Kelet-Magyarország, 1972. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-10 / 214. szám
1979. szeptember 10. «ELET-MAGYARORSZAW I. oTifa! Nyírségi Ősz ’72 Kiállítások, országos és megyei kulturális események, kereskedelmi és vendéglátónapok a programban Szeptember 15-én az idén is megkezdődik Szabolcs- Szatmár megyében a nyírségi ősz, 1972. rendezvény- sorozata. Az országos jellegű rendezvények közül kiemelkedik a szeptember 24-en Ti- szacsécsén sorra kerülő emlékünnepség, a nagy író. Mó- ricz Zsigmond halálának 20. évfordulója alkalmából. Kiállítás, irodalmi műsor szerepel a programban. Nagy érdeklődésre tarthat számot a Nyírségi tájis-ner- tető verseny, amelynek időpontja szeptember 30—október 1. Október első napjaiban tartják Nyíregyházán a népi műemlékek védelmével foglalkozó országos tudományos tanácskozást, ezt az épülő sóstói szabadtéri múzeum bemutatásával és nyírségi, szatmári, beregi műemléki tanulmányi kirándulással is összekötik. A társastánc kedvelői szeptember 17-én a megyei művelődési központ nagytermében a debreceni, orosházi, miskolci, szentesi és nyíregyházi amatőr táncver^eny- zőinek tapsolhatnak, ahol porondra lép Antali Zoltán és Györy Edit A-osztályú versenytáncos is. Nemzetközi autós túra zárórend 5/vényének színhelye lesz október 7-én Nyíregyháza. ide futnak be a Tokaj rallye nemzetközi és hazai autósai, akiket a tokaji szüret után szabolcsi almaszüret is varja. A megyei kulturális rendezvények közül mintegy harminc tarthat számot nagyobb közönség érdeklődésére. Tizenöt képzőművészeti és irodalmi kiállítást rendeznek a megyeszékhelyen, a városokban és a nagyobb községekben. Hóiba Tivadar Benczúr-termi tárlatán kívül szeptember 15—23 között Margittay Jenő nyíregyházi festőművész munkáit láthatja a közönség a Krúdy mozi előcsarnokában. Közös tárlaton szerepelnek a megye képzőművész szakkörei, Vencsellai István fotóművész, kiállítását a tanárképző főiskolán nyitják meg, október első felében kerül sor a Szabolcs-Szatmár megyei képzőművészek XVII. őszi tárlatára, Műemlékek, régi házak címmel Nyíregyházán, A betű évezrcdctes története és a Szabolcs-Szatmár az irodalomban című kiállítások a megyeszékhelyen és Kisvárdán várjak az érdeklődőket. Nyírbátorban Koszta Józse/-emlékkiállítás, Tiszavasváriban Gádor Emil és Hajós Éva festőművészek, Nagykállóban a megyében élő népművészek kiállítása szerepel a programban. Számos történelmi, műemléki, honismereti, múzeumi előadás, filmbemutató és ankét, amatőrfilmes fórum, szavalóverseny, több színházi előadás színesíti a Nyírségi ősz idei programját. S természetesen több tucat vendéglátó, kereskedelmi nap, bemutató és vásár kapott helyet a műsorban. Rendeznek cukrásztermék-, vendéglátóipari kiállítást, almabált, borkóstoló versenyt, felszolgálók ügyességi vetélkedőjét, divatbemutatót, pacalfőzőversenyt, s nem marad el az ökörsütés, a hal- és békavacsora est sem. A megyei idegenforgalmi hivatal nyírségi körutat, nyírbátori műemléknézést, felső- szabolcsi kirándulást, szatmári irodalmi utat. beregi kirándulást szervez a Nyírségi Ősz részvevőinek. P. G. SZEPTEMBERBEN Harminc személygépkocsi eladó Április 22-én jelent meg a 14/1972 számú kormányhatározat, mely — egyebek között — kimondja, hogy adott határidőn túl minden termelőszövetkezetnek csak egyetlen üzemi személygépkocsija lehet. Azért kell itt „adott” határidőt mondani, mert az első, júliusi határidőt azóta módosították szeptember 1- re. Sőt, türelmi időt is alkalmaznak a rendelet végrehajtói. De szeptember 30. után szabálysértést követ el és büntethető minden olyan termelőszövetkezet, amely nem engedélyezett gépjárművet közlekedtet az országutakon. A rendelet egyik végrehajtójával, Obermayer Mihály- lyal, a megyei tanács műszaki és munkavédelmi főfelügyelőjével beszélgettünk a végrehajtásról. Megtudtuk tőle, hogy a rendelet megjelenése után gondos és körültekintő felmérést végeztek. Ennek alapján kitűnt, hogy Szabolcs kétszáznál több termelőszövetkezetéből 163 olyan üzem van, amelyik személy- szállító gépkocsival rendelkezik. (A számban benne vannak, mint gazdasági egységek a közös társulások, sőt a három területi szövetség is.) Némelyik helyen — ezek az érdekesek — több is. Hatvan és nyolcvan között van a számuk. De ezek közül mindössze harminc „igazi' fölösleges személygépkocsi akad. Más kérdés a terepjáró személyszállító gépjárművek ügye, mert a rendelet lehetővé teszi, hogy üzemi célokra a személygépkocsin kívül ilyet is üzemben tarthasson a mezőgazdasági üzem. Kell ' is ez például olyan helyen, ahol nagy kiterjedésű termelőszövetkezet távoli üzemegységeit kell járnia a vezetőknek. A problémát nem az átminősítés, hanem inkább az ókozta, hogy nem is kevés termelőszövetkezetben megfeledkeztek: a gépjárműveket háromévenként gondos műszaki vizsgának kell alávetni. Ezek a le nem vizsgázott járművek és tulajdonosaik most többszörös problémával találkoztak, mert azon kívül, hogy az úi forgalomba helyezési adat is rá kell vezettetniük okmányaikra, még le kell bonyolítani a vizsgát is. Az összes gépeknek mindössze négy százalékáról van, szó, de ez a tucatnyi gépkocsi is úgy futkározott eddig, hogy esetleg veszélyeztette a közlekedést. A szabolcsi közös gazdaságok nyolcvanegy terepjáró üzemi gépkocsira kaptak engedélyt. Míg a személygépkocsik rendszáma nem változik, csak az okiratokba kerül egv új bejegyzés, a terepjárók — zömmel GAZ-ko- csik — rendszámát ki kell . cserélni. Uj, fekete rendszámot kapnak AT betűvel. Ezenkívül fel kell festeni a járműre a mezőgazdasági szolgálatot jelentő jelzést: . „Mg szolgálat”. A terepjáróknál nemcsak az van másként, hogy pluszként szerepelhetnek az egyetlen személygépkocsi mellett. Néhány nagy, több üzemegységből álló termelőszövetkezet két terepjáróra is kapott engedélyt. Olyanok, mint például a nyíregyházi Ság- vári, a nagyecsedi Rákóczi, a nyírmeggyesi Petőfi és a nyírgyulaji Petőfi. Megkérdeztük, mi lesz a harminc leadásra kényszerült személygépkocsi sorsa. Van-e olyan hely, ahol le kell, vagy lehet adni őket? — Ilyen „hely” nincs — hangzik az egyszerű válasz. — Forgalomban a termelőszövetkezet üzemi gépkocsijaként nem vehet részt, piacra kerül. Tehát: harminc gépkocsi eladó. (gnz) II mfiszaki Staap Szeptember 11-én, hétfőn információs ankétot rendeznek a technika házában, 10 órától. Téma a gépi adatfeldolgozás. Tizenegy órakor a sertéstenyésztésről. 14 órakor a húsfeldolgozásról hangzik el előadás. Szeptember 12-én 10 órától a villamosenergia-ellátásrcl, valamint a beruházásokról tartanak ankétot, délután ?- kor a nyíregyházi erőmű, fejlesztési tervét ismertetik. Épül a 4-es Sorompók nélkül Záhonyig Korszerű út az év végére Kisvárda és Tfszabezdéd között Megyénk egyetlen nemzetközi útja a 4-es számú, Budapest—Debrecen—Nyíregyháza—Záhony között húzódó fő közlekedési út, amely a transzeurópai forgalomban a T—1-es jelzést viseli. Ez az út köti össze hazánkat a Szovjetunióval, s az egyre inkább növekvő idegenforgalom, az emelkedő közúti szállítások mind azt követelik, hogy minőségét tekintve is nemzetközi szintű út álljon az utazók rendelkezésére. Ezt a programot szolgálja a 4-es út nagyarányú korszerűsítése, melynek során jelenleg az Űjfehértó és Nyíregyháza közötti, valamint a Kisvárda és Tiszabezdéd közötti szakasz épül. Kész az útkorona A zavartalan forgalom szempontjából talár, legfontosabb a Kisvárda környéki építés, hiszen ezen a szakaszon Záhonyig hét sorompó állíthatja meg az autóst. Az új út viszont — kikerülve a közbeeső községeket is — egyetlen vasúti kereszteződés nélkül vezet majd Záhonyig. Az útnak ezen a szakaszán, Kisvárda és Tiszabezdéd között a Betonútépítő Vállalat dolgozik. Vurai Lajos főépításvezetőtől kértünk tájékoztatást a munkák állásáról. Az új út Kisvárda és Dögé között csatlakozik majd a jelenlegi úthálózatba. Innen egészen Komoróig szinte teljesen elkészült az útkorona. Az építők szombat— vasárnapi műszakot is vállaltak, hogy szeptember 6-ra átadják a Komoróig terjedő szakaszt. Az út többi részén is elkészültek a földmunkával, folyik a betonozás, illetve az aszfaltozás. Az útépítők a legkorszerűbb géplánccal felszerelve fogtak a nagy munkához. Ehhez tartozott, hogy Kisvárda mellett mintegy 22 millió forintos költséggel megépítették a „főhadiszállást”, a kepragramjábél Ugyancsak kedden, 11 órától az országos közutak fenntartásáról tartanak előadást a technika házában, a HTI üzemében pedig a helyközi távbeszélő hálózat fejlesztését ismertetik. A munkahelyi vezetők képzéséről a technika házéban délelőtt 11 órakor lesz előadás. Szeptember 12-én, Nyírbátorban 14,30 órakor a cipőiparral kapcsolatos előadás hangzik el az Aurórában. verőtelepet, valamint az itt dolgozó 300 munkásnak, technikusnak a munkásszállókat, műhelyeket. 160 fokos aszfalt A keverőtelepen a világ- színvonalon álló olasz Marini típusú berendezéseket állították fel. Az óránként 80 tonna aszfaltot előállító keverőtelep irányításához, üzemeltetéséhez elég 15 ember. Az itt készülő 160 fokos aszfaltot a Volán 21. számú Vállalatának 12 tonna teherbírású billenős kocsijai szállítják a helyszínre, ahol egy szintén Marini típusú aszfaltterítő gép — szaknyelven finisher — dolgozza be a megadott méretben. Az elkészített kő-, illetve betonalapra összesen három réteg aszfaltot terítenek, s ha az időjárás nem akadályozza a gépeket, akkor naponta 7—800 métert haladnak előre. A géplánchoz tartoznak még a különböző gumihengeres tömörítők, nagy teljesítményű úthengerek is. Mivel ennek a környéknek az altalaja igen rossz, folyós homok illetve mocsaras, vizenyős rész, ezért a földmunkák, és az útalap elkészítése után kísérleti jelleggel újfajta útépítéssel is próbálkoznak. Lényege, hogy nem betonoznak, hanem alapként is aszfaltot használnak fel, amely erősebben ellenáll a víznek. Ugyanakkor az aszfaltalap gyorsabb gyártást is tesz lehetővé. Ehhez a Százhalombattán épült új,bitu- mengyárló berendezések alapanyagát használják fel, ami népgazdasági szempontból is jelentős megtakarítást eredményez az útépítésnél, bár maga az aszfaltozás drágább a betonozásnál. Készülnek a bekötő utak Az útkorona elkészítése mellett folyamatosan hozzákezdenek az építők az úgynevezett mellékmunkákhoz is, mint a padkák kialakítása, a lefolyók megépítése, a bekötő utak feljáróinak elkészítése. A munkák jelenlegi állása olyan — ha csak nem lesz túlságosan csapadékos az ősz —, hogy az év végére elkészülnek a Tiszabez dédig tartó szakasszal, s át tudják adni a forgalomnak. Jövőre pedig hozzákezdenek az út többi részének az építéséhez, hogy az Ajak előtt megépülő felüljáróval együtt ezután már Nyíregyházától Záhonyig sorompók akadályozása nélkül lehessen megtenni a? utat. L. B. A iárgyatőterembői Elítélték a báli garázdákat Még nem volt húszéves, amikor halált okozó súlyos testi sértésért börtönbe csukták, aztán alig hogy kiszabadult, sógorával együtt vpnul- tak ismét börtönbe társadalmi tulajdont károsító lopásért. Berki Józsefnek, aki most 31 éves, ez a büntetés sem vatté el a kedvét, újra lopott és újra börtönbe került. Legutóbb hivatalos személy elleni erőszakért és garázdaságért állt bíróság elé sógorával, Algács Sándorral együtt. A szokásos húsvéti bál' rendezték a kispaládi kultúr házban. A fiatalok táncolta! és jókedvben sem volt hiárr hiszen az egész napi locsol dás után még a szomszédo italbolt sem zárt be olya: korán, mint máskor. Itt iszc gattak Berkiék este hat órá tói majdnem éjfélig. Része gek éppen nem voltak, de ahhoz eleget ittak már, hogy belekössenek másokba, akik éppen ott szórakoztak. Néhány vendégnek a lábára léptek, hangoskodtak, kiabáltak. Az italbolt vezetője gon delta, hogy ebből még baj lehet, átment a szomszédba, a kulturházba és áthívta a szolgálatban lévő önkéntes •„ndőröket, hogy teremtselek rendet. Erdőd! 'Sándor és Bartha undor mentek St a hívásra, rdődi rászólt Berkiekre tkik abba is hagyták a kötekedőit és a kiabálást, a két mkéntes rendőr pedig visz- izament a bálba. Algács — niután ilyen simán rendelődött a dolog —. újabb kört andelt, de az italbolt vezetője az előzmények miatt nem adott nekik semmit. Algácsnak nem tetszett a dolog — még hogy nem szolgálják ki őket — és nekitámadt az italból í. vezetőnek. Fenyegetőzött. Még egy rövid ideig vitatkozott, aztán Berkivel együtt kimentok és megálltak az italbolt és a kultúrház között. Ketten jöttek ki utánuk: Török József és Fodor Károly. Berki, hogy valakin mégis kitöltse a mérgét, minden szó nélkül nekiesett Töröknek és ököllel ütötte. Fodor elvitte onnan barátját, így ők ennyivel megúszták. Nem így Kanalas Sándor, aki Tisztaberekről jött Kispaládra a húsvéti bálba. Mikor odaért Berkiekhez, közrefogták és Berki egyik oldalról, Algács a másikról ütötte ahol érte.' Török közben elmondta az önkéntes rendőrnek, hogy mi történt. Amikor Erdődi kiment, Berkiék éppen Kanalast ütötték. Odament és ismét rájuk szólt, hogy ne zavarják a táncmulatságot, ne bontsák meg a rendet. Míg Berki hallgatta a figyelmez- 'ést, Algács nekiment Fridinek és addig ütötte, míg el nem esett. Közben sokan kijöttek a bálból, az italboltból és kör- bcállták a vitatkozókat. Berkinek, hogy mégse legyenek csak kelten, a felesége egy karót nyomott a kezébe és Berki nem habozott. Háromszor ütött vele az önkéntes rendőrre, a körben állók közül pedig senki nem mert közbeavatkozni. Néhány perc múlva megérkezett a szolgálatot teljesítő rendőr, de mire megtudta, hogy mi történt, a Berki és az Algács család elindult hazafelé. A rendőr megpróbálta visszahívni őket, de Berkiék tovább fenyegetőztek. Másnap tartóztatták le őket. Berkiék ügyét első fokon a fehérgyarmati járásbíróság tárgyalta és Berki Józsefet egy' év hat hónap, Algács Sándort egy év szabadság- vesztésre ítélte. Berkinek fegyházban, Algácsnak szigorított börtönben kell büntetését letölteni. Mellékbüntetésként Berkit két, Algácsot egy évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. Az ítélet nem vált jogerőssé, mert a vádlottak és védőik enyhítésért fellebbeztek. Másodfokon a megyei bíróság elutasította a fellebbezéseket, így az ítélet jogerős. (balogh) Csendet! Ezernyi zaj, zörej, csattanás és kattogás, újfajta kellemetlen hatás össztüzében élünk és közben kénytelenek vagyunk próbára tenni az emberi teljesítő képességet. Igaz közben próbálunk védekezni ellene, de a fejlődés sokkal gyorsabb, mint a hatásos védelem megszületése, a zajforrás mindig olcsóbb, mint a hangszigetelés, a zajokozásra való hajlam pedig mindig megelőzi a mások iránti kímélet érzetének kialakulását. Mindez pedig azt eredményezi: világszerte, városon és falun, egyre többet tapasztjuk tenyerünket a fülre, és szinte kiáltjuk: csendet! Az új lakótelepeken már- már a legfontosabb esti közügy a sz imszédok nyitott ablakainak fürkészése, ahonnan jóval 10 után is bömbölve áramlik ki a tévé hangja. A Tanácsköztársaság téren lakók számtalan panaszt mondtak el a halászcsárda vendégeinek éjszakai hangoskodásai miatt. Túrázó autók, hangtompító nélküli motorosok száguldásai is minden éjjel felverik a főbb utakon a nyugalmat. Vegyük mindehhez hozzá az üzemek munkával járó zajait. Az élet elengedhetetlen tevékenységei is hol itt, hol ott támadnak. A hajnali rakodók, a kukások, a menetrendszerűen visszatérő autó- buszjáratok, a szállítójárművek. Magunk is keltjük a magunkat nyugtalanító zörejeket. A villanyborotva, a porszívó, a hűtőszekrény sosem szünetelő zúgása, a hangos beszéd, a becsapott ajtó, a rosszul tömített vízcsap zúgása mind-mind beilleszkedik ebbe a nem kívánt koncertbe. Úgy tűnik, hogy talán nincs is védekezés ellenük. Egy biztos: zajtalan élet csak ott van, ahová mind többen és mind többször menekülünk: a messzi természetben. De hát ott vagyunk a legritkábban és a legkevesebbet. Valamit tehát mégiscsak tenni kell annak érdekében, hogy az idegeket támadó zajt csökkentsük. Valamit és nem is keveset. Az első az lenne, hogy egy sokkal szigorúbb csendrendelet szülessék a városban. Kellenének házirendek, amelyek félreérthetetlenül rögzítik a bérházak lakóinak kötelességeit. Érthetetlen például, hogy Nyíregyházán a több mint ezer lakás tulajdonosát egyesítő Stadion szövetkezet lassan három éve képtelen kidolgozni a házak rendjét, ami így természetesen szabályozatlan, zajos, öthatezer ember életét keserítő. Nem lenne felesleges, ha minden lehetséges fórumon szó esnék nevelő céllal arról, mit jelent a csend, az egymás iránti megbecsülés, figyelem, emberség. Mert végtére minden zajt okozó otthonában, kertjében, vagy valahol csendre, pihenésre áhitó emberré válik. Akkor feltűnik neki a csendháborí- tás, amit más okoz. Vajon mit szólna ahhoz, ha egyszer csak azt kellene elviselnie, amit ő okoz másnak? A csendről beszélni nem egyszerűen divat. Fontos, egyre izgalmasabb egészség- ügyi feladat. Ideg- és fülorvosok, szaktekintélyek hosz- szú sora tudja bizonyítani: a növekvő zaj özön fenyegető rém. mely idővel komoly szervi elváltozásokat, idegi károkat okozhat. A gyorsan urbanizálódó Nyíregyházán épp úgy, mint a gépesedő, iparosodó többi városban,' községben már nem tekinthetjük a csend megóvását, a zaj elleni harcot a jövő távoli kérdésének. A kor zajai itt dörömbölnek a mi házunk előtt is. Jó hallani legtöbbjét, mert a fejlődés zaja. De ki kell szűrnünk mindazt, ami az ember fülét, idegét sérti. B. Uí
