Kelet-Magyarország, 1972. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-08 / 212. szám

•*. oldal KELET-MAGYARORSZÁS 1972. szeptember 8« A müncheni dráma után A világsajtó elítéli a terrorakciót A nyugatnémet tápok Izraelt hibáztatják Csütörtökön valamennyi nyugatnémet lap oldalakat szentelt a müncheni vérfürdő eseményeinek. következmé­nyeinek és felveti: Kit is ter­hel a felelősség ezért a tra­gédiáért? A tájékoztatásban az egyéb belső és nemzetközi esemé­nyek teljesen háttérbe szo­rulnak és igen szűkös az olimpiai sportrendezvények 'ismertetése. A nyugatnémet lakosság • hangulatát fogalmazza meg a Kölner Stadt-Anzeiger ve­zércikke, amikor bevezetőben azt írja, hogy „lehetetlen most szavakat találni a meg­döbbenés, az iszonyat és a mély gyász kifejezésére ... Túlságosan nagy volt a meg­rázkódtatás.” Felvetődik a kérdés — folytatja a kölni lap — hogy valóban minden lehetőt meg- tettek-e az izraeli túszok 'megmentéséért és a hatósá­goknak valóban kellett-e vál- lalniok a müncheni kockáza­tot. Az utóbbira a lap nyom­ban válasszal is szolgál, sze­rinte a nyugatnémet rendőr­ségnek aligha volt más vá­lasztása. Az olimpiai faluban az izraeli körlet megtáma­dása a túszok biztos halálát jelentette volna. Másrészt a merénylők számára — mi­helyt a menekülés útja bizo­nyosnak tűnt előttük — „el­veszítették minden értéküket a túszok, miután az izraeli kormány megtagadta, hogy börtöneiből szabadon bocsás­son nagyszámú arab foglyot. Az izraeli kormány a rá há­ruló felelősséget nem tagad­ja és ezért mondott le a nyu­gatnémetek bírálatáról.” A Frankfurter Allgemeine Zeitung úgy.' véli, hogy a kor­mánynak nem volt szabad kapitulálni^ a terroristák előtt és helyesén járt el, ami­kor megtagadta, hogy az olimpiai faluból „egy ellensé­ges érzületű országba depor­tálják” az izraeli sportolókat nyugatnémet segédlettel. ■ „Nagyon magunkra hagy­tak bennünket — panaszko­dik a frankfurti lap Izraelnek szóló bírálatában. — Az iz­raeli kormány kijelentette ugyan, hogy félbe kellene szakítani az olimpiai játéko­kat, de semmiféle enged­ményt nem tett az érintett izraeliek megmentésére.” A kormánynak nem volt választása — ad hangot a hi­vatalos bonni véleménynek a lap — mert vendéglátója az olimpiának és gondoskodnia kellett a sportolók biztonsá­gáról. A felelősséget a Frank­furter Allgemeine Zeitung részben az arab államokra hárítja, mert nem tették le­hetővé a rendezést. A Frankfurter Rundschau is azzal érvel, hogy Izrael „leszűkítette az NSZK cse­lekvési szabadságát, amikor megtagadta a kétszáz arab ipgcly szabadon bocsátását.” „Az izraeli kormánynak min­dig az volt a véleménye, hogy nem szabad engedni az ilyen zsarolásoknak, mert egy jól sikerült zsarolási kí­sérletet újabb követ. Ez hi­deg logikáról árulkodik, vi­szont növeli az áldozatok irá­nyában a kockázatot.” A Frankfurter Rundschau felszólítja a világ valameny- nyi országát a közös összefo­gásra és hevesen bírálja az arab államokat. ahol — „a szíriai. libanoni és iraki szer­kesztőségekben a gyilkosokat hősöknek tüntetik fel.” A Stuttgarter Zeitung az­zal számol, hogy romlás kö­vetkezik be Bonn és az arab világ viszonyában, de mégis azonosul az arab országok negatív bonni megítélésével. A lap szerint a gazdasági ér­dekekkel nem igazolhatja az NSZK, hogy szemet hunyjor a müncheni terrorakció fölött „A müncheni véres inci­densért, amely izraeli sporto lók és palesztin gerillák halá­lához vezetett, minden felelős­ség az NSZK kormányát ter­heli” — jelentette ki csü­törtökön az egyiptomi kor­mány hivatalos szóvivője. El Zajjat azzal .vádolta a nyu­gatnémet kormányt, hogy „nem teljesítette a gerillák­nak a szabad eltávozásra tett ígéretét.” A szóvivő állítása szerint a hivatalos közlemé­nyekből világosan kitűnik, hogy mind az izraeliek, mind a palesztinaiak halálát a re­pülőtéri lövöldözésben a né­met rendőrség golyói okozták. Ghaleb egyiptomi külügy­miniszter magához hivatta Nyugat-Németország kairói nagykövetét, hogy „tisztázza” az NSZK kormányának a müncheni incidensre vonat­kozó nyilatkozatait. Conrad Ahlers, a nyugat­német kormány szóvivője visszautasította az egyiptomi kormányszóvivőnek az NSZK-t terhelő nyilatkoza­tát, kijelentve, hogy változat­lanul a terroristákat tartják felelősnek a véres esemé­nyekért. Felháborodottan ítélte el a Német Kommunista Párt el­nöksége a palesztin terroris­ták müncheni merényletét most közzétett állásfoglalásá­ban. Ezek a tragikus események arra intenek — mutat rá az NKP —, hogy mind a Közel- Keleten, mind Indokínában véget kell vetni az erőszak politikájának. Most különösen fontos, hogy valamennyi békeszeretö ember fokozottan álljon ki a nemzetközi megértés és eny­hülés mellett és védelmezze meg az olimpiai eszmét a reakciós erőkkel szemben. Ebben a szellemben az NKP üdvözli a Nemzetközi Olim­piai Bizottság határozatát a versenyek folytatásáról, és bízik abban, hogy az elkövet­kező napokban igazolást nyer a sport népeket egybe­fűző ereje. A párt felveti ugyanakkor, hogy a szerdai eseményekért felelős szervek mindent elkö­vettek-e a sportolók életének megmentésére, a véres ka­tasztrófa megakadályozásá­ra. A hazai és a, nemzetközi közvélemény pontos felvilá­gosítást vár. A szerdai vérfürdő után, amely bebizonyította, meny­nyire ellenkezik a valósággal Willi Daume-nak, az NSZK Olimpiai Bizottsága elnöké­nek az a korábbi kijelentése, hogy minden szükséges intéz­kedés megtörtént az olimpiai játékok résztvevői biztonsá­gának garantálására — szer­dán a késő esti órákban újabb incidens zavarta meg az olimpiai falu nyugalmát. Ezúttal az NDK sportolóit fe­nyegették meg telefonfelhí­vás útján, hogy „ebben a ház­ban még történik valami”. Ezenkívül az NDK súlyeme­lőit és birkózóit külön is fe­nyegetések érték. Az NDK fővárosában hang­súlyozzák, rendkívül szomo­rú tény, hogy a Német De­mokratikus Köztársaság csa­patvezetőségének külön vé­delmet kellett kérnie sporto­lói számára az olimpiai falu polgármesterétől. Ezek a biz­tonsági intézkedések megtör­téntek ugyan, de az ezzel já­ró idegfeszültség és kelle­metlenség ellen nyilván sen­ki és semmi nem tudja meg­védeni az NDK sportolóit. A csütörtöki Rabotnicsesz- ko Delo azonkívül, hogy rész­letesen ismerteti a müncheni repülőtéren lejátszódott vé­res eseményeket — sportro­vatában közölt szerkesztőségi megjegyzésben is állást fog­lal a terroristák ellen. „A bolgár társadalom — írja egyebek közt — elítéli a ter­rorista cselekményt és a szo­morú incidenst, amely ártat­lan emberek életébe került. Ismeretes, hogy a terroriz­mus nem eszköze a politikai konfliktusok megoldásának. A legkevésbé éppen a ter­rorizmus járulhat hozzá az olyan éles társadalmi-politi­kai problémák megoldásához, »milyen a Palesztinái kér­dés.” Más helyen a cikk azt langsúlyozza: „Senkinek sincs joga kezet emelni az olimpiára, e nemzetközi vív­mányra, senkinek nincs joga bemocskolni az ifjúságnak, az erőnek és a szépségnek ezt az ünnepét.” Amerikai légi kalózok terrorakciója Vietnamban Felszabadító erők sikeres támadása Da Nang térségében Pullai Árpád látogatása a Munkásőrség Országos Parancsnokságán 1 Heves és fokozódó intenzi­tású harcokról számoltak be a saigoni szóvivők csütörtö­kön reggel. Közléseik szerint Da Nang térségében, a köz­ponti fennsíkon és An Loc körül zajlottak le jelentős összecsapások a saigoni ala­kulatok és a felszabadító erők között. Da Nang térségében, Que Son tói 15 kilométerrel délre a felszabadító erők egy repü­lőtér birtoklásáért indítottak támadást. Először kiszorítot­ták a Tien Phuoc-i repülőteret övező állásokból a saigoni katonaságot, majd megroha­mozták és elfoglalták a pa­rancsnoki állásul szolgáló dombot, végezetül pedig meg­kezdték a repülőtér elleni közvetlen hadműveletet. A felszabadító erők tüzér­sége szerda éjszaka Da Nang és egy tőle csaknem 40 kilo­méterrel delre fekvő járási székhely katonai célpontjait, valamint a Chu Lai támasz­pontot támadta. Quang Tri térségében a felszabadító erők 1700 tüzér­ségi lövedéke robbant a sai­goni alakulatok állásaiban. A Abdel Rahman Kalafavi szíriai miniszterelnök a 19. damaszkuszi nemzetközi vá­sáron látogatást tett a szov­jet pavilonban. Ebből az al­kalomból a TASZSZ tudósí­tójának adott nyilatkozatá­ban kijelentette: — A szíriai nép soha nem felejti el azt a segítséget, amelyet a Szovjet­uniótól kapott és kap gazda­sági, műszaki és- más- terüle­teken. Ez a segítség nagymér­tékben hozzájáruL országunk fejlesztéséhez, nemzetgázda­Csütörtöki beiruti lapje­lentések szerint az izraeli haderő csapatösszevonásokat hajtott végre a libanoni ha­tárnak a Földközi-tenger fe­lé eső szaka-szán, illetve a megszállt Golan-ma'gaslato- kon. Megfigyelők páncélos és más csapategységek mozgá­sát észlelték. Emellett az el­múlt 24 órában izraeli harci központi fennsíkon változat­lanul a felszabadító fegyve­res erők tartják kezükben a kezdeményezést. Mint az AFP jelenti, egyre hevesebb harcok folynak Pleiku tarto­mányi székhelytől délnyugat­ra. A népi erők a saigoni ala­kulatok több parancsnoki ál­lása ellen intéztek itt gyalog­sági támadást és tüzérségük eredményesen vette célba a saigoniak egyik 45 teherautó­ból álló lőszerszállítmányát. Az amerikai parancsnok­ság 30 légitámadást rendelt el Dél-Vietnam területén a B—52-es nehézbombázók szá­mára. A nyolchajtóműves gé­pek a szerdai és csütörtöki harcok színhelyét övező tér­ségekben szórták le bomba- terhüket. Hanoi: Mint az AFP helyi tudósítója jelenti, Hanoiban csütörtökön reggel ismét lé­giriadó volt: az amerikai lé­gierő újra Hanoi térségét bombázta. A tudósító arról is beszámol, hogy szerda éjsza­ka is többször megszólaltak a VDK fővárosában a szirénák, s tisztán lehetett hallani a távoli, de erős robbanásokat. Ságunk megteremtéséhez, öt­éves fejlesztési tervünk meg­valósításához. A szovjet nép hatalmas tu­dományos és technikai ered­ményeiről szólva a miniszter- elnök megjegyezte, hogy ezek szemléletesen tükröződnek a pavilonban kiállított termé­keken. Végezetül a minisz­terelnök beszélt a Szovjet­unió nagy szerepéről a Szíriai Arab Köztársaság védelmi erejenek megerősítésében. repülőgépek többször is be­hatoltak Libanon légi teré­be. Tel Aviv-i közlés szerint az izrael—libanoni határon egy izraeli járőr gerillákba üt­között, s a kialakult tűzharc­ban mindkét fél egy-egy em­bert veszített. Az incidens szerda este történt. Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára csütörtökön látogatást tett a Munkásőrség Országos Parancsnokságán. A vendéget Papp Árpád, a Központi Bi­zottság tagja, a munkásőrség országos parancsnoka fogad­ta, aki a munkásőrség tevé­kenységéről adott tájékozta­tót. Pullai Árpád találkozott az országos parancsnokság vezetőivel és a megyei pa­rancsnokokkal, akiket tájé­koztatott az időszerű leül- és belpolitikái kérdésekről. A Központi Bizottság tit­kára ezután az országos pa­rancsnok kíséretében megte­(Folytatás az 1. oldalról) vétellel működő gazdasági társulatok létesítésének és tevékenységének szabályozá­sáról. A vegyes vállalótok létrehozását a gazdasági tár­sulásokról szóló, két .évvel ezelőtt hozott törvényerejű rendelet tette lehetővé. A kiadásra kerülő végrehaj­tási rendelkezések elősegítik a műszaki színvonal emelé­sét, elsősorban a KGST-or- szágokkal való együttműkö­dés fokozása révén. Az ezt szolgáló eszközök sorában új és korszerű módszert jelent a vegyes érdekeltségek létesí­tése. A vegyes vállalatokban való részvételre körülhatárolt körben és meghatározott fel­tételek mellett lehetőséget kapnak a nem szocialista or­szágokban működő vállalatok is. A külföldiekkel közös gazdasági társulások létesíté­sének és működésének szabá­lyai megfelelnek a nemzet­közi gyakorlatnak, összhang­ban állnak társadalmi-gazda­sági rendszerünk követelmé­nyeivel. A kormány megtárgyalta és — jéWáhágfMlag" 'tudomásul vette a Központi FJépi Ellen­őrzési' Iftzotxsíí^T az* Örezág^s Műszaki Fejlesztési Bizott­ság, valamint a kohó- és gépipari miniszter előterjesz­téseit az anyagmozgatás, a rakodás-gépesítés helyzetéről és további fejlesztésének feladatairól. Az 1969-ben hozott határozat nyomán számos vállalatnál emelke­dett az anyagmozgatás színvonala. De összes­ségében a fejlődés nem kielé­gítő. Kevés olyan üzem- és munkaszervezési intézkedés történt, amely az anyagmoz­gató gépek és berendezések jobb kihasználását, a szállí­tási utak rövidítését és a fe­lesleges rakodások megszün­tetését segítené elő. A he­kintette a munkásőrség újonnan létesített központi törzs- és alegységparancs- nok-képző iskoláját, ahol az új tanintézet megnyitása al­kalmából munkásőrgyűlést tartottak. A gyűlésen felszólalt Pullai Árpád és Papp Árpád, a ren­dezvényen ott volt Csérni Károly altábornagy, a honvé­delmi miniszter első helyette­se, Rácz Sándor vezérőrnagy, a belügyminiszter első helyet­tese, Somogyi Sándor, a bu­dapesti pártbizottság titkára, valamint politikai és társa­dalmi életünk más ismert személyiségei. lyes, korábbi célkitűzések megvalósítására az anyag­mozgatás és rakodás-gépesí­tés fokozottabb ösztönzése szükséges. A kormány felhív­ta az érdekelt minisztereket, hogy a vállalatok számára ez­zel kapcsolatos irányelveket adjanak ki. Á kohó- és gépipari mi­niszter, a könnyűipari mi­niszter, valamint a közleke­dés- es pastaügyi miniszter jelentést terjesztett elő a fo­lyamatban lévő beruházások helyzetéről. A kormány a je­lentéseket tudomásul vette. Felhívta a minisztereket, hogy az állami nagy-, cél- csoportos és egyéb beruházá­soknál fokozzák irányító és ellenőrző munkájukat. Rend­szeres beszámol tatással, szük­ség esetén szankciók alkal­mazásával és az egyéb lehe­tőségek jobb kihasználásával javítsák ez irányú feladataik ellátását. A beruházási mun­ka tapasztalatait vezetői ér­tekezleteken rendszeresen értékelni kell. A kormány tudomásul vet­te a Magyar Nemzeti Bank elnökének tájékoztató jelen­tését a gazdaságos export nö­velését elősegítő 1968—1971. évi beruházási hitelezési te­vékenységről. Megállapítot­ta, hogy az export növelését elősegítő hitelezéssel kapcso­latos tapasztalatok kedve­zőek. A külügyminiszter előter­jesztése alapján a kormány határozatot hozott az ENSZ- közgyűlés 27. ülésszakára utazó magyar küldöttség ösz- szetételéről és tevékenységé­nek irányelveiről, valamint a nemzetközi atomenergia ügy­nökség 1972. évi közgyűlésén és az Egészségügyi Világszer­vezet európai területi bizott­ságának ez évi rendes konfe­renciáján való részvételről. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Kalafavi a Szíriának nyújtott szovjet segítségről izraeli csapatösszevonások a libanoni határon Ülést tartott a M niszteríanács KISREGÉNY gyeplő kiesik a kezéből. No, most!... De nem. Leszáll. Súlyos léptekkel elmegy onnét, nem látom, hova. Az öreg áll. Meggörnyedve tapogat az ostor után. Meg­leli, visszarakja a helyére, de nem néz a keze elé. A ló áll nyugalmasan. Vá­rakozik. Bennem is most enged a hirtelen feszültség. S rögtön feltámad egy másik, vörös érzés. Ha ez a lányra megy ki!... Történjék a legkevesebb, úgy éljek, lecsapom az öre­get. Az első valamivel, ami a kezembe kerül. Aztán lesz, ami lesz. Nem. Nem úgy fest a dolog, hogy valami is lenne. Az öreg csak tipródik a sáros havon, nyúlkál a gyeplő után, pró­bál leszerszámozni. Tán a révhez akart menni Miska, s az öreg beleszólt? Nekem az tetszett volna, ha jól megkoptatják egy­más* ! Vajon most mi lesz? Ha velem csinált volna ilyet az apám, én aligha­nem... ...Hülyeség. Ha én ismerem az apám, akkor másmilyen az életem. S a szüléimé is. Én aztán tudnám, hogyan kell gazdálkodni a szeretettel. Ha Miska földühödik és el­ereszti a szent jobbot, akkor az öreg taknyán-nyálán csúszva törli fel az udvart, de még az istállót is. Én nem igazi méregből kaptam egyet Miskától, mégis pompos a szám. Nagy darab gyerek, s nem is ügyetlen. Mennyit fűzte a sporttiszt, hogy ta­nuljon ökölvívást! Ha én va­gyok a helyében, rögtön fel­csapok. Ilyen vállakkal, ilyen öklökkel?... s aki megfelelt, mindjárt vitték a hadosztály­hoz, a sportszázadba! Ez a mafla nem állt kötélnek. Hogy ő nem szeret másokkal huzakodni, mondta, meg nem szeret mást megütni. Emlék­szem, milyen jót röhögtem rajta, a jámbor tanyasi bor­júnak meg sem fordul a fe­jében, hogy esetleg őt is megüthetik! No, most megütötték. Nem is akárhogy. Nem lehetett kellemes, úgy láttam, bőr­szíjból van az az ostor, csíp­het, mint a nyavalya. Vagy inkább sebezhet, felégeti a bőrt, ahol eltalálja. Ha valami, akkor ez ke­nyértörésre viszi az itteni dolgokat. Ha Miskának van gerince, nem hagyja annyi­ban! ... s mit csinál? Megint hü­lye vagyok! Mert Miska, ha egyszer nem bántotta az öre­get, csak egyet tehet: el­megy. Én nyilván vele, s ak­kor ittmarad a lány egyedül. Kitéve az öreg bakafántos- kodásának, hónapokra. Nem jól van ez sehogy se. Imént még nagy elszánás volt bennem, hogy leme­gyek, jól megmondogatom neki. Most kelletlenül szede- lőzködöm, soká pallóm te­nyérrel a térdemről a port, a kléhát. Kényelmetlen lesz ez az este! ...De nem az, mert sehol egy lélek. A konyha üres, az asztalon ott van az étel, de csak egy terítékkel, számom­Mit csináljak? Átmenni — nem akarózik. Sötétet látok, lehet, hpgy a lány egyedül van, lehet, hogy Miskával. Egyiknek se lehet kacará- szós a kedve. Az istálló ab­lakában gyenge fény vijágól. Ott alighanem az öreg büty­köl — de az is lehet, hogy Miska, s akkor az öreg van a szobában. Nem jó ez se­hogy. Figyelembe kell vennem azt is, családi ügyről van szó. Mért tartozik ez rám? Én csak olyan vagyok itt, mint a hamu a cukor sarkán. Em­lékezem, száz gyufát elgyúj­togattunk fizikaórán, sehogy- se kapott lángra a kockacu­kor; mihelyt azonban egy kis hamu került rá, máris ol­vad*, égett. Régi bajok fe­szegettek itt, nem én ástam a szakadékot, földrengést se én csináltam. (Folytatjuk) Fülöp fánosi 20. Vackotok a kukoricával — s ekkor meghaltok valamit. Nagy hangokat. Napok óta csönd van a ta­nyában. Az öreg morgását nem nevezhetem emberi szónak, az olyan, mint a légydöngés. Idegesítő, értelmetlen. Most viszont — kiabálás! Felugrok, lenézek a kifű­részelt nyilason, ami kakast formáz. Milyen jó, hogy nem tyúkot, így a farka helyén le­láthatok az udvar elejére. Ott a szán, előtte egy ló. Miska ül a bakon, az öreg meg ott áll, s ordít, A fia meg vissza­ordít. A két hang összekeve­redik, nem lehet kivenni, min kaptak össze. — ...kussolj nekem! Neked nincs ehhöz szavad!... — ... maga se tudja, miért abajga*ja! csak teszi!... — ... de az úristenit az anyátoknak! .. — ... aki csak jót tett ma gával egész életébe!,.. Supp! az öreg kikapja az ostort a tokból, s végigvág vele Miskán! De maga is megijed attól, amit tett, mert eldobja az üt- leget. Ä fiú fölegyenesedik. A

Next

/
Thumbnails
Contents