Kelet-Magyarország, 1972. szeptember (32. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-06 / 210. szám

1972. szeptember «. KELET-MAGYAR0RS2ÄÖ 5. o!da! A közös és a háztáji összefogása Egy év gyakorlás — Fóliasátrak az udvarokon Szerkesztői üzenetek SZEMÉTSZÁLLÍTÁS — ROSSZUL A Himesben tulajdonkép­pen heti két alkalommal — kedden és pénteken — kel­lene a szemetet elszállítani. Ezzel szemben csak egyszer történik ez meg, s akkor is oly módon, hogy az utca a szemét elhordása után úgy néz ki. mint egy csatatér. Az edényeK szétdobálva, a sze­mét itt-ott elszórva, de elő­fordult az is, hogy nem ürítik ki az edényeket, mert annak tartalmát csak bizonyos el­lenszolgáltatás mellett haj­landók elvinni. Szeretjük a tisztaságot és a rendet, s en­nek elengedhetetlen feltétele az. hogy utcánkból és a kör­nyező utcákból is a szemetet rendszeresen eltávolítsák — kéri az érintett utcák lakói nevében Sz. K. nyíregyházi levélírónk. LEGYEN TANUSZODA A Népszabadság 1972. augusztus 31-i számában Szenes Sándor cikket írt „Is­kolai tanuszodák” címmel. Elszomorító tény, hogy a ka­tonai szolgálatra alkalmas fiatalok 70 százaléka nem tud úszni, s ugyanakkor I960 óta már tantárgy az úszás a Művelődésügyi Minisztérium utasítása szerint, legalábbis a fővárosi általános iskolák­ban. Vidéken az általános is­kolai tanulók részére nem állnak rendelkezésre tan­uszodák, s még Budapesten is csak újabban próbálkoznak valamelyest segíteni a hely­zeten szabadtéri betonozott medencék héjszerkezetű be­fedésével. Nyíregyházán sze­rencsés megoldás kínálkozik: kapják meg a nyíregyházi és tanyabokori általános iskolák használatra a dohánygyár még mindig használaton kívül lé­vő úszómedencéjét. A me­dence szakszerű fenntartását a városi sportiskola végezhet­né a KISZ patronálása mel­lett. Nagy horderejű intézke­dés lenne ez Nyíregyháza if­júsága érdekében. A fiatalok mai egészségtelen életmódja (dohányzás, alkohol) és az ál­talános iskolai túlterhelés el­len is hatásos sport az úszás! Meg kell tenni itt helyben is mindent, hogy ne legyenek a vidékiek már az általános is­kolai oktatásban is hátrányos helyzetben a fővárosiakhoz képest — írja dr. Fazekas Árpád. HIÁNYZÓ REGISZTER Ezúttal nem csupán egyéni érdek vezérel, hogy írjak egy nyomtatványról — amely immár fél éve nem kapható a nyíregyházi nyomtatvány- ellátó boltban — hanem munkahelyem, vállalatom irattári rendjének érdeke, s gondolom, hozzánk hasonlóan még igen sok vállalat küzd a regiszterkarton hiánya által okozott nehézségekkel. Űgv •"élem tehát, hogy szóvá kell tenni, mert minden irattá- -ozásnak csak akkor van ér­telme, ha az rendezett, rend­szerezett. s ezt elsősorban a regiszterkarton biztosítja, azaz biztosítaná, ha lehetne kapni. Megértem, ha egy-két hónapig hiánycikk, de azt már nem. hogy több mint egy fél éve — olvastuk T. M.-né egyik nyíregyházi vállalat dolgozójának levelében. VESZÉLYES ÉPÜLET Lakóépületünk, amely a Tanácsköztársaság 3. szám alatt van, igen elhanyagolt állapotú, akár az utcai fron­tot. akár az udvarit tekint­jük Sőt életveszélyes is, pél dául az I. emeleti átjáró, amely közös mellékhelyiség­hez és falikúthoz vezet. Az ingatlankezelő vállalat fi­gyelmét erre már több ízben felhívtuk, ígéretet is ! ’‘.’ink a veszélv elhárítására, ez azonban három év óta csak ígéret maradt. Meddig kel! még várnunk és közleked­nünk az életveszélyes függő folyosón? — kérdezi Sz. A.-ne az említett ház lakói nevé­ben. Nyulak Istvánná kisvárdai. Barcsi Arpádné aranyosapó ti olvasóinknak levélben vála­szoltunk. Fazekas Miklós mátészalkai, Karakó János- né kisvárdai, Balogh And­rásáé kisvarsányi, Harsányt Jánosné geszterédi lakosok ügyében az illetékesek segít­ségét kértük, úgyszintén Vincze Ilona jánkmajtisi és FÉNYÜNNEPÉLY 1972. augusztus 18-án dél­után három órakor kigyulladt a villany Mátészalka Ujfa- lus.v és Nagyszőlő települése­ken is — írja levelében Fa­zekas Miklós városi tanácstag Mátészalkáról. Az itt lakó családok számára oly sokat jelentő villanyfény „megér­kezése” alkalmából rendezett ünnepségen Lánczi János, a városi tanács elnöke mondott beszédet, majd Nagy Berta­lan elnökhelyettes emlékezett vissza arra az időre — ami­kor még a legtöbb helyen olaj mécsessel világítottak és csak ritkaságszámba ment a petróleumlámpa, erre igen sok idős ember még vissza­emlékszik — majd beszédé­ben utalt a jelen örömteli eseményére. A település lakói köszönik mindazok közremű­ködését, akiknek munkája nyomán lakásukban a vil­lany kigyulladt. BOCI — DRÁGÁBBAN A gyerekek kedvenc cse­megéje a 60 filléres Boci cso­ki. Olcsó, kiváló a minősége, tetszetős a csomagolása. Nem mellékes, hogy a szülők is kedvelik, mert a Boci csoki higiénikusan csomagolt, táp­láló és apróbb-nagyobb jó­tettek esetén jutalmazásra is felhasználható. Nyíregyházán most újított a kereskedelem. Az Északi ABC-ben a Bocit nylonzacskóba tették, még­pedig tízesével és ennek ürü­gyén 10 csoki árát 6 forint 45 fillérben szabták meg. Az intézkedés szerintem egysze­rű mesterkedés az árakkal. Csomagolás ürügyén végre­hajtott árdrágítás. Akinek eddig 10 kellett, vett, akinek most hat darab kell, vehet ti­zet, drágábban. Az új mód­szer esetében közegészségügyi okokra sem lehet hivatkozni — írja B. L. Balogh Magdolna encsenrsi olvasóink ügyében. Kiss Jó- zsefné paposi olvasónknak a még ki nem fizetett nyolc túlórájáért járó bért szep­tember 10-ig számfejtik. Vá- radi Antalné rozsályi és Huszár Ferenc ramocsaházi lakosokat a társadalombizto­sítási igazgatóság levélben tájékoztatta. LEGALÁBB este A Debreceni úti lakosok nevében szeretném ezúton az illetékesek megértő segítsé­gét és intézkedését kérni — írja G. L. nyíregyházi olva­sónk. Utcánkban a TITÁSZ felújítási, illetve bővítési munkát végez. Ez már hetek óta folyik. Azóta napközben nincs,áram a lakásokban. Mi ezt természetesen megértéssel fogadnánk, ha legalább az es­ti áramszolgáltatás lenne rendben. Sajnos azonban es­te időnként a televízió adását sem lehet élvezni. Nem tud­juk, hogy ez az állapot med- die tart még? A munka mi­előbbi befejezése érdekében kérjük a TITÁSZ-t, hogy na­gyobb apparátussal végezze az átalakítást. PUSZTULÓ FACSEMETÉK Nyfrbogáton a községi ta­nács elhatározása alapján az utcákat parkosították, fásí­tották. Minden háztulajdonos a fákért darabonként 15 Ft-ot fizetett. Ezt szívesen tette mindenki a cél érdekében és megfelelően ápolták, gondoz­ták a növényeket. Ennek el­lenére mégis jó néhány ki­pusztult. Ettől sokkal fájóbb viszont az, hogy a legtöbtj nö­vény és fa garázda személyek „keze nyomán” pusztult ki, akik a fiatal csemetéket nem sajnálták derékba törni. Saj­nos ehhez hasonló felháborí­tó cselekedettel még jó né- hánnyal találkoztunk a közel­múltban. Például az Árpád utcában az önkiszolgáló bolt előtt — egy nyugdíjas tanító jóvoltából — mindenki szá­mára hasznos és fontos autó­busz-menetrend volt kifüg­gesztve. Két fiatalember, nem tudjuk milyen meggondolás­ból, ezt is letépte. Vagy: a napokban az új presszó egyik üveg reklámtábláját törték be. Jó lenne, ha az illetéke­sek radikális módszerrel lép­nének fel a közösség vagyo­nát rongáló személyekkel szemben — javasolja Fügedi Imre nyírbogáti olvasónk. Az elmúlt években néhány munkaigényes növény ter­mesztése nem tartott lépést az igényekkel. Ezek: a do­hány, a cukorrépa és zöld­ségfélék. A kormány több intézkedést tett ezeknek a növényeknek jövedelmezőbb termesztése előmozdítására. A kormányhatározat megje­lenése után az ilki Dózsa Termelőszövetkezetben is számot vetettek, mit tehet­nének például a zöldségter­mesztés fejlesztésére. Növel­ték a szárazkertészetüket. De sem a talaj, sem pedig a munkaerő-adottságuk nem olyan — öntözővizük sincs —, hogy jelentősebb, üzemi termesztést valósíthatnának meg. Az elnök, Dobai Károly ja­vaslatára kidolgoztak egy tervet, miszerint a közös se­gítségével bevonják a ház­táji gazdaságokat a zöldség- termesztésbe, mégpedig új módon, nem a határban a háztáji földön, vagy a kis­kertekben, hanem az udvaro­kon, fólia alatt. Az ilki em­berek ezt a módszert nem ismerték, így nem is foghat­tak hozzá a javasolt zöldség- termesztéshez. Egyéves gya­korlással ebben segítette ez évben a szövetkezet az ér­deklődő tagokat. A gazdaság központi ma­jorjában néhány fóliás me­legágyat építettek, 'amiben A mezőgazdasági üzemek­ben mindenütt gyors mérleg készült az ara tási'ók a nyári betakarítási eredményekről. Megyénkben a gabonafélék betakarítása a korábbi évek­hez viszonyítva gyorsabban, kisebb szemveszteséggel tör­tént, s ez a hektáronkénti ho­zam plusz mázsáiban is mér­hető volt. A betakarítás za­varmentességét segítették a különböző ügyeleti szolgála­tok, többek között a Mező- gazdasági Gépgyártó és Szol­gáltató Vállalat aratási, be­takarítási ügyelete. A vállalat tíz gyáregységében 5—6 fő-, komplex brigádokat szervez tek, s ezeknek feladatuk volt a segítségért jelentkező ter­melőszövetkezeteket minden vonatkozásban a lehető leg­gyorsabban kiszolgálni. Az aratás ideje alatt 38 esetben fordultak termelőszövetkeze­tek segítségért a MEZÖGÉP- brigádokhoz. A 38 esetben több mint 100 alkatrészt kellett sürgősen elkészíteni. Tengelyeket esz­különböző primőröket siker­rel termesztettek. Az ott dolgozó több, mint tíz asz- szony és az érdeklődők fi­gyelemmel kísérhették az istállótrágyából készített me­legágyrakástól egészen a termés szedéséig a munká­latokat. A szövetkezet nem törekedett téli primőr ter­mesztésre, ezt végezték a jobb adottságokkal rendelke­zők a hajtatóházakban. Ug.y készítették a fóliaágyakat, hogy abban a szántóföldi termések érése előtti hóna­pokban legyen szedhető áru. Ez az időszak március má­sodik fele, április és május eleje. A fóliával mintegy hat-nyolc héítel kívánják megelőzni a tömeges szántó­földi áruk érését. Ebben az időben az olcsó és egyszerű istállótrágyatalp és a nap fűtőereje már elég hőt, il­letve fényt ad a sikeres ter­meléshez. Egy alumínium vázra kife­szített 4,5 méter széles és 15 méter hosszú ágyból csak hónapos retekből 5000 forin­tot árultak. A sátor költsége 1000 forint körül van. Egy­szeri termelésnél — munkát nem számolva — az anyag- költség többszörösen megté­rült. Egy fóliasátor alatt azonban 2—3 termés is elér­hető egy idényben. Első ve­tésként retket, hagymát és tergálni, fogaskerekeket ma­ratni. Gyakoriak voltak a hidraulika vezérmű javítások, cséplőkuplung-javítások és magfelhordó csigák javítása. A gyors kiszolgálásra jellem­ző, hogy egyetlen esetben tar­tott tíz óráig a munka, álta­lában a komplex brigádok 2—3 óra alatt végrehajtották a feladatokat. A legnehezebb problémát a kántorjánosi Vö­rös Csillag Termelőszövetke­zetnek egy komplett SZK—4- es sebességváltó beszerzése jelentette. A megyében, nem lehetett kapni, de az ország­ban sem volt raktáron. A MEZŐGÉP közbenjárására szereztek sebességváltót az országhatáron túlról. Gyakori volt a kombájnok­nál és erőgépeknél az elekt­romos meghibásodás. Erre jellemző, hogy az aratási ügyelet ideje alatt a MEZŐ­GÉP Vállalat tiszavasvári gyáregysége 24 dinamó, 28 önindító sürgős cseréjét vé­gezte el. A MEZŐGÉP Válla­lat nyírteleki gyáregységének feladata volt az új kombáj­salátát termesztettek. Máso­dik-harmadikként pedig ka­ralábé, uborka, paprika é« paradicsom termeszthető. A kísérleti év jól sikerült. Most a termelőszövetkezet vezetősége és a háztáji bi­zottság — a példa nyomán — az őszi hónapokban szer­vezi majd a háztáji gazda­ságokban a fólia alatti zöld­ségtermesztést. Még nincs döptás, hogy a közösen vásá­rolt anyagot, vetőmagot, az előnevelt palántát kölcsön­adják és az áru értékéből vonják le, vagy mindenki fizesse meg a kezdéskor. Ez a kisebbik dolog, a jó szer­vezés, a megfelelő segíts“-?- nyújtás a fontosabb. A szö­vetkezet vállalja a közös ér­tékesítést is. Áruért akár na­ponta végigjárják az utcákat. A zöldségtermesztésnek tz a módszere hasznos lehet. Területet külön nem igényel. A paraszti portákon minde­nütt megfér egy-két ágy. A kezelés, az öntözés, gyornlá- lás napi néhány órás mun­kával elvégezhető. Ezzel a nyugdíjasok, fiatalok, de a háztartásban dolgozó, a csa­ládtól közös munkál vállal­ni nem tudó asszonyok is fog­lalkozhatnak. Szép jövede­lem-kiegészítésre tehetnek szert és több zöldség kerül­het a városi piacokra is. (csb) nők összeszerelése, garan­ciális ellátása. A megye me­zőgazdasági üzemei idén 102 kombájnt vásároltak, s az új gépek munkaidő-kiesés nél­kül, zavartalanul üzemeltek. A közvetlen segítségadás mellett közvetve is hozzájá­rult a MEZŐGÉP Vállalat a nyári mezőgazdasági munkák sikeres végzéséhez. Az első fél év során 24 millió forint értékű olyan mezőgazdasági gépalkatrészt gyártottak, amelyek többségében import traktorokhoz, betakarító esz­közökhöz kellettek. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium a nyári ügyeleti szolgálat ered­ményességéért köszönetét fejezte ki a MEZŐGÉP vál- latoknak, köztük a nyíregy­házi vállalatnak is. Ugyanak­kor olyan kérés is elhang­zott, hogy az ügyeleti szolgá­latot az őszi, téli időszakra is ki kellene terjeszteni. A Nyíregyházi MEZŐGÉP Vál­lalat éppen ezért az ügyeletet az őszi hónapokban is fenn­tartja. Jóska bátyáddal — szólt az anyja és a fiú a heverőhöz lépett. Az első ütés itt sem volt halálos, sőt Karsai véde­kezett is kezével és kiabálta, hogy gyilkosok, ne öljetek meg. Karsainé rászólt a fiúra: „Üss a szólítójára, hogy ne kiabáljon, mindjárt meghal.” Újvári László még hármat ütött, aztán, hogy a szobát ne nagyon vérezzék össze, kivit­tek a holttestet az előszobá­ba. Először a fejét, majd a végtagjait vágták le és amit tudtak, elégettek. Az egész­hez azonban kevés volt az éjszaka és úgy egyeztek meg, hogy hétfőn este, ha vissza­jöttek. eltüntetik a megma­radt nyomokat. Erre azonban már nem kerülhetett sor, mert a rendőrség még Pesten letartóztatta őket. ★ Nagyon röviden összefog­lalva ennyi volt Karsainé vallomása, amelyet tegnap a zsúfolásig megtelt tárgyalóte­remben elmondott. Néhol visszavonta, később megerő­sítette a rendőrségen, majd az ügyészségen tett vallomását. A tárgyalás csütörtökön reg­gel Újvári László kihallga­tásával folytatódik. Balogh József A gyilkosság híre percek alatt terjedt el Balkányban. A tárgyalóteremből Hz első vallomás a balkányi gyilkosságról Néhány an azt mondtak: en­nek az asszonynak még a szeméből sem nézni ki jót, mások meg, hogy ki gondolta volna. A hír persze túljutott a község határán, hiszen min­den újság beszámolt röviden az eseményről, sőt arról is, hogy a tetteseket — Karsai Mihályné (született Kodak Erzsébet) 41 éves asszonyt és fiát, a 19 éves Újvári Lászlót letartóztatták. Akkor persze még jórészt ismeretlenek voltak a gyilkosság körülmé­nyei, azt pedig senki nem is ejtette, hogy Karsainé kezei­hez nem csak volt férje vére ipád. Kodak Erzsébet hat elemi kóla után alkalmi munkát .állalt, majd a nyíregyházi '«•házban dolgozott 10 évig. érjhez ment Újvári József- ez, született négy gyerekük, ’s a házasság rosszul sikerült ; 1958-ban elváltak. A kór- Azban az asszony megis­merkedett Karsai Mihállyal, ki órás kisiparos volt és 937-ben összeházasodtak. A béna ember elvállalta a négy gyereket is. csak hogy legyen valaki, aki gondozza. Anyagi gondjaik nem voltak, mert a férj jól keresett, de az asz- szonynak is voll nyolcyan­ezer forintja, mert eladták borbányai házukat. Még abban az évben egy lakást vásároltak, 68 tavaszán pedig lebontották és újat épí­tettek. A két idősebb fiú — az akkor 18 éves József és a 16 éves Miklós — követelőz­ni kezdtek, hogy nekik is, jár a borbányai ház értékéből és egyre többször veszekedtek. Egyik alkalommal József több, mint hatezer forint kárt okozott e lakásban. Ekkor mentővel vitték be a nagy- kallói elmegyógyintézetbe. A 10 éves fiú október 11- én gyógyultan tért haza. / zárójelentés szerint nem el­mebeteg, csak cinikus, go­romba és neveletlen. Mire azonban hazaért, a terv már kész volt: megölni és eltüntetni a fiú maradvá­nyait is. A tervet — az asz- szony elmondása szerint — a férje eszelte ki és 10 nap múlva — ezt már közösen — végre is hajtották. József itta san tért haza azon a napon Kötekedett, veszekedett, de Karsai két Tardylt és egy Se- venált adott az asssonynak, hogy altassa el vele a fiút. Amikor elaludt, Karsai Mi­hály baltával többször fejbe vágta. Az ütés nem volt halálos, ezért egy lepedőbe csavarták, kivitték a spájzba és addig ütötték, míg élet volt ben­ne... Hogy a nyomokat el­tüntessék, testét feldarabolták és elégették még azon az éj­szakán. Aztán pár nap múl­va Karsainé elment a rend­őrségre és bejelentette, hogy a fiú eltűnt. A rendőrség sokáig keres­te az eltűnt fiút és Karsainé szinte naponta érdeklődött, hogy ezzel is elterelje a nyo­mozók figyelmét. Egyszer egy Szolnokon feladott ké­neslapot is mutatott, amit a la írt, máskor meg pletyká­kat mesélt, hogy itt, meg ott :átta valaki. A brutális gyilkosság után egy év telt el, amikor Karsai­né — most már legidősebb — fia Borbányán felakasztotta magát. Ilyen előzmények után ke­rüli sor a második, a februári szörnyű bűncselekményre. Karsainénak még volt egy fia, I.ászló. Egyszer favágás közben azt mondta neki, hogy Jóskát az apja ölte meg egy szakolyi ember segítségével, aztán azt, hogy az apja is megérdemelné hogy azzal a baltával öljék meg, amivel elkövette a gyilkosságot. Ké­sőbb egyre többször emleget­te a fiának, hogy neki is „be kell szállni" az ügybe. Több hónapon át napolta agitálta fiát, aki végül is beleegye­zett. A gyilkosság napját is megválasztották. Karsainé megkérte a férjét, hogy írjon Festre a rokonoknak: meglá­togatják őket Júlia-napon. A levél elment, ők pedig ké­szültek az utazásra. Még id. Karsai Mihállyal — a meg­gyilkolt férj apjával — is ké­szíttettek egy csomagot és miután este magukra hagyta őket, Karsai és felesége le­fekvéshez készülődtek. A fiú baltát, favágó tőkét és tűzifát készített be a konyhába. — Alszik, fogd a baltát és tegyél úgy vele, mint ő tett Mérlee a nyári ügyeleti szolgálatról ííyoa»ssegéIy a kombájnoknak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents