötti szakasz épül. Kész az útkorona A zavartalan forgalom szempontjából talár, legfon­tosabb a Kisvárda környéki építés, hiszen ezen a szaka­szon Záhonyig hét sorompó állíthatja meg az autóst. Az új út viszont — kikerülve a közbeeső községeket is — egyetlen vasúti keresztező­dés nélkül vezet majd Záho­nyig. Az útnak ezen a sza­kaszán, Kisvárda és Tisza­bezdéd között a Betonútépítő Vállalat dolgozik. Vurai La­jos főépításvezetőtől kértünk tájékoztatást a munkák állá­sáról. Az új út Kisvárda és Dögé között csatlakozik majd a je­lenlegi úthálózatba. Innen egészen Komoróig szinte tel­jesen elkészült az útkorona. Az építők szombat— vasárnapi műszakot is vál­laltak, hogy szeptember 6-ra átadják a Komoróig terjedő szakaszt. Az út többi részén is elkészültek a földmunká­val, folyik a betonozás, illet­ve az aszfaltozás. Az útépítők a legkorsze­rűbb géplánccal felszerelve fogtak a nagy munkához. Ehhez tartozott, hogy Kisvár­da mellett mintegy 22 millió forintos költséggel megépítet­ték a „főhadiszállást”, a ke­pragramjábél Ugyancsak kedden, 11 órá­tól az országos közutak fenn­tartásáról tartanak előadást a technika házában, a HTI üzemében pedig a helyközi távbeszélő hálózat fejleszté­sét ismertetik. A munkahelyi vezetők képzéséről a techni­ka házéban délelőtt 11 óra­kor lesz előadás. Szeptember 12-én, Nyírbátorban 14,30 óra­kor a cipőiparral kapcsolatos előadás hangzik el az Auró­rában. verőtelepet, valamint az itt dolgozó 300 munkásnak, technikusnak a munkásszál­lókat, műhelyeket. 160 fokos aszfalt A keverőtelepen a világ- színvonalon álló olasz Mari­ni típusú berendezéseket állí­tották fel. Az óránként 80 tonna aszfaltot előállító ke­verőtelep irányításához, üze­meltetéséhez elég 15 ember. Az itt készülő 160 fokos asz­faltot a Volán 21. számú Vál­lalatának 12 tonna teherbí­rású billenős kocsijai szállít­ják a helyszínre, ahol egy szintén Marini típusú asz­faltterítő gép — szaknyelven finisher — dolgozza be a megadott méretben. Az elké­szített kő-, illetve betonalap­ra összesen három réteg asz­faltot terítenek, s ha az idő­járás nem akadályozza a gé­peket, akkor naponta 7—800 métert haladnak előre. A géplánchoz tartoznak még a különböző gumihengeres tö­mörítők, nagy teljesítményű úthengerek is. Mivel ennek a környéknek az altalaja igen rossz, folyós homok illetve mocsaras, vi­zenyős rész, ezért a föld­munkák, és az útalap elké­szítése után kísérleti jelleggel újfajta útépítéssel is próbál­koznak. Lényege, hogy nem betonoznak, hanem alapként is aszfaltot használnak fel, amely erősebben ellenáll a víznek. Ugyanakkor az asz­faltalap gyorsabb gyártást is tesz lehetővé. Ehhez a Száz­halombattán épült új,bitu- mengyárló berendezések alapanyagát használják fel, ami népgazdasági szempont­ból is jelentős megtakarítást eredményez az útépítésnél, bár maga az aszfaltozás drá­gább a betonozásnál. Készülnek a bekötő utak Az útkorona elkészítése mellett folyamatosan hozzá­kezdenek az építők az úgy­nevezett mellékmunkákhoz is, mint a padkák kialakítá­sa, a lefolyók megépítése, a bekötő utak feljáróinak el­készítése. A munkák jelenle­gi állása olyan — ha csak nem lesz túlságosan csapadé­kos az ősz —, hogy az év vé­gére elkészülnek a Tiszabez dédig tartó szakasszal, s át tudják adni a forgalomnak. Jövőre pedig hozzákezdenek az út többi részének az épí­téséhez, hogy az Ajak előtt megépülő felüljáróval együtt ezután már Nyíregyházától Záhonyig sorompók akadá­lyozása nélkül lehessen meg­tenni a? utat. L. B. A iárgyatőterembői Elítélték a báli garázdákat Még nem volt húszéves, amikor halált okozó súlyos testi sértésért börtönbe csuk­ták, aztán alig hogy kiszaba­dult, sógorával együtt vpnul- tak ismét börtönbe társadal­mi tulajdont károsító lopá­sért. Berki Józsefnek, aki most 31 éves, ez a büntetés sem vatté el a kedvét, újra lopott és újra börtönbe ke­rült. Legutóbb hivatalos sze­mély elleni erőszakért és ga­rázdaságért állt bíróság elé sógorával, Algács Sándorral együtt. A szokásos húsvéti bál' rendezték a kispaládi kultúr házban. A fiatalok táncolta! és jókedvben sem volt hiárr hiszen az egész napi locsol dás után még a szomszédo italbolt sem zárt be olya: korán, mint máskor. Itt iszc gattak Berkiék este hat órá tói majdnem éjfélig. Része gek éppen nem voltak, de ahhoz eleget ittak már, hogy belekössenek másokba, akik éppen ott szórakoztak. Né­hány vendégnek a lábára léptek, hangoskodtak, kiabál­tak. Az italbolt vezetője gon delta, hogy ebből még baj lehet, átment a szomszédba, a kulturházba és áthívta a szolgálatban lévő önkéntes •„ndőröket, hogy teremtse­lek rendet. Erdőd! 'Sándor és Bartha undor mentek St a hívásra, rdődi rászólt Berkiekre tkik abba is hagyták a köte­kedőit és a kiabálást, a két mkéntes rendőr pedig visz- izament a bálba. Algács — niután ilyen simán rende­lődött a dolog —. újabb kört andelt, de az italbolt veze­tője az előzmények miatt nem adott nekik semmit. Algácsnak nem tetszett a dolog — még hogy nem szol­gálják ki őket — és nekitá­madt az italból í. vezetőnek. Fenyegetőzött. Még egy rö­vid ideig vitatkozott, aztán Berkivel együtt kimentok és megálltak az italbolt és a kultúrház között. Ketten jöt­tek ki utánuk: Török József és Fodor Károly. Berki, hogy valakin mégis kitöltse a mér­gét, minden szó nélkül neki­esett Töröknek és ököllel ütötte. Fodor elvitte onnan barátját, így ők ennyivel megúszták. Nem így Kanalas Sándor, aki Tisztaberekről jött Kispaládra a húsvéti bálba. Mikor odaért Berki­ekhez, közrefogták és Berki egyik oldalról, Algács a má­sikról ütötte ahol érte.' Török közben elmondta az önkéntes rendőrnek, hogy mi történt. Amikor Erdődi ki­ment, Berkiék éppen Kana­last ütötték. Odament és is­mét rájuk szólt, hogy ne za­varják a táncmulatságot, ne bontsák meg a rendet. Míg Berki hallgatta a figyelmez- 'ést, Algács nekiment Fr­idinek és addig ütötte, míg el nem esett. Közben sokan kijöttek a bálból, az italboltból és kör- bcállták a vitatkozókat. Ber­kinek, hogy mégse legyenek csak kelten, a felesége egy karót nyomott a kezébe és Berki nem habozott. Három­szor ütött vele az önkéntes rendőrre, a körben állók kö­zül pedig senki nem mert közbeavatkozni. Néhány perc múlva meg­érkezett a szolgálatot telje­sítő rendőr, de mire megtud­ta, hogy mi történt, a Berki és az Algács család elindult hazafelé. A rendőr megpró­bálta visszahívni őket, de Berkiék tovább fenyegetőz­tek. Másnap tartóztatták le őket. Berkiék ügyét első fokon a fehérgyarmati járásbíróság tárgyalta és Berki Józsefet egy' év hat hónap, Algács Sándort egy év szabadság- vesztésre ítélte. Berkinek fegyházban, Algácsnak szigo­rított börtönben kell bünteté­sét letölteni. Mellékbüntetés­ként Berkit két, Algácsot egy évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. Az ítélet nem vált jogerőssé, mert a vádlot­tak és védőik enyhítésért fellebbeztek. Másodfokon a megyei bíróság elutasította a fellebbezéseket, így az ítélet jogerős. (balogh) Csendet! Ezernyi zaj, zörej, csatta­nás és kattogás, újfajta kelle­metlen hatás össztüzében élünk és közben kénytelenek vagyunk próbára tenni az emberi teljesítő képességet. Igaz közben próbálunk vé­dekezni ellene, de a fejlődés sokkal gyorsabb, mint a ha­tásos védelem megszületése, a zajforrás mindig olcsóbb, mint a hangszigetelés, a zaj­okozásra való hajlam pedig mindig megelőzi a mások iránti kímélet érzetének ki­alakulását. Mindez pedig azt eredményezi: világszerte, vá­roson és falun, egyre többet tapasztjuk tenyerünket a fül­re, és szinte kiáltjuk: csen­det! Az új lakótelepeken már- már a legfontosabb esti köz­ügy a sz imszédok nyitott ablakainak fürkészése, ahon­nan jóval 10 után is bömböl­ve áramlik ki a tévé hangja. A Tanácsköztársaság téren lakók számtalan panaszt mondtak el a halászcsárda vendégeinek éjszakai han­goskodásai miatt. Túrázó autók, hangtompító nélküli motorosok száguldásai is minden éjjel felverik a főbb utakon a nyugalmat. Vegyük mindehhez hozzá az üzemek munkával járó za­jait. Az élet elengedhetetlen tevékenységei is hol itt, hol ott támadnak. A hajnali ra­kodók, a kukások, a menet­rendszerűen visszatérő autó- buszjáratok, a szállítójár­művek. Magunk is keltjük a magunkat nyugtalanító zöre­jeket. A villanyborotva, a porszívó, a hűtőszekrény so­sem szünetelő zúgása, a han­gos beszéd, a becsapott ajtó, a rosszul tömített vízcsap zú­gása mind-mind beilleszke­dik ebbe a nem kívánt kon­certbe. Úgy tűnik, hogy talán nincs is védekezés ellenük. Egy biztos: zajtalan élet csak ott van, ahová mind többen és mind többször menekü­lünk: a messzi természetben. De hát ott vagyunk a legrit­kábban és a legkevesebbet. Valamit tehát mégiscsak tenni kell annak érdekében, hogy az idegeket támadó zajt csökkentsük. Valamit és nem is keveset. Az első az lenne, hogy egy sokkal szigorúbb csendren­delet szülessék a városban. Kellenének házirendek, ame­lyek félreérthetetlenül rögzí­tik a bérházak lakóinak kö­telességeit. Érthetetlen pél­dául, hogy Nyíregyházán a több mint ezer lakás tulaj­donosát egyesítő Stadion szö­vetkezet lassan három éve képtelen kidolgozni a házak rendjét, ami így természete­sen szabályozatlan, zajos, öt­hatezer ember életét keserí­tő. Nem lenne felesleges, ha minden lehetséges fórumon szó esnék nevelő céllal ar­ról, mit jelent a csend, az egymás iránti megbecsülés, figyelem, emberség. Mert végtére minden zajt okozó otthonában, kertjében, vagy valahol csendre, pihenésre áhitó emberré válik. Akkor feltűnik neki a csendháborí- tás, amit más okoz. Vajon mit szólna ahhoz, ha egyszer csak azt kellene elviselnie, amit ő okoz másnak? A csendről beszélni nem egyszerűen divat. Fontos, egyre izgalmasabb egészség- ügyi feladat. Ideg- és fülor­vosok, szaktekintélyek hosz- szú sora tudja bizonyítani: a növekvő zaj özön fenyegető rém. mely idővel komoly szervi elváltozásokat, idegi károkat okozhat. A gyorsan urbanizálódó Nyíregyházán épp úgy, mint a gépesedő, iparosodó többi városban,' községben már nem tekint­hetjük a csend megóvását, a zaj elleni harcot a jövő távo­li kérdésének. A kor zajai itt dörömbölnek a mi házunk előtt is. Jó hallani legtöbbjét, mert a fejlődés zaja. De ki kell szűrnünk mindazt, ami az ember fülét, idegét sérti. B. Uí

Next

/
Thumbnails
Contents